Ajax-loader

'debrecen' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Vámos Miklós - Apák ​könyve
Az ​"Apák könyve" ...családhistória is. Sok-sok apa vonul fel benne, ám nem mint Esterházynál "egynevűsítve", hanem megannyi külön-külön történet külön-külön alakjaként. Tizenkét nemzedékről szól, tizenkét prizmán áttörve ugyannak a "nemzettségnek" (ugyanannak?) a históriája, a fejezetek sora mintegy háromszáz évnyi magyar történelmet, itteni sorsot, jelleget vesz elő s elő; az író fájlalja, hogy végződésével a könyv már nem az övé, holott ő maga is folytatódik, az élet is. Ami főleg izgatott: mitől regény itt a regény? Valóban a történelem írja e történetet, ez nagy hűség, s ennek áldoz-ajándékoz a nyelvezet is. S valóban elkapható a szál, a sodrata-jellege, és ekkor innen várjuk a fordulatokat. Nem a főszereplők "aktívumából". Késélen alakítják s szenvedik el ők a dolgokat. Persze, történeti hitele van csaknem mindennek. De - az én mércém szerint - azért annyira jó regény ez, mert olyan, mintha kitalációs lenne. Persze, legyinthet valaki e mániámra: legyen a regény igenis minél inkább kitalációs hatású. Világos, hogy egy ilyen regényre elszánt írónak nagy büszkesége a historikus hitel. Ellenben megismétlem: a sikert az adja igazából, hogy a dolog, részleteiben is, jól van kitalálva. Nagyon nem akaródzna nekem Vámos regényét akár az apakönyvek sorába begyömöszölni, azaz helyét kisaccolni. A későbbi korok döntik el némely könyvek valódi jelentőségét, és Vámost népszerűségének tehertétele kétségkívül sokféleképp nyomja. Ha nem a magyarról lenne szó, akkor is így mondanám: nem igazán "normális" az erre-normás közfelfogás." (Tandori Dezső)

Szabó Magda - Régimódi ​történet
Anyámat ​1967-ben vesztettem el, azt hittem, sose lesz belõlem ép ember a temetése után. Hogy valahogy talpra álltam, férjemnek köszönöm, aki szokott csöndes estéink egyikén nagyon is felfogott hallgatásomból azzal a szelíd mondattal idézett vissza reális életünkbe: „Rajtad mindig a munka segített, miért nem élsz a magad gyógyszerével? Lenke – mindketten így hívtuk anyámat – mióta élsz, mindig begyógyította minden reális-irreális sebedet. Tündér gyermekének születni nagy áldás, miért nem akarod rögzíteni az emlékét, hogy mások is megismerhessék? Te vagy az egyetlen, aki megteheti és képes erre.” Kétségbeesetten hárítottam a csendes biztatást, képtelenségnek éreztem, hogy megbolygassam összemetélt tudatomat azzal, hogy megpróbáljam visszaidézni a holtat, részint úgy gondoltam, képtelen ötlet, részint olyan beteg és nyomorult voltam a jelenléte nélkül, hogy eleve kudarcnak éreztem a kísérletezést is. A férjem sose kényszerített semmire, ezen az estén és sok rákövetkezõ, szintén hallg–atag estén se tette, csak annyit mondott: „Majd meglátjuk. Lenke megérdemelné, hogy megmutasd az anyádat a világnak, és neki kevés a rózsaszín márvány sírkõ a pár soros verssel. Ha valakinek, neked, és egyedül csak neked fog Jablonczay Lenke válaszolni, ha megkérdezed, és elmondatod vele, ami megértéséhez nem voltál a haláláig elég ép vagy teherbíró, magad is asszony, felnõtt.” Az én férjem sose tévedett, ha utat mutatott valahová, behunyt szemmel elindulhattam, jobban ismert önmagánál. A könyvet, amelynek Jablonczay Lenkét életre kellene keltenie, megvalósíthatatlan feladatnak éreztem, ha olykor eszembe jutott, iparkodtam elûzni a gondolatát is. Anyám úgy parancsolt nekem mivoltával, szellemiségével egész életemen át, hogy tudtam, ha õ akarná azt, amit a férjem ajánlott, valami rejtelmes módon elmondaná nekem. Múltak a hónapok, eltelt három év, amikor férjemmel együtt meghívtak Amerikába, a State Department vendégei voltunk. Lenke Amerikában szólt hozzám és utasított: ha vágyol utánam, támassz fel és keress meg. Szavadra visszatérek az örökkévalóságból és elmondom neked mindazt, ami megértésére még túl fiatalnak ítéltelek. De most szabad a pálya, keress meg, egymagad kevés leszel hozzá, de segít neked, ha megkéred, egyház, állam, minden hajdani rokonunk, barátunk, életünk szereplõi és szemlélõi. Ne félj, kicsim, én is segítek. Ha hazakerülsz Amerikából, állj neki a munkának, keresd meg életem történelmi hátterét, egykori helyszíneit, famíliánkat, egy valamikori régimódi történet drámájának fõszereplõit. Papok fognak segíteni, apácák, bankárok, tudósok, most megcsinálhatod a saját magyar Elektrádat, és én melletted leszek addig a percig írás közben, míg oda nem kell, hogy testembõl adjalak a valóságos életnek, és boldogan és rémülten elõször látom meg az arcodat azon a bizonyos langyos október ötödikén.

Szabó Magda - Ókút
Hajdani ​házunk udvarán számtalan apró kavics tarkállott egy sarokban. Ha esett, felfénylettek a kövecskék, amelyek mi mások lehettek volna, mint drágakövek, mentem volna minden zivatar után kincset gyűjteni, csakhogy tilos volt. Apám, anyám elmondta, a kert kavicsos sarkában valamikor ókút volt, amelyet réges-rég betemettek már, mégsem szabad megközelíteni, mert az ókutak álnokok, a föld bármikor megnyílhat a ráhágó alatt, s már zuhan is: behörpöli a mélység. Nehéz fogadalom volt, de álltam, megígértem, hogy kerülöm a sarkot. Én nem rettegtem az ókúttól, hanem vágytam belé, azt gondoltam, csodálatosabb élmény aligha lehet a lassú süllyedésnél, a látható kutak varázsa is vonzott, hát még az ilyen láthatatlané, amelynek bármi lehet a fenekén. Bármi, esetleg önmagam, én állok odalenn, a törpekirály aranyrudat kalapál, én meg ránevetek saját magamra. Persze nem szegtem meg a szavamat, mintha már akkor tudtam volna, amit csak mostanában értek meg, hogy az én szüleim egész életükben mindig megpróbáltak megvédeni engem valami általuk sem ismert, de születésemtől gyanított veszedelemtől, s megpróbálták előre kiszabni leendő útjaimat, nagyjából úgy, mint egy középkori térképész, aki tisztázatlan földrajzi helyzetű országokban busafejű, nem megbízható jelleműnek ábrázolt gyíkszerű figuráknak a térképre festésével iparkodtak jelezni: itt esetleg sárkánnyal találkozik az utazó. Apám már nem érte meg, míg főfoglalkozású író lehettem, anyám igen, de akkorra már tudta, nemhogy egy fogadalom, semmi sem tudja majd életveszélyes pályámon semlegesíteni az alkotót munkára kényszerítő és kitalálhatatlan szakmai helyzetbe hozó vágyat, hogy elmondja mindenkinek, amiről úgy érzi, tilos hallgatnia. Mikor ezeket a sorokat írom, már senkim nem él, akinek szava megállíthatna, maga az ókút sincs, új épület alapozása tüntette el. Pályámat hivatalosan 1945-ben kezdtem a Magyarok-ban megjelent első, komolyan vehető verssel. Ott állok a szakma ókútja fenekén, senki szeretete nem szól rám, holott a hajdani intelem nem volt balgaság, az alkotás ókútjában bármi történhetik az alkotóval. Bármi. De persze mindegy, hogyne volna mindegy. Sem apám, sem anyám, aki retteghetne, utolsó családtagomat, Konstantint, a macskát, aki az írógépem mellé gömbölyödve kilenc termékeny éven át figyelte, mit kopognak a billentyűk, tegnap váltotta meg kivédhetetlen szenvedésétől a kegyes altatás. Akár táncolhatok is az ókút tetején, nem riasztok meg vele senkit, mert nincs is senkim, csak a mindent megőrző emléke a gyermekkor abszolút biztonságának, a háznak, ahol nem volt határvonal valóság és látomás között, ahol két elvetélt író házasságából megszülettem, felnőttem és megpróbáltam rögzíteni életem első tíz esztendejének irreálisan gyönyörű, boldogítóan abszurd szereplőgárdáját, színpadképét és kulisszáit.

Kovács Gergelyné - Debrecen
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_236474
Korok, ​emberek Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Korok, ​emberek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Győri L. János - Kősziklán ​épült vár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mikszáth Kálmán - A ​két koldusdiák / A beszélő köntös
Az ​1885-ben megjelent A két koldusdiák és az 1889-ben készült A beszélő köntös, újból és újból elolvasva is élmény, a magyar múltba tett kirándulásaink gyönyörködtető kalauza. Mikszáthnak ez a két korai regénye látszólag teljesen romantikus alkotás, történelmi mese. A csodálatos kaftány esete beillene népmesének is, akárcsak a Gyulafehérváron elejtett aranyakból kitalált délceg, idegen királyfi képzelet szülte alakja. A mesés-romantikus elemek mellé azonban vaskosan reális környezet és szinte hétköznapian valóságos, hús-vér szereplők párosulnak. Nyilvánvaló, hogy a két koldusdiák élményei is belejátszanak, A beszélő köntös Kecskemétjének leírásában pedig egy török korabeli magyar város epizódjai elevenednek meg, furcsa városi törvényekkel, izgága papokkal, nehézkezű, de könnyen hevülő lelkületű mesteremberekkel, buja özvegyekkel, csillogó bőrű cigánylányokkal, alacsony ablakú tanácsházzal, amelyen olyan könnyű bekiabálni az igazságot. Ízig-vérig élő, eleven népi világ ez, Mikszáth szeretettel hajol föléje.

Pierrot - Gábor Endre - Az ​ördög köve
Egy ​mecseki falu rejtélyes pusztulása 1407-ben... Egy égből zuhant lebkő titka... Szerencsevadászok és tudósok küzdelme... Jonathan Hunt, a New York Times újságírója visszatér... A "Jumurdzsák gyűrűjé"-nek főhőse a bravúros egri nyomozás után két évvel Debrecenbe látogat, ahol szinte az égből pottyan ölébe egy újabb rejtély. Megismerkedik egy vonzó atomfizikusnővel és forrófejű öccsével. A fiú eltűnik, és a szálak ezúttal is a múltba vezetnek. A kalandokban és váratlan fordulatokban bővelkedő nyomozás évszázadokkal repíti vissza az időben Jonathan Huntot. A könyvtárakban, múzeumokban meglelt dokumentumok, kéziratok és levelek különös természeti jelenség létezésére utalnak. A Magyar Faustként ismert legendás debreceni tanár, Hatvani István hagyatékából kiderül, már ő is vizsgált a 18. században egy bizonyos égi eredetű követ, amely óriási kristályt, talán gyémántot rejt. Az értékes kincsért századokon átívelő hajsza kezdődik. A tét óriási, Jonathan Hunt ugyanis kideríti: az "ördög köve" halálos miazmát rejt, amely akár az egész emberiséget elpusztíthatja...

Bakóczy Sára - A ​város és a rózsa
Ezerötszáznegyvennyolc, ​Magyar Királyság. Buda lassan egy évtizede török kézre került, az ország három részre szakadt. A három résznek – a török hódoltságnak, a Habsburg-uralom alatt álló Magyar Királyságnak és a Fráter György által kormányzott Erdélynek – szinte pontosan a határán áll egy gyorsan gyarapodó mezőváros: Debrecen, a török fogságban sínylődő Enyingi Török Bálint birtoka. A debreceni tőzsérek félelmet nem ismerve hajtják és hajtatják át a hatalmas szürkemarhagulyákat a török által megszállt országrészeken Bécs felé – vagy a vállalkozóbb kedvűek a császári harmincadvámot megkerülendő észak felé –, hogy onnan a nyugati kézműipar termékeivel és luxuscikkekkel térjenek vissza a keleti országrészbe. Az öntudatos lutheránus polgárság egyik vezéralakja Bakóczy Péter tanácsnok, szenátor leánya, Sára a Székesfehérvárról Debrecenbe költözött nagy múltú és nagy hírű Sákvári tőzsérfamília utolsó sarja, Gábor felesége lesz. Az esküvő után azonban rá kell döbbennie, hogy férjét sötét titkok lengik körül, és talán az élete sincs biztonságban mellette… A szerző kiterjedt történelmi kutatásokon alapuló, rendkívül élvezetes stílusban megírt történelmi regénye egyedülálló betekintést nyújt az 1500-as évek közepének mindennapjaiba, remek arányérzékkel állítva a kor történelmi és politikai eseményeit szereplői drámai és felemelő sorsának hátteréül.

Héty Péter - Debrecen ​ezoterikus térképe és címere
Manapság ​már felénk is lehet hallani az emberi test erőközpontjairól, az úgynevezett csakrákról. Az viszont eléggé meglepően hangzik, hogy Debrecennek is vannak hasonló csakrái és ezeknek megfelelő életfunkciói. A fallikus szimbólumként a város fölé meredő 24 emeletes toronyház és a gondolkodó fej, az egyetemek között az emberi idegrendszer mintájára közlekedik a villamos járat, amely mentén méretarányosan található a további öt erőközpont. Az ősi hermészi hagyományokban ennek az erővonalnak a szimbóluma a Merkúrbot. Az olvasmány az analógiák segítségével igyekszik közvetlen környezetünket kapcsolatba hozni a transzcendentális értékeket kereső szellemi irányzatokkal, különösképpen a keresztény-misztikus gondolkodásmóddal. Nem mindennapi, érdekes, komoly elgondolkodásra késztető szellemi kaland részesei lehetünk.

Papp Antal - Debrecen
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tar Sándor - Szürke ​galamb
Mondhatjuk ​rá, hogy vérbeli krimi, de annál ez több, mondhatjuk, hogy regény - de annál ez _vérbelibb._ Mondhatjuk, hogy bűnregény; hozzá hasonló a magyar irodalomban eddig nem született. "A POKOL PEDIG A FÖLDÖN VAN, ÉS ÉLETNEK HÍVJÁK." _"Fura ez a Tar. A férfinak férfiszaga, a nőnek nőszaga van, a helyiségnek Danubius-rádió szaga van. Aztán szinte észre sem vesszük, a nőnek férfiszaga van, a férfinak nőszaga van és nekünk erős Danubius-rádió szagunk van. És nem tudjuk, mitől." (Bodor Ádám)_

Jókai Mór - Az ​utolsó budai basa / A debreceni kastély
Az ​1600-as évek idejét idézi föl ez a két elbeszélés, fontos történelmi események ünnepélyes színeivel az egyik, adományozó kedélyességgel a másik. Az utolsó budai basa, Buda visszafoglalásának a története, magyar vitézség, német álnokság, török cselszövés bonyolítja a romantikus fordulatokban gazdag eseményeket. A nagy történelmi diadal árnyékában a magánélet tragikus mozzanatai zajlanak, Abdi basa legkedvesebb lányának csúfos halálát gyászolja, a szép Kanizsay Borbála vőlegényéét, akit a féltékeny vetélytárs, Funkenstein Funk gyilkol meg orvul. A debreceni kastély fordulatai csak ijesztgetnek, az író, a történelem kegyesen megkíméli az olvasót a megrázkódtatásoktól. A főszereplők - Igyártó Mihály, Keresztszegi Illés - és mások feje fölött szünet nélkül cikáznak a villámok, de végül is senki se pusztul bele. A szerencse forgandósága hol így, hol úgy alakítja a sorsokat, mikor kit emel, mikor kit sújt, de a végén minden jóra fordul, a rejtélyes kastély eltűnik a föld színéről, a viharokat azonban túléli majd mindenki.

Bot György - A ​Debreceni Orvostudományi Egyetem története és professzorainak életrajza, 1918-1988
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zeke László - De ​hol a lélek fogkeféje?
"Egy ​valami biztos: az élet sakktábláján a nők a fehér bábukat vezetik. Ám a mi hősünk ekkoron még nem volt birtokában a fentebb leírt bölcsességnek, így a nőkkel szemben folytatott hibás politikájának következtében ahhoz a vadkanhoz vált hasonlatossá, aki a puskát hátán átvetve, megpróbált a vadászra vadászni."

Vitos György - 100 ​éves a DVSC, Kelet-Magyarország fociékszere
A ​szegedi születésű szerző, Vitos György 10. sportkönyve a debreceni centenáriumi könyv, amelyben nagyon sok szegedi hely- és sporttörténeti érdekességgel is találkozhatunk. Többek között végigkísérhetjük a DVSC évszázados históriájában az összes olyan bajnoki idényt is, ahol a vasutasklub megmérkőzik a Szegedi Dózsával, a Szegedi építőkkel, a Szegedi Vasutassal és a SZEAC valamennyi jogelődjével (a SZAK-kal, a Szegedi Haladással, a SZEOL SC-vel, a SZEOL AK-val, és a Szeged SC-vel). Természetesen az egykori kiváló szegedi futballcsapatok összeállításaival, hírességeivel, legendás góllövőivel is találkozhatunk a centenáriumi futballkönyvben. Mint ahogy az egész magyar labdarúgás 100 esztendős története is elénk tárul, de hát ez volt - a DVSC bemutatása mellett - a szerző elsődleges célja... Ajánljuk mindazoknak, akik a foci múltja után a jövő szép, emberi játékát élvezni, támogatni akarják.

Covers_299335
0

Ismeretlen szerző - Nyomdatörténeti ​szimpózium
Jó ​oka van annak, hogy e karcsú kötetet éppen most tarthatjuk kezünkben. A reprezentatív esemény, mely életre hívta, legrégibb nyomdánk születésének 450. évfordulója. Az 1561-ben alapított debreceni officina - mai nevén Alföldi Nyomda - gazdag életútját több mint egy évszázada művelődés- és szakmatörténészek kitüntető figyelme övezi. A termékeny érdeklődésből megannyi elismert értekezés, tanulmány, monográfia született. Ezek sorát folytatja könyvünk, amely a jubileum alkalmából megtartott szimpózium előadásait foglalja magában. Carlyle sokat idézett aforizmája szerint "A könyvekben van lerakva az egész múlt lelke." Az Alföldi Nyomda "múltjának lelke" biztosan. Ennek megfejtésére törekszenek a kötet tanulmányai, amelyek eszme-, esemény-, gazdaságtörténeti, esztétikai... megközelítéssel vizsgálják a nyomda kora társadalmába ágyazott lokális és kiterjedtebb kulturális és anyagi tevékenységeit. Az adatokban bővelkedő, képanyaggal gazdagított írásokat áthatja a "szellemi manna" kultusza, a nyomdászmesterség poézise, s általuk megőrződik a debreceni tipográfia neves alkotóinak és névtelen munkásainak értelmet nyert szolgálata ad futuram memoriam...

Lovas Márton - Debrecen ​- Nagyerdő
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Székelyhidi Ágoston - Debreceni ​napló Erdélyről
Családunk ​azokhoz tartozott, akiket, 1918 óta, két haza közt sodort erre-arra a történelem. Apám Nagyváradon, anyám Máramarosszigeten született. Fiatalon szakították el őket a trianoni határok Magyarországtól... Szüleik és idősebb testvéreik biztatták őket, menjenek, szökjenek, az anyaországban próbáljanak szerencsét... Állás után kilincselve ismerkedtek meg, 1932-ben. Nemsoká összeházasodtak. Mikor Észak-Erdélyt a második bécsi döntés Magyarországnak ítélte, hazaköltöztek Nagyváradra. Apámat 1946-ban a Magyar Népi Szövetség érmelléki titkárává választották. Hol Mihályfalván, hol Nagyváradon, a családi házban laktunk... Egy szombat reggel apámat a nagyváradi rendőrségre idézték. A parancsnok, hajdani külvárosi, várad-velencei cimbora jóakaratúan közölte vele: vagy vasárnappal kiutasítják az országból, mert lehetőség van rá, vagy hétfőn letartóztatják, mert erre meg parancsot kaptak. Meg is mutatta, mivel vádolják apámat, nevezetesen azzal, hogy a Magyar Népi Szövetségben azokkal ért egyet, akik a kisebbségi jog leple alatt, az osztályelleneséget védenék. Másnap, 1948. február 15-én, személyenként ötven kiló batyuval, egy nyitott parasztszekéren fagyoskodva, két fegyveres granicsár felügyeletével átdöcögtünk a határon... Puszta magyarságukhoz és családjukhoz ragaszkodó szüleimmel háromszor tépették föl a gyökereket a határváltozások. Velem kétszer... Csoda-e, ha ez az érzékenység, az igazságérzet akkor is működik, ha mások hányattatnak két haza közt? Erről számolnak be ezek a jegyzetek. Debreceni naplót kerekítvén Erdélyről, 1988 történelmi hónapjaiban

Móricz Zsigmond - Pillangó ​/ Árvácska
A ​Pillangó Móricz Zsigmond legbájosabb, legderűsebb regénye: egy ifjúi szerelem idilli története. Hitves Zsuzsika és Darabos Jóska szerelme a társadalom gátló akadályaiba ütközik, s Móricz igaz művészettel mutatja meg, hogy a két paraszt-fiatalnak hogyan kell megküzdenie a pénz és a vagyon ostoba előítéleteivel, tiltó parancsaival. De a fiatalok boldogságvágya mégis győz a parlagi életbölcsesség ellen. Az Árvácska, ez a kései mű, Móricz legfájdalmasabb, legkomolyabb sikolyát hallatja: iszonyatát a valóság miatt, amely ilyen nyomorba és ilyen megpróbáltatásokba taszítja a gyermekeket. "Állami Árvácska" megjárja a régi Magyarország poklának legmélyebb, legsötétebb bugyrait; az ő fájdalmát, megpróbáltatását mondja el ez a kisregény, egy elembertelenedett világ farkastörvényeiről vall biblikusan komor, zsoltáros hangon. Erről a regényről írta Móricz Zsigmond: "Irtóztató könyv, azt hiszem, de a fantáziának egyetlen sora sincs benne. Ilyen könyvet még nem írtam. Ennek a legkisebb mondata is magából az életből szállott fel, mint a mocsárból a kénes gőz... Az Árvácska csak azért regény, mert a pacsirta se tud másképpen vezércikket mondani: csak énekszóban".

Mocsár Gábor - Délibábjaim ​városa
"...annyi ​félreértés egyetlen városunk jellegének, múltjának megítélésében sincs, mint éppen Debrecen esetében! Ma már aligha azonosítja értelmes közíró Szegedet azzal a "szegedi gondolattal", amelyet pedig a két világháború között annyit emlegettek, hogy szinte jellemvonásává avatták, holott e szelíd és szép városnak és népének semmi, de semmi köze sem volt ahhoz a hírhedt gondolathoz! Ezzel szemben Debrecen szellemi vonásai annyira "tartósak", hogy még ma is újra és újra ki kell állni a vonások védelmében avagy épp ellenkezőleg - megtisztításukért. És annyi a félreértés, a közismeret szintjén a félreismerés például a cívisváros, a kálvinizmus fogalomkörében, hogy az író, aki könyvet ír erről a városról, kénytelen több teret szentelni a historizálásnak, a fogalomtisztázásoknak. Csokonai - szerintem - még mindig nem áll a megérdemelt helyen az irodalomértékelésben, oktatásban - a közvéleményt most sem említem, mert Kálmán király óta tudjuk, hogy ami nincs, arról szó se essék. Debrecenben nem lehet megkerülni ezeket a kérdéseket, még topográfiai értelemben sem! Ha a Nagyállomástól indulva ki akarsz menni a Nagyerdőre, nem tudod kikerülni a kálvinista Nagytemplomot! Pár évvel ezelőtt még a Vitéz szobra előtt is el kellett haladnod. Őt egy okos daruval el lehetett mozdítani a helyéről, de a Nagytemplomot nem lehet elmozdítani. Ne is próbálkozzál vele, nem fog sikerülni, habár útban van. A kálvinizmust a város múltját vagy jelenét tekintve sem lehet megkerülni, bár lehet, hogy ez némely olvasónak nem tetszik. Valami specifikus furcsaságnak tartja, holott nem az. A város karakterének ma is egyik meghatározó eleme. Különös, de az."

Covers_235979
300 ​év históriája Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - 300 ​év históriája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jókai Mór - A ​debreceni lunátikus
Első ​ízben 1875-ben jelent meg Jókai egyik legolvasmányosabb műve, a híres debreceni kollégium életéről mesélő anekdota-történet. Nem csak a fordulatos történet, a cívisváros miliője is magával ragadja az olvasót.

Takács Béla - Debrecen ​- Református Nagytemplom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Filep Tibor - Forradalom ​a debreceni egyetemeken
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Móricz Zsigmond - Légy ​jó mindhalálig
Elkezdődik ​a kihallgatás. Az igazságtalan, sokszor nevetséges vádak zuhataga között Misi már-már összeomlik. De amikor apját, az ácsot is felemlegetik rossz példaként, és a debreceni kollégiumi hagyományokra hivatkozva gonosztevőnek nevezik, kitör és kijelenti, hogy ő nem akar debreceni diák lenni tovább. Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig Egy kiváló író kiváló regénye. Nem tesz jót neki, hogy háziolvasmány, pedig Nyilas Misi példája nem is olyan távoli, ma is belerendül a világ, ha egy tiszta és becsületes gyermeknek csalódást okoz a felnőttek világa. Ez a csalódás és megrendült bizalom azonban újjáépíti a gyermeki lelket, s még ha – a szövegből kiérezhetően – nem is oldódik föl soha igazán, mégis új távlatokat nyit épp elkezdődött életében: az emberiség tanítója, a jóság apostola szeretne lenni, az édesanyjától kapott tanítást akarja továbbadni. Nemes cél, mely legalábbis Móricz esetében megvalósult. Ugyanis kitűnő irodalomtörténészeink szerint a mű életrajzi ihletésű. A szerző a kommün összeomlásakor a nemzeti katasztrófák után érzett mély válságát fejezte ki; fájdalmában, csalódottságában menekülésképpen írta meg saját életérzését gyermeki szívbe ágyazva. A debreceni református kollégium akkoriban a nemzeti nevelés fellegvárának számított. Nagy, komor, négyszögletű épület, a szegény sorból származó Nyilas Misi fél tőle, de büszke is rá. A megrázó történet végén azonban dacos eltökéltséggel ismételgeti, hogy nem akar többé debreceni diák lenni. A szülői ház áldott emlékével, érzékeny lélekkel és határtalan bizalommal érkezik az alig tizenegy éves kisfiú a Református Kollégiumba. A fizikailag gyenge, ám önérzetében erős diák azokat a lépcsőket járja, melyeket korábban Csokonai, Kölcsey és Arany János, akikre rajongó csodálattal gondol. Szellemi képességei az osztály legjobbjai közé emelik, ám tapasztalnia kell, hogy a tanárokat a tanulók származása is befolyásolja az értékelésben. Jól ismert helyzet. Amikor szorosabb kapcsolatba kerül a debreceni felnőtt világgal, útravalója, a gyermeki hit, bizalom és az emberek iránt érzett tisztelet, fokozatosan szertefoszlik. Egy lutricédula ellopása mellett a felnőttek csalással, hazugsággal vádolják, jóllehet épp a felnőttek dúlják szét az ő bizalmát. Erkölcsi tartása szemünk előtt formálódik: jóhiszeműségéért keservesen megfizet. Érdemes-e ottmaradnia a patinás kollégiumban? Nyilas Misi fogalma mindannyiunk számára a lelki tisztaság, mely végső soron a pénzzel áll szemben. Nem csak az irodalomból ismerjük ezt az alapkonfliktust. A pénz ritkán kerül ki vesztesként, még ha a lélek tisztaságával is áll szemben, mely a regény címének bibliai idézetében (Jelenések könyve) összegződik.

Forró Tamás - Havas Henrik - Ki ​tudja, merre...
A ​valósággal nem mindig könnyű szembenézni. Különösen akkor, ha egyszer csak kiderül róla: más, mint aminek eddig hittük. Ha váratlanul és elemi erővel szakad nyakunkba valami olyasmi, amit eddig még elképzelni sem tudtunk. 1988 egyik legmegrázóbb drámája lett az Erdélyből, Romániából érkezett magyar menekültek sorsa. A hazájuk elhagyására kényszerült ezrek életének tükrében mindnyájunknak - magyarokon és határon túlról jött magyar nemzetiségűeknek egyaránt - kell újból vallatóra fognunk mindazt, amit egymásról tudunk. Az elhallgatásokat, a tudatos félremagyarázásokat és a nyílt történelemhamisítást is. Indulatok nélkül, józanon. A megoldás szándékával és igényével. Vajon kinek nem jutott eszébe mostanság József Attila híres sora: "rendezni végre közös dolgainkat"? Mennyi rendeznivaló vár még ránk, ki győzné számba venni? A két kitűnő rádiós újságíró újabb könyvében "csak" a tények bemutatására vállalkozik. Ez a dolguk. Jártak kint a határon, éjszakáztak az őrsön, részt vettek rendőrségi kihallgatáson, elkísérték a menekülteket szálláskereső útjukra, s így megismerkedtek lelkésszel, tanácsi ügyintézővel, vöröskeresztes tisztségviselővel, politikai munkatárssal, pedagógussal, írókkal - jószerivel mindenkivel, akinek köze van a romániai magyar menekültek ügyéhez. Könyvünk: tényfeltáró riportkönyv. Ezért egyszerre keserű és megrendítő írás.

Végh Antal - Akkor ​májusban esett a hó
Csokonai ​szobra fent a kőalapzaton, én a padon itt lent. ő ércből, keményen, én húsból és vérből, törékenyen. Egy órára szól a száműzetésem. Nem baj, legalább Vitéz Mihály, addig sem marad egyedül...

Mikszáth Kálmán - A ​két koldusdiák
A ​híres Debreceni Kollégium ösztöndíjas diákjaiként ismerjük meg - az 1690-es évek táján - a két árva jobbágyfiút, Veres Lacit és Istvánt, a jólelkű Dobosi néni ingyenkosztosait. István hiába bizonyul a legerősebbnek a nevezetes nagyerdei vetélkedőn, s nyeri el a fődíjat Szilágyi professzor szépséges lánya kezéből - a két fiú hamarosan földönfutóvá válik tönkrement jótevőivel együtt... Végül is minden jóra fordul, mint a mesékben, kiderül az igazság, a fejedelem megbocsát, s a fiúktól mint derék megjutalmazott kuruc vitézektől válunk el, akik elnyerik a szeretett lányok kezét is. Kitalált kalandos mese és történelmi valóság összefonódását élvezheti az olvasó Mikszáth szórakoztató regényében.

Kiss Tamás - A ​Bagolyvár és lakói
A ​Bölcs Bagoly sorozat születésnapját ünnepli, mégpedig a huszadikat. Húsz évvel ezelőtt egy pályázatot hirdetett meg a Móra kiadó. A hat díjnyertes kéziratból szerkesztettük meg az első hat Bölcs Bagoly kötetet. Bölcs Bagoly, az ünnepelt, most Pallasz Athéné tudós madaraként lép elénk, s bemutatja bagolyvárát, a híres debreceni kollégiumot, sárga falaival, egykori zömök tornyával, amelyben kis harang szól. A vaspántos tölgyfa kapuban dolmányos őr strázsál, öles dárdával, zöld színű, sárga szegélyű köpenyét lengeti a szél. Tógás diák ő, annak a nehéz, de érdekes diákéletnek egyik őre, amely odabent a falak között kivirágzott, és annyi neves embert adott a hazának. Kiss Tamás költő maga is debreceni kollégista volt, akár Móricz Zsigmond vagy Csokonai Vitéz Mihály. Ő kalauzolja most az új és régi Bölcs Bagoly olvasókat a múltba, a nagybotos, kisbotos diákok, Debrecen önkéntes tűzoltói közé. A könyvet Gyulai Liviusz korabeli rajzok, metszetek alapján készült szép rajzai illusztrálják.

D. Kovács Zsolt - Azt ​mondta, ne nyissam ki!
Azt ​mondta, ne nyissam ki, mert odakint nem juthatok messzire! Hiszen nem látok semmit, és úgyis megfulladok. Vagy esetleg még rosszabb... Az "Azt mondta, ne nyissam ki!" egy elképzelt Debrecenben játszódik, ahol katasztrófa történik. Az első rész, - ahogy az a fejezetcímből is kitalálható - egy ballagást követő eseménysorozatot mutat be, miképpen próbálja meg túlélni az adott helyzetet az a néhány diák, akik bent rekedtek az épületben, amit körülfont valami, ami bár olyan puha, mint a levegő, mégsem enged el senkit. Előkészületben van a regény második fejezete, melynek címe: Estére otthon leszek! Figyelem! Mivel a fejezet főszereplői diákok, ezért gyakori a durva, obszcén kifejezés. És mivel az élet csak a mesékben van cenzúrázva, ezért néhol brutális, naturalisztikus elemek tarkítják a történéseket. Csak 18 éven felülieknek ajánlott!

Kate Pilloy - Sas Botond - Az ​érem mindkét oldala
Egy ​fiatal lány történetét olvashatod, akinek minden vágya az, hogy orvos legyen. Elindul hát Debrecenbe, hogy beteljesüljön a vágya: orvosnak tanulni, gyógyítani. Ám az első lépés után jönnek a problémák: nincs pénz.. és ha nincs pénz, nem lesz tankönyv, felszerelés, sőt, még az ebéd kifizetése is egyre nagyobb nehézségbe kerül. Jó barátnő ad neki tanácsot, így eljut Júliához, aki pedig munkát ajánl neki. Petra dönt, és hogy jól döntött-e, azt maga sem tudja. De Timivé alakul, pénzt szerez és így mindent biztosítani tud ahhoz, hogy a tanulmányait folytathassa. Csakhogy valahol közben elvesződik Petra. Vajon visszatalál régi énjéhez vagy az új felemészti? Hova vezeti a pénz utáni vágya? Ezer kérdés közt őrlődik, és halad egyre jobban a sötétség felé, miközben kapálódzik a fény felé. De a pénz az kell, és a diploma is. És az élete...?

Kollekciók