Ajax-loader

'pszichoanalízis' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Sigmund Freud - Pszichoanalízis
Pszichoanalízis ​I-V. előadás; A lélekelemzés legújabb eredményei. Az álomtan revíziója, A lelki személyiség felbontása, Libidó és ösztönélet; A tabu és az érzelmi rezdülések ambivalenciája

Csáth Géza - Egy ​elmebeteg nő naplója
E ​század elején egy csodálatos fantáziával és íráskészséggel megáldott fiatal nő került a budapesti Moravcsik-féle elmeklinikára. Akkortájt végezte ott éppen klinikai gyakorlatait dr. Brenner József fiatal orvos, Csáth Géza néven országos hírű novellista és zenekritikus. Rendkívül sokoldalú tehetség: zenél és zenét szerez, felfedező értékű zenekritikát ír, ráérez a legújabb festészeti ízlésre, s úttörője a novellaműfajnak. Akármibe fog, mindig és mindenben megelőzi kora gondolkodását, ízlését, műveltségét. Így van ez orvostudományi munkásságával is. A nagy tekintélyű, de konzervatív iskolát képviselő Moravcsik professzor égisze alatt a szakmában még igazán sehol el nem ismert freudi módszereket alkalmazza betege pszichés védelmi mechanizmusainak föltárásában, megismerésébe. A korszak magyar tudományosságát a teljes nyitottság jellemezte az új törekvések iránt. Még a konzervatív Moravcsik és orvosgárdája is eltűrte, sőt segítette kezdő orvosa freudista kísérleteit. Egy zseniális adottságokkal rendelkező elmebeteg, egy zseniális fiatal orvos és lélekbúvár író, valamint egy minden újra fogékony tudományos környezet szerencsés találkozása eredményeképpen született meg Az elmebetegségek pszichikus mechanizmusa. Ez a munka azonban nemcsak tudománytörténeti jelentőségű. A laikus számára is rendkívüli olvasmányélmény. Nemcsak azért, mert A. G. naplóföljegyzései, pszichéje védelmére kialakított szimbólumai szépírói értékűek, hanem azért is, mert Csáth Géza a tudós pontosságával s a finom érzékenységű szépíró beleérző képességével deríti föl A. G. lelkivilágának legtitkosabb zugait.

Bálint Alice - A ​gyermekszoba pszichológiája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Agatha Christie - A ​vád tanúja
London, ​1920-as évek. Sokkoló gyilkosság szennyezi be egy csinos városi kúria plüsskárpitjait. Az áldozat egy idős asszony, az elképesztően gazdag Emily French. Minden bizonyíték Leonard Vole-ra, a fiatal kalandorra mutat, akit az asszony örökösévé tett, és aki cserébe könyörtelenül elvette az életét. Legalábbis az asszony házvezetőnője ezt állítja a bíróságon. Leonard azonban ragaszkodik ártatlanságához, és biztos benne, hogy felesége igazolja majd az alibijét. A vád tanúja a krimikirálynő tizenkét izgalmas, hátborzongató detektívnovellájának gyűjteménye, amelyben nem mindig a rosszfiúk húzzák a rövidebbet...

Carl Gustav Jung - A ​lélektani típusok
Carl ​Gustav Jung (1875-1961) Freud mellett századunk talán legnagyobb pszichológusa 1921-ben keszült el nagy terjedelmű "A lélektani típusok" című könyvével, melynek összefoglaló, 10. fejezetét tartjuk most kezünkben. Ez a summázó rész önálló műnek is beillik, amit egyértelműen jelez, hogy a mester 13 000 oldalas életművét 3000 oldalon bemutató Grundwerke tudós szerkesztőbizottsága ebben az egy esetben tekintette megengedhetőnek teljes tanulmány, illetve könyv helyett csupán egy rész bevalogatását. Mi C. G. Jung lélektanának elsőrendű jellemző törekvése? H. Barz, a zürichi Jung Intézet elnöke így ír erről: „...az én-tudat az egyetemes tudattalanból ered, s változatlanul abban gyökerezik. A tudat és a tudattalan viszonyát Jung pontosan fordítva látja, mint Freud: míg Freudnál a (szemelyes) tudattalan a tudatból kiinduló elfojtás produktuma, Jung a tudatot a (kollektív) tudattalan sarjadékának tekinti. Ennek igen-igen messzemenő konzekvenciái vannak. Mert az ember testi-lelki egészségét illetően minden azon fordul meg, hogy a tudat ne tokozódjék be csalóka autonómiajába, hanem mindig újra visszakapcsolódjék eredetébe, a tudattalanba. Ezért minden jungi pszichoterápia legfontosabb törekvése, hogy valós, eleven és gyümölcsöző kapcsolatot segítsen elő az én-tudat és a tudattalan között. Ezzel szükségképpen együtt jár az egyetemes tudattalan lehetőleg átfogó kutatása, aminek célja azonban nem a tudattalan vak dicsőítése, amint Jung egyes kritikusai vélték, hanem éppen ellenkezőleg, a tudat fejlesztése és biztosítása." A svájci pszichológiaprofesszort - írja e kötet fordítója, jegyzetelője és utószavának írója, Bodrog Miklós „a legpozitívabb értelemben látnoki tudósnak nevezhetjük (...) Tudományának kútjából az meríthet igazán, akinek vödrén elég hosszú a kötél."

Covers_391764
Az ​ember és szimbólumai Ismeretlen szerző
105

Ismeretlen szerző - Az ​ember és szimbólumai
Álom ​és valóság csodás találkozását örökíti meg e kötet, mely nemcsak az önmagunkról szóló ismeretek új tartományait csatolja a már kialakult világképünkhöz, hanem lényeglátó és élvezetes összefoglalását is adja századunk egyik legnagyobb pszichológusa, Carl Gustav Jung gondolatrendszerének. Jung kapcsolódása a freudi tanokhoz közismert. Kevesen tudják viszont, mi az a nagyon lényeges különbség, mely a két tudós mentalitása között megmutatkozik. Freud számára az álom vágyteljesítés, ezzel szemben Jung az álmokban a „tudattalan önkifejezéseit" véli felfedezni. Az álomszimbólumok véleménye szerint egy olyan psziché megnyilvánulásai, amely a tudatos lélek felügyeletén kívül esik. Az organikus és pszichés növekedés elveiben nincs különbség. „Amint a növény virágot hajt, úgy hozza létre a lélek a maga szimbólumait. Minden álom ennek a folyamatnak a bizonyítéka." A kötet az egyes szimbólumok értelmezése, és eredetének bemutatása mellett az egyetemes kultúrtörténetet átfogó kalauzként is szolgál.

Carl Gustav Jung - Emlékek, ​álmok, gondolatok
A ​modern pszichológia egyik igen jelentős, sokat vitatott vezéralakja, Freud tanítványa - ellenlábasa - és művének, részben, folytatója, a svájci Carl Gustav Jung memoárjaiban számos belső - lelki - "emléket", megfejtett-megfejtetlen "álmot", gondolkodásra serkentő "gondolatot", néhány izgalmas esettanulmányt, valamint természeti népek körében szerzett úti élményt hagyott az utókorra. Dr. Buda Béla írja a kötethez csatlakozó, Jung munkásságát a mai lélektan tükrében elemző tanulmányában: "Jung - ez nem kétséges - európai örökségünk része. Hatása a pszichológián, a pszichoterápián túl a művelődéstörténetben, a társadalomfilozófiában, az irodalomelméletben, sőt kiváló szépírók alkotásaiban is lemérhető. Elég, ha a Svájcban letelepedett Kerényi Károly munkásságára utalunk. [...] Visszaemlékezéseinek most megjelenő gyűjteménye plasztikusan mutatja személyiségét. Olyan ember áll az olvasó elé, aki mélyen átélte egyedi sorsát, igyekezett megérteni önnön lényegét és megvalósítani önmagát; a szó legteljesebb értelmében európai volt. Élete - az említett buktatókkal is - példázatos és keresésre sarkalló. Bízunk benne, hogy itt közreadott gondolatai fölkeltik majd az olvasó érdeklődését a szerző többi műve iránt is, s hogy ezek ismeretében maga is tehet néhány lépést előre az objektív önmegismeréshez vezető úton."

Sigmund Freud - Totem ​és tabu
Az ​őshorda állapotában a szabad és kötetlen szexuális élet lehetett a domináns vágy, ezt a vezérhím korlátozó hatalma gátolta, amíg ezt a hatalmat le nem lehetett küzdeni, az ősapát meg nem ölték fiai. Ezzel azonban el is vesztették azt, bűntudatuk támadt, és a szeretett-gyűlölt apa megölésének kényszerét elhárítandó kialakították az incesztus tilalmát. Ez viszont nagy terhet ró a vágyakra, ösztönökre, ezt a tilalmat nagyon nehéz betartani, ezért is kell a tilalmat határokkal messze kihelyezni, megtiltani az endogámiát, tiltani mindenféle lázadást a paternális hatalom ellen. Ezt szolgálja a tabu, egyes viszonylatokban a totem. A totem és a tabu tehát a védekező mechanizmusok projektív, rituális megnyilvánulása.

Bruno Bettelheim - Az ​elég jó szülő
Ennek ​a könyvnek az a célja, hogy arra bátorítsa a szülőket, igyekezzenek a saját fejükkel végiggondolni a gyereknevelés bizonyos kérdéseit. Remélem, a fenti példák segítenek nekik abban, hogy jó megoldást találjanak a gyermeknevelés során felmerülő bármiféle problémára. Erre irányuló erőfeszítéseik révén válnak majd elég jó szülővé, ami mind önmaguknak, mind gyermekeiknek javára válik. Az elég jó szülő mindig tudatában lesz, hogy gyermeket foganni, kihordani és világra hozni életének legcsodálatosabb eseménye. A születés pedig a gyermek életében a legcsodálatosabb esemény. Minél jobban élvezik mindazt a maguk módján, ami ebből következik - a szülő a gyermeknevelést, a gyermek azt, hogy a szülő neveli -, annál boldogabb lesz az életük. Ha ez a könyv valamelyest hozzájárulhat, hogy ez a lehetséges boldogság valósággá váljék, akkor elmondhatom, hogy elérte a célját. (A szerző)

Sigmund Freud - A ​lélekelemzés legújabb eredményei
A ​mindennapi élet pszichopatológiája Freud alapvető műve. Azt mutatja meg benne, hogy egészséges emberek mindennapos gondolataiban és cselekvéseiben hogyan nyilvánulnak meg a tudattalan erői. A tulajdonképpeni pszichopatológia, a kórlélektan tárgy éppen a társadalom mindennapjaiba beleilleszkedni nem tudó aszociálissá vált ember, aki ösztönei és indulatai rabjaként szenved. Kis elvétések, elszólások, elírások, feledékenységek analízise árulja el a könyvben a tudattalan mozgását. A mindennapi élet ilyen apró "kórtüneteiből" elemzi ki Freud a mögöttük meghúzódó indulati és ösztöntényezőket. Az anyag, amelyben Freud a tudattalan szerepét itt bemutatja, mindenkinek rendelkezésére áll; mindennapi élete apró jelenségeinek megfigyelésével mindenki önmagán tanulmányozhatja és ellenőrizheti Freud állításait. A mindennapi élet pszichopatológiájában elemzett jelenségek tudattalan motívumai számos esetben korántsem fekszenek olyan mélyen, hogy a műben adott útmutatás segítségével alkalomadtán bárki ne próbálhatná ki önmagán is felderítésüket, elmélyítve ezzel önismeretét, emberismeretét.

Hermann Imre - A ​pszichoanalízis mint módszer
Hermann ​Imre, a közelmúltban elhunyt pszichoanalitikus, a "Budapesti kör" utolsó élő reprezentánsa volt. Könyvének első változata 1933-ban jelent meg magyarul, majd 1934-ben németül. Időszerűségét mutatja, hogy 1963-ban megkétszerezett terjedelemben adták ki az NSZK-ban németül, 1979-ben pedig franciául. Mi az átdolgozott német kiadást fordítottuk le, melynek szövegét maga a szerző hagyta jóvá. Ez a könyv a pszichoanalízis tudományának és gyakorlatának módszertanát vizsgálja és ez ideig egyedülálló alkotás ebben a műfajban, a pszichoanalitikus-irodalomban. Rendszerbe foglalja azokat az alapelveket, amelyeken a pszichoanalitikus elmélet és a tőle elválaszthatatlan gyakorlat nyugszik. A mű négy részre oszlik. A bevezető fejezet a tudatos és tudattalan fogalmának tudománytörténeti kialakulását és pszichoanalitikus módszertanának kidolgozási elveit mutatja be. A második fejezet a pszichoanalitikus helyzet és anyagszerzés módszereit tudománytörténeti adatok és viták, szépirodalmi és klinikai példák felsorakoztatásával illusztrálja. A harmadik fejezet a nyert analitikus anyag feldolgozásának módszertana, kiemelve a lelki folytonosság, a determinizmus, a kauzalitás és a véletlen szerepét. Itt foglalkozik a szerző a pszichoanalitikus-gondolkodásmód és helyes értelmezés alapelveivel. A negyedik fejezet az analitikus fogalmak és kutatások ellenőrzésének és ellenőrizhetőségének problémáira hívja fel a figyelmet. Kifejti a statisztikai ellenőrzés nehézségeit és kényes pontjait. E könyv kiadásával is a magyar pszichológia tudományos értékeinek megőrzéséhez szándékozunk hozzájárulni azzal, hogy hozzáférhetővé tesszük a pszichiáterek, a pszichológusok és a művelt olvasók számára a nevezetes mű teljes szövegét.

Joseph J. Nicolosi - Szégyen ​és kötődésvesztés
„E ​könyv azoknak az olvasóknak íródott, akik hozzám hasonlóan hiszik, hogy az emberiség ellenkező nemű párok létrejöttére teremtetett. Hiszem, hogy emberi természetünk eredendően heteroszexuális. Ez a hitem szembeállít a szakmámmal, és mindinkább a saját kultúrámmal is, a tudománnyal azonban nem. A Szégyen és kötődésvesztés című könyvet ezért azoknak ajánlom, akik osztoznak világlátásomban – nemkívánatos homoszexuális vonzalommal küzdő személyeknek, és olyan terapeutáknak, akik szeretnék végigkísérni őket azon a folyamaton, melynek eredményeként csökkennek és kontrollálhatóvá válnak nem kívánt érzéseik. E könyvvel nem szándékom csorbítani azok jogait, akik boldognak érzik magukat meleg identitásukban.” – Joseph Nicolosi, PhD

Sigmund Freud - A ​szexualitásról
Ismerjük ​vagy nem ismerjük, elismerjük vagy sem Sigmund Freudot - nélküle és pszichoanalitikus iskolája nélkül a lélektan nem fejlődött volna olyanná, amilyennek ma tapasztaljuk. Számtalan gyakorlati esetből, megfigyelésből levont általános következtetéseit rögzíti ez a kis kötet, amely három "értekezést" (tanulmányt) tartalmaz a legizgalmasabb tárgykör, a szexualitás témájában. Az első A nemiség tévútjai címet viseli. Ebben mai szemmel is kivételesen tárgyilagos modorban fejti ki a kérdés természetes vagy kóros vetületét - mennyiben változat, mennyiben betegség. Második és harmadik értekezése a gyermeki és a serdülőkori szexualitást elemzi. Sok, ma már közkeletűvé vált fogalom kap itt először világos értelmezést (szorongás, elfojtás, szublimáció stb.) A könyvben csupán egy kis szeletét látjuk Freud világának, ahogyan azt 1905-ben megfogalmazta. 1915-ben már a magyar olvasó is hozzáférhetett, dr. Ferenczi Sándor közérthető, gördülékeny fordításának köszönhetően, aki nem csupán kiválóan ismerte a freudi életművet, hanem közvetlen munkatársa is volt a professzornak.

Jed Rubenfeld - Akar ​beszélni róla?
Lenyűgöző ​hatású történelmi krimi: a főszereplő Sigmund Freud és egy ördögi gyilkos, aki Manhattan leggazdagabb örökösnőjére támad.1909-ben Sigmund Freud New Yorkba érkezett. Ez volt egyetlen amerikai látogatása. Bécsbe való visszatérésekor alig beszélt az utazásról, de az amerikaiakat élete hátralevő részében „civilizálatlan”-nak nevezte. Mi történt a géniusszal az Újvilágban?E még mindig vitatott kérdésről Jed Rubenfeld olyan regényt szőtt, mely a klasszikus detektívtörténet, a történelmi figurák, a shakespeare-i talányok és a lélektani rejtélyek egyvelegeként máris nagy nemzetközi figyelmet kapott.Az Akar beszélni róla? Letehetetlen olvasmány, amely elejétől a végéig izgalmas cselekménnyel, intrikus szereplőkkel és nem utolsósorban gondolatokkal, eszmetörténettel köti le az olvasót. Többrétegű indítékú rejtélyes detektívregény, amely az olvasót Freud és Hamlet újragondolására készteti. Ezt a könyvet az ember csak azért teszi le, hogy tartalmán továbbgondolkozzon.

A_freudizmus
A ​freudizmus Ismeretlen szerző
4

Ismeretlen szerző - A ​freudizmus
1900-ban ​jelent meg Sigmund Freud első markánsan freudi műve: az Álomfejtés. Azóta is változatlan hevességgel csapnak össze a pró és kontra érvek Freud életműve körül. Bár az idevágó könyvek, cikkek, monográfiák száma rég meghaladja a százezret, Freud intellektuális vállalkozásának helye még mindig kérdéses. Ki volt ő: tudós vagy sarlatán, új pszichológia megalapítója vagy költő, filozófus-moralista vagy szabados, eredeti gondolkodó; mások gondolatainak ügyes népszerűsítője, mozgalom szervezője vagy magányos hős. Átok vagy áldás az életműve a tudomány és erkölcs számára?

Sigmund Freud - Mózes
Nem ​könnyű vállalkozás elvitatni egy néptől azt a férfit, akit legnagyobb fiának tisztel, különösen, ha az ember maga is ehhez a néphez tartozik. De nem lehet olyan érv, mely rábírhatna, hogy állítólagos nemzeti érdekeket elébe helyezzek az igazságnak, és különben is, a tények felderítése, megvilágítása csak haszonnal járhat. Mózes, az ember, a zsidó nép szabadítója, törvényhozója, és vallásalapítója, olyan régmúlt idők alakja, hogy vele kapcsolatban okvetlenül felmerül a kérdés: vajon történelmi alak volt-e, vagy csupán a monda szülötte? Ha valóban élt, ez az időszámításunk előtti XIII., talán XIV. században lehetett, nincs más adatunk róla, mint a szent könyvek és a zsidók írásba foglalt hagyománya. Ha tehát nem is tudjuk teljes biztonsággal eldönteni a kérdést, a történetírók nagy többsége mégis amellett foglalt állást, hogy Mózes valóban élt, és a személyéhez fűződő kivonulás Egyiptomból valóban megtörtént. Joggal állítják, hogy Izrael népének későbbi története érthetetlen volna, hogyha ezt a feltevést nem fogadnók el. A mai tudomány általában sokkal óvatosab lett és sokkal kíméletesebben bánik a hagyománnyal, mint a történelmi kritika kezdeti időszakában. Előrebocsátom, hogy nem vagyok műértő, hanem laikus. Gyakran észrevettem, hogy egy műalkotás tartalma jobban vonz formai és technikai sajátosságainál, amelyeknek pedig a művész elsőrendű fontosságot tulajdonít. A művészet számos eszköze és egynémely hatása iránt tulajdonképpen hiányzik belőlem az igazi megértés. Mindezt meg kell mondanom, hogy biztosítsam a magam számára e kísérletem elnéző megítélését. Ámde művészi alkotások, kiváltképp költemények és szobrok mindig is erős hatást gyakorolnak rám, a festmények némileg ritkábban. Az ilyen művek arra indítottak, hogy megfelelő alkalmakkor hosszan elidőzzem előttük, próbálván a magam módján megragadni őket, azaz érteni akartam, hogy miben áll hatásuk. Ott, ahol ezt nem tehetem, például a zene esetében, csaknem képtelen vagyok élvezni a művet. Racionális vagy talán analitikus hajlamom berzenkedik ellen, hogy valaminek a hatása alá kerüljek, és közben ne tudjam, hogy mi hat rám, mi az, ami elragad.

Peter Shaffer - Equus ​/ Amadeus
Martin ​Dysart pszichiáternek különös páciense akad, egy megbomlott idegrendszerű fiatalember. Alan Strang személyében: Alan egy istállóban dolgozott kisegítőként, s egy éjszaka megvakította az ápolására bízott hat lovat. S míg Dysart a fiú tettének rugóit keresve próbálja páciensét visszatéríteni a normális életbe, saját létezésének kudarcával is szembe kell néznie... Antonio Salieri, korának ünnepelt zenésze öregen, elfeledve visszatekint életére s arra a személyre, aki rádöbbentette önnön középszerűségére, s akinek zsenialitását egyedül ő, Salieri ismerte fel. Salieri egyre elszántabb bosszúhadjárata Mozart ellen a darab témája, s annak a legendának kialakulása, amely révén a középszerű zeneszerző mégis halhatatlan lett, vagyis hogy ő, Salieri ölte meg Wolfgang Amadeus Mozartot... Peter Shaffer a mai angol dráma legnépszerűbb alakja. Remek témák, boszorkányos technika, a színi hatások fölényes ismerete teszik, hogy majd minden darabja világsiker. Az Equus és az Amadeus eddigi pályafutásának csúcspontját jelentik. Az előbbi a Pesti Színház, az utóbbi a Vígszínház műsorán szerepel osztatlan érdeklődés mellett.

Bruno Bettelheim - A ​mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek
Az ​elmúlt évtizedekben a "racionalista" beállítottságú pedagógusok és pszichológusok úgy vélték, hogy a mesék ijesztő és kegyetlen motívumai ártalmasak a gyermeki lélek fejlődésére, ezért támadták és akadályozták a mesék eredeti, népi, "hagyományos" fogalmazásban való megjelenését. Bruno Bettelheim gyermekpszichológus a mesék részletes elemzése során bemutatja, hogy a felnőtt ésszel ijesztőnek és kegyetlennek tűnő mesemotívumok milyen módon vesznek részt a gyermek lelki "anyagcseréjében", és hogyan segítenek megoldani a valóban ijesztő konfliktusokat, melyek lélektani megértése és feldolgozása nélkül a gyermek nehezen válhat kiegyensúlyozott, ép lelkű felnőtté.

Nossrat Peseschkian - A ​tudós meg a tevehajcsár
Mitévő ​legyen az, aki a mindennapi élet nyomását elviselhetetlennek, s magát emiatt betegnek érzi? Például keresse fel Nossrat Peseschkiant, aki alaposan kikérdezi panaszairól, majd elmond egy régi keleti történetet, amely a tünetek mögött húzódó konfliktust nemcsak feltárja, hanem modell értékű megoldást is ad rá. Aki pedig nem tud elmenni Peseschkianhoz (és ilyenek sokan vannak), az olvassa el ezt a könyvet. Peseschkian módszere, bár egyedülálló, látszólag igazán egyszerű: "csupán" észre kell venni a személyiség neuralgikus pontjait, ismerni kell néhány ezer mesét, ezek közül ki kell választani azt, amelynek elemeibe beleilleszthető a páciens lelkében zajló konfliktus: ennek révén kell őt rávezetni a gyógyulás útjára, amelyen ezek után - mint a könyvben leírt esetek is tanúsítják - jóformán magától is végigmegy. Már e folyamat leírása is tanulságos és érdekfeszítő volna, még inkább azzá teszik a könyvet az esetleírások, ám a legérdekesebbek mégiscsak a mesék: egy-egy pillanatra érezhetővé válik a régi Kelet atmoszférája, fantáziája, bölcsessége - s a könyvet olvasva magunk is megtanulunk lelkünk mélyére pillantani.

Italo Svevo - La ​coscienza di Zeno
Zeno ​Cosini è un ricco borghese della Trieste a cavallo della prima guerra mondiale. Vive di rendita, non ha qualità, è sostanzialmente un inetto, non riesce a sottrarsi al vizio del fumo né riesce a vivere un ruolo positivo nei confronti di chi gli sta intorno: il padre, la donna amata, la moglie, l’amante. E’ simbolo della crisi dell’uomo che si muove in una società governata da regole certe nella quale, però, si sente inadeguato; è un corpo estraneo rispetto al mondo che lo circonda.

Stephen Grosz - Életvizsgálatok
Stephen ​Grosz rövid pszichológiai tárcái arra világítanak rá, hogy a lényeglátás művészete milyen sokat segíthet a legbonyolultabb, legmeghökkentőbb helyzetekben is. Rólunk szólnak és azokról, akiket szeretünk, a hazugságokról, amelyeket hangoztatunk, a változásokról, amelyeket el kell viselnünk, és a gyászmunkáról, amelyet el kell végeznünk. De leginkább arról, hogy érdemes néha elveszíteni, majd megtalálni önmagunkat, mert a legfontosabb, hogy minél többet megtanuljunk önmagunkról és az életünkről. Nélkülözhetetlen könyv mindazok számára, akik szeretnék megérteni, miféle rejtett erők formálják a mindennapi életünket.

Irvin D. Yalom - Szerelemhóhér ​és más pszichoterápiás történetek
Ebben ​a könyvben tíz pszichoterápia története szerepel. Mind a tíz páciens az élet szokványos helyzeteitől szenvedett: egyedüllét, impotencia, migrén, szexuális túlfűtöttség, elhízás, hipertónia, szomorúság, emésztő szerelem, hangulatváltozások, depresszió. Mégis, a terápia folyamán ezen mindennapi problémák alapjainak kutatása a lét legmélyebb lényegét tartalmazó gyökerekhez vezetett. "Akarom! Akarom!" hallatszik végig ezekben a történetekben. Az egyik páciens halott lányát akarta vissza; egy másik erősködött, hogy - halálra ítélve a nyirokráktól - joga van a gátlástalan szexualitásra; a harmadik örökre fiatal akart maradni, nem tudván lemondani harmincöt évvel fiatalabb barátjáról. A szerző - a Stanford Egyetem orvosprofesszora - szerint a pszichoterápia elsődleges anyaga mindig az ilyen létező, az egyén törekvéseinek és az élet kíméletlen tényeinek könyörtelen disszonanciájából eredő fájdalom, legyen annak eredete tudott vagy tudattalan. A hátterükben pedig ott magasodnak a lét nagy problémái: a hiányzó szabadság sorsunk akaratlagos alakítására, a mindannyiunk és szeretteink számára elkerülhetetlen halál, a magányosság, és végül: életünk világos értelmének hiánya. Bármennyire kegyetlennek tűnjenek is ezek a helyzetek, tartalmazzák a remény és a megváltás magvait. Ez a tíz pszichoterápiás történet remélhetőleg bizonyítja, hogy szembe lehet nézni a lét igazságaival, sőt! - hasznosítani lehet hatalmukat az egyéni változás és gyarapodás szolgálatában. És ennek a folyamatnak első meghatározó lépése - akár a terápiában, akár azon kívül -, hogy az érintett felelősséget vállal saját kellemetlen életéért. A többi lépés?...ez talán kiderül Yalom doktor könyvéből.

Ernest Jones - Sigmund ​Freud élete és munkássága
Nem ​kell freudistának lennünk ahhoz, hogy érdekeljen Sigmund Freud személyisége és annak az elméletnek a kialakulása és elterjedése, amely a marxizmus mellett talán a legnagyobb hatással volt századunk szellemi életére. Érdeklődésünk kielégítéséhez pedig aligha találunk alkalmasabb kalauzt Jones könyvénél, amelyet világszerte a Freudról szóló irodalom alapművének tekintenek. A szerző Freud legbelső munkatársai közé tartozott, de korántsem hagyatkozik csupán a maga emlékeire: könyvét hatalmas dokumentumanyag birtokában írta meg. Freud nézeteit, lelkiállapotait, rokon- és ellenszenveit mindenekelőtt bőségesen idézett leveleiből ismerhetjük meg. Az egyéniség rajza, noha Jones mélységesen tiszteli Freudot, tárgyilagos, tehát a mester gyengéit sem takargatja. Ugyanilyen hitelesen, az egyetlen túlélő megrendültségével, de egyszersmind a tudós ténytiszteletével idézi fel Jones a pszichoanalitikus mozgalom, s ezen belül az ő kezdeményezésére alakult vezető szerv, a "Bizottság" működésének, majd széthullásának történetét. A hazai olvasó külön érdeklődésére tarthat számot e mozgalom jó néhány magyarországi vonatkozása: a szerző ezek bemutatásával sem marad adós. Jones célja azonban nemcsak az volt, hogy megírja a lehető leghitelesebb Freud-életrajzot, hanem egyúttal arra is törekedett, hogy Freud életét és egyéniségét összefüggésbe hozza eszméi fejlődésével. Ennek a törekvésnek a sikere avatja könyvét kimagasló értékűvé a nagy emberek életrajzainak sorában.

Irvin D. Yalom - A ​Schopenhauer-terápia
Julius ​Hertzfeldről, a jó nevű pszichiáterről egy rutinvizsgálaton kiderül, hogy gyors lefolyású bőrrákja van. A férfi rákényszerül, hogy szembenézzen a rideg ténnyel: hamarosan meghal. Ez arra készteti, hogy számvetést készítsen az életéről. Felkeresi egykori, szexfüggő páciensét, Philip Slate-et, akin húsz évvel korábban hiába próbált segíteni. Philip mégis gyógyultnak tekinti magát, felépülését pedig a nagy német filozófus, Arthur Schopenhauer pesszimista tanításainak tulajdonítja. Az érzelmeit kifejezni képtelen, kapcsolatfóbiás férfit Julius meghívja terápiás csoportjába. Csakhogy az idő vészesen fogy. Vajon jut-e még ideje arra, hogy valóban segítsen Philipnek? Sikerül-e megvívniuk egymással a csoport tagjainak szeretetéért és elismeréséért? Talán még nem késő. Gyönyörűen szőtt mese egy pszichoterápiás csoport utolsó évéről, megindító elmélkedés az élet alkonyáról.

Irvin D. Yalom - Robert L. Brent - Szólok ​a rendőrnek
„Összejátszottunk ​a tartós hallgatásban.” A magyar szívsebész felidézi barátjának, a pszichiáter dr. Yalomnak háborús múltja gyötrelmeit. Brent úgy élte túl a vészkorszakot, hogy kereszténynek hazudta magát. Hallgatással és vezekléssel töltött hosszú évtizedek után, egy veszedelmes esemény azonban felszínre tépi a régmúlt emlékeit. A két orvos együtt próbálja meg értelmezni a szörnyűséges múlt törmelékeit, amelyek ott kísértenek Brent álmaiban. Miközben a novellában Yalom legfontosabb témái sorakoznak fel – az emlékek, a félelem, a szeretet, a gyógyulás –, az író vet egy pillantást a tulajdon életére is. „Az álmaimban… szinte mindegyikben két dolog bukkan fel: a holokauszt vagy a műtő. Vagy az egyik, vagy a másik, és a kettő néha összeolvad. És valahogy ezek az álmok, akármilyen szörnyűek, brutálisak, véresek, lehetővé teszik, hogy a másnapot viszonylag tiszta lappal kezdjem. Mindegyik afféle biztonsági szelep. Mint az örvény, ami előbb feldobja, aztán eltörli a sötét emlékeket.”

Sigmund Freud - Az ​álomról
Abban ​a korszakban, melyet "tudományelőttinek" nevezhetünk, az emberek nem jöttek zavarba, ha arról volt szó, hogy az álmot megmagyarázzák. Ha felébredés után visszaemlékeztek reá, magasabb, isteni vagy ördögi hatalmak kegyes vagy ellenséges megnyilatkozását látták benne. A természettudományos gondolkodásmód felvirágzásával ez az egész értelemdús mitológia pszichológiává alakult át, s ma a művelt emberiségnek csak igen elenyésző kisebbsége kétkedik abban, hogy az álom az álmodónak saját lelki alkotása. Ám a mitológiai feltevés elejtése óta az álom új magyarázatot követel. Keletkezésének feltételei, az éber állapot lelki világához való viszonya, függése azoktól az ingerektől, melyek az alvási állapot közben tolulnak az észrevevés felé, tartalmának sok az éber gondolkodást megbotránkoztató sajátossága, a benne elképzelt képek s a hozzájuk fűződő indulatok közti aránytalanság, végül az álom illanékonysága, az a mód, amellyel azt a gondolkodás, mint tőle idegent félretolja, emlékét megcsonkítja vagy kioltja: mindezek a problémák és még sok más is századok óta várnak a megoldásra, ami azonban mindmáig nem sikerült kielégítő módon.

James Hollis - Az ​élet második fele
"Életünk ​közepe táján felébred bennünk az igény, hogy mindazt, amit megtapasztaltunk, valahogy rendszerezzük. Ekkor már tudjuk, hogy időnk nem végtelen, és ahhoz, hogy elkövetkező éveink értékesen teljenek, magunknak is tennünk kell. James Hollis ebben segít. Sorvezetőt ad a belső munkához, a rossz mintázatok felismeréséhez és meghaladásához. Értékes kötet, bizonyosan nem csak az élet második felében." Orvos-Tóth Noémi pszichológus Valamikor negyven- és hatvanéves kor között bekövetkezik egy "lélektani perspektívaváltás" azáltal, hogy végigtekintünk addigi életünkön, számot vetünk eredményeinkkel és kudarcainkkal. James Hollis jungiánus pszichoanalitikus úgy gondolja, hogy ilyenkor kezdődik az élet második fele, amely számos új lehetőséget tartogat. Hollis könyvében felteszi mindazokat a fontos kérdéseket, amelyeket megválaszolva világosabb fejjel, érettebb pszichével folytathatjuk és tehetjük teljesebbé az életünket. James Hollis amerikai pszichoanalitikus számos nagy sikerű könyv szerzője. Könyveit szakemberek és a pszichológia iránt érdeklődők egyaránt szívesen olvassák. Magyarul az Ami igazán fontos - A tudatosabb élet felé, valamint az Édenterv, avagy a varázslatos másik című művei jelentek meg.

Ferenczi Sándor - Lélekgyógyászat
"A ​szerelem tudományos pszichológiája még ma is megíratlan" -állapította meg 1901-ben Ferenczi Sándor, a neves magyar orvos, pszichoanalitikus, egy időben Freud közeli munkatársa. Kötetünk azokból a korai írásaiból közöl válogatást, amelyek e hiány pótlásának igényével születtek, illetve olyan lelki jelenségekről szólnak, mint a neurózisok, a homoszexualitás stb. Különösek érdekesek az orvos Freud-elemzései. Ferenczi gondolatai ma is tanulságosak, írásainak szövege rendkívül izgalmas:orvosi tapasztalatait mint szépíró osztja meg az olvasóval.

Bernhard Borge - Az ​éjszakai ember
A ​magyar olvasónak Bernard Borge ezzel a kötettel mutatkozik be, pedig Norvégiában és világszerte immár 1941 óta ismert és elismert költő és esszéíró. Kiruccanásai a krimi területére sem afféle önmagát meghazudtoló irodalom-melléki kalandozások, hiszen Borge - Freud híveként - a pszichoanalízis eszközeivel boncolgatja fiktív eseteit, őt elsősorban az ember érdekli, az irodalmilag-lélektanilag ábrázolható ember - legyen akár gyilkos, akár áldozat. Idézet a könyvből: "Megbabonázva bámultam az ablak melletti árnyékot. Mi lehet az? Egy ember vagy csak a függöny redői? Szedd össze magad! Ébren vagy, Bernhard Borge! Az Álom véget ért! Szedd össze magad! Nem képzelődtem. Az ablaknál valóban állt valaki. Kivált a többi árny közül, néhány lépést tett előre. Ökölbe szorított kézzel, lábam az ágy táblájának feszítve feküdtem. A szívem rettenetesen vert. Azt hittem, megpattan. - Ki vagy? Felelj, az ördögbe is! Ki vagy?"...

Ferenczi Sándor - A ​pszichoanalízis rövid ismertetése
A ​kis kötet jó összefoglalását adja annak, amit a klasszikus pszichoanalízis addig elért - s egyben mintegy lezárása egy korszaknak, amelyet a pszichoanalízis budapesti iskolája fénykorának neveznek. Mint nagyközönségnek szánt írásban, a szerző a szakma általánosan elfogadott alapelveit emelte ki, nem kaptak hangsúlyt azok az újításai sem, amelyek már a pszichoanalízis további fejlődése irányába mutatnak. Így tehát velős, kitűnő összegzését jelenti a korai 30-as évek analízis-felfogásának, mint olyan alapnak, amelyre azután - a lélektani, kórlélektani kutatások fejlődésével - szilárdan épülhettek rá a további eredmények.

Erdélyi Ildikó - A ​lélek színháza
Hová ​utazik Köd és Homály? Miért színesedik ki a prágai villamos a pszichodráma folyamán? Ki a Lény a Csigaházban, aki lejár titokban a lányhoz? Erre és sok más kérdésre is választ kapunk abból a 47 történetből, amelyek önismereti, terápiás helyzetekből származnak, s hol dramatizálva, hol dialógus formájában olvashatók. Az önismereti munka résztvevői problémákkal jelentkeznek be az egyéni vagy csoportos folyamatba, s a problémák konkretizálása mentén alakulnak történeteik, amelyek mindig pszichológiai rejtvényt rejtenek magukban, s amelyhez a kulcs a mesélő múltjában található anélkül, hogy ő maga tudna róla. A lélektani munkában, ahogyan ez egy valódi thrillerben is történik, rejtvényfejtést végzünk, s a személy saját múltját családtörténeti keretben tárjuk fel, s nemegyszer nemzedékeken átívelő traumaörökségeket igyekszünk hatástalanítani. A könyv megszólítja az olvasót, és azt közvetíti, hogy a lélek színháza a mintha térben zajlik, a kétszemélyes terápiában a résztvevők kapcsolati terében, a pszichodrámában pedig a játéktérben, ahol a problémahozó a saját története főszereplőjévé válik, csoporttársai pedig élete egyéb szereplőit jelenítik meg, játsszák el számára. A rendező kísérő és alkotótárs a folyamatban. Az olvasó a könyv történeteihez saját tapasztalati múltjából, képzeleti életéből, álmaiból társíthat anyagot, s ekképpen követheti a történetek hőseinek lelki munkáját, sőt, akár a drámák végén bekövetkező katarzisban is osztozhat velük. Az egyetemi tanár szerző, akinek Álomkönyve Nyírő-díjat nyert, pszichoanalitikusként és pszichodráma-pszichoterapeutaként saját gyakorlatából merített anyagának átiratait adja közre olvasmányos, ugyanakkor tudományos formában, hogy betekintést engedjen a terápiás-, illetve az önismereti munka folyamatába.

Claudia Hochbrunn - Andrea Bottlinger - Pszichiáter ​látott már?
Vizsgáljunk ​csak meg néhány híres irodalmi alakot - egy pszichiáter szemével! Meglepő következtetésekre jutunk... A szórakoztató ismeretterjesztő mű szerzői, a pszichiáter Claudia Hochbrunn és az irodalmár Andrea Bottlinger elképzelte, mi lett volna, ha a mitológiai történetekből(Ödipusz király), a fantasy világából (Alkonyat-sorozat) és korunk emblematikus regényeiből (Harry Potter-sorozat, A szürke ötven árnyalata)előlépő hősök pszichiáterhez mennek, aki kianalizálja őket gyerekkorról, álmaikról, terveikről és erotikus fantáziáikról. A vegyes pacientúra eseteiből kiviláglik: nem is biztos, hogy jól tették volna, ha időben pszichiáterhez fordulnak, mert akkor biztosan nem futják be irodalomtörténeti pályájukat. A szerzők amellett, hogy felelevenítik és értelmezik a legendás hősök kalandjait, pontos látleletet adnak Artúr király, Merlin, Rómeó és Júlia, Harisnyás Pippi, Drakula vagy éppen Winnetou tetteinek lélektani mozgatóiról - s így talán az olvasó is talál magának fogódzókat saját életének útvesztőiben.

Kollekciók