Ajax-loader

'rendszerváltás' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Mészöly Miklós - Polcz Alaine - A ​bilincs a szabadság legyen
A ​20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb írójának és társának, a tanatológia magyarországi úttörőjének több mint 700 darabból összeállított levelezése két erős és nagy hatású személyiség összefonódó sorsáról, sokat próbált, de elszakíthatatlannak bizonyult kapcsolatáról tanúskodik. Mészöly Miklós (1921‒2001) és Polcz Alaine (1922‒2007) levélváltásaiból azonban nem csupán a híres házaspár közös életének jelentős és hétköznapi pillanatai tárulnak fel, de érzékletesen rajzolódik ki a félmúlt, a szocializmus és a rendszerváltás történelmi korszaka.

Pünkösti Árpád - Szeplőtelen ​fogantatás
A ​szerző a rendszerváltás egyetemi ifjúsági előtörténetében 1969-ig, a Rajk szakkollégium alakulásáig nyúl vissza. Terítékre kerül az 1981-es Befőt, az Illés-koncert, a Neoprimitív együttes. Feltűnik Alcsút, Felcsút, egy lelkes úttörő, majd KISZ-titkár és konok katona...Orbán Viktor és társai történetét az 1989-es Nagy Imre újratemetésig kíséri végig a kötet, százötven kor- és sorstársuk, ellenfelük, mesterük visszaemlékezésével. Nemcsak a róluk szóló besúgói jelentéseket ismerhetjük meg - például a kísérletet Orbán Viktor beszervezésére -, hanem az egész politikai bizottság, közöttük Kádár János (de az akkor KISZ-vezető Gyurcsány Ferenc) véleményét is erről az "ellenzéki, ellenséges" gárdáról.

Kerékgyártó István - Vagyonregény
Az ​1989 és 1997 között játszódó történetben úgy tárul szemünk elé a rendszerváltás legtitokzatosabb jelensége " egyesek igen gyors meggazdagodása, az új tulajdonosi réteg létrejötte ", hogy láthatóak lesznek a leginkább rejtett mozgatórugók is. Így az olvasó az egyik szereplővel együtt elmondhatja:"évek óta a lelátóról kísérhettem csak figyelemmel ezt a páratlanul izgalmas vagyonszerzési játékot, s most egy váratlan szerencse révén a küzdőtér mögötti öltőzőkbe, a taktikai megbeszélésekre, a gyúrószobákba és a zuhanyzókba is bepillanthattam." A szerző egyszerre avatja be olvasóját a fölemelkedés és összeomlás különös fordulataiba, hősei mindennapjainak hétpecsétes titkaiba. Kerékgyártó István különös, fordulatokban gazdag életanyagának, és sodró lendületű mesélőkedvének találkozásából érdekfeszítő olvasmány született a fikció és a tényregény határán. A szerzőről: Kerékgyártó István dolgozott egyetemi oktatóként és privatizációs tanácsadóként, volt már al-, közép- és főhivatalnok, valamint kis-, közép- és nagyvállalkozó. Negyvenhét évesen viszont " látszólag minden előzmény nélkül " hátat fordított korábbi "versenypályáinak", és megírta ezt a könyvet.

Obersovszky Péter - Öljétek ​meg Tévémacit!
Bukott ​dívák, hazudozók és píárpolitikusok özönlötték el a közéletet. Kik ők, miért tesznek úgy, ahogy tesznek, mi tette ilyenné őket - erről írtam. A hasonló könyveket úgy szokták kezdeni, hogy kijelentik: nincs már bennem indulat, írásomat nem a személyes érzések diktálták. Az olvasó ebből tudja, hogy a szerzőt nagyon is az indulat és a személyes érzés vezérelte. Nem szeretem a képmutatást, úgyhogy jobb felvállalni a valóságot. Könyvemet igenis a harag diktálta. A harag azokkal szemben, akik hazudnak, akik vásári komédiává züllesztik a közéletet. A fél életemet keserítették meg. Hazugok keze alá dolgoztam, hazugságot építettem, pedig nem volt szándékomban és nem csak én jártam így. Nem gondolom, hogy az odamondástól megváltozik a világ, de ha valamitől változik, az mégiscsak az őszintén elmondott vélemény...

Magyar_%e2%80%8birka_anno_%e2%80%8b'90
Magyar ​irka Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Magyar ​irka
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kuncze Gábor - Várjuk ​ki a végét...
Kuncze ​közismert humorával elevenít fel számos történetet az elmúlt harminc évből, miközben kitér a jelen visszásságaira is, elemzi-értékeli pártja tevékenységét, sorsát, azoknak a miniszterelnököknek a munkáját és személyiségét, akikkel együtt dolgozott, illetve a rendszerváltás nagy- és kisszerűségét.

Babarczy Eszter - Bródy János - Bruck Gábor - Miért ​hagytuk, hogy így legyen?
E ​kötet címe az Illés zenekar 1969-es emblematikus dalát idézi: a Miért hagytuk, hogy így legyen?, ami a Kádár-korszak delelőjén a dacos önérzet hangján utasította el a hazugság, az öncsalás és az önfeladás kényelmes világát. Ezek a szavak, ezek a hangok ma élesebben és pontosabban szólnak, mint valaha. Mintha hiábavaló lett volna a rendszerváltás: visszatérnek a régi reflexek. Például az, hogy nem nézünk szembe azzal, amit közösen hoztunk össze. A széthullott társadalmat, az elviselhetetlen egyenlőtlenségeket, a súlyosan elszegényedő milliókat, a frusztrációt, gyűlölködést, bűnbakkeresést, a külföldre menekülő fiatalokat, az összefogásra és a szolidaritásra való képesség szinte teljes hiányát. Két évtized után úgy tűnhet: mi magyarok nem tudunk élni a szabadsággal – és ezt nem is vesszük észre. Ebben a kötetben tizenhat felelős közéleti ember – írók, filozófusok, tudósok, művészek – gondolkodik el az elmúlt húsz éven és keresi a választ Bródy János egykori kérdésére. Szakszerű okfejtéssel vagy személyes hangon, önmarcangolva vagy kihívóan, drámai hangütéssel vagy metsző iróniával válaszolnak, esszében vagy szépprózában: tudván tudva, hogy a Miért hagytuk..? voltaképp nem megválaszolandó kérdés, inkább szemrehányás, vagy felszólítás: nem hagyhatjuk, hogy így legyen. Szerzők: BABARCZY ESZTER, BRÓDY JÁNOS, BRUCK GÁBOR, DARVASI LÁSZLÓ, FERGE ZSUZSA, GRECSÓ KRISZTIÁN, GYÖRGY PÉTER, HELLER ÁGNES, LUDASSY MÁRIA, MAJTÉNYI LÁSZLÓ, PLÉH CSABA, RADNÓTI SÁNDOR SCHILLING ÁRPÁD, SPIRÓ GYÖRGY, SZILÁGYI ÁKOS,TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS

Baranyi Mária - Egy ​előszoba titkai
Legtöbbünk ​számára soha nem válik láthatóvá, mi zajlik a politika színfalai mögött. Pedig mindannyian szeretnénk - legalább ideig-óráig - a beavatottak közé tartozni. Baranyi Mária most, a bennfentesek tudásával ajándékoz meg minket az Egy előszobai titkaiban. A szerző különleges korban különleges pozíciót töltött be, a Miniszterelnöki Titkárság vezetője volt, Horn Gyula közvetlen közelében dolgozott. Könyvében, amely egyszerre korrajz, memoár, dokumentumregény és sztorigyűjtemény, soha nem téveszti szem elől a hitelességet. Nem vállalkozik politikai elemzésre: mozzanatokat és általa megélt történeteket ad közre, egyedi stílusban. Vállaltan szubjektív, de mindvégig őszinte. Mire a kötet végére érünk, nemcsak az adott korszak összefüggéseit látjuk másképp, hanem azt is érzékelhetjük, hogy azok milyen hatással vannak 21. századi mindennapjainkra. A Horn Gyula vezette kormány stabilizált, privatizált, modernizált, NATO- és európai uniós csatlakozási tárgyalásokat készített elő. A korszak politikusai és közszereplői mellett néhány ,,statisztát" is megismerhetünk - köztük a különleges bécsi ,,szabó"-t, a galambot, a denevért, néhány leszakadt gombot, egy királyi díszebéden repülő öngyújtót -, amitől emberközelibbé válik a Parlament világa. És miénk lesz a bennfentesek tudása is. Kitárulkozik előttünk két ember: Baranyi Mária - és az ő közvetítésével Horn Gyula.

Fabricius Gábor - Más ​bolygó
A ​Más bolygó egy nemzedék regénye: a nemzedéké, amelynek nemcsak az illúziói, de identitása is köddé vált. A Más bolygó a szív regénye: a szívé, amely konokul keresi a szerelmet a testen túl. A Más bolygó Kelet-Európa regénye: azé a Kelet-Európáé, amely Nyugattá akart válni, de az örök kelet-európai jelenben él. A Más bolygó az utazás regénye - párhuzamos roadmovie, amelyben, valahol mélyen, még ott dobog Kerouac szíve. A Más bolygó cinikus és kegyetlen regény: mintha egy magyar Bret Easton Ellis írta volna, ha Ellis lehetne magyar. A Más bolygó a kapitalizmus regénye - a gyönyörűséges, csábító kapitalizmusé, melyről örökre lekéstünk. A Más bolygó a tulajdonságok nélküli ember regénye, az örök alakváltó regénye. A Más bolygó az identitástalanság regénye, a semmilyenség regénye, a szakadatlan útkeresés regénye. A Más bolygó a Föld regénye, amely egyre lassabban forog. Mintha a nyúl üregébe, úgy utazunk kétszer Hegyeshalmon túlra, előbb a felnőtté válás küszöbén, a rendszerváltás hajnalán, amikor a stoppos road-történet még varázslatos, kenderfüstös társaskaland, majd húsz évvel később újra, amikor kívül-belül kietlen tájon menekül Wunder, az elbeszélő korhős. Fabricius Gábor Más bolygó című melankolikus disztópiájában a napfényes, csillogó, szabad európai táj besötétedik, és vészjósló homály borítja be Budapestet és Kelet-Európát. Nincsenek célok, csak az út a fontos, Nyugatra, múltba, jövőbe.

Petrőczi Éva - Képes ​beszéd
Petrőczi ​Éva, akit a kritika az "újholdasok" szellemi örököseként tart számon, s aki a nagyközönség előtt számos más műfajban is ismert, korábban megjelent, kaphatatlan köteteiből és új terméséből úgy válogatott, hogy minden olvasó - iskolázottságtól függetlenül - örömét lelheti benne.

Burget Lajos - Retró ​szótár
Emlékezetes ​szavak Bambi, békekölcsön, beszolgáltatás, építőtábor, kulák, maszek, sztahanovista, tantusz, társbérlet, úttörő Járművek Csepel motorkerékpár, Dongó kerékpár, farmotoros Ikarusz, Trabant, úttörővasút Meghatározó személyek Buga László dr., Farkas Bertalan, Hofi Géza, Kádár János, Pióker Ignác, Rákosi Mátyás, Szepesi György Jellemző ruhadarabok fecske, klottnadrág, lódenkabát, orkánkabát, viharkabát Ünnepek, események forradalmi ifjúsági napok, nagy októberi szocialista forradalom, világifjúsági találkozó Cigarettamárkák Daru, Fecske, Kossuth, Munkás, Terv, Tulipán A kor csokimárkái Mecsek, Inota, Újító, Úttörővasút, Űrhajós Televízióműsorok Riporter kerestetik, Röpülj, páva!, Táncdalfesztivál A politika szavai funkcionárius, hidegháború, káder, moszkovita, osztályellenség, tervgazdaság

Vámos Miklós - Szitakötő
Kedves ​Barátaim - Levél Vámos Miklóstól Állítólag csak annak szólhatnak egy életre a barátságai, aki idejekorán meghal. Valóban? Engem - személyes érintettség okán - régóta izgat a kérdés. A szitakötő a barátság és a nemzedék regénye. Kérdés, mire jutott a múlt század közepén (1950, plusz-mínusz valamennyi) született generáció. Nyolc főhősöm (és néhány "kültag") a keményvonalas szocializmus éveiben volt gyerek. A puhább diktatúrában kamasz és ifjú felnőtt. Életük közepét találta telibe a rendszerváltozás. Már a (fapados) magyar kapitalizmusban is éltek huszonkét évet. Mire elég hat évtized? Mit értünk el, s miről maradtunk le? Mit tanultunk, s miből nem? Mit felejtettünk el, s mi vésődött belénk örökre? (Ha ugyan létezik olyasmi, hogy "örökre".) Számba vehető a várható jövő is. Sok a szitakötő-zizegés ebben a regényben. És, az egyik szereplő szavait idézve: sok a férfisírás. De nem több, mint a közös nevetés.

Konrád György - Itt, ​Európában
Mondhatjuk, ​hogy az Európai Unió új típusú nemzetközösség? Az európai polgárok közössége, vagy a nemzetállamoké, azaz a nemzeti kormányoké? Vállalják-e utóbbiak az Unióval együtt járó szabályokat, kötelezettségeket és azok teljesítésének ellenőrzését? Melyik elkötelezettségük erősebb: a nemzeti vagy az európai, a populista vagy a föderatív? A szovjet blokk, a kommunista pártállamok szétesése után mi keletkezik: nacionalista pártállam vagy liberális demokrácia? Kialakulhat-e az Európai Unión belül egy nemzeti autokrácia? Nyugat vagy Kelet? Megvalósítható-e a szavazattöbbségre támaszkodva a parlamentáris egypártrendszer? Mit jelent a többpártrendszerű demokrácián belül a nemzeti forradalom? Mennyiben jelent a nacionalista felsőbbségi állam vezéri államot? Vezéri párt – vezéri állam? Milyen mértékben jelenthet a kormányváltozás rendszerváltozást? Feljogosíthat-e a parlamenti többség az alkotmányos politikai rendszer, sőt az egész társadalmi rendszer felülről irányított, konszenzus nélküli átalakítására? Hogyan reagál az EU, ha nem egy belépni kívánó tagjelölt, hanem egy elfogadott tagország kormánya rendeli maga alá a gazdaságot, az adminisztrációt, a médiát, az oktatást, a kulturális intézményrendszert, a tananyagot? Kiterjedhet-e az európai-nemzetközi kontroll a gazdaságpolitikán túl a politikák összességére? Mit szól a demokrácia lebontásához az európai közösség? Sérti-e a nemzeti szuverenitást, ha a közös európai intézmények ellenzik az antidemokratikus jogszabályokat és intézkedéseket? Hazaárulás-e a nemzeti kormány visszaéléseivel szemben az európai közvéleményhez fordulni? Ha a kelet-európai nemzeti politikusok parlamentáris teljhatalomra tesznek szert, kiépíthetik központosító pártállamukat vezérkultusszal és kegyenc-burzsoáziával. Vezérnek lenni, cselezni, harcolni kívül-belül szinte mindenkivel: nem könnyű mesterség. Sokan reméljük, hogy a társadalom ezúttal is erősebb lesz, mint az állam.

Thassy Jenő - Egyetlen ​otthonom
Az ​önéletírás negyedik,befejező kötete az 1956-tól a rendszerváltásig terjedő időszakot mutatja be. Saját életútja- a Szabad Európa,majd az Amerika Hangja munkatársaként megélt élményei- mellett sorra feltűnnek korábbi barátai,ismerősei: a Görgey-fivérek,a szintén Amerikába kerülő Márai Sándor,a magyar emigráció prominens személyiségei. Látásmódja mindvégig kettős: a beilleszkedni vágyó,de erre kevéssé alkalmas lelki beállítottságú európaié,s az amerikanizálódó, de végül is mindig kívülállónak megmaradó magyar identitású entellektüelé.. A nagypolitika eseményei- a Kennedy-gyilkosság,a vietnami háború,az elnökválasztások,a hidegháború árnyékában élő,új hazájában hivatást és megélhetést találó,lassacskán apró gyökereket eresztő író, az ,,amerikai Mikes Kelemen" életének hétköznapi eseményeivel teszi az előző kötetekhez hasonlóan olvasmányossá dokumentumértékű korképét.

Beke Kata - Jézusmária, ​győztünk!
Beke ​Kata írta meg az MDF oktatási programját, mégis a minisztériumban más elképzelések kerültek előtérbe, ezért egyre jobban elszigetelődött és 1991 januárjában lemondott az államtitkári tisztségről. Nem sokkal később otthagyta pártja frakcióját, és átült a függetlenek közé. Megírta Jézusmária, győztünk! című könyvét, ami lényegében politikai karrierjének végét is jelentette.

Hidasi Judit - Április ​út
"Nagyon-nagyon ​tetszett!" - Olvasni jó"Ez a család regénye." - Ekultúra"Teljesen belefeledkeztem." - Zakkant olvas "Még a fájó dolgokat és jó volt olvasni." - Adri könyvmoly Találkozhatsz tizenöt évesen életed szerelmével? A kilencvenes évek elején egy kisvárosban találkozik először Kovács Vera és Csenger Bálint. Mohón és szenvedélyesen szeretnek egymásba, de az élet közbeszól. Tizenöt év múlva újra találkoznak a nyüzsgő Budapesten. Bálint felelősségteljes, de magányos orvossá vált, míg Vera pizzafutárként dolgozik. Vera közel tíz éve szakította meg a kapcsolatot a szüleivel, amikor felbukkan a húga, hogy meghívja az esküvőjére. Vera újra kitárja az ajtaját és a szívét: gyógyulást keres. Ezen az úton barátokra lel, és visszatér az életébe a szerelem is. Így, Bálinttal egymás kezét fogva próbálják feldolgozni egy régi nyár fájdalmas eseményeit. Hidasi Judit csodálatosan felemelő sorozatának első regényéből kiderül, mi történik, ha egy tragédia miatt el kell válnod attól, akit szeretsz. Történet az elengedésről, a gyógyulásról és a család erejéről.

Dragoman-gyorgy-maglya
elérhető
124

Dragomán György - Máglya
Mi ​történik, amikor egy ország felszabadul? Mindenki megkönnyebbül hirtelen, vagy cipeljük magunkkal a múltunk súlyát? A diktátort fejbe lőtték, rituálisan elégették az elnyomás kellékeit, de a titkokra nem derült fény, a régi reflexek pedig működnek tovább. Bármikor kitörhet újra az erőszak, mert a temetetlen múlt még fájdalmasan eleven. A tizenhárom éves Emma erős lány, tele kamaszos vadsággal. Egyszerre vesztette el az otthonát és a szüleit, de váratlanul felbukkanó nagyanyja magához veszi. Új életében mindennek tétje van: a gyásznak, a barátságnak és az első nagy szerelemnek, bármely pillanat magában hordja a katarzis lehetőségét. Emma a boszorkányos nagymamától tanulja meg a hétköznapok mágiáját és a sorsfordító szertartásokat, ám a saját ereje még ennél is nagyobb: ő talán képes nemet mondani a történelmi bűnre, és kilépni a soha-meg-nem-bocsátás véres örvényéből. A regény családtörténet és történelmi tabló egyszerre. A nyelve sűrű, mégis egyszerű, a részletek varázslatos intenzitása sodró és izgalmas történetté formálódik, leköti és nem hagyja nyugodni az olvasót. A gyermek mindent látó szeme, a kamasz mohó testisége és a felnőtt józan figyelme szövődik össze benne érzéki és érzékeny szöveggé. Rákérdez a titkokra és felébreszti a titkos tudást.

Agócs Sándor - Lakitelek ​1987
A ​magyar társadalom nemzeti sorskérdéseink iránt fogékony valamennyi rétegének régi igénye, hogy A magyarság esélyei címmel 1987. szeptember 27-én, Lakiteleken megrendezett tanácskozás jegyzőkönyve végre megjelenjen, minden érdeklődő számára hozzáférhetővé váljon. A nevezetes tanácskokzás az MDF előtörténeténenk legfontosabb eseménye és a szabad, független Magyarország megteremtéséhez vezető békés forradalom korai szakaszának történelmi léptékkel mérve is igen jelentős állomása. A II. világháború idején a népi írók és az ifjúság Szárszói Találkozójának dokumentumai még 1943-ban, a tanácskozás évében megjelenhettek Püski Sándor Magyar Élet kiadója gondozásában. Ezzel szemben a Lakiteleki Tanácskozás jegyzőkönyvének legális kiadására 1987-88-ban nem nyílt mód a saját létezését szemérmetlenül tagadó, rejtőzködő pártállami cenzúra ébersége miatt, jóllehet Bíró Zoltán, Csurka István és Für Lajos már 1987-ben megszerkesztette, kiadásra előkészítette a felszólalásokat, de csak egy erősen megszelídített, az akkor agonizáló kommunista rezsim számára szalonképessé "lektorált" változata készülhetett el. Az így összeállított jegyzőkönyv - elsősorban a résztvevők körében terjesztett - "szamizdat" változata jelent meg később alig százötven példányban, s Bihari Mihály 1991. februárjától a Társadalmi Szemlében ebből a jegyzőkönyvből adta közre három folytatásban a találkozó legfontosabb dokumentumait, nyilvánosságra hozva szó szerint a kényszerűségből megfinomított jegyzőkönyv fontosabbnak ítélt felszólalásait. Most az elveszettnek hírelt magnó- és videofelvételekkel összevetett, a felszólalók által ismét jóváhagyott, hiteles szövegű jegyzőkönyv akadálytalanul juthat végre az Olvasókhoz. Megtalálható a könyvben - és itt kerül először a nyilvánosság elé - a találkozón résztvettek pontos névsora is. A sorsformáló tanácskozáson elhangzottak ismerete segíthet eligazodni a jelenben is.

Bognár József - Hordót ​a sajtónak!
Ez ​a könyv a közelmúlt megidézése, a rendszerváltozás ellentmondásainak bemutatása. A megszálló csapatok kivonulása után sem szabadult fel a magyarság. A modern társadalmi élet fontos gócait magyarellenes erők bitorolják. Jellemző rájuk, hogy már magától a nemzet fogalmától is undorodnak. A gyűlölet által bekerített magyarságot belülről fojtogatják: nacionalistának, sovinisztának, antiszemitának, fasisztának, antidemokratikusnak, nyugatellenesnek stb. nevezik. A rágalmazás célja a pártállam alatt szerzett kiváltságok megerősítése. Marxista szocializmus helyett most a liberális bozótba szeretnék beterelni a magyarságot, hogy sivatagi vad ösztöneiket korlátlanul kiélhessék.

Szatmári Jenő István - Majdnem ​halott újságíró nem hazudik
Csizmadia ​Ervin politológus a Népszabadságban, 1995 májusában azt írta: kár, hogy akik tudtak a dolgokról, azok közül senki sem mert őszinte lenni. Nos Csizmadia úr, íme: valaki mert. Igaz azon az áron, hogy az életből is kilép. De így még talán elgondolkodik az ország: mi is történt-történik itt valójában? Itt is, ott is, mindenütt. 6 évig. Ezt hívják politikának. Valóban ezt. Kár. Akkor ennél Kádár is jobb volt. Mert akkor legalább sokan tudták, hogy mi ellen vannak. Most már ez sem biztos. Hogy hogyan tovább? Nem tudom, és már nem is akarom tudni. Szegény Magyarország, te még megtudod. Vagy - váloztatsz rajta. Úgy legyen. Ámen.

Covers_237972
elérhető
0

Thoma László - Táncrend
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kornai János - Indulatos ​röpirat a gazdasági átmenet ügyében
Az ​elmúlt évtizedekben azt tekintettem hivatásomnak, hogy a szocialista gazdaságot (a "létező szocializmust") tanulmányozzam, annak működését próbáljam megérteni és megmagyarázni. A valóság megfigyelőjének és elemzőjének tekintettem magamat. Hogy csak a legutolsó évekről szóljak: egy könyvön dolgozom, amely a szocialista gazdasági rendszerről összegyűlt mondanivalómat foglalja össze. Most ennek a röpiratnak a megfogalmazásával csupán egy rövid időre léptem ki abból a szerepkörből, amelyet önmagamnak kitűztem, és amelyet a továbbiakban is hivatásomnak fogok tekinteni. Azért váltok egy tanulmány erejéig szerepkört, mert egyedülálló a történelmi alkalom. Annyi évtized után először tűnik úgy: lesz olyan parlament és olyan kormány, amely elé bizalommal terjeszthetem elgondolásaimat. És ráadásul ez a jövendő parlament és kormány rettenetes nehézségek közepette fog hozzákezdeni munkájához. Ha tehát felgyűlt bennem valami mondanivaló, most van az a pillanat, amikor azt közölnöm kell. Kornai János

Kiss Noémi - Sovány ​angyalok
A ​negyvenéves tanárnő bírósági ítéletére vár, és közben a kórházban próbálja összerakni sorsa mozaikdarabkáit. Hol tört meg az élete? Létezésének kudarca a testébe, a történelembe vagy a házasság természetébe volt írva? A Sovány angyalok lapjain Lívia visszaemlékezéseit olvashatjuk: egy kizökkent személyiség múltmentési kísérleteit. Hogyan ismerkedtek meg férjével, az ígéretes atlétával, hogyan küzdöttek, majd adták fel, hogy gyerekük legyen, miképpen élték meg a rendszerváltás kalandos zűrzavarát - és végül miként néztek szembe azzal, hogy nincs már hova futniuk egymás elől. Kiss Noémi új regényében az irodalom nyelvén beszél az élethazugságokról, a családon belüli erőszakról, a testi-lelki meddőségről. A Sovány angyalok egyszerre érzéki és idegen, forrón közelítő és hidegen absztrakt.

1182156
elérhető
6

Kertész Imre - A ​néző
1991 ​régen volt, huszonöt évvel ezelőtt. Magyarország éppen túl volt a rendszerváltáson, kezdetét vette a többpárti parlamentáris demokrácia, elérhető közelségbe került a Nyugat. A korábban belső emigrációba vonult író immár szabadon utazhatott, szabadon tarthatott előadásokat és dolgozhatott külföldön is. A konok ön- és létértelmező Kertész számára a napló állandó útitárs, amelyben nemcsak az átmenetet dokumentálja és kommentálja, hanem művészetével és magánéletével kapcsolatos belső vívódásait is rögzíti. Ebben az időben veszítette el első feleségét, és találta meg új társát. Utazásai révén új szellemi horizontokra pillanthatott rá, és szembesülhetett megint hazája és szűkebb régiója sajátosságaival és lehetetlen lehetőségeivel. Tíz év feljegyzéseinek válogatását adja most közre az író. Megrendítő és zavarba ejtő az a világérzékelés, amellyel A néző lapjain szembesülhetünk.

Kőrösi Imre - Narancsszüret ​a magyar ugaron
A ​lóvá tett ország, e könyv már megjelent első kötete, az elmúlt húsz év szörnyűségeit dolgozta és tárta fel nagyvonalakban, figyelembe véve sajátos szempontokat. Jelen munka, a "Narancsszüret a magyar ugaron" úgyszintén az elmúlt húsz-huszonöt év atrocitásait tűzi késhegyre.

Sándor Iván - Vízkereszttől ​Karácsonyig
Ma ​már tudjuk, hogy a nyolcvankilences esztendő a század egyik legnagyobb fordulatát hozó éve volt. Sándor Iván - korábbi nagy visszhangot keltő esszéinek folytatásaként - nyomon követte a korszakfordító esztendő eseményeit. Azt kísérte végig, hogyan formálódott át az élet, hogyan alakult kis az ország, egész Európa új helyzete. Lehet-e az eseményekkel együtt haladva a "napok kútjából kilátva" valami érvényeset megpillantani és kimondani? Az író úgy vélte, hogy lehet, és 1989 Vízkeresztjének napján elkezdett, 1989 Karácsonyán befejezett szellemi naplójában kísérletet tett rá, hogy megrajzolja az események történelemmé válásának folyamatát. A kivételes, sorsunkat, a korfordulatot nyomon követő írói esszé máris jelentős korszakdokumentum.

Covers_37778
A ​rendszerváltás élménye Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - A ​rendszerváltás élménye
Egy ​ismerősi, baráti köröket összehozó és a köztük lévő kommunikációt segítő internetes portálról indult ez az egész akció. Száz címre ment el innen egy-egy levél, amely arra kérte a címzetteket, hogy vallják meg rendszerváltó élményeiket, s csináljunk könyvet megélt történelmünkből. Persze fájdalmas műveletre szólt eme invitálás, a múltba nézés ugyanis egyszerre aktiválja a személyiség önvédelmi reflexét és nárcisztikus kitárulkozási vágyát, természetes szemérmességet és a kibeszélés lelki szükségletét. Aztán a címzetteknél hol az egyik, hol a másik győzött. Ám ahogy érkeztek a vallomások, elképesztő körkép látszott kiformálódni: exartista cirkusz kutató éppúgy górcső alá tette elmúlt két évtizedét, mint az exkultuszminiszter, a pedagógus, a szociológusból lekvárgyárossá avanzsált kistőkés, a mérnök, a tanító, a kezdő kalandregényíró, az irodalomkritikus, a karikaturista, a rockszakértő, a cipő-nagykereskedő, a deklasszálódott volt szoc. káder, az ipar- és a képzőművész, a József Attila-díjas költő-író, a beíró, a szociálpszichológus professzor, a hírlapíró, a könyvkiadó vagy éppen a táncművész. De nemcsak a szerzői gárda, hanem az elbeszélt momentumok, árnyalatok, apró epizódok is kezdtek egyre izgalmasabb rendszerváltó pannóvá összeállni. A szövegek észrevétlenül kultuszkönyvvé írták magukat - a nagy generációnak és gyermekeiknek, a kis generációnak szólóan. E könyv lapjain egyfajta kis és a nagy generációs rendszerváltó önarckép skiccelődött, s talán többünkről, mint ahányan belerajzoltuk önmagunkat.

Latorcai János - Szólni, ​tenni kell!
"Kedves ​Ballagó Fiúk és Lányok! Az élet megismételhetetlen, vegyétek hát komolyan, csodáljátok szépségét, szeretetét engedjétek szívetekbe, kihívásait fogadjátok el és győzzétek le, hogy értékeire vigyázva jutalmát kiérdemeljétek. Legyetek úton a sikerek, az eredmények, az önmegvalósítás felé, mindig készen a találkozásra, nem feledve, hogy nem az számít, mit és hogyan teremtettem, mit és hol rontottam el, mit hol és hányszor kezdtem újra, hanem hanem az, és csakis az, hogy útitáskámban van-e elegendő szeretet, megértés, tisztesség és munka arra, hogy a végső találkozáskor emelt fővel mondhassam el: Ó Uram, csak ennyit hoztam, de a Veled való találkozásra felkészülten jöttem, ne ítélj hát meg nagyon szigorúan! Az itt eltöltött évek összeforrasztó ereje, a mai ballagásnál összefonódó kezetek élménye adjon ehhez erőt és kitartást. Legyetek kidönthetetlen fák, vihart álló erdők, szívetekben rendíthetetlen, örökifjú túri diákok!"

Ferber Katalin - Érdemeink ​beismerése mellett
Ferber ​Katalin 1993 óta él Japánban. Jelenleg a Waszeda Egyetem (Tokió) egyetemi tanára, összehasonlító gazdaság- és pénzügytörténetet tanít. 1978-ban végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, s csaknem kilenc éven át volt az MTA Történettudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa. A rendszerváltást követően másfél évig alma materében tanított, majd gazdasági és pénzügyi újságíróként dolgozott. Vendégprofesszori munkaszerződéssel ment Japánba. Azóta több könyve és tanulmánya jelent meg magyarul és angolul. Ez a könyv, amelyet az olvasó most kezébe vesz, rendhagyó módon elemzi a csaknem két évtizeddel ezelőtt történt, mindannyiunkat érintő változást, azaz "rendszereink" változásait. A szerzőnek Japánról és Kelet-Ázsiáról, valamint a nemzetközi pénzügyi versenyről szerzett ismeretei lehetővé teszik, hogy az eddig itthon megszokottól eltérő módon elemezze a kelet-európai gazdasági és pénzügyi történéseket, s így a politikai események is új fénytörést kapjanak. A kötet nem csak, és nem is elsősorban szakembereknek szól, mert stílusa, hangvétele és érvelése mindenki számára érthető, azaz - szándékunk szerint - élvezhető is.

Pallagi Ferenc - Terített ​betli
Tények, ​vélemények, személyes megjegyzések az elmúlt négy évről. Lapzárta egy politikai korszak végén. Segédkönyv az emlékezetnek, a politikai hazugság, a szándékos feledékenység, a csúsztatás ellen. Négy esztendő a poltikai hírek tükrében úgy, ahogyan a lapszerkesztő, újságíró, a hírek világában élő szerző látta. Megkerülhetetlen tények gyűjteménye, s egy vélemény a lehetséges sok közül.

Tétényi Tibor - Busa Regina - Forróvérű ​orvosok
A ​felsorolt történetek mind valódi, megtörtént események, melyeket sem védeni, sem támadni nem akarunk. Ezek mind tények. Az orvosok esendőségét kívánjuk - hacsak egy villanásnyira is - bemutatni, s ezzel együtt elfogadtatni. Az orvos - mint SZENT EMBER - leszáll a porba, besározódik, s szerelmeivel, kalandjaival, olykor bűneivel együtt is ESENDŐ EMBERRÉ válik.

870629_tronszek
elérhető
1

Klement Tímea - Trónszék
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók