Ajax-loader

'császár' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Gaius Suetonius Tranquillus - Caesarok ​élete
Suetonius ​születésének időpontja i.sz. 70 tájára tehető, halála évét sem tudjuk bizonyosan, csak annyit, hogy igen öreg korban, valószínűleg 161 körül halt meg. A "Caesarok élete" tizenkét római császár életrajzát adja a szerző személyes élményei, levéltári tanulmányai, kortársak dokumentumai és családi szájhagyományok alapján. Adatai megbízhatóak, mégsem folyamodik a száraz történetírás módszeréhez. A tudós és a jószemű riporter érzékével választja ki a legfrappánsabb dokumentumokat s rajtuk kívül felhasználja röpcédulák, gúnydalok szövegét, sőt a római házak falára, kerítésére mázolt jelmondatokat, útszéli feliratokat is. Ezért friss és ma is eleven Suetonius tizenkét császári életrajza.

Pu Ji - Az ​utolsó kínai császár voltam
Szóhasználatunkban ​a "kínai császár" éppoly komikus csengésű, éppoly elavult kifejezés, mint a "dalai láma". Pedig az utolsó kínai császár nem néhány száz évvel ezelőtt vesztette el trónját, hanem csupán 1911-ben. A Csing dinasztia gyermekcsászára megért két világháborút, megérte századunk hatvanas éveit. Ebben a könyvben önmaga és Kína hat évtizedének történetét beszéli el. Nem koncentrál az ázsiai birodalom politikai történetére, hiszen memoárjait írta meg, s nem hazája történelmét. Tárgyalásmódja szubjektív: egy ember fejlődése alkotja az Ajszin Dzsioro mandzsu nemzetségből származó császár emlékezéseinek gerincét. A trónját vesztett gyermekcsászár előbb maroknyi intrikus bábjának szerepét játszotta, a 30-as években pedig sokkal kegyetlenebb bábszínház főszereplője lett. Amikor a japán imperializmus Kína testéből kiszakította Mandzsukuo bábállamát, Pu Ji ismét császári trónra került. Csakhogy most a császár nem volt úr a háza táján, mint régebben a Tiltott Városban. Hűségesen kellett szolgálnia gátlástalan gazdáit. Emlékezéseinek egy megragadó része azt beszéli el, miként lett bábcsászárból, majd háborús bűnösből Ajszin Dzsioro Pu Ji állampolgár és – ember.

A. L. Lassieur - Unikornis
Sebzett ​madár a világ. Az árnyvidék szörnyetegei nyüzsögnek Rokugan határain. Rák klán, mely valaha olyan rettenthetetlenül küzdött ellenük, most képtelennek látszik feltartóztatni a démoni támadást, vagy csupán nem akarja. Egy valószínűtlen zugból azonban új hős érkezik, aki csapatait a világot megosztó háborúba vezeti. A BEIDEN-HÁGÓÉRT VÍVOTT CSATÁBA.

Kosztolányi Dezső - Nero, ​a véres költő
Kosztolányi ​Dezső történelmi regényének középpontjában Nero, a dilettáns költő-császár áll, aki jó szándékú ifjúként kerül a trónra, hogy sokak reménye szerint a római birodalom kiegyensúlyozott, nyugalmat hozó uralkodója legyen. A szelíd és fiatal Nerót azonban az a vágya, hogy művészetéért ismerjék, szeressék, eltéríti eredeti célkitűzéseitől. Mindenkit irigyel, aki tehetséges, ezért a hatalom erejével kísérli kicsikarni a művészi sikert. Meggyilkolja féltestvérét, Britannicust, szembeszegül nevelőjével, Senecával, s mert bölcsebbnek érzi önmagánál - üldözi. Környezete retteg tőle, mert egyetlen nem tetsző mozdulat vagy szó miatt halál vár mindazokra, akik a szörnyeteggé, zsarnokká vált császárnak tapssal, dicsérettel nem hódolnak. A mű, bár varázslatos könnyedségével idézi fel az antik világváros életét s a kor történelmi szereplőit, mégsem pusztán történelmi regény. Az író Nero korának történéseiben és díszleteiben a saját korát festette le, a császár alakjában s a "véresen-fájó dilettantizmus" drámájában a hatalom és művészet viszonyának kérdéseit szólaltatja meg mély pszichológiai megértéssel és kaján iróniával.A mű első megjelenésekor azt suttogták, hogy Nero alakját Szabó Dezsőről, a korszak legnagyobb hatalmú író-politikusáról mintázta, s az is aligha lehet kétséges, hogy a Római Citerások Egylete nem a Via Appián, hanem egy budapesti kávéházban ülésezett.

Robert Graves - Én, ​Claudius
„Én ​Tiberius Claudius Drusus Germanicus, ez, az és amaz (mert nem akarom untatni az olvasót címeim végtelen sorával), akit egykor, nem is olyan régen, barátaim, rokonaim, munkatársaim ››Claudius, a hülye‹‹, ››Az a Claudius‹‹,, ››Claudius, a dadogó‹‹, ››Clau-Clau-Claudius‹‹, vagy legjobb esetben ››Szegény Claudius bácsi‹‹, néven emlegettek, most nekikezdek, hogy megírjam életem furcsa történetét legkorábbi gyerekkoromtól kezdve és évről évre folytatva, amíg csak el nem érem a változásnak azt a sorsdöntő pontját, amikor körülbelül nyolc évvel ezelőtt, ötvenegy éves koromban váratlanul bekerültem az ››arany veszély‹‹ sodrába, amelyből azóta se tudok kiszabadulni.” Így kezdi Claudius császár (szájával Robert Graves) a történetet, amelyet maga mesél el egyes szám első személyben. A könyv felöleli Augustus, Tiberius és Caligula uralkodásának idejét, Caligula bukásával (meggyilkolásával) és Claudius császárrá kiáltásával ér véget. Claudius betekintést enged olvasóinak a kor politikai kulisszatitkaiba, a császári család valódi életébe annak minden szennyesét feltárva.

Thomas Brezina - A ​tiltott város titka
Évezredekkel ​ezelőtt történt... A Kínai Birodalom leghatalmasabb és leggazdagabb császára egész életében egy felbecsülhetetlen értékű kincs után kutatott. A keresést csak röviddel a halála előtt koronázta siker. Az uralkodónak mégsem adatott meg soha, hogy magáénak mondhassa a kincset. Később a ládika eltűnt, titkát soha nem fedték fel. Évszázadokkal később a kincskereső hármas ikrek a Kínai-tengerben fekvő szigetre utaznak. Az utalások szerint itt rejtőzik a nagy titok. A tulajdonos csodálatos pagodákat építtetett a szigeten. A „kis császárságba” azonban idegeneknek tilos a belépés. Ennek ellenére a „Nagy Lopegával” és gyermekeivel Mr. Sono kivételt tesz. A kincskeresés során az ikrek a palota alatt veszélyes meglepetésekre bukkannak...

Mika Waltari - Az ​emberiség ellenségei
A ​római Minutus Manilianus naiv-ironikus közvetítésével most Claudius és Nero korába kalauzolja az olvasót, hogy az utóvirágzását élő, hanyatlásnak indult római birodalom mindennapi életét mutassa be a mai szemmel látó és láttató művész történelmi hűségével és a tőle megszokott lebilincselő mesélőkészséggel. Főhőse ismét gyarló ember, a kor jellemző hibáival, de az örök igyekezete, amely minden korban, minden társadalomban a jobb, a szebb keresésére sarkall. Nero, a világtörténelemből megismert zsarnok, akinek a nevéhez Róma égése és az első keresztényüldözések fűződnek, merőben új, eredeti megvilágításban áll előttünk. Hiú és szeszélyes művész, maga előtt tetszelgő "emberbarát" ez a császár, aki magatehetetlenül kapálózik a minden porcikájában romlott augustusi birodalom elkerülhetetlen végzete ellen. Valóban elbukott-e Nero? Igaz-e, hogy öngyilkos lett? Hogyan váltak mártírokká a lenézett keresztények? Hogyan hordozta magában az új vallás kezdettől fogva a későbbi szakadások csíráját? Hihet-e egyáltalán fenntartások nélkül a racionálisan gondolkodó ember? Az író szenvedélyesen keresi a kielégítő választ ezekre a kérdésekre.

Szu Tung - Így ​éltem császár koromban
A ​fiú bizonytalanul lépked a trón felé... Mi történik, ha egy tizennégy éves, éretlen hercegből egyik napról a másikra egy hatalmas keleti birodalom császára válik? Vajon sikerülhet a gyermek uralkodónak kiigazodnia a sötét célok és hataloméhes talpnyalók útvesztőjében, vagy uralkodása káoszba, vérengzésbe és anarchiába torkollik? Szu Tung műve finoman szőtt, egzotikus történet és a hatalom hátborzongató regénye, egy emberi erőpróba története, amelyben egy tapasztalatlan gyermek a hatalomtól megrészegülve romlást hoz környezetére, és ezzel egy birodalom sorsa felett mond végső ítéletet.

Szőgyén-Wittenbach Hubert - Ferenc ​József szerelmei
Hogyan ​lett Ferenc József szeretője Luzsénszky Paula? Hogyan került Haller Nina őfelsége karjaiba? Ki volt Tamara, akiért két paripát adott Ferenc József? Hogyan alakult Maria Richter von Graetz sorsa, miután a császár elhagyta? Csak beszélgetőpartnere volt őfelségének Schratt Katalin – vagy a kedvese? Mi történt azon a titkos találkán, melyen Erzsébet mint „Sárga dominó” inkognitóban jelent meg? Mi történt Andrássy és a császárné között, míg együtt hajóztak a Földközi-tengeren? Igaza volt-e Rudolfnak, amikor azt hitte, hogy anyja az angol Middleton szeretője? Ezekre és a császári család életének még sok izgalmas részletére derít fényt Szőgyén-Wittenbach Hubert színes, szórakoztató regénye. Ferenc József szerelmi ügyein kívül olvashatunk Erzsébet császárné titkairól, Vetsera Mária és Rudolf tragikus haláláról, valamint Chotek Zsófia és Ferenc Ferdinánd kapcsolatáról is.

Robert Graves - Claudius, ​az Isten
Graves, ​a világhírű szerző főleg Suetonius könyvére támaszkodva írta meg a Claudius, az isten c. művét, amely folytatása az Én, Claudius c. kötetnek. Előző kötetében a szerző elsőszemélyben mesélteti el Claudiusszal élete első öt évtizedének történetét. Ebben a műben császári méltóságának éveiben ábrázolja hősét. Ebben a könyvben már császárságának történetét mondatja el az író a főhőssel. A császári udvar intrikáinak, a gaztetteknek sora tovább pereg szemünk előtt. Az izgalmakban bővelkedő könyv hű képet ad a kor eseményeiről, és érthetővé teszi számunkra, hogy a római birodalom bukása történetileg elkerülhetetlen volt.

Img145
Walt ​Disney - Mulán Ismeretlen szerző
42

Ismeretlen szerző - Walt ​Disney - Mulán
A ​Disney-rajzfilm kínai mesét dolgoz fel. Ellenség tör a távolkeleti országra, és a császár minden családtól egy katonát hív a hadseregbe. A Fa családból csak az idős és beteg apa vonulhatna be, ám bátor leánya, Mulan az éjszaka leple alatt felveszi vértjét és maga megy a katonai táborba. Az ősatyák szellemei védősárkányt küldenek a lány után, aki azonban szeleburdi tanácsaival inkább kalamajkát okoz, mint segít. Mulan végül sok megpróbáltatás után mégis megmenti családja becsületét és az országot.

Falus Róbert - A ​Római Birodalom
Falus ​Róbert népszerű stílusú, a száraz adattár helyett az egyes korszakok fejlődési sajátosságaira koncentráló könyve az időszámításunk előtti 8. századtól az időszámításunk szerinti 5. századig tekinti át az ókor legnagyobb birodalmának történetét. A kötet Róma alapításának legendás történetével indul, majd az itáliai civilizáció történelmi gyökereit és összefüggéseit elemzi. Részletesen szól a korai római társadalomról és az államszervezet alakulásáról, a királyok korától a köztársaság kikiáltásáig. Ez a társadalmi szervezet potenciális lehetőségeit kibontó államforma és a "Divide et impera" azóta is sokszor bevált külpolitikája tette Rómát világbirodalommá. A pun háborúk után, az időszámítás előtti 2. században Itália vált a földközi-tengeri medence urává. Ugyanakkor a köztársaság szilárdnak hitt ereje meginog. A rabszolgalázadások és a polgárháborúk anarchiáját szükségszerűen követi a diktatúra, majd a császárság kora. A könyv az aranykort, a művészetek fejlődésének századait elemzi a legrészletesebben, majd Róma ideológiai és politikai hanyatlásának jelenségeit és okait részletezi. Falus Róbert nem zárja le mechanikusan a történelmi szakaszt Róma bukásával, hanem érzékelteti a római civilizációt öröklő új Európa továbbfejlődésének útját is. A könyv olvasmányos és adatgazdag.

Lucius Annaeus Seneca - A ​nagylelkűségről
Szőke ​Ágnes fordításában olvashatjuk a császárkori szerző morális esszéjét. Az utószóban a fordító tömör összefoglalást ad Seneca koráról és a mű irodalomtörténeti problémáiról.

Hegedüs Géza - A ​Nagy Parázna szemtanúja
János, ​a patmoszi látnok, A Jelenések Könyvében "A nagy parázná"-nak nevezi Rómát, amelynek szörnyűséges hírei az akkori ismert világ valamennyi táján utálkozást és borzalmat keltettek. Erről, ugyanerről a Rómáról, császári udvarának bűneiről és paráznaságáról írta Tacitus halhatatlan történelmi híradását, és ennek a kornak bűnöző, olykor elmebeteg császárairól jegyezte fel nem sokkal később Suetonius nevezetes pletyka- és anekdotagyűjteményének hol mulatságos, hol hátborzongató történeteit. - Nos, a mai író - aki a klasszikus remekműveknek is a klasszikus mendemondáknak is lelkes olvasója, Szent János apokalipszisének, Tacitus történelmi műveinek, Suetonius életrajzainak és mellettük a kor divatos filozófiai műveinek újraolvasása után, megpróbált kitalálni egy alakot, aki annak az időszaknak bűneit és paráznaságait saját szemével, közelből láthatta, de szerencsésen túlélte, hogy utána felidézhesse mindazt, aminek tanúja volt. Ez a szemtanú olyan ember, aki jól lát, de őt nem veszik észre; jelentéktelen külsejű, csúnya kis írnok a császári palota hivatalában. Szerencsétlen külseje a szerencséje. A szépek, a daliásak, a látványosak - akár bűnösök, akár ártatlanok - belepusztulnak a történelem kavargásába. Az okos és művelt jelentéktelenek legyőzhetetlenek; ők a túlélők, ők a szemtanúk. Az ő "alulnézetében", mint politikai, bűnös és erotikus kalandok sorozata vonul itt az olvasók elé Caligula, Claudius és Nero vérgőzös és cselszövényes orgiákkal és tömeggyilkosságokkal teljes két évtizede.

Marguerite Yourcenar - Hadrianus ​emlékezései
A ​regény egy hosszúra nyúlt, naplószerű, fiktív levél, melyet a halálra készülődő, megfáradt Hadrianus ír az unokájául fogadott ifjú Marcus Aureliusnak. Visszaemlékezéseiből kirajzolódik előttünk a hadvezér és a birodalomszervező, a \"pax romana\" elvét valló politikus, a tisztán látó, emberséges uralkodó, a görög kultúra híve, a művészetek finom ízlésű pártolója, de megismerjük a magánember gyarlóságait, kételyeit és félelmeit is, s a szerelmes férfit, aki ifjú görög kegyencének, a szelíd, bánatos arcú, szép Antinoosznak az elvesztése után örökre vigasztalatlan marad. A már számos nyelvre lefordított, szép, klasszikus hangvételű regény történelmi és emberi hitelességgel mutatja be az ókori bölcs uralkodót s a II. századi római birodalmat.

Gabriele Praschl-Bichler - „Isten ​adjon tartós boldogságot”
Ha ​a Habsburgok életkörülményeiről tájékozódnánk, sokat hallhatnánk nagyúri méltóságról, csillogásról, gazdagságról, no meg házaspárokról, akik- ahogy illik- boldogságuk megteremtésének és gyermekeik nevelésének szentelték életüket. Sokuk valóban így élt. Akadtak azonban olyanok is, akik inkább polgári élvezeteknek hódoltak, az államérdeket és a méltóságot pedig a megfelelő skatulyába helyezték. Közéjük tartozott maga a hagyománytiszteletéről híres I. Ferenc császár is. Buzgón "megcselekedte, amit megkövetelt a haza": négyszer házasodott, mindannyiszor rangjához méltóan. A földi boldogságot mégis egy másik nőnél lelte meg. Lánya, Mária Lujza, Napóleon felesége Adam Niepperg grófnak szült törvénytelen utódokat. János főherceg is alaposan felborzolta a császári család kedélyeit, amikor elvette a polgári származású Anna Plochlt. Vilmos főherceg, a német lovagrend tagja szüzességi fogadalmat tett, és suba alatt élte ki szenvedélyeit. Lujza trónörökösnő Toselliné, Rudolf trónörökös lánya pedig Pletznekné lett. Szalvátor Lajos, a művész és forradalmár a saját neméhez tartozókat részesítette előnyben. Fivére, Szalvátor János tengerészként lelte halálát a Horn-fok közelében. Ferenc József a férjezett Katharina Schrattot szerette, és mára már az sem titok, hogy fia, Rudolf a könnyűvérű hölgyek társaságában érezte jól magát. A császári család szerelmi élete mindmáig bővelkedik kalandos történetekben.

Aleksander Krawczuk - Római ​császárok
Julius ​Caesarral kezdődött. Ő ugyan nem volt császár, de az ő nevét vette fel minden további uralkodó, így lett a Caesar szóból előbb köznév – caesar –, majd megszülettek a különböző nyelvek cézárjai, így a császár szó is. A könyv nem válogatás, hanem könnyed, olvasmányos formában dolgozza fel az összes római császár életrajzát, tevékenységét a principátustól a válság koráig, kezdve Julius Caesartól – a felíveléstől – egészen a csúfos hanyatlásig, Carinus és Numerianus uralkodásáig, akiket szinte elfeledett a történelem. A leghíresebb uralkodókon kívül – Augustus, Tiberius, Nero, Vespasianus vagy éppen Marcus Aurelius – a kisebb, vagy látszólag kisebb alakokról is sok érdekes dolgot és titkot tudhatunk meg, bepillanthatunk életükbe, politikájukba. Megismerkedünk Septimius Severus, Heliogabalus, a Gordianusok vagy a méltán híres, bár keveset emlegetett Aurelianus uralkodásával. A szerző – Aleksander Krawczuk ókortörténész – közérthetően meséli el azt, amiről tudjuk, hogy megtörtént, és azt, amiről csak feltételezéseink vannak. Mindezt pedig a legutóbbi évtizedek kutatási eredményeire, régészeti leleteire alapozva, a kor kulturális és gazdasági körülményeibe ágyazva.

Gaius Suetonius Tranquillus - A ​Caesarok élete
A ​Caesarok élete tizenkét római császár életrajzát adja a szerző személyes élményei, levéltári tanulmányai, kortársak dokumentumai és családi szájhagyományok alapján. Adatai megbízhatók, mégsem folyamodik a száraz történetírás módszeréhez. A tudós és a jószemű riporter érzékével választja ki a legfrappánsabb dokumentumokat s rajtuk kívül felhasználja röpcédulák, gúnydalok szövegét, sőt a római házak falára, kerítésére mázolt jelmondatokat, útszéli feliratokat is. Ezért friss és ma is eleven Suetonius tizenkét császári életrajza.

Harold Lamb - Nagy ​Károly
Számos ​történelmi regény kedvelt szerzője ezúttal Nagy Károly alakját állítja a kitűnően ábrázolt történelmi háttér középpontjába. Az író, mint könyve alcímében jelzi, azt tűzte ki céljául, hogy különválassza a legendák hősét attól a Károlytól, aki a valóságban élt. Nemcsak a Nagy Keresztény Birodalom megalapítóját ismerjük meg, hanem az embert is, törekvéseivel, kudarcaival, erényeivel és gyarlóságaival. A könyv tanít, szórakoztat, és a korszakot hőseivel egyetemben közel hozza a mai olvasóhoz.

Hegedüs Géza - Szent ​Szilveszter éjszakája
999-ben ​az örök város, Róma utcáit átjárja az ezredvég rettenete, a végítélet félelme. Vajon mit hoz az ezredik év? III. Ottó császár a szerelem beteljesedésében reménykedik, mely a legyilkolt római lázadó Crescentius özvegyéhez köti. Segít-e vágya elérésében II. Szilveszter, a kor nagytudású pápája, aki valaha az uralkodó tanítója volt? A lendületes regény a két legendás történelmi alak életén keresztül ábrázolja az első ezredvég legfontosabb eseményeit, az éppen kiteljesedő középkor árnyait és fényeit.

Stephen D. Sullivan - Skorpió
Rokugan ​végveszélyben! A Derűs Próféta előre látta a végzetet - az Árnyvidékről előözönlő démoni hordákat. Valaki - a Skorpió Klán vezére - megkísérli elhárítani a katasztrófát. Bármilyen árat kész megfizetni, bármilyen kettős játékot kész végigjátszani, csak hogy megmentse a birodalmat. Ha szükséges, maga is gonosszá válik, hogy a Gonosszal megmérkőzhessen. Ő és a császár bajnoka halálig küzdenek azért, ami mindkettejük szívének kedves: ROKUGAN CSÁSZÁRSÁGÁÉRT

Sz. Jónás Ilona - A ​középkor nagy császárai
Tartalom: Nagy ​Károly I. Ottó III. Ottó III. Henrik IV. Henrik I. Barbarossa Frigyes II. Frigyes IV. Károly Zsigmond

Alma Johanna Koenig - Theodora
A ​VI. századi Bizánc vérben és aranyban tobzódó históriáját, Theodora császárnő különös életét lenyűgöző művészi erővel jelenítette meg könyvében a tragikus sorsú osztrák írónő. Justinianus császár későrómai birodalmának fülledt erotikája, vallási harcai, politikai cselszővések, bosszúvágy és kegyetlenség, a Szent Palota pompája, hetérából lett úrnőjének tündöklése és bukása elevenedik meg a mozgalmas történelmi regény lapjain.

Covers_246972
Historia ​Augusta Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - Historia ​Augusta
A ​kötet az első két római dinasztiát követő császárok életrajzgyűjteménye, Hadrianustól egészen Numerianusig. Bemutatja az egyes történelmi személyiségek származását, ifjúságát, polgári és katonai pályafutását, az uralkodásukkal és halálukkal kapcsolatos előjeleket, jellembeli sajátosságaikat, életvitelüket. A harminc életrajzot tartalmazó munka magyar fordításban most kerül először teljes egészében a magyar olvasóközönség kezébe.

Allan Massie - Augustus
A ​szerző meggyőzően rajzolta meg Augustus hosszú és munkás életének drámáit és válságait, kellő cinizmussal dicsőíti az erkölcstelenséget és a körmönfont csalást. A regény nagy érdeme, hogy megérinti az olvasót: a képzeletből és a történelem lapjairól elénk lép egy esendő, kétkedő, hatalmas férfiú.

Muraszaki Sikibu - Gendzsi ​szerelmei I-III.
1006 ​körül a japán császárné apja felfogadott leánya mellé az udvarba - oktatóként, gardedámként - egy művelt, kínaiul és japánul egyaránt író-olvasó-verselő arisztokrata hölgyet, aki változatos utakon-módokon a Muraszaki Sikibu nevet kapta. Az új udvarhölgy életéről nem sokat tudunk: 973 táján születhetett, néhány évet apja vidéki tartományában töltött, viszonylag későn, 998-ban ment férjhez, egy lánya született (aki később jelentékeny költővé vált), s a férjet 1001-ben el is vitte egy járvány. Nem sokkal ezután kezdhette írni Muraszaki a Gendzsi-t, mindenesetre amikor az udvarba került, már jelentős részével el is készülhetett. Egy biztos: fennmaradt naplójában, egy 1009-es bejegyzésben konkrétan megemlíti regénye címét. Vagyis egy kereken 1000 éves nagyregény, a világirodalom első szerelmes és családregénye van most a kedves olvasó kezében, amely 1000 évvel ezelőtti szerelmekről, gáláns kalandokról és császárvárosi hétköznapokról mesél - úgyszólván I. István királyunk és Imre herceg korát állítja elénk, csak éppen az akkor ismert világ túlsó oldaláról, a Japán Birodalomból. Főhőse egy szépséges, minden művészetben páratlanul tehetséges ifjú, az uralkodó fia, a "fénylő Gendzsi", akit császári atyja már csecsemőkorában annyira félt majdani irigyeitől, hogy nem adja meg neki a hercegi címet, közrendűvé fokozza le, hogy saját erejéből legyen kénytelen hatalomra szert tenni, s így vigyázhasson magára. Ám Gendzsi, ahogy felcseperedik, mintha egyáltalán nem akarna vigyázni magára, sőt: egyre veszedelmesebb szerelmi afférokba bonyolódik... Ennek a varázslatos, több mint ötszáz szereplőt mozgató, hetvenöt évet átívelő regénynek egyik első, korabeli olvasója, akit nagynénje kislány korában ajándékozott meg a "több mint ötven füzet" egy-egy másolatával, akkor és utóbb is így lelkendezett róla: "Elbújtam velük a paravánom mögé, és nem cseréltem volna a császárnéval sem... Akkoriban eléggé csúnyácska voltam, de úgy képzeltem, ha felnövök, én is olyan nagy szépség leszek majd, akár a dús, leomló hajú Júgao... Legfőbb vágyam volt, hogy egy előkelő, hibátlan modorú és szépséges ifjú, mint a fénylő Gendzsi, évente egyszer felkeressen hegyi lakomban, ahová ő rejtett el, mintha csak én volnék Ukifune úrhölgy. Ott éldegélnék egymagamban, nézném a virágokat, az őszi lombot, a holdat és a hótakarót, és várnám a nagy ritkán érkező, csodás leveleket szerelmesemtől. Semmi másra nem vágytam..."

Catherine Salles - Hétköznapi ​élet a római császárok korában
A ​Corvina kiadó "Hétköznapi élet" sorozatának része. A Hétköznapi élet a római császárok korában igyekszik bemutatni az antik Rómát, azt a képet, amely ma is bennünk él erről a különleges világról, a rómaiak habzsoló életszeretetéről, az egyszerre kegyetlen és megengedő világszemléletükről, az új iránt fogékony és a külső hatásokat befogadó gazdag kultúrájáról. A kötet szerzője, Catherine Salles a nanterre-i (Párizs X.) egyetem tanára. Az antik Rómával foglalkozó számos könyve és tanulmánya jelent meg. A Mindennapi történelem című sorozat arra vállalkozik, hogy felelevenítse egykor volt emberek életét: mindennapjaikat, erkölcsüket és szokásaikat. Szerzői azt vallják ugyanis, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.

Jean Tulard - Napóleon
Jean ​Tulard, a Sorbonne professzora, a Felsőfokú Tanulmányok Iskolájának igazgatója és a Napóleon Intézet elnöke a korszak legtekintélyesebb francia szakértője. Ez a kötete nemcsak érdekfeszítő életrajz, hanem hasznos kézikönyv is valamennyi kutató számára: megtalálhatjuk benne Napóleon korának történelmi forrásait, feldolgozásait, a kutatás napjainkig is vitatott problémáit, Napóleon életének rövid kronológiáját, minisztereinek és marsalljainak listáját is. (Ki gondolná, hogy még Bodrogi Gyula neve is szerepel benne, aki az 1964-es "Háry János" című magyar filmben játszotta a császár szerepét?)

Gaius Suetonius Tranquillus - Suetonius ​összes művei
Ez ​a könyv, ellentétben a korábbi, csak a császáréletrajzokra szorítkozó fordításokkal, Suetonius összes fennmaradt művét, illetve biztonsággal azonosítható töredékét tartalmazza és teszi hozzáférhetővé a magyar olvasóközönség számára, az életrajzi művektől a régiségtani, természettudományos, nyelvészeti témájúakig, legyenek versben vagy prózában, görögül vagy latinul. Részben tehát magyarul már korábban is ismert szövegek átdolgozott és újrajegyzetelt változatát tartalmazza (császáréletrajzok), részben pedig teljesen új fordításokat. A könyv használatát megkönnyíti a naprakész jegyzetapparátus, az egyes szövegcsoportok elején vagy végén található, eligazító jellegű elő- vagy utószó, valamint a névmutató - ezeknek köszönhetően nemcsak a műkedvelő olvasó számára nyújthat élvezetet, hanem az elmélyültebben érdeklődők is haszonnal forgathatják.

Covers_410945
elérhető
13

John Williams - Augustus
John ​Williams utolsó regénye 1973-ban megkapta a Nemzeti Könyvdíjat. Mintha maga a szerző is tudta volna, hogy az Augustus lesz a hattyúdala, papírra vetette benne mindazt, amit a világról, az életről, a művészetről és a politikáról gondolt. Így született meg minden idők egyik legvarázslatosabb történelmi regénye. Nagybátyja, Julius Caesar brutális meggyilkolása után Octavius, a félénk és tanulni vágyó tizenkilenc éves ifjú hirtelen rádöbben, hogy ő a mérhetetlen római hatalom örököse. Az a sors vár rá, hogy ádáz pártcsatározások, véres háborúk és családi viszályok közepette átalakítsa a birodalmat, és a nyugati világ legnagyobb uralkodójává váljon: Caesar Augustusszá, az első római császárrá. John Williams levelekből, naplórészletekből és feljegyzésekből álló, gyönyörűen komponált regényét olvasva az az érzésünk, hogy ott sétálunk az ókori Róma utcáin, a Forumon, és izgulunk egy-egy több nézőpontból bemutatott ármány kimenetelén, költőkkel, politikusokkal és széplányokkal járunk lakomákra, ámulattal figyeljük, hogyan befolyásolja a szerelmet, a barátságot, a családi kapcsolatokat a politika, a mindenek elé helyezett, kíméletlen államérdek. John Williams (1922-1994) amerikai író, költő. Denverben tanult, majd tanított irodalmat. Főbb művei: Nothing but the Night (1948), Butchers Crossing (1960) és a Stoner (1965).

Covers_329755
Királyok, ​hősök, vezérek Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Királyok, ​hősök, vezérek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Robert Graves - Claudius ​the God
In ​the sequel to _I, Claudius_ a republican Roman Emperor writes the inside story of his reign. Men classed Claudius as a pitiful fool. But the reign he describes is far from folly. Reluctantly launched into the purple, he emerges as a man who erred on the side of good nature and credulity. It is the common people and the common soldiers who sustain him in his efforts to repair the damage of Caligula's reign, in his relations with the Jewish king, Herod Agrippa, his conquest of Britain, and his final reckoning with his promiscuous wife, Messalina. In one of the finest historical reconstructions of the century Robert Graves has created a character to compare with Dostoyevsky's Prince Myshkin.

Kollekciók