Ajax-loader

'neurológia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Oliver Sacks - Ébredések
1920-ban ​szörnyű járvány söpört végig Amerikán. Az áldozatai néhány görcsös rángást követően furcsa pózba merevedtek, s többé meg se mozdultak. Szemüket egy pontra szegezve morzsolták éveiket, évtizedeiket a „szerencsés” túlélők. Az orvosok már lemondtak a szoborrá dermedt emberekről. Úgy vélték, talán már nem is tekinthetők embereknek. 1969-ben egy akkor csodaszernek számító szer felfedezése után egy vállalkozó szellemű kutatónak eszébe jutott, miért ne alkalmazhatnák a Parkinson-kórban hatásos vegyületet az álomkórban szenvedő betegeknél? A kísérlet nyomán csoda történt: az évtizedekig tetszhalott emberek feltámadtak, beszélni, rajzolni, sőt énekelni kezdtek. Teljes erőből élvezni akarták az Életet, mely számukra csaknem elveszett. Az egyik beteg olyannyira vágyott az önálló életre, hogy emiatt összeütközésbe került a kórház vezetőivel…

Leel-Őssy Lóránt - A ​megbénult ember
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szirmai Imre - Ars ​Neurologiae
Régiesen ​szólva, idegorvos vagyok. Bármit tanultam vagy csináltam ezen kívül, a világ látását számomra a foglalkozásom határozza meg. Mielőtt nekiálltam a könyv írásának, olyan - főként nyomtatott - irodalmi forrásokat kerestem föl, amelyek közel estek a szakmámhoz. Ahogyan ezt mások is tapasztalják, az olvasás elragadott, és nehéz volt a témákhoz visszakerülni. Hűséges könyveimből évtizedeken át tanultam ugyan, de a határokon kívül eső dolgokat elhanyagoltam, a használható ismeretek kedvéért. Egy részük elhomályosult, újratanulni már nem tudom, de írás közben minden nap megleptek a csodák. Most már türelemmel vizsgálgatom az itt-ott lejegyzett gyakorlataimat, mint rég látott ismerősöket, annak ellenére, hogy magukba foglalják fél évszázados tévedéseimet.

David Sulzer - Zene, ​matematika és elme
Noha ​zenélni anélkül is remekül lehet, hogy egyáltalán tudnánk a zene létezéséhez szükséges biológiai vagy matematikai sajátosságokról, a zene, a hang és az érzékelés alapjainak megismerése magyarázatot adhat bizonyos rejtélyekre, emellett újabb talányokra és az ismeretlen mélyebb rétegeire világíthat rá. Milyen a hangok formája? Mennyire térnek el egymástól a levegőben, a vízben, illetve a föld alatt terjedő hanghullámok? Miért hangzanak másként az emberek és a hangszerek hangjai? Miért szólal meg mélyebben a klarinét, mint a fuvola? Miként hordoz a zene érzelmeket? Vagy éppen miben különbözik az állatok hallása és az általuk kiadott hang az emberi hallástól és hangtól? – Jelen kötetben többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk a zene alapjául szolgáló matematika, fizika és az idegtudomány összefüggéseinek izgalmas felfedezése közben. A szerző, David Sulzer a Columbia Egyetem Gyógyászati Központ Pszichiátriai, Neurológiai és Farmakológiai Tanszékének professzora. Emellett Dave Soldier művésznéven zeneszerzőként és előadóként is ismert, aki a komolyzene, a jazz és a popvilág számos jelentős alakjával dolgozott már együtt. Könyvében – amelyet bármelyik zenész vagy zenerajongó izgalmasnak és tanulságosnak fog találni – könnyen érthetővé teszi a zenét érintő, tudománnyal, biológiával és matematikával kapcsolatos kérdéseket. A kötet végére érve minden olvasó nagyobb elismeréssel adózik majd a kreativitásnak, és jobban, mélyebben fogja érteni a zenét.

Richard J. Davidson - Sharon Begley - Az ​agy érzelmi élete
Vajon ​miért van az, hogy egyes emberek nagyon gyorsan helyrerázódnak egy-egy kudarc után, míg másokat sokáig emészt a kétségbeesés? Miért van az, hogy egyesek annyira képesek ráhangolódni másokra, hogy szinte a "veséjükbe látnak", míg mások alig-alig veszik az adást? És miért van az, hogy egyesek szinte mindig feldobottak, mások meg folyton levertek? Az ismert és elismert agykutató, Richard J. Davidson e kérdések megválaszolására az érzelmeink - eredetük, erejük és képlékenységük - egészen új modelljével állt elő. Davidson szerint mindannyiunkat hat alapvető "érzelmi stílus" - a rugalmasság, a szemlélet, a társas intuíció, az öntudatosság, a kontextusérzékenység és a figyelem - határoz meg. Az egyéni érzelmi ujjlenyomatunk ezek egyéni mértékeiből áll össze. Az érzelmi stílusok nem puszta fikciók, mindegyik hátterében jól meghatározható agyi aktivitási minta húzódik meg - ezeket Davidson a laikus olvasó számára is jól érthetően mutatja be. A szerző arra is ajánl stratégiát, hogy az olvasó hogyan ismerje meg a saját érzelmi stílusát - és akár meg is változtassa azt. Davidson felismeréseit nem pusztán a tudományosságra összpontosítva, hanem igen szórakoztató önéletrajzi-tudománytörténeti keretbe ágyazva, mintegy tudományos fejlődés- és kalandregényként tárja az olvasó elé.

Oliver Sacks - A ​férfi, aki kalapnak nézte a feleségét
A ​híres angol neurológus, Oliver Sacks meghökkentő orvosi esettörténeteiben a hangsúly nem a betegségek rémséges leírásán van. Amire Sacks kíváncsi, az a testi-szellemi fogyatékosságaival küszködő ember belső világa. Szerinte az orvos feladata az, hogy megtalálja betegének azt a közeget, a létezésnek azt a módját, ahol fogyatékosságai ellenére épnek, embernek érezheti magát. Nekünk, olvasóknak pedig ezek a történetek lehetőséget adnak arra, hogy rácsodálkozzunk az emberi természet hihetetlen gazdagságára, s egyben felülvizsgálhatjuk a fogyatékosságról alkotott elképzeléseinket. Oliver Sacks 1933-ban született Londonban, orvosi diplomáját Oxfordban szerezte.1965 óta New Yorkban él, ahol az Albert Einstein College of Medicine ideggyógyász-professzora. Eddig 22 nyelven kilenc könyve jelent meg. Ébredések (1973) című kötetéből Robert De Niro és Robin Williams főszereplésével nagy sikerű film készült, amelyet Oscar-díjra jelöltek. A The New York Times egyik kritikusa „az orvostudományok koszorús költőjének" nevezte. Sacks 2002-ben megkapta a Rockefeller Egyetem Lewis Thomas-díját, amellyel a természettudós írói életművének költői értékeit ismerték el.

Feldmann Sándor - Az ​ideges félelem és egyéb fejezetek a pszichopatológia köréből
"munkám ​szorosan azokon a hatalmas pilléreken nyugszik, melyeket a nagy bécsi mester: Freud állított fel." - írja művének előszavában Feldmann Sándor, az első magyar pszichoanalitikus-generáció méltatlanul elfelejtett képviselője.

Szergej Ivanov - Az ​emlékezet labirintusa
"E ​könyv az emlékezet kialakulásának, fejlődésének állomásait, az emlékezetkutatás legfontosabb mozzanatait kíséri végig, sok színes, olvasmányos és egyidejűleg fontos információt tartalmazó példával, kísérletek, kóresetek leírásával, irodalmi idézetekkel igazítva el az olvasót a pszichológia e sajátságos területének áttekinthetetlenek látszó útvesztőjében. A kiadó életkortól függetlenül minden érdeklődőnek ajánlja Szergej Ivanov könyvét, amely hasznos szórakozást, új ismereteket és bőséges tudományos információt nyújt az emlékezetkutatás történetének legérdekesebb eseményeiről és eredményeiről."

Richard Bandler - John Grinder - Békából ​királyfi
A ​neurolingvisztikus programozás két alapítójának e kulcsfontosságú műve betekintést ad az NLP alapfogalmaiba. Részletesen írja le a megfelelő rendszereket, a stratégiákat, az összekötést, az átformálást és sok mást, és megvilágítja hányféleképpen kapcsolódnak egymáshoz. A bemutatott módszerek a kommunikációt és a belső változást egyaránt segítik. A könyv folytatása: Elmés változások

Szirmai Imre - Neurológia
A ​propedeutika tárgya az idegrendszer szerkezetének, ép és kóros működésének leírása. A neurológiai betegségek diagnózisának felállításához a tünettan, az idegrendszeri működések lokalizációja és a diagnosztikai eszközök ismerete szükséges, ezért a propedeutika a diagnosztikai munka és a terápia alapja. Gyakran felmerül a kérdés, hogy javult-e az elmúlt évtizedekben a neurológia gyógyító gyakorlata. Belátható, hogy a genetikusan meghatározott és/vagy a szisztémás degeneratív betegségek gyógyítására, jelen ismereteink alapján, nem vállalkozhatunk. Ezzel szemben állítható, hogy a gyógyszerkémiai kutatások eredményeként alig van olyan idegrendszeri betegség, melynek sikeres kezelése, tüneteik megváltoztatása révén, ne volna lehetséges. A hagyományos neurológia ismeretbázisát a molekuláris biológiai és genetikai kutatások megváltoztatták. Korábban befolyásolhatatlannak hitt idegrendszeri kórképek kezelésére dolgoztak ki kísérleti módszereket. A könyv elsősorban a medikusoktatásban elvárt tudásanyag szintjéhez alkalmazkodik, de a szakorvosjelöltek tájékozódását is segíti, és megadja a témakörök alapvető irodalmát.

Marnia Robinson - Cupido ​mérgezett nyila
Cupido ​nyila az agy primitív részébe fúródik, jóval azelőtt, hogy észbe kaphatnánk. Esélyünk sincs! Máris kirobbanó érzelmek közepette beszippant a szerelem. Egy ideig kötődünk új társunkhoz, majd előbb-utóbb valószínűleg elegünk lesz, elfásulunk, vagy egyenesen ingerültté tesz annak a puszta jelenléte is, akiért nemrég még odavoltunk. Megpróbáljuk megváltoztatni a párunkat, online keresünk vigaszt, vagy új szerelem után nézünk. Az ősi bölcsek már rég felfedezték ezt a biológiai csapdát, és javaslatot is tettek rá, miként kerülhető el: ha „megfelelő módon” szeretkezünk, helyreállíthatjuk az egyensúlyt, és így természetesen a harmónia is helyreáll a kapcsolatunkban. A Cupido mérgezett nyila a személyes tapasztalatokat, a neurológia legfrissebb felfedezéseit és a sokak által elfeledett ősi bölcsességeket izgalmas módon ötvözve szembemegy a divatos elképzelésekkel, és a szerelem, a szexualitás és a szex újszerű, üdítően gyakorlatias megközelítését kínálja.

Dr. Vígh Béla - A ​jóga és az idegrendszer
Ha ​a jóga szóba kerül, általában az úgynevezett jógatornára gondolunk. Pedig a jóga a régi Kelet emberének sajátságos ismeretrendszere. A lényege az elmélyült önmegfigyelés, ennek révén testi és szellemi működéseink minél tüzetesebb megismerése, és az ismeretek felhasználása - módszeres gyakorlati formájában - egészségünk tartós megőrzése és önmagunk tökéletesítése érdekében. - Előző könyvében a szerző a hatha jógát, valamint a jóga egészségügyi szabályait vonta a tudomány nagyítója alá. E második könyvének témáját idegrendszeri jógának mondhatnánk, amely az emberi test életműködéseinek, különösen pedig érzelmeinek-érzéseinek megfigyelésén és befolyásolásán keresztül jut el a céljáig: a sokszor megcsodált, magas fokú akaratnevelésig. Bár a jóga megalapítói és művelői mit sem tudtak a mai értelemben vett idegrendszerről, mégis olyan ismeretek birtokába jutottak, amelyek jó része ma is tudományos értéknek számít. Módszereiket a szerző az idegélettan szemszögéből vizsgálja és magyarázza, s teszi így elsajátíthatóvá a mai ember számára is.

Hámori József - Az ​idegsejttől a gondolatig
A ​tudósok vélekedése szerint az ember a biológiai fejlődés csúcsteljesítménye, és a fejlett emberi agy az univerzum legbonyolultabb szerkezete. Könyvünk szerzője - a nemzetközi hírű neurobiológus - arról ad összefoglalóképet, hol is tart az agykutatás napjainkban. A legújabb eredmények ismertetésében helyet kapnak az 1981-es év orvosi Nobel-díjasainak kutatásai is, valamint mindazok a tudományos eredmények és tételek, amelyek korunk agykutatását jellemzik. Az érdeklődők izgalmas elemzések nyomán kísérhetik végig azt az utat, amelynek során az első, 700 millió éve megjelent idegsejtből az emberi agy kialakult. Közelebbről megismerkedhetnek az emberi agy legfontosabb tulajdonságával: rendkívüli tanulékonyságával. Tudomást szerezhetnek a két agyfélteke eltérő tudati működéséről és az ember kettős, biológiai és szociológiai meghatározottságáról. A könnyed hangú értekezést magyarázó ábrák teszik még szemléletesebbé.

Márkus Attila - Neurológia
A ​szerző több évtizede a pszichológusképzés keretében a neurológia tantárgy oktatója. Jelenleg az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem neurológia és határterületeinek előadására felkért oktatója. Tudományos kutatómunkájának területe a neurológia kognitív és pszichológiai kérdéseinek, vonatkozásainak tanulmányozása, tudományos fokozatát is ebben e témakörben szerezte meg. A könyv elsősorban pszichológia szakos egyetemi hallgatók számára készült, de a klinikai pszichológia iránt érdeklődők, illetve ezen a területen dolgozó szakemberek is haszonnal forgathatják. Sajátos szempontok határozták meg a könyv felépítését, ilyen az egyetemi oktatás alapozó tárgyai által nyújtott ismeretek, illetve a klinikai pszichológia fontosabb vizsgálódási és érdeklődési területeinek figyelembevétele. A hagyományos neurológia néhány fejezetét (gerincvelő-, perifériás idegrendszeri és izombetegségek) a könyv nem tárgyalja, de valamivel nagyobb hangsúlyt helyez a neuropszichológiai és a kognitív vonatkozásokra. A könyv két nagy egysége: az általános rész és a neurológiai kórképek. Az általános rész két fejezetcsoportra tagolódik. Az első a neuroanatómiai ismereteket, valamint az idegrendszer alapműködéseit biztosító rendszereket (elsősorban a mozgatórendszert, valamint az érzőkört) és azok kóros működéseit, a második a lebenyek funkcióinak és a humánspecifikus megismerés bázisképességeinek (beszéd, olvasás, írás, számolás) diszfunkcióit, valamint a tudatzavarok kérdéskörét tárgyalja. A részletes neurológia részben a klinikai kórképek szerepelnek. A melléklet, a pszichológiai és neuropszichológiai tesztek rövid ismertetése azzal a szándékkal készült, hogy tájékoztatást nyújtson a neurológiai betegek pszichológiai vizsgálatához.

Osmanné Sági Judit - Erdélyi Alisza - Mi ​a neuropszichológia?
"A ​Harvard Egyetem múzeumában őrzik Phineas Gage koponyáját, mellette pedig egy több mint egy méter hosszú, három centiméter átmérőjű vasrudat. Az egykori vasútépítő mestert egy baleset tette az ideggyógyászat számára híressé. 1848-ban egy robbanás következtében a vasrúd szabályosan keresztülment a fején. A mester elvesztette az eszméletét, de egy óra múlva magához tért, saját lábán ment orvoshoz, kísérőivel nyugodtan társalgott a fejében keletkezett lyukról. Ezt követően 12 évig élt, így agyi károsodása következményeit volt idejük megfigyelni az orvosoknak. Halála után boncolás igazolta, hogy a vasrúd mind a két homloklebenyét súlyosan roncsolta. Legmeglepőbb az volt, hogy a betegnél nem tapasztaltak szembeöltő pszichikus zavart. Gage a balesetet követően munkaképes maradt. A korábban megbízható munkás azonban felelőtlenné, lustává és munkakerülővé vált. Képtelen volt tervszerűen cselekedni. Másokkal nem törődött, hiányzott az önfegyelme. Tudatában volt betegségének, de ez nem érdekelte, még tréfálkozott is róla. A homloklebegy roncsolódása elsősorban nem értelmi képességei csökkenésével, hanem személyisége megváltozásával járt."

Oliver Sacks - Fél ​lábbal a földön
Egy ​középkorú amerikai férfi a norvég hegyekben egy magányos gyalogtúra közben elesik és az egyik lába súlyosan megsérül. Mindenkitől elhagyatottan esélye sincs a menekülésre: a halál karnyújtásnyi közelségbe kerül. Ám az utolsó pillanatban megtalálják, és a közeli kórházban „szakszerű ellátásban” részesítik. Ő azonban sejti, hogy valami mégsincs rendjén. Noha megvan lába, úgy érzi, mintha az nem lenne az övé. A férfi, Oliver Sacks, nemcsak gyakorló ideggyógyász, hanem író is, bizarr neurológiai „esetek” lejegyzője, aki ezúttal saját könyv­e, sors­könyv­e kényszerű főszereplőjévé, a vele történtek hű krónikásává válik. Egy kivételes intelligenciájú és íráskészségű szakember örökíti meg tehát utolsó(nak vélt) órái megrázó élményét, így az idő és az emlékek különös összesűrűsödését, lába abszurd „elvesztésének”, majd „előkerülésének” megtapasztalását. Sacks páratlan megjelenítő erővel, helyenként mély öniróniával idézi fel a betegszereppel járó kínzó kiszolgáltatottságot, a világérzékelés radikális megváltozása miatti lelki megpróbáltatásokat, s a láb „megtalálásának” eufóriáját. Mivel az átéltek pusztán szakmai magyarázatát nem találja kielégítőnek, irodalmi idézetekkel, filozófiatörténeti kitekintéssel keres párhuzamokat helyzetére, s próbálja értelmezni életének sorsfordító eseményét, mely „egy lélek utazása az alvilágba s onnan vissza: spirituális dráma - neurológiai alapon”.

Dr. Halász Péter - Fogarasi András - Epilepszia ​esetkönyv
Ez ​a könyv epilepsziás esetleírások gyűjteménye. A válogatás több szempont szerint történt. Egyrészt olyan betegek történetét mondjuk el, akik úgynevezett „nehéz esetek”, és a náluk elért sikerek illetőleg átélt kudarcok tanulságosak lehetnek. Másrészt igyekeztünk olyan eseteket válogatni, ahol sok éves-évtizedes követés áll rendelkezésünkre, epilepsziás betegség-karrierekre nyílik rálátás. Ezzel szakmánk fejlődését, és a betegség természetét is jobban láttathatjuk. Harmadrészt sokszor lesz szó olyan problémákról, ahol a medicinális kérdések pszichiátriai ko-morbiditással, pszicho-szociális problémákkal szövődnek, és azt a komplex látásmódot igénylik, ahol nemcsak a betegség, hanem a beteg ember kerül a középpontba.

Oliver Sacks - Hallucinációk
Oliver ​Sacks új könyve veszélyes olvasmány, a gyengébb idegzetűek számára inkább kerülendő. Könnyen ráébredhetünk ugyanis, hogy rendszeresen vannak szaglási és akusztikus hallucinációink, hogy a látókérgünk néha torz percepciókkal szórakoztatja saját magát... A könyv végén olyan fejezeteken borzonghatunk, mint a kísértetjárta elme, narkolepszia vagy éjszakai szörnyek - amelyekben arról van szó, mi történik akkor, amikor önmagunkat hallucináljuk.Az agy legnagyobb mutatványa az elme, az elme legnagyobb mutatványa az éntudat. Az agyunk néha unatkozik, vagy ilyen-olyan okból, például betegség, sérülés miatt nem kap elegendő ingert, és a nélkülöző agykéreg spontán tevékenykedni kezd. Az elménk pedig, mit tehet mást, tudatja velünk, hogy hallucinálunk. Nem is hinnénk, milyen gyakran és milyen intenzíven. Máig tartja magát az a téveszme, hogy a hallucináció súlyos elmezavarok jele. Pedig mindannyian hallucinálunk, ez az emberi lét természetes velejárója. Ilyen például, amikor elalvás előtt különböző akusztikus és vizuális benyomásaink vannak, amit szinte mindenki megtapasztalt már.Sacks könyve, amellett, hogy szórakoztató olvasmány, finomítja az önmagunkról alkotott képünket. Az elménk rácsodálkozik önmagára: ezt mind én csinálom magammal? Új megvilágításba helyezi az epilepsziát, a narkolepsziát, a fantomvégtagok és a kísértetjárás jelenségét.

Oliver Sacks - Az ​elme szeme
Nem ​biztos, hogy szem nélkül nem láthatunk, mint ahogyan az ép szem sem garancia a látásra. A híres amerikai ideggyógyász és író, Oliver Sacks legújabb könyvében az elme és a látás kapcsolatát mutatja be számos izgalmas eseten keresztül. Megismerjük a zongoraművészt, aki egy nap nem tudta elolvasni a kottát, holott tökéletes volt a látása; a betűfelismerés képességét elveszítő írót, aki kemény munkával újra megtanult olvasni; a pszichológust, aki megvakult, de többi érzékszervével olyan kitűnően "látott", hogy gond nélkül javította meg házának tetejét. Mindezt persze éjszaka tette, a szomszédok legnagyobb megdöbbenésére... A szerző nem csupán az orvos objektivitásával, hűvös kívülállóként osztja meg velünk e történeteket, hiszen mindezt maga is átélte, amikor egy daganat miatt elveszítette jobb szemének látóképességét. Sacks doktor érzékletesen meséli el, hogyan tanult meg élni e nehézséggel, ugyanakkor orvosi módon, naplószerűen is megörökíti betegsége történetét. Az elme szeme Oliver Sacks második olyan könyve, amely az Akadémiai Kiadó gondozásában jelenik meg. Az itthon és világszerte egyaránt népszerű szerző hasonlóan híres műve, a Zenebolondok is a pszichológiai jelenségeket közérthetően bemutató Az elme kerekei sorozat részeként jutott el az olvasókhoz.

Jill Bolte Taylor - Mennybe ​döngölve
1996. ​december 10-én dr. Jill Bolte Taylor, 37 éves, Harvard egyetemi agykutató bal agyféltekéjében hatalmas bevérzés alakult ki. Négy óra alatt olyan állapotba került, hogy nem tudott járni, beszélni, írni, illetve életének bármely részletére visszaemlékezni. A bal féltekei készségek leépülését egy agykutató szemével figyelte meg, így még idejében rájött, hogy mi is történi vele, és sikerült segítséget hívnia. Nyolc évébe került, hogy agyvérzéséből teljesen felépüljön. A történet betekintést nyújt az emberi agy működésébe, valamint annak hihetetlen plaszticitásába. Azt is elénk tárja, hogy az agyvérzést átélt betegeknek valójába mire van szükségük a felépüléshez. Dr. Jill Bolte Taylor számára az agyvérzés megvilágosító hatású áldásnak bizonyult. Ahogy a bal agyféltekéjének nyelvi központjai elcsendesültek, megtapasztalta, hogy mi történik, ha a jobb agyfélteke kerül „főszerepbe”. Mély lelki békét és eufóriát élt át, és megértette, hogy az univerzumban végső soron minden energia, s hogy minden létező összekapcsolódik. A felépüléssel járó nehézségek elviseléséhez az adott erőt számára, hogy sok emberhez eljuttathatja majd az üzenetet, hogy mindannyiunk számára elérhető a mély lelki béke. Ha felismerjük két agyféltekénk valódi képességeit, és használatukban megtaláljuk a megfelelő egyensúlyt, akkor békésebb, boldogabb és együtt érzőbb világot tudunk teremteni. Gandhi szavaival élve: „Nekünk kell megtestesíteni azt a változást, amit a világban akarunk látni.”

Oliver Sacks - The ​Man Who Mistook His Wife for a Hat
_The ​Man Who Mistook His Wife for a Hat_ is populated by a cast as strange as that of the most fantastic fiction. The subject of this strange and wonderful book is what happens when things go wrong with parts of the brain most of us don't know exist...

Hámori József - A ​veszélyeztetett értelem
A ​betegségek sorában talán a legriasztóbbak azok, amelyek az emberi értelmet veszélyeztetik. A neves neurobiológus a legújabb kutatások nyomán ezúttal arról kíván szólni, milyen veszélyek leselkednek az emberi agyra, az univerzumnak erre a legcsodálatosabb szerkezetére. Megismerhetjük azokat a betegségeket és körülményeket, amelyek a fejlődő értelmet támadják meg, s azokat is, amelyek a már érett agy felnőtt- és időskori megbetegedései. Sokféle szellemi visszamaradottságra, különféle elmebajokra vetül fény, egyaránt felfedve e veszélyek biológiai és társadalmi okait.

Bánki M. Csaba - Agyunk ​gyógyszerei
Ősidők ​óta próbálunk különféle bajaink ellen gyógyszereket szedni, ám a pszichikai betegségek: a szorongások, a depressziók, az elmebetegségek és a többiek ellen igazán hatásos gyógyszerekkel csak alig néhány évtizede rendelkezünk. Még ma is sokan azt gondolják, hogy a pszichés betegségek kezelésére szolgáló összes gyógyszer egyszerűen csak "nyugtató", legfeljebb az egyik erősebb, a másik gyengébb. Ez a hit abból ered, hogy régebben a pszichés betegségeket is egyszerű "idegességnek" (neurózisnak) tartották. Márpedig az "idegesség" nem betegség, legfeljebb a betegség egyik tünete. A mai pszichiáter nem tüneteket, hanem a tünetek mögött rejló agyi betegségeket gyógyít. A pszichés betegségek mai gyógyszerei éppoly kevéssé "nyugtatók". mint ahogy a penicillin sem csak lázcsillapító. Egyesek rosszallják a betegek és a hozzátartozók hiteles és pontos tájékoztatását a gyógyszerekről. Némelyek szerint ez kizárólag az orvosokra tartozik; a beteg ne kíváncsiskodjon, ne tegyen fel kérdéseket, hanem csak vegye be szépen az előírt adagokat. Való igaz, hogy a legtöbb pszichikai zavar a mai, korszerű gyógyszerekkel sikeresen kezelhető, ám a siker a mindennapi valóságban mégis kisebb az elméletileg várhatónál. A pszichiáterek ugyanis világszerte azt tapasztalják, hogy sem a betegek, sem a hozzátartozóik nem követik pontosan az orvosi útmutatásokat. Többek között azért sem, mert pusztán "az orvos utasítása" nem elég. Egy utasítás - felnőtt emberek számára - csak akkor meggyőző, ha az értelmét és a célját egyaránt érthetően és világosan elmagyarázzuk. Márpedig amit mi orvosok tényleg világosan értünk, azt érthetően el is tudjuk magyarázni.

Dr. Halász Péter - Epilepsziás ​betegségtörténetek
A ​kötet harmincnégy epilepsziás beteg történetét dolgozza föl azzal a szerzői célkitűzéssel, hogy életközelből értesse meg, szemléltesse a betegség természetét, sokarcúságát, az általa okozott szenvedést, a diagnózisok tévedésének kockázatát, illetve a kezelés lehetőségét. Az orvosi szakkönyvek - a szükséges elvonatkoztatások miatt - tipizálják, "áthangolják" az epilepsziával élők sorsát, Halász Péter munkája viszont nem annyira a betegségről, mint inkább a betegekről szól. Figyelme a páciensek szociális és pszichológiai tényezőire irányul, ugyanis ezeknek legalább akkora szerepük van a gyógyító munkában, mint az orvosságoknak; életsorsukat pedig döntő módon meghatározza. A rövid, novellisztikus történetek sokszor éveket, évtizedeket fognak át, ilyenformán távlatosan mutatják meg a kórkép változásait, a kórlefolyást, a beteg sorsának alakulását. A novellisztikus jelleget erősíti a szerző ama fölfogása is, mely szerint a neurológus munkája sok tekintetben hasonlít a nyomozóéra, hiszen ki kell derítenie: mi történt az emberi agyban? ; A betegek sorát a csaknem ötven éve epilepsziás nyugdíjas főnővér esete nyitja: szerepel a kötetben gyógyult férfi, meg olyan fiú, aki gördeszka balesete után lett epilepsziás. Minden történetet pontokba szedett Tapasztalatok, tanulságok, töprengések című összefoglalás követ, ezekben ad a szerző velős, egyben szakszerű kórismét, illetve vonja meg a történet orvosi és emberi tanulságait. Főként azért, mert az epilepszia kezelésében a gyógyszerekkel legalább egyenrangú szerepe van a személyre szabott bánásmódnak. A kóresetek kisded gyűjteménye - korántsem csak szakemberek figyelmére méltó, az érintettek és családtagjaik figyelmét is érdemes fölhívni rá.

Per Olov Enquist - Blanche ​és Marie könyve
A ​könyv a századforduló Párizsában játszódik. Főhőse Blanche Wittman a világhírű pszichiáter, a Sâlpetriere kórház főorvosa, Jean Marti Charcot kedvenc betege, a hisztéria tüneteinek és kezelésének szentelt nyilvános bemutatók főszereplője. Charcot halála után Blanche "meggyógyul", és a későbbi Nobel-díjas Marie Curie asszisztense lesz. A laboratóriumi sugárfertőzés miatt életét tehetetlen nyomorékként fejezi be. Szinte haláláig naplót ír, s naplóinak három kötete, a sárga, a fekete és a vörös könyv, a "kérdések" könyvei, képezik a regényé alapszövetét. A csapongó, meditatív, személyes emlékekkel tagolt szöveg markánsan jeleníti meg a kort, a jellemeket, a helyszíneket, az ismert és kevésbé ismert személyiségeket (Freud, Jane Avril, Pierre Curie, Paul Langevin, Einstein...) és lassan beletorkollik a fő téma, a mindent legyőző szerelem megszólaltatásába. Blanche és Charcot, illetve Marie és Paul megindítóan szép és tragikus szerelmének történetét meséli el, melybe mesteri könnyedséggel szövi bele saját anyjának és saját (fél)árvaságának életrajzi motívumait, a század eszmetörténetének és tudománytörténetének kezdeti alakulását, a torz politikai gondolatok és az elvaduló, bigott tömegek indulatainak vészjósló jeleit. A zenei alapegységekből építkező regény Enquist egyik legszemélyesebb műve, Blanche és Marie pedig legemlékezetesebb, legnagyobb empátiával megírt két regényhőse.

Kovács Ilona - Szamarasz Vera Zoe - Látás, ​nyelv, emlékezet
A ​pszichológia, idegtudományok, számítástechnika és filozófia területeit egyesítő modern tudományág, a kognitív tudomány három lényeges témakörét emeli ki a könyv. A fejezetek kedvcsináló, a laikus számára is érdekes témákat dolgoznak fel a vizuális percepció, a nyelvi kommunikáció és az emlékezet mechanizmusaival kapcsolatban.

Dr. Eke Károly - Utazás ​az agy körül
Utazás ​az emberi agy felfedezésének ösvényein. A tartalomból: Az emberi agy = szuperkomputer? A pszichés teljesítőképesség határai. az idegrendszer és a hormonok. Mit rejteget a szürkeállomány?

Szirmai Imre - Valami ​ideg
Azt ​mondja Szirmai Professzor, Deák Ferenc után szabadon, hogy "nem elég nem hazudni, mondani kell az igazat". A fanyar irónia sebészkésének - amellyel, mint módszerrel, az "emberben az agyat keresi" - a humor veszi el az élét. Pénzorientált világunk távol áll a modernségtől. Könnyedén beereszti a babonát, dajkálja a misztikumot és ragaszkodik a megszokott butaságokhoz, mert bajban van... Mennyit tudnak orvosok és nem-orvosok arról, hogy mire kell az agy, és mit okoz, ha megbetegszik? Elég keveset! - mondja a Professzor. Ennek ellenére, mint a jó doktor, ígéri a tisztelt olvasónak: csak nyugodtan, nem fog fájni! Az orvos-elit hajlítható, néha meggondolatlan és végtelenül kiszolgáltatott a vetélkedő gyógyszercégeknek, érzéketlen hivataloknak, keserves újításoknak, áltudományos hazugságoknak és egymásnak.Ugyanez történt a betegekkel is. A manipuláció sikere azonban mindig a másiktól függ – aki hagyja magát. Éppen ezért nem árt vigyázni, mert: „a jövő az, amivé a dolgok váltak”... És hogy miért ír ilyeneket, nem csak szakkönyvet, arra a válasz az előszóban áll: „Azt akarom, hogy kérdezd meg! ...és kérdezd meg még egyszer, ha már elolvastad”.

Norman Doidge - Hogyan ​gyógyul az agy?
Első ​könyvében, A változó agyban Norman Doidge megismertette olvasóit a neuroplaszticitás jelenségével: agyunk a szellemi tapasztalatokra válaszul képes megváltoztatni szerkezetét és működését. Új könyve arról szól, hogyan zajlik a neuroplasztikus gyógyulás lenyűgöző folyamata. Olyan, az agyba vezető természetes útvonalakat mutat be, amelyek az érzékszerveinken és a testünkön keresztül bejutva felébresztik a plasztikus agy önátalakító képességeit anélkül, hogy ehhez műtétre vagy gyógyszerre lenne szükség. Olvashatunk páciensekről, akiknél sikerült enyhíteni a krónikus fájdalmakat, akik súlyos szélütések után nemcsak a beszéd- és járásképességüket nyerték vissza, hanem teljes életet is élhetnek. Autisztikus spektrumzavarral, tanulási nehézségekkel vagy figyelemhiányos zavarral élő gyermekeket ismerünk meg, akiknek az élete a neuroplasztikus technikáknak köszönhetően normális lett; sclerosis multiplexben, Parkinson-kórban vagy központi bénulásban szenvedőket, akiknél látványosan javultak a tünetek. Ez a könyv életeket változtathat, embereket gyógyíthat meg. Dr. Norman Doidge kanadai pszichiáter, pszichoanalitikus, tudományos kutató. Első könyve, A változó agy a The New York Times bestsellere lett – a Dana Brain Foundation 30 ezer cím közül a legjobb, aggyal foglalkozó ismeretterjesztő műnek választotta. Dr. Doidge a Torontói Egyetem pszichiátriai tanszékének és a New York-i Columbia Egyetem Pszichoanalitikai Oktató- és Kutatóközpontjának a munkatársa. Torontóban él.

James Fallon - A ​pszichopátia belülről
James ​Fallon életének első ötvennyolc évében hétköznapi fickónak tűnt. Szerető, támogató családban nőtt fel, gimnáziumi szerelmét vette feleségül, három gyermeke és rengeteg barátja volt. Sikeres tudós és egyetemi oktató lett. Aztán döbbenetes dolgot tudott meg, ami nem csak a személyes és a szakmai életét zavarta meg, hanem arra késztette, hogy górcső alá vegye saját személyiségét. A pszichopátia belülről lenyűgözően meséli el, hogyan reagált arra, hogy az agyáról készült felvétel olyan, mint a pszichopatáké. Sorozatgyilkosokkal folytatott kutatása során fölfedezett egy sajátos neurológiai mintázatot, ami segített magyarázatot adni a hidegvérrel elkövetett erőszakos tettekre. Néhány hónappal később megtudta, hogy ősei között több gyilkos is akadt, ami arra utalt, hogy agyának mintázata nem a véletlen műve. Könyvében Fallon beszámol arról, hogyan dolgozta fel ezt a felfedezést és annak következményeit, különösen azt, hogy az ember még annál is bonyolultabb lény, mint amilyennek eddig képzeltük.

Seth S. Horowitz - Az ​univerzális érzék
Magasszintű ​tudomány és briliáns humor egy könyvben - amennyiben felmerült már Önben a kérdés, hogy miért alszunk el a vonaton és a repülőn egy pillanat alatt, hogy valóban okosabbak lesznek-e azok a kisbabák, akik Mozartot hallgatnak, vagy hogy miért viselnek a kamaszok folyamatosan fülhallgatót, akkor ez a könyv Önnek szól. Seth S. Horowitz egészen különleges kérdéssel foglalkozik: a hangok és az elme kölcsönhatásával. Miközben könyvében lenyűgöző humorral mutatja be a tudományos laboratóriumok és kutatók világát, szinte észrevétlenül avatja be olvasóját a neurológia, az agykutatás és a hangokkal foglalkozó tudományágak legújabb eredményeibe. "Kötelező olvasmány mindenkinek, akinek füle van." Mary Roach

Frances E. Jensen - Amy Ellis Nutt - A ​kamasz agy
Miért ​olyan idegesítőek a tizenévesek? Miért gyűrnek fontos iskolai üzeneteket a táskájuk aljába, miért képtelenek rendet tartani maguk körül, miért állítanak haza egyszer csak kékre festett hajjal? Frances E. Jensen, a nemzetközi hírű neurológus (nem mellesleg két fiú édesanyja) ilyen és hasonló kérdéseket tesz fel és válaszol meg, szülői tapasztalatai mellett a kamaszaggyal kapcsolatos legfrissebb tudományos eredményekre támaszkodva, olvasmányos, közérthető, nem egyszer humoros stílusban. A szerző saját kutatási eredményei és klinikai tapasztalatai alapján, forradalmian új szemszögből közelíti meg a témát, egyszersmind gyakorlati tanácsokkal is szolgál a tinédzsereknek és szüleiknek a viharos évek túléléséhez.

Kollekciók