Ajax-loader

'finnugor' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Haz_tetejen
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Ház ​tetején egy fél lepény
Vajon ​van-e eleven egérfogó? Bizony van: a macska! Miféle nagyapa az, aki szakállt növeszt a hátán? Ez a nagyapa nem más, mint a gyalu. Mező közepén hússal teli tányér - mi az? Sokáig törhetnénk a fejünket, mire megfejtenénk, hogy - egérfészek. Találós kérdések gyűjteménye ez a kötet, melyet Mándoki László néprajzkutató állított össze rokon népeink rejtvényeiből. A finnek, lappok, vogulok, osztjákok mellett helyet kaptak a lív, mari, komi, mordvin, udmurt népek találósai is. A gyönyörű illusztrációk Vida Győző tehetségét dicsérik.

Viivi Luik - A ​történelem szépsége
Az ​észt írónő 1946-ban született Viljandi közelében. Az egyetem elvégzése után könyvtárosként, levéltárosként dolgozott. Tallinnban él. Első verseskötete óta ("Pilvede püha" - "Felhők ünnepe", 1965), a legjentősebb észt költők között tartják számon. Verseskötetek, gyermekversek, ifjúsági és kisregények után több nyelvre lefordított első regénye ("Seitsmes rahukevad" - "A béke hetedik tavasza", 1985) nemzetközi sikert hozott számára, amelyet megerősített első magyarul is olvasható műve, "A történelem szépsége" ("Ajaloo ilu", 1991)

Komoróczy Géza - Sumer ​és magyar?
"A ​puli sumer eredetét, s ezzel persze a sumer-magyar rokonságot, Pálfalvy Sándor a mezopotámiai ásatások leleteivel akarta bizonyítani. Az assuri ásatások adatait Sir H. J. Mc. Donald: Ruin City of Assur. London 1895.; a lagasi ásatások adatait Dr. Mc. Kenzie: Lagash Cuneiform. London 1912.; az eridui ásatások adatait M. Tellmann: Archaische Texte aus Eridu. Dresden 1894. című könyvéből... merítette. Az illető régészek természetesen puli-feliratokat találtak. A száraz valóság: ilyen nevű mezopotámiai régész vagy ékíráskutató szerzők és ilyen című könyvek sohasem léteztek. Minden adatot a "sumer-magyarológus" szerző ötlött ki."

Voigt Vilmos - Irodalom ​és nép északon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Németh Imre - Az ​ősi szó nyomában...
Nem ​sokkal azután, hogy Kőrösi Csoma Sándor Tibetbe indult a magyarság ősi nyomait keresni, egy fiatal műkedvelő nyelvész, Reguly Antal szerencsésebb utat választott. Svéd, finn és német kollégái felismerései nyomán az akkori Oroszország északi részein kutatta az ősi szó nyomát chanti és manysi rokonainknál, nem kevésbé kalandos és fáradságos körülmények között, de fényesebb sikerrel. Amit néhány év alatt a munka emésztő lázában égve, erőit nem kímélve kikutatott és feljegyzett, az több mint egy évszázadra adott rendeznivalót a legkiválóbb magyar tudósok tucatjainak. Németh Imre könyve, immár második kiadásban, érdekfeszítően eleveníti meg Reguly valóban regénybe kívánkozó élettörténetét.

Szabédi László - A ​magyar nyelv őstörténete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rapcsányi László - Boros János - Vendégségben ​őseinknél
Az ​álmok néha valóra válnak, ha évtizedek múlva is. Ilyen volt a diákkori ábrándozás a térkép fölött arról, hogy milyen jó lenne eljutni oda, ahol a régi magyarok jártak, az őshazába. A hely, a tér megnyílt előttünk, de az utazásra készülődve felvetődött, vajon a múltba, az időbe hogyan fogunk eljutni? A témával ismerkedve, könyveket lapozgatva találtunk kalauzainkra, a tudósokra. A régi szerzők nyomán a maiakra. Az írott útbaigazítások után az élőszóbeliekre. Történészek, régészek, nyelvészek, antropológusok, folkloristák, magyarok és szovjetek - oroszok, hantik, komik, baskírok, tatárok, ukránok - finnek és más nemzetbeliek készséggel vezetettek be tudományuk világába, mondták el kutatásaik eredményeit, fejtették ki előttünk nézeteiket. Az őstörténet tudományvilágában éppúgy kalandoztunk tehát, mint a tájakon, ahol eleink élhettek. Az Urálon innen és túl, az Irtis és az Ob mocsártengerében, a komi föld tajgarengetegében, a baskírok, a tatárok ligetes országában, a Volga mentén, a Donnál, a Kubánnál, a Kaukázus árnyékában, az Azovi-tenger, a Meótisz homokos partján, az ukrán sztyeppén és a Kárpátok szelíd hegyei között. Régi nyomokat kerestünk, régi emlékeket véltünk felfedezni, barátságos, velünk érző, rokonszenvező és rokon emberek között valóban vendégségben jártunk. Ősi tájak mai lakói és a régmúlt ötven tudósa segítségével - vendégségben őseinknél. Erről szól ez a szabálytalan útikönyv. Köszöntjük az Olvasót a régi könyvek szép szokása szerint tisztelettel és barátsággal. Mert a mi könyvünk ugyancsak régi is, meg új is, útirajz is, történelem is. A tájakat, melyeken őseink életek, barangoltak igéztük fantáziával: hajdani öltözékében, és meg-meglestük mai arcát Meótiszen innen és Urálon túl. Gyakran emlegetett szerencsénk úgy hozta, hogy eddig talán még nem is akadt más, aki így, egyvégtében végigjárta volna őstörténetünk, népvándorlásunk útját. És Nyugat-Szibériától a Kárpátokig mindenütt volt egy dolgozószoba, egy intézet, egy ásatás, ahol ezzel a témával foglalkoztak, és jó néhány tudós, akikkel erről beszélgettünk. Népünk múltjának színtere a Szovjetunió területére esik, de a magyar csak egy a sok-sok nép között, amelyik ott hagyta nehezen kibogozható jegyeit a tengernyi ország sztyeppéin, folyópartjain. Milyen népekkel éltünk, keveredtünk, merre sejthetők a rokoni szálak, mit őrzött meg több évezredes múltjából nyelvünk, milyen kollektív tapasztalatokkal, ismeretekkel érkeztünk hazánkba? A szovjet-magyar közös kutatások, történészeink, régészeink, néprajzosaink egyre bővülő köre válaszol erre, és talál hallatlanul izgalmas feladatokat ezen a történelmi utakkal keresztül-kasul szabdalt kontinensen. Mi, az utazók, úgy éreztük, hogy jelet kell hagynunk ezeknek a kutatásoknak régmúltjáról, mai eredményeiről, és sohasem titkolt hevülettel kérdeztünk, figyeltünk, ismerkedtünk. Azt hiszem érzelmes, fogékony utazók voltunk.

Er%c5%91s_mack%c3%b3
Erős ​mackó Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - Erős ​mackó
Hajdanában, ​sok ezer esztendővel ezelőtt élt a Káma folyó vidékén egy nagy család, a finnugorok. Sokáig éltek együtt, lassan azonban az ősi nagy család felbomlott, szétszóródott a szélrózsa minden irányában, és minden ága más-más földön találta meg a maga új hazáját. De akármerre mentek is, mindig rokonok maradtak, mert egyszer régen együtt éltek, egy nyelvet beszéltek, együtt vadásztak, halásztak, együtt ettek-ittak, vigadtak... Kötetünkben most csupa olyan nép meséit, dalait olvashatjátok, akik réges-régen a mi ükapáink ükapjának a testvérei voltak, és hasonló életükről hasonló meséket mondtak. Ne feledjétek el megnézni Rékassy Csaba szép, művészi rajzait sem, melyek a meséket kísérik.

A_tej%c3%bat_fiai
A ​Tejút fiai Ismeretlen szerző
8

Ismeretlen szerző - A ​Tejút fiai
Kötetünk ​a finnugor népek hitvilágáról szóló külföldi irodalomból kínál ízelítőt az érdeklődőknek. Immáron kétszáz éve folyik e népek mitológiájának kutatása, amely eleinte néhány más témájú kiadványban közzétett adatot eredményezett csupán, majd egyre intenzívebb gyűjtések és a feldolgozások egész sora jelzi a témával foglalkozó irodalom gazdagodását. Válogatásunkban a mitológiai tárgyú irodalomból az eredeti nyersanyag mellett tudományos igényű feldolgozásokat, nagyobb témákat összefoglaló elméleti és összehasonlító jellegű tanulmányokat mutatunk be. Sokféle nép egymástól eltérő szellemi kincséről, népi kultúrájáról s azon belül mitológiájáról szólnak e tanulmányok. S a vizsgált "mitológiákban" jószerivel csak annyi a közös, hogy valamennyi az uráli nyelvcsaládhoz tartozó népek képzeletének szülötte. Könyvünkből hiányzik a magyar "mitológia"; a tanulmányokat mégis úgy válogattuk össze, hogy a rokonnépek anyaga némiképp a magyar néphithez is párhuzamként szolgálhasson. Fontosnak tartottuk, hogy ne csak a szövegek, hanem a képek is beszéljenek, hiszen a mitológiának egyik fontos sajátossága, hogy képekkel, jelképekkel is beszél. Célunk volt, hogy több tanulmány is érintse a finnugor mitológiai tudat alapkérdéseit: a világteremtési mítoszokat, az istenek és a természeti démonok világát, az isteneknek szentelt áldozatokat és ünnepeket, a halott- és őskultusz szinte népenként különböző változatait.

Ringné Müller Anikó - Zirc ​és a festői Bakony
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Img_0006
Finnugor ​kalauz Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - Finnugor ​kalauz
A ​magyarok nyelvrokonai Skandináviától Nyugat-Szibériáig népesítik be Észak-Eurázsiát. Az utóbbi években sok változás történt életükben. E kötet szerzői helyszíni tapasztalatok birtokában hiteles képet adnak az egyes népek mai helyzetéről. A bevezető fejezetek nyelvrokonsággal kapcsolatos, őstörténeti, történelmi kérdéseket tárgyalnak. A kötetet térképek, fotók, könyvajánló, címjegyzék és mutatók egészítik ki.

Covers_37269
A ​bálvány Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - A ​bálvány
Ez ​a kisregény-válogatás, amely az észt prózairodalom legfrissebb terméséből ad ízelítőt, a messzi északi rokon nép mai életére nyit ablatok, s a már hazánkban is jól ismert klasszikusok, Wilde, Tamsaare alkotásai után a ma élő és alkotó írók művészetébe enged bepillantást. A magyarral sok vonatkozásban rokon észt prózairodalom tematikailag igen gazdag, skáláján a falu átalakulásának problémájától kezdve a legifjabb nemzedék erkölcsi, etikai problémájáig szinte minden megtalálható. Traat, Krusten, Kross, VEtemaa, Raud és Unt a klasszikusok legjobb írói hagyományait ötvözi eggyé a fiatal írónemzedék igazságra törő kutatószenvedélyével, s ennek az írói alkotómódszernek eredményeként formai és tartalmi szempontból is sajátos, egyéni hangú írásaik nemcsak szűkebb pátriájukban, hanem annak határain túl is megérdemelt érdeklődésre tarthatnak számot.

Szomjas-Schiffert György - Lapp ​sámánok énekes hagyománya / Singing Tradition of Lapp Shamans
A ​szerzõ a finnugor zenét kutató munkája során az északi finn Lappföldön, Nunnanen faluban réntenyésztõ lapp gazdáktól és pásztorlegényektõl közel 300 jojkát (népdalt) gyûjtött magnetofonnal. Énekmondói közül hárman 140 olyan dallamot dúdoltak el, amelyek dús és rendszert mutató ornamentikájukkal eddig ismeretlen, régi énekes-kultúráról tanúskodnak. A kutatás kiderítette, hogy ez az éneklési mód sámánhagyomány, amely teljesen különbözik az európai éneklés módjától. A sámán dünnyögõ éneklése a természet különleges hangjainak utánzásával a bennük lakozó szellemekhez akar szólni. Ez a dobbal kísért, tánccal egybekötött éneklési mód az idõk folyamán folklorizálódott. A hajdani vallásos szövegek a 17. századi evangélikus hittérítés üldözõ és büntetõ tevékenysége miatt elhallgattak, és az eltelt három évszázad alatt el is felejtõdtek. A mai lappok az istenek és szellemek nevei helyett jojkáikban ismerõsök, híres réngazdák vagy lányok, asszonyok nevét említik, és a régi sámánok módján sok értelmetlen szótag közé rejtve jellemzik õket. A szerzõ e kétnyelvû mûvében a jojkák funkcióját elemzi, és az ornamentális, dünnyögõ sámánéneklés különleges zenei eszköztárát kottaképpel ábrázolja. Ez a monográfia az európai zene őstörténeti kutatásában régen hiányzó tanulmány, mert a lapp sámánéneklés módjának megfejtésével együtt az ó-európai ember zenekultúráját varázsolja elénk. A könyv kétnyelvû: angol és magyar.

Trócsányi Zoltán - Észak ​nomádjai
Hölgyeim ​és uraim, vegyék fel legmelegebb ruháikat, ha van prémes bundájuk, ne sajnálják előszedni a naftalinból, s ha van jó meleg teveszőr vagy akár jegesmedvebőr-takarójuk, terítsék magukra, mert oly vidékekre utazunk, - túl a 60. északi szélességi fokon, túl a sarkkörön, sőt túl a 70. északi szélességi fokon is - ahol sokszor a legvastagabb, legmelegebb ruha is kevés az Északi Jeges-tenger fagyos szele ellen. Jöhet hóförgeteg, amely nulláslisztté őrli a havat s a ruházat legparányibb résén keresztül orozva belopja a nyakunkba vagy a hónunk alá. Jöhet olyan hideg, hogy orrunk percek alatt hófehérré fagy és nincs ellene más védekezés, mint felkapnia kutyaszánkó vágtatása közben egy marék havat és dörzsölni, dörzsölni addig, amíg meg nem pirosodik. Rénszarvas szánkó vágtat velünk szélsebesen a félhomályban a csikorgó vagy már keményre fagyott havon s közben a Jeges-tenger felől félelmetesen visító orkán támad. Lehetetlen tovább folytatni az utat a hósivatagon, - meg kell állni, a szánkókból védőfalat kell építeni a szél komiszsága ellen, mögé kell bújni és várni kell, várni, - természetesen nem meleg szobában, hanem ott kint, a szabad ég alatt, ötvenfokos hidegben, amíg a szél ereje gyöngül és tovább lehet folytatnia kéjutazást Szibéria végtelen hómezőin. A rénszarvasok pihenés közben nekiállnak, hogy lábukkal a hó alól zuzmót kaparjanak ki maguknak ; őket nem feszélyezi a hóvihar s a bennszülött nomád kísérő gondtalanul csihol magának tüzet tűzszerszámából. Pipára gyujt, nagyot húz pálinkásbutykosából és egykedvűen várja, hogy vége legyen a viharnak. Neki mindegy, hány napig üvölt az orkán, nincs sietős dolga, akár egy hétig is elüldögél egyhelyben, ha van elegendő szárított hala vagy rénszarvashúsa, de ha nincs, akkor sem esik kétségbe. Egyszerűen levágja valamelyik kövérebb rénszarvasát, megissza meleg vérét és ha nem tudja megfőzni húsát, jóízűen elfogyasztja nyersen is. Az út, amelyre vállalkozunk, a legkevésbbé sem kies, - ahogy romantikus utazók szokták ajánlgatni útleírásaikat, de érdekesebb és izgalmasabb, sőt veszélyesebb is, mint az afrikai utazások, vagy legalább is éppen olyan veszélyes, bár itt igazán a legkevésbbé sem kell napszúrástól tartani. Ha nálunk a hőmérő lesüllyed mínusz húsz Celsius-fokra, katasztrófának érezzük, behúzódunk lakásunkba és nehezen szánjuk rá magunkat, hogy önként kimozduljunk a házból ; lemondunk a kávéházról, a megszokott délutáni kaláberről, mert odakint kellemetlen, riasztó, kétségbeejtő veszélyesen hideg az idő. ezen az úton, amelyre most indulunk, a húszfokos, szélcsendes hideg balzsamos, enyhe simogatás, amely mellett észak bennszülött nomádja kitűnően érzi magát. A gyerekek vidáman hancúroznak a hóban, a felnőttek kiülnek a sátor elé pipázni, a legény szerelmesen szorongat] a kezét szíve választottjának, s eszük ágában sincs dideregni, panaszkodni az időjárás ellen. Különös, számunkra érthetetlen világ ez. Tízhónapos tél, kéthónapos nyár. A föld az ember számára itt úgyszólván semmit sem terem. A Jeges-tenger partvidékének mocsaras, sík tundrái hallal, vaddal bőségesen ellátják azt a kevés embert, akit sorsa iderendelt posztnak az északi szélekre, de sorsuk növényi táplálékot elfelejtett adysi nekik. Hal és vad szárítva, füstölve, főve vagy egészen nyersen - a tápláléka az ittlakó nomád népeknek, akik közül igen sokan még a kenyeret sem ízlelték meg soha, nem is szólva azokról a növényi táplálékokról, amelyek Közép-Szibériában állandó olcsó tápláléka a legszegényebb embernek is. Mi, akik szegénységről és gazdagságról oly sokat gondolkozunk és oly sokat beszélünk, el sem tudjuk képzelni ezeknek az embereknek az életét, akiknek minden vagyona és kizárólagos életfenntartó eszköze a rénszarvas. Rénszarvasbőrből készül a ruhája, inge, sapkája és csizmája egyaránt, rénszarvasbőrből készül a sátortakarója és télen, amikor már elfogyott a szárított hala, egyetlen tápláléka a rénszarvashús. Rénszarvasban fejezik ki a gazdagságot, de a gazdag embernek nagy vagyonából egyéb haszna nincs, mint hogy több pálinkát tud venni az orosz kereskedőktől (akik ezzel az árucikkükkel a legészakibb vidékekre is elhatolnak), mint a szegények. Hatvan fok hideg. Dermesztő szél az északi. Jeges-tenger felől. Vad rénszarvascsordák. Szamojéd szánkók vágtatnak a tundrán. Tunguzok lovagolnak rénszarvasaikon. Csukcsok kutyaszánkói siklanak végig a havon. Kék róka. Hermelin. Hód. Coboly. Hattyúk. Dunnakacsák. - Szélcsendes idő. A délibáb csodálatos filmeket perget a hó felett az utas szeme előtt. óriás rénszarvasok és kutyák vágtatnak a levegőben, lábukkal felfelé. Gyönyörű kastélyok, várak jelennek meg. Az utas megdörzsöli a szemét: nem tudja, ébren van-e vagy álmodik, vagy egyszerűen káprázik a szeme? A láthatár szélén délfelé, mint a későn kelő lump, megjelenik a nap, hogy délután két órakor újra lenyugodjék. Hamar beáll az éjszaka és fent az égboltozat északi szegélyén tündéri tűzijátékban villódzik az északifény. A szivárvány összes színei vibrálnak, a legfurcsább tarkaságban és geometriai formákban. Végigvágtatunk, - hol rénszarvas-, hol kutyaszánkókon az Ob, Jeniszei, Chatanga, Lena, Indigirka, Korkodon, Kolyma, Anday völgyén, vagy ha. be vannak már fagyva e folyók és folyamok, hátukon, a jég hátán, - távol vagyunk hazulról, feledünk, otthon hagytuk mindennapi valóságos vagy képzelt bajainkat, panaszainkat és sirámainkat. Fent vagyunk a tundrákon, a szibériai erdőöv, a Taiga felett. Itt laknak, óriási területeken szétszórva a vogulok, osztjákok, szamojédek, dolgánok, jakutok, lamutok, jukagirok, korjákok, csukcsok, giljakok és kamcsadálok. Évezredes civilizációnk kényelméből mély sajnálkozással látjuk ezeknek az északi nomádoknak sanyarú életét, ők azonban talán semmivel sem boldogtalanabbak, mint mi, akik kedvezőbb éghajlati viszonyok között, sokszor a legnagyobb kényelemben töltjük életünket. Nekik is van sok évezredeken át kialakult kultúrájuk, - a rénszarvaskultúra, amely kétségkívül kevésbbé komplikált és kevésbbé kifinomodott, mint a mi kultúránk, azonban mégis megad észak nomádjának mindent, amit képzeletével el tud érni. Kivéve a pálinkát, amelyet a szomjas nomád mégis csak kénytelen délebben lakó embertársaitól vásárolni. Hol a boldogság? Hol él nyugodtabb, harmonikusabb életet az ember? Ott-e vajjon, ahol a kultúrának számtalan olyan áldása van, amelyről az emberek tömegeinek túlnyomó többsége csak tud, de nem részesül benne, vagy ott-e, ahol a kultúra áldásairól az embereknek nincs tudomásuk s igényeiket általában ki tudják elégíteni? Talán ezeknek az örökös hóban-fagyban élő embereknek neon is lenne ma sem semmi bajuk, ha a civilizáció szele meg nem legyinti őket alkohol és vérbaj formájában, mert - legalább is a háború előtti időkig - alig kaptak egyebet az európai kultúrától. Észak nomádjairól szól ez a könyv, de ezeknek a népeknek egyes törzsei enyhébb, délibb vidékeken maradtak vagy ide lehúzódtak, és már nem rénszarvas-nomádok, hanem egyhelyben lakó, állattenyésztő népek. Ilyenek a vogulok és az osztjákok s ezért könyvünkben, bár csak Észak nomádjaival óhajtottunk foglalkozni, e népek képének teljességéért leírjuk a délebbre lakó, letelepült vogulok és osztjákok életét is. Az irodalom, - amely Szibériával foglalkozik, végtelenül nagy - mint Szibéria hósivatagjai. Ezrekre és ezrekre rúg azoknak az útleírásoknak, természetrajzi, természettudományi, nyelvészeti, néprajzi, történeti, gazda sági, statisztikai, halászati, vadászati, túrisztikai munkáknak, tanulmányoknak, cikkeknek a száma, amelyek Szibériáról szólnak. Ezeknek csak futólagos áttekintése és ismertetése is kisebb könyvtárat terme ki. Ezért ebben a könyvben megválogattam, megrostáltam az anyagot. Azokat az útleírásokat és tudományos munkákat használtam fel, amelyeken át a legvilágosabb képet rajzolhattam meg az északi Jeges-tenger partvidékének lakóiról, Észak nomádjairól. Mert - el kell árulnom - hogy ez a mű nem egy szibériai kirándulás vagy expedíció úti naplója. De talán jobb is, hogy nem az. Egyetlen ember, még ha hosszú éveket tölt is Szibériában, nem láthat annyit, mint az a sok sok, különböző műveltségű, szakképzettségű és érdeklődésű utazó, aki úti élményeit szebbnél-szebb könyvekben írta meg. Több mint négyszáz év óta izgatja az oroszokat Szibéria rejtelmes titokzatossága, s azóta Szibériát teljesen leigázta a cári hatalom, orosz közigazgatás alá jutottak nemcsak a középázsiai török-tatár törzsek, hanem a feljebb lakó mongol, mandzsu fajtájú népek és a Szibéria legészakibb részén lakó különféle fajtájú arktikus népek is: Rengeteg hivatalos jelentés is készült Szibériáról, hiszen Oroszország itt nem az embereket akarta hatalma alá hajtani, akikből mindenkor igen kevés haszna volt, hanem a földet, amelynek rengeteg szene, vasa, mindenféle drága kincse van, a végtelen kiterjedésű erdőket, a hatalmas hegységeket és az északi Jeges-tenger partvidéki tundráit, amelyeknek, ha egyelőre talán nem is sejtik a mélyében lappangó kincseit, ezek birtoklásának mindenesetre meg van az a haszna, hogy Oroszországé az Északi Jeges-tenger partvidéke és kezében van az északi hajózás lehetősége, az északi tengeri útnak a maga. számára való biztosítása. Persze, ez az út egyelőre nem valami nagyjelentőségű, de azzá válhatik, ha egyszer a jég útjának az egyes időszakokban való irányát pontosan fogják tudni. Művem célja megismertetni az olvasót az Északi Jeges-tenger partvidéke lakóinak nomád világával. E nomád népek történetével, multjával és jelenével, vallási, néprajzi viszonyaival, életformáival, hajdan és most. S midőn e művet a magyar olvasóközönség elé bocsátom, nem mulaszthatom el, hogy meg ne emlékezzem e népek egyik legnagyobb modern kutatójáról, a jelen év elején elhalt Kai Donnerről, nekem huszonöt éven át kedves jó barátomról, aki, amikor 1911-ben első szibériai útjára indult, a szamojédek tanulmányozására, útjának minden fontosabb állomásáról küldött levelet vagy legalább levelezőlapot, s aztán, amikor több évi tanulmányútja után hazatért Finnországba, minden művét baráti ajánlásokkal küldötte meg nekem. Kai Donner 1908-ban több hónapot töltött Pesten körünkben, lelkes barátja volt hazánknak, tartotta velünk a közeli rokonságot s most, amikor e könyvemben finn nyelven írt Siperia című nagy művének alapos kritikai rostán átszűrt tudományos eredményeit felhasználom, nem fojthatom el mély meghatottságomat korai elmúlása felett. Kai Donner elsősorban nyelvtudós volt, de Siperia című művében a rénszarvas-kultúrában élő északnyugatszibériai nomád népek összes problémáit igyekszik megvilágítani és műve, amely, sajnos, egyelőre csak finn nyelven jelent meg, a szibériai problematikának számtalan részletkérdését oldja meg, vagy próbálja megoldani, utat mutatván vele a további kutatásoknak. Ez volt munkám egyik irányítója, részben forrása ; de természetesen felhasználtam számos útleírást, amelyek Észak nomádjairól a XVIII. század óta megjelentek. Egyébként forrásaimat a mű egyes fejezeteiben elárulom. Nem titkolom el, hogy források alapján dolgoztam. Alaposan kiaknáztam ezeket a forrásokat, mert az volt a célom, hogy mennél közvetlenebb impressziókat nyujtsak az olvasónak az észak különös világáról. Sajnálom, hogy ezek az impressziók nem egyéni impressziók. Vagy - hogy egészen őszinte legyek - talán nem is sajnálom. Könyvem elolvasása után sokan meg fogják érteni, miért nem sajnálom. Hölgyeim és uraim, vegyék elő legmelegebb ruháikat, bundáikat, teveszőr-plédjeiket, indulunk vissza, rég letűnt századokba és hosszú századok útján járjuk végig észak-Szibéria kietlen hómezőit! (Előszó)

Az_%c5%91shaz%c3%a1t%c3%b3l_a_k%c3%a1rp%c3%a1tokig
5

Ismeretlen szerző - Az ​őshazától a Kárpátokig
Eben ​a könyvben a szerzők a tér és idő kiszélesítésével a magyar ősmúltba vezetik vissza az olvasót. A honfoglaló magyarság "bejövetel" előtti, vagy éppen az idő tájt lezajlott történetének néhány epizódját, jellegzetes vonását írják le. Tárgyi emlékek, régészeti leletek, fennmaradt dallamok, csonka szövegek, mondák nyomán az ezeregynéhány esztendővel ezelőtt élt és megannyi törzsből összetevődött magyarság és az őt megelőző rokon avar nép szellemi kincseinek, gondolkodásmódjának, hitvilágának rajza bontakozik ki a tanulmányokból, melyeket különböző tudományágak legjobb képviselői írtak. Foglalkoznak a magyar őstörténet s a néprajztudomány összefüggéseivel, a csillagos ég Csodaszarvas-mondájával. Érdekes hitéleti következtetéseket vonnak le a Levédiában élt, majd hont foglaló ősök állattartási módjáról, szarvasmarha-kultuszáról. boncolgatják a hun és a finnugor mondák kapcsolatát. Vizsgálják az ősi magyar népzene rokonságát más népekéivel. Néhány ásatás leírása az avarokkal foglalkozik, de elmeséli szerzője azt is: mennyi érdekes élményt hoz egy-egy ilyen vállalkozás. S hogy ne csak az őshazabéliekkel ismerkedjék az olvasó, egy tanulmány a Kárpát-medencében előttünk, majd velünk együtt lakozó lovasnépek vaskohászatáról is szól. Élvezetesen megrajzolt, üde színekkel villogó kaleidoszkóp ez a kötet. Szellemi utazás népünk homályba vesző múltjába.

Nagy Károly - Őshazakeresőink ​nyomában
A ​magyar őstörténet egyik legizgalmasabb kérdéséről, az őshaza kereséséről szól ez az igazán unikális mű. Talán nem meglepő, de erről a valóban érdekes és lenyűgöző jelenségről eleddig tudományos monográfia nem született. Nagy Károly könyve sem száraz tudományossággal közelíti meg ezt a területet. A szerző a történeti érdeklődésű író kíváncsiságával nyomozott a magyar őshaza kutatói után, így a Julianus barátot és Kőrösi Csoma Sándort jól ismerő olvasóközönség most találkozhat más, kevésbé ismert kutatókkal is. A mű bemutatja például a 18. századi Turkolly Sámuelt, a 20. századi Zajti Ferencet, s az is kiderül, hogy a két gróf - Széchenyi Béla és Zichy Jenő - híres, 19. századi expedícióit lényegében ugyanaz motiválta, ami Kőrösi Csomát. És persze azokat is, akik lázasan hasonlítgatták nyelvüket a legkülönbözőbb népekével, így keresve a bölcsőt, a rokonságot. Ennek a torz változata ma is eleven, így a könyvből nem hiányzik a - gyakran a fantasztikum világába tartozó - délibábos "eredetelméletek" bemutatása sem. A kötet ritka kalandra hív, tartsanak velünk! "Nagy Károly munkáját olvasni öröm. Tartalmában gazdag, meggyőző összefogást készített az őstörténet egyik legizgalmasabb kérdéséről, az őshaza kereséséről. Megnyugtató a szerző józansága, olvasottsága, imponáló, hogy a szakma legkiválóbb ismerőit is szinte bevonja kutatásaiba. Könyvében sok a kevéssé ismert adat, ezért a szakembereknek is mondhat újat, egészében azonban a nagyközönséget igazítja el a tudomány rengetegében." Dr. Domokos Péter, az MTA doktora

Winter Erzsi - Kerezsi Ágnes - Agrafena Szopocsina - Szibériai ​rokonaink
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Finnugor-szamojéd ​(uráli) regék és mondák I-II.
Ritka ​vállalkozás kétkötetnyi eredményét veheti kézbe az Olvasó. A nagy és kis finnugor, valamint a magyarral távolabbi nyelvrokonságban lévő szamojéd népek rege- és mondakincséből kaphat ízelítőt. E roppant gazdag, ősi, a civilizációtól szinte a közelmúltig érintetlen folklóranyagban a magyarság kultúrájának - történelmének, néprajzának, hitvilágának - forrásvidékét sejthetjük. Ezért is van helye éppen ebben a környezetben néhány közismert, illetve kevésbé ismert magyar regének és mondának is. Minden egyes összetartozó mondatömböt bevezető tanulmány előz meg, részletes jegyzetanyag és ajánló bibliográfia követ. A válogatás figyelemreméltó értéke, hogy a szövegek túlnyomó részét eredeti nyelvből fordították, sőt, némely darabja friss gyűjtésből származik. Mindkét kötet végén gazdag, nagyobbrészt archív fekete-fehér és színes fotóanyag található. A Móra új kiadványát mind az érdeklődő fiataloknak, mind pedig a magyar, a történelem szakos tanároknak és a szakembereknek is szívesen ajánljuk.

Niilo Valonen - Rácz István - A ​finnugor népek népművészete
A ​kötet az egymástól évszázadokkal, sőt évezredekkel ezelőtt elvált finnugor népek díszítőművészetének rokon és eltérő vonásait vizsgálja. A díszítőművészet korszakait és műfajait egységben látja és láttatja, s egységes szemlélettel mutatja be az egymást követő történeti korok finnugor népművészetének alakulását.

Jaan Kross - A ​marcipánmester
A ​tallinni óvárosban áll egy régi patika, amelyben egykor Johann mester dolgozott szorgalmas segédjével, Marttal. A polcokon tucatnyi különféle edényben, csöbörben, palackban, színes üvegekben vannak a gyógyító folyadékok, párlatok, kenőcsök. A mester és tanítványa éppen nagy buzgalommal végzi felelősségteljes munkáját, amikor a százféle nyavalyában szenvedő városi tanácsnok küldet értük. A súlyos nyavalyára Johann mester szerint a legjobb orvosság a mitridácium. A tanácsnok nem bízik Johann mester tudományában, ezért kiköti, hogy a mesternek és a tanítványnak is meg kell kóstolnia a gyógyszert. Johann mesteren erőt vesz a tüsszögés, ezért a fejére húzott lábas alól diktálja inasának a mitridácium alkotóelemeit, így aztán Mart a fecskefészek helyett mézet, a pirított tömjén helyett málnalét, a három gramm rozmárpor helyett fél font nektárt kever az orvosságba, amely olyan jól sikerül, hogy a tanácsnok egész családja megkóstolja. Csakhamar az egész város megismeri, s mind a mai napig a gyerekek kedvence a Martról elnevezett marcipán.

Sziklasz%c3%a1lon_%e2%80%8bsz%c3%a9p_galamb
Sziklaszálon ​szép galamb Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - Sziklaszálon ​szép galamb
Rab ​Zsuzsa jelenlegi válogatása a maga műfaji változatosságával és a bemutatott népek sokféleségével, egyetlen kötet a keretén belül, magyar nyelven az eddigi legnagyobb vállalkozás a Szovjetunió népei gazdag folklórjának bemutatására. Az itt válogatott anyag közzététele önmagában is fontos esemény, hiszen a népköltészet hazai értői, kedvelői eddig ismeretlen vagy kevésbé ismert világba nyernek bepillantást. Ám ennek a kötetnek csupán egyik értékadó sajátossága ez a gonddal összeállított folklorisztikai tabló. Igazi jelentőségét mégis azoknak a költői értékeknek összessége adja, amellyel ezek az alkotások elmondták, kifejezték eme kontinensnyi föld különböző népeinek érzelmi, gondolati világát. És ezeket a költői értékeket csaknem eredeti fényükben, színárnyalatukban csodálhatjuk meg Rab Zsuzsa ritka leleményességű fordításai segítségével. A válogatás nemcsak térben, hanem időben is izgalmas szellemi kalandozást, meglepő zsákmányokkal kecsegtető vadászatot kínál az olvasónak. A helyi jellegzetességek, a nyelvcsaládok különfélesége, a hagyományok erősen elütő arculata mellett, a kötetben jól megférnek egymással a tegnapi és a több évszázados, sőt évezredes, vagy még ennél is régebbi múlt emlékei. A magyar olvasó számára az sem lehet közömbös, hogy a válogató-fordító megérdemelt figyelmet és terjedelmet szentel finnugor nyelvrokonaink népköltészetének tolmácsolására. De túl a nyelvrokonságon: "csak tiszta forrásból" merít az, aki ezt a könyvet olvassa.

%c3%96regasszony_%e2%80%8ba_holdon
Öregasszony ​a Holdon Ismeretlen szerző
4

Ismeretlen szerző - Öregasszony ​a Holdon
Hogy ​mióta barna a medve? S miért rövid a farka? Hát a hiúz farkának a vége hogyan lett fekete? Ilyen kérdésekre is választ adnak a számi (lapp) mesék. De persze nem csak állatokról meséltek a számik ősei, sőt! Történeteikben sok különös szereplővel találkozhatunk: sztállók, nojták, gufihtarok, giddeges-asszonyok… E kötet meséi abban a formában szólalnak meg, ahogyan azt a számi mesélőktől egy évszázada lejegyezték. Jellegzetes, egyedi stílusukban maradtak fenn az utókornak, s így jutnak most el a magyar olvasókhoz is. Ha számi nyelvrokonaink nyelve érthetetlen is számunkra, de meséik világába most bepillantást nyerhetünk.

Radó György - Nyelvrokonok ​között
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fodor István - Verecke ​híres útján...
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pusztay János - Az ​"ugor-török háború" után
"Aeneas ​Sylvius Piccolomini a XV. században egy veronai szerzetes észrevételével örökítette meg, miszerint a magyar nyelv rokona a vogulnak és az osztjáknak." Az uráli összehasonlító nyelvtudomány történetével, "játékszabályaival" és újabb eredményeivel, nyelvünk finnugor származásának perdöntő bizonyítékaival ismerteti meg az olvasót közérthető, világos előadásban a szerző.

A_rep%c3%bcl%c5%91_haj%c3%b3
A ​repülő hajó Ismeretlen szerző
11

Ismeretlen szerző - A ​repülő hajó
A ​Szovjetunió népeinek meséiből ad ízelítőt ez a kötet. Jól és kevésbé ismert nemzetiségek mesekincséből válogattuk, de teljességre nem törekedhettünk, minthogy több mint 150 nemzetiség él a Szovjetunió területén. Királyfik, cárevicsek, nagy erejű legények, egyszerű halászok, gazdag földesurak és bátor vitézek győznek vagy veszítenek ki-ki érdeme szerint. Rab Zsuzsa meseértő, művészi tolmácsolása megszólaltatja legközelebbi nyelvrokonaink, az obi-ugor népek hőseit is. "Aranyalma pottyanjon a tenyerébe, aki ezt a mesét meghallgatta" - így végződik egy grúz mese. Ha aranyalmát nem is kapunk, de kellemes, értékes percekkel ajándékoz meg bennünket a kötet. A repülő hajó című népmese válogatást Szecskó Tamás varázslatosan szép rajzai díszítik.

Jaan Kaplinski - A ​jég és a Titanic / A jég és a hanga
A ​kiváló észt író és gondolkodó, Jaan Kaplinski két esszéregénye hasonló kérdéseket jár körül: milyen az emberi civilizáció és a természet viszonya, otthon lehet-e az ember az őt körülvevő világban, képes-e szemléletének megváltoztatására. Csupa létfilozófiai kérdés, melyeket mégis közérthetően, logikusan tárggyal a szerző. Egy kötetben olvasva a két szöveget (egyébként a szerzői szándékkal teljesen összhangban) feltűnik, hogy ezek hol egy-egy gondolkodási folyamat különböző fázisait, nézőpontjait villantják fel, hol egymásnak válaszolva, a másikat kiegészítve nyitnak új értelmezési lehetőségeket. A Nobel-díj egyik várományosaként, több kortárs irodalmi díj nyerteseként számon tartott Jaan Kaplinski már a hazai olvasóközönség előtt sem ismeretlen, hiszem eddig három kötetét fordították le magyarra.

Covers_278294
A ​ravasz pókasszony Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - A ​ravasz pókasszony
"Telt-múlt ​az idő, teltek-múltak az évek. A pók lánya az ember feleségénél élt, nevelkedett. Megnőtt. Az emberi asszony fia a pókasszonynál élt, nevelkedett.Ez is megnőtt. Szép szál legény lett belőle és jó vadász." Különös világba, emberformájú állatok, jégabroncsot lehelő rénszarvasok, a Nap fiától melegséget váró jeges tundrák világába viszi el ez a kötet olvasóit. A lapp mesekincs ma már kihalóban van, holott a világ mesekincsének legszebbjeit őrizték meg mostanáig az öregek, ezekből válogatott Szabó László nyelvész-író, aki hosszú időt töltött a lappok körében. A kötet illusztrációit Orosz János festőművész készítette; a magas szintű művészet ebben az esetben szenvedélyes tényközlési kedvvel párosult; ennek köszönhető, hogy az illusztrációk a maguk meseiségében a lapp világ hűságes ábrázolói.

Covers_184903
Finnugor ​regék és mondák Ismeretlen szerző
23

Ismeretlen szerző - Finnugor ​regék és mondák
A ​sorozat legújabb kötete a finnugor népek folklórjából válogat. A másfél száz történetből megismerjük e népek életének színterét, természeti, földrajzi környezetüket, egykori életmódjukat, szokásaikat és viszontagságaikat, melyeket többüknél írásos följegyzések, krónikák egyáltalán nem rögzítettek. A történelmi forrást így kizárólag a népi emlékezet, a mondák és a mondatöredékek jelentik. S ahogy fokozatosan az ismeretlenből ismerőssé, majd ismertté válik előttünk nyelvrokonaink világa, pontosabban e világnak az az apró szöglete, amelyet a monda megvilágít, úgy válhat szilárd meggyőződésünkké, hogy amit ezek a többnyire apró töredék népek szellemiekben létrehoztak, arra a legnagyobbak is büszkék lehetnének.

Pet Persut - Hangyalagzi
A ​vöröshangya feleségül veszi a szárnyashangyát. Csapnak is világraszóló lakodalmat! A vendégek ropják a táncot, virtuskodnak, a szitakötő megszökteti a menyasszonyt, amiből aztán nagy kalamajka támad. Pet Persut a neves cseremisz költő vidám verses meséje jó szórakozást ígér olvasóinak.

Elina Hirvonen - Elfogy ​az idő
"Amikor ​egy csendes diák bejön az iskolába, fegyverrel a kabátja alatt, és lelövi tíz osztálytársát, mindenkinek az áldozatok szüleire kell gondolnia. Milyen szörnyű lenne az egyiküknek lenni. Milyen szörnyű lenne, ha az én gyerekemmel történne. A félelemről és szorongásról lehet beszélni másokkal, mert azokat mindenki elismeri. Azok a szülők, akik az ilyen híreket olvasva visszafojtják a lélegzetüket, mert tudják, hogy a lövöldöző akár az ő gyerekük is lehetne, egyedül maradnak a rettegésükkel." Egy huszonhét éves finn férfi, Aslak Anttila tüzet nyit a járókelőkre Helsinki belvárosának egyik háztetőjéről. Nem magányos merénylő, egy zöld terroristacsoport tagja, akik úgy akarnak megakadályozni egy környezeti katasztrófát, hogy minél több felelőst, vagyis véletlenszerűen kiválasztott gyalogost ölnek meg. Az Elfogy az idő három különböző nézőpontból mutatja be a merénylőt: megismerjük Aslak indítékait, megtudjuk, mit él át egy anya, akinek a fiából gyilkos lesz, és az idősebb testvér, aki Szomália fővárosából követi végig az eseményeket. Hirvonen regénye olyan, mindannyiunk számára fontos témákat emel irodalmi keretek közé, mint a környezetvédelem, a klímaváltozás, az internetes zaklatás vagy épp a segélyszervezetek munkája során felmerülő erkölcsi dilemmák, és arra a kérdésre keresi a választ, hogy képes-e megmenteni egy fiút az anyai szeretet, mielőtt túl késő lenne.

Nádasdy Ádám - Milyen ​nyelv a magyar?
"Miért ​finnugor nyelv a magyar? Nos, azért, mert a nyelvészek ezt állapították meg. Ez bizony ilyen egyszerű. A gombák nem növények. Miért nem? Mert a biológusok ezt állapították meg. A gombák ugyanis nem tudják a szenet a levegőből fölvenni, mint a növények - tehát nem növények. Egyébként én úgy ránézésre növénynek mondanám őket, hiszen a földből nőnek ki, és nem tudnak elszaladni, de úgy látszik, az én kritériumaim nem mérvadóak." Ez a kis könyv a magyar nyelv iránt érdeklődőknek szól. Igyekeztem érdekes dolgokat elmesélni erről a gyönyörű nyelvről (ezt mint magánember mondom; a nyelvészet nem ismeri a "gyönyörű" fogalmát!), de célom nem a kimerítő leírás volt. Se nem tankönyv ez, se nem kézikönyv - viszont remélem, sokak érdeklődését fel tudja kelteni, és előveszik a könyv végén felsorolt további olvasmányok valamelyikét. Néhol azért eléggé szakszerű leszek, mert muszáj megmutatni, hogyan dolgozik a nyelvész és milyen alapon teszi megállapításait - hogy mi az a "gyök", mi bizonyítja a finnugor eredetet, miért nincs egyszerűsödés, miért olyan nehezen érthető a Halotti Beszéd, miért tér el a helyesírás a kiejtéstől, és így tovább. Az itt leírtakat (néhány dologtól eltekintve) nem én találtam ki, hanem tudós elődeim és mai kollégáim vették észre, kutatták ki és írták meg. Nádasdy Ádám

Kollekciók