Ajax-loader

'irodalomtudomány' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Földényi F. László - Az ​irodalom gyanúba keveredett
Nem ​monográfia, nem életrajz, nem tanulmánykötet, és nem is esszék lazán kapcsolódó gyűjteménye ez a könyv. Hanem szótár. Az életmű jellegzetes szavai, alfabetikus sorrendbe állítva. Jellegzetesek? Van, amelyik igen. És akadnak szavak, amelyek egyáltalán nem mondhatók mérvadóknak. Nem a statisztika, és nem is az „objektív” megítélés szempontjai vezettek. Sokkal inkább az, hogy magyarázatot keressek arra, miért támad az életmű egy-egy pontján váratlan feszültség, mitől sűrűsödik meg egy helyzet, miért hagyja el váratlanul ez vagy az a gondolatmenet az addigi racionális okfejtés nyomvonalát és lép át egy olyan szintre, ahol – Kertész egyik kedves szavát használva – a misztérium közelségét sejteni. (Földényi F. László)

Dánielisz Endre - Arany-emlékek ​Nagyszalontán
A ​költő műveiben él. A Mű épül be az elkövetkező nemzedékek tudatába, az visszhangzik évszázadokon, sőt néha évezredeken át, akkor is, amikor alkotójának minden tárgyi emlékét elsöpörte a változó idő, a népeket, nemzeteket sújtó történelmi viszontagságok sora. Homérosz alakja körül teljes a bizonytalanság, és mégis: az Iliász és az Odüsszeia kézről kézre jár, késő századok számára hirdeti a néha vak lantos veretes verssoraiban egy nagy kor istenekkel vetekedő hőseinek dicsőségét. A költő életének tárgyi emlékeire mégis szüksége van az utókornak. Nem azért, hogy helyettesítsék a találkozást a művel, hanem hogy teljesebbé tegyék azt a tapinthatóság élményével. Irodalmi kegyhelyek sorát veszi körül szerte a világon a művekből telítődött ragaszkodás, s Jasznaja Poljana, Weimar, Firenze, Ipotesti vagy Kiskőrös ismeretében talán test szerint is közelebb érzi az ember magát ahhoz, amit egy Tolsztoj, egy Goethe, egy Dante, egy Eminescu, egy Petőfi műve jelent az emberiségnek. A névsort Arany Jánossal és Nagyszalontával is folytathatjuk: A Toldi írójának szülővárosával, ahol az utókor kegyelete emlékmúzeumot létesített a költő által is megénekelt Csonkatoronyban, s ahol különös szeretettel, ragaszkodással vették körül mindig a nagy szülött művét és emlékét. Erről a szeretetről és ragaszkodásról, annak immár egy évszázados történetéről emlékezik meg Dánielisz Endre szalontai tanár könyve. Felidézi az Arany János Emlékmúzeum történetét, szól a múzeum néhány kincséről: az Arany-kéziratokról és a könyvtárról, a múzeumban őrzött Arany-portrékról, megörökíti a nevezetesebb látogatásokat a Látogatók Arany-könyvébe írt bejegyzésekkel együtt, rendszerezi az Arany-emlék ápolásának helyi irodalmát, végül a szülőváros lakosságának szájhagyományában élő Arany-emlékeket, történeteket. Aki Arany János művét ismeri, annak a számára is gazdagodás ez a kötet: tanúság arról a kapcsolatról, amely a költőt a szülőföldhöz, a szülőföldet a költőhöz köti - elszakíthatatlanul.

Fogalomt%c3%a1r
Irodalmi ​fogalomtár A-Z Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Irodalmi ​fogalomtár A-Z
Ez ​a kislexikon túlzás nélkül hiánypótló munkának nevezhető. Olyan segédkönyv, amely méltán ajánlható minden középiskolás diáknak és az érdeklődők szélesebb körének is. "A műfajelmélet, a stilisztika, esztétika alap- és segédfogalmai szerepelnek itt, s olyan szakkifejezések, amelyek a műelemzések, eszmetörténeti fejtegetések szövegében, a művelődők irodalomtörténeti olvasmányaiban gyakran előfordulnak" - írja a szerző, Alföldy Jenő, s ami külön érdeme a szógyűjteménynek: rengeteg idézet, példa szemlélteti az értelmezést. Az irodalmi fogalomtár szócikkei az ismeretterjesztés legjobb hagyományait követve, előítéletek és rögeszmék nélkül világítják meg az irodalmi fogalmakat, az egész kislexikon mégis személyes jellegű: egy olyan irodalmáré, aki nemcsak az elmélet, hanem a gyakorlat oldaláról is jól ismeri tárgyát. S habár a szótárírónak ez a személyessége mindvégig rejtve marad, szemlátomást színesíti, egyéni meglátásokkal gazdagítja e hasznos kis fogalomtárat, mely bizony sok tapasztalatot és könyvtárnyi irodalmat sűrít magába.

Figeczky Zsuzsa - Híres ​regények dióhéjban - Neves írók nagy művei
Jókai ​Mór: Az arany ember Kemény Zsigmond: Özvegy és leánya Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival Kosztolányi Dezső: Édes Anna Móricz Zsigmond: Az Isten háta mögött, Úri muri, Árvácska Németh László: Iszony Déry Tibor: Niki

Szerb Antal - Magyar ​irodalomtörténet
A ​maga korában botrányosnak számító, azóta számos - csonka és kevésbé csonka - kiadást megért irodalomtörténet Szerb Antal legtöbbet forgatott műve, amely évtizedek óta most először jelenik meg a maga teljességében. 1958 és 1986 között ideológiai okokból elhagyták az utódállamok irodalmáról szóló utolsó fejezetet, s számos más részletet is töröltek. Kiadásunk, mely az 1935-ös második kiadás alapján készült - ez volt a Szerb által javított utolsó változat -, e hiányokat pótolja, s a hibákat korrigálja. A szöveget jegyzetekkel, a sajtó alá rendező Pálfy Eszter tanulmányával adjuk közre. Szerb Antal (1901-1945) író, irodalomtörténész.

33x10
elérhető
0

Nádor Tamás - 33x10
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ki_kicsoda_a_vil%c3%a1girodalomban
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Ki ​kicsoda a világirodalomban?
A ​könyvben európai és amerikai írókról, költőkről lehet olvasni - igazodva a "műveltségeszményhez" és a középiskolás tananyaghoz -, és elenyésző számban találhatók adatok máshonnan származó szerzőkről. Európán belül is elsősorban nyugati és orosz alkotók kerültek be a könyvbe, legfőképpen nagy egyéniségek. Terjedelmi okokból szinte kizárólag szépírók szerepelnek.

Nemeskürty István - Diák, ​írj magyar éneket I-II.
"Ez ​a könyv a könyörtelenül iramló idővel dacoló értékeket veszi számba irodalmunkból, a szokottnál inkább tekintve ki a társadalmi történetére, írók és olvasók viszonyára. Mert olvasók nélkül írók sincsenek." E sorokkal vezeti be Nemeskürty István egyszemélyes irodalomtörténetét, melynek címéül Ady egy verssorát választotta. Legutóbb, 1934-ben jelent meg egyszemélyes magyar irodalomtörténet. Szerb Antalé. Fél évszázad óta hasonlóval senki sem jelentkezett, pedig szükség van egyéni megközelítésű, merész látású, újat felfedező, személyes hangú irodalomtörténetekre. Ez a munka ilyen, s ezért lebilincselő olvasmány, mely sokakat fog a magyar irodalom szeretetére indítani, eddig nem ismert írók és művek megismerésére

Covers_347400
elérhető
1

Ismeretlen szerző - A ​magyar irodalom története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sütő András - Évek ​- hazajáró lelkek
"Ebben ​a könyvben huszonöt esztendő írásaiból válogattam össze olyan cikkeket és naplójegyzeteket, amelyek - remélem - ma is számíthatnak olvasóim érdeklődésére, akik életük drága anyagából adták nekem a hitelt, hogy az kezes nélkül sem megy veszendőbe. A bizakodás perceiben azzal vigasztalom magam, hogy igyekeztem a törlesztésben nem hiábavaló. Miként ez a könyv is, amely híradásról egyről és másról, ami megesett velünk, önvizsgálat, egy valamikor fiatal író útkereséseinek dokumentuma, vallomás élő és már elköltözött kortársakról, hajdani viták írásos tükörcserepeinek foglalata. De mindezt nem tenném közre, ha a múltnak megídézése közben a jelen is meg nem szólna, mondván: ami az írás terén is megesett az ötvenes évek nemzedékével: hazajáró lelke szellemi közérzetünknek, az önvizsgálat tanulságai, az útkeresés gyötrelmei pedig okulásra lehetnek tán nem üres becsvágy, ha azt mondom: a rokon lelkem ifjú seregének..."

Benedek István - Az ​író lelke
Az ​írás egyfajta lelkiismereti dráma: az író azért ír, hogy kapcsolatot teremtsen. Aki próbálta, tudja, semmi sem nehezebb ennél. A valódi kapcsolat két ember közt is ritkaság, az író úgyszólván a lehetetlent kísérti, amikor a világgal akar kapcsolatot teremteni. Végül rendszerint beéri kevesebbel is. A világ többnyire közönyös, ha az író e közönyből mégis kapcsolatszikrát csihol, elégedetté válik. Ebben a kötetben azokat az írásokat gyűjtöttem össze, amelyek korábban a Bolond világ, A Lélektől Lélekig, és a Pusztába kiáltott szó című könyveimben jelentek meg az írók lelkéről meg az író lelkéről.

Béládi Miklós - Pomogáts Béla - Rónay László - A ​nyugati magyar irodalom 1945 után
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Babits Mihály - Az ​európai irodalom története
Ez ​a maga idején páratlan sikerű könyv vállalkozásnak is páratlan: egy nagy költő, a legműveltebb magyar költők egyike írja meg emlékezéseit olvasmányairól, könyvélményeiről, a világirodalomról. Egy lírikus vallomása ez, de mögötte az irodalom nagy értőjének, sőt tudósának szilárd ítéletei és jellemzései húzódnak meg. S ami még érdekesebb: a költői és ugyanakkor közvetlen előadásmódból az európai irodalom története folyamatos regénnyé áll össze, felejthetetlen figurákkal, izgalmasan összefonódott történésekkel. Babits nagy műve tizennégy év óta most jelenik meg először, és a mi irodalomfelfogásunk azóta természetesen sok tekintetben eltér ettől a lírai vallomástól. De a vallomás forrósága, a közvetlen kapcsolat a világirodalommal, semmit sem avult el azóta, sőt az elmúlt évek sok tekintetben még izgalmasabbá tették.

Fried István - Tíz ​híres regény
"Olvasni ​jó!" - kezdi könyvét a szerző, és ez a kurta kijelentés műve mottója, egyben summája is lehetne. Olvasni valóban jó, de jól olvasni nem könnyű, hiszen az olvasás bonyolult folyamat: együttmunkálkodás a szerzővel, fölfedezés, megismerés és értelmezés, élettapasztalatunk és önmagunk gazdagítása. És az olvasó éppen ezért olvasás közben szeretne még valamit, még többet megtudni a műről és írójáról, a mű keletkezésének miértjéről és hogyanjáról. Ebben siet a segítségére Fried István irodalomtörténész, az összehasonlító irodalomtudomány neves művelője, aki a világirodalom tíz híres regényét - a számára tíz legkedvesebbet, amit magával vinne arra az oly sokszor emlegetett lakatlan szigetre - úgy mutatja be az olvasónak, hogy felhívja a figyelmét minden olyan jelenségre, amelyek a szóban forgó regény olvasásakor érdekesek és tanulságosak lehetnek, megkönnyíthetik, még élvezetesebbé tehetik az olvasást. Célja - hogy ismét őt magát idézzük - "az olvasás jóízének megőrzése volt. S az olvasásban lelt élvezet megosztása a másik olvasóval".

Illés György - Szerelmek ​könyve
A ​költő arra kérte Hegedüs Nándort, beszéljen a váradi színigazgatóval, adjanak Annának szerepet. "Erdélyi Miklós teljesítette a kérést" - meséli Hegedűs -. "A darabra nem emlékszem, csak Annára. Egyetlen szó fejezi ki: rettenetes. Ilyen szőke tuskó még nem állott a színpadra. Se mozdulat, se hang és legkevésbé értelem. Gyula szenvedett a nézőtéren. Mikor faggatott, nem volt szívem megmondani, milyen katasztrófa ez a nő, mint színésznő." Juhász Gyula mégis cikket írt Sárvári Nusiról, a Nagyvárad című lap 1909. augusztus 29-i számában: "Sárvári Nusi szimpatikus, szép és talentumos fiatal színészleány. Minden szerepében komoly ambíciót mutatott és a kis föladataiban is nagyobb föladatokhoz méltóan, derekasan állotta meg a helyét. Mi úgy hisszük, hogy a kiforrott, az önmagára lelt Sárvári Nusi nemsokára azok sorába kerül, akik az új magyar dráma méltó tolmácsolói lesznek, hiszen övé az ifjúság, a jövő és megérdemli, hogy övé legyen a siker babérja is."

Radó György - Fehér ​éjszakáktól a Fekete-tengerhez
Műfordítókhoz ​és irodalomtörténészhez illő módszert választott Radó György a Szovjetunió megismerésére: Puskin. Lermontov, Nyekraszov, Gorkij. Majakovszkij és ukrán, grúz, örmény stb. írók kalauzolásával járja be Kiev, Moszkva, Leningrád, Baku, Jereván, Tbiliszi, Szocsi, Jalta híres utcáit, nevezetes épületeit, egyéb látványosságait. A világhírű "idegenvezetők" a hatalmas birodalom szépségei körül megláttatják a nagy történelmi, szellemi összefüggéseket is. és magyar fordítójuk útján feltárnak előttünk sok olyan érdekességet. különösséget is, amelyet az átlagutas sohasem vehet észre. Radó György könyve történelmi. művészeti és utazási irányítónak egyaránt hasznos.

Szerb Antal - A ​világirodalom története
„Ha ​a három pompás köteten, a világirodalom regényes életén, mohón és szinte megállás nélkül átvágtuk magunkat, s az első kábulatból ocsúdva visszaidézzük a szinte fizikai jóérzést, amit a rohanás okozott, rájövünk, hogy fiatalságunk támadt fel, és sodort szeszélyes törtében magával... Csak a húszas éveink ismerték a céltalan vélemények, sommás ítéletek pergőtüzét, az értékelések és újjáértékelések, a felfedezések és megtagadások, a célzások és idézetek záporozást, a vélemények fuldokló bőségét, érvek és ellenérvek kifogyhatatlan csatáját. A hajnalig tartó baráti vitákon alkoholnál részegítőbben szállt fel a könyvek gőze, megülte agyunkat, hogy támolyogva mentünk ki a szabad levegőre. Térben és időben milyen felelőtlen száguldás volt ez, népek és stílusok, egyének és korszakok seregszemléje, micsoda távoli szellemek lettek barátainknál bizalmasabbak, szerelmeinknél ismertebbek számunkra, mennyi titok részesei voltunk, miket életük és műveik sugalltak. Voltak kegyencek közöttük, akiknek cinkos módra elnéztük gyengéit, hahotázva idéztük csínyjeit, könyveiken keresztül-kasul szaladgáltunk, mint a játszótereken. Másokat dobogó szívvel tiszteltünk, műveikbe olyan áhítattal léptünk, mint a templomba, és szorongva mutogattuk egymásnak rejtett kincseit. Olvasni, minél többet olvasni, érezni, minél többet érezni - vallottuk mi is a századvég eszményét; beszélni róla, minél többet beszélni - kapcsoltuk hozzá a magunk fiatal igényét." - Halász Gábor

Ungvári Tamás - Kaland ​és gondviselés
Ungvári ​Tamás hatalmas monográfiájában a felvilágosodás korának szellemi, művészeti és tudományos történéseit nyomozza, valamint a felvilágosodás időszakában tapasztalható megújulás külső és belső - társadalmi, filozófiai és irodalmi - feltételeit. Hosszú teológiatörténeti, természettudomány-történeti, viselkedéselméleti passzusai átfogó korrajzot adnak, sőt azon túlnyúlva a 16. századtól a 19. század elejéig az emberiség főbb szellemi teljesítményeiről is tájékoztatnak. A hatalmas szakirodalomra épülő, eredetileg 1985-ben megjelent művet Ungvári professzor a legújabb kutatások tükrében átdolgozta és kiegészítette.

Ismeretlen szerző - Ki ​kicsoda a magyar irodalomban? (1000-től 2000-ig)
Nincs ​olyan irodalmár, akit ne hozna zavarba a kérdés: Mondd már meg, mi is az az irodalom!" Az ilyen - akár naivitásból is eredő - felszólítás úgyszólván beugratásként hat, mert nem lehet rá habozás nélkül tartalmas, minden kétséget kizáró meghatározással válaszolni.. az irodalomról egyetlen elméleti definició sem tudja feledtetni azt a banális történelmi igazságot: irodalom mindaz, amit az ember koronként annak tartott." - írja Cs. Gyimesi Éva. Sajnos e könyv szerkesztőinek nem állt módjukban mindenkiről írni, akit a saját korában "irodalommal foglalkozó embernek tartottak.Válogatásunk alapja az volt, hogy a ma szépirodalomnak tartott művekkel kapcsolatan áll-e valamilyen módon az illető. Így az esztétikai szempontból ma is íróknak tekintett emberek", ill. a szépirodalommal foglalkozó irodalomtörténészek, esztéták és kritikusok élveztek előnyt a válogatás során, valamint olyan híres történetírók, nyomdászok, fordítók, akik minden kétséget kizáróan bekerültek az irodalmi köztudatba. Külön figyelmet kívántunk fordítani a határon túli magyar irodalom személyiségeire. A szócikkek terjedelme nem biztos, hogy minden esetben arányban áll az alkotó jelentőségével. Úgy gondoltuk, hogy pl. az iskolai tankönyvek eléggé részletesen tartalmazzák az ismertebb írók és költők pályaképét, ezért a kevésbé ismert, de jelentős szerzőknek szántunk több helyet.

Kvétoslav Chvatík - Milan ​Kundera regényeinek világa
Milan ​Kundera írásainak megjelenése Magyarországon eseményszámba megy: Közép-Európának ez a sarka is figyel rá, várja műveit. Kundera nemcsak regényeiben, de esszéiben is tanúságot tett már róla, milyen szigorú bírája az irodalomnak - önmagának is. Munkásságáról ezúttal emigráns sorsában osztozó honfitársa, a prágai strukturalista iskola neveltje, a konstanzi egyetemen modern irodalomelméletet és -történetet előadó Kvetoslav Chvatik elemzését olvashatjuk. Chvatik minden előadásában és művében arra törekszik, hogy dinamikus, átfogó képet adjon a regényről mint autonóm művészeti formáról. Nem csoda hát, hogy éppen Kunderát és írásművészetét választotta témájául, hiszen számára - és nyilván még sokak számára - Kundera a par excellence regényíró. Ahogyan Kundera a regény egészének jelentésére teszi a hangsúlyt, Chvatik is egységében szemléli a teljes életművet, kimutatja logikus felépítését, visszatérő témáit. Kronológiai rendben elemzi Kundera műveit, a világirodalom egészébe, a XX. század második felében irodalmi folyamataiba illesztve bele őket. Szerinte Kundera volt az, aki a hatvanas években visszahelyezte jogaiba az elbeszélést mint olyat, és ami nem kevésbé fontos, az elbeszélőt, a narrátort, akinek van mersze beleavatkozni, beleszólni a történetbe. S bár főt hajt a szerző előtt, aki úgy tartja, magánéletéhez, pályája bukkanóihoz senkinek semmi köze, mert csak a mű számít, a regények szempontjából lényeges zenész és filmes múltról, közéleti szereplésről mégiscsak szót ejt, vizsgálja az írói életrajz és írói életmű viszonyát, meglepő összefüggéseket tárva fel. Jóvoltából beleszagolhatunk annak a közép-európai forrásvidéknek a levegőjébe, ahol ez az egyetemes, metafizikus témák felé forduló írásművészet gyökeredzik. Chvatik monográfiája, amelynek függeléke Kundera néhány cikkét, beszélgetést tartalmazza, lendületes, jól olvasható, modern felfogású, friss szemléletű munka.

Keszthelyi Tibor - A ​detektívtörténet anatómiája
Ritka ​kalandra invitálja az olvasót a szerző ebben a művében. A detektívtörténetnek, ennek az egyesek által túlbecsült, mások által viszont mellőzött, legfőképpen azonban félretett műfajnak a rejtélyét bogozza ki tudományos igénnyel, olvasmányos formában. Alapvető kérdésekre keresi a választ: mi a detektívtörténet, irodalmon belüli vagy azon kívüli jelenség-e, milyen a belső struktúrája; miben különbözik a regénytől és a novellától, melyek sajátos esztétikai törvényei? Az anatómus apró részleteket is feltáró szemléletmódjával teszi vizsgálat tárgyává a műfajt mint társadalmi jelenséget, számba veszi létrejöttének főbb irodalmi és társadalmi forrásait, megismertet a detektívtörténet fejlődésrajzával, jelentősebb mestereivel, és kijelöli helyét a szellemi alkotások világában. A boncolt anyag legmélyén két alapvető emberi ösztönre: a kíváncsiságra és a játékosságra bukkan. Ezek jegyében fogott ő is a nyomozáshoz, és kínálja az olvasónak ezt az igazi könyvújdonságot, amely új szempontokkal gazdagítja a téma irodalmát.

Milan Kundera - A ​regény művészete
"A ​regény állandó, hűséges kísérője az embernek a modern idők kezdete óta. A "megismerés szenvedélye" (amit Husserl az európai szellem leglényegesebb vonásának tekint) ekkor uralkodott el rajta, hogy megvizsgálja az ember konkrét életét, és megóvja >>a lét feledésé<>életvilágra<, a regény regénye, amely sok-sok szellemi izgalmat, felfedezést, kalandot kínál az olvasónak.

Covers_330656
elérhető
0

Ismeretlen szerző - A ​magyar irodalom története 1945-1975 I-IV.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_109625
Irodalmi ​alapfogalmak Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Irodalmi ​alapfogalmak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

John Sutherland - Sikerkönyvek
A ​komoly irodalmat magasra értékelik, de kevesen olvassák. A sikerkönyvekről viszon az irodalmi kritika hagyományosan nemigen vesz tudomást, pedig ha az eladott példányszámokat nézzük, nyilvánvaló, hogy az olvasóközönség a bestsellereket vásárolja. John Sutherland, a londoni University College oktatója az irodalomnak ezzel a kritika által elhanyagolt területével: a sikerkönyvekkel foglalkozik. Az 1970-es évek amerikai és angol bestsellereit vizsgálja: a háborús, tudományos-fantasztikus, horror-, "blúzrepesztő" vagy épp katasztrófatörténeteket. Jó részüket a magyar közönség ismeri, könyvből vagy a filmvászonról. A keresztapa, A fehér cápa, a Csillagok háborúja, a Kóma nálunk is nagy sikert aratott. Mi a siker titka? Van-e a könyvsikernek receptje? Azért olvassuk-e őket, hogy környezetünk, életünk ingerszegénységét ellensúlyozzuk, avagy elfojtott agresszivitásunk kiélésének civilizált módját biztosítva, szelepként működnek? John Sutherland könyvének árnyalt elemzései ezekre a kérdésekre keresnek választ, és közben az elmúlt évtized legnagyobb sikerei kapcsán a nagy könyvkiadók működésébe is bepillantást engednek.

Czigány Lóránt - A ​magyar irodalom fogadtatása a viktoriánus Angliában 1830-1914
Az ​összehasonlító irodalomtörténet és a magyar nemzeti irodalomtörténet számára egyaránt nélkülözhetetlen a magyar irodalom külföldi fogadtatásának vizsgálata. A szerző e feladat fontos részének megoldására vállalkozott. Munkája gazdag forrásanyagra épül, értéke azonban nemcsak a filológiai alaposságban és az összegyűjtött anyag kronológiai rendszerezésében rejlik, hanem magyarázatot ad arra is,hogy az adott periódusban miért és mire figyeltek fel Angliában a XIX. századi magyar irodalom terméséből, s mi az oka az érdeklődés változásainak. Így jut el az angol társadalmi és politikai viszonyok elemzéséhez, valamint olyan magyar történeti problémákhoz, mint a provincializmus, a nacionalizmus és az elkésettség.

Bajomi Lázár Endre - A ​mai francia irodalom kistükre
Úttörő ​munkát végzett a jelenkori francia irodalom kitűnő ismerője e könyv összeállításával; ugyanis Franciaországban sincs marxista igényű és szempontú új feldolgozás az 1945-1960 közti periódusról. Aligha van a világon még egy olyan irodalom, ahol az útkeresés, a kísérletezés, a társadalmilag haladó és a reakciós oly sokrétű és gazdag áradássá duzzadna, mint a francia. De nemcsak gazdagsága jellemző erre az irodalomra, amelynek haladó erői Aragonnal és Éluard-ral büszkélkedhetnek, hanem a hatása, nemzetközi tekintélye is. A francia irodalmat nem téveszthetik szem elől a szocialista írók és olvasók sem: haladó hagyományai és kiemelkedő írói, költői mellett éppen gazdagsága, kereső, kutató jellege, újszerűsége biztosít számára nem gyengülő vonzóerőt. A szerző impozáns anyagismerettel, biztonsággal tájékozódik ebben az útvesztőben: végigvezeti az olvasót az irodalmi irányzatokon, majd az egyes irodalmi műfajok szerint veszi sorra az alkotókat. A munkát gazdag képanyag egészíti ki.

Szabolcsi Miklós - Világirodalom ​a 20. században
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy József - Szép ​magyar szó
Könyvem ​szeretne kedves olvasmánya lenni mindazoknak, akik érdeklődnek nyelvünk szépségei iránt.

Szab%c3%b3_dezs%c5%91_ady
elérhető
1

Szabó Dezső - Ady
"Történelmi ​tény" - írta Szerb Antal Magyar Irodalomtörténetében -, hogy a húszas évek kezdetén Szabó Dezső volt a szellemi Magyarország legfontosabb embere. Egy egész nemzedék az ő könyvein keresztül alakította ki életformáját, az ő szemével nézte a szellem jelenségeit; előző korok vívmányaiból, a Nyugat-mozgalomból, ami maradandó, még Ady Endre is, csak rajta keresztül jutott el a magyar ifjúság nagy részéhez. Ez az átközvetítés a legnagyobb érdeme." Vajon milyen volt ez a Szabó Dezső festette Ady-kép? Hogyan látta, láttatta ez a szertelen, szélsőséges, különös alkotó századunk nagy lírikusát? Erre segít választ adni e kötet két tanulmánya.

Hollós Korvin Lajos - Alperes ​nem nyugszik
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kovács Sándor Iván - A ​"Syrena" és a szobor
A ​Zrínyi-tanulmányok (1979), az "Adria tengernek fönnforgó habjai" (1983, szerzőtárs: Király Erzsébet), A lírikus Zrínyi (1985), a Koboz és virginál (1990) után ismét Zrínyi-tanulmánykötettel jelentkezik Kovács Sándor Iván, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora, az újabb Zrínyi-kutatások fellendítő szervezője, fiatal irodalomtörténész-nemzedékek elindítója. A szerző műhelyében kimunkált műfaj: a "filológiai esszé" ezúttal olvasmányos tanulmányokkal és informatív Zrínyi-cikkekkel együtt alkot olyan szerves egésszé komponált könyvet, amelyben a Zrínyi-mű vizsgálatát a dunántúli Zrínyi-kultusz történetének néhány fontos fejezete egészíti ki. Kovács Sándor Iván új műve a "Pro Pannonia Kiadói Alapítvány" pályázatán joggal szerepelt sikerrel A "Syrena" és a szobor dunántúli palettáján klasszikus és rangos alkotók képviselik a Zrínyi-kultusz színárnyalatait, mint például Faludi Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Babits Mihály, Illyés Gyula, Weöres Sándor vagy Keresztury Dezső; mint Pécs és Szeged professzorhíressége, Koltay-Kastner Jenő vagy a Szigetvári Várbaráti Kör alapítója, Molnár Imre, "az utolsó szigeti várkapitány". A "Syrena" és a szobor izgalmas tanulmányban foglalkozik a zalai Zrínyi-hagyományokkal és a Nehéz méltóság című Zrínyi-dráma titkainak megfejtésével (A polgármester és a hadvezér).

Kollekciók