Ajax-loader

'fizika' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Stephen W. Hawking - Az ​idő rövid története
Az ​angol szerző ugyanannak a tanszéknek a vezetője Cambridge-ben, amely valamikor Sir Isaac Newtoné volt. Teljesítményét Einsteinével veti össze a tudományos közvélemény. Hawking az Univerzum keletkezésének és megszűnésének, a fekete lyukaknak, a térnek, az időnek, a téridőnek a kutatója. Könyve olvasmányosan, szellemesen foglalja össze a "teremtés" legfontosabb kérdéseit.

Hortobágyi István - Dr. Rajkovits Zsuzsanna - Wajand Judit - Matematikai, ​fizikai, kémiai összefüggések
A ​könyv a régi, az érettségi és a felvételi vizsgákon harminc éve használatos Négyjegyű függvénytáblázatok. Matematikai, fizikai, kémiai összefüggések című kiadvány átdolgozott, kiegészített, adattartalmában felfrissített változata. A középiskolai matematika, informatika, fizika, csillagászat, földrajz és kémia tananyagában megtalálható legfontosabb összefüggéseket és a számítási feladatokhoz nélkülözhetetlen adatokat, táblázatokat tartalmazza. A tartalomból: matematika, informatika, fizika, csillagászat, földrajz, kémia.

Corinne Stockley - Chris Oxlade - Jane Wertheim - Fizika ​képes szótár
A ​könyv világos felépítésének és szaktudományos tartalmának köszönhetően megfelelő segítséget nyújt a fizika mindennapi tanulásához és a vizsgára készüléshez egyaránt. Tömör nyelvezete, szemléletes ábrái és összefoglaló táblázatai elősegítik a bonyolultabb folyamatok, definíciók megértését és értelmezését. A témakörhöz tartozó legfontosabb kifejezések közérthető leírását adja a könyv, egyértelmű kapcsolatot teremt az egyes résztémák között, a jól áttekinthető magyarázó ábrák pedig elősegítik a tanult fogalmak tisztázását. A részletes tárgymutató segítségével bármelyik fogalom, kifejezés vagy témakör könnyen megtalálható.

Shelley Emling - Marie ​Curie és lányai
A ​Marie Curie-ről alkotott általános kép szerint egy félénk és zárkózott, laboratóriumába visszahúzódó tudós volt. Ám a kétszeres Nobel-díjas másik énje lerombolta ezt az imázst. Férje halála után a nála fiatalabb, nős férfival ápolt szerelmi románca kiváltotta az idegengyűlölő francia közvélemény és a hímsoviniszta tudóstársadalom ellenszenvét. Ő azonban kitartott amellett, hogy a saját meglátása szerint élje életét, és lendületét a lányainak is továbbadta. Iréne követte anyja nyomdokait a tudomány világában, és Nobel-díjasként munkája kulcsfontosságúvá vált a nukleáris fúzió felfedezésében. Éve haditudósítóként beutazta a világot, majd humanitárius missziókban tevékenykedett. Marie Curie unokája is sikeres atomfizikussá vált. Ez a tényekben gazdag, személyes és lebilincselő háromgenerációs családi történet a tudomány világának leghíresebb asszonyáról szól. Shelley Emling könyve lerántja a leplet a mítoszról, hogy megmutassa a mögötte rejlő valódi embert, barátot és anyát.

Egely György - Tiltott ​találmányok
A ​legutóbbi évtizedekig, sorra tűnnek el találmányok feltalálóikkal együtt. Minden jel arra mutat, hogy évszázadokkal ezelőtt fontos kérdésekben tévútra jutott a fizika, s emiatt a technika fejlődése. Akik látták a kiutat, és működő, olcsó és tiszta többletenergiát adó szerkezetet is készítettek, azokat eltaposták a tudomány és az ipar vezetői. Emiatt maradt a szegénység, az energiaválság és a környezetszennyezés. Ma már tudni lehet, hogy hol és mit rontottunk el. Ezeket a történeteket dolgozza fel a könyv, jórészt eldugott, nehezen fellelhető dokumentumok alapján.

Egely György - Borotvaélen
A ​könyv borítóján két hajó látható. Az első - a jól ismert európai -, lassú fordulású, bonyolult kötélzetű, sok matrózt igénylő, kereskedők által épített, elavult, rossz technika. Európa számára mégis földrészeket hódított meg, gyarmatbirodalmakat szerzett. A másik, az ősi Kínából való. Két összecsukható vitorlája a madarak szárnyára emlékeztet. A vitorláshajók csúcstechnikája, európai testvére előtt 2000 évvel. Az egész világot meghódíthatták volna vele. A kínai császár betiltotta... Egykor létező, de ilyen-olyan ellenérdekek miatt elsikkadt találmányok... Világunk újra borotvaélen táncol. Már csak néhány év van hátra az utolsó, végleges olajrobbanásig, és az ebből adódó gazdasági, társadalmi válságig. Ezt az önmagát felemésztő életmódot nem sokáig folytathatja a világ. A "forradalmian régi" találmányok elterjedése elháríthatná a veszélyt. Vagy már késő? A történelem legerősebb, leggazdagabb birodalmai dőltek össze azért, mert nem törődtek a technikai fejlődéssel, mert megtört a felfedezések lendülete. A történelem most kísértetiesen ismétli önmagát...

Vannay László - Fizika ​összefoglaló és példatár
Ebben ​a könyv­ben egy he­lyen meg­ta­lál­ha­tók a fi­zi­ka egyes ré­sze­i­hez tar­to­zó leg­fon­to­sabb tud­ni­va­lók és össze­füg­gé­sek, va­la­mint az anyag­rész­hez tar­to­zó jel­leg­ze­tes fel­ada­tok. Kevés fel­adat sze­re­pel benne, ne­hogy aki ke­zé­be veszi a köny­vet, a nagy számú fel­adat miatt re­mény­te­len­nek lássa a hely­ze­tét. A fel­ada­tok olya­nok, hogy azok­nak a meg­ol­dá­sát vé­gig­kö­vet­ve job­ban meg­ért­he­tők a hoz­zá­juk kap­cso­ló­dó anyag­ré­szek, és ké­pes­sé tesz­nek az anyag­rész­hez tar­to­zó más fel­ada­tok ön­ál­ló meg­ol­dá­sá­ra is. Az össze­fog­la­ló és pél­da­tár hasz­ná­la­tá­nál a kö­vet­ke­ző el­já­rást ja­va­sol­juk: - A ked­ves ol­va­só elő­ször az el­mé­le­ti össze­fog­la­ló gon­dos ta­nul­má­nyo­zá­sá­val ele­ve­nít­se fel az anyag­rész­hez tar­to­zó is­me­re­te­it. - Is­me­re­tei fel­ele­ve­ní­té­se után, sor­rend­ben ha­lad­va kezd­je el a fel­ada­tok meg­ol­dá­sát. - Ol­vas­sa el a példa szö­ve­gét és pró­bál­ja meg­ol­da­ni a fel­ada­tot. - Ha nem megy a fel­adat meg­ol­dá­sa, nézze meg a könyv­ben hasz­nált je­lö­lé­si rend­szert és a meg­ol­dás mód­já­ra tör­té­nő uta­lást (ezzel öt­le­te­ket kap­hat), majd ismét te­gyen kí­sér­le­tet a fel­adat meg­ol­dá­sá­ra. - Amennyi­ben most sem si­ke­rül a fel­ada­tot meg­ol­da­nia, akkor a kö­zölt meg­ol­dást lé­pé­sen­ként kö­vet­ve, oldja meg a fel­ada­tot. - Ha a pél­dát se­gít­ség nél­kül is si­ke­rült he­lye­sen meg­ol­da­nia, akkor is fi­gyel­me­sen nézze meg a kö­zölt meg­ol­dást és a hozzá fű­zött ma­gya­rá­za­tot. Ezzel a ké­sőb­bi­ek­ben is hasz­no­sít­ha­tó is­me­re­tek­re tehet szert. - Ne érez­ze ku­darc­nak, ha a fel­ada­tot csak a kö­zölt meg­ol­dást kö­vet­ve tudta meg­ol­da­ni. A fon­tos az, hogy a példa meg­ol­dá­sa után képes le­gyen az azo­nos tí­pu­sú fel­ada­tok meg­ol­dá­sá­ra.

Stephen W. Hawking - Az ​én rövid történetem
Stephen ​Hawking a Világegyetem titkainak felderítéséről szóló sikerkönyvek egész sorával kápráztatta el a világ olvasóközönségét. Korunk talán legnagyszerűbb kozmológusa most először befelé tekint...

Stephen W. Hawking - Einstein ​álma és egyéb írások
Stephen ​Hawking nevét Az idő rövid története című könyve tette világhírűvé, amely tudományos műveknél példátlan népszerűségre tett szert. Most, esszéinek és egyéb írásainak e kötetéből közelebbről is megismerhetjük az embert, a tudóst, a képzeletdús és szigorú gondolkodót. Beszéljen akár gyermekkoráról, tanulmányairól, könyvének bestsellerré válásáról vagy az univerzum eredetéről és jövőjéről; tiszta stílusban, visszafogott humorral egy lenyűgöző egyéniség szól hozzánk. "Örökké tágulni fog a világegyetem, vagy minden összeomlik a Nagy Zuttyban, amely értelmetlenné teszi a fizikai törvényeket? Stephen Hawking, a bámulatosan népszerű Az idő rövid története című könyv szerzője fényt derít az idő és az űr legsötétebb régióira, és rendkívüli jövőképet vetít elénk." /The Times/

Albert Einstein - Albert ​Einstein válogatott írásai
Einstein ​életével, személyiségével és a relativitás elméletével kapcsolatosan sok tévhit és torzítás él a köztudatban. A most először magyarul megjelenő írások segítséget nyújtanak abban, hogy valósabb képet alkossunk Einsteinről és elméletéről.

Covers_55654
Orvosi ​biofizika Ismeretlen szerző
18

Ismeretlen szerző - Orvosi ​biofizika
A ​kiadás a magyar biofizika legjobb hagyományait sűríti egybe. A korábbi kiadás két intézet - a debreceni és a pécsi biofizikai intézet - tapasztalatait és hagyományait foglalta össze, míg ez a könyv a korábbi kiadás kritikai átdolgozásával és kiegészítésével három intézet munkája révén született meg. Szerkesztette: Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János

Hefelle József - Gloetzer László - Megvilágításmérés ​- szenzitometria
A ​fényképezés lényegében a képátviteli technikák legrégebbi fajtája. Hogyan rögzítődik a szemünk elé táruló látvány egy bonyolult és soklépcsős folyamaton keresztül ezüstszemcsékből vagy színezékekből álló képpé és vetítéskor vagy a kép szemlélésekor a film vagy papírfelületen ezek az elszórt festék- és ezüstrészecskék hogyan hozzák létre, idézik fel bennünk a látvány élményét, ez átviteltechnikai kérdés, amellyel a szenziometria foglalkozik. Még az amatőr fotós is tudja, hogy a fotográfiai képátvitel egyik legkényesebb láncszeme a helyes expozíció, ill. az ennek megállapításár szolgáló különféle megvilágításmérési módszerek. Ezen a ponton függ össze a szenziometria a tudománnyal, a gyakorlati célú megvilágításméréssel. A szenziometria a képátvitel fizikája, amely mai fogalmaink szerint legalább olyan nagy jelentőségű a fényképezés szempontjából, mint a fotokémia. Szinte érthetetlen, hogy a hazai irodalomban erről az alapvetően fontos témáról önálló mű ez ideig nem jelent meg. A Műszaki Könyvkiadó a fotográfiai tudományok művelőinek, de gyakorlati szakembereinek is egy olyan monográfiát ad a kezébe, amely a legújabb kutatások és publikált irodalmi adatok alapján nyújt részletes, további elméleti vizsgálódásokhoz és a fényképezés gyakorlatához megfelelő magas színvonalú eligazítást.

K. N. Muhin - Magfizika ​mindenkinek
Minden ​fejlődő tudományhoz lelkes fiatalokra van szükség, akik valósággal szerelmesek a tudományba, és készek arra, hogy egész életüket annak szenteljék. Az iskolából kikerülő fiatal azonban gyakran rosszul ismeri önmagát és a lehetőségeit; nem képes eldönteni, hogy "kit" válasszon: a fiatal, sokat ígérő Biológiát vagy a másodvirágzását élő Fizikát? Vagy talán az idős, de örökké gyönyörű Matematikát, esetleg a folyton megújhodó Kémiát? Ez a könyv azért íródott, hogy megkönnyítse a választást. A szerző véleménye szerint egy ilyen könyvnek több követelményt kell kielégítenie. Tartalmát tekintve legyen tudományos (vagyis világítsa meg a tudomány mai állását, és ne hallgassa el a vitás kérdéseket sem); előadásmódja legyen népszerű (hogy a középiskolai, sőt az annál kisebb végzettségű ember is megértse); a stílusa legyen szórakoztató (vagyis ne csak a nagy felfedezésekről, hanem a tudomány hétköznapjairól is érdekfeszítően meséljen); de nem mulattató. Sajnos, az utóbbi időben fokozatosan kiment a divatból az a jó hagyományokkal rendelkező irányzat, hogy ilyen jellegű (mint pl. Perelman műve, "Szórakoztató fizika") tudományos könyveket adjanak ki. Ennek valószínűleg az az oka, hogy nagyon nehéz ilyen könyveket írni (jóval nehezebb, mint bármit megírni egy-egy szűkebb szakterületről). Az Olvasónak csak akkor támad kedve arra, hogy a tudományt tudatosan is a saját szakmájává fejlessze, ha olyan emberektől tanul, akiknek a tudományban minden tetszik, akik ismerik a tudományos munka nehéz és gyötrő részleteit, és megtalálják benne az alkotás örömét.

Karácsonyi Rezső - Egy ​a valóság s ezer a ruhája I.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

dr. Jurisits József - Szűcs József - Fizika ​10 - Hőtan - Elektromosságtan
A ​fizika tudománya a természetről szerzett tapasztalatokat rendszerezi, meghatározva ezekben a törvényszerű összefüggéseket. A fizikai ismeretek bővítése ezért elsősorban azt igényli, hogy tudatos megfigyelésekkel, kísérletekkel gyarapítsuk a természetről szerzett tapasztalatainkat. A tankönyv hőtani és elektromosságtani fejezetei egyaránt sok érdekes kísérlet élményét kínálják. Ha a természettudományok vagy a műszaki tudományok mélyebb titkaival akarunk megismerkedni, netalán újabb titkokat tudósként felfedezni, akkor használnunk kella matematika nyelvét a természet fizikai törvényeinek pontos leírására.

Nagy Károly - Kvantummechanika
A ​szerző a természetben lejátszódó jelenségekből kiindulva mutatja be a kvantummechanikai törvényszerűségeket. A mérésekből nyert adatokkal jól egyező számítások, a kvantummechanikai mozgástörvények értelmezése, a perturbációszámítás és a mindezt kiegészítő atomfizikai és molekulafizikai alkalmazások ismertetése elvezeti az olvasót a századunk húszas éveiben indult és a mai napig fejlődő modern fizikához.

Öveges József - Érdekes ​fizika
A ​könyv nem elvontan, hanem a mindennapi életből általánosan ismert tények és jelenségek tükrében tárgyalja a fizikát. Olyan tudást ad, amely lépten-nyomon elősegíti a jelenségek megértését. Megtanít a tudás alkalmazására, ezáltal átérezzük szellemi erőnk és alkotóképességünk örömét.

Richard P. Feynman - R. B. Leighton - M. Sands - A ​modern természettudomány alapjai / A mechanika törvényei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Richard P. Feynman - A ​fizikai törvények jellege
"A ​természet - írja Feynman - egyszerű, és ezért nagyon szép." Ám közvetlenül a kísérletekből olvassák-e ki a fizikusok a természet törvényeit? Kiterjesztik-e bátran az eredményeket még feltáratlan területekre, hogy ellenőrizhető jóslatokat tegyenek? Vagy kigondolják törvényeiket, és a valóság nyakába akasztják azokat? Hogy megválaszoljon ilyen alapvető kérdéseket, Feynman professzor felvázolja azokat a témákat, amelyek közösek a gravitáció törvényében és Newton, Maxwell és Einstein nagy, világosságot gyújtó felfedezéseiben. Vizsgálja a matematikát, mint a természet nyelvét, a megmaradás és a szimmetria alapvető elveit, a riasztó tényt, hogy az idő soha nem fordul vissza és a kvantummechanika által bevezetett valószínűségeket és bizonytalanságokat; az utolsó fejezet előretekint új törvények felkutatására. Az eredmény egy gazdag, érthető könyv.

Vekerdi László - Így ​élt Newton
Tudjuk, ​hogy megalkotta a differenciál- és integrálszámítást, a fizikai optikát, a nevével fémjelzett mechanikát, amely 200 éven át volt a fizikai fejlődés alapja. Kimutatta, hogy például a Hold – amelyben Szent Dávid hegedül – ugyanolyan törvények szerint mozog, mint az eldobott kő. De milyen volt a kor, amelyben élt? Milyenek voltak a kortárs tudósok? Hogyan érlelődtek a korszakalkotó felismerések? Milyen volt Newton, az ember, az esendő, gyenge és mégis csodálatos ember, akinek igazi arcvonásait eltakarja előlünk a túlzó kortársi tisztelet és a későbbi két évszázad istenítő csodálata. Ezt kísérli meg felvázolni a tudománytörténész oknyomozó pontosságával és az író múltba látó képzeletével Vekerdi László.

Hack Frigyes - Dr. Fülöp Ferenc - Kugler Sándorné - Radnai Gyula - Urbán János - Szabados László - Nemerkényi Antal - Balázs Lóránt - Büki András - Négyjegyű ​függvénytáblázatok, összefüggések és adatok
A ​könyv a régi, az érettségi és a felvételi vizsgákon harminc éve használatos Négyjegyű függvénytáblázatok. Matematikai, fizikai, kémiai összefüggések című kiadvány átdolgozott, kiegészített, adattartalmában felfrissített változata. A középiskolai matematika, informatika, fizika, csillagászat, földrajz és kémia tananyagában megtalálható legfontosabb összefüggéseket és a számítási feladatokhoz nélkülözhetetlen adatokat, táblázatokat tartalmazza. A tartalomból: matematika, informatika, fizika, csillagászat, földrajz, kémia.

Victor F. Weisskopf - Fizika ​a huszadik században
Victor ​Frederick Weisskopf személyében a huszadik századi fizika egyik fontos és érdekes alkotójával ismerkedhetünk meg. Neve csak ritkán került a nyilvánosság reklektorfényébe, annak ellenére, hogy munkássága jelentősen befolyásolta az atomi energianívók , az elektrodinamika és az atommag elméletének fejlődését. E furcsa, de egyáltalán nem ritka helyzet kialakulását több ok is magyarázza. Csak kettőt kiragadva, idézzük először a szerző önéletrajzából a diákos elkeseredést: "1926 őszén iratkoztam a Bécsi Egyetemre, ekkor kezdtem el a fizikát tanulni. Alig néhány évet késtem el ahhoz, hogy aktívan részt vehessek a korai kvantummechanika megteremtésében. És sok jó barátom is csak néhány évvel volt idősebb, Hans Bethe például és Félix Bloch, Rudolf Peierls vagy Walter Heitler. Három év igen nagy különbséget jelentett azokban az időkben." Természetesen ezt a "lemaradást" behozni nem lehetett és nem is kellett. Helyette új célok felkutatása volt a feladat. Weisskopf megtalálta céljait. Hatalmas lendülettel végzett munkája olyan részletkérdéseket tárt fel, amelyek a fizika alapjait érintő kulcskérdésekké váltak. De a nagy hozzáértést, töretlenül megtartott logikát, egységes szemléletet tükröző árnyalt szakmai meggondolások a nagyközönség számára többnyire hozzáférhetetlenek maradtak. Weisskopf itt közölt tanulmányai részben e kérdések lényegét mutatják meg az érdeklődő olvasóknak. Az Európa legjobb iskoláiban, Bécsben, Göttingenben, Koppenhágában és Zürichben nevelkedett tudós 1937 óta az Egyesült Államokban dolgozik. Európához kötődő szemléletmódja, bizonyos értelmű kívülállósága, értő, fogékony embersége különösen alkalmassá tette arra, hogy az emberek közötti kapcsolatoktól a lényegesebb tudománypolitikai kérdések megfogalmazásáig és eldöntéséig mindenütt közvetítse a haladó, békés tudományos együttműködés szándékát. 1960-ban az európai viszonyokat jól ismerő, immáron amerikai tudóst választották az Európai Atommagkutató Központ (CERN) főigazgatójává. Ettől az időtől még nagyobb hatékonysággal fáradozhatott tudományszervezői munkálkodása fő céljának, a legteljesebb nemzetközi együttműködésnek megvalósításán. Weisskopf tanulmányainak itt közölt válogatása a fizikához kapcsolódó témák széles területét mutatja be. Néhány esszé a fizika egy-egy nagyobb területét ismerteti meg az olvasóval, mások inkább filozófiai ihletésűek, a tudomány, az etika, a társadalom problémáit taglalják. A szűkebb értelemben vett szakmai cikkek mellett találunk olyanokat, amelyek általános kérdésekkel, a tudományos kutatás emberi vonatkozásaival, magával a fizikai elmélettel, a biológiával vagy tudománytörténeti kérdésekkel foglalkoznak. A Nobel-díjas H. Bethe szavai szerint: Weisskopf "összefoglaló cikkei népszerű írások a legjavából. Úgy egyszerűsítik a tárgyat, hogy megérthessék a más területen dolgozó fizikusok és a művelt közönség is, ugyanakkor egy szemernyit sem enged az alapvető pontosságból..."

Christoph Drösser - Csábító ​erők
A ​Csábító számok szellemében született könyv ezúttal a fizika rejtelmeibe vezeti be az olvasót. Nem tankönyv, nem is törekszik arra, hogy a fizika minden területét felölelje. Csupán szórakoztató történetek segítségével szeretne néhány fizikai fogalmat az olvasó számára érthetővé tenni, vagy feleleveníteni. Aggodalomra azonban semmi ok. Ez a könyv nem azokkal a fizikai modellekkel foglalkozik, amelyekkel az ősrobbanás vagy a húrelmélet kutatói. A Csábító számokhoz hasonlóan, a szerző most is a hétköznapi emberek számára is érthető fizikai alapkérdéseket boncolgatja, rengeteg humorral, és megdöbbentően egyszerű megoldásokkal.

Csákány Antalné - Károlyházy Frigyes - Sebestyén Zoltán - Fizika ​7.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mary Gribbin - John Gribbin - Nagy ​számok
Az ​ember azt hinné, hogy a száz, az ezer vagy az egymillió nagy szám. Mégis, ha a matematikában vagy a természettudományokban vizsgálódunk a minket körülvevő világról, rá kell döbbennünk, hogy ezek a számok elenyészőek, igencsak parányiak az univerzumj számaihoz képest. Nem is gondolunk arra, hogy mi mindent lehet számokkal kifejezni, illetve kiszámítani. Hány kilométert tesz meg a fény egy év alatt? Mekkora a végtelen? Meg lehet-e mérni a molekula súlyát? Mikor pusztítja el a Nap a Földet? Miért nem lehet belelátni a fekete lyukba? Milyen messziről látja meg a sas a nyulat? Ezekre a kérdésekre ad választg a Gribbin házaspár könyve, miközben egy nagy utazásra invitál minket a világegyetem legtávolabbi pontjától a földi élet legapróbb részecskéjéig. Az elgondolkodtató és olykor hihetetlen számokban a legcsodálatosabb tudományos felfedezéseket ismerhetjük meg.

P. W. Atkins - Fizikai ​kémia I-III.
Könyvünk ​első kötetében a makroszkopikus anyag tulajdonságait vizsgáltuk termodinamikai szempontból, a jelen második kötetben pedig az egyedi atomok és molekulák sajátságait fogjuk szemügyre venni kvantummechanikai nézőpontból. E kétféle megközelítési módot a 19. fejezetben egyesítjük majd. A harmadik kötetben a folyamatok időbeli változásával foglalkozunk. A kémiai reakciók sebességének tárgyalását a molekulák gáz- és folyadékfázisban történő mozgására alapozzuk.

Henning Boetius - Hidrogén-forradalom
Elmúltak ​azok az idők, amikor mosolyt fakasztott a gondolat, hogy a hidrogén a napenergia és a szél ereje mellett központi szerepet játszhat az energiaellátásunkban, hogy véget vethet az egyre szűkösebbé váló fosszilis energiától való függésnek, tartósan és káros anyagoktól mentesen biztosítva az energiát. Az autóipar már jó ideje lázasan dolgozik az üzemanyagcellás, hidrogént tankoló autók kifejlesztésén. Szerzőnk véleménye szerint belátható időn belül a növekvő hidrogéngazdálkodás lesz majd a jellemző a kőolaj/földgáz gazdálkodás mellett.

Jéki László - Mágneskönyv
Jéki ​László (1942-2009) Pécsett született, a Nagy Lajos Gimnáziumban tett érettségi után az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett fizikusi diplomát. 1965-től a Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) tudományos munkatársa, 1975-1980 között tudományos igazgatóhelyettes, 1975-ben védte meg atommaghasadási témában írt kandidátusi értekezését. 1972-től jelentek meg ismeretterjesztő írásai, számuk meghaladja a 2200 tételt. Országos napilapok, folyóiratok, internetes portálok közlik írásait. 500-nál több rádió-, illetve televízió-műsorban is végzett ismeretterjesztést. Leggyakoribb témái: magfizika, részecskefizika, űrfizika, atomenergetika, tudománytörténet. Kötetei: KFKI (2001), Vasasok vasason - vasbányászat és vaskohászat a középkorban (2002), A gyilkos nő és a bab (2003), A rózsa komplex függvényei (2009), Szeressétek a spagettit! (2009), HAmisítók, hamisítványok (2010). Tudományos és ismeretterjesztő munkásságáért számos egyesületi és állami elismerésben, kitüntetésben részesült.

Erich Übelacker - Modern ​fizika
Milyen ​gyorsan terjed a fény? Miből áll az anyag? Mi a kvark? Lassabban múlik az idő az űrhajóban, mint a Földön? Mi történt az ősrobbanás után? Erich Übelacker, hosszú évekig a Hamburgi Planetárium vezetője, számos Mi MICSODA könyv szerzője betekintést enged a modern fizika lenyűgöző világába.

Albert Einstein - Hogyan ​látom a világot?
Kerek ​60 évvel ezelőtt jelent meg Albert Einsteinnek ez a kötete. Írásait maga válogatta. A korabeli magyar Faust Kiadó éleslátását dícséri, hogy a könyvet már 1935-ben közreadta. A kötet az azóta múzeális ritkasággá vált első magyar kiadás felhasználásával készült. A könyv Einstein szellemi önéletrajza, melyet igen különböző műfajú írások alkotnak: aforizmák, levelek, beszédek, előadások, publicisztika, portrék az elmúlt időknek és saját korának jeles személyiségeiről, nagyobb tanulmány az elméleti fizika fejlődéséről, a relativitáselmélet népszerű magyarázata a sajtó kérésére.

Ralph E. Lapp - Az ​anyag
Mi ​az anyag? Az emberiséget mindig érdekelte a természet és az anyag, mindig szeretett volna választ adni az előbbi alapvető kérdésre, megismerni azokat az alkotórészeket, alapanyagokat, amelyekből a világ felépül. A könyv ismerteti azokat az eredményeket, amelyeket a tudomány az anyag három ismert megjelenési formájának (szilárd, folyadék, gáz) valamint az újabban tanulmányozni kezdett ún. 4. halmazállapotának (plazma) vizsgálata során elért. Bemutatja századunk meghatározó felfedezését, azt a felismerésé, hogy az anyag energiává alakítható, és leírja azt a hatalmas munkát, amellyel az anyag legbenső titkait, az atommagot igyekeztek megismerni. A kötetben a szöveges rész és a képanyag váltakozva fordul elő. Mindkettő egymástól függetlenül is olvasható, de a képanyag lényegében kiegészíti a mindenkori szöveges részt. Pl. a 7. fejezet, amely az atommag kutatásáról szól, olyan képmelléklettel zárul, amelyben azokat az új, hatalmas berendezéseket mutatjuk be, amelyeket az atommag gyakorlati kutatásához használnak.

Leonard Susskind - Art Friedman - Az ​elméleti minimum II.
Leonard ​Susskind Elméleti Minimum sorozata Lev Landau megfogalmazását kölcsönözte a címadásnál*. A nem fizikus érdeklődők számára Stanfordban tartott előadásokra épülő sorozat rövid kötetekben mutatja be mindazt, „ami fontos” a modern fizikából. A New York Times bestseller-listáját is meghódító, klasszikus fizikát tárgyaló első kötet elméleti minimumát a kvantummechanika tárgyalásával folytatják. Ezúttal Susskind szerzőtársául a szoftverfejlesztő Art Friedmann csatlakozott. A szubatomi részecskék különös világát bemutató kötet eleven és olvasmányos bevezetés ebbe a híresen bonyolult tudományterületbe. A ismeretterjesztő művekkel ellentétben Susskindék könyve nem rejti véka alá a kvantummechanika logikájának eredendő abszurditásait és a szemléletünk számára való idegenségét. A szerzők mégis kristálytiszta magyarázatokkal állnak elő az olyan jelenségekről és fogalmakról, mint például a kvantumállapotok alapelvei, a határozatlansági reláció, valamint a részecske- és hullámtermészet különbségei. A fejezetek feladatokat is tartalmaznak, melyekkel még alaposabban megérthető az adott témakör. *L. Landau végzős hallgatói számára egy "Elméleti Minimum"-nak nevezett számonkérhető anyagot állított össze elméleti fizikából, 1934 és 1961 között összesen 43-an mentek át a vizsgáján...

Kollekciók