Ajax-loader

'nácizmus' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Dymphna Cusack - Hőhullám ​Berlinben
Sokadik ​kiadásban jelenik meg az ausztrál írónő kitűnő - és sajnos újra időszerűnek tűnő - izgalmas regénye. Cusack nem ismeretlen a magyar olvasók előtt, mert ezen a most már sok olvasó által is követelt legújabb kiadáson kívül több regénye látott napvilágot Magyarországon. A Ketten a halál ellen nagysikerű írójának további kötetei - a Fekete villám, a Megperzselt fa - szintén szerepelnek kiadónk tervei között. E könyvben találkozhatunk a korabeli német "felső tízezer" csillogó életével, a régi világuralmi tervek feltámasztásának óhajával, s egy boldog házasság válságba kerülésével egyaránt.

1934
elérhető
3

Alberto Moravia - 1934
Az ​új Moravia-regény címe Orwell antiutópiájára, az 1984-re utal; csak épp az 1934 nem a jövőről, hanem a múltról fest ijesztő torzképet. A regény helyszínén, a capri szigeti panzió szecessziós kulisszái közt, a nyaraló német nácik nyüzsgésében ott téblábol nemcsak a - már-már komikusan - boldogtalan Lucio, a lét abszurd tragikumát panaszló, polgári értelmiségi, hanem Sonia, az élőhalott, emigráns orosz terroristanő is, sőt Heinrich von Kleist és Friedrich Nietzshce szelleme is. Nyugat és Kelet, Észak és Dél, régmúlt és közelmúlt: mind belefér ebbe a torzképbe. És az olvasó is belefér, mert rabul ejti a szerelmi ponyvaregénybe illő történet. Az álmodozó, romantikusan dekadens Beatébe szerelmes-e Lucio, vagy az életet habzsoló, harciasan náci Trudéba? Mi több: egy vagy két személyt takar-e a két név? És halált, "konszolidált" kétségbeesést vagy boldog felszabadulást hoz-e a szerelme? És élet-halál rejtelmek vagy megalázó tréfa áldozata-e Lucio? És egyáltalán: áldozat-e? Az 1934, ez az izgalmas múltkarikatúra, ízig-vérig mai, komoly és modern mű, az utóbbi évek legjobb Moravia-regénye.

Heinrich Böll - Biliárd ​fél tízkor
Heinrich ​Böll Nobel-díjas német írót szokás volt már életében a németség lelkiismeretének nevezni. Lassan klasszikussá érlelődő kitűnő regényének játékideje alig egy nap: 1958. szeptember hatodika. A Fähmel család feje, az öreg építész, ezen a napon ünnepli nyolcvanadik születésnapját. De ez a nap magába sűríti a német történelem fél évszázadának eseményeit is a Fähmel család történetén keresztül: attól a pillanattól, mikor a még ismeretlen ifjú építész vakmerően benyújtja pályázatát a Sankt Anton apátság felépítésére, két világháború hányattatásain, a fasizmus évtizedein át, 1958 jelenéig. Közben rommá lesz és felépül körülöttük életük színtere, a város, felépül, rommá lesz s újból épülni kezd a Sankt Anton apátság is, ez a szimbolikus jelentőségű épület, melynek sorsában részes a Fähmel család mindhárom nemzedéke. Az 1950-es, 60-as évek regényei egy keserű Böllt mutattak, ő volt az, aki nem felejtett semmit, miközben körülötte mindenki ünnepelni akarta a gazdasági csodát.

Frederick Forsyth - Az ​Odessa-ügyirat
Ha ​nem aznap lövik le Kennedy elnököt, s Peter Miller emiatt nem állítja le a kocsiját az autópályán, akkor a szabadúszó újságíró nem veszi észre a száguldó mentőautót, nem szerez tudomást egy szerencsétlen öregember öngyilkosságáról, nem kezd nyomozásba egy volt SS százados után... S talán nem létezne ma Izrael állam sem. Frederick Forsyth, A Sakál napja című regény Magyarországon is jól ismert szerzője ismét egy rendkívül izgalmas művel lepi meg olvasóit. A nyomozás célpontja pedig nem egyéb, mint az egykori SS-tagok szervezete: az Odessa.

Szántó Gábor - Bőrfejűek
"Tiszta ​a lelkem. A rohadt popper kölyköt félholtra vertem. Kaptam érte kitüntetést, büszkén hordom: REF! nem baj, ha fiatalabb, akit verek, az se, ha idősebb, az se, ha gyerek! Néha nem is tudom, hogy miért rugdosom.."

Erich Maria Remarque - A ​Diadalív árnyékában
A ​regény cselekménye 1938-1939-ben játszódik, a második világháború baljósan ellentmondásos légkörében. Az emigránsok áradata Párizs felé indul. Ravic doktor német koncentrációs táborból szökött át. A menekülő orvos sorsában, viszontagságaiban találkozhat az olvasó a fény és árnyék, szerelem és prostitúció, becsület és aljasság, igaz emberség és ocsmány besúgás minden válfajával. Remarque regénye jó értelemben vett bestseller, a könyvét cselekményesség, életszerű párbeszédek jellemzik, túlfűtött erotikája és itt-ott hatásvadászó izgalomkeresése ellenére ezt azzal éri el, hogy minden sorából kiérzik a kisemberek iránti őszinte rokonszenv s az elnyomók elleni gyűlölet. Remarque legjobb regényeit következetes antimilitarista és antifasiszta állásfoglalás, cselekményesség, életszerű párbeszédek és figurák jellemzik, későbbi művei (Az égnek nincsenek kegyeltjei; Lisszaboni éj; Árnyékok a paradicsomban stb.) azonban nem haladják meg a szórakoztató irodalom színvonalát.

Timur Vermes - Nézd, ​ki van itt
2011. ​nyara. Berlin közepén egy üres telken, katonai egyenruhában egy ötvenhat esztendős férfi ébredezik: Adolf Hitler. Amit talál: béke, demokrácia, rengeteg külföldi és egy női kancellár... Ebben az új világban a tőle elvárható fanatikus hittel új karrierbe kezd a televízióban. Timur Vermes káprázatos szatírájának Hitlere nemcsak végtelenül komikus figura, de ijesztően valóságos is. Meghűl az ereinkben a vér, hogy milyen könnyen megtalálja a helyét egy cinikus, gátlástalan világban, ahol a demokrácia hosszú évtizedei után a demagógia, a nézettségi adatok és a like-gombok nyomogatása vezérli a közéleti cselekvést. A könyv a megjelenése óta töretlen sikert arat Németországban, olvasók százezreit bűvölte el, és a világon szinte mindenütt az idei év egyik legjobban várt megjelenéseként beszélnek róla.

Massimiliano Parente - Hitler ​után a második legnagyobb művész
Massimiliano ​Parente 1970-ben született Grossetóban, jelenleg Rómában él. Poposabb, mint Andy Warhol, excentrikusabb, mint Salvador Dalí, zseniálisabb, mint Marcel Duchamp - Max Fontana, aki a kritikusok szerint ,,a világ legnagyobb festője", véletlenül lett sikeres negyvenévesen, éppen azon a napon, amikor eldöntötte, hogy eldobja életét, mert csődtömegnek érzi magát. Akkor átalakul: zöld Hitler-frizurát, náci sapkát, Nike cipőt visel. Megközelíthetetlen, akár egy rocksztár, szeszélyes, mint egy hollywoodi díva, kellemetlen és provokatív, pusztán mert úgy tartja kedve, és odáig megy, hogy festői példaképeként Adolf Hitlert jelöli meg. Ám van egy gyengéd oldala is: a kis Martina, az élettársa, aki siketnéma, és jelnyelvvel kommunikál.

Markus Zusak - A ​könyvtolvaj
1939, ​a náci Németország A Halálnak sohasem volt még ennyi dolga, de ő már tudja, hogy ez még csak a kezdet. Mert a Halál bölcs és kíváncsi, szeretne mindent tudni az emberekről. Együtt is érez velük, ha csak ideje engedi. Ő meséli el ezt a történetet, amely egy német kislányról, Lieselről, a családjáról és a barátairól szól. Meg fanatikus németekről. És egy zsidó fiúról, akit a háború alatt egy pincében rejtegetnek. Liesel imád olvasni, és ha csak teheti, könyveket lop. De a legkedvesebb könyve az, amit a pincében rejtőzködő zsidó fiú ír neki. És egyszer csak hullani kezdenek a bombák. 2005-ben jelent meg az ausztrál író regénye, amely az egész világon bestseller lett, és számos díjat nyert el. 2013-ban mutatták be a belőle készült filmet Brian Percival rendezésében. Zusak könyve már most klasszikus: megható, elgondolkodtató, felejthetetlen.

L. A. Bezimenszkij - Hitler ​halála
"Ivan ​Csurakov katona bemászott a melletünk levő bombatölcsérbe, ami mindenféle összeégett papirossal volt teleszórva... - Alezredes elvtárs, innen lábak állnak ki! Elkezdtünk ásni, és két holttestet húztunk ki a tölcsérből. Az egyik férfié volt, a másik nőé, mind a kettő alaposan összeégett állapotban..." Így beszél Klimenko ezredes, a 3. csapásmérő hadsereg 79. lövészhadtestének kémelhárító parancsnoka Hitler és Eva Braun holttestének felfedezéséről. ez 1945. május 4-én Berlinben, a birodalmi kancellária kertjében történt. A könyv félig krimi, félig memoárkötet. Hitlernek és közvetlen környezetének utolsó napjait, öngyilkosságukat, majd tetemeik megtalálását, felboncolását és azonosítását mondja el. Az író, Bezimenszkij, 1945 tavaszán maga is ott volt Berlinben. Szemtanúként szól hát, és szemtanúkat szólaltat meg: szovjet hadvezéreket, felderítőket, újságírókat, filmeseket, kórboncnokokat, stb. A dokumentumok erejébel adja elő a történteket, s egyben sok hamis régi és újabb keletű legendát oszlat el.

231954
elérhető
1

Palotai Boris - A ​férfi
Palotai ​Boris regényeinek java abból a fogékonyságból született, amellyel elmúlt évtizedeink legégetőbb emberi gondjaira, legdrámaibb élethelyzeteire figyelt fel, néha elsőként íróink közül. És természetesen bátorságából, ahogy ezekről a kérdésekről gondolkodni mert. A férfi-ben annak a ténynek a tragikus veszélyeivel vetett számot, hogy az üldözések, a haláltáborok túlélői és a tömeggyilkosságok egykori végrehajtói, a fasizmus kiszolgálói a háború utáni mindennapokban gyanútlanul összesodródtak, egymás mellett éltek. A regény hősnője gyermekeit, férjét vesztette el a lágerekben. Visszatérve testi-lelki dermedtségben tűri el a napok múlását. S egyszer csak vak erővel tör fel belőle az élni akarás, egy szenvedélyes szerelem képében - vagy kíséretében. És a kegyetlen véletlen folytán éppen egy volt csendőr, egy rejtőző gazember lett a választottja, tehát öntudatlanul beszennyezte ezzel az érzéssel gyászát, igazát, tragédiáját.

Anna Seghers - A ​hetedik kereszt
A ​hitleri Németországban vagyunk, a második világháború előestéjén, egy koncentrációs táborból megszökik hét fogoly. Hatan közülük hamarosan kézre kerülnek. A hetedik Georg Heisler, megmenekül. A regény az ő megmenekülésének története, de a cselekmény során Georg személyes sorsa szimbólummá lesz: a szabadság, az emberi méltóság jelképévé mindazok számára, akik életük kockáztatásával segítségére vannak. Mert tulajdonképpen nem vagy nemcsak ő menekül meg, hanem vele együtt sokak önbecsülése s reménysége az emberiesség végső győzelmében. A hetedik kereszt a haladó irodalom egyik alapműve, talán épp ezért olyan kitűnő könyv, talán épp ezért olvassuk újra meg újra ugyanazzal a torokszorító izgalommal. A történelmi helyzet változásával épp azért nem veszti el művészi érvényességét, mert igazi mondanivalója, az emberi helytállás csodája ma is a modern irodalom egyik legfontosabb problémáját fejezi ki.

Majgull Axelsson - Nem ​vagyok Miriam
Majgull ​Axelsson, az egyik legnagyobb hatású svéd írónő megrázó regénye az identitásról, a kirekesztettségről és sötét titkokról mesél. A történet a háborús Európában és a mai Svédországban játszódik. Miriam cigány lány, aki zsidó névvel, zsidó identitással kerül a koncentrációs táborból Svédországba, egész életében eltitkolja valódi származását, hiszen fél, hogy elüldöznék az országból. Minden éjjel kísérti a múlt, nem tud szabadulni az emlékeitől. Ám a nyolcvanötödik születésnapján végre fény derül a gyötrő titokra, amelyet egy életen át őrzött. Majd hetven év múltán Miriam a láger kapujában áll... Képek villannak föl előtte: a rabok szürke arca, a kenyérlopás, botozás a börtönblokkban, snájdig SS-tisztek, akasztások, Mengele mosolya és a krematórium örökké füstölgő kéménye. Béke van. Miriam mégsem boldog. Végre eljött a szabadság pillanata. Szabad vagyok... És ezt hogyan éljem túl?

Anatolij Sztaszj - Zöld ​útvesztő
Kik ​azok a titokzatos, hallgatag emberek, akik időről időre előjönnek a dél-amerikai dzsungel mélyéről? A bennszülöttek "holt embereknek" nevezik őket, és láttukra már csak a mesékben élő, hajdani gyilkosságok, mészárlások emlékét idézgetik rémülettel. A regény hőse, a kis Ihor is találkozik a holt emberekkel, amikor elkíséri apját az ENSZ új élelmiszerforrásokat kutató expedíciójára. S nemcsak találkozik, hanem közelebbi kapcsolatba is jut velük, mert a "holt emberek" elrabolják, hogy ezzel kényszerítsék apját az őserdő elhagyására. Ihor rájön, nem kísértetekkel, hanem hús-vér emberekkel találkozott, a második világháború után az őserdő mélyén bujkáló különös fasiszta figurákkal, akik tovább szövögetik világpusztító, szörnyű terveiket.

Jorge Semprún - A ​nagy utazás / Az ájulás
Tizenhat ​esztendeig várt Jorge Semprun, hogy az idő megérlelje benne A nagy utazás-t. Várt türelemmel, önfegyelemmel, hogy emlék és gondolat, és mindaz, amit közölni akar az emberiséggel, megtisztuljon az esetlegesség salakjától, tiszta és természetes kapcsolatokba, hajlékony és szigorú rendbe rendeződjön. Négy napig utazik Jorge Semprun, a politikai fogoly, a buchenwali koncentrációs tábor felé. Formentor-díjas könyve, A nagy utazás, ennek a négy napnak a története. De csak szerkezetében négy nap a regény időtartama: Semprun mesterien szerkeszti egybe a négy nap történetével az "utazás" előtti és utáni emlékeit, tulajdonképpen mindazt, amit lényegesnek, közölni valónak érez.. A francia kritikák nagy műnek nevezik Semprun könyvét. Valóban, erről az iszonyatos, megrázó témáról még soha ilyen modern, ilyen fegyelmezett művet nem írtak. Az ájulás A nagy utazás hősének háború utáni "kalandjairól" szól. Ezek a "kalandok" oldottabb anyagból épülnek fel, még inkább szellemi és érzelmi természetűek. A hős a valóság pillanatait az emlékek síkján is megéli, bonyolult összefüggések és asszociációk felvillantásával bizonyítja, hogy a pillanatnyi életérzés, sőt magatartás mennyire függvénye mindannak, amit átélt és átgondolt valaha valaki.

Kurt Vonnegut - Éj ​anyánk
Howard ​W. Campbell Jr. hírhedett amerikai náci, Hitler propagandagépezetének fontos beosztású munkatársa. És az USA németországi titkos ügynöke. Rádióműsora a legrosszabb fajta háborús uszítás, népirtásra való buzdítás. És persze nélkülözhetetlen információforrás az amerikai hírszerzés és hadvezetés számára. Így azután Howard W. Campbell Jr. meg sem próbál eligazodni és dönteni az emberi lét legnagyobb kérdéseiben. Vonnegut vérfagyasztó humora ezúttal a feketénél is sötétebb.

Anthony Doerr - A ​láthatatlan fény
Marie-Laure ​LeBlanc, a Természettudományi Múzeumban dolgozó zseniális lakatosmester lánya hatéves korában megvakul. Az apja elkészíti számára Párizs tökéletes makettjét, hogy a lány tájékozódni tudjon a fények városában. Ám mire elkészül a miniatűr várossal, a nácik lerohanják Franciaországot és megszállják Párizst... Werner Pfennig egy német árvaházban él és különös képességgel bír: mindenféle rádiót képes megjavítani és megszólaltatni. Tehetségére hamar felfigyelnek, s Werner egy náci katonai iskolában találja magát, ahol kénytelen szembesülni a rendszer embertelenségével... A náci invázió elől Marie-Laure apjával egy távoli, tengerparti kisvárosba menekül, nagyapja egykori házába, nem utolsósorban azzal a megbízatással, hogy elrejtsék a Lángok Tengerének hívott és sötét legendákkal övezett gyémántot, amelyet a megszállók égre-földre keresnek. A háború azonban hamarosan utoléri őket, és Marie-Laure retteg a hírhedt gyémánt átkától... Anthony Doerr lírai szépségű regénye két kamasz gyermek egymásba fonódó sorsán keresztül mutatja be a II. világháború embertelen poklát, a látható sötétséget, amelyből a szilánkokra tört, halványan pislogó humánum mutatja az egyedüli kiutat: a láthatatlan fényt.

Robert Katz - Halál ​a katakombában
Az ​ardeatinai barlangüregek tragédiája vércsepp csupán a második világháború vértengerében. 335 férfit végeztek ki ebben a római katakombában Kappler ezredes halálfejes gyilkosai, a keresztény mártírok sírjainak tőszomszédságában, megtorlásként azért az akcióért, amelyet az olasz Ellenállás kis csoportja hajtott végre a szűk Via Rasellán, 1944. március 23-án, csütörtökön. Maga Hitler szabta meg a megtorlás arányát: tíz olaszt egy németért. S születtek még véresebb tervek. Mälzer tábornok, "Róma királya" egész házsorok felrobbantását tervezte, Himmler pedig a milliós főváros férfilakosságának halálmenetét észek felé. Robert Katz amerikai történész szívós munkával rögzítette a Fosse Ardeatine barlangsírjában lezajlott drámát, nemkülönben a 335 rendbeli gyilkosság hátterét. Az eredmény nem csupán feszülten érdekes partizánhistória, hanem a felelősség drámája, sőt tragikomédiája. A gyilkosok igyekezetéé, hogy beosztottjaikkal végeztessék el a piszkos munkát, végső soron azután a döntés dilemmájának története. Mert amiképpen döntött Hitler, döntött Kesselring tábornagy, valamint a részeges Mälzer és a szenvtelen Kappler, döntött végül XII. Pius pápa is, Krisztus földi helytartója, egyúttal Róma püspöke...

F. C. Weiskopf - Lissy ​vagy a kísértés
Lissy, ​a berlini fiatalasszony elveszti állását, férje is hasonló sorsra jut, s az álláskeresés reménytelensége, a szorongató pénztelenség kétségbeesett helyzetbe taszítja a kis családot. 1932-ben járunk: ha Fromeyer csatlakozik a fasisztákhoz, egy csapásra megoldódna minden bajuk. A férj megragadja a kínálkozó alkalmat, s mint SA-beosztott hamarosan magas rangra emelkedik. Látszólag vége a nyomasztó életnek, megszűnnek az anyagi gondok. Fredi, az alapjában véve becsületes kispolgár megszédül a fényes jövendő ígéretétől; mikor Hitler barnaingesei elvonulnak a Brandeburgi kapu alatt, ő is köztük menetel. Azonban Lissy szülei, régi barátai elfordulnak tőlük, rájuk most a megpróbáltatások sötét napjai várnak. És Lissynek választania kell...

Julius Fucik - Riport ​az akasztófa tövéből
A ​felszabadulás harmincadik évfordulójára jelenik meg újra magyarul az _Üzenet az élőknek_ címmel ismerté vált, megrázó, különös emberi dokumentum, amelynek cseh nyelvű eredeti kiadása 1945-ben egy csapásra az év legolvasottabb könyve lett. Fučík műve döntő módon befolyásolta az első, háború utáni idők elképzelését szocializmusról és kommunizmusról, és ércbe véste azoknak az emlékét, akik, mint ő, a legnehezebb körülmények között is helytállva, életüket áldozták egy új, igazságos társadalom eszméinek megvalósításáért. A világirodalom e legtragikusabb riportjának drámaian tömör sorait és félelmetesen komor színterét beragyogja Fučík lényének örök líraisága és törhetetlen életigenségének derűje.

Kazimierz Moczarski - Beszélgetések ​a hóhérral
Moczarski ​lengyel ellenálló volt, de a háború után a kommunisták börtönbe zárták. A sors iróniája, hogy cellatársa egyik legfőbb ellensége, öccsének gyilkosa, Jürgen Stroop SS-tábornok, a varsói gettólázadás eltiprója, a lengyel ellenállók dühödt üldözője lett. A vele folytatott beszélgetésekből nemcsak a keleten és nyugaton elkövetett bűntetteire derül fény, de képet kaphatunk egy náci főtiszt karrierjéről is.

Nicholas Kulish - Souad Mekhennet - Mindhalálig ​náci
A ​New York Times riporterei, Nicholas Kulish és Souad Mekhennet elsőként leplezték le a haláldoktor, dr. Aribert Heim egykori náci orvos titkos egyiptomi életét. A mauthauseni mészáros, dr. Aribert Heim annak ellenére vált a mauthauseni koncentrációs tábor legrettegettebb alakjává, hogy 1941-ben mindössze pár hónapig dolgozott ott. A túlélők azonban nem felejtettek. A náci orvos egészséges embereken érzéstelenítés nélkül végzett, halált okozó kísérletei és szívbe fecskendezett benzininjekciói pedig kitörölhetetlen nyomot hagytak az egykori táborlakók emlékezetében. A tanúvallomásokból az is kiderült, hogy dr. Heim szívesen gyönyörködött a rabok koponyáiban, amelyeket íróasztalára is kiállított. A háború utáni időszak káoszában Heimből eltitkolva sötét múltját köztiszteletben álló nőgyógyász vált a mit sem sejtő Baden-badeni lakosok körében. Később elképesztő bürokráciai hibáknak köszönhetően szinte nyomtalanul eltűnt. Azonban nem mindenki törődött bele abba, hogy náci háborús bűnösök úgy éljék tovább az életüket, mintha mi sem történt volna. Alfred Aedtner rendőrnyomozó arra tette fel az életét, hogy megtalálja Heimet: több évtizedes küldetése során beutazta egész Európát, és szoros szövetségre lépett a legendás nácivadásszal, Simon Wiesenthallal is. Ám úgy tűnt, Heim eltűnésének rejtélye megoldatlan marad. Egészen mostanáig. A mindhalálig náciban Nicholas Kulish és Souad Mekhennet első alkalommal rántja le a leplet arról, hogyan úszta meg Aribert Heim, hogy elfogják, hogyan élt Kairó egyik munkáskerületében, hogyan vált egy arab család szinte teljes körű tagjává és tért át az iszlám hitre, miközben keresése az évszázad egyik legnagyobb, őt is túlélő embervadászatává vált. Heim mindhalálig náci maradt, akinek ügye megmutatja, hogyan alakult át Németország hozzáállása a múlt bűneihez, míg végül bármit megtettek volna azért, hogy megtalálják az igazságot. Nicholas Kulish a New York Times berlini irodájának vezetője volt 2007 és 2013 között. Jelenleg Kelet-Afrikában készít riportokat a Timesnak. Souad Mekhennet újságíró, a Washington Postnak, a Daily Beastnek és a német ZDF televíziónak készít riportokat. A Harvardon és a John Hopskins Universityn oktat, korábban pedig a New York Timesnak dolgozott.

Dymphna Cusack - Hőhullám ​Berlinben / Fekete villám
Hőhullám ​Berlinben Joy Black ausztráliai lány 1950-ben egy német menekült, Stephen Miller (Muhler) felesége lesz. Elhatározzák, hogy Németországba utaznak, meglátogatják Stephen családját, főleg beteg idős anyját, aki még látni szeretné Ausztráliába szakadt fiát. Stephen családja nagyon gazdag és befolyásos. Saját palotájukban laknak Nyugat-Berlin legelőkelőbb negyedében. Stephen apja, Ernst von Muhler volt prosz nagybirtokos, most hatalmas Ruhr-vidéki gyárak tulajdonosa. Joy eleinte örömmel vesz részt a nyugat-berlini felső tízezer csillogó életében. De csakhamar érdekes megfigyeléseket tesz. A családban a német világuralmi tervek feltámasztásáról ábrándoznak s Hitler emlékét dicsőítik. A valóság látványa halomra dönti a naiv illúziókat. A boldog házasság válságba kerül, de Joy nem adja meg magát. Csalódásairól és eszméléséről, a politikai események forgatagába került családi boldogságért vívott harcáról olvashatunk ebben a rendkívül időszerű regényben. Fekete villám Tempe Caxton negyvenöt éves, de ezt senki se mondaná róla: ragyogó szép, elegáns és híres asszony, az ausztráliai tv egyik sztárja. Élethivatásának tekinti a szépség dicséretét és megtartását, mert az igazi női feladat szerinte: tetszeni. Tetszeni környezetünknek, a társaságnak és mindenekelőtt a férfiaknak. De mi történik, ha mindennek villámcsapásszerűen vet véget egy véletlen? Ha a férfi, akire egész életét feltette, egyszerre otthagyja egy másikért, aki nem szép, de nagyon gazdag? Tempe úgy érzi, összeomlott egész világa, és nem bírja el a súlyát. A halálba menekül inkább. Öngyilkossági kísérlete nem sikerül, s miközben ébrenlét és ájultság között lebeg, letesznek ágyára egy vékony füzetet: évekkel ezelőtt a Malájföldön elesett fia naplóját. Ez a napló felfed előtte egy soha nem sejtett titkot, és egyszerre fordulatot hoz egész életébe. Újra van célja, de a korábbi talmi eszmék helyett egy eleven kislány: az unokája. A kicsi Kristinát és nevelő szüleit a szülői házból való elűzés veszélye fenyegeti. Tempe asszonyt felrázza halálos kábultságából a kétségbeesett segélykérés, és minden energiáját, befolyását és összeköttetését felhasználja, hogy megmenthesse - nemcsak az unokáját, hanem mindazokat, akiket meg akarnak fosztani az emberhez méltó élettől ősi földjükön.

Lina Haag - Egy ​marék por
"...Ez ​egy iszonyatos kor megrendítő életszakasza. Innen ezeknek a megszenvedett vallomásoknak magukkal ragadó, magukkal sodró igézete, innen az, hogy csodálatra méltónak látjuk ezt az asszonyt, aki testileg és lelkileg egyaránt kiáll minden próbát, sőt, aki példátlan bátorságával még a hitleri pokol sátáni főporkolábját - Himmlert - is képes volt meggyőzni és más belátásra bírni... A tényszerű történések és különösen a Himmlerrel történt találkozás úgyszólván csak szenzáció a feljegyzésekben. Sokkal súlyosabban, sokkal megrázóbban hatnak azok a magányos párbeszédek, melyeket Lina Haag elveszített szerelmesével folytat, és amelyeket úgy ír le, hogy kikerüli az érzelgősség csapdáit. Nem próbál menekülni a valóságból, személyiségének minden szálával benne él korában, mindent érzékelve, megfigyelve és harcolva egy jobb korért. Így válik mindebből egy teljes ember egyszeri dokumentuma..."

Bernt Engelmann - Menet, ​indulj: lépést tarts!
Na ​és akkor odamentek a Benniesszel, öt gestapós fickó, mind civilben és fegyveresen. Szegény Albertnek előttünk kellett mennie a Reeperbahnon a találkozó színhelyéig. St. Pauliban levették róla a bilincseket, hogy senki se vegyen észre semmit. Majdnem elérték a céljukat... Akkor nemcsak a koppenhágai elvtársakat kapták volna el, hanem még egy hamburgit is, a Phoenix gumigyárból. De Albert Bennies keresztülhúzta a számításaikat: húszlépésnyire az Alkazartól elkezdett teli torokból kiabálni: "Vigyázat! A kopók! Figyelem! Gestapo!, ordította, ahogy csak bírt, azután egyenesen egy éppen arra jövő autóbusz elé vetette magát. Természetesen nagy izgalom támadt, a buszból és a Reeperbahnról odacsődültek az emberek, s a nagy tolongásban és zűrzavarban az elvtársaknak sikerült elillanniuk az Alkazarból. Albert azután még útközben meghalt, ahogy a kikötői kórházba szállították. Titokban temették el. Tömegtüntetésről féltek, hiszen egész Altona tudta mi történt valójában...

Howard Blum - Bújkáló ​bűnösök
Howard ​Blum könyve igaz történet - sőt igaz történetek sora. Tony De Vito, az amerikai bevándorlási hivatal nyomozója élete fő céljául tűzte ki, hogy a második világháború után az USA-ba észrevétlenül beszivárgott ötvenkilenc náci háborús bűnöst a bíróság elé állítsa. Vele együtt döbbenetes felfedezésekben lehet része az olvasónak, aki megtudja, hogy: ...Hermine Braunsteiner Ryan bronxi háziasszonyt, azelőtt a ravensbrücki és majdaneki koncentrációs táborok egyik legkegyetlenebb vezetőjét sikerült ugyan átadni a nyugatnémet hatóságoknak, de... ...Tscherim Tom Soobzokov, cserkesz-orosz emigráns, azelőtt a Waffen-SS tagja, aki többekkel együtt felelős közel egymillió-négyszázezer zsidó, kommunista és partizán meggyilkolásáért, ma az amerikai demokrata államgépezet megbecsült és teljes védettséget élvező tagja, akiért az FBI, a CIA az okirat-hamisítástól kezdve a terhelő bizonyítékok eltüntetéséig mindenre képes... ...az ötvenes évek hidegháborús amerikájában, a kormányzat támogatását élvezve és kihasználva, újjá-éledhetett a romániai fasiszta Vasgárda-mozgalom, élén Viorel Trifa görögkeleti püspökkel... Howard Blum könyve izgalmas, érdekfeszítő és leleplező olvasmány, megmutatja azt az Amerikát, ahol az igazságszolgáltatás égisze alatt ennyi felháborító jogtiprás és csalás történhetett, s ahol a nácik titkos szervezetének az amerikai államigazgatás legbelsőbb köreibe is sikerült befurakodnia, hogy a bűnösöket megvédje a jogos felelősségre vonástól. Most, hogy a háborús bűnös Klaus Barbie ügye világszerte ismét reflektorfénybe állította a nácik gaztetteit, különösen aktuális e könyv tanulsága: az, hogy ezekre a bűnökre nincs elévülés.

Nemes Dezső - A ​fasizmus kérdéséhez
"...Azt ​hiszem, célszerű, ha mindenekelőtt felelevenítem az oly gyakran "klasszikusnak" mondott olasz és német fasizmus hatalomra kerülésének, politikájának és tevékenységének néhány olyan alapvető tényét, amit a fasizmus szándékos vagy akaratlan szépítői (mert úgy vélem, ilyenek is vannak) figyelmen kívül hagynak, vagy eltorzítva magyaráznak."

Burton C. Andrus - A ​nürnbergi huszonkettő
Göring ​piros kalapdoboza, bőröndnyi gyógyszere. Hess irányítható memóriazavara, Keitel és Jodl vélelkedése a katonai becsületről - ez is történelem. Ha az olvasó a huszonkét embertelen háborús főbűnös "emberi" vonásai iránt érdeklődik, ez az érdeklődés természetes. Burton C. Andrus ezredes, a mondorfi kihallgatóközpont, majd a nürnbergi börtön parancsnoka azonban másfajta információkkal is szolgál. Andrus nem pszichiáter, ezért többet foglalkozik "szervezési kérdésekkel", s amíg negyedszázaddal a nagy per után is tud újat mondani a nürnbergi huszonkettő hazugságairól, pöffeszkedésről, hamis pózairól (és ami ezek mögött bujkált: rettegésükről), könyvének lapjain leleplezi feletteseinek hanyagságát, nemtörődömségét is. Az őrszemélyzet összetételének és feladata kényességének ismeretében szinte csodálkoznunk kell, hogy a huszonkét gonosztevő közül húszan végül is elnyerték végső büntetésüket. Burton C. Andrus könyvét egy tisztességes, kötelességtudó katona mindvégig feszülten izgalmas, helyenként nagy forrásértékű munkájának mondhatjuk.

Stanislav Budín - Egy ​úr az admiralitásról
"...Eltökélt ​szándékunk, hogy megsemmisítjük Hitlert és szétzúzzuk mindazt, ami emlékeztet a náci rendszerre. Semmi sem térít el bennünket ettől - semmi! Soha nem állunk szóba, soha nem egyezkedünk Hitlerrel, se mással a bandájából. Harcolni fogunk ellene a szárazföldön, harcolni fogunk a tengeren, harcolni fogunk a levegőben, amíg Isten segítségével meg nem szabadítjuk a földet árnyékától, és fel nem szabadítjuk a nemzeteket igája alól.' Churchill politikai életútját leíró könyv az első világháborútól a politikus haláláig.

Jean Sanitas - Egy ​nap és egy éjszaka
Sanitas ​regénye szenvedélyes vallomás a francia hazafiak ellenállásáról, azoknak a férfiaknak és nőknek, időseknek és fiataloknak a küzdelméről, akik a német megszállás alatt minden veszélyt és kockázatot vállalva szembefordultak hazájuk leigázóival. A regényt szubjektív élmény teszi megdöbbentővé és meggyőzővé. Egyik szereplője ugyanis maga az író, aki tizenhat évesen került - apjával és bátyjával együtt - a Gestapó kezébe. De a többi alakja sem az írói fantázia szülötte. Valamennyien cselekvő részesei voltak a harcnak, és az író - hozzájárulásukkal - az igazi nevükön szerepelteti őket. Megtörtént események láncolata a regény, amelyeket Sanitas nagy művészi erővel egy napba és egy éjszakába sűrített.

Arnold Reisberg - 1934. ​február
A ​véres Február történetének első részletes feldolgozása ez a könyv, ugyanakkor több is annál. Az olvasó részletesen megismerheti a két világháború közti osztrák munkásmozgalom minden fontosabb elvi kérdését, számos eseménytörténeti vonásával együtt. Nemzetközi jelentőségén kívül vannak a könyvnek magyar vonatkozásai is, hiszen eléggé ismert az olasz, a magyar és az osztrák fasiszta rendszerek összefonódása, Bethlen és Mussolini szerepe az ausztrofasiszta rendszer fegyver és anyagi támogatásában. Dollfuss és Schuschnigg rendszere végül a maga ásta sírba dőlt; sikerült megsemmisíteniük az egyetlen erőt, amely ellenállhatott volna a hitleri expanziós törekvéseknek: az osztrák munkásosztály fegyveres erejét. Ez önmagában is tragédia volt, nem sokkal később azonban országos, sőt európai tragédiává nőtt. Ausztria függetlensége elveszett, ugyanakkor pedig Hitler kiszemelhette következő áldozatát: Csehszlovákiát. Nem nehéz tehát összefüggést találnunk a véres Február és a második világháború kirobbanása között.

Vercors - A ​csend csatája - Éjféli emlékek
"Amikor ​az 1940-es vereség után a nácik elfoglalták Franciaországot, a francia írók vagy együttműködni kényszerültek vagy elhallgattak. De hogy mégis megmondhassák véleményüket az ellenség tudtán kívül, meg kellett alapítani az Éjféli Kiadót... Illegális kiadót alapítani a Gestapo orra előtt, s kiadni, kinyomtatni, majd terjeszteni A tenger csendjét és utána még negyven más művet, olyan erőpróba volt, ami visszhangot keltett Franciaországban és Franciaország határain túl is... Akárhogy is, akármi történjék is ezekkel a lapokkal, nem restellem, hogy megírtam őket. Amikor az emlékezet gyöngül, amikor már egész szakaszai omlanak a feledés mélyébe, mint megannyi málladozó szikla, amelyet a tenger és az idő szétporlasztott, akkor ideje, hogy az ember összegyűjtse, ami megmaradt, mert aztán késő lesz. Sose szántam rá magam, hogy naplót vezessek, a megszállás alatt meg szóba se jöhetett, legfeljebb olyan, amelyben semmit sem mondok el. Így tehát e korból megmaradt emlékeimnek nincs más forrásuk, csak a kút mélye, amelyben nyugszanak, s ha felhúzzuk a vödröt, meg kell elégednünk azzal, ami benne van. Háromszáz oldalon elég sokszor felhúzom. Csakhogy az elbeszélés, amelynek negyedszázad múltán ilyen módszerrel gyürkőzöm neki, nem tehet eleget a történelmi munkák szigorú követelményeinek. Hézagokra, tévedésekre, időrendi zavarokra kell számítani. S ha éppen megesne, bocsássanak meg nekem: megtettem, ami tellett tőlem. Megpróbálok újra átélni és mások elé tárni egy súlyos tapasztalatot, számomra valószínűleg minden tapasztalatnál súlyosabbat, annak az embernek a tapasztalatát, akit magával sodort egy világkatasztrófa roppant forgószele, s aki néhány barátjával életét kockáztatva megpróbálta megmenteni, ami az életénél is drágább..."

Kollekciók