Ajax-loader

'rendszerváltás' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Hidasi Judit - Április ​út
Találkozhatsz ​tizenöt évesen életed szerelmével? És mi történik akkor, ha egy szörnyű tragédia folytán el kell válnotok egymástól? Ha újra látjátok egymást az életetek már nem lesz ugyanaz... A kilencvenes évek elején, a rendszerváltás kusza korszakában, egy kisvárosban találkozik először Kovács Vera és Csenger Bálint. Mohón és szenvedélyesen szeretnek egymásba, de az élet közbeszól. Tizenöt év múlva újra találkoznak, és egymás kezét fogva próbálják feldolgozni annak a régi nyárnak a tragédiáját. Helyszín immáron a nyüzsgő Budapest. Bálint időközben felelősségteljes, de magányos orvossá vált, Vera pedig pizza futárként dolgozik, mert úgy legalább békén hagyják, és nem faggatják a múltjáról, amivel nem tud szembenézni. Vera közel tíz éve szakította meg a kapcsolatot a szüleivel, amikor is felbukkan a húga, hogy meghívja az esküvőjére. Hősnőnk pedig újra kitárja az ajtaját és a szívét: gyógyulást keres. Nincs más lehetősége. Ezen az úton (talán neki a legmeglepőbb) de barátokra lel: itt van a szomszéd rocker fazon, aki bár egyetemet végzett, mégis kertészként dolgozik, mert így marad ideje a zenélésre; a pizzériában dolgozó bolgár szakács, aki újra megtanítja Verát az élet szeretetére és a főzés örömére; a kicsit hisztis, de gyönyörű színésznő, aki a legjobb barát lesz, és aki megmutatja Verának, hogy nőnek lenni igenis jó. És természetesen Dr. Csenger Bálint, a gyerekkori szerelem, akivel talán újra egymásra találnak, miután minden a helyére kerül.

Babarczy Eszter - Bródy János - Bruck Gábor - Miért ​hagytuk, hogy így legyen?
E ​kötet címe az Illés zenekar 1969-es emblematikus dalát idézi: a Miért hagytuk, hogy így legyen?, ami a Kádár-korszak delelőjén a dacos önérzet hangján utasította el a hazugság, az öncsalás és az önfeladás kényelmes világát. Ezek a szavak, ezek a hangok ma élesebben és pontosabban szólnak, mint valaha. Mintha hiábavaló lett volna a rendszerváltás: visszatérnek a régi reflexek. Például az, hogy nem nézünk szembe azzal, amit közösen hoztunk össze. A széthullott társadalmat, az elviselhetetlen egyenlőtlenségeket, a súlyosan elszegényedő milliókat, a frusztrációt, gyűlölködést, bűnbakkeresést, a külföldre menekülő fiatalokat, az összefogásra és a szolidaritásra való képesség szinte teljes hiányát. Két évtized után úgy tűnhet: mi magyarok nem tudunk élni a szabadsággal – és ezt nem is vesszük észre. Ebben a kötetben tizenhat felelős közéleti ember – írók, filozófusok, tudósok, művészek – gondolkodik el az elmúlt húsz éven és keresi a választ Bródy János egykori kérdésére. Szakszerű okfejtéssel vagy személyes hangon, önmarcangolva vagy kihívóan, drámai hangütéssel vagy metsző iróniával válaszolnak, esszében vagy szépprózában: tudván tudva, hogy a Miért hagytuk..? voltaképp nem megválaszolandó kérdés, inkább szemrehányás, vagy felszólítás: nem hagyhatjuk, hogy így legyen. Szerzők: BABARCZY ESZTER, BRÓDY JÁNOS, BRUCK GÁBOR, DARVASI LÁSZLÓ, FERGE ZSUZSA, GRECSÓ KRISZTIÁN, GYÖRGY PÉTER, HELLER ÁGNES, LUDASSY MÁRIA, MAJTÉNYI LÁSZLÓ, PLÉH CSABA, RADNÓTI SÁNDOR SCHILLING ÁRPÁD, SPIRÓ GYÖRGY, SZILÁGYI ÁKOS,TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS

Dragoman-gyorgy-maglya
elérhető
118

Dragomán György - Máglya
Mi ​történik, amikor egy ország felszabadul? Mindenki megkönnyebbül hirtelen, vagy cipeljük magunkkal a múltunk súlyát? A diktátort fejbe lőtték, rituálisan elégették az elnyomás kellékeit, de a titkokra nem derült fény, a régi reflexek pedig működnek tovább. Bármikor kitörhet újra az erőszak, mert a temetetlen múlt még fájdalmasan eleven. A tizenhárom éves Emma erős lány, tele kamaszos vadsággal. Egyszerre vesztette el az otthonát és a szüleit, de váratlanul felbukkanó nagyanyja magához veszi. Új életében mindennek tétje van: a gyásznak, a barátságnak és az első nagy szerelemnek, bármely pillanat magában hordja a katarzis lehetőségét. Emma a boszorkányos nagymamától tanulja meg a hétköznapok mágiáját és a sorsfordító szertartásokat, ám a saját ereje még ennél is nagyobb: ő talán képes nemet mondani a történelmi bűnre, és kilépni a soha-meg-nem-bocsátás véres örvényéből. A regény családtörténet és történelmi tabló egyszerre. A nyelve sűrű, mégis egyszerű, a részletek varázslatos intenzitása sodró és izgalmas történetté formálódik, leköti és nem hagyja nyugodni az olvasót. A gyermek mindent látó szeme, a kamasz mohó testisége és a felnőtt józan figyelme szövődik össze benne érzéki és érzékeny szöveggé. Rákérdez a titkokra és felébreszti a titkos tudást.

Agócs Sándor - Lakitelek ​1987
A ​magyar társadalom nemzeti sorskérdéseink iránt fogékony valamennyi rétegének régi igénye, hogy A magyarság esélyei címmel 1987. szeptember 27-én, Lakiteleken megrendezett tanácskozás jegyzőkönyve végre megjelenjen, minden érdeklődő számára hozzáférhetővé váljon. A nevezetes tanácskokzás az MDF előtörténeténenk legfontosabb eseménye és a szabad, független Magyarország megteremtéséhez vezető békés forradalom korai szakaszának történelmi léptékkel mérve is igen jelentős állomása. A II. világháború idején a népi írók és az ifjúság Szárszói Találkozójának dokumentumai még 1943-ban, a tanácskozás évében megjelenhettek Püski Sándor Magyar Élet kiadója gondozásában. Ezzel szemben a Lakiteleki Tanácskozás jegyzőkönyvének legális kiadására 1987-88-ban nem nyílt mód a saját létezését szemérmetlenül tagadó, rejtőzködő pártállami cenzúra ébersége miatt, jóllehet Bíró Zoltán, Csurka István és Für Lajos már 1987-ben megszerkesztette, kiadásra előkészítette a felszólalásokat, de csak egy erősen megszelídített, az akkor agonizáló kommunista rezsim számára szalonképessé "lektorált" változata készülhetett el. Az így összeállított jegyzőkönyv - elsősorban a résztvevők körében terjesztett - "szamizdat" változata jelent meg később alig százötven példányban, s Bihari Mihály 1991. februárjától a Társadalmi Szemlében ebből a jegyzőkönyvből adta közre három folytatásban a találkozó legfontosabb dokumentumait, nyilvánosságra hozva szó szerint a kényszerűségből megfinomított jegyzőkönyv fontosabbnak ítélt felszólalásait. Most az elveszettnek hírelt magnó- és videofelvételekkel összevetett, a felszólalók által ismét jóváhagyott, hiteles szövegű jegyzőkönyv akadálytalanul juthat végre az Olvasókhoz. Megtalálható a könyvben - és itt kerül először a nyilvánosság elé - a találkozón résztvettek pontos névsora is. A sorsformáló tanácskozáson elhangzottak ismerete segíthet eligazodni a jelenben is.

Végh Antal - Miért ​nem szeretem Horn Gyulát?
A ​politikai pamflet hazánkban is ismert, a demokratikus országokban nem ritka műfaj. A szabad sajtó jellemzői között található a mindenkori választott hatalom bírálatának joga is. Ezzel a joggal él Végh Antal e könyvében, amikor a Magyar Köztársaság miniszterelnökéről ír. Amit viszont joggal várna el tőle olvasója - az hiányzik a vékony kötetből - a jó ízlés.

Henning Mankell - Riga ​kutyái
Egy ​csónakban két, egymást átölelő hulla sodródik Ystad partjára, sem a csónakon, sem a férfiak ruházatán nincs egyetlen jelzés sem. Wallander felügyelőt meglepi a hír: a holttestek fogazatukból ítélve feltehetőleg oroszok. A szálak végül Lettországba, Rigába vezetnek...

Burget Lajos - Retró ​szótár
Emlékezetes ​szavak Bambi, békekölcsön, beszolgáltatás, építőtábor, kulák, maszek, sztahanovista, tantusz, társbérlet, úttörő Járművek Csepel motorkerékpár, Dongó kerékpár, farmotoros Ikarusz, Trabant, úttörővasút Meghatározó személyek Buga László dr., Farkas Bertalan, Hofi Géza, Kádár János, Pióker Ignác, Rákosi Mátyás, Szepesi György Jellemző ruhadarabok fecske, klottnadrág, lódenkabát, orkánkabát, viharkabát Ünnepek, események forradalmi ifjúsági napok, nagy októberi szocialista forradalom, világifjúsági találkozó Cigarettamárkák Daru, Fecske, Kossuth, Munkás, Terv, Tulipán A kor csokimárkái Mecsek, Inota, Újító, Úttörővasút, Űrhajós Televízióműsorok Riporter kerestetik, Röpülj, páva!, Táncdalfesztivál A politika szavai funkcionárius, hidegháború, káder, moszkovita, osztályellenség, tervgazdaság

Lakatos Pál - Vörös ​milliárdosok
1990 ​tavasza. Feledhetetlen pillanatok. Megalakult az Antall-kormány, örömünnep az országban. Optimizmusunk az egekig ér, legyőztük, elkergettük a kommunistákat. Tudtuk, hogy nehéz esztendők várnak ránk, de megingathatatlanok voltunk hitünkben. A nehézségek azért vannak, hogy legyőzzük azokat. S mi biztosan legyőzzük, mondtuk. Történelmünk során, talán először, nem mi leszünk a vesztesek. Mondom, ezt hittük. Pedig ha tudtuk volna, amit azóta többé-kevésbé ismerünk már... Ha tudtuk volna, hogy még 1990 előtt - mások és máshol - már régen döntöttek a sorsunkról. Döntöttek a szabadságunkról. Arról, hogy megint rabszolgák leszünk. A pénz és a rablók rabszolgái. Akkor, amikor mi még az utcákat jártuk nemzetiszínű zászlóval a kezünkben, amikor Erdély falvaiért tüntettünk, amikor egyre felszabadultabban ünnepeltük a mi március 15-énket, igen, akkor, a nyolcvanas évek közepén, a maffiavilág már felosztotta Kelet-Közép-Európát. (A Vasárnapi Újság című rádióműsorban 1999. október 3-a és 2000. október 1-je között elhangzott interjúk szerkesztett változata.)

Vámos Miklós - Szitakötő
Kedves ​Barátaim - Levél Vámos Miklóstól Állítólag csak annak szólhatnak egy életre a barátságai, aki idejekorán meghal. Valóban? Engem - személyes érintettség okán - régóta izgat a kérdés. A szitakötő a barátság és a nemzedék regénye. Kérdés, mire jutott a múlt század közepén (1950, plusz-mínusz valamennyi) született generáció. Nyolc főhősöm (és néhány "kültag") a keményvonalas szocializmus éveiben volt gyerek. A puhább diktatúrában kamasz és ifjú felnőtt. Életük közepét találta telibe a rendszerváltozás. Már a (fapados) magyar kapitalizmusban is éltek huszonkét évet. Mire elég hat évtized? Mit értünk el, s miről maradtunk le? Mit tanultunk, s miből nem? Mit felejtettünk el, s mi vésődött belénk örökre? (Ha ugyan létezik olyasmi, hogy "örökre".) Számba vehető a várható jövő is. Sok a szitakötő-zizegés ebben a regényben. És, az egyik szereplő szavait idézve: sok a férfisírás. De nem több, mint a közös nevetés.

Garaczi László - Hasítás
A ​Hasítás Garaczi László kultikus-klasszikus regényciklusának ötödik kötete. A magyar próza egyik legjobb stilisztája ezúttal is ironikusan és a rá jellemző érzékenységgel közlekedik keresztül-kasul a múlt és a jelen, egy lehetséges élet pontjai között. Garaczit olvasva mindig időben vagyunk: az elbeszélő kisgyerekkora, kamaszkora, írói pályakezdése és harmincas évei is megjelennek a regényben. Csigalépcsőn haladunk a múlt felé, és a mindenkori jelenlét tükröződik a Városliget egén. Álmodozások sora. A Hasítás pulzáló korrajz, lapjain megelevenednek a közelmúlt évtizedei, hősünkkel együtt lődörgünk a Felszabadulás téren, csavargunk Párizsban és Berlinben. Emellett pedig a könyv varázslatos játék az életrajzi regény lehetőségeivel, azzal, hogy valóban mi a fikció.

Pozsgay Imre - Polgár Tibor - A ​rendszerváltás (k)ára
A ​kelet-közép-európai, közelebbről a magyarországi rendszerváltás egyik főszereplője legújabb könyvében a rendszerváltás következményeiről fejti ki véleményét. Polgár Tibor filozófussal beszélgetve szól a kádárizmus zsákutcájáról és a politikai rendszerváltás ellentmondásairól, a gazdasági-társadalmi rendszerváltás neoliberális gazdaságpolitikájáról, az alapvető társadalmi változásokról és következményeikről, a demokratikus politikai rendszer szerveződésének és működésének alapvonásairól, valamint a nyilvánosság szerkezetének és funkciójának alapvető változásairól.

Peter Sheldon - A ​rendszerváltás feketekönyve
Soha ​ennyi megalkuvást, árulást, sztárrá lett és gyorsan süllyesztőbe került politikust még nem szült a történelem. Csak kevesen tudták, mi történik valójában a színfalak mögött. Fényt derít erre sok dokumentum, visszaemlékezés és időnként hátborzongató krimiként leleplezi a rendszerváltás időszakának titkait, sandaságait.

Oplatka András - Németh ​Miklós - Mert ez az ország érdeke
„Hogy ​teheti meg, hogy közvetlenül a választások előtt minden osztogatás és ígéret nélkül ily szigorúan takarékos költségvetést tervez? Ártani akar saját pártjának?” –kérdezte 1989 decemberében Theo Waigel nyugatnémet pénzügyminiszter Németh Miklós kormányfőtől. „Ez az ország érdeke – hangzott a válasz –, és ez minden pártszempontot felülír.” Németh Miklós 1988 novemberétől 1990 májusáig állt a kormány élén. Kezdetben csak a rendszer tágítására törekedhetett, ám 1989 viharos eseményei során a cél már hamarosan úgy fogalmazódott meg, hogy biztosítani kell békés körülmények között az átmenetet, és le kell rakni az eljövendő jogállam alapjait. Németh és miniszterei – a pártállamról leválva, egyedül az ország érdekét szem előtt tartva – vállalták a feladatot. Így a kormányfő 1990 tavaszán, az immár szabadon választott országgyűlés előtt elmondhatta, saját munkájuk gyümölcseként nem keserű, hanem édes szájízzel nyújthatja be kormánya lemondását. A magyarországi emlékezetben megmaradt a „szakértő kormány” képe, ugyanakkor a Németh-kabinetet utólag csak kevesen tartják számon a rendszerváltás aktív, az eseményeket formáló elemeként. Ennek egyik oka bizonyára az is, hogy Németh, számos kortársával ellentétben, leköszönése óta alig-alig szólalt meg az utóbbi 25 esztendőben. E könyvben most Németh Miklós beszél életéről, a rendszerváltásról s annak ismeretlen részleteiről. Mondanivalóját kiegészítik mások, akik pályáján találkoztak vele. A kötet szerzője Oplatka András történész, újságíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Évtizedeken keresztül volt állandó szerkesztője, külpolitikai szakírója a tekintélyes Neue Zürcher Zeitungnak. Számos könyve jelent meg német és magyar nyelven. A Helikon Kiadónál ez a második kötete.

Krausz Tamás - Megélt ​rendszerváltás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ingo Schulze - Új ​életek
1990, ​Altenburg, Kelet-Németország. Enrico Türmer színházi dramaturg új életet kezd, ahogy körötte az egész ország is új életre ítéltetett a Fal leomlása után. Türmer, miután titkos írói ambícióiról lemondott – hiszen miről lenne értelme írni, amikor már mindenről szabad? –, ellenzéki társaival újságot alapít, és lépésről lépésre sajátítja el a sajtóvilág farkastörvényeit. A nyugatnémet szponzorok, hirdetők, ügyeskedők diabolikus serege cseppet sem hat rá nyomasztóan, Türmer élvezettel tanul bele a kapitalizmusba – amitől azonban régi élete és az ahhoz tartozó emberek válnak egyre távolibbá és idegenebbé. Felfedezőútján Mephistóként vezeti őt a titokzatos, mindenütt jelenlevő és minden szálat a kezében tartó Clemens von Barrista, akitől a rulett – és az új élet – legfontosabb szabályát is megtanulja: ha a tétet mindig megduplázzuk, végeredményben sohasem veszíthetünk… Enrico Türmer életének erről a fordulópontjáról az 1990-es év első hónapjaiban írott levelei tudósítanak, amelyekben három „szerelmének”: az NSZK-ba emigrált nővérének, Verának, gyermekkori testi-lelki jó barátjának, Johann-nak és egyszer látott imádottjának, a nyugatnémet Nicolettának számol be múltjáról és jelenéről. Miközben Türmer a megszűnt NDK nyomait kutatva próbálja megérteni akkori és mostani viselkedését, szinte észrevétlenül létrehozza azt, amiért oly sok éven át hiába küzdött: a tökéletes regényt. Esterházy Péter Ingo Schulze korábbi regényéről, a Szimpla sztorik-ról már megjegyezte, hogy Schulze fontos magyar könyvet írt. Ez az Új életek-re is igaz. Megírta a mi történeteinket is: hogy milyen volt a Nyugatról kapott csomag felbontásának izgalma, hogy milyen volt először Nyugaton (társasutazás Párizsba), és hogy milyen a hétköznapi élet akkor, amikor minden változik, amikor senki nem tud semmit, csak azt, hogy semmi sincs úgy, ahogy lennie kellene – bár az sem teljesen világos, hogyan is „kellene lennie”. Ingo Schulze 1962-ben született Drezdában. A jénai egyetemen klasszika-filológiát tanult, ezután Altenburgban dolgozott, előbb színházi dramaturgként, majd újságszerkesztőként. 1993-tól Berlinben él. Első könyvét, A boldogság 33 pillanatá-t 1995-ben aspekte díjjal jutalmazták, az 1998-as Szimpla sztorik után pedig a rangos New Yorker a „hat legjobb európai fiatal író” közé sorolta. 2001-ben Joseph Breitenbach-díjjal tüntették ki. Könyvei 25 nyelven jelentek meg.

Kerékgyártó István - A ​rendszerváltó
A ​rendszerváltó című regény közel negyven évet fog át, Vidra Milán életét követheti az olvasó joghallgató korától napjainkig. A történetmesélés nem folyamatos, a főhős életének jellemző csomópontjait emeli ki a szerző. A kötet origója a rendszerváltás éve, ehhez képest lépdel előre a történet, úgy, hogy minden 1990 után játszódó jelenet közé egy flashback kerül, egy visszatekintés Vidra ifjúkorára, a későszocializmus nevetségesen kisszerű világára. Tudományt gyűlölő egyetemi oktatók, kommunisztikus elveket valló, kommunába szerveződött egyetemisták, akiket a politikai rendőrség zavar szét, volt ötvenhatos klasszikafilológus, aki kazánfűtésből tartja el magát, diáklányok elcsábította tanárok és tanárok elcsábította diáklányok, ostoba, pöffeszkedő pártvezetők, kispályás titkosrendőrök, csempészitalból vásárolt filozófiakönyvek, egyházi kisközösségek magánszeánszai vonulnak föl az olvasó előtt, mint egy letűnt rendszer kisszerűségében sírni- és nevetnivaló reliktumai. Mindez sok humorral és sok szomorúsággal.

Baranyi Mária - Egy ​előszoba titkai
Legtöbbünk ​számára soha nem válik láthatóvá, mi zajlik a politika színfalai mögött. Pedig mindannyian szeretnénk - legalább ideig-óráig - a beavatottak közé tartozni. Baranyi Mária most, a bennfentesek tudásával ajándékoz meg minket az Egy előszobai titkaiban. A szerző különleges korban különleges pozíciót töltött be, a Miniszterelnöki Titkárság vezetője volt, Horn Gyula közvetlen közelében dolgozott. Könyvében, amely egyszerre korrajz, memoár, dokumentumregény és sztorigyűjtemény, soha nem téveszti szem elől a hitelességet. Nem vállalkozik politikai elemzésre: mozzanatokat és általa megélt történeteket ad közre, egyedi stílusban. Vállaltan szubjektív, de mindvégig őszinte. Mire a kötet végére érünk, nemcsak az adott korszak összefüggéseit látjuk másképp, hanem azt is érzékelhetjük, hogy azok milyen hatással vannak 21. századi mindennapjainkra. A Horn Gyula vezette kormány stabilizált, privatizált, modernizált, NATO- és európai uniós csatlakozási tárgyalásokat készített elő. A korszak politikusai és közszereplői mellett néhány ,,statisztát" is megismerhetünk - köztük a különleges bécsi ,,szabó"-t, a galambot, a denevért, néhány leszakadt gombot, egy királyi díszebéden repülő öngyújtót -, amitől emberközelibbé válik a Parlament világa. És miénk lesz a bennfentesek tudása is. Kitárulkozik előttünk két ember: Baranyi Mária - és az ő közvetítésével Horn Gyula.

Bognár József - Hordót ​a sajtónak!
Ez ​a könyv a közelmúlt megidézése, a rendszerváltozás ellentmondásainak bemutatása. A megszálló csapatok kivonulása után sem szabadult fel a magyarság. A modern társadalmi élet fontos gócait magyarellenes erők bitorolják. Jellemző rájuk, hogy már magától a nemzet fogalmától is undorodnak. A gyűlölet által bekerített magyarságot belülről fojtogatják: nacionalistának, sovinisztának, antiszemitának, fasisztának, antidemokratikusnak, nyugatellenesnek stb. nevezik. A rágalmazás célja a pártállam alatt szerzett kiváltságok megerősítése. Marxista szocializmus helyett most a liberális bozótba szeretnék beterelni a magyarságot, hogy sivatagi vad ösztöneiket korlátlanul kiélhessék.

Szatmári Jenő István - Majdnem ​halott újságíró nem hazudik
Csizmadia ​Ervin politológus a Népszabadságban, 1995 májusában azt írta: kár, hogy akik tudtak a dolgokról, azok közül senki sem mert őszinte lenni. Nos Csizmadia úr, íme: valaki mert. Igaz azon az áron, hogy az életből is kilép. De így még talán elgondolkodik az ország: mi is történt-történik itt valójában? Itt is, ott is, mindenütt. 6 évig. Ezt hívják politikának. Valóban ezt. Kár. Akkor ennél Kádár is jobb volt. Mert akkor legalább sokan tudták, hogy mi ellen vannak. Most már ez sem biztos. Hogy hogyan tovább? Nem tudom, és már nem is akarom tudni. Szegény Magyarország, te még megtudod. Vagy - váloztatsz rajta. Úgy legyen. Ámen.

Covers_237972
elérhető
0

Thoma László - Táncrend
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kornai János - Indulatos ​röpirat a gazdasági átmenet ügyében
Az ​elmúlt évtizedekben azt tekintettem hivatásomnak, hogy a szocialista gazdaságot (a "létező szocializmust") tanulmányozzam, annak működését próbáljam megérteni és megmagyarázni. A valóság megfigyelőjének és elemzőjének tekintettem magamat. Hogy csak a legutolsó évekről szóljak: egy könyvön dolgozom, amely a szocialista gazdasági rendszerről összegyűlt mondanivalómat foglalja össze. Most ennek a röpiratnak a megfogalmazásával csupán egy rövid időre léptem ki abból a szerepkörből, amelyet önmagamnak kitűztem, és amelyet a továbbiakban is hivatásomnak fogok tekinteni. Azért váltok egy tanulmány erejéig szerepkört, mert egyedülálló a történelmi alkalom. Annyi évtized után először tűnik úgy: lesz olyan parlament és olyan kormány, amely elé bizalommal terjeszthetem elgondolásaimat. És ráadásul ez a jövendő parlament és kormány rettenetes nehézségek közepette fog hozzákezdeni munkájához. Ha tehát felgyűlt bennem valami mondanivaló, most van az a pillanat, amikor azt közölnöm kell. Kornai János

Kiss Noémi - Sovány ​angyalok
A ​negyvenéves tanárnő bírósági ítéletére vár, és közben a kórházban próbálja összerakni sorsa mozaikdarabkáit. Hol tört meg az élete? Létezésének kudarca a testébe, a történelembe vagy a házasság természetébe volt írva? A Sovány angyalok lapjain Lívia visszaemlékezéseit olvashatjuk: egy kizökkent személyiség múltmentési kísérleteit. Hogyan ismerkedtek meg férjével, az ígéretes atlétával, hogyan küzdöttek, majd adták fel, hogy gyerekük legyen, miképpen élték meg a rendszerváltás kalandos zűrzavarát - és végül miként néztek szembe azzal, hogy nincs már hova futniuk egymás elől. Kiss Noémi új regényében az irodalom nyelvén beszél az élethazugságokról, a családon belüli erőszakról, a testi-lelki meddőségről. A Sovány angyalok egyszerre érzéki és idegen, forrón közelítő és hidegen absztrakt.

1182156
elérhető
6

Kertész Imre - A ​néző
1991 ​régen volt, huszonöt évvel ezelőtt. Magyarország éppen túl volt a rendszerváltáson, kezdetét vette a többpárti parlamentáris demokrácia, elérhető közelségbe került a Nyugat. A korábban belső emigrációba vonult író immár szabadon utazhatott, szabadon tarthatott előadásokat és dolgozhatott külföldön is. A konok ön- és létértelmező Kertész számára a napló állandó útitárs, amelyben nemcsak az átmenetet dokumentálja és kommentálja, hanem művészetével és magánéletével kapcsolatos belső vívódásait is rögzíti. Ebben az időben veszítette el első feleségét, és találta meg új társát. Utazásai révén új szellemi horizontokra pillanthatott rá, és szembesülhetett megint hazája és szűkebb régiója sajátosságaival és lehetetlen lehetőségeivel. Tíz év feljegyzéseinek válogatását adja most közre az író. Megrendítő és zavarba ejtő az a világérzékelés, amellyel A néző lapjain szembesülhetünk.

Kőrösi Imre - Narancsszüret ​a magyar ugaron
A ​lóvá tett ország, e könyv már megjelent első kötete, az elmúlt húsz év szörnyűségeit dolgozta és tárta fel nagyvonalakban, figyelembe véve sajátos szempontokat. Jelen munka, a "Narancsszüret a magyar ugaron" úgyszintén az elmúlt húsz-huszonöt év atrocitásait tűzi késhegyre.

Sándor Iván - Vízkereszttől ​Karácsonyig
Ma ​már tudjuk, hogy a nyolcvankilences esztendő a század egyik legnagyobb fordulatát hozó éve volt. Sándor Iván - korábbi nagy visszhangot keltő esszéinek folytatásaként - nyomon követte a korszakfordító esztendő eseményeit. Azt kísérte végig, hogyan formálódott át az élet, hogyan alakult kis az ország, egész Európa új helyzete. Lehet-e az eseményekkel együtt haladva a "napok kútjából kilátva" valami érvényeset megpillantani és kimondani? Az író úgy vélte, hogy lehet, és 1989 Vízkeresztjének napján elkezdett, 1989 Karácsonyán befejezett szellemi naplójában kísérletet tett rá, hogy megrajzolja az események történelemmé válásának folyamatát. A kivételes, sorsunkat, a korfordulatot nyomon követő írói esszé máris jelentős korszakdokumentum.

Covers_37778
A ​rendszerváltás élménye Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - A ​rendszerváltás élménye
Egy ​ismerősi, baráti köröket összehozó és a köztük lévő kommunikációt segítő internetes portálról indult ez az egész akció. Száz címre ment el innen egy-egy levél, amely arra kérte a címzetteket, hogy vallják meg rendszerváltó élményeiket, s csináljunk könyvet megélt történelmünkből. Persze fájdalmas műveletre szólt eme invitálás, a múltba nézés ugyanis egyszerre aktiválja a személyiség önvédelmi reflexét és nárcisztikus kitárulkozási vágyát, természetes szemérmességet és a kibeszélés lelki szükségletét. Aztán a címzetteknél hol az egyik, hol a másik győzött. Ám ahogy érkeztek a vallomások, elképesztő körkép látszott kiformálódni: exartista cirkusz kutató éppúgy górcső alá tette elmúlt két évtizedét, mint az exkultuszminiszter, a pedagógus, a szociológusból lekvárgyárossá avanzsált kistőkés, a mérnök, a tanító, a kezdő kalandregényíró, az irodalomkritikus, a karikaturista, a rockszakértő, a cipő-nagykereskedő, a deklasszálódott volt szoc. káder, az ipar- és a képzőművész, a József Attila-díjas költő-író, a beíró, a szociálpszichológus professzor, a hírlapíró, a könyvkiadó vagy éppen a táncművész. De nemcsak a szerzői gárda, hanem az elbeszélt momentumok, árnyalatok, apró epizódok is kezdtek egyre izgalmasabb rendszerváltó pannóvá összeállni. A szövegek észrevétlenül kultuszkönyvvé írták magukat - a nagy generációnak és gyermekeiknek, a kis generációnak szólóan. E könyv lapjain egyfajta kis és a nagy generációs rendszerváltó önarckép skiccelődött, s talán többünkről, mint ahányan belerajzoltuk önmagunkat.

Latorcai János - Szólni, ​tenni kell!
"Kedves ​Ballagó Fiúk és Lányok! Az élet megismételhetetlen, vegyétek hát komolyan, csodáljátok szépségét, szeretetét engedjétek szívetekbe, kihívásait fogadjátok el és győzzétek le, hogy értékeire vigyázva jutalmát kiérdemeljétek. Legyetek úton a sikerek, az eredmények, az önmegvalósítás felé, mindig készen a találkozásra, nem feledve, hogy nem az számít, mit és hogyan teremtettem, mit és hol rontottam el, mit hol és hányszor kezdtem újra, hanem hanem az, és csakis az, hogy útitáskámban van-e elegendő szeretet, megértés, tisztesség és munka arra, hogy a végső találkozáskor emelt fővel mondhassam el: Ó Uram, csak ennyit hoztam, de a Veled való találkozásra felkészülten jöttem, ne ítélj hát meg nagyon szigorúan! Az itt eltöltött évek összeforrasztó ereje, a mai ballagásnál összefonódó kezetek élménye adjon ehhez erőt és kitartást. Legyetek kidönthetetlen fák, vihart álló erdők, szívetekben rendíthetetlen, örökifjú túri diákok!"

Ferber Katalin - Érdemeink ​beismerése mellett
Ferber ​Katalin 1993 óta él Japánban. Jelenleg a Waszeda Egyetem (Tokió) egyetemi tanára, összehasonlító gazdaság- és pénzügytörténetet tanít. 1978-ban végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, s csaknem kilenc éven át volt az MTA Történettudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa. A rendszerváltást követően másfél évig alma materében tanított, majd gazdasági és pénzügyi újságíróként dolgozott. Vendégprofesszori munkaszerződéssel ment Japánba. Azóta több könyve és tanulmánya jelent meg magyarul és angolul. Ez a könyv, amelyet az olvasó most kezébe vesz, rendhagyó módon elemzi a csaknem két évtizeddel ezelőtt történt, mindannyiunkat érintő változást, azaz "rendszereink" változásait. A szerzőnek Japánról és Kelet-Ázsiáról, valamint a nemzetközi pénzügyi versenyről szerzett ismeretei lehetővé teszik, hogy az eddig itthon megszokottól eltérő módon elemezze a kelet-európai gazdasági és pénzügyi történéseket, s így a politikai események is új fénytörést kapjanak. A kötet nem csak, és nem is elsősorban szakembereknek szól, mert stílusa, hangvétele és érvelése mindenki számára érthető, azaz - szándékunk szerint - élvezhető is.

Pallagi Ferenc - Terített ​betli
Tények, ​vélemények, személyes megjegyzések az elmúlt négy évről. Lapzárta egy politikai korszak végén. Segédkönyv az emlékezetnek, a politikai hazugság, a szándékos feledékenység, a csúsztatás ellen. Négy esztendő a poltikai hírek tükrében úgy, ahogyan a lapszerkesztő, újságíró, a hírek világában élő szerző látta. Megkerülhetetlen tények gyűjteménye, s egy vélemény a lehetséges sok közül.

Covers_317532
A ​nőtlen évek ára Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - A ​nőtlen évek ára
Nagyszerű, ​hogy elkészült ez az áttekintés a nemek rendszerváltozás utáni helyzetéről! Érdekfeszítő és hiánypótló tanulmányokat olvashatunk benne. Nemcsak feltárják azokat a mechanizmusokat, amelyek újratermelik a női hátrányokat a különféle társadalmi intézményrendszerekben, de arra is rámutatnak, hogy ezek mennyire pazarlóak. Ott a könyv helye az egyetemi tananyagokban és a könyvespolcokon egyaránt. Dr. Nagy Beáta egyetemi docens Budapesti Corvinus Egyetem

Covers_158882
Magyar ​irka Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Magyar ​irka
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

870629_tronszek
elérhető
1

Klement Tímea - Trónszék
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók