Ajax-loader

'finnugor' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Er%c5%91s_mack%c3%b3
Erős ​mackó Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - Erős ​mackó
Hajdanában, ​sok ezer esztendővel ezelőtt élt a Káma folyó vidékén egy nagy család, a finnugorok. Sokáig éltek együtt, lassan azonban az ősi nagy család felbomlott, szétszóródott a szélrózsa minden irányában, és minden ága más-más földön találta meg a maga új hazáját. De akármerre mentek is, mindig rokonok maradtak, mert egyszer régen együtt éltek, egy nyelvet beszéltek, együtt vadásztak, halásztak, együtt ettek-ittak, vigadtak... Kötetünkben most csupa olyan nép meséit, dalait olvashatjátok, akik réges-régen a mi ükapáink ükapjának a testvérei voltak, és hasonló életükről hasonló meséket mondtak. Ne feledjétek el megnézni Rékassy Csaba szép, művészi rajzait sem, melyek a meséket kísérik.

A_tej%c3%bat_fiai
A ​Tejút fiai Ismeretlen szerző
10

Ismeretlen szerző - A ​Tejút fiai
Kötetünk ​a finnugor népek hitvilágáról szóló külföldi irodalomból kínál ízelítőt az érdeklődőknek. Immáron kétszáz éve folyik e népek mitológiájának kutatása, amely eleinte néhány más témájú kiadványban közzétett adatot eredményezett csupán, majd egyre intenzívebb gyűjtések és a feldolgozások egész sora jelzi a témával foglalkozó irodalom gazdagodását. Válogatásunkban a mitológiai tárgyú irodalomból az eredeti nyersanyag mellett tudományos igényű feldolgozásokat, nagyobb témákat összefoglaló elméleti és összehasonlító jellegű tanulmányokat mutatunk be. Sokféle nép egymástól eltérő szellemi kincséről, népi kultúrájáról s azon belül mitológiájáról szólnak e tanulmányok. S a vizsgált "mitológiákban" jószerivel csak annyi a közös, hogy valamennyi az uráli nyelvcsaládhoz tartozó népek képzeletének szülötte. Könyvünkből hiányzik a magyar "mitológia"; a tanulmányokat mégis úgy válogattuk össze, hogy a rokonnépek anyaga némiképp a magyar néphithez is párhuzamként szolgálhasson. Fontosnak tartottuk, hogy ne csak a szövegek, hanem a képek is beszéljenek, hiszen a mitológiának egyik fontos sajátossága, hogy képekkel, jelképekkel is beszél. Célunk volt, hogy több tanulmány is érintse a finnugor mitológiai tudat alapkérdéseit: a világteremtési mítoszokat, az istenek és a természeti démonok világát, az isteneknek szentelt áldozatokat és ünnepeket, a halott- és őskultusz szinte népenként különböző változatait.

Img_0006
Finnugor ​kalauz Ismeretlen szerző
4

Ismeretlen szerző - Finnugor ​kalauz
A ​magyarok nyelvrokonai Skandináviától Nyugat-Szibériáig népesítik be Észak-Eurázsiát. Az utóbbi években sok változás történt életükben. E kötet szerzői helyszíni tapasztalatok birtokában hiteles képet adnak az egyes népek mai helyzetéről. A bevezető fejezetek nyelvrokonsággal kapcsolatos, őstörténeti, történelmi kérdéseket tárgyalnak. A kötetet térképek, fotók, könyvajánló, címjegyzék és mutatók egészítik ki.

Covers_37269
A ​bálvány Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - A ​bálvány
Ez ​a kisregény-válogatás, amely az észt prózairodalom legfrissebb terméséből ad ízelítőt, a messzi északi rokon nép mai életére nyit ablatok, s a már hazánkban is jól ismert klasszikusok, Wilde, Tamsaare alkotásai után a ma élő és alkotó írók művészetébe enged bepillantást. A magyarral sok vonatkozásban rokon észt prózairodalom tematikailag igen gazdag, skáláján a falu átalakulásának problémájától kezdve a legifjabb nemzedék erkölcsi, etikai problémájáig szinte minden megtalálható. Traat, Krusten, Kross, VEtemaa, Raud és Unt a klasszikusok legjobb írói hagyományait ötvözi eggyé a fiatal írónemzedék igazságra törő kutatószenvedélyével, s ennek az írói alkotómódszernek eredményeként formai és tartalmi szempontból is sajátos, egyéni hangú írásaik nemcsak szűkebb pátriájukban, hanem annak határain túl is megérdemelt érdeklődésre tarthatnak számot.

Szomjas-Schiffert György - Lapp ​sámánok énekes hagyománya / Singing Tradition of Lapp Shamans
A ​szerzõ a finnugor zenét kutató munkája során az északi finn Lappföldön, Nunnanen faluban réntenyésztõ lapp gazdáktól és pásztorlegényektõl közel 300 jojkát (népdalt) gyûjtött magnetofonnal. Énekmondói közül hárman 140 olyan dallamot dúdoltak el, amelyek dús és rendszert mutató ornamentikájukkal eddig ismeretlen, régi énekes-kultúráról tanúskodnak. A kutatás kiderítette, hogy ez az éneklési mód sámánhagyomány, amely teljesen különbözik az európai éneklés módjától. A sámán dünnyögõ éneklése a természet különleges hangjainak utánzásával a bennük lakozó szellemekhez akar szólni. Ez a dobbal kísért, tánccal egybekötött éneklési mód az idõk folyamán folklorizálódott. A hajdani vallásos szövegek a 17. századi evangélikus hittérítés üldözõ és büntetõ tevékenysége miatt elhallgattak, és az eltelt három évszázad alatt el is felejtõdtek. A mai lappok az istenek és szellemek nevei helyett jojkáikban ismerõsök, híres réngazdák vagy lányok, asszonyok nevét említik, és a régi sámánok módján sok értelmetlen szótag közé rejtve jellemzik õket. A szerzõ e kétnyelvû mûvében a jojkák funkcióját elemzi, és az ornamentális, dünnyögõ sámánéneklés különleges zenei eszköztárát kottaképpel ábrázolja. Ez a monográfia az európai zene őstörténeti kutatásában régen hiányzó tanulmány, mert a lapp sámánéneklés módjának megfejtésével együtt az ó-európai ember zenekultúráját varázsolja elénk. A könyv kétnyelvû: angol és magyar.

Trócsányi Zoltán - Észak ​nomádjai
Hölgyeim ​és uraim, vegyék fel legmelegebb ruháikat, ha van prémes bundájuk, ne sajnálják előszedni a naftalinból, s ha van jó meleg teveszőr vagy akár jegesmedvebőr-takarójuk, terítsék magukra, mert oly vidékekre utazunk, - túl a 60. északi szélességi fokon, túl a sarkkörön, sőt túl a 70. északi szélességi fokon is - ahol sokszor a legvastagabb, legmelegebb ruha is kevés az Északi Jeges-tenger fagyos szele ellen. Jöhet hóförgeteg, amely nulláslisztté őrli a havat s a ruházat legparányibb résén keresztül orozva belopja a nyakunkba vagy a hónunk alá. Jöhet olyan hideg, hogy orrunk percek alatt hófehérré fagy és nincs ellene más védekezés, mint felkapnia kutyaszánkó vágtatása közben egy marék havat és dörzsölni, dörzsölni addig, amíg meg nem pirosodik. Rénszarvas szánkó vágtat velünk szélsebesen a félhomályban a csikorgó vagy már keményre fagyott havon s közben a Jeges-tenger felől félelmetesen visító orkán támad. Lehetetlen tovább folytatni az utat a hósivatagon, - meg kell állni, a szánkókból védőfalat kell építeni a szél komiszsága ellen, mögé kell bújni és várni kell, várni, - természetesen nem meleg szobában, hanem ott kint, a szabad ég alatt, ötvenfokos hidegben, amíg a szél ereje gyöngül és tovább lehet folytatnia kéjutazást Szibéria végtelen hómezőin. A rénszarvasok pihenés közben nekiállnak, hogy lábukkal a hó alól zuzmót kaparjanak ki maguknak ; őket nem feszélyezi a hóvihar s a bennszülött nomád kísérő gondtalanul csihol magának tüzet tűzszerszámából. Pipára gyujt, nagyot húz pálinkásbutykosából és egykedvűen várja, hogy vége legyen a viharnak. Neki mindegy, hány napig üvölt az orkán, nincs sietős dolga, akár egy hétig is elüldögél egyhelyben, ha van elegendő szárított hala vagy rénszarvashúsa, de ha nincs, akkor sem esik kétségbe. Egyszerűen levágja valamelyik kövérebb rénszarvasát, megissza meleg vérét és ha nem tudja megfőzni húsát, jóízűen elfogyasztja nyersen is. Az út, amelyre vállalkozunk, a legkevésbbé sem kies, - ahogy romantikus utazók szokták ajánlgatni útleírásaikat, de érdekesebb és izgalmasabb, sőt veszélyesebb is, mint az afrikai utazások, vagy legalább is éppen olyan veszélyes, bár itt igazán a legkevésbbé sem kell napszúrástól tartani. Ha nálunk a hőmérő lesüllyed mínusz húsz Celsius-fokra, katasztrófának érezzük, behúzódunk lakásunkba és nehezen szánjuk rá magunkat, hogy önként kimozduljunk a házból ; lemondunk a kávéházról, a megszokott délutáni kaláberről, mert odakint kellemetlen, riasztó, kétségbeejtő veszélyesen hideg az idő. ezen az úton, amelyre most indulunk, a húszfokos, szélcsendes hideg balzsamos, enyhe simogatás, amely mellett észak bennszülött nomádja kitűnően érzi magát. A gyerekek vidáman hancúroznak a hóban, a felnőttek kiülnek a sátor elé pipázni, a legény szerelmesen szorongat] a kezét szíve választottjának, s eszük ágában sincs dideregni, panaszkodni az időjárás ellen. Különös, számunkra érthetetlen világ ez. Tízhónapos tél, kéthónapos nyár. A föld az ember számára itt úgyszólván semmit sem terem. A Jeges-tenger partvidékének mocsaras, sík tundrái hallal, vaddal bőségesen ellátják azt a kevés embert, akit sorsa iderendelt posztnak az északi szélekre, de sorsuk növényi táplálékot elfelejtett adysi nekik. Hal és vad szárítva, füstölve, főve vagy egészen nyersen - a tápláléka az ittlakó nomád népeknek, akik közül igen sokan még a kenyeret sem ízlelték meg soha, nem is szólva azokról a növényi táplálékokról, amelyek Közép-Szibériában állandó olcsó tápláléka a legszegényebb embernek is. Mi, akik szegénységről és gazdagságról oly sokat gondolkozunk és oly sokat beszélünk, el sem tudjuk képzelni ezeknek az embereknek az életét, akiknek minden vagyona és kizárólagos életfenntartó eszköze a rénszarvas. Rénszarvasbőrből készül a ruhája, inge, sapkája és csizmája egyaránt, rénszarvasbőrből készül a sátortakarója és télen, amikor már elfogyott a szárított hala, egyetlen tápláléka a rénszarvashús. Rénszarvasban fejezik ki a gazdagságot, de a gazdag embernek nagy vagyonából egyéb haszna nincs, mint hogy több pálinkát tud venni az orosz kereskedőktől (akik ezzel az árucikkükkel a legészakibb vidékekre is elhatolnak), mint a szegények. Hatvan fok hideg. Dermesztő szél az északi. Jeges-tenger felől. Vad rénszarvascsordák. Szamojéd szánkók vágtatnak a tundrán. Tunguzok lovagolnak rénszarvasaikon. Csukcsok kutyaszánkói siklanak végig a havon. Kék róka. Hermelin. Hód. Coboly. Hattyúk. Dunnakacsák. - Szélcsendes idő. A délibáb csodálatos filmeket perget a hó felett az utas szeme előtt. óriás rénszarvasok és kutyák vágtatnak a levegőben, lábukkal felfelé. Gyönyörű kastélyok, várak jelennek meg. Az utas megdörzsöli a szemét: nem tudja, ébren van-e vagy álmodik, vagy egyszerűen káprázik a szeme? A láthatár szélén délfelé, mint a későn kelő lump, megjelenik a nap, hogy délután két órakor újra lenyugodjék. Hamar beáll az éjszaka és fent az égboltozat északi szegélyén tündéri tűzijátékban villódzik az északifény. A szivárvány összes színei vibrálnak, a legfurcsább tarkaságban és geometriai formákban. Végigvágtatunk, - hol rénszarvas-, hol kutyaszánkókon az Ob, Jeniszei, Chatanga, Lena, Indigirka, Korkodon, Kolyma, Anday völgyén, vagy ha. be vannak már fagyva e folyók és folyamok, hátukon, a jég hátán, - távol vagyunk hazulról, feledünk, otthon hagytuk mindennapi valóságos vagy képzelt bajainkat, panaszainkat és sirámainkat. Fent vagyunk a tundrákon, a szibériai erdőöv, a Taiga felett. Itt laknak, óriási területeken szétszórva a vogulok, osztjákok, szamojédek, dolgánok, jakutok, lamutok, jukagirok, korjákok, csukcsok, giljakok és kamcsadálok. Évezredes civilizációnk kényelméből mély sajnálkozással látjuk ezeknek az északi nomádoknak sanyarú életét, ők azonban talán semmivel sem boldogtalanabbak, mint mi, akik kedvezőbb éghajlati viszonyok között, sokszor a legnagyobb kényelemben töltjük életünket. Nekik is van sok évezredeken át kialakult kultúrájuk, - a rénszarvaskultúra, amely kétségkívül kevésbbé komplikált és kevésbbé kifinomodott, mint a mi kultúránk, azonban mégis megad észak nomádjának mindent, amit képzeletével el tud érni. Kivéve a pálinkát, amelyet a szomjas nomád mégis csak kénytelen délebben lakó embertársaitól vásárolni. Hol a boldogság? Hol él nyugodtabb, harmonikusabb életet az ember? Ott-e vajjon, ahol a kultúrának számtalan olyan áldása van, amelyről az emberek tömegeinek túlnyomó többsége csak tud, de nem részesül benne, vagy ott-e, ahol a kultúra áldásairól az embereknek nincs tudomásuk s igényeiket általában ki tudják elégíteni? Talán ezeknek az örökös hóban-fagyban élő embereknek neon is lenne ma sem semmi bajuk, ha a civilizáció szele meg nem legyinti őket alkohol és vérbaj formájában, mert - legalább is a háború előtti időkig - alig kaptak egyebet az európai kultúrától. Észak nomádjairól szól ez a könyv, de ezeknek a népeknek egyes törzsei enyhébb, délibb vidékeken maradtak vagy ide lehúzódtak, és már nem rénszarvas-nomádok, hanem egyhelyben lakó, állattenyésztő népek. Ilyenek a vogulok és az osztjákok s ezért könyvünkben, bár csak Észak nomádjaival óhajtottunk foglalkozni, e népek képének teljességéért leírjuk a délebbre lakó, letelepült vogulok és osztjákok életét is. Az irodalom, - amely Szibériával foglalkozik, végtelenül nagy - mint Szibéria hósivatagjai. Ezrekre és ezrekre rúg azoknak az útleírásoknak, természetrajzi, természettudományi, nyelvészeti, néprajzi, történeti, gazda sági, statisztikai, halászati, vadászati, túrisztikai munkáknak, tanulmányoknak, cikkeknek a száma, amelyek Szibériáról szólnak. Ezeknek csak futólagos áttekintése és ismertetése is kisebb könyvtárat terme ki. Ezért ebben a könyvben megválogattam, megrostáltam az anyagot. Azokat az útleírásokat és tudományos munkákat használtam fel, amelyeken át a legvilágosabb képet rajzolhattam meg az északi Jeges-tenger partvidékének lakóiról, Észak nomádjairól. Mert - el kell árulnom - hogy ez a mű nem egy szibériai kirándulás vagy expedíció úti naplója. De talán jobb is, hogy nem az. Egyetlen ember, még ha hosszú éveket tölt is Szibériában, nem láthat annyit, mint az a sok sok, különböző műveltségű, szakképzettségű és érdeklődésű utazó, aki úti élményeit szebbnél-szebb könyvekben írta meg. Több mint négyszáz év óta izgatja az oroszokat Szibéria rejtelmes titokzatossága, s azóta Szibériát teljesen leigázta a cári hatalom, orosz közigazgatás alá jutottak nemcsak a középázsiai török-tatár törzsek, hanem a feljebb lakó mongol, mandzsu fajtájú népek és a Szibéria legészakibb részén lakó különféle fajtájú arktikus népek is: Rengeteg hivatalos jelentés is készült Szibériáról, hiszen Oroszország itt nem az embereket akarta hatalma alá hajtani, akikből mindenkor igen kevés haszna volt, hanem a földet, amelynek rengeteg szene, vasa, mindenféle drága kincse van, a végtelen kiterjedésű erdőket, a hatalmas hegységeket és az északi Jeges-tenger partvidéki tundráit, amelyeknek, ha egyelőre talán nem is sejtik a mélyében lappangó kincseit, ezek birtoklásának mindenesetre meg van az a haszna, hogy Oroszországé az Északi Jeges-tenger partvidéke és kezében van az északi hajózás lehetősége, az északi tengeri útnak a maga. számára való biztosítása. Persze, ez az út egyelőre nem valami nagyjelentőségű, de azzá válhatik, ha egyszer a jég útjának az egyes időszakokban való irányát pontosan fogják tudni. Művem célja megismertetni az olvasót az Északi Jeges-tenger partvidéke lakóinak nomád világával. E nomád népek történetével, multjával és jelenével, vallási, néprajzi viszonyaival, életformáival, hajdan és most. S midőn e művet a magyar olvasóközönség elé bocsátom, nem mulaszthatom el, hogy meg ne emlékezzem e népek egyik legnagyobb modern kutatójáról, a jelen év elején elhalt Kai Donnerről, nekem huszonöt éven át kedves jó barátomról, aki, amikor 1911-ben első szibériai útjára indult, a szamojédek tanulmányozására, útjának minden fontosabb állomásáról küldött levelet vagy legalább levelezőlapot, s aztán, amikor több évi tanulmányútja után hazatért Finnországba, minden művét baráti ajánlásokkal küldötte meg nekem. Kai Donner 1908-ban több hónapot töltött Pesten körünkben, lelkes barátja volt hazánknak, tartotta velünk a közeli rokonságot s most, amikor e könyvemben finn nyelven írt Siperia című nagy művének alapos kritikai rostán átszűrt tudományos eredményeit felhasználom, nem fojthatom el mély meghatottságomat korai elmúlása felett. Kai Donner elsősorban nyelvtudós volt, de Siperia című művében a rénszarvas-kultúrában élő északnyugatszibériai nomád népek összes problémáit igyekszik megvilágítani és műve, amely, sajnos, egyelőre csak finn nyelven jelent meg, a szibériai problematikának számtalan részletkérdését oldja meg, vagy próbálja megoldani, utat mutatván vele a további kutatásoknak. Ez volt munkám egyik irányítója, részben forrása ; de természetesen felhasználtam számos útleírást, amelyek Észak nomádjairól a XVIII. század óta megjelentek. Egyébként forrásaimat a mű egyes fejezeteiben elárulom. Nem titkolom el, hogy források alapján dolgoztam. Alaposan kiaknáztam ezeket a forrásokat, mert az volt a célom, hogy mennél közvetlenebb impressziókat nyujtsak az olvasónak az észak különös világáról. Sajnálom, hogy ezek az impressziók nem egyéni impressziók. Vagy - hogy egészen őszinte legyek - talán nem is sajnálom. Könyvem elolvasása után sokan meg fogják érteni, miért nem sajnálom. Hölgyeim és uraim, vegyék elő legmelegebb ruháikat, bundáikat, teveszőr-plédjeiket, indulunk vissza, rég letűnt századokba és hosszú századok útján járjuk végig észak-Szibéria kietlen hómezőit! (Előszó)

Az_%c5%91shaz%c3%a1t%c3%b3l_a_k%c3%a1rp%c3%a1tokig
5

Ismeretlen szerző - Az ​őshazától a Kárpátokig
Eben ​a könyvben a szerzők a tér és idő kiszélesítésével a magyar ősmúltba vezetik vissza az olvasót. A honfoglaló magyarság "bejövetel" előtti, vagy éppen az idő tájt lezajlott történetének néhány epizódját, jellegzetes vonását írják le. Tárgyi emlékek, régészeti leletek, fennmaradt dallamok, csonka szövegek, mondák nyomán az ezeregynéhány esztendővel ezelőtt élt és megannyi törzsből összetevődött magyarság és az őt megelőző rokon avar nép szellemi kincseinek, gondolkodásmódjának, hitvilágának rajza bontakozik ki a tanulmányokból, melyeket különböző tudományágak legjobb képviselői írtak. Foglalkoznak a magyar őstörténet s a néprajztudomány összefüggéseivel, a csillagos ég Csodaszarvas-mondájával. Érdekes hitéleti következtetéseket vonnak le a Levédiában élt, majd hont foglaló ősök állattartási módjáról, szarvasmarha-kultuszáról. boncolgatják a hun és a finnugor mondák kapcsolatát. Vizsgálják az ősi magyar népzene rokonságát más népekéivel. Néhány ásatás leírása az avarokkal foglalkozik, de elmeséli szerzője azt is: mennyi érdekes élményt hoz egy-egy ilyen vállalkozás. S hogy ne csak az őshazabéliekkel ismerkedjék az olvasó, egy tanulmány a Kárpát-medencében előttünk, majd velünk együtt lakozó lovasnépek vaskohászatáról is szól. Élvezetesen megrajzolt, üde színekkel villogó kaleidoszkóp ez a kötet. Szellemi utazás népünk homályba vesző múltjába.

Nagy Károly - Őshazakeresőink ​nyomában
A ​magyar őstörténet egyik legizgalmasabb kérdéséről, az őshaza kereséséről szól ez az igazán unikális mű. Talán nem meglepő, de erről a valóban érdekes és lenyűgöző jelenségről eleddig tudományos monográfia nem született. Nagy Károly könyve sem száraz tudományossággal közelíti meg ezt a területet. A szerző a történeti érdeklődésű író kíváncsiságával nyomozott a magyar őshaza kutatói után, így a Julianus barátot és Kőrösi Csoma Sándort jól ismerő olvasóközönség most találkozhat más, kevésbé ismert kutatókkal is. A mű bemutatja például a 18. századi Turkolly Sámuelt, a 20. századi Zajti Ferencet, s az is kiderül, hogy a két gróf - Széchenyi Béla és Zichy Jenő - híres, 19. századi expedícióit lényegében ugyanaz motiválta, ami Kőrösi Csomát. És persze azokat is, akik lázasan hasonlítgatták nyelvüket a legkülönbözőbb népekével, így keresve a bölcsőt, a rokonságot. Ennek a torz változata ma is eleven, így a könyvből nem hiányzik a - gyakran a fantasztikum világába tartozó - délibábos "eredetelméletek" bemutatása sem. A kötet ritka kalandra hív, tartsanak velünk! "Nagy Károly munkáját olvasni öröm. Tartalmában gazdag, meggyőző összefogást készített az őstörténet egyik legizgalmasabb kérdéséről, az őshaza kereséséről. Megnyugtató a szerző józansága, olvasottsága, imponáló, hogy a szakma legkiválóbb ismerőit is szinte bevonja kutatásaiba. Könyvében sok a kevéssé ismert adat, ezért a szakembereknek is mondhat újat, egészében azonban a nagyközönséget igazítja el a tudomány rengetegében." Dr. Domokos Péter, az MTA doktora

Winter Erzsi - Kerezsi Ágnes - Agrafena Szopocsina - Szibériai ​rokonaink
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Finnugor-szamojéd ​(uráli) regék és mondák I-II.
Ritka ​vállalkozás kétkötetnyi eredményét veheti kézbe az Olvasó. A nagy és kis finnugor, valamint a magyarral távolabbi nyelvrokonságban lévő szamojéd népek rege- és mondakincséből kaphat ízelítőt. E roppant gazdag, ősi, a civilizációtól szinte a közelmúltig érintetlen folklóranyagban a magyarság kultúrájának - történelmének, néprajzának, hitvilágának - forrásvidékét sejthetjük. Ezért is van helye éppen ebben a környezetben néhány közismert, illetve kevésbé ismert magyar regének és mondának is. Minden egyes összetartozó mondatömböt bevezető tanulmány előz meg, részletes jegyzetanyag és ajánló bibliográfia követ. A válogatás figyelemreméltó értéke, hogy a szövegek túlnyomó részét eredeti nyelvből fordították, sőt, némely darabja friss gyűjtésből származik. Mindkét kötet végén gazdag, nagyobbrészt archív fekete-fehér és színes fotóanyag található. A Móra új kiadványát mind az érdeklődő fiataloknak, mind pedig a magyar, a történelem szakos tanároknak és a szakembereknek is szívesen ajánljuk.

Rácz István - Niilo Valonen - A ​finnugor népek népművészete
A ​kötet az egymástól évszázadokkal, sőt évezredekkel ezelőtt elvált finnugor népek díszítőművészetének rokon és eltérő vonásait vizsgálja. A díszítőművészet korszakait és műfajait egységben látja és láttatja, s egységes szemlélettel mutatja be az egymást követő történeti korok finnugor népművészetének alakulását.

Jaan Kross - A ​marcipánmester
A ​tallinni óvárosban áll egy régi patika, amelyben egykor Johann mester dolgozott szorgalmas segédjével, Marttal. A polcokon tucatnyi különféle edényben, csöbörben, palackban, színes üvegekben vannak a gyógyító folyadékok, párlatok, kenőcsök. A mester és tanítványa éppen nagy buzgalommal végzi felelősségteljes munkáját, amikor a százféle nyavalyában szenvedő városi tanácsnok küldet értük. A súlyos nyavalyára Johann mester szerint a legjobb orvosság a mitridácium. A tanácsnok nem bízik Johann mester tudományában, ezért kiköti, hogy a mesternek és a tanítványnak is meg kell kóstolnia a gyógyszert. Johann mesteren erőt vesz a tüsszögés, ezért a fejére húzott lábas alól diktálja inasának a mitridácium alkotóelemeit, így aztán Mart a fecskefészek helyett mézet, a pirított tömjén helyett málnalét, a három gramm rozmárpor helyett fél font nektárt kever az orvosságba, amely olyan jól sikerül, hogy a tanácsnok egész családja megkóstolja. Csakhamar az egész város megismeri, s mind a mai napig a gyerekek kedvence a Martról elnevezett marcipán.

Covers_138089
Sziklaszálon ​szép galamb Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - Sziklaszálon ​szép galamb
Rab ​Zsuzsa jelenlegi válogatása a maga műfaji változatosságával és a bemutatott népek sokféleségével, egyetlen kötet a keretén belül, magyar nyelven az eddigi legnagyobb vállalkozás a Szovjetunió népei gazdag folklórjának bemutatására. Az itt válogatott anyag közzététele önmagában is fontos esemény, hiszen a népköltészet hazai értői, kedvelői eddig ismeretlen vagy kevésbé ismert világba nyernek bepillantást. Ám ennek a kötetnek csupán egyik értékadó sajátossága ez a gonddal összeállított folklorisztikai tabló. Igazi jelentőségét mégis azoknak a költői értékeknek összessége adja, amellyel ezek az alkotások elmondták, kifejezték eme kontinensnyi föld különböző népeinek érzelmi, gondolati világát. És ezeket a költői értékeket csaknem eredeti fényükben, színárnyalatukban csodálhatjuk meg Rab Zsuzsa ritka leleményességű fordításai segítségével. A válogatás nemcsak térben, hanem időben is izgalmas szellemi kalandozást, meglepő zsákmányokkal kecsegtető vadászatot kínál az olvasónak. A helyi jellegzetességek, a nyelvcsaládok különfélesége, a hagyományok erősen elütő arculata mellett, a kötetben jól megférnek egymással a tegnapi és a több évszázados, sőt évezredes, vagy még ennél is régebbi múlt emlékei. A magyar olvasó számára az sem lehet közömbös, hogy a válogató-fordító megérdemelt figyelmet és terjedelmet szentel finnugor nyelvrokonaink népköltészetének tolmácsolására. De túl a nyelvrokonságon: "csak tiszta forrásból" merít az, aki ezt a könyvet olvassa.

Radó György - Nyelvrokonok ​között
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fodor István - Verecke ​híres útján...
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pusztay János - Az ​"ugor-török háború" után
"Aeneas ​Sylvius Piccolomini a XV. században egy veronai szerzetes észrevételével örökítette meg, miszerint a magyar nyelv rokona a vogulnak és az osztjáknak." Az uráli összehasonlító nyelvtudomány történetével, "játékszabályaival" és újabb eredményeivel, nyelvünk finnugor származásának perdöntő bizonyítékaival ismerteti meg az olvasót közérthető, világos előadásban a szerző.

Jaan Kaplinski - A ​jég és a Titanic / A jég és a hanga
A ​kiváló észt író és gondolkodó, Jaan Kaplinski két esszéregénye hasonló kérdéseket jár körül: milyen az emberi civilizáció és a természet viszonya, otthon lehet-e az ember az őt körülvevő világban, képes-e szemléletének megváltoztatására. Csupa létfilozófiai kérdés, melyeket mégis közérthetően, logikusan tárggyal a szerző. Egy kötetben olvasva a két szöveget (egyébként a szerzői szándékkal teljesen összhangban) feltűnik, hogy ezek hol egy-egy gondolkodási folyamat különböző fázisait, nézőpontjait villantják fel, hol egymásnak válaszolva, a másikat kiegészítve nyitnak új értelmezési lehetőségeket. A Nobel-díj egyik várományosaként, több kortárs irodalmi díj nyerteseként számon tartott Jaan Kaplinski már a hazai olvasóközönség előtt sem ismeretlen, hiszem eddig három kötetét fordították le magyarra.

Covers_184903
Finnugor ​regék és mondák Ismeretlen szerző
27

Ismeretlen szerző - Finnugor ​regék és mondák
A ​sorozat legújabb kötete a finnugor népek folklórjából válogat. A másfél száz történetből megismerjük e népek életének színterét, természeti, földrajzi környezetüket, egykori életmódjukat, szokásaikat és viszontagságaikat, melyeket többüknél írásos följegyzések, krónikák egyáltalán nem rögzítettek. A történelmi forrást így kizárólag a népi emlékezet, a mondák és a mondatöredékek jelentik. S ahogy fokozatosan az ismeretlenből ismerőssé, majd ismertté válik előttünk nyelvrokonaink világa, pontosabban e világnak az az apró szöglete, amelyet a monda megvilágít, úgy válhat szilárd meggyőződésünkké, hogy amit ezek a többnyire apró töredék népek szellemiekben létrehoztak, arra a legnagyobbak is büszkék lehetnének.

Pet Persut - Hangyalagzi
A ​vöröshangya feleségül veszi a szárnyashangyát. Csapnak is világraszóló lakodalmat! A vendégek ropják a táncot, virtuskodnak, a szitakötő megszökteti a menyasszonyt, amiből aztán nagy kalamajka támad. Pet Persut a neves cseremisz költő vidám verses meséje jó szórakozást ígér olvasóinak.

Rein Taagepera - A ​finnugor népek az orosz államban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Timo Parvela - Gyerekek! ​Tessék vigyázni!
A ​tanító bácsi sajátos viselkedése miatt az egész második osztály aggódik. Most ért véget a vakáció, éppen csak elkezdődött a tanév, ám a tanító bácsi igencsak fáradtnak tűnik. Ráadásul furcsákat is mond: folyton szeretetről és boldogságról beszél… Vajon mi köze ennek az egésznek egy csillogó-villogó új autóhoz és a tanító bácsi kiütéseihez? Ella és barátai súlyos betegségre gyanakodnak, ezért kerítenek egy orvost, akihez nem a tanító bácsit, hanem a makkegészséges Patét küldik információkért. Az egyik meglepő fordulat követi a másikat: a dolgok alakulásában nem kevés szerepet kap a tanító bácsi két kutyája, Préri és Farkas, egy jobb sorsra érdemes tanfelügyelő, sőt még egy bárányhimlős óriás-repülőmókus is. Ella és barátai a sorozat hatodik kötétében sem unatkoznak, és még egy „kedvenc helyre” is sikerült szert tenniük.

Covers_79467
Vacsora ​öt személyre Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - Vacsora ​öt személyre
A ​megtépázott külsejű „Történelmi Valóság” és Kadri, a 70-es évek modern értelmiségi fiatalasszonya – ilyen széles skálán mozognak a kötetbe foglalt öt darab szereplői. Mi kell ahhoz, hogy valaki jó hajóskapitány legyen? Passzus-e, avagy valami más? Lehet-e kicsi helyen, „helyi érdekű” keretek között valódi, tartalmas, emberi életet élni? Előfordulhat-e, hogy valaki természetes halállal hal meg, és mégis gyilkosság történik? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ a szerzők, és közben megismertetnek bennünket a távoliságában is közeli kis észt nép aranyos humorával és mindennapjainak problémájával.

Sass Henno - Itt ​jártam
Lakótelepen ​felnőni eleve szívás, pláne, ha az ember családja rendezetlen. Márpedig Rassé eléggé az. A bátyja például csak négy nappal idősebb nála. Nem, nem egy problémás ikerszülésről van szó... Igen, apuka két tóban pecázgatott... A két fiú tudja, hogyan álljanak bosszút apjukon. Mivel apu rendőr, az a legkézenfekvőbb, ha minden rosszba belekeverednek. Lopás, orgazdaság, benzinkút megcsapolása - sorban egyre komolyabb dolgok vezetnek el a nagy üzletig: a dílerkedésig. Igen ám, de ez a nagykutyák terepe, akik nem szeretik, ha hülyének nézik őket. Márpedig Sass lassan vágja le, hogy ezúttal tényleg szembejön vele az élet. A kérdés már csak az, ki is ül a kormánynál. Sass Henno izgalmas krimijével 2005 márciusában minden idők legfiatalabb szerzőjeként megnyerte az észt regényversenyt és az ezzel járó igen komoly pénzdíjat. A könyvből film is készült, mely szintén jelentős sikereket ért el: a 2008-as Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon mutatták be, s az IMDb-n 7,4-gyel megy, ami kelet-európai filmként gyakorlatilag a csillagos eget jelenti.

Hajdu Péter - Uráli ​népek
A ​mai finnugor és szamojéd népek germán, szláv, román és török népek közé ékelődve, szétszórtan élnek Európa közepén és keleti tájain, illetve Északnyugat-Szibériában. Az összefoglalóan urálinak nevezett nyelvcsaládnak szám szerint és kulturális teljesítményei alapján is legismertebb tagja a magyaron kívül a finn és az észt. E népek származásáról, történeti szerepéről, régi és mai kultúrájáról legközelebbi szomszédaik is meglehetősen tájékozatlanok, a távolabb élő, kisebb finnugor és szamojéd népekről pedig még a velük rokon finneknek és nekünk, magyaroknak sincsenek kellően megalapozott ismereteink. Az informálódás hiánya nyilván arra vezethető vissza, hogy a szélesebb közönségnek szánt összefoglaló tájékoztatás még nem született meg. Könyvünk ezt a mulasztást kívánja részben pótolni, az információ-átadás eszköze kíván lenni. Kötetünk célja az, hogy dokumentációs anyaggal illusztrált, tömör, modern, világos és tárgyilagos áttekintést adjon az uráli népek történetének alapvető problémáiról, művelődésük néhány jellegzetes megnyilvánulási formájáról. A kötetben szereplő tanulmányok szerzői ismert magyar és finn tudósok, akik több éves kutatómunkájuk eredményeit összegzik ezekben az írásokban, megismertetve az olvasót az uráli népek anyagi és szellemi kultúrájával, népművészetével, hiedelemvilágával, antropológiájával, a nyelvészet és régészet legújabb eredményeivel. A kötetet gazdag fotó- és ábraanyag illusztrálja.

Pusztay János - Gyökereink
Két ​nagy fejezetre oszlik a kötet: az első fejezetben szinte az uralisztika kutatási módszerének jelentős megújítójaként, a paleoszibériai nyelvek vizsgálatával foglalkozik, mivel ezek területileg közel találhatók az uráliakhoz, továbbá sok tipológiai hasonlóságot mutatnak ez utóbbiakkal, sok kérdésre választ tudnak adni. A szerző sorra veszi az egyes nyelvekben a grammatikai kategóriákat, egybeveti őket, vizsgálja tipikus vonásaikat. Ezzel az egybevetéssel már túllép a hagyományos uralisztika határain, olyan területre tapos utat, amely néhány évtizeddel ezelőtt még kívül esett az uralisztika kutatási körén. A Pusztay felvázolta kép igen egységes, de a szerző maga sem zárja ki a tévedések lehetőségét. A második fejezetben elsősorban a személyét ért kritikákra válaszol, félreértéseket tisztáz, hosszasabban tárgyalja a tudományos munkában felmerülő etikai kérdéseket, szervesen kiegészítve az első rész tartalmát. Bár szakszerűen tudományos mű, igen olvasmányos, és a napjainkban sokakat érdeklő magyar nyelv eredetével foglalkozik.

Unas_896448
Onomastica ​Uralica Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Onomastica ​Uralica
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Domokos Péter - Uralisztikai ​olvasókönyv
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Holger Pukk - Rein ​és Riina
Egy ​fiú menekül a sötét utcán. Sántít, az üldöző "varjúfiúkák" bandája mindjárt utoléri, megverik, megalázzák, elveszik a pénzét. Pedig édesanyja, a kórházi ápolónő nehezen keresi meg a fia taníttatásához szükséges rubeleket. a fiú szenvedélye, a fényképezés is nagyon sokba kerül, de azt sem lehet abbahagyni, mert épp most kapott díjat egy fontos kiállításon. Már úgy látszik, nincs menekvés, amikor az üldözött beleütközik a konkurrens huligánbandába. A hírhedett "Kalaposok" nem bántják, sőt megvédik, befogadják, megismertetik egy kedves kislánnyal. Még pénzt is adnak neki, hogy szabadabban hódolhasson a fotózásnak. Ám egyre gyarapodnak a megválaszolatlan kérdések. Miért olyan szívélyes a banda? Mi köti a gátlástalan huligánokhoz a szerencsétlen sorsú Rinát? Mi az oka a lány érthetetlen kedélyhullámzásainak? És miért fontos a bandának, hogy hol a kórház méregszekrénye? Segíthet-e a szerelem a bajba jutotton? Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre ad választ az észt író izgalmas regénye, amely a bűnöző, narkós fiatalok világában is hitelesen mutatja fel az igazi erkölcsi erőt, amely a megtévedt fiatalokat végül visszavezeti a becsületes emberek közé.

Ahto Levi - Szürke ​Farkas naplója
"...Ezen ​az éjszakán kiáltásra ébredtem, és láttam, amint Szaska életnagyságban a priccsen áll. Valami késelőket próbált elrugdosni magától. A támadók közt megláttam a Vörös Oleget, és egy szót sem értettem az egészből: Oleg meg Szaska barátok voltak - most meg... Szaska leugrott a priccsről, és az ajtó felé rohant, de be volt zárva. Mint aki eszét vesztette, végigrohant a barakkon, miközben azt kiáltotta: >De miért? Miért, fiúk? Mi-é-ért?< Már nem is tudta, merre fut, neki rohant az asztalnak és elesett. Egyszerre többen vetették rá magukat. Többé nem kelt fel. Csendesen leereszkedtem a padlóra, és bebújtam a priccs alá, gondoltam engem is megölhetnek, mert Szaska a barátom volt..." Az észt író naplóformában megírt regénye a tolvajok, gazemberek, gyilkosok kegyetlen világába vezeti el az olvasót. A történet főszereplője maga az író, Szürke Farkas, aki a zsiványélet után tizennégy esztendőt töltött el a különböző börtönökben és rabtelepeken. Egy érdekes ember küzdelmes útkeresését ábrázolja ez a mű, az alvilág mocsarából vissza az értelmes emberi életbe.

Covers_82653
A ​finnugor őshaza nyomában Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - A ​finnugor őshaza nyomában
Az ​őshaza-kutatás témája már középkori krónikáinak íróit is foglalkoztatta, a tudományos kutatások azonban csak a XVIII. században kezdődtek el. Nagyon messzire kellett visszamenni az időben, s erre a hosszú útra csakis több tudományág összefogásával lehetett vállalkozni; néprajzkutatók, régészek, nyelvészek kutatták vándorló őseink útját, hosszabb vagy rövidebb ideig tartó megtelepedési helyeit. A témával foglalkozó munkák ma már több-kevesebb biztonsággal eligazítanak bennünket a kérdések szövevényében. Kötetünk szemelvényanyaga kiterjed az őstörténet minden szakaszára, a legtávolabbi korszaktól, a finnugor együttélés korától a honfoglalást megelőző korig. Könyvünk nemcsak tudományos hitelességűszemelvénygyűjtemény, hanem érdekes, színes olvasmány is: Reguly Antal, Hunfalvy Pál, Vámbéry Ármin, Sebestyén Gyula, Gombocz Zoltán és mások vitatkoznak benne őseink útjáról.

Németh Imre - Az ​ősi szó nyomában...
Nem ​sokkal azután, hogy Kőrösi Csoma Sándor Tibetbe indult a magyarság ősi nyomait keresni, egy fiatal műkedvelő nyelvész, Reguly Antal szerencsésebb utat választott. Svéd, finn és német kollégái felismerései nyomán az akkori Oroszország északi részein kutatta az ősi szó nyomát chanti és manysi rokonainknál, nem kevésbé kalandos és fáradságos körülmények között, de fényesebb sikerrel. Amit néhány év alatt a munka emésztő lázában égve, erőit nem kímélve kikutatott és feljegyzett, az több mint egy évszázadra adott rendeznivalót a legkiválóbb magyar tudósok tucatjainak. Németh Imre könyve, immár második kiadásban, érdekfeszítően eleveníti meg Reguly valóban regénybe kívánkozó élettörténetét.

Juvan Sesztalov - Amikor ​a nap ringatott
Ősi ​sámánénekeket, halottsiratókat, ráolvasásokat, népdalokat és népmeséket idéz Juvan Sesztalov, a vogul nép legnagyobb költője új művében. Arról vall, ami szívének legkedvesebb: hogyan őrizte meg népe megragadóan tiszta gondolkodását, hogyan segített az ősi pogány hit befogadni a forradalmi eszméket, miért volt természetes, hogy az írástudatlan, nehéz körülmények között élő vogulok szinte megrázkódtatás nélkül tudtak átállni az ősközösségi életformáról a szocialista gazdálkodásra. A hajdani sámán-inas fia, a ma már nemzetközi hírű költő lírai kisregénye hiteles tudósítás legközelebbi nyelvrokonaink múltjáról és jelenéről.

Kollekciók