Ajax-loader

'nácizmus' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Gustave Mark Gilbert - Nürnbergi ​napló
Ez ​a könyv Amerikában 1948-ban jelent meg, amikor még frissen éltek az emberek emlékezetében a háború borzalmai, és ismertek voltak gaztetteik révén a náci kormány bűnös vezetői. A mai olvasónak már itt-ott nehéz felidéznie mindazt, ami Göring, Hess, Ribbentrop, Keitel és a többiek személyéhez fűződik. Gilbert könyve hűen tartalmazza az igazságot vagy legalábbis annak igen fontos részeit.

Földényi F. László - Az ​irodalom gyanúba keveredett
Nem ​monográfia, nem életrajz, nem tanulmánykötet, és nem is esszék lazán kapcsolódó gyűjteménye ez a könyv. Hanem szótár. Az életmű jellegzetes szavai, alfabetikus sorrendbe állítva. Jellegzetesek? Van, amelyik igen. És akadnak szavak, amelyek egyáltalán nem mondhatók mérvadóknak. Nem a statisztika, és nem is az „objektív” megítélés szempontjai vezettek. Sokkal inkább az, hogy magyarázatot keressek arra, miért támad az életmű egy-egy pontján váratlan feszültség, mitől sűrűsödik meg egy helyzet, miért hagyja el váratlanul ez vagy az a gondolatmenet az addigi racionális okfejtés nyomvonalát és lép át egy olyan szintre, ahol – Kertész egyik kedves szavát használva – a misztérium közelségét sejteni. (Földényi F. László)

Robert Wittmann - David Kinney - Az ​ördög naplója
Átütő ​II. Világháborús dokumentum – egy lebilincselő nyomozás történetébe csomagolva. Az ördög naplója az Alfred Rosenberg náci államhivatalnok és filozófus (Hitler jó barátja) által papírra vetett személyes napló eltűnésének körülményeit vizsgálja, és feltárja annak titkos lapjait, hogy egy teljesen új, eddig sosem hallott történetet meséljen el a nemzeti szocialisták hatalomra jutásáról és a Holokauszt eredetéről. Alfred Rosenberg a kezdetektől fogva Adolf Hitler legbelsőbb bizalmi köréhez tartozott. Azzal szerzett hírnevet magának, hogy aljas koncepciókat gyártott és terjesztett a zsidóság társadalomból kiűzésének és megsemmisítésének szükségszerűségéről. A Harmadik Birodalom hajnalán adta ki főművét, A huszadik század mítosza című esszét, amely a náci társadalomszemlélet egyik pillérévé vált.

Timur Vermes - Nézd, ​ki van itt
2011. ​nyara. Berlin közepén egy üres telken, katonai egyenruhában egy ötvenhat esztendős férfi ébredezik: Adolf Hitler. Amit talál: béke, demokrácia, rengeteg külföldi és egy női kancellár... Ebben az új világban a tőle elvárható fanatikus hittel új karrierbe kezd a televízióban. Timur Vermes káprázatos szatírájának Hitlere nemcsak végtelenül komikus figura, de ijesztően valóságos is. Meghűl az ereinkben a vér, hogy milyen könnyen megtalálja a helyét egy cinikus, gátlástalan világban, ahol a demokrácia hosszú évtizedei után a demagógia, a nézettségi adatok és a like-gombok nyomogatása vezérli a közéleti cselekvést. A könyv a megjelenése óta töretlen sikert arat Németországban, olvasók százezreit bűvölte el, és a világon szinte mindenütt az idei év egyik legjobban várt megjelenéseként beszélnek róla.

Erich Maria Remarque - A ​Diadalív árnyékában
A ​regény cselekménye 1938-1939-ben játszódik, a második világháború baljósan ellentmondásos légkörében. Az emigránsok áradata Párizs felé indul. Ravic doktor német koncentrációs táborból szökött át. A menekülő orvos sorsában, viszontagságaiban találkozhat az olvasó a fény és árnyék, szerelem és prostitúció, becsület és aljasság, igaz emberség és ocsmány besúgás minden válfajával. Remarque regénye jó értelemben vett bestseller, a könyvét cselekményesség, életszerű párbeszédek jellemzik, túlfűtött erotikája és itt-ott hatásvadászó izgalomkeresése ellenére ezt azzal éri el, hogy minden sorából kiérzik a kisemberek iránti őszinte rokonszenv s az elnyomók elleni gyűlölet. Remarque legjobb regényeit következetes antimilitarista és antifasiszta állásfoglalás, cselekményesség, életszerű párbeszédek és figurák jellemzik, későbbi művei (Az égnek nincsenek kegyeltjei; Lisszaboni éj; Árnyékok a paradicsomban stb.) azonban nem haladják meg a szórakoztató irodalom színvonalát.

Howard Blum - Bújkáló ​bűnösök
Howard ​Blum könyve igaz történet - sőt igaz történetek sora. Tony De Vito, az amerikai bevándorlási hivatal nyomozója élete fő céljául tűzte ki, hogy a második világháború után az USA-ba észrevétlenül beszivárgott ötvenkilenc náci háborús bűnöst a bíróság elé állítsa. Vele együtt döbbenetes felfedezésekben lehet része az olvasónak, aki megtudja, hogy: ...Hermine Braunsteiner Ryan bronxi háziasszonyt, azelőtt a ravensbrücki és majdaneki koncentrációs táborok egyik legkegyetlenebb vezetőjét sikerült ugyan átadni a nyugatnémet hatóságoknak, de... ...Tscherim Tom Soobzokov, cserkesz-orosz emigráns, azelőtt a Waffen-SS tagja, aki többekkel együtt felelős közel egymillió-négyszázezer zsidó, kommunista és partizán meggyilkolásáért, ma az amerikai demokrata államgépezet megbecsült és teljes védettséget élvező tagja, akiért az FBI, a CIA az okirat-hamisítástól kezdve a terhelő bizonyítékok eltüntetéséig mindenre képes... ...az ötvenes évek hidegháborús amerikájában, a kormányzat támogatását élvezve és kihasználva, újjá-éledhetett a romániai fasiszta Vasgárda-mozgalom, élén Viorel Trifa görögkeleti püspökkel... Howard Blum könyve izgalmas, érdekfeszítő és leleplező olvasmány, megmutatja azt az Amerikát, ahol az igazságszolgáltatás égisze alatt ennyi felháborító jogtiprás és csalás történhetett, s ahol a nácik titkos szervezetének az amerikai államigazgatás legbelsőbb köreibe is sikerült befurakodnia, hogy a bűnösöket megvédje a jogos felelősségre vonástól. Most, hogy a háborús bűnös Klaus Barbie ügye világszerte ismét reflektorfénybe állította a nácik gaztetteit, különösen aktuális e könyv tanulsága: az, hogy ezekre a bűnökre nincs elévülés.

Heinrich Böll - Biliárd ​fél tízkor
Heinrich ​Böll Nobel-díjas német írót szokás volt már életében a németség lelkiismeretének nevezni. Lassan klasszikussá érlelődő kitűnő regényének játékideje alig egy nap: 1958. szeptember hatodika. A Fähmel család feje, az öreg építész, ezen a napon ünnepli nyolcvanadik születésnapját. De ez a nap magába sűríti a német történelem fél évszázadának eseményeit is a Fähmel család történetén keresztül: attól a pillanattól, mikor a még ismeretlen ifjú építész vakmerően benyújtja pályázatát a Sankt Anton apátság felépítésére, két világháború hányattatásain, a fasizmus évtizedein át, 1958 jelenéig. Közben rommá lesz és felépül körülöttük életük színtere, a város, felépül, rommá lesz s újból épülni kezd a Sankt Anton apátság is, ez a szimbolikus jelentőségű épület, melynek sorsában részes a Fähmel család mindhárom nemzedéke. Az 1950-es, 60-as évek regényei egy keserű Böllt mutattak, ő volt az, aki nem felejtett semmit, miközben körülötte mindenki ünnepelni akarta a gazdasági csodát.

Anna Seghers - A ​hetedik kereszt
A ​hitleri Németországban vagyunk, a második világháború előestéjén, egy koncentrációs táborból megszökik hét fogoly. Hatan közülük hamarosan kézre kerülnek. A hetedik Georg Heisler, megmenekül. A regény az ő megmenekülésének története, de a cselekmény során Georg személyes sorsa szimbólummá lesz: a szabadság, az emberi méltóság jelképévé mindazok számára, akik életük kockáztatásával segítségére vannak. Mert tulajdonképpen nem vagy nemcsak ő menekül meg, hanem vele együtt sokak önbecsülése s reménysége az emberiesség végső győzelmében. A hetedik kereszt a haladó irodalom egyik alapműve, talán épp ezért olyan kitűnő könyv, talán épp ezért olvassuk újra meg újra ugyanazzal a torokszorító izgalommal. A történelmi helyzet változásával épp azért nem veszti el művészi érvényességét, mert igazi mondanivalója, az emberi helytállás csodája ma is a modern irodalom egyik legfontosabb problémáját fejezi ki.

Michel Tournier - A ​Rémkirály
Abel ​árva gyermekként a Szent Kristóf Internátusban nevelkedik. Mivel szeretet nélkül él, korán megtanul védekezni. Meggyőződése, hogy Isten feladatot adott neki. "A sors kegyetlen, de az én oldalamon áll" - vallja, s ez a gondolat átsegíti a megpróbáltatásokon. Felnőve autószerelő lesz Párizs külvárosában. Környezete furcsa embernek tartja, de mit sem sejtenek a gyermekek iránti vonzódásáról. Amikor egy autó elüti az utcán játszó kislányok egyikét, Abel rohan oda, és veszi karjaiba a sérült gyermeket. Ekkor döbben rá küldetésére, a gyermekhordozásra... Kitör a második világháború, Abel előbb a frontra kerül, majd a németek fogságába esik. Kelet Poroszország erdeiben, tavainál elveszett gyerekkorának sokszor megálmodott vidékére talál. Szinte felszabadulást jelent számára a fogság, főleg, akkor, amikor megnyílnak előtte Kaltenborn gróf ősi fellegvárának kapui, ahol a német arisztokrácia gyermekei számára létesült katonaiskola működik. Igazi küldetése ekkor teljesedik be: fiatal gyerekeket gyűjt össze, hogy a kastély falai közt kiképezzék őket a Birodalom jövendőbeli elit hadseregének katonáivá. Abelre ekkor ragad a Rémkirály név...

Kurt Vonnegut - Éj ​anyánk
Howard ​W. Campbell Jr. hírhedett amerikai náci, Hitler propagandagépezetének fontos beosztású munkatársa. És az USA németországi titkos ügynöke. Rádióműsora a legrosszabb fajta háborús uszítás, népirtásra való buzdítás. És persze nélkülözhetetlen információforrás az amerikai hírszerzés és hadvezetés számára. Így azután Howard W. Campbell Jr. meg sem próbál eligazodni és dönteni az emberi lét legnagyobb kérdéseiben. Vonnegut vérfagyasztó humora ezúttal a feketénél is sötétebb.

Fábián Janka - Emma ​fiai
A ​romantikus családregény első kötete végén úgy búcsúztunk el Emmától és Gábortól, hogy éppen önfeledten játszottak három gyönyörű kisfiukkal a balatonkörtvélyesi házuk kertjében, és Emma már negyedik gyermeküket várta. Az Emma fiai című második részben a három fiúgyermek – Tamás, Péter és Gábor, azaz Öcsi – történetével ismerkedhetünk meg. A három fiú, akik külsőleg és jellemükben is nagyon különböznek egymástól, a maguk egyéni módján és eszközeivel próbálják megtalálni a boldogságot a húszas–harmincas években. A második világháború kitörése és eseményei azonban a Kóthay családot is megtépázzák; nem maradnak el a tragédiák sem. A háború után kibontakozó új rendszer pedig baljós árnyékot vet az életben maradottak jövőbeni sorsára. Az Emma szerelméhez hasonlóan a családregény második kötete is bővelkedik izgalmas, váratlan fordulatokban, valamint megható, boldog és elkeserítő pillanatokban – egyszóval igazi kikapcsolódást ígér. Ha a kedves Olvasónak tetszett az Emma szerelmének történetét elmesélő első rész, a három fiúról szóló második kötetben sem fog csalódni. Hamarosan megjelenik a harmadik, befejező rész is, amely a huszadik század végéig kíséri a Kóthay család lebilincselően izgalmas, jellegzetesen magyar történetét: az Emma lánya.

1934
elérhető
3

Alberto Moravia - 1934
Az ​új Moravia-regény címe Orwell antiutópiájára, az 1984-re utal; csak épp az 1934 nem a jövőről, hanem a múltról fest ijesztő torzképet. A regény helyszínén, a capri szigeti panzió szecessziós kulisszái közt, a nyaraló német nácik nyüzsgésében ott téblábol nemcsak a - már-már komikusan - boldogtalan Lucio, a lét abszurd tragikumát panaszló, polgári értelmiségi, hanem Sonia, az élőhalott, emigráns orosz terroristanő is, sőt Heinrich von Kleist és Friedrich Nietzshce szelleme is. Nyugat és Kelet, Észak és Dél, régmúlt és közelmúlt: mind belefér ebbe a torzképbe. És az olvasó is belefér, mert rabul ejti a szerelmi ponyvaregénybe illő történet. Az álmodozó, romantikusan dekadens Beatébe szerelmes-e Lucio, vagy az életet habzsoló, harciasan náci Trudéba? Mi több: egy vagy két személyt takar-e a két név? És halált, "konszolidált" kétségbeesést vagy boldog felszabadulást hoz-e a szerelme? És élet-halál rejtelmek vagy megalázó tréfa áldozata-e Lucio? És egyáltalán: áldozat-e? Az 1934, ez az izgalmas múltkarikatúra, ízig-vérig mai, komoly és modern mű, az utóbbi évek legjobb Moravia-regénye.

Frederick Forsyth - Az ​Odessa-ügyirat
Ha ​nem aznap lövik le Kennedy elnököt, s Peter Miller emiatt nem állítja le a kocsiját az autópályán, akkor a szabadúszó újságíró nem veszi észre a száguldó mentőautót, nem szerez tudomást egy szerencsétlen öregember öngyilkosságáról, nem kezd nyomozásba egy volt SS százados után... S talán nem létezne ma Izrael állam sem. Frederick Forsyth, A Sakál napja című regény Magyarországon is jól ismert szerzője ismét egy rendkívül izgalmas művel lepi meg olvasóit. A nyomozás célpontja pedig nem egyéb, mint az egykori SS-tagok szervezete: az Odessa.

Szántó Gábor - Bőrfejűek
"Tiszta ​a lelkem. A rohadt popper kölyköt félholtra vertem. Kaptam érte kitüntetést, büszkén hordom: REF! nem baj, ha fiatalabb, akit verek, az se, ha idősebb, az se, ha gyerek! Néha nem is tudom, hogy miért rugdosom.."

Massimiliano Parente - Hitler ​után a második legnagyobb művész
Massimiliano ​Parente 1970-ben született Grossetóban, jelenleg Rómában él. Poposabb, mint Andy Warhol, excentrikusabb, mint Salvador Dalí, zseniálisabb, mint Marcel Duchamp - Max Fontana, aki a kritikusok szerint ,,a világ legnagyobb festője", véletlenül lett sikeres negyvenévesen, éppen azon a napon, amikor eldöntötte, hogy eldobja életét, mert csődtömegnek érzi magát. Akkor átalakul: zöld Hitler-frizurát, náci sapkát, Nike cipőt visel. Megközelíthetetlen, akár egy rocksztár, szeszélyes, mint egy hollywoodi díva, kellemetlen és provokatív, pusztán mert úgy tartja kedve, és odáig megy, hogy festői példaképeként Adolf Hitlert jelöli meg. Ám van egy gyengéd oldala is: a kis Martina, az élettársa, aki siketnéma, és jelnyelvvel kommunikál.

231954
elérhető
1

Palotai Boris - A ​férfi
Palotai ​Boris regényeinek java abból a fogékonyságból született, amellyel elmúlt évtizedeink legégetőbb emberi gondjaira, legdrámaibb élethelyzeteire figyelt fel, néha elsőként íróink közül. És természetesen bátorságából, ahogy ezekről a kérdésekről gondolkodni mert. A férfi-ben annak a ténynek a tragikus veszélyeivel vetett számot, hogy az üldözések, a haláltáborok túlélői és a tömeggyilkosságok egykori végrehajtói, a fasizmus kiszolgálói a háború utáni mindennapokban gyanútlanul összesodródtak, egymás mellett éltek. A regény hősnője gyermekeit, férjét vesztette el a lágerekben. Visszatérve testi-lelki dermedtségben tűri el a napok múlását. S egyszer csak vak erővel tör fel belőle az élni akarás, egy szenvedélyes szerelem képében - vagy kíséretében. És a kegyetlen véletlen folytán éppen egy volt csendőr, egy rejtőző gazember lett a választottja, tehát öntudatlanul beszennyezte ezzel az érzéssel gyászát, igazát, tragédiáját.

Majgull Axelsson - Nem ​vagyok Miriam
Majgull ​Axelsson, az egyik legnagyobb hatású svéd írónő megrázó regénye az identitásról, a kirekesztettségről és sötét titkokról mesél. A történet a háborús Európában és a mai Svédországban játszódik. Miriam cigány lány, aki zsidó névvel, zsidó identitással kerül a koncentrációs táborból Svédországba, egész életében eltitkolja valódi származását, hiszen fél, hogy elüldöznék az országból. Minden éjjel kísérti a múlt, nem tud szabadulni az emlékeitől. Ám a nyolcvanötödik születésnapján végre fény derül a gyötrő titokra, amelyet egy életen át őrzött. Majd hetven év múltán Miriam a láger kapujában áll... Képek villannak föl előtte: a rabok szürke arca, a kenyérlopás, botozás a börtönblokkban, snájdig SS-tisztek, akasztások, Mengele mosolya és a krematórium örökké füstölgő kéménye. Béke van. Miriam mégsem boldog. Végre eljött a szabadság pillanata. Szabad vagyok... És ezt hogyan éljem túl?

Jorge Semprún - A ​nagy utazás / Az ájulás
Tizenhat ​esztendeig várt Jorge Semprun, hogy az idő megérlelje benne A nagy utazás-t. Várt türelemmel, önfegyelemmel, hogy emlék és gondolat, és mindaz, amit közölni akar az emberiséggel, megtisztuljon az esetlegesség salakjától, tiszta és természetes kapcsolatokba, hajlékony és szigorú rendbe rendeződjön. Négy napig utazik Jorge Semprun, a politikai fogoly, a buchenwali koncentrációs tábor felé. Formentor-díjas könyve, A nagy utazás, ennek a négy napnak a története. De csak szerkezetében négy nap a regény időtartama: Semprun mesterien szerkeszti egybe a négy nap történetével az "utazás" előtti és utáni emlékeit, tulajdonképpen mindazt, amit lényegesnek, közölni valónak érez.. A francia kritikák nagy műnek nevezik Semprun könyvét. Valóban, erről az iszonyatos, megrázó témáról még soha ilyen modern, ilyen fegyelmezett művet nem írtak. Az ájulás A nagy utazás hősének háború utáni "kalandjairól" szól. Ezek a "kalandok" oldottabb anyagból épülnek fel, még inkább szellemi és érzelmi természetűek. A hős a valóság pillanatait az emlékek síkján is megéli, bonyolult összefüggések és asszociációk felvillantásával bizonyítja, hogy a pillanatnyi életérzés, sőt magatartás mennyire függvénye mindannak, amit átélt és átgondolt valaha valaki.

Ronald H. Balson - Valaha ​testvérek voltunk
Két ​gyermekkori barát, aki testvérként szereti egymást. Két férfi, aki farkasszemet néz egymással a holokauszt poklában, majd évtizedekkel később immár a bíróságon, hogy végérvényesen pontot tegyen egy fájdalmas, szívet tépő, borzalmakkal teli történet végére... Elliot Rosenzweig Chicago díszpolgára, milliárdos. Az opera egyik megnyitó ünnepségén egy férfi váratlanul odalép hozzá, és fegyvert fog rá. Az öregember, Benjamin Salomon azzal vádolja meg mindenki füle hallatára, hogy háborús bűnös, sőt mi több, ő maga Otto Piatek, egykori SS-tiszt, a hírhedt zamosci mészáros. Elliot minden követ megmozgat, hogy megússza a tárgyalást, ami a jó hírét veszélyeztetné. Ben azonban, aki a második világháború idején elveszített mindent, ami fontos volt számára, hajthatatlan. Míg Elliotot a felejtés, Bent az emlékezés élteti. Azt akarja, hogy amíg világ a világ, senki se feledje, mi történt a holokauszt idején... Ronald H. Balson izgalmas, elgondolkodtató könyve részletgazdag képet fest a második világháború idején a nácik által megszállt Lengyelországról, a holokauszt borzalmairól, egyúttal számvetésre késztet mindnyájunkat, hogy egy napon élhetőbb, emberibb, igazabb jelent és jövőt élhessünk.

Anette E. Dumbach - Jud Newborn - Sophie ​Scholl és a Fehér Rózsa
Lélekemelő ​ez a könyv és mélységesen szomorú. Letehetetlenül izgalmas, miközben vitathatatlanul tényszerű. 1942 júniusában néhány fiatal egyetemista úgy dönt, nem fordítja félre a fejét, nem hallgat, szót emel az ellen, ami Németországban történik. Kilenc hónappal később, 1943. február 22-én, három órával az ítélethozatal után lefejezik közülük azt a három diákot, akit előtte négy nappal az egyetemi pedellus feljelentésére elfogtak. A két testvér 21 és 24 éves, a harmadik egy háromgyerekes édesapa. Goebbels maga intézkedik, hogy a kivégzés ne legyen nyilvános, mert az ellenállást szülhet, de gyors legyen, és elrettentő. A kivégzések után a Fehér Rózsa mozgalom, mely éppen behálózta volna Dél-Németországot, de eljutott az északon fekvő Hamburgba is, szinte azonnal elhal. A feljelentőt nyilvánosan megünneplik az egyetemen, további szálakat fejtenek fel, embereket tartóztatnak le, végeznek ki, ítélnek el. Azért még így is akad diák, aki az egyetemen kifüggesztett Hitler-képre olajfestékkel mázolja rá: Németország első számú ellensége.. A hatalom fél, a családtagokat is megfigyelik, bebörtönzik, faggatják. A kemény mag eredetileg három, majd öt diák, Hans Scholl, Sophie Scholl, Alex Schmorell, Willie Graf és Christoph Probst, valamint az egyik professzoruk, Kurt Huber. A könyv huszonhárom fejezete nem csak a Fehér Rózsa mozgalom kilenc hónapját tárgyalja, de az 1890-es évektől felvezeti és elhelyezi az eseményeket, bemutatja a történelmi és kulturális hátteret, az előzményeket és az utóhatást. A ZDF német tévécsatorna 2005-ben arra szólította fel a nézőit, hogy szavazzanak a valaha élt legnagyobb németekre. Hans és Sophie Scholl a negyedik helyre kerültek, megelőzve Bachot, Goethét, Albert Einsteint, Willy Brandtot, Gutenberget és Bismarckot. A fiatalok szavazatai alapján ők végeztek volna az első helyen.

J. D. Gilman - John Clive - KG ​200 - Hitler fantom légiereje
Egy ​amerikai B-17-es bombázó bravúros kényszerleszállást hajt végre a brit partoknál, egyenruhás pilótája azonban egyetlen túlélő társát a sikeres földetérés után tarkón lövi... A KG 200, Hitler Fantom-légiereje nyomába ered két vadászrepülő - egy angol és egy amerikai -, s az utolsó pillanatban leleplezik az Ulysses tervet, amely a nácik javára fordíthatta volna a világháború menetét.

Robert Katz - Halál ​a katakombában
Az ​ardeatinai barlangüregek tragédiája vércsepp csupán a második világháború vértengerében. 335 férfit végeztek ki ebben a római katakombában Kappler ezredes halálfejes gyilkosai, a keresztény mártírok sírjainak tőszomszédságában, megtorlásként azért az akcióért, amelyet az olasz Ellenállás kis csoportja hajtott végre a szűk Via Rasellán, 1944. március 23-án, csütörtökön. Maga Hitler szabta meg a megtorlás arányát: tíz olaszt egy németért. S születtek még véresebb tervek. Mälzer tábornok, "Róma királya" egész házsorok felrobbantását tervezte, Himmler pedig a milliós főváros férfilakosságának halálmenetét észek felé. Robert Katz amerikai történész szívós munkával rögzítette a Fosse Ardeatine barlangsírjában lezajlott drámát, nemkülönben a 335 rendbeli gyilkosság hátterét. Az eredmény nem csupán feszülten érdekes partizánhistória, hanem a felelősség drámája, sőt tragikomédiája. A gyilkosok igyekezetéé, hogy beosztottjaikkal végeztessék el a piszkos munkát, végső soron azután a döntés dilemmájának története. Mert amiképpen döntött Hitler, döntött Kesselring tábornagy, valamint a részeges Mälzer és a szenvtelen Kappler, döntött végül XII. Pius pápa is, Krisztus földi helytartója, egyúttal Róma püspöke...

Stefan Niemayer - Heinrich ​Himmler - A tömeggyilkos
Heinrich ​Himmler találta ki az SS-t és építette fel a náci Németország hatalmas biztonsági, rendőrségi és besúgó gépezetét. Később pedig megszervezte a fegyveres SS-hadosztályokat, amelyek Európa-szerte rémületet keltettek kegyetlenségükkel. No és ne feledjük: ő építette fel a koncentrációs táborokat. Ki volt ez az ember? Zavaros magánéletének hálójában vergődő egyszerű kisember, szolgalelkű tömeggyilkos - vagy vérengző fenevad? Hogyan volt képes oly sok millió embert elhurcoltatni, megszervezni a németektől elfoglalt területeken a népirtást, és működésbe hozni a gázkamrákat, a krematóriumokat? Milyen volt viszonya Hitlerrel, akinek az utolsó pillanatig engedelmeskedett, és akit istenként imádott? Hogyan mert a végén mégis fellázadni ellene? Ezeken kívül még sok kérdésre választ kaphat vele kapcsolatban, ha elolvassa ezt a könyvet.

F. C. Weiskopf - Lissy ​vagy a kísértés
Lissy, ​a berlini fiatalasszony elveszti állását, férje is hasonló sorsra jut, s az álláskeresés reménytelensége, a szorongató pénztelenség kétségbeesett helyzetbe taszítja a kis családot. 1932-ben járunk: ha Fromeyer csatlakozik a fasisztákhoz, egy csapásra megoldódna minden bajuk. A férj megragadja a kínálkozó alkalmat, s mint SA-beosztott hamarosan magas rangra emelkedik. Látszólag vége a nyomasztó életnek, megszűnnek az anyagi gondok. Fredi, az alapjában véve becsületes kispolgár megszédül a fényes jövendő ígéretétől; mikor Hitler barnaingesei elvonulnak a Brandeburgi kapu alatt, ő is köztük menetel. Azonban Lissy szülei, régi barátai elfordulnak tőlük, rájuk most a megpróbáltatások sötét napjai várnak. És Lissynek választania kell...

Julius Fucik - Riport ​az akasztófa tövéből
A ​felszabadulás harmincadik évfordulójára jelenik meg újra magyarul az _Üzenet az élőknek_ címmel ismerté vált, megrázó, különös emberi dokumentum, amelynek cseh nyelvű eredeti kiadása 1945-ben egy csapásra az év legolvasottabb könyve lett. Fučík műve döntő módon befolyásolta az első, háború utáni idők elképzelését szocializmusról és kommunizmusról, és ércbe véste azoknak az emlékét, akik, mint ő, a legnehezebb körülmények között is helytállva, életüket áldozták egy új, igazságos társadalom eszméinek megvalósításáért. A világirodalom e legtragikusabb riportjának drámaian tömör sorait és félelmetesen komor színterét beragyogja Fučík lényének örök líraisága és törhetetlen életigenségének derűje.

Kazimierz Moczarski - Beszélgetések ​a hóhérral
Moczarski ​lengyel ellenálló volt, de a háború után a kommunisták börtönbe zárták. A sors iróniája, hogy cellatársa egyik legfőbb ellensége, öccsének gyilkosa, Jürgen Stroop SS-tábornok, a varsói gettólázadás eltiprója, a lengyel ellenállók dühödt üldözője lett. A vele folytatott beszélgetésekből nemcsak a keleten és nyugaton elkövetett bűntetteire derül fény, de képet kaphatunk egy náci főtiszt karrierjéről is.

Nicholas Kulish - Souad Mekhennet - Mindhalálig ​náci
A ​New York Times riporterei, Nicholas Kulish és Souad Mekhennet elsőként leplezték le a haláldoktor, dr. Aribert Heim egykori náci orvos titkos egyiptomi életét. A mauthauseni mészáros, dr. Aribert Heim annak ellenére vált a mauthauseni koncentrációs tábor legrettegettebb alakjává, hogy 1941-ben mindössze pár hónapig dolgozott ott. A túlélők azonban nem felejtettek. A náci orvos egészséges embereken érzéstelenítés nélkül végzett, halált okozó kísérletei és szívbe fecskendezett benzininjekciói pedig kitörölhetetlen nyomot hagytak az egykori táborlakók emlékezetében. A tanúvallomásokból az is kiderült, hogy dr. Heim szívesen gyönyörködött a rabok koponyáiban, amelyeket íróasztalára is kiállított. A háború utáni időszak káoszában Heimből eltitkolva sötét múltját köztiszteletben álló nőgyógyász vált a mit sem sejtő Baden-badeni lakosok körében. Később elképesztő bürokráciai hibáknak köszönhetően szinte nyomtalanul eltűnt. Azonban nem mindenki törődött bele abba, hogy náci háborús bűnösök úgy éljék tovább az életüket, mintha mi sem történt volna. Alfred Aedtner rendőrnyomozó arra tette fel az életét, hogy megtalálja Heimet: több évtizedes küldetése során beutazta egész Európát, és szoros szövetségre lépett a legendás nácivadásszal, Simon Wiesenthallal is. Ám úgy tűnt, Heim eltűnésének rejtélye megoldatlan marad. Egészen mostanáig. A mindhalálig náciban Nicholas Kulish és Souad Mekhennet első alkalommal rántja le a leplet arról, hogyan úszta meg Aribert Heim, hogy elfogják, hogyan élt Kairó egyik munkáskerületében, hogyan vált egy arab család szinte teljes körű tagjává és tért át az iszlám hitre, miközben keresése az évszázad egyik legnagyobb, őt is túlélő embervadászatává vált. Heim mindhalálig náci maradt, akinek ügye megmutatja, hogyan alakult át Németország hozzáállása a múlt bűneihez, míg végül bármit megtettek volna azért, hogy megtalálják az igazságot. Nicholas Kulish a New York Times berlini irodájának vezetője volt 2007 és 2013 között. Jelenleg Kelet-Afrikában készít riportokat a Timesnak. Souad Mekhennet újságíró, a Washington Postnak, a Daily Beastnek és a német ZDF televíziónak készít riportokat. A Harvardon és a John Hopskins Universityn oktat, korábban pedig a New York Timesnak dolgozott.

Dymphna Cusack - Hőhullám ​Berlinben / Fekete villám
Hőhullám ​Berlinben Joy Black ausztráliai lány 1950-ben egy német menekült, Stephen Miller (Muhler) felesége lesz. Elhatározzák, hogy Németországba utaznak, meglátogatják Stephen családját, főleg beteg idős anyját, aki még látni szeretné Ausztráliába szakadt fiát. Stephen családja nagyon gazdag és befolyásos. Saját palotájukban laknak Nyugat-Berlin legelőkelőbb negyedében. Stephen apja, Ernst von Muhler volt prosz nagybirtokos, most hatalmas Ruhr-vidéki gyárak tulajdonosa. Joy eleinte örömmel vesz részt a nyugat-berlini felső tízezer csillogó életében. De csakhamar érdekes megfigyeléseket tesz. A családban a német világuralmi tervek feltámasztásáról ábrándoznak s Hitler emlékét dicsőítik. A valóság látványa halomra dönti a naiv illúziókat. A boldog házasság válságba kerül, de Joy nem adja meg magát. Csalódásairól és eszméléséről, a politikai események forgatagába került családi boldogságért vívott harcáról olvashatunk ebben a rendkívül időszerű regényben. Fekete villám Tempe Caxton negyvenöt éves, de ezt senki se mondaná róla: ragyogó szép, elegáns és híres asszony, az ausztráliai tv egyik sztárja. Élethivatásának tekinti a szépség dicséretét és megtartását, mert az igazi női feladat szerinte: tetszeni. Tetszeni környezetünknek, a társaságnak és mindenekelőtt a férfiaknak. De mi történik, ha mindennek villámcsapásszerűen vet véget egy véletlen? Ha a férfi, akire egész életét feltette, egyszerre otthagyja egy másikért, aki nem szép, de nagyon gazdag? Tempe úgy érzi, összeomlott egész világa, és nem bírja el a súlyát. A halálba menekül inkább. Öngyilkossági kísérlete nem sikerül, s miközben ébrenlét és ájultság között lebeg, letesznek ágyára egy vékony füzetet: évekkel ezelőtt a Malájföldön elesett fia naplóját. Ez a napló felfed előtte egy soha nem sejtett titkot, és egyszerre fordulatot hoz egész életébe. Újra van célja, de a korábbi talmi eszmék helyett egy eleven kislány: az unokája. A kicsi Kristinát és nevelő szüleit a szülői házból való elűzés veszélye fenyegeti. Tempe asszonyt felrázza halálos kábultságából a kétségbeesett segélykérés, és minden energiáját, befolyását és összeköttetését felhasználja, hogy megmenthesse - nemcsak az unokáját, hanem mindazokat, akiket meg akarnak fosztani az emberhez méltó élettől ősi földjükön.

Dymphna Cusack - Hőhullám ​Berlinben
Sokadik ​kiadásban jelenik meg az ausztrál írónő kitűnő - és sajnos újra időszerűnek tűnő - izgalmas regénye. Cusack nem ismeretlen a magyar olvasók előtt, mert ezen a most már sok olvasó által is követelt legújabb kiadáson kívül több regénye látott napvilágot Magyarországon. A Ketten a halál ellen nagysikerű írójának további kötetei - a Fekete villám, a Megperzselt fa - szintén szerepelnek kiadónk tervei között. E könyvben találkozhatunk a korabeli német "felső tízezer" csillogó életével, a régi világuralmi tervek feltámasztásának óhajával, s egy boldog házasság válságba kerülésével egyaránt.

Lina Haag - Egy ​marék por
"...Ez ​egy iszonyatos kor megrendítő életszakasza. Innen ezeknek a megszenvedett vallomásoknak magukkal ragadó, magukkal sodró igézete, innen az, hogy csodálatra méltónak látjuk ezt az asszonyt, aki testileg és lelkileg egyaránt kiáll minden próbát, sőt, aki példátlan bátorságával még a hitleri pokol sátáni főporkolábját - Himmlert - is képes volt meggyőzni és más belátásra bírni... A tényszerű történések és különösen a Himmlerrel történt találkozás úgyszólván csak szenzáció a feljegyzésekben. Sokkal súlyosabban, sokkal megrázóbban hatnak azok a magányos párbeszédek, melyeket Lina Haag elveszített szerelmesével folytat, és amelyeket úgy ír le, hogy kikerüli az érzelgősség csapdáit. Nem próbál menekülni a valóságból, személyiségének minden szálával benne él korában, mindent érzékelve, megfigyelve és harcolva egy jobb korért. Így válik mindebből egy teljes ember egyszeri dokumentuma..."

Bernt Engelmann - Menet, ​indulj: lépést tarts!
Na ​és akkor odamentek a Benniesszel, öt gestapós fickó, mind civilben és fegyveresen. Szegény Albertnek előttünk kellett mennie a Reeperbahnon a találkozó színhelyéig. St. Pauliban levették róla a bilincseket, hogy senki se vegyen észre semmit. Majdnem elérték a céljukat... Akkor nemcsak a koppenhágai elvtársakat kapták volna el, hanem még egy hamburgit is, a Phoenix gumigyárból. De Albert Bennies keresztülhúzta a számításaikat: húszlépésnyire az Alkazartól elkezdett teli torokból kiabálni: "Vigyázat! A kopók! Figyelem! Gestapo!, ordította, ahogy csak bírt, azután egyenesen egy éppen arra jövő autóbusz elé vetette magát. Természetesen nagy izgalom támadt, a buszból és a Reeperbahnról odacsődültek az emberek, s a nagy tolongásban és zűrzavarban az elvtársaknak sikerült elillanniuk az Alkazarból. Albert azután még útközben meghalt, ahogy a kikötői kórházba szállították. Titokban temették el. Tömegtüntetésről féltek, hiszen egész Altona tudta mi történt valójában...

Nemes Dezső - A ​fasizmus kérdéséhez
"...Azt ​hiszem, célszerű, ha mindenekelőtt felelevenítem az oly gyakran "klasszikusnak" mondott olasz és német fasizmus hatalomra kerülésének, politikájának és tevékenységének néhány olyan alapvető tényét, amit a fasizmus szándékos vagy akaratlan szépítői (mert úgy vélem, ilyenek is vannak) figyelmen kívül hagynak, vagy eltorzítva magyaráznak."

Kollekciók