Ajax-loader

'babona' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Andrea Hirata - A ​végletek szigete
_Az ​első indonéz regény magyarul! Andrea Hirata, a fiatal indonéz író egy csapásra világsikert aratott első könyvével. A megkapó, finom humorral átszőtt történet bevezeti az olvasót a távoli indonéz sziget kannibál ősöket sem nélkülöző történelmébe, megismerteti népének egzotikus szokásait, különleges hiedelmeit._ A mesésen szép indonéz Belitong a földkerekség egyik ásványi kincsekben leggazdagabb szigete. A dúsgazdag szigetlakók világától elszakadva, az ónbánya szomszédságában mégis koldusszegény iskola küszködik a fennmaradásért, hogy a legszegényebb családok gyerekeit okíthassa. Történetünk kezdetén egy szellemi fogyatékos kisfiú érkezésének köszönhetően jön össze tíz gyerek, hogy végre megkezdődhessen a tanév. A kalandokkal tarkított, egyes szám első személyben elmesélt, helyenként mitologikus regény a szerző személyes élményein alapul. Ahogy a szemünk láttára felcseperedő fiú látja-láttatja, tanúi lehetünk két elkötelezett pedagógus, az öreg iskolaigazgató és a fiatal tanítónő hősies helytállásának, elbeszélőnk, a tehetséges szegény fiú és a gazdagok világából a nyomorúságos iskolába „menekülő” bakfis szerelmének, találkozhatunk mágussal, a jó és a gonosz erőivel, a minden akadályt leküzdeni kész tudásvággyal. És nem utolsósorban csodákkal, amelyekről kiderül, hogy igazi csodák nincsenek, mert csak igazi erőfeszítések árán születhet siker.

Fazekas István - Székely Sz. Magdolna - Igézet ​ne fogja...
Két ​néprajzkutató, Szendrey Zsigmond (1879-1943) és fia, Szendrey Ákos (1902-1965) a sokkötetes babonaszótár mintájára elkészítettek egy ugyancsak terjedelmes magyar babonalexikont, ám munkájuk kéziratban maradt, s végül eljárt fölötte az idő, korszerűtlenné vált. Akadt azonban két szerző, Fazekas István és Székely Sz. Magdolna, akik az örökösök engedélyével érdekes kis könyvet csináltak a hatalmas adathalmazból. Ahogyan a kötet elején írták, profanizálták" a néphitet. Egyéni eljárásuk nem vallástalanítást" jelent, hanem talán - nincs jobb szó - szentségtelenítést". Először is lefejtettek az eredeti szócikkekről minden tudományos magyarázatot, másodszor ironikus-tréfás hangnemben írták át a szöveget, megfelelő távolságot teremtve ezáltal a régi babona és a mai ember között. Említésre érdemes Horváth Péter rajzsorozata is, mely gunyorosságával jól segíti a fenti szándékot. Aki tehát a mai egyre elhatalmasodó divat nyomában okkultizmust keres ebben a kis babonaszótárban, csalódni fog, mert helyette szórakoztató néprajzi olvasmányt talál. Élő és élettelen környezetünk nagyon sok látható tárgyához és jelenségéhez kapcsolódnak hiedelmek. Füvek, fák, bokrok, égitestek, használati eszközök, állatok és sok más a hordozó. Minden különleges külsejű és magatartású ember is kedvence" a babonának. Aztán a láthatatlanok, a természetfölötti lények vagy a természetfeletti erővel bírók, boszorkányok, táltosok, garabonciások, hazajáró lelkek nagy terjedelmet kaptak a könyvben. A bevezetővel szemben azért annyit meg kell jegyeznünk, hogy ez nem hiteles kép" a magyar néphitről", csak egy részlete annak. Magyarnak pedig annyira magyar, hogy az eredeti gyűjtők beledolgozták a régi Magyarország minden nemzetisége hozzáférhető hiedelmeit. Igaz, ezek - a tudomány állítása szerint - sokszor inkább rokonaink, mint a keleti nyelvrokonok mai néphite.

Sinkovits Ferenc - Bácskai ​magyar időjóslás
Sinkovits ​Ferenc munkája (...) a szóbeli és írásos kultúra népi hagyománya egy ágának, a népi időjóslásnak megörökítésére, összegyűjtésére vállalkozott egyetlen községben, az észak-bácskai Csantavér népének reális, megbízható tapasztalatain alapuló természetismerete alapján. Földműves, állattenyésztő, gazdálkodó közösségről lévén szó, ez a hiteles megfigyeléseken alapuló, nemzedékekről nemzedékekre öröklődő népi tudás napi gyakorlati célt szolgál: felkészülni a várható természeti jelenségekre, hogy biztosítsák a termést, egyáltalán a termelt javak mennyiségét, minőségét, azaz az ember életét, továbbélését, létfenntartását. (...) Sinkovits nagy számú adattal dolgozik (2087!), kategorizál, csoportosít, elemez, magyaráz, gazdag szempontú táblázatokkal szemléltet, bizonyít, támasztja alá helytálló végkövetkeztetéseit. Az egyetlen közösség, Csantavér népi meteorológiai tudásának összegyűjtése sokat jelent a népi tudás hagyományozásának, megmentésének fontos munkájában. Az egyre halványuló népi emlékezet felelevenítése igen hasznos, mert az újító, technikai újdonságokat alkalmazó, modern gondolkodású gazda is jól tudja, hogy az időjárás ki nem iktatható tényező a termelésben.

1477042
elérhető
8

Daniel Kehlmann - Tyll
Ha ​Shakespeare ma élne, és regényt írna, az éppolyan volna, mint a Tyll. Tyll Ulenspiegel, a halhatatlan tréfacsináló a harmincéves háború zűrzavaros időszakában és időszakából teremt karneváli mulatságot. A szórakozott molnárt boszorkányperbe fogják, a fia, Tyll ezután fogadott nővérével útra kel: vásári mutatványosként végigjárja a háború dúlta Európát, mint udvari bolond pedig még a Téli király palotájába is eljut. Vagy mindez csupán a képzelet műve? Az olvasó csak kapkodja a fejét a kalandok végeláthatatlan tükörjátékában, ahol elmosódik a határ fantázia és realitás között, mígnem átveszi az irányítást a mese áradása. Daniel Kehlmann, a kortárs európai irodalom egyik legjelentősebb szerzője eddigi fő művében elképesztő lendülettel hirdeti, hogy bár az ember meghalhat, az életöröm halhatatlan.

Sarah Addison Allen - A ​barackfa titka
A ​harmincéves Willa Jackson az anyagi romlásba dőlt régi, előkelő déli család sarjaként kétes hírnévnek örvend. A Blue Ridge Madam – amit még Willa ükapja építtetett, és ami a környék legpompázatosabb otthonának számított – évek óta a hanyatlás és a szégyen jelképe. Willa megtudja, hogy volt osztálytársa, a nemesi származású Paxton Osgood, kívül-belül fel akarja újíttatni az épületet, hogy első osztályú fogadót alakítson ki belőle. Ám amikor az építkezés közben egy csontváz kerül elő a magányosan álló barackfa alól, rég eltemetett titkok kerülnek napvilágra, a városkában pedig furcsa események követik egymást. A véres rejtély minden várakozás ellenére közelebb hozza egymáshoz Willát és Paxtont, akik közösen kénytelenek szembenézni a két család szenvedéllyel és árulásokkal teli történetével, illetve kideríteni az igazságot, ami azóta is hatással van az élők sorsára. "Allen megint valami különlegeset alkotott, ami egyszerre gyönyörködtet és birizgálja a kíváncsiságunkat... Csodálatos történet, nem mindennapi szereplőkkel." - _Fresh Fiction_ "Öröm olvasni! Könnyedebb, bájosabb, pajkosabb leszel tőle. Rejtély és mágia modern köntösben! Jó szórakozást!" - _Tiffany_

Sarah Addison Allen - Sugar ​Queen - Édes élet
A ​huszonhét éves Josey Cirrini három dologban biztos: hogy észak-karolinai szülővárosában a tél a kedvenc évszaka, hogy ő egy igazi déli szépség igencsak szánalmasra sikerült utódja, és hogy az édességet legjobb, ha szekrénye rejtekében fogyasztja el. Josey élete hosszú éveken át eseménytelenül zajlik anyja házában. Vigaszt egyedül az édességekből és romantikus regényekből felhalmozott hatalmas készlet jelent számára, ezek közé menekül minden este... Egészen addig, amíg egy napon rá nem döbben, hogy a szekrényét elfoglalták. Nem más rejtőzött el benne, mint a helyi pincérnő, Della Lee Baker, a goromba, de érző szívű nő, aki egyharmad részt maga a végzet - de kétharmad részt egy tündéri keresztanya... Egy szerencsétlen, és hibákkal teli életből menekülve Della Lee úgy dönt, Josey titkos szekrénye a legbiztonságosabb hely számára. Cserébe megváltoztatja Josey életét - mert az bizony egyértelmű, hogy ez a szekrény nem egy boldog nő tulajdona. Della Lee nyers szeretetének hatására Josey hamar lemond a pekándió tekercsről és a karamelláról, felfedezi olykor nagyon is heves női ösztöneit, és hamarosan rádöbben, hogy az élet sokkal több lehetőséget rejt, mint gondolta.

Celia Rees - Farkasszem
Aki ​olvasta a XVII. századi Amerikában játszódó történet első részét, a Bűbájos Mary-t, bizonyára sokat töprengett rajta, miként is alakulhatott Mary Newbury, a bátor és nyíltszívű fiatal lány további sorsa, miután elmenekült Beulah-ból, ahol az elvakult, babonás tömeg boszorkánysággal vádolta, s így a biztos halál várt volna rá. A Bűbájos Mary ott ér véget, amikor Mary kétségbeesésében az erdőbe menekül, ahol nem csak üldözői, de a kemény tél, a vadállatok, és a portyázó indiánok is veszélyt jelentenek számára. A történet második, befejező részéből kiderül, hogyan menekül meg ebből a reménytelennek tűnő helyzetből, s hogyan válik különleges képességekkel bíró fiatal lányból az indiánok körében is nagy tiszteletnek örvendő varázslóvá. Amíg az első rész fojtóan feszült légkörével bilincselte le az olvasót, a Farkasszem-et eseménydús cselekménye teszi “letehetetlenné”; a sodró lendületű könyvből megtudhatjuk, milyen viszontagságokon kell keresztülmennie Marynek, míg végül megtalálja lelki békéjét.

Szeghalmi Lőrincz - Levelek ​az árnyékvilágból
Furcsa ​események helyszíne lett Ung vármegye 1839-ben, amelyekről első kézből, egy orvos levelezéséből értesülhetünk. Szeghalmi Lőrinczet kollégái szokatlan kóresethez hívják egy fiatalasszonyhoz, akit borzalmas görcsök gyötörnek, ám ha beveszi a helyi varázsoló ember gyógyító porát, megkönnyebbül, ám igen furcsa módon: eleven varangyos békákat kezd szülni. Az esettel a tekintélyes szakmai lap, az Orvosi Tár is foglalkozik, Szeghalmi doktor pedig egyre inkább belebonyolódik a nyomozásba. Borzalmas gyilkosságok, megelevenedő halottak és bosszúálló szellemek között kell küzdenie az életben maradásért és a rejtély megoldásáért. Szerencséjére segítői is akadnak: a tanulatlan füves ember, aki a népi gyógymódok avatott ismerője, valamint a titokzatos és szép nemes hölgy, Endrődy Ilona, akibe az orvos beleszeret, és akit szintén halálos veszély fenyeget. A történetben immár kettejük boldogsága a tét. A fennmaradt levelek tanúsága szerint, ha Szeghalmi Lőrincz történetesen nem az orvosi pályát választja, kivételes tehetségű író válhatott volna, stílusa és látásmódja egészen egyedi: az eseményeket sebészi pontossággal rögzíti, ám a szenvedély és a gyötrő kétségek minduntalan átütnek a szikár prózai anyagon.

Celia Rees - Bűbájos ​Mary
"...A ​látomások maguktól törtek rám, mint annak idején a nagyanyámra, de ezt a tudást nem tőle örököltem. Hanem anyámtól. Egészen másfajta képesség volt, meghaladta nagyanyámét. Éreztem, ahogy ránehezedik a vállamra, mint valami súlyos lepel..." Egy ágytakaróba fércelve rejtőztek több mint 300 évig azok a lapok, amelyekből a fenti idézet származik. Egy naplóból, melyet gondos kezek kitartó munkával rendeztek össze, hogy lapjait olvasva egy lenyűgöző és megindító történet bontakozzon ki. Marynek, egy boszorkány unokájának története... 1659 tavaszán egy hajó fut ki Southampton kikötőjéből, hogy az Újvilágba vigye a háborúk elől menekülő utasait. A fedélzeten van a 14 éves árva lány, Mary is...

Luby Margit - Bábalelte ​babona
Bábalelte ​babona, bolond aki kap rajta : ezzel a pompás ritmusu szólással rótta meg egy fiatal parasztleány Luby Margitot, a kitünő néprajzi irót, azért, mert házukban babonákat kutatott. E mondásból azt lehetne következtetni, hogy a babona már csak a mult emléke. Pedig a babona él, mint Luby Margit könyve is bizonyítja. Együtt él a néppel, össze is gyűjtötték csokorba a babonaköröket mind, de - sajnos - még nincs babonakataszterünk. Pedig fontos lenne megállapítani, hogy vidékenkint milyen babonakörök ismeretesek, melyek virágoznak legdusabban. Annak a gyüjtésnek, melyet Luby Margit Bábalelte babona cimmel tett közzé, az a nevezetessége, hogy egységes területről való, magja a szatmármegyei Tunyog és Matolcs, távolabbi köre Cseke és Nyirmegygyes, de a gyűjtés zöme Matolcs, a babonában leggazdagabb falu. Luby Margit nagy mestere a gyűjtésnek, de kitűnő iró is, így könyve nem csak a tudományt szolgálja, hanem a szórakozást is, mert igazán élvezetes olvasmány. Mi mindent tanulhat belőle a városi ember! Megtudja, hogy mi a rontás, ki és milyen a rontó, miben lehet valakinek ártalmára, meg lehet-e mindenkit rontani, miféle az a szerelmi rontás, meg az állat megrontása, olvashatunk boszorkányos történeteket, aztán a lidércről, táltosról és egyéb babonáról tudunk meg sok érdekeset. Városaink babonái (tudjuk, van bőven) hijjával vannak általában a nemzeti bélyegnek, a nép azonban még az idegen babonának is magyar jelleget kölcsönöz. Európa minden népe tele van babonával, s a babonákban sok a közös elem, de szinmagyar a kocsisbabonakör s a táltosmondakör. Ázsiai örökségünk ez, velünk élt az őshazában és ma is él eldugott falvak zárkozott parasztjainak ajkán. Luby Margit könyvében külön fejezetek szólnak ezekről a babonakörökről. A könyvet több eredeti, helyszínen készült fényképfelvétel teszi még érdekesebbé.

Gwenda Bond - Lány ​a kötélen
"Üdvözli ​nézőit a Cirque American! A tizenhat éves Jules Maroni álma, hogy kötéltáncos édesapja nyomdokaiba léphessen a magasban. A Repülő Garciák jelenléte azonban könnyen keresztülhúzhatja a lány számításait. A rivális Maronik és a Garciák ugyanis hosszú évtizedek óta esküdt ellenségként kerülik egymást… Jules azonban nem hajlandó tudomásul venni a családi drámát, és csakis a drótkötélre összpontosít. De amikor felfedez egy pávatollat – egy hírhedt, balszerencsét hozó tárgyat – a jelmezén, Jules kis híján elveszíti az egyensúlyát. Miközben egyre több titokzatos, balszerencsét hordozó talizmán bukkan fel a színen, Jules rájön, nincs más választása: segítséget kell elfogadnia, mégpedig a legváratlanabb forrásból: Remy Garciától, aki mellesleg a Cirque legjobb légtornásza. De mitől óvja annyira nagyanyja a lányt? Mit tartogatnak Jules számára a Nagy Arkánum lapjai? Meg lehet-e változtatni előre megírt sorsunkat?"

Gustav Jahoda - A ​babona lélektana
Gustav ​Jahoda könyvével világos, jól megírt, és ugyanakkor nagyon tanulságos, informatív munkát tart kezében az olvasó. A kis kötet az angol Penguin cég társadalomtudományi ismeretterjesztő sorozatának, az ún. Pelican sorozatnak (amelynek madáremblémája minden kötet borítólapján látható) legjobb hagyományait testesíti meg. A szerző szakember, a kérdéssel foglalkozó tudós, könyvének témáját nagy ismeretanyag alapján, sok forrásmunkát felhasználva dolgozta fel. Így a szöveg olyanok számára is sokat mond, akik már járatosak a babona különböző vetületeinek, problémáinak vizsgálatában. De a szerző feladata elsősorban a művelt laikus tájékoztatása volt.

Hans Hohlbein - Az ​inkvizítor
Tóbiást, ​az inkvizítort a Birodalom egyik északi kisvárosába szólítja hivatása. Buchenfeldben rettenetes dolgok történnek: a termények elrothadnak, a víz ihatatlanná válik és az újszülöttek születési rendellenességgel jönnek a világra. Buchenfeld népe úgy véli, hogy mindezért egyvalaki a felelis: Katrin, a patikus felesége. Tóbiás vonakodva végzi a vizsgálatot, ugyanis a feltételezett boszorkány nem más, mint gyerekkori szerelme...

Kurt Seligmann - Mágia ​és okkultizmus az európai gondolkodásban
"A ​legszebb dolog, amit átélhetünk, a titokzatos" - ezzel az Einstein-idézettel nyitja könyvét a szerző, s ennek kifejtése az egész könyv. Seligmann a nyugati civilizáció mágikus-misztikus álmait, kalandjait, kísérleteit foglalja össze az ókortól a XVIII. századig. Mezopotámiában kezdi - csillagok és számok mágiája, Bábeltornya -, majd Perzsiával és Egyiptommal folytatja mágiatörténeti vizsgálódásait. Szót ejt ezután Jehova harcosairól, a görögökről, a rómaiakról, majd hosszú fejezetben foglalkozik az alkímiával, a bölcsek kövével és a híres transzmutációkkal. Külön részt szentel a boszorkányságnak és feketemágiának. Miniatűr portrékban megrajzolja a középkor nagy tudós-mágusainak, Pico della Mirandolának, Agrippa von Nettesheimnek alakját, s beszél a kabbalisztikáról, a különböző jóslásfajtákról, a rózsakeresztesekről és a titkos társaságokról. Könyvének - amely a gondosan dokumentált tudományos feldolgozást lebilincselően érdekes előadásmóddal egyesíti (a szerző neve szürrealista festő volt!) - még élvezetesebbé teszi a rengeteg kép és illusztráció. Akik pedig további ismereteket is kívánnak szerezni a témában, azok a kötethez csatolt részletes irodalomjegyzékből tájékozódhatnak. A magyar könyvpiacon ilyen átfogó mű még egyáltalán nem jelent meg erről a témáról, így Kurt Seligmann műve jelentős adósságot pótol.

Gabriel García Márquez - A ​szerelemről és más démonokról
„A ​hír ott volt a főoltár harmadik fülkéjében, az evangéliumi oldalon. A kőlap az első csákányütéstől darabokra pattant, és egy rézvörös, élő hajzuhatag ömlött ki a kripta üregéből.az építésvezető meg a körülötte lévő emberei egyben akarták kihúzni az egészet, és minél tovább húzták, annál hosszabb volt és dúsabb, egészen a tövéig, mely még hozzá volt tapadva egy gyermekkoponyához. A (...) a rücskös salétrommarta kőlapon csak a keresztnév volt olvasható: Sierva María de Todos los Ángeles, a földre kiterített gyönyörű hajzat huszonkét méter, tizenegy centiméter hosszú volt.Az építésvezető egy cseppet sem csodálkozott rajta: elmagyarázta nekem, hogy az emberi haj a halál után is tovább nő, havonta egy centimétert, így tehát a huszonkét méter nagyjából kétszáz évnek fele meg. Nekem viszont nem tűnt hétköznapinak a dolog, mert a nagyanyám gyerekkoromban mesélt nekem egy tizenkét éves márkilányról, akinek olyan hosszú volt a haja, hogy úgy húzta maga után, mint egy menyasszonyi fátylat, és aki egy veszett kutya harapásába halt bele: a Karib tenger partvidékének falvaiban csodatévő szentnek tisztelik. Abból a feltevésből elindulva, hogy a kripta az övé lehet, megtudtam írni az aznapi cikkemet, és ez a könyv is abból született.”

Angelica Wolf - Babonák ​könyve
Miért ​kell félni a fekete macskától? Kik azok a boszorkányok, és hányfélék? Hányfajta szellemtől és másfajta lénytől féltek eleink, és féltek-e tőlük egyáltalán? Miben hittek eleink, és a nagy kultúrák lakói miféle vallási képzeteket osztottak? Mióta világ a világ, hiedelmek és babonák tengere tartja életben az emberek fantáziáját, hiszen az élet rengeteg eseménye mind-mind megfejtésre, értelmezésre várt. A babonák csakhamar mítoszokká, mitológiákká váltak, és időről-időre feledésbe merültek, hogy csakhamar mint a népi folklór elemei éljenek tovább. Ezekből a mítoszokból és babonafüzérekből nyújtunk át egy jókora csokorra valót az alábbiakban tematikus gyűjteményünkben, reméljük, kedvét leli a (kevésbé babonás) olvasó is.

Petrovácz István - Az ​Isten, a Sátán és a Muzsik
Ez ​az írás úgy született, ahogy a folyók, melyek sok-sok kis érből, csermelyből, búvópatakból nőnek eggyé. A tétova csermelyeket a természet tereli közös mederbe, a vadvizeknek az ember szab gátat. Az ősi regéket mesemondók, igricek, lantosok adják tovább "szájról szájra", s idővel a költők öntik végleges formákba őket. A szabályos partok közt méltóságosan hömpölygő árban, a versek, hősköltemények mértékes soraiban ott kavarog, fortyog, lüktet miden forrás színe, íze, zenéje, csak mi már nem figyelünk fel rájuk külön. A mai ember, a mai olvasó gyerek a szabályos folyók és a művészi formába öntött szavak között él. És lám, egyszer csak kezébe kap egy könyvet, melyben az érhez, a csermelyhez, búvárpatakhoz hasonló, gyorsan suhanó, egymás után felbukkanó, eltűnő történeteket talál. Ez az ősforrás. A keleti szlávok, fehéroroszok, ukránok valamikor a régi időkben pogányok voltak. Furcsa hiedelmek, babonák közt éltek. Aztán áttértek a keresztény hitre. De képzeletünkben a pogány hiedelmek, a megmagyarázhatatlan babonák nem maradtak, régi és újabb történetek elmondására, egymás közti suttogására késztették őket. Az embert legjobban az érdekli, hogyan is lett a világ, mitől é benne egymás mellett a jó és a gonosz. Ez a könyv erről is szól, az Isten és a Sátán felesben teremtett világról, az Isten körül csetlő-botló, jó szándékú szentekről és a néphitben élő boszorkányokról, garabonciásokról.

Covers_140747
Szerelmi ​babonák Ismeretlen szerző
6

Ismeretlen szerző - Szerelmi ​babonák
*Olyan ​almafát kell keresni, amelyiknek kilenc magva van. Azt a kilenc magot bele kell tenni egy óvatlan pillanatban a fiú zsebébe. Szerelmes lesz tőle. Naplemente után nem szabad szemetet kivinni a házból, ahol lány is van, mert nem megy férjhez. *Aki szombaton prüszköl, annak hűtlen lesz a szeretője. *Ha tükör eltörik, szerencsétlenséget jelent. hét évig nem megy férjhez a lány, vagy nem házasodik meg a legény. attól függ, hogy ki törte el.. *Madárral álmodni férjhez menést jelent. *Ha egy leány el akarta csábítani a legényt, az a haját egy tűbe húzta, s a legény ruhájába varrta! Engem is így akart megkapni egy leány, csak én észrevettem a mesterkedését! Még jó, mert nagyon csúnya volt szegény. *Lánynak nem szabad fütyörészni, mert egyesek szerint ettől megnő a csecse, és azt nem minden férfi szereti.

Jan-Philipp Sendker - Hazatérés
Olyan ​regény ez, mely örökre beégeti magát az ember szívébe. Történet egy olyan szerelemről, amely legyőzi az időt, a távolságot és a kételyt. Egy olyan szerelemről, melyet nem köt semmilyen feltétel, s melynek lényege a megrendíthetetlen hit és bizalom. A sikeres New York-i ügyvéd rejtélyes körülmények között eltűnik. Négy év múlva lánya, Julia egy szerelmes levelet talál a padláson, melyet apja egy Mi Mi nevű burmai nőnek írt sok-sok évvel ezelőtt. Julia Burmába utazik, az isten háta mögötti kis faluba, hogy fényt derítsen apja múltjára. Bár az apját reméli megtalálni, egészen másra lel. A regényt átszövi a miszticizmus és spiritualitás, a babonák és az asztrológia, melyek szervesen épülnek bele a délkelet-ázsiai emberek mindennapi életébe, akik szentül hiszik, hogy a lényeges dolgok láthatatlanok.

Deborah Murrell - Babonák ​könyve
Ugye ​milyen ismerősek ezek a babonák? De elgondolkodtunk-e már valaha eredetükön, és azon, hogy e balszerencsét elűzni hivatott szokások miként válhattak a mindennapi élet részévé? A babonák nagy része régi mesékből és mondákból alakult ki az idők során, s mindegyik mögött egy-egy történet rejlik, mely a letűnt korok embereinek gondolkodásmódjáról árulkodik. E vidám, könnyed és szórakoztató gyűjtemény a világ több mint ezer legismertebb néphiedelmének eredetét tárja fel. • Miért hoz balszerencsét a 13-as szám? • Miért viszi át az ifjú férj újdonsült feleségét a küszöb felett? • Miért balszerencsés átmenni a létra alatt? Ahogy e nagyszerű könyv is bizonyítja, az emberek mindig is igyekeztek a maguk pártjára állítani a szerencsét. Hihetünk-e a babonákban? Döntse el az olvasó!

Járainé Komlódi Magda - Növényi ​csodák
Tartalom: Boszorkányság, ​varázslat, alkímia A szerelem és termékenység virágai Művészetek ihletői Lidércfények, éjszakai "pillangók" Amit rosszul tudunk Ősi illatosítók, szépítőszerek Szent növények, vallási szimbólumok.

Ráth-Végh István - Két ​évezred babonái
"A ​régi ember nem érte be azzal, hogy csupán a környező világot népesítse be babonás jelenségekkel. Magához az emberhez is babonás képzeteket fűzött, s nem egy közülük örökül maradt apáról fiúra, fiúról unokára."

Ráth-Végh István - A ​varázsvessző
A ​könyv a varázsvesszőnek, ennek a páratlanul érdekes kuriózumnak a történetével kezdődik: hogyan kutatták vele régen a föld mélyének rejtett kincseit, sőt hogyan vadásztak vele régen a föld mélyének rejtett kincseit, sőt hogyan vadásztak vele gyilkosságok tetteseire is. A többi, csevegésszerű kis essay-ben az érdekességek tarka tömegét ontja az olvasó elé az illusztris szerző, mintegy jelképes varázsvesszővel tárva fel őket a századok rétegei alól. Néhány irodalmi ízű fejezetcím: Melyik régi író keresett legtöbbet? - A legunalmasabb műfaj - Restif de la Bretonne gránitnaplója - Tabarin - A csalások lexikona. Bolyongások kerülnek sorra a nyugati nagyvárosok bohémtanyáin. Mi volt a bécsi "Ludlambarlang"? Párisi bohémvilág. Mimi és Musette valódi története. Londoni tavernák. Hova járt Shakespeare és társasága? A régi Velence Márk-terének zenés, álarcos forgataga. Sor kerül a politikára is: A Népszövetség első terve 1713-ból. Divat és politika. A szélkakasok lexikona. Bizarr témák következnek: A gorombaság történetéből. A temetők mosolygó sírkövei. Az egyiptomi piramisok rejtélye. Milliós főnyeremények. Ötven elhangzott rádió-előadása közül a szerző hármat örökít meg: Lavater. Paracelsus. Mirabeau. A modern életből a művelt körök babonái érdeklik a szerzőt: Mi az igazság a "Fáraó átka" körül? A vészthozó gyémántok meséje. Fakírlegendák. A magyar származású genfi médium-csoda. A könyvet a maga nemében páratlan kis tanulmány zárja be: Az amazonok. Létezett-e a régi amazon-birodalom? Koronás amazonok. Kardforgató magyar és lengyel asszonyok. Török őrmester férjhez megy. A saragossai leány. Jeanne Hachette, a fejszés leány. Haarlem hős asszonya. Hivatásos asszonykatonák. Ross anyó. Hannah Snell. A francia forradalom hősnői és a Konvent évidíjai. Napoleon asszonykatonái és a becsületrend női tisztjei.

Carlo Levi - Ahol ​a madár se jár
A ​fasiszta Olaszország már az afrikai háború birodalmi mámorában izzik, sötétülőben az európai látóhatár, amikor egy fiatal olasz orvos-író-festő, száműzetésben, a kopár délolasz hegyek közt felfedez egy elzárt paraszti közösséget, és megírja róla az olasz Puszták népé-t. Ebben a napjainkig örökített lidércvilágban, melynek konok babonáitól idegen a remény, Levi egy rómainál is ősibb, történelmileg mindig vesztes, de elpusztíthatatlan Itália suta, de kemény arcélét tapogatja körül, melynek minden becsvágya és művészete ebbe a szóba sűrűsödik: megmaradás. Míg ezt az elesettségben szunnyadó erőt kutatja, melyen kicsorbult Róma államszervező erélye, majd a feudális erőszak, később az önmagára lelő ország nemzeti felbuzdulása és korunkban a fasizmus görögtüzes csinnadrattája, vádoló szavai egy felelősségtudatos értelmiségi aggodalmas kérdését is megfogalmazzák: ez a világ, melyben mindig üres szó volt a népjólét, a rend, a nemzeti nagyság, nem fog-e ösztönös bizalmatlansággal ellenállni a termékeny eszmékkel vajúdó és tevékeny való világ, a jobb és igazabb társadalom igézetének is?

Apuleius - A ​mágiáról / Virágoskert
Apuleiust, ​az ünnepelt szónokot, sikeres írót, könnyű tollú költőt, sokaktól csodált természettudóst i. sz. 158-ban beidézték az észak-afrikai Sabrata város bíróságára. Hatalmas tömeg gyűlt össze a tárgyalás napján, hogy meghallgassa a vádat - Apuleius mágikus üzelmekkel házasságra kényszerített egy nála tizenhárom évvel idősebb özvegyet -, és még inkább az író bravúrosnak ígérkező védekezését. Nem csalódott a hallgatóság: az író védőbeszéde - A mágiáról - ragyogóan szellemes érvelésével valóban nagyszerű szórakozást nyújtott. De a rejtélyek nem oszlottak el: Mire használta a tükröt? Miért vásároltatott halakat? Csakugyan tartott-e éjszakai varázsszertartást? Mi történt az epilepsziás fiúval? Mi volt az a kendőbe burkolt tárgy? Csontváz volt-e a szobor vagy Mercurius képmása? ... A Virágoskert ókori válogatás Apuleius beszédeinek legszebb helyeiből. Különös egyveleg anekdotákból, földrajzi, történelmi, természetrajzi érdekességekből, morális eszmefuttatásokból, dús verbális pompájú hasonlatokból, szinte verssé és zenévé párolódó szónoklattöredékekből. Az olvasó élvezettel fogja fölfedezni, hogyan kapcsolódik ezer szállal ez a méltatlanul elfeledett két Apuleius-írás a világhíres főműhöz, az Aranyszamárhoz.

Victoria Holt - A ​Landower örökség
Caroline ​Tressidor békében és nyugalomban éli kora ifjúságát egy gazdag házban, amikor váratlanul szembesül szülei sötét titkaival. A királynő uralkodásának ötvenedik évfordulójának ünnepségein az események drámai fordulatot vesznek, s ettől az egész élete megváltozik. Számkivetetté válik, akikben eddig bízott, sorra elfordulnak tőle, s száműzik egy távoli nagynénje cornwalli birtokára. A Tressidor kastélyban végre otthonra, szeretetre lel, ám az életét beárnyékolja a szomszéd Landower birtok lakóinak sorsa. Csalódások, keserűségek várják, s hiába ismeri meg a szerelmet, a beteljesülés egyre távolabbinak tűnik... Victoria Holt ezúttal is az ősi babonák, misztikus legendák földjére, Cornwallba vezeti el olvasóit, ahol minden megtörténhet.

Steven Reddog - Kutya ​mindent tudó
Ebhoroszkóp, ​kutyalegek, kutyás viccek, ebálmoskönyv, közmondások és babonák

Sz. Farkas Jenő - Drakula ​vajda históriája
Mindannyiunk ​képzeletében Drakula elegáns, frakkos úr, akinek hideg kézfogása, előreugró szemfogai, parázsló szemei borzongást keltenek nemcsak a Drakula-regények és -filmek szereplőiben, hanem az olvasókban és nézőkben egyaránt. Ezt a Drakulát Bram Stoker, ír regényíró teremtette közel száz éve, de regénye igen gazdag történelmi és néprajzi hagyományon alapul. A vámpír-Drakula mögött neves történelmi személyiség áll, aki a XV. század második felében Havasalföldön uralkodott, s már életében európai hírnévre tett szert kegyetlen tetteivel és törökellenes harcával. "Vérszopó" tulajdonsága pedig több száz éves kelet-európai tradícióra vezethető vissza. Farkas Jenő tanulmánya e kettős szálat követve tárja fel a mai "legenda" titkait.

Brian Leigh Molyneaux - A ​megszentelt bolygó
A ​könyv érdekfeszítő összefüggéseket tár fel egy olyan tág hagyománykörön belül, amely földünket úgy tekinti, mint az energia, illetve a spirituális erők tárházát. Áttekintésében a fogalmak mérhetetlen sokaságát öleli fel, köztük a sárkányösvényeket, a feng suit, az Élet Fáját, Gaiát, a megalitokat, szent folyókat és hegyeket vagy az ausztrál őslakók Álomidő-mítoszát.

Jen Van Guy - Beszél ​(?) a kéz
Beszél ​a kéz. Beszél az alakja, az ujjak formája, árulkodnak a körmök, a szőrszálak, a tenyér vonalai és dudorai. Már az ókorban jövendöltek tenyérből, és későbbi korokban is népszerű volt a tenyérjóslás. A ma emberét ugyanúgy érdekli, mit rejt a tenyere. Mindenki szeretné tudni, boldog lesz-e, viszontszeretik-e, előbbre jut-e, meddig él? E könyv segítségével ki-ki jobban megismerheti önmagát, felfedezhet saját személyiségében olyan vonásokat, amelyek később hasznára válnak.

Tasnádi Kubacska András - A ​mondák állatvilága
E ​könyv azokról a mesés történetekről, hiedelmekről szól, amelyek létező állatokhoz fűződnek, vagy kihalt állatok maradványairól szólnak. A tihanyi kecskeköröm legendájától kezdve a különböző sárkányhiedelmeken át az óriás tengeri kígyóig, a mesés állatok egész légióját vonultatja fel Tasnádi Kubacska színes mesék, legendák keretében, de mindig rámutatva arra, hogy mi ezeknek a hiedelmeknek reális alapja, illetve hogyan változtak át az állatvilág jelenségei természetfölötti hatalmakká az emberek tudatában.

Ráth-Végh István - A ​fáraó átka
Micsoda ​kincsestár a rég múlt korok világa! Ki ne volna rá kíváncsi, mit hittek, mit gondoltak a hajdanvolt emberek, micsoda babonaságok éltek - és bizony micsoda babonák élnek még ma is. Igaz, ami igaz, ma már senki sem hisz sem a griffmadár létezésében, sem a sebezhetetlenség csacsi csodaszereiben, hanem azért még ma is fel-felrémlik a csillagjóslás divatja, sőt vannak, akik a vizet, a fémet meglelő varázsvessző erejében sem kételkednek... Ráth-Végh István, a nagyszerű tollú kultúrtörténész egész életében nagy kíváncsisággal kutatta a történelmi korok sok-sok különösségét. Ezekből az izgalmas, érdekes írásokból válogattunk össze a Delfin barátai számára egy színes kötetre valót.

Kollekciók