Ajax-loader

'hiedelemvilág' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Kazys Saja - A ​szőttes
Dráma ​és mese: e két műfaj határai között mozognak a drámaíróként ismert litván Kazys Saja elbeszélései. Különleges, furcsa mesék ezek, melyekben egybevegyül fantázia és valóság, ahol nyugodtan átsétálhatunk egyik világból a másikba: az ember kígyóvá, a fa csúszómászóvá változhat, a lány háromfelé osztódhat, a szerelem medvetáncoltatóvá varázsolja a kútásót és boszorkánnyá a szépasszonyt. Megannyi ismerős motívum, szereplő, cselekmény - mintha gyermekkori emlékeinek kelnének életre -, de egyszer csak felfedezzük az írói "csalást": a népmese köntösébe bújtatott mai drámát...

Bodrogi Tibor - Dobossy László - Dömötör Tekla - Mitológiai ​ábécé
Kezdetben ​mindenütt víz volt. A teremtő istenek földet kiáltottak, és megjelent a föld. Az istenek beültették fákkal, kijelölték a folyók helyét, és állatokkal népesítették be. Így képzelték az amerikai maják a világ teremtését... Kezdetben In és Jo, a férfiúi és a női őselv együtt feküdt a kaotikus tojásban, amely azután kettévált: így keletkezett az ég és föld. Az első isten Kuni-Toko-Tachi volt; több isteni nemzedék született tőle. Az utolsó isteni pár, Izangi és Izanami az ég lebegő hídjáról lehajította és megforgatta az Ég Ékszerdárdáját, és létrehozta az óceánt. Egy csepp lehullott a dárdáról és sziget lett belőle. Így beszéli el a japán mítosz a világ kezdetét. ..."Kezdetben teremté Isten az eget és a földet. A föld pedig kietlen és puszta vala, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett. És mondá Isten: Legyen világosság: és lőn világosság". Így kezdi a világ teremtésének elbeszélését a Biblia. ___Különös világ tárul elénk a mítoszokból, az istenek, héroszok, Zeusz, Vensu, Gilgames, Noé, Brahma, Ozirisz, Wotan, Mithrasz, Baál, Moloch, valkürök, gigászok, titánok, nimfák, múzsák, párkák világa. E nevek, történetek számtalanszor fordulnak elő az irodalmi művekben, a festményeken, szobrokon. A mitikus elbeszélések és istenek, a népek ősi hiedelmei nem tűntek el, tovább élnek a népek tudatában, művészetében. Ám a mítoszok világa valóságos őserdő, nehéz benne eligazodni. Ez a kis kötet iránytűt kíván adni az ősi hiedelemvilághoz, rövid, világos összefoglalást az egyes népek isteneiről, hitregéiről.

Tamási Áron - Jégtörő ​Mátyás
"A ​Jégtörő Mátyás úgy kezdődik, mint egy fantasztikus regény. Egy büntetett szellem földi vándorlásait mondja el, míg különböző állati formákon át emberi testbe ér. (...) ez a könyv önmagától és szinte észrevétlenül valóságos népmeseregénnyé válik, s épp ezáltal hoz új, különös műfajt a magyar irodalomnak. Ami a legföltűnőbb: a mesehangulat Tamási regényébe valahogy nem is a fantasztikum ajtaján lopózik be. Maga a csodás história, a szellem vándorlásának története állatból állatba csöpp meseszerűséget sem mutat. A mese nem ebből a szellemhistóriából indul, hanem épp ellenkezőleg: a földi valóságból, egy intim falusi képből, a paraszti környezet rajzából, amelybe a száműzött szellem állati minőségében belecsöppen, hogy rámért „szolgálatát" teljesítse. (...) Ez a hang, ez a líra, a Jégtörő Mátyás fantasztikus meséjét éppoly igazi, tőrőlmetszett Tamási-könyvvé avatja, mint amilyen akár az első Ábel-kötet volt.” (Babits Mihály)

Gustav Jahoda - A ​babona lélektana
Gustav ​Jahoda könyvével világos, jól megírt, és ugyanakkor nagyon tanulságos, informatív munkát tart kezében az olvasó. A kis kötet az angol Penguin cég társadalomtudományi ismeretterjesztő sorozatának, az ún. Pelican sorozatnak (amelynek madáremblémája minden kötet borítólapján látható) legjobb hagyományait testesíti meg. A szerző szakember, a kérdéssel foglalkozó tudós, könyvének témáját nagy ismeretanyag alapján, sok forrásmunkát felhasználva dolgozta fel. Így a szöveg olyanok számára is sokat mond, akik már járatosak a babona különböző vetületeinek, problémáinak vizsgálatában. De a szerző feladata elsősorban a művelt laikus tájékoztatása volt.

Dubravka Ugrešić - Banyatanya
Ráncfelvarrás, ​diéta, push-up melltartó és járókeret helyett! A már hazánkban is méltán ismert írónő, Dubravka Ugrešić regénye eddig nem látott humorral, iróniával, szeretettel és megértéssel beszél a nyugati kultúra nagy tabuiról, nőiség, öregedés és elmúlás viszonyáról. Boszorkányok, legtöbbször eldönthetetlenül jók vagy rosszak, márpedig vannak. Egyik legismertebb képviselőjük, egyben a „banyainternacionálé” tagja, a szláv mitológia Baga Jagája. Az ő alakját újragondolva építi fel Dubravka Ugrešić triptichonszerű regényét. Az első részben a főhős írónő idős édesanyja kérésére indul zarándokútra Várnába, melyre egy fiatal rajongója, a különös bolgár folklorista, Aba Bagay kíséri el. A második rész, a könyv talán legmesésebb szakasza három nyugdíjas barátnő nagy kalandja egy cseh wellnessközpontban, szerelemmel, cselszövéssel, rég elveszettnek hitt gyerekek és (nagy)szülők egymásrataláltával, valamint orosz maffiózók Fabergé-tojásaival. A kötet lezáró szakasza a világ, elsősorban annak szláv nyelvű területeinek boszorkány-mitológiájában tett kalandos útra viszi az olvasót.

Carlos Castaneda - Don ​Juan tanításai
A ​cimben szereplő don Juan ugyan nem azonos a hires nőhóditóval, tanitásai azonban Castaneda jóvoltából már csaknem három évtizede hóditanak szerte a világon. Csak a Penguin Kiadó több mint hússzor jelentette meg! Carlos Castaneda néprajz szakos hallgatóként gyógyitó és különleges hatású növényekkel kapcsolatos indián hiedelmeket gyűjtött Amerika délnyugati vidékein, amikor 1960-ban találkozott don Juannal, a Mexikóból származott jaki indián varázslóval, akit a benszülöttek félelemmel vegyes tisztelettel öveztek. Öt évre tanitványául szegődött, s ez alatt az idő alatt don Juan misztikus tudása elvezette őt - hallucinációt okozó növénykeverékek elfogyasztását követően - a gyönyörnek és a félelemnek a nyugati civilizáció fogalmi rendszerével megközelithetetlen dimenzióihoz. Tudata határait kitágitó szerek (a peyote, a datura és különböző gombák) hatását követően Castaneda nemcsak szellemekkel és sámánokkal találkozott, hanem varjúvá változva átélte a halált is, és három izben találkozott Mescalitóval, a peyote istenével. Végezetül egy minden képzeletet felülmúló szörnyű éjszaka után don Juan tanitványa rájött arra, hogy már az életét fenyegetik azok az erők, melyeket képtelen igazán megérteni. Igy feladta a harcot, hogy a tudás megszerzésének jaki útján elérje célját, és tudással biró ember váljék belőle, bár "rátalált a szivvel megtett helyes útra". Néhány hónapnyi eszmélés után jegyzetei alapján Castaneda megirta ezt a rendkivüli könyvet, melynek hóditó útja azóta is tart.

Fellinger Károly - Hajléktalan ​búzavirág
Ahogy ​a vallás és a természet törvényszerűségei nem voltak képesek teljes egészében elfeledtetni az emberekkel a mítoszokat, regéket, legendákat és hiedelmeket, úgy nem sikerült véglegesen a modern mezőgazdaságnak sem kiirtania mérgező gyomirtóival a búzatáblák királynőjét, a kék szemű, ártatlan, hajléktalanságra ítélt búzavirágot. Ebben a könyvben a szerző a búzavirág mellé a túlélést igazoló mátyusföldi meséket, mondákat, babonákat és kópéságokat szedi csokorba. Az ezerszálú történetek egyszerűen és tömören sok-sok szeretettel és humorral szólnak az olvasóhoz, akárcsak Fellinger Károly két előző verseskötete, a nagy népszerűségnek örvendő Fűhárfa és a Szélkergető, kerek köpeny. Kötetünk az 1997-ben megjelent Égig érő vadkörtefák egyenes folytatása. Fogadják a könyvet nyitottan, elfeledve a világ zaját és gazdagodjanak, nevessenek önfeledten. Mindegyik történet egyfajta íz, feledhetetlen illat. Az igazságé, a nemzetszereteté, a népi és gyermeki képzeleté. A kötetet a verseskötetekhez hasonlóan Béres Csilla kedves, hangulatos rajzai teszik még bájosabbá és teljesebbé.

Timaffy László - Táltosok, ​tudósok, boszorkányok
Dr. ​Timaffy László szedte csokorba ennek a tájnak ma is szájhagyományként őrzött mondáit. A hiedelem- és történelmi mondák tükrözik a Kisalföld - benne Burgenland és Csallóköz - területén élő magyarság értékes prózai népköltészetét. A hiedelem-mondák őseink hitvilágának maradványait mutatják, a történelmi mondák pedig azt, hogy mint élnek a múlt eseményei a nép emlékezetében. Határainkon kívül élő népünk híven őrzi hagyományait és azt is megláthatjuk, hogyan hat egymásra az itt élő népek kultúrája. Az iskolák, az ifjúság számára értékes anyagot nyújt a könyve, és azoknak is élvezetes olvasmány, akik érdeklődnek prózai népköltészetünk iránt.

Magyar Zoltán - Varga Norbert - Amikor ​még szűk vót a világ...
Magyar ​Zoltán és Varga Norbert munkája a palócföldi szövegfolklór első, egy adott tájegység teljes vonatkozó műfaji hagyományát bemutató mondakötete, mely a palóc régió egy eddig jóformán ismeretlen belső tájegységének, Fülek vidékének néprajzi vizsgálatát tűzte ki céljául. Fülek vidéke a felföldi magyar néprajzi tájak egyike, mégis, még a könyvtárnyi irodalommal bíró – csaknem kétszáz éves múltra visszatekintő – Palócföld-kutatás is alig érintette, így e tájegység mindmáig a magyar népi kultúra vizsgálatában egyfajta „fehér foltot” jelent. Főként e tudományos tartozás által motiválva, Magyar Zoltán és Varga Norbert legújabb munkájában, Fülek vidéke táj-történeti bemutatása, etnikai jellemzőinek és kutatástörténetének összegzése mellett, a mondák és hiedelmek széles repertoárját tárja az olvasó elé, mely tipológiai gazdagsága, a tájnyelvet hűen tükröző ízessége, valamint a vidék hitvilágának és hiedelemrendszerének számos archaizmusát megjelenítő narratívája kapcsán széles körben .gyelmet érdemlő olvasmánynak ígérkezik. A kötetben olvasható 775 folklóralkotás szövegét jegyzetek és mutatók teszik kézikönyvként is használhatóvá, míg a tájegységet illusztráló képmelléklet e sokszínű és imponálóan gazdag népköltészeti örökség őrzőinek állít emléket, hogy lehetőleg minél komplexebben érzékeltesse: milyen volt a Fülek vidéki magyar falvak szájhagyományozó népi műveltsége, akkor, amikor még szűk vót a világ.

Kätlin Kaldmaa - Izlandon ​nincsenek lepkék
"Lassan ​fedezd fel ezt a földet, ereszd el az érzékelést és minden gondolatodat, az egyetlen, amit érzel, ez a föld, ez a kopár, még ismeretlen föld, amely itt és most, az ujjaid és kezed és térded és lábujjaid és melled alatt ölt alakot. engedd, hogy ez a föld a vénáidba ivódjon, engedd, hogy ez a föld a hajadba nőjön, ébreszd fel a köveket, melyek az utadba kerülnek, tedd őket a még fel nem fedezett történelmed részévé, engedd, hogy ez a föld meghódítson, engedd, hogy ez a föld vezessen téged, nemlátót, legmélyebb jégszakadékaiba, legrejtettebb barlangjaiba, legszabadabb bérceire, melyek már évezredek óta vannak és várnak, hétköznapiak és megszokottak minden szem, minden érintés számára, a tiédet kivéve, mert te vagy az, akinek ezt a földet felfedezni rendeltetett." Egy különleges sziget. Egy ház. Egy család. Egy egész évszázad. A sziget kopár, gyönyörűséges és kiszámíthatatlan. A család időszámításának kezdőpontja a fjord partján álló fehér ház, melynek lakói nemzedékről nemzedékre szerelembe esnek, tengerre szállnak, járják a hegyeket, vágyakoznak, tűrnek, álmodoznak, hazavárnak, történeteket mesélnek és heringet sóznak. A kis halászfalu életét, miként az egész szigetét is, a föld, víz, levegő és tűz négyessége határozza meg. A családi saga Jónsival és Gudrunnal, a ház építőivel kezdődik, s eljut egészen a 21. századig. A történet egyik főszereplője maga az óceán, amely ad és elvesz, összeköt és elválaszt, s a kérdésekre súlyos hullámokat görget válaszul. A mélyen az izlandi hiedelemvilágban gyökerező, mágikus és meseszerű elemekben bővelkedő regény szálai egészen a görög mitológiáig vezetnek.

Dömötör Tekla - A ​magyar nép hiedelemvilága
Úttörő ​vállalkozás Dömötör Tekla műve, amely hatalmas ismeretanyag birtokában, az eddigi munkálatok figyelembevételével és saját gyűjtéseire, kutatásaira támaszkodva összefoglaló képet nyújt a néphit valamennyi ágáról, ismerteti a néphitkutatás történeti előzményeit, a szaktudomány eredményeit, gondjait, feladatait. A néphit tárgyalása során áttekinti a magyar népi hiedelemvilág mitikus lényeit. Külön kis fejezetek foglalkoznak a lidérchez, a szépasszonyhoz, a hazajáró halottakhoz, kísértetekhez, a természeti démonokhoz fűződő hiedelmekkel s az ördöggel, a Lucával, a betegségdémonokkal, a sárkánnyal, kígyóval és más mitikus állatokkal. Elemzi a néphit tudományosaival, a táltossal, a garabonciással, a halottlátókkal, az ördöngős kocsissal, a tudományos pásztorral és boszorkányokkal kapcsolatos hiedelmeket, majd szól a mágia különböző fajtáiról - többek között a rontásról, igézésről, a serkentő mágikus eljárásokról, a szerelmi varázslásról - s a jóslás és a varázserejű szó szerepéről. A könyvnek külön értéke és színesítője a zömmel saját gyűjtésből származó idézetanyag. Az idézetek kiegészítik, hitelesítik, élményszerűvé teszik a tudományos megállapításokat.

A_m%c5%b1v%c3%a9szet_sz%c3%bclet
A ​művészet születése Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - A ​művészet születése
E ​könyv a művészet születésének azt az ősi pillanatát tárja föl, amelyben a művészeti ágak még nem váltak el egymástól, s a művészet része volt az egész életet átható kultusznak, a mágikus szertartásoknak. Keresi a választ: Mi váltotta ki a szakadást, a művészeti ágak önállósulását? A kötet első része válogatást nyújt a költészet legősibb örökségéből, a törzsi költészetből - az óceániai népektől az eszkimókig a legkülönbözőbb területekről véve példát -, s a magyar népköltészet őskori, pogány elemeket őrző legrégebbi kincseiből: ráolvasásokból, varázsmondókákból, vadász- és halotti énekekből. A második részben utazóktól és tudósoktól olvashatunk izgalmas élménybeszámolókat. A magyar Fónagy Iván, Boglár Lajos vagy Dömötör Tekla kutatásai mellett megismerkedhetünk a néprajztudomány olyan klasszikusainak, mint Frazer, Levi Strauss tárgyilagos, mégis megdöbbentő következtetésekhez vezető fejtegetéseivel. A kötet tehát nem csak az ősköltészet birodalmába kalauzolja olvasóit, hanem vallatóra fogva a szövegeket feltárja az ősi korok emberének világszemléletét, vallását, hiedelmeit, mindennapi szokásait, az őskultúrák életét. A művészet születése önálló tankönyvként vagy kiegészítő olvasmányként a középiskolai irodalomoktatásban (segédanyagként a történelem és művészettörténet-órákon is) kitűnően használható. S ha az iskolapadból már kinőtt olvasó is megvásárolja a kötetet, egy hasznos, az irodalomtörténet e legősibb korszakát átfogó antológiához, kézikönyvhöz jut hozzá.

Ismeretlen szerző - Misztikus ​történetek gyűjteménye
Szellemek, ​boszorkányok, szörnyek és csodák - évszázadokon keresztül az emberek ámulva tekintettek a körülöttünk lévő világ oly sok rejtélyes jelenségére. Vajon hittek-e őskori elődeink a halál utáni életben? Vajon megalapozottan valljuk-e az elme hatalmát a test felett? Valóban jártak ufók bolygónkon? A Misztikus történetek gyűjteménye több mint 500, képekkel illusztrált történetével visszarepíti Önt az időben, az őskortól napjainkig. Lapjain izgalmas és színvonalas kalandra hívják Önt mindazok a tudósok és szakértők, akik e páratlan kötet elkészítéséhez kutatómunkájukkal hozzájárultak. Olyan kalandban lesz része, mely során bepillantást nyerhet Földünk sokszor megmagyarázhatatlan misztikumainak titokzatos birodalmába. Tartson velünk!

Sjón - A ​cethal gyomrában
1635-öt ​írunk: a Nap még a Föld körül kering, a hínár időnként madarakat szül, az unikornisszarv keresett luxuscikk, egy jól összerakott versnek pedig ördögűző hatása lehet. Ebben a különös világban csetlik-botlik Tudós Jónas Pálmason, az autodidakta természettudós, költő és képfaragó a világtól távoli Izlandon, ahol rosszakarói perbe fogják vajákosság és fekete mágia vádjával, és egy lakatlan szigetre száműzik. Ezen a szigeten idézi fel az öreg Jónas fordulatos életét és hányattatásait, egy balul elsült kísértetvadászattól kezdve az erőszakos reformáció rémtettein és a baszk bálnavadászok legyilkolásán át a látogatásáig a kor egyik szellemi központjában, a koppenhágai egyetemen, egészen addig, amíg élete végén el nem jön érte a hatalmas cethal, hogy mint a bibliai névrokonát, őt is elnyelje és elvigye más, boldogabb partok felé. A kortárs izlandi irodalom legnagyobb mesélője, Sjón ezúttal is káprázatos látomásokban és elképesztő történetekben vegyíti a valóság és a képzelet, a tudomány és a népi hiedelmek elemeit. Tudós Jónas élettörténete egyszerre érzéki látlelet a XVII. századi Izland veszélyes és kegyetlen világáról, és egyben költői himnusz az olthatatlan emberi tudásvágyhoz.

Krupa András - Hiedelmek ​- varázslatok - boszorkányok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_173981
Görgőszínpad Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Görgőszínpad
Az ​angol középkor egyházi drámájából kíván képet adni e gyűjtemény. Nyolc misztériumjátékot közöl, függelékül pedig verseket, melyek szintén az adott kor és stílusirány fragmentumai. A titokjátékok az üdvtörténet fontosabb eseményeit dolgozzák fel, értelmezésükben újszövetségi alapokra helyezve azokat. A születés, a kereszthalál, a pokoljárás, a feltámadás és az ítélet mint főbb témakörök jelennek meg itt, sajátos dramaturgiájukkal éppúgy szórakoztatva, mint tanítva az érdeklődőt. A játékok alapszövege többnyire a nép ajkán formálódott, nem mentes tehát az ő gondolatvilágukban gyökeret vert, gyakran szellemes hiedelmektől, a Biblia történeteit is sokban "túlhaladó" - de szelleméhez alapjaiban hű - értelmezésektől. Miként saját népköltészetünkben, a szent és profán "jószomszédi viszonya" itt is kimutatható. Határ Győzőt, e titokjátékok egybegyűjtőjét és átköltőjét, nem kell bemutatni a magyar olvasónak. Hogy évtizedek óta Angliában él, szinte képtelenségnek tűnik könyve olvastán... Páratlan megjelenítő erőről, hitelesen archaizáló stílusában is nagy nyelvi frissességről tanúskodnak gyönyörű sorai. (A Kiadó) Amit ebben a kötetben összegyűjtöttem, ízelítő csupán és megint csak igen szontyologva gondolok arra, hogy e kiskevés alapján aligha alkothatni fogalma a roppant szöveganyag, a ciklusok és a változatok igazi terjedelméről. Valamennyi ciklus teljes lefordítása meghaladná erőmet, s amúgy sem az én feladatom. Bizonyára akad majd fiatal tehetség, akinek a képzeletét megragadják ezek a szemelvények, jobban győzi energiával, életidővel, s ezeknél szuggesztívebb és hívebb - mert költőibb tolmácsolásban nagyobbszerű képet ad majd arról, hogy az angol középkor egyházi drámája milyen egyetemes világábrázolás, mekkora közösségi élmény lehetett. (Határ Győző)

Covers_43195
elérhető
1

Zyta Oryszyn - Lidérc
Egy ​isten háta mögötti tóparti lengyel faluban éjszakánként lidérc kísért, akárcsak az ősi babonák, beidegződések és a második világháború minden iszonyata e regény hőseinek emlékezetében. A lüktető ritmusú belső monológokból, melyekben valóság és irrealitás keveredik egymással, két fiatal sorsával ismerkedhetünk meg, akik számára a szerelem szabadulás a kétségbeeséstől, a magánytól, az önmagunkban és a világban rejlő rossztól, és út a többi emberhez. A fiatal írónő szuggesztív képekben villantja föl előttünk a mai lengyel tájat, és felejthetetlen figurákat teremt. Zyta Oryszynt eddig Melodráma című regényéből ismerhette meg a magyar olvasó.

Nemere István - Táltosok ​és sámánok
A ​sámán a gyógyító, a halottakkal társalgó, az időjós, és még sok minden. A sámán az, aki a legősibb koroktól elkíséri az emberiséget, mondhatni "sámánok mindig is voltak". De kik ezek az emberek, és mire képesek? A szerző alaposan belemélyedt a témába, és több, olykor nagyon meglepő információval örvendezteti meg olvasóit. Egy egészen más, ismeretlen világ tárul fel a szemünk előtt. A sámán nemcsak egy titokzatos hivatás, de ősi tudások birtokosa is. Aki lélegzetelállító dolgokra képes - a mi érdekünkben.

Diószegi Vilmos - Sámánok ​nyomában Szibéria földjén
A ​szerző a magyar és nemzetközi néprajztudomány kiemelkedő, áldozatos alakja, aki minden nehézséget vállalt kutatásai érdekében. Ő volt az egyetlen külföldi kutató, aki a szovjet rendszerben terepen kutatta a már kihaltnak vélt szibériai sámánizmust. Négyszer járt Szibériában, s könyvében 1957-es, 1958-as útjainak izgalmas élményeit írja le, a sámánokkal kialakított baráti kapcsolatainak megható emlékeit eleveníti fel naplói nyomán.

James G. Frazer - Az ​aranyág
"Frazer ​a klasszikus brit etnológia utolsó képviselője (1854-1941). Élete és munkássága korszakot jelent a néprajztudomány történetében. ... Az Aranyágban arra tesz kísérletet, hogy felvázolja az emberi gondolkodás fejlődését a mágia, a vallás egymást követő lépcsőfokain keresztül egészen a tudományig. Egy ókori szokás - a Diána szentély papja (az Erdő Királya) elődjét megölve nyerte el tisztségét, amelyet addig viselt, míg ő maga áldozatul nem esett utódja kardjának - nyomába ered. A szokásra Frazer az ókori irodalomban nem talál kielégítő magyarázatot... ezért bejárja Ausztrália bozótjait, felkeresi az afrikai őserdők törzseit, részt vesz a mexikóiak, anjuk szertartásain, német és olasz városkák farsangi forgatagában és meghallgatja az öreg parasztok múlt idéző meséit. Végül nemcsak az Erdő Királya megölésének szokására hoz magával magyarázatot, de felvázolja az emberi gondolkodás történetét is."

Halász Péter - A ​moldvai csángó magyarok hiedelmei
„Idestova ​negyven esztendeje gyűjtöm és kutatom a moldvai magyarok hagyományos műveltségét, s eddig elsősorban történeti, társadalom-néprajzi, gazdálkodási témakörökben, valamint népszokásokról közöltem cikkeket, tanulmányokat. Mindeközben számottevő mennyiségű hiedelemanyagot is sikerült összegyűjtenem, ebből adom közre most a legértékesebbnek ítélt tételeket. Ez a hiedelemvilág át- meg átszövi a csángó ember egész életét, megelőzve a születését, és elkísérve a testi halál után is. Megismerve ezt a különös világot, tudománytörténeti értékén túl megsejthetünk valamit a kereszténység felvétele előtti idők szellemvilágából, s megérint bennünket a keresztény vallás középkori szemlélete, értékrendje - és költészete. A kötetben közölt anyagot olvasva eltűnődhetünk azon, hogy ezek a ťrégiŤ, vagy legalábbis ťrégiesŤ emberek milyen alaposan megfigyelték az őket körülvevő világ jelenségeit. Számon tartották, mikor, merről fújt a szél és melyiktől mit lehetett vámi, merről hallatszott az esztendő első mennydörgése, a hét melyik napján esett először a hó, mikor csordult meg az eresz, és egy avagy két fecskét láttak, amikor tavasszal először megpillantották ezeket a szent madarakat. Mindent felismertek, mindent megfigyeltek, eszükbe véstek, megjegyeztek, újra és újra elmondták egymásnak, hogy minden tudás fennakadjon és fennmaradjon a szájhagyomány pókháló finomságú, de hihetetlenül erős hálóján." Halász Péter

Az_osi_magyar_hitvilag
Az ​ősi magyar hitvilág Ismeretlen szerző
13

Ismeretlen szerző - Az ​ősi magyar hitvilág
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mario Vargas Llosa - A ​beszélő
A ​világhírű perui szerző életműsorozatában ezúttal 1987-ben (magyarul 1993-ban) megjelent "indiánregényét" jelentetjük meg: a gazdag életmű egyik legkülönösebb, legvarázslatosabb darabját. A történet jórészt a perui Amazónia mélyén játszódik, egy időtlen idők óta fennálló, a természettel tökéletes összhangban lévő s ma is ősi körülmények között élő indián kultúrában. Az írást nem ismerő macsigengák között a "beszélő" az, aki történeteivel a létezés és a kultúra folyamatosságát és a közösség összetartozását biztosítja. Amit törzsükről, a múltról, a világról meg a túlvilágról tudnak, azt a "beszélőtől" tudják: az örökké vándorló, az amazóniai őserdőben szanaszét kószáló népnek ő az élő emlékezete, szótára, mesetára, hírügynöksége. S szól a történet a szerző egyik ifjúkori barátjáról is, akinek arcát szörnyű folt csúfítja el, s elhatározza, hogy a macsigengák közé költözik, és "beszélő" lesz. A regény másik színhelye a távoli, kifinomult Firenze, ahol az író visszaemlékezik a perui őserdőre, a macsigengákra és hajdani barátjára. A kultúrák közti szokatlan viszonyokat különleges nyelvi leleménnyel ábrázoló szerző, aki a spanyolt mintegy a törzsi indiánok szemléletmódjához igazítja, egyben számára mindig is kínzó kérdéseket gondol végig ebben a regényében: szól a "beszélő" (s így áttételesen az író) felelősségéről, s arról is, lehet-e, szabad-e civilizációnkat ráerőltetni az "elmaradott" kultúrákra.

Pavel Bazsov - A ​Rézhegyek Királynője
Mint ​minden igazi nagy mesemondónál, Bazsov történeteiben is csodálatosan keveredik valóság és mese ; a drágakövet bányászó és faragó Danyiluska történetei és a Rézhegyek Királynőjének titokzatos varázslatai, a hegyek alatti drágakövek kertje, lidércek bolygó fényeitől csillogó mocsarak, erdők, drágaköveket rejtő bányák tárnái. Semmihez nem hasonlítható, különös világ ez, amelyet Bazsovnál jobban nem ismer senki.

Diószegi Vilmos - A ​pogány magyarok hitvilága
A ​tudományos világot régóta foglalkoztatja a pogány magyarok hitvilága. A szerző összehasonlító vizsgálatok alapján közelít a kérdéshez: a magyar népi szellemi kultúra ide tartozó területeit összeveti a rokon népek és a magyarokkal rokon kultúrájú népek folklórjával, s a közös motívumok történeti párhuzamai alapján bizonyítja, hogy a magyar szellemi kultúra etnikus sajátságait nem a honfoglalás után vettük át a szomszéd népektől. Ezzel a módszertani elvvel bontja ki a pogány magyar világképét, a természetfeletti világról alkotott felfogásukat, s e természetfeletti erőkkel „érintkező” személy, a sámán alakját. A sámánokról szóló anyagot szibériai és mongóliai népek körében is tanulmányozta a szerző.

Luby Margit - Bábalelte ​babona
Bábalelte ​babona, bolond aki kap rajta : ezzel a pompás ritmusu szólással rótta meg egy fiatal parasztleány Luby Margitot, a kitünő néprajzi irót, azért, mert házukban babonákat kutatott. E mondásból azt lehetne következtetni, hogy a babona már csak a mult emléke. Pedig a babona él, mint Luby Margit könyve is bizonyítja. Együtt él a néppel, össze is gyűjtötték csokorba a babonaköröket mind, de - sajnos - még nincs babonakataszterünk. Pedig fontos lenne megállapítani, hogy vidékenkint milyen babonakörök ismeretesek, melyek virágoznak legdusabban. Annak a gyüjtésnek, melyet Luby Margit Bábalelte babona cimmel tett közzé, az a nevezetessége, hogy egységes területről való, magja a szatmármegyei Tunyog és Matolcs, távolabbi köre Cseke és Nyirmegygyes, de a gyűjtés zöme Matolcs, a babonában leggazdagabb falu. Luby Margit nagy mestere a gyűjtésnek, de kitűnő iró is, így könyve nem csak a tudományt szolgálja, hanem a szórakozást is, mert igazán élvezetes olvasmány. Mi mindent tanulhat belőle a városi ember! Megtudja, hogy mi a rontás, ki és milyen a rontó, miben lehet valakinek ártalmára, meg lehet-e mindenkit rontani, miféle az a szerelmi rontás, meg az állat megrontása, olvashatunk boszorkányos történeteket, aztán a lidércről, táltosról és egyéb babonáról tudunk meg sok érdekeset. Városaink babonái (tudjuk, van bőven) hijjával vannak általában a nemzeti bélyegnek, a nép azonban még az idegen babonának is magyar jelleget kölcsönöz. Európa minden népe tele van babonával, s a babonákban sok a közös elem, de szinmagyar a kocsisbabonakör s a táltosmondakör. Ázsiai örökségünk ez, velünk élt az őshazában és ma is él eldugott falvak zárkozott parasztjainak ajkán. Luby Margit könyvében külön fejezetek szólnak ezekről a babonakörökről. A könyvet több eredeti, helyszínen készült fényképfelvétel teszi még érdekesebbé.

676835_5
13

Ismeretlen szerző - Hegyet ​hágék, lőtőt lépék
"...Hatalmas ​kincs birtokába jutottunk most, ezek a legtisztább népköltészetté vedlett imák nemcsak történeti múltunk, de költészeti-múltunk a nép szívéből kitemetődött lángoló aranyleletei, erejük, igézetük, tisztaságuk, mint az aranyláncoké és a tiszta csontoké. Íme, a nép szívébe temetődött múlt-idő kristály-koporsója fölnyittatott, s e koporsóban a költészet eleven égő virága van, nem költészet-tetemek sárga hamva, emlék-hullák zöld pora. Én népköltészetünk legfénylőbb rétegéhez hasonlónak mondom ezeket az imákat, amikben a nép élt, s amik századokon át népünkben éltek titokban. És szépségük és erejük nemcsak tartalmaikban van, de n y e l v ü k b e n is, mert hallván őket, oly erővel ráz meg népem b e sz é l t ny e l v é n e k gyönyörűsége, bátorsága, tisztasága és látomásossága, hogy költő szívemben ámuldozva és szégyenkezve csak édesdeden mosolyogni és könnyezni tudok, mint Bartók Béla zene-örvényeiben, lángoló látomásaiban." (Juhász Ferenc: Imák, apokrif mámorok. Új Írás, 1970) "Ritkán bukkanhat gyűjtő s kutató olyan mélységesen mély és gazdag lelőhelyre, mint amilyenre Erdélyi Zsuzsa bukkant. Alig múlt egy esztendeje, hogy hangfelvevő gépje egy Somogy megyei faluban különös, furcsa, aranyban s vérben térdeplő imádságszöveget rögzített: egy népi eredetű, apokrif imát, s azóta már - amint hallom, olvasom - négy-öt ezerre is megszaporodott a hasonló szövegek száma. Nem tudom, hogy a fölfedezés elsősége is őt illeti-e vagy másokat. Ezt majd eldöntik és döntsék is el a gondos tudósok. De ha a fölfedezésben nem is: a föltárásban mindenképpen az övé az érdem. Ő élte át, személyes ügyként, a közhelyszerű >utolsó pillanat< megrázó sürgetését: csodálkozni és örülni később is ráérünk, de vagy most ugrunk fejest az örvénybe, vagy soha, hiszen akitől gyűjteni lehet, nem újraszülető közösségek, csoportok, hanem elszórtan élő idős asszonyok, egyre mélyebbre merülők, egyre hallgatagabbak ... Munkája nyomán egy nem létezőnek, illetve elveszettnek hitt lánc szemei kerültek elő az idő több százados rétegei alól. A korai magyar középkorral s folytatásként a rákövetkező századokkal kerülhetünk megejtő közelségbe." (Csoóri Sándor: Csipkekoronák. Élet és Irodalom, 1972.)

Mário de Andrade - Makunaíma
Szokatlan ​művet kap kezébe a magyar olvasó, egy színes, csodákkal teli, egzotikus mesét, melynek hőse, Makunaíma, a tapanyumas-indiánok utolsó sarja vándorútra indul a brazil őserdőből, hogy megkeresse elveszett talizmánját. Szertelen jókedve, csillapíthatatlan szerelmi étvágya furcsábbnál furcsább kalandokba sodorja az út során, míg végül eljut Sao Paulo kőrengetegébe, a Gépek városába, ahol Esunak, a négerek ördögének túlvilágról érkező segítségével legyőzi Venceslau Pietro Pietrát, a venezuelai óriást. A modern mese, mely Brazíliát, ezt a földrésznyi országot varázsolja elénk, egy francia példákon nevelkedett szürrealista költő boldog hazatalálása szülőföldjének "bennszülött" kultúrájába, az indián mítoszok fantasztikus világába. Ebben a világban minden megtörténhet: nincs, ami gátat vetne a trópusi növényzet bujaságával tenyésző fantáziának.

Laimonis Purs - Lángoló ​vár
Gunvaldis ​virgonc, jókedvű kamasz fiú, s nem ijed meg a maga árnyékától, annyi szent! Ám egyszer a német lovagrend fogságába esik nagyapjával, Nagy Narvajtisszal együtt. Az öreg harcos egykor Viestursnak, a zemgalok híres vezérének a kíséretében küzdött a hódítók ellen. A vitéz öreg katona kiügyeskedi, hogy unokája megszökhessen, neki magának azonban nem sikerül a menekülés, ott pusztul el fogságban. Az életrevaló kölyök hazajut Tervetébe, a zemgalok legerősebb várába, s a fiatal vezér, Namejsis kísérőjéül szegődik fanyűvő erejű barátjával, Mikusszal együtt. Hősi kalandok során sok borsot törnek a lovagrend orra alá, visszaverik a Tervetét ostromló zsoldosokat is. A zemgal nép boldog, szabad időszaka nem bizonyul ugyan hosszúnak, de a fiatal harcosok hősi ellenállása hőskölteménybe illő szép tanulságot nyújt.

Ráth-Végh István - A ​fáraó átka
Micsoda ​kincsestár a rég múlt korok világa! Ki ne volna rá kíváncsi, mit hittek, mit gondoltak a hajdanvolt emberek, micsoda babonaságok éltek - és bizony micsoda babonák élnek még ma is. Igaz, ami igaz, ma már senki sem hisz sem a griffmadár létezésében, sem a sebezhetetlenség csacsi csodaszereiben, hanem azért még ma is fel-felrémlik a csillagjóslás divatja, sőt vannak, akik a vizet, a fémet meglelő varázsvessző erejében sem kételkednek... Ráth-Végh István, a nagyszerű tollú kultúrtörténész egész életében nagy kíváncsisággal kutatta a történelmi korok sok-sok különösségét. Ezekből az izgalmas, érdekes írásokból válogattunk össze a Delfin barátai számára egy színes kötetre valót.

Charles L. Mungoshi - Ahol ​az eső későn érkezik
Lucifer ​a tengerentúlra készül, s ez nem csupán azt jelenti, hogy el kell hagynia hazáját, Rhodesiát s ezen belül a még máig is a legszigorúbb törzsi szabályok és törvények szerint élő családját. Búcsúja családjától - a regény tulajdonképpeni "cselekménye" - furcsa erjedést idéz elő Luciferben és a családtagokban egyaránt. Valamennyiüknek szembe kell nézni valamilyen formában egymással és saját életükkel, tisztázniuk kell saját helyzetüket a világban, amelyben élnek, arra kényszerülnek, hogy az ősi tradíciókat öntudatosan vállalják hogy megtagadják. Lucifer a tagadást választja, egész valójával új élete felé fordul, és a boszorkányokkal, babonákkal, véres előítéletekkel, bosszúért lihegő ősökkel népes rhodesiai tájaktól és családjától eztán nemcsak a távolság választja majd el. De aki nemet mond a babonákra és az ősi hitvilágban gyökerező valóban félelmetes világra, nem biztos, hogy csak értéktelen tartalmakat tagad meg. Az értelmetlen sokszor kegyetlen törzsi rendszabályokban való mágikus hit mögött olyan értékek bukkannak elő, melyeknek öntudatos,a visszahúzódó elemektől mentes felszínre hozatala és fegyverré kovácsolása az elnyomott, embertelen körülmények között élő négerség reménye lehet egy jobb, emberhez méltóbb életre.

Jevgenyij Vodolazkin - Laurosz
A ​Laurosz egy középkori orosz szent élettörténete, de sokkal több is annál: időtlen könyv az örök szerelemről és az időről, amely talán nem is létezik. Olyan könyv, amely furcsa, már-már elveszett érzéseket ébreszt az emberben: irgalmat, könyörületet... A XV. századba varázsol bennünket Vodolazkin könyve: az embereket hol pestis, hol éhínség pusztítja, a keresztények a világvégére készülnek, de Kolumbusz közben felfedezi Amerikát... És valahol Oroszországban él egy különleges képességekkel megáldott orvos, Arszenyij, aki sorba járja a pestises falvakat, meggyógyítja, akit lehet, s elkíséri a halálba a gyógyíthatatlanokat. Messze földre eljut a híre, de ő maga sehogy sem lel nyugalmat: tudja, hogy élete nagy bűnét nem lehet jóvátenni. Egyre cipeli keresztjét, szent eszelős lesz belőle, aztán zarándok, aztán szerzetes, újból az emberek gyógyításának szenteli minden erejét... s végül remeteként éli le utolsó éveit. A Laurosz egy középkori orosz szent élettörténete, de sokkal több is annál: időtlen könyv az örök szerelemről és az időről, amely talán nem is létezik. Olyan könyv, amely furcsa, már-már elveszett érzéseket ébreszt az emberben: irgalmat, könyörületet... Jevgenyij Vodolazkin 1964-ben született Kijevben. Középkorkutató, Dmitrij Lihacsov tanítványa. 2009-ben jelent meg első regénye Szolovjov i Larionov (Szolovjov és Larionov) címmel, amely komoly sikert aratott. A Laurosz a 2013-as esztendő irodalmi szenzációja lett, Vodolazkin a Nagy Könyv és a Jasznaja Poljana-díjat is elnyerte vele. Évek, talán évtizedek óta nem született a Laurosz-hoz fogható nagyregény Oroszországban.

Kollekciók