Ajax-loader

'nyelvészet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Rácz Endre - Takács Etel - Kis ​magyar nyelvtan
"A ​"Kis magyar nyelvtan" első kiadása (1959) óta eltelt négy évtized nyelvünk életében változásokat hozott, a leíró nyelvtudományban pedig a nyelv egyes tényeinek, fogalmainak újabb értelmezését érlelte meg. Ezekről a nyelvi változásokról és a nyelv vizsgálatának korszerű szemléletmódjáról tájékoztatja olvasóit könyvünk másodszor átdolgozott, felújított kiadása. Az új tartalom egy része új fejezetekben jelenik meg. A hangtan korábbi anyagát a fonémáknak és a hangok "jelentésének" (a hangszimbolikának) a bemutatása egészíti ki. A szavak alkotóelemeinek szerepét a lexéma és a morféma fogalmát ismertető fejezet értelmezi. A mondat szerkezetének vizsgálata a szintagmák fogalmának és fajtáinak tárgyalásával lett gazdagabb és egyben korszerűbb is. Voltaképpen a könyv teljes szövegének felújítására volt szükség, s ez meg is történt: a nyelvi példáktól az értelmező elemzéseken át a meghatározások, szabályok megfogalmazásáig. Ami változatlan maradt: a könyv felépítése, szerkezete és az egyes témák feldolgozásának módszere, stílusa. Így változtatásaival és a nyelvtudományt népszerűsítő szerepének változatlan vállalásával könyvünk megőrizte négy évtizedes múltjának jó hagyományait; lényeges jellemzőit tekintve az maradt, ami volt: Kis magyar nyelvtan." (a Kiadó)

Zsuffa Zoltánné - Gyakorlati ​magyar nyelvtan
Főnév, ​ige ..., alany, állítmány... Ezek talán még nem okoznak nehézséget. De még mennyi minden van a magyar nyelvtanban, amit tudni kellene, illene! Szállóigék, alá- és mellérendelő szóösszetételek, összetett mondatok, alliteráció, allegória, körülírás, a kolostori irodalom... Ebben a magyar nyelvtant rendszerező segédkönyvben mindent megtalálsz - közérthetően, tömören, sok-sok példával szemléltetve.

Póra Ferenc - A ​magyar rokon értelmű szók és szólások kézikönyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tótfalusi István - Vademecum
"Vademecum ​(ejtsd vademékum) - régi magyarítása szerint "velemjáró könyvecske": zsebkönyvszerű útikalauz. Vademecum, szükséges segédkönyv mindennemű utazók számára (1843-ban Pesten kiadott könyv címe). - Hasznos gyakorlati ismereteket tartalmazó könyvecske, zseblexikon. - Kisalakú, zsebben hordható könyv feljegyzések számára. Latin kifejezésből: vade mecum annyit tesz: "járj velem". Egy XVII. századi lipcsei zsebkönyv használta először címként. Választékos, régies szó." Tótfalusi István a szellemi kalandozók, az olvasó fiatalok számára készített útikalauzt, amelyben az általuk nem jól értett, vagy már csak egyes jelentésárnyalatokban ismert szavaknak kívánja visszaadni jelentésük teljes gazdagságát. Igaz, ez a szószedet minden létező és elképzelhető zsebet kinőtt. Ám a könyvespolcról még könnyen leemelhető és Hegedűs István rajzaival kiegészítve, nemcsak hasznos, hanem egyben igen szórakoztató olvasmány is.

Szende Aladár - Szabolcs Árpád - Helyesírás ​lépésről lépésre
Ez ​a könyv érdekessé teszi az Ön számára a helyesírással való ismerkedést. Az ismerkedés abban áll, hogy különböző feladatokat fog kapni, amelyek megoldása Önre vár. Kezdetben csak egy-egy szót kell beírnia az üresen hagyott helyre, később bonyolultabb kérdésekkel is találkozik majd. Válaszainak helyességét a szójegyzékben található "KULCS" segítségével ellenőrizheti. Ez a könyv nem ad készen egyetlen szabályt sem - az olvasótól várja megalkotásukat. A könyv használata során, meg fogja látni, ebben az alkotásban öröme telik.

Fercsik Erzsébet - Helyesírási ​kalauz
A ​könyv, amely a nagy sikerű Ki szavatol a helyesírás biztonságáért? című kötet átdolgozása, olyan feladatsorokat kínál, amelyek megoldását, illetve a megoldás magyarázatát az új helyesírási szabályzat tartalmazza. Segítségükkel a könyv használója nemcsak bizonyos ismereteket sajátít el, de megtanul a szabályzatban tájékozódni, valamint a szabályok önálló alkalmazásában is eljut egy készségszintre. A könyv második fejezete válogatás az Édes Anyanyelvünk és egyéb lapok helyesírási témájú írásaiból. A cikkek főleg olyan kérdésekre adnak választ, amelyek az Akadémiai helyesírás legújabb kiadásának megjelenése után foglalkoztatták a közvéleményt. A harmadik rész alapja olyan, szabályzaton kívüli, gyakran a második fejezet olvasmányaiban fellelhető szóanyag, amellyel a helyesírás egy-egy aktuális részkérdése tisztázható.

Montágh Imre - Tiszta ​beszéd
A ​magyar nyelv, a magyar beszéd ápolásának klasszikusa, Montágh Imre e kötetben foglalja össze mindazt, amit az élő szó használatáról - lélegzéstől egészen a beszédstílusig - tudnunk kell. A kötet amely eredetileg a Színművészeti Főiskola növendékainek képzésére szolgált, az iskolai oktatás valamennyi szintjén valamint a beszédművelők körében haszonnal forgatható. Az elméleti bevezetőt szemelvényekkel ellátott légző-, hang-, kiejtés-, hangsúly- és ritmusgyakorlat követi.

Szende Aladár - Szabolcs Árpád - Szójegyzékek ​a Helyesírás lépésről lépésre című könyvhöz
Ez ​a könyv érdekessé teszi az Ön számára a helyesírással való ismerkedést. Az ismerkedés abban áll, hogy különböző feladatokat fog kapni, amelyek megoldása Önre vár. Kezdetben csak egy-egy szót kell beírnia az üresen hagyott helyre, később bonyolultabb kérdésekkel is találkozik majd. Válaszainak helyességét a szójegyzékben található „KULCS” segítségével ellenőrizheti. Ez a könyv nem ad készen egyetlen szabályt sem – az olvasótól várja megalkotásukat. A könyv használata során, meg fogja látni, ebben az alkotásban öröme telik.

Covers_134354
A ​nyelv és a nyelvek Ismeretlen szerző
elérhető
18

Ismeretlen szerző - A ​nyelv és a nyelvek
Ez ​az először 1984-ben megjelent és azóta állandóan megújított és kibővített könyv ma talán a legsikeresebb és legnépszerűbb bevezetés és áttekintés a nyelvtudomány céljairól, területeiről és módszereiről. A középiskolai magyar nyelvtan ismeretén túl csupán egészséges érdeklődésre tart számot, arra, hogy az olvasó olyan kérdésekre keressen választ, hogy hogyan és miért változhat a nyelv, miben különbözik a magyar nyelv más nyelvektől, miben hasonlít a magyar más nyelvekre és általában a nyelvek mely tulajdonságai közösek és miben különböznek az állatok közlési rendszereitől, miképpen tanulja meg a gyermek az anyanyelvét, hogyan "veszítheti el" anyanyelvét a felnőtt egy agyi sérülés után, tudnak-e beszélni a számítógépek és egyáltalán milyen nyelvi mutatványokra képesek, mi köze a nyelvnek a gondolkodáshoz és így tovább. A nyelv annyira része mindennapi életünknek, hogy észre se vesszük, amikor jól működik - éppúgy, ahogy testünk működése sem tűnik föl, hacsak nincs valami bajunk. A nyelvész persze nem orvosa, hanem kutatója, "anatómusa" ennek a különös és bonyolult emberi "szervnek", amely mindannyiunk fejében lakozik. A nyelv leírásával, elméleti igényű elemzésével az emberi tudat lényegi vonásaival ismerkedhetünk meg. A nyelv és a nyelvek világos tárgyalásban az egyes részterületek elismert szakértőinek a segítségével a legfontosabb témakörökön vezeti végig az olvasót.

Cs. Nagy Lajos - Helyesírási ​gyakorlókönyv
A ​Helyesírási gyakorlókönyv tartalmazza a magyar helyesírás minden szabályát oldott, könnyen tanulható és tanítható megszövegezésben. Ezeknek a szabályoknak a gyakorlatban történő használatát 2788 számozott példamondat mutatja be igen szemléletesen. Az ezt követő 354 diktálásra-gyakorlásra szolgáló szöveg helyesírási témakörök szerint van elrendezve. Közülök több tucat hibásan írt: ezek kijavítása nagyban elősegítheti a helyesírási ismeretek alapos elmélyítését. Az önellenőrzéshez javítási kulcsot ad a szerző.

Szathmári István - Stílusról, ​stilisztikáról napjainkban
A ​stílus fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy nélküle semmilyen közlés (kommunikáció) nem képzelhető el, és hogy egyáltalán nem elhanyagolható szerepe van a szépirodalmi művek megszületésében. A stílus tudománya, a stilisztika meg éppen mostanában teljesedik ki: a szövegnek és az élőbeszédnek a modern szempontú (pragmatika, szociolingvisztika, beszédaktus-elmélet stb.) tanulmányozásával. A viszonylag kis terjedelem miatt teljes stilisztikáról nem lehet szó, de a stilisztika szinte teljes problematikájának a bemutatásáról már igen. Ha vázlatosan is, érintem a következő témaköröket: nyelv, beszéd, stílus és szöveg összefüggése; stílusértelmezések; a legfontosabb stilisztikai kategóriák, az alapvető stíluseszközök, elemzések. Célom, hogy diákjaink e kis kötet felhasználásával meglássák a nyelvi-stilisztikai problémákat, hogy elsajátítsák a nyelvi-stilisztikai gondolkodást, és meg is szeressék a stilisztikát, ezt a sokfelé mutató, az oly fontos olvasást elősegítő, továbbá gondolataink, érzéseink megfelelő kifejezését is szolgáló tudományágat. Munkámat elsősorban az ifjúságnak, a diákoknak ajánlom, hogy értő és érző olvasókká, ügyesen fogalmazó, művelt emberekké váljanak. De hasonló célból valójában mindenkinek, aki szereti anyanyelvét, a verset és a szépprózát, és aki egyáltalán ad a saját megnyilatkozásaira. Végül szeretném remélni, hogy tanáraink is legalább indíttatást merítenek belőle egy-egy stilisztikai kérdéssel való elmélyültebb foglalkozásra.

Lakó György - Sajnovics ​János
Sajnovics ​János (1735-1785) Sajnovics János nyelvész és csillagász egyike azon kisszámú magyar tudósoknak, akik már a 18. században európai kírnévre tettek szert. Lajkó György munkája részletesen beszámol Sajnovics vardöi expedíciojáról - melynek célja a Venus Nap előtti elvonulásának megfigyelése volt -, lapp néprajzi és nyelvészeti észrevételeiről, melyeket "Demonstráció" c. művében foglalt össze. E könyv a nyelvtudomány, a néprajz, a földrajz és a csillagászat iránt érdeklődők számára egyaránt tanulságos tanulmány.

Halász Előd - Magyar-német ​nagyszótár I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szabó Kálmán - Helyesírási ​szöveggyűjtemény
Az ​általános iskola felső tagozata számára: általános és speciális szövegek gyűjteménye.

Covers_55412
Idegen ​szavak kéziszótára Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - Idegen ​szavak kéziszótára
Magyar ​szövegben a mindennapi használatban sűrűn, olykor ritkábban előforduló, jobbára még ma is idegennek érzett szókészleti elemek (szavak, szókapcsolatok, bizonyos fajta tulajdonnevek) jegyzékét és magyarázatát tartalmazza ez a könyv. 1957 óta különböző terjedelemben, részben más közönség számára több azonos tárgyú szótárt adtam ki. Ez a mű azonban ezeknek nem egyszerű változata, hanem új szótárnak tekintendő. Csaknem negven esztendő alatt bármilyen szótári munka - még az átdolgozások, többszöri javítások, kiegészítések ellenére is - elavul, de ráadásul ez alatt az idő alatt teljesen megváltozott körülöttünk a világ, megváltozott a mi saját világunk is. Egy idegen szavak szótára különösen érzékeny a nyelvi változások iránt, szavak elavulnak, és tömegesen áramlanak be más, elsősorban nemzetközi szavak, kifejezések. Megváltozott a szótár koncepciója is, amennyiben elődeihez képest is tovább közelítettük a kislexikon felé anélkül azonban, hogy szótárjellegét ne tarottuk volna szem előtt. Már csak az új koncepcióból kifolyólag ez a szótár eltekinthet a mai szóhasználatból szinte teljesen kiveszett szavak felvételétől (így a régebbi városi kényeskedő szalonnyelv elemeitől), a jobbára Mikszáthnál vagy Jókainál előforduló latinizmusoktól, továbbá az olyan szókészleti elemektől, amelyek éppen a gyakori használat következtében idegen színezetüket már elvesztették. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a szótár címszavainak gyűjtőköre kitágult, bekerültek a szótárba a mai köznyelvbe is beáramlott tudományos és nemzetközi terminusok, amelyeket főleg a fiatalabb korosztályok joggal keresnek benne és amelyek magyarázatát elvárják tőle. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy valóban új szótári művet tart kezében az olvasó, olyat, amely lényegében már a 21. századot célozza meg. Talán nem lenne felesleges, ha azok az olvasók, akiknek valamelyik régebbi ilyen szótár is a birtokukban van, nem dobnák azt el, mivel a jelenlegiben nem szereplő több elemet is megtalálhatnak benne. A fenti célkitűzések megvalósításához egy személy, a főszerkesztő munkaereje és ismeretanyaga, a szakmai terminológiában való jártassága nem lett volna elegendő. Ez a könyv igazi csapatmunka eredménye és ehhez az Akadémiai Kiadó Szótárszerkesztősége a tárgyi feltételeket (szakkönyvek, lexikonok, egyes szakmák és szaktudományok idegen eredetű szóanyagának kigyűjtése) és a szótár egységes voltának, kiegyenlítettségének érdekében tapasztalt szótárszerkesztők közreműködését biztosította.

Szende Tamás - Megérthetjük-e ​egymást?
Tartalom Bevezetés Közlési ​zavarok: a közvetlen tapasztalatok szintje és okmagyarázatok A kiejtés. Változások és állandóság Szerkezetek átrétegződése? Hajszálrepedések egy hangrendszeren Az érzelmek kifejezése a közlésben. Tények és borúlátás Nyelv és nyelvhasználat: működési feltételek és hatékonyság "Kimondható-e a világ?" "Ki-ki a maga módján Mitől "eredményes" a közlés? A közlés: működésfolyamatok és a közlemény Ahogy a közlés formálódik és lefolyik A közlés "állapottérben" alakul A kölcsönhatások altere Az időaltér A közlemény aktuális érvényességének altere (a w vektor) ... és "eseménytérben" zajlik le Amit akarva és akarva-akaratlanul közlünk A "jel" egy "dologhoz" a "jelentésben" kapcsolódik Közvetlen és háttértartalom a közleményben Iránytartalmak A tényállástartalom Viszonytartalmak Céltartalmak Nem verbális tartalmak Valóságmegközelítés a közleményben A valóság modellje és a közlemény Az alapvető hibaforrás: "túláltalánosítunk" Mi az "általános" Általánossal helyettesítjük a specifikust, a pontosat ...és amivel fizetünk érte A közlés rendellenességei: a zavartípusok és tüneteik Zavarok a közlő-közlőtárs-közléstárgy viszonyában Közléshiány Egyirányú közlés "Tartjuk a kapcsolatot" Görbetükör Járszalagon "Hazudnak rendületlenül" Szövegtúltengés Bonyodalmak a készletgazdálkodás nyomán Mással ugyanazt Képletesen szólva Oldalvágás a szavakkal Pályatévesztések és kényszerpályák a közlés folyamatában Terelőút és zsákutca Krapuska Csigirin Egyenterep Behajtani tilos Függelék. A "Korunk kommunikációs zavarai" konferencia anyag: jelenségek és következtetések "Nem tanulnak meg rendesen beszélni" "Ha ez így megy, nem is fognak!" "Mert nincs szívük!" "Ha akarnák, tudnák (stb.), mondhatnák" "Nem a lényeget mondják" "Pedig a kimondhatatlant is ki lehet fejezni" vagy "Már a költészet is?" "Psycho" és "szocio" Irodalom

Kálmán Béla - A ​nevek világa
Minden ​tulajdonnév végső soron köznévből származik. Így minden személynévnek és helynévnek volt eredetileg jelentése is. Mivel azonban a személynevek és helynevek rendszerint több évszázados vagy évezredes múltra tekinthetnek vissza, egy-egy helynév vagy személynév gyakran csak értelmetlen, puszta hangsor a mai ember számára. Vezetékneveink csupán néhány száz évesek, ezért sok érthető közülük, mint Kovács, Nagy, Fazekas, Veres, Arany. Sokat viszont csak a szakember tud megfejteni, mint Bartók, Balla, Dékány, Gerencsér, Molnos, mert ma már elavult szavakból vagy tájszavakból keletkeztek. Számos, nálunk is használatos név idegen nyelvből való, mint Novák, Hirt, Valentini. Keresztneveink nagy része végső soron héber, görög, latin vagy germán eredetű, kisebb részük szláv vagy török. Az eredeti keresztnevek száma elég csekély. A legtöbb ember nem maga választja meg a nevét. Vezetéknevét apjától örökli, keresztnevét rendszerint szülei határozzák meg. Esetleges ragadványnevét az a közösség ruházza rá, amelyben él. Nevét azonban hivatalosan is megváltoztathatja, egyesek, főleg művészek pedig álnevet, (művészi nevet) választanak maguknak. A helyneveket rendszerint egy közösség adja, hogy a természetben könnyebben tájékozódhasson. Mivel a nagyobb vizeket, hegyeket már az ősi időkben elnevezte valamilyen emberi közösség, ezek a nevek pedig az évezredek folyamán egyik néptől a másikra öröklődtek, nem mindegyiknek a nevét tudjuk megfejteni, sőt gyakran azt sem tudjuk eldönteni, milyen nyelvű népcsoport nevezte el (Dráva, Tisza, Abruzzók).

Tótfalusi István - Bábel ​örökében
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_198023
elérhető
1

Sík Csaba - József
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Horányi Özséb - Jel, ​jelentés, információ
A ​kötet címének: Jel, jelentés, információ, kép csak viszonylag pontos értelmezése is nagyobb terjedelmet igényelne, mint ez a kötet. Éppen ezért nem is vállalkozik erre a reménytelen feladatra. Csupán néhány vázlat lehet az ígéret, elmosódó határú foltok, amelyek természetesen tovább finomíthatók az olvasó igényének és tudásunk pillanatnyi állásának megfelelően. A kötet két része eredetileg külön-külön jelent meg 1975-ben, illetőleg 1991-ben. Mostani, ismételt közreadásukban csak minimálisan változtak az eredeti megjelenésekhez képest: magukban a szövegekben éppen csak az egységes szerkezet megkívánta módosítások történtek; a képeket illetően pedig: kétségtelen, van néhány újabb kép, néhány régit meg ki kellett cserélnünk.

Tolcsvai Nagy Gábor - Nyelvi ​divatok
Öt ​fiatal nyelvész: Bíró Ágnes, Felde Györgyi, Huszár Ágnes, Kemény Gábor és Tolcsvai Nagy Gábor a mai nyelvhasználat divatos jelenségeivel foglalkozik ebben a kötetben. E jelenségek az utóbbi időben bukkantak föl és terjedtek el a magyar köznyelvben. A szerzők legnagyobbrészt az élőbeszéd: a munka, közlekedés, szórakozás közben folyó társalgás friss, érdekes, ám olykor vitatható újdonságait veszik szemügyre. Többek között ezeket a divatos témákat érintik: A megszólítás bizonytalanságai, Hogyan köszönjek? Magázzam vagy önözzem?, Elmaradó köszönések, A zenekarnevek divatja, A reklámszövegek nyelve, Üzletelnevezések, Tudunk-e beszélgetni?, Státusszimbólum-e a keresztnév? A slágerszövegek nyelvi gondjairól, Árunevek - márkanevek, Nyelvi durvaság indulatból és anélkül... A szerzők elsősorban a nyelvi divatra oly fogékony fiatalokat szeretnék tájékoztatni a legfrissebb, legérdekesebb jelenségekről és azok értékéről (vagy értéktelenségéről), így ösztönözve olvasóikat a választékosabb, stílusosabb magyar beszédre és írásra.

Garamvölgyi László - Rendészeti ​kommunikációs lexikon
Veszélyes-e ​az adatszmog vagy a gerillamarketing főleg joghézag esetén, pláne ha még a Cosa Nostra is képbe kerül, hogy a Triádokat már ne is említsük? Adatvédelem, jogos védelem vagy csak egyszerűen védelem? Válság vagy ktasztrófa; kampány illetve reklám? Jogállam, jogrend, jogbiztonság; közszereplő, közveszély, közvélemény. Mi látszik a hírpiramis csúcsáról, hogyan ügyelhetünk imázsunkra, jóhírnevünkre, mit szól ehhez az ügyész és főleg a média vagy az egész csak egy valóságshow? Persze, ha még a krízis, akkor jöhet a válságkommunikációs és a krízismenedzsment, már ha van hírérték és befogadó. A szerző vitathatatlanul hiánypótló munkája több tekintetben is különleges; egységes szervezetbe foglalja azokat a rendőrséggel és rendészettel kapcsolatos kifejezéseket, szócikkeket, amelyek megismerése és megértése a modern kor emberének elengedhetetlenül szükséges, ugyanakkor felvillantja a szervezeti kommunikáció izgalmas világát is. Sőt, az egyes, a hétköznapi életben gyakran használatos idegenszavak magyarázata mellett sajtó- és médiatörténeti érdekességre is bukkanhatunk, miközben kriminalisztikai és jogi szókincsüket is gyarapítjuk.

Hernádi Sándor - Írjuk, ​mondjuk helyesen!
Tartalom Előszó ​5 Írjuk helyesen! 7 Ékezet - értelem - udvariasság 9 Csak röviden 10 Egy kis szóanatómia 12 Miből lesz a kettőzött d? 13 Helyesírási totó 16 Eddzük magunkat a helyesírásban! 18 Helyesírási babonák 19 Hol élünk? 20 Azonos alakú szavak elválasztása 22 Névelemzés 28 Hol kezdődnek az intézménynevek? 30 Le a kis kezdőbetűvel!? 31 "Formabontó" szók 33 Randevúzó kötőzók 35 Szakosodunk 36 Kötve hisszük 37 Mondatzárás és központozás 39 Vesszővesztés 41 A tantervi imperativusról 42 Nehéz-e a magyar helyesírás? 43 Mellérendelés a mellékmondatok szintjén 45 A gombhoz a kabátot 47 Rendezetlen fordítások 49 Foto vagy fotó? 49 Kirakatrendezés 51 Eddzük magunkat a helyesírásban! 53 (Mondatgyűjtemény a helyesírás gyakorlására) 55 A magánhangzók időtartama 55 A másalhangzók időtartama 64 A "j" hang jelölési módjai 74 Hasonulások és összeolvadások 81 Az igekötők egybe- és különírása 85 Állandó szókapcsolatok 93 A névutók és névutós szerkezetek 97 A kötőszó a tagmondat belsejében 99 A tagmondatokat kapcsoló "és", "s" kötőszó 100 Tagmondatok közbeékelődése 102 Kötőszók egymás mellett 105 Záró írásjel a többszörös mondatösszetételek végén 109 Innen - onnan 112 Tessék választani! 119 Mondjuk helyesen! 135 Szókurtítás 137 Magyar "facsimilék" 138 "Maradéktalan" kritika? 139 Szóból is megárt a sok 140 "Nagyságrendű" 141 "Alulmúl" és "alulkerekedik" 142 Önbírálat 143 Befordultam a konyhába 144 Terheltség-e a "túlterheltség"? 145 "Körülbelül" 146 "Össztanári" értekezlet a tanulók minden oldalú fejlesztéséről 148 "Világtakarékossági" nap? 149 Foglalkozás, gyűlés, óra, öszejövetel? 150 A jövő szavai - mai szemmel 151 "Gyermekül" szólni? 154 "Hogy hol szedi ezt föl a srác!" 160 Nyelv és iskola 161 Hibrid szólások 162 Az 1971/72. tanév 164 Több nevű iskolák 165 Hová járjon a gyerek? Hányadikos legyen? 166 Egy gyereknek hány apjáról 168 Valótlan mondatok 169 Azok az "az"-ok! 170 Ketten egy raggal? 172 Jelzőcsuszamlás 174 Félkész értelmezők 175 Mikor rövid az ember? 176 Rozoga szerkezetek 177 Kérvény szórendi ügyben 178 Ne beszéljünk határozottan? 180 Lehet valamivel kevesebb? 181 Névelőtlen nevelők 183 Világosan: udvariasan 184 Mentesítő mondatot! 186 Fontoskodó kartárs stílusgyakorlatai 187 Eddzük magunkat a helyes kifejezésben! (Nyelvhelyességi példatár) 189 Kulcs (A hibás mondatok helyesbítve) 196 Érdekesen - Szépen - Lelkesítően és játékosan 205 Postamunka 207 Ó, "hajtó!" 208 Nem hivatalosan 209 "Hálapénz" és "Jonatánia" 210 "Unalmas, mint a vízállásjelentés" 211 A tyúk vagy a tojás? 212 "Mezítláb" - az asztal fölött 213 "Szerény véleményem szerint..." 214 Virágcsokor 215 "Ecetetrá" 216 "Pattanásos bőrápoló krém" és egyebek 216 "Mely nyelv merne versenyezni véled" 225 Tömörkény István: "Délebéd" 227 Kosztolányi Dezső: "Öreg dalmata" 229 Csokonai Vitéz Mihály: "A Reményhez" 231 Az ifjúság hullámhosszán 238 Világjáró magyarok 245 A mesterséges nyelvek és a magyarok 247 A nyelvművelő Kosztolányi 253 Játéknyelvtan I. 269 Játéknyelvtan II. 281

Zsilinszky Mihály - A ​széptan előcsarnoka
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Laczkó Géza - Öröklés ​és hódítás
Laczkó ​Gézának, noha több száz tanulmányt, irodalmi bírálatot, színkritikát írt - életében nem jelent meg tanulmánykötete; most Véber Károly, az író művének kitűnő szakértője, összegyűjtötte és sajtó alá rendezte Laczkó legjelentősebb irodalmi, nyelvészeti jellegű írásait és emlékezéseit. Ezekben a tanulmányokban az író magyar és francia klasszikusok műveit, életművét ismerteti, Rabelais-tól Anatole France-ig, Pázmánytól Ady Endréig, bírálatot ad kortársai, többek között Babits Mihály, Osvát Ernő, Karinthy, Molnár Ferenc, Szabó Lőrinc, Révész Béla munkáiról; nyelvészeti jellegű tanulmányaiban a magyar nyelv oktatásának, a nyelvtisztaságnak és bizonyos stilisztikai kérdéseknek tisztázására törekszik; önéletrajzi vallomásaiban eleven képet fest édesanyjáról, a régi Kolozsvárról, az egykori Eötvös-kollégiumról, barátairól, kivált Kuncz Aladárról.

Covers_291325
Rövidítések ​könyve Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Rövidítések ​könyve
Több ​ezer rövidítést, betűszót gyűjtöttünk össze ebben a könyvben. Úgy érezzük, hogy ez a mennyiség már önmagában is indokolja törekvésünket: segíteni szeretnénk az eligazodásban, az egyes rövidítések, betűszók megfejtésében. Ma Magyarországon nem jelenik meg úgy újság, folyóirat, hogy az olvasó ne találna benne rövidítést, nem hallgathatunk rádiót, nem nézhetünk televíziót vagy plakátot anélkül, hogy ne figyelnénk fel egy-egy olyan betűszóra, aminek az értelme még ismeretlen előttünk, s csak hosszas keresgélés után lelünk rá magyarázatot. A rövidítések – s e fogalmon most kis szabadossággal a szóösszevonásokat, betűszókat, sőt néha a jeleket is értjük – hozzátartoznak korunkhoz. Az információhegyek nyomását szeretnék elviselhetőbbé tenni. S közben ők maguk is heggyé dagadnak. Bűn ez vagy erény? Útvesztő vagy segítség? Ezekben a kérdésekben lehet vitázni, ám a tény megcáfolhatatlan: szinte nap nap után növekszik a rövidítések száma. S ha már használják, sőt használjuk őket – legalább értsük, tudjuk, mit akarnak…

Hoppál Mihály - Szemadám György - Nagy András - Jankovics Marcell - Jelképtár
"Alapvető ​kézikönyv megírására vállalkozott a négy szerző: mintegy félezer címszó segítségével kalauzolják végig az olvasót - támaszkodva az összehasonlító mitológia, a néprajz, a vallástörténet és a szimbólumkutatás legfrissebb eredményeire - jel- és képvilágunk sokszor áthatolhatatlan erdejében. A lexikon közel ötszáz szócikke felöleli a legelemibb ábrázolások, a primitív kultúrák, a népművészet képnyelvét, és eligazít a nagy civilizációk művészeti, vallásos és tudományos kultúrájának - mára sokszor megfejtendő talánnyá vált - jelkészletében. A szerzők - és ez egy úttörő jellegű hazai kézikönyv esetében több mint indokolt - külön is gondot fordítottak a magyarság szellemi hagyományának, jelképi örökségének bemutatására és feltárására. Ízelítőül néhány a címszavakból: ÁG, ALKÍMIA, APA, ARC, ASZTROLÓGIA, BÉKA, BOR, CÉGÉR, CÍMER, CSILLAG, DICSFÉNY, DISZNÓ, EMBER, FA, FÁTYOL, FENÉKBÉLYEG, GÓLYA, HALÁL, KENTAUR, KERESZT, ÖRDÖG, RAGADOZÓ MADARAK, RÓKA, ROVÁSÍRÁS, SÁRKÁNY, SZABADKŐMŰVES SZIMBÓLUMOK, SZAMÁR, SZÁMOK, TEMPLOM, VILLÁM, VIRÁGOK, ZÁSZLÓ. A lexikont a szócikkek világos utalásrendszere és gazdag irodalomjegyzék teszi mindenki számára könnyen forgatható kézikönyvvé, szemléletességét pedig csaknem ezer kísérő ábra biztosítja."

Korponay Béla - Outlines ​of a Hungarian-English Case Grammar / Egy angol-magyar esetgrammatika vázlata
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Maurizio Ferraris - Hol ​vagy?
Maurizio ​Ferraris jó nevű olasz filozófus és esztéta. Itáliában nagy port vert fel az a polémia, amelynek résztvevőjeként a mesterei - Heideg-ger és Gadamer - által képviselt gondolkodásmóddal szembefordulva, a posztmodern teóriákat bírálta. „Mobilos" könyve legalább kétféleképpen olvasható. Olvashatjuk úgy is, mint a mobiltelefon fenomenológiáját vagy ontológiáját (ahogyan alcíme is sugallja), és úgy is, mint filozófiai esszét, kísérletet egy újfajta általános ontológiai elmélet megalkotására, melyhez a mobiltelefon ürügy vagy kiindulópont csupán. Szövege azonban mindkét olvasatban rendkívül szórakoztató és tanulságos. A fenomenológiai elemzés - melyre egyébként nagy hatással voltak a magyar filozófuskolléga, Nyíri Kristóf kutatásai - szinte kimerítő osztályozását adja a mobilozás kommunikációs formája teremtette újszerű helyzeteknek, a filozófiai olvasat pedig a könnyed hangvétel ellenére is komoly társadalomontológiát nyújt. Ferraris könyve, melynek hangvételéhez jól illeszkednek a nagy rokon lélek, Umberto Eco bevezető sorai, mély gondolatokat fejt ki könnyen érthető formában és élvezetesen. -------

Covers_119209
elérhető
6

Kassai Ilona - Fonetika
A ​címben jelzett tárgykörben 1966 óta nem jelent meg átfogó egyetemi tankönyv. A helyzetet elégségesen magyarázza az az örvendetes körülmény, hogy a fonetika az eltelt időben hatalmasat fejlődött: artikulációs szempontú "hang"-tanból komplex szemléletű beszédtudománnyá vált. Könyvünk ezt a több évtizedes hiányt igyekszik megszüntetni, amikor arra vállalkozik, hogy a beszéd körfolyamatának középpontba állításával tisztázza az építőköveknek és ezek szerveződésének mikéntjét a beszélő és a hallgató között kialakuló kommunikáció folyamatában.

Fábián Pál - Szathmári István - Berrár Jolán - Helyes ​beszéd, helyes írás
Könyvünk ​végigvezeti az olvasót a magyar nyelvnek azokon a legfontosabb nyelvtani és stilisztikai jelenségein, szabályain, amelyeknek ismeretében a gyakorlatban ki-ki biztosabban és tudatosabban élhet a nyelvi eszközökkel. Teljességre nem törekedhettünk, a nyelvtani fogalmakat és stilisztikai jelenségeket nem önmagukért vizsgáljuk, hanem gyakorlati felhasználásuk kedvéért. A grammatikai rész ehhez csupán a szükséges alap. amely alá van rendelve a stilisztikai célnak: hol, mikor lehet a nyelvi eszközöket természetüknek megfelelően - írásban és szóban - a leggazdaságosabban felhasználni. Arra törekedtünk, hogy az olvasót könnyen érthető és kézenfekvő gyakorlati példák segítségével vezessük be a nyelvi jelenségek mivoltába és alkalmazásának ismeretébe. A nyelvi rendszer elemeit tehát a gyakorlati alkalmazhatóság - helyes felhasználás - szemszögéből igyekeztünk megismertetni. Mert nem feledhetjük: anyanyelvünk titkait mindig jobban és jobban meg kell ismerni, csak így lehet alkalmazását tökéletesíteni.

Szabó Zoltán - Kis ​magyar stílustörténet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.