Ajax-loader

'színjátszás' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Földes Anna - Színésznek ​született
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Charlie Chaplin - Életem
Chaplin ​1889-ben Londonban született - sosem mondott le az angol állampolgárságáról – de az élete nagy részét Amerikában élte le, végül Svácjban halt meg 1977 karácsonyán. Minden idők legnagyobb komikusa volt, több mint nyolcvan filmet és a Csavargó figuráját hagyta az utókorra. Erről a hosszú és élménydús időszakról mesél Életem című önéletrajzi művében, amit a hatvanas években a Genfi-tó partján vetett papírra, és amit nálunk negyven éve után adtak ki újra. A bő ötszáz oldal laikusoknak és filmkedvelőknek egyaránt élvezetes olvasmány. Előbbieknek a pikáns részletek magánéletről, szerelmi viszonyairól, utolsó házasságáról egy nála harminchét évvel fiatalabb nővel. Utóbbiak Chaplin szemén keresztül követhetjük végig a film történetét gyakorlatilag a kezdetektől a némafilm haláláig. Emellett Chaplin szavakkal is majdnem olyan jól bánik mint celluloidszalaggal. Az Életem olyan mint a filmjei: egyszerre kell sírni is nevetni rajta.Nagy emberekről írt apróságokban, és kis emberek nagy hibáin keresztül írásban is meg tudja fogni azt ami általános és emberi. A lapokon olyan személyek elevenednek meg újra mint Douglas Fairbanks, Mack Sennett vagy Edna Purviance, akiknek a neve már csak a filmesztétáknak cseng otthonosan és talán csak Mándy Iván ismert mindenkit a könyv szereplői közül. A sok ismerős és anekdota között mégis előbújik maga Chaplin, a a filmről és ez életről vallott véleménye, amit maga egyszer így összegzett: Az élet ha közelről nézed tragikus, de távolabbról nézve komédia. Ezért vállahatta, hogy őszintén írjon a nehéz gyerekkoráról, édesanyja elmezavaráról vagy arról a magyányról és elveszettségtől is, ami újra és újra rátalált, akármilyen gazdag és sikeres volt is. Sajnálat helyett azonban olvassuk tovább a történeteket és szép csendesen a rengeteg anekdotától és intim részlettől az Életem egy színes, de töredezett kaleidoszkóppá válik. Végül az életrajzi adatok helyett csak benyomások maradnak meg: a Csavargó örök embersége és, hogy minden nevetés nélkül telt nap elvesztegetett nap.

William Shakespeare - Szentivánéji ​álom
A ​Szentivánéji álom, Shakespeare korai komédiája feltehetőleg 1594-1596 táján íródott; 1598-ban már ismert színdarabként utal rá a drámaíró egyik kortárs. 1600-ban nyomtatták ki először. Valószínűleg egy főúri esküvő alkalmára készült, s - korabeli szokás szerint - a lakodalmi ünnepség során mutatták be, a darab előadása a mulatság része volt. Témája és cselekménye ehhez az alkalomhoz igazodik: szerelemről és házasságról szól, a szerelem útjában álló akadályok legyőzéséről, a viszálykodó szerelmesek megbékéléséről, a szerelmet korlátozó tilalmak és a beteljesülésre fenekedő veszélyek elhárításáról. De a daraba kerete is első előadásának a körülményeit jeleníti meg, mégpedig játékosan és önirónikusan: miközben Shakespeare társulata eljátssza a Szentivánéji álom című darabot az alkalmul szolgáló főúru esküvőn, a szentivánéji álomban zajló királyi mennyegzőn Theseus, Hippolyta és a többiek mulattatására az athéni mesteremberek alkalmi színésztruppja is színre visz egy színdarabot,a Pyramus és Thisbe című - Vackor, az egiyk műkedvelő szereplő szavával - "igen siralma skomédiát", amely egyébként szintén a szerelemről és annak veszélyeiről szól.

William Shakespeare - Öt ​dráma
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Galgovics Tamás - Egressytől ​Sinkovitsig
Néhány ​a harminchárom "arc" közül: Egressy Gábor, az első tudatos rendező; Jókainé Laborfalvi Róza, a hősnő; Id. Lendvay Márton, a hősszerelmes; Lendvayné Hivatal Ildikó, hősnő és naiva; Megyeri Károly, az első komikus; Schodelné Klein Rozália, az első primadonna; Prielle Kornélia, az első örökös tag; Nagy Imre, az utolsó hősszerelmes; Újházi Ede, a Mester; Jászai Mari, a legnagyobb tragika; Rákosi Szidi, a komika és a nevelő; Vízvári Gyula, a századforduló nagy komikusa; Márkus Emília, a Szőke Csoda; Beregi Oszkár, az európai színész; Rózsahegyi Kálmán, a humor nagymestere; Pethes Imre, a Fejedelem; Ódry Árpád, a színész-pedagógus; Somlay Artúr, a fegyelmezett játékos.

Anna Claybourne - Rebeka Treays - Shakespeare ​világa
Shakespeare ​világa veszéllyel, izgalommal, változással teli hely volt. Az Erzsébet-kori London mocskos utcáin hömpölygött a tömeg, áradt a szó, a jókedv, az élet; de tanyát ütött a bűn is. A nép, akár az előkelő közönség, a legfényesebb mulatságra a város kétes hírű negyedeiben álló színházakban lelt. És minden darabíró közt leginkább Shakespeare-nek tapsolt. Tulajdonképpen mit, miről és hogyan írt Shakespeare? Mi az oka máig töretlen népszerűségének? Milyenek is a halhatatlan meséi szerelemről, féltékenységről, árulásról, bosszúról, családi viszályról, kísértő szellemekről, megannyi véres gyilkosságról? Miféle eszközökkel vonja bűvkörébe nézőit-olvasóit? Hogyan zajlott le egy Shakespeare kori színielőadás? Milyen egy mai? Mi a dolga a halhatatlan remekműveket színpadra állító rendezőnek, színésznek, jelmeztervezőnek vagy akár a díszlettologatónak? Anna Claybourne és Rebecca Treays bőségesen illusztrált könyve sok más mellett ezekre a kérdésekre keresi a választ. A Shakespeare-csoda bámulatosan gazdag elemzése aligha fogja kielégítetlenül hagyni olvasói kíváncsiságát.

Talpassy Tibor - A ​magyar színjátszás hőskora
Óriási ​tapsvihar remegteti az épületet. Az egykori karmelita kolostor templomhajójába épített erkélyek, karzatok segítségével ezerháromszáz embert tudott bezsúfolni az ördöngös ezermester, Kempelen Farkas. De most többen vannak, és ahogy tombolva felugrálnak a helyükről, egy pillanatra közel van egy tömegkatasztrófa lehetősége is. De a sors kegyes. 1790. október 12-e történelmünk szerencsés pillanataként rögződik emlékezetünkben. Ezen a napon született a hivatásos magyar színjátszás. A nézőtéren talán csak egyvalaki nem osztozik a feltétlen örömmámorban. Kazinczy Ferenc ő, aki nemrégen maga indította el az egész folyamatot, lefordítva Shakespeare _Hamlet_jét, készen arra, hogy eljátssza a címszerepet. A _Hamlet_-terv megbukott, ehelyett egy rossz német darab még rosszabb magyar változatának ürügyén hasogatják a színfalakat az ijesztően műkedvelő szintű ripacsok. Mindegy, ez a szint indulópont azon az úton, amely nemsokára művészi érdemeket is fel tud mutatni. A legnagyobbak nevét többnyire ismerjük, köztük van az elbűvölő hangú Déryné, akinek "rézgégéje" soha nem hagyja cserben a társulatot, a mennydörgő indulatú Bartha János, az ellenállhatatlanul nevettető Megyeri, az "intellektuális" Szentpétery, a körülrajongott házaspár: Lendvay, a nemzet Szép Marcija és Hivatal Anikó, Kántorné, az első magyar tragika. Van, akiről kevesebbet tudunk. Ilyen első "modern" színészünk, rendezőnk, színházi teoretikusunk, Kótsi Patkó János vagy Schodelné, az első hiszterikus primadonna. De a könyv igazi felfedezései elsősorban azok a háttérben álló figurák, akik nélkül nem ment volna a színház egyelőre, legyenek művészek vagy művésznőt pártoló főurak, mind id. báró Wesselényi Miklós vagy gróf Csáky Tivadar, legyenek lelkiismeretes közhivatalnokok, mint Vida, Földváry vagy Nyáry Pál. Talpassy Tibor, aki legérdekesebb írásaiban többnyire a történelem érdekes személyiségeit eleveníti meg olvasói számára (méltán aratott sikert nemrég Bajcsy-Zsilinszky Endréről írt könyve), avatott tollal oldja meg ezúttal is feladatát. Egyszerre érzékeltet történelmi távlatot és intimitásokat. Még a pletykákat is úgy közelíti meg, hogy érződjenek mögöttük a kor sajátos társadalmi erőviszonyai. Ezt a korabeli képekkel, metszetekkel bőven illusztrált könyvet elsősorban a középiskolásoknak ajánljuk, de a hiányos szakirodalomról való tekintettel, haszonnal forgathatják szakemberek is és általában a magyar színház, kultúra szerelmesei.

Várkonyi Vilmos - Jávor ​Pál és a magyar film aranykora
Jávor ​Pál a magyar film első aranykorának egyik legnagyobb csillaga volt. Elszegényedett polgári családból származott, de már fiatalon arról álmodott, hogy egyszer majd mindenki őt nézi a filmvásznon,és neki tapsol a színházi nézőtéren. Látszólag gyors karriert futott be, a sikerig vezető út azonban számára is rögös volt. Kezdő színészként pénz és otthon nélkül tengődött, pályaudvarokon és padokon töltötte az éjszakákat, ám a sok-sok nélkülözés után végül mégis jóra fordult a sorsa. A két világháború között szinte nem is forgattak filmet nélküle, s a rajongók imádata révén már-már Hollywoodban érezhette magát. 1946-ban aztán Amerikában is szerencsét próbált, ám nem kapott olyan szerepeket, amilyeneket a hírneve alapján megérdemelt volna. Amikor egy évtized múltán hazatért, Szenes Iván és Horváth Jenő megírtak számára az Egy tisztes őszes halánték című dalt, amelyet Jávor rögtön slágerré tett, és visszalopta vele magát a magyar közönség szívébe. Bár nem adatott számára túl hosszú élet, a filmjei révén arca, hangja mindig velünk marad, s az emléke örökké élni fog vennünk.

Ignácz Rózsa - Róza ​leányasszony
Ignácz ​Rózsa közelről ismeri a színház világát és a magyar színészet történetét. Ebben a regényében két színész: Benke József és leánya, Laborfalvi Róza élettörténetén keresztül a magyar színjátszás kezdeteit mutatja be. Legendás színészek elevenednek meg: Lendvay, Hivatal Anikó, Kántorné, Déryné... és híres írók: Jókai, Petőfi, Szigligeti, akik mind szinte romantikus küzdelmet folytatnak a magyar színjátszásért és rajta keresztül az egész magyar irodalomért és kultúráért. Ignácz Rózsa terjedelmes történelmi regényének mellékleteként metszetek és fényképek mutatják be az akkori Pestet, a színházat, a színészeket.

Ullmann__liv
elérhető
2

Liv Ullmann - Változások
"Azt ​hiszem, hogy elsősorban ember vagyok... vagy mindenesetre meg kell kísérelnem, hogy az legyek" - mondja Ibsen Nórája, akinek kosztümjében Liv Ullmann legnagyobb színpadi sikereit aratta norvég szülőhazájában, majd pedig a New York-i Broadwayn - s akinek őszinteséget szomjazó egyéniségével minden szerepe közül a legmélyebben tud azonosulni. Mintegy Nóra kezét fogva tárja fel ebben a könyvben a világhírű sztár színésznővé, asszonnyá és anyává érésének kétségektől és kudarcoktól sem mentes történetét. Az önéletrajz legemlékezetesebb, legköltőibb lapjai természetesen azok, amelyek a Fárö-szigeti idillt, az Ingmar Bergmanhoz fűződő híres, nagy szerelmet elevenítik meg, a legizgalmasabb lapok pedig a közös filmforgatások kulisszái mögé engednek bepillantást. Színes és számunkra teljesen valószerűtlen meseként olvassuk a sikeres filmszínésznő iróniával-öniróniával fűszerezett tudósításait cannes-i fogadásokról és hollywoodi partykról, Oscar-díj-kiosztásról és Párizs éjszakai életéről, ám tulajdon problémáinkra, gyötrő dilemmáinkra ismerhetünk Liv Ullmann, a gyermekét egyedül nevelő anya s egyben dolgozó nő vallomásaiban - lelkifurdalásaiban, melyeket a kettős helytállás reménytelen feladata okoz, de újra meg újra felszikrázó örömében is, melyet az anyaság élményének s egy-egy igazán jól megoldott szerepnek köszönhet.

Kertész Erzsébet - Gyönyörű ​nyár
A ​regény végén tizenegy lány bőg együtt az elérzékenyült olvasóval. Ők tizenegyen bőröndjüket csomagolják, nehéz szívvel búcsúznak a két hónapos nagyvakációtól, a vadregényes Kövecses-pataktól, az összkomfortosnak jóakarattal sem mondható erdészháztól és egymástól. Pedig a Rozgonyi Cicelle Leánygimnázium hatodik osztályosai nem éppen az összetartásról voltak híresek, irigység, féltékenység vert éket közéjük, s nagyot kellett változniuk, míg elkényeztetett, önző, pesti kisasszonykákból összeforrott kis közösséggé lettek. Nem kis szerepet játszott ebben a közelükben táborozó "Sasok" fiúcsapata, Zebi, a szigorú latintanár, és Vera néni, aki - ebben minden lány mindig is egyetértett - valóságos tündér. A Gyönyörű nyár, az írónő első regénye, fél évszázaddal születése után is elevenen hat, örömmel ismerjük fel, hogy nagymamáink bakfiskorukban mennyire hasonlítottak ránk.

Koltai Tamás - Major ​Tamás
Itt ​van tehát a "Tanár úr", nagy idők tanúja és részese, színész és rendező, társadalmi aktivista és és pedagógus, színház- és társadalomcsináló, aki 1930 óta nemcsak átélte, hanem létrehozta a változásokat a Nemzeti Színházban - előbb ösztöndíjasként, aztán lázadóként, később igazgatóként, végül "csak" rendezőként - , és még soha nem kértük meg, hogy mesélje el az életét.

Mihályi Gábor - A ​Kaposvár-jelenség
"A ​kaposvári színház kétségkívül rendkívüli jelenség, egyedülálló képződmény a maga nemében. Mi a titka ennek a színháznak, ennek a társulatnak? Csak jobb színházat csinálnak, színvonalasabbat, mint a többiek? Vagy pedig másfajta színházat? Nézetem szerint a kaposvári színház valóban másfajta színház. Valóban egyedülálló, rendhagyó jelensége szellemi életünknek. Könyvem ezt kívánja dokumentálni, bizonyítani. A rendhagyó színházhoz illően rendhagyó módon."

Eimear McBride - Kisbohémek
Egy ​tizennyolc éves ír lány, aki nemrégiben érkezett Londonba színinövendéknek, megismerkedik egy nála jóval idősebb férfival, az ismert színésszel. A lány naiv, elbűvöli a nagyvárosi élet, a férfit azonban nem is egy démon kísérti, s félő, hogy ez mindkettejüket a vesztébe sodorja. A Kisbohémek egyetlen évbe sűrített, megragadó beszámoló szenvedélyről és ártatlanságról, a felnőtté válás örvényeiről és szorongásairól, az érzékek felfedezéséről az 1990-es évtized Londonjának zűrzavarában. A szerző tabukat nem, csak a szerelem hatalmát ismeri. A többnyire margón kallódó művészek, kiútkereső bohémek világában játszódó regény Eimear McBride második kötete, amelyben az írónő egy viharos kapcsolat krónikásaként kamatoztatja fergeteges mesélőkedvét és magával ragadó beszédmódját.

Karády Katalin - Gách Marianne - Mezei András - Zilahy Lajos - Hogyan ​lettem színésznő?
Karády ​Katalin rendkívüli jelenség a magyar film történetében, hiszen népszerűsége még ma is, több évtizedes külföldi távolléte óta is tart. A Halálos tavasz, a Forró mezők, A szűz és a gödölye sztárszerepei és sok más filmje ma már videokazettán terjed, sajátos mély hangja pedig a hanglemezgyűjtők kedvencévé tette. Karádyt a harmincas évek végén fedezték fel. Fellépett a Pesti Színházban, a Vígszínházban és az Operettszínházban, igazi sikereinek valódi területe azonban a film, a rádió, a gramofon. A negyvenes években az amerikai sztárokhoz mérhető hazai sikert aratott. Rajongói még klubot is alapítottak tiszteletére. Élete tele volt fordulattal, romantikus és drámai kalanddal. A német megszállás idején a Gestapo letartóztatta, kegyetlen szenvedés után szabadult. 1949-ben külföldre ment. Sokáig Brazíliában élt, jelenleg New Yorkban lakik. Karády Katalin életének legnagyobb fordulata a feltörés az eseménytelen, szürke hétköznapi életből az áhított csillogó, reflektorfényes színi világba. Naplójában - némi írói támogatással - őszintén írja meg kezdőlépéseit és botladozásait a színpadon. A körülötte kavargó szórakoztatóipar a mai olvasónak is ismerős hangulatot áraszt, nagyon valószínű: a sztárcsinálást napjainkban is hasonló érzelmek és érdekek motiválják. A siker azonban mindig a pályára lépő személyiségétől függ, s ebből Karády jelesre vizsgázott.

Covers_100205
Akárki Ismeretlen szerző
5

Ismeretlen szerző - Akárki
Valamikor ​a IX. században kerültek a katolikus szertartások, a mise liturgikus rendjébe olyan párbeszédes, cselekményes, tehát eljátszható elemek, amelyekből a középkori színjáték kialakult. A folyamat a templomban kezdődött, aztán fokozatosan a templomon kívülre került, mindinkább elvilágiasodott, kivált a hagyományos liturgiából, s kerülő utakon ugyan, mégis következetesen vezetett el a reneszánsz színjáték kialakulásáig. Vagyis a misztériumjátékok, mirákulumok, moralitások nélkül talán Shakespeare sem az lenne, vagy legalábbis más lenne, mint akinek ismerjük. A misztériumjátékok bibliai történetek egyre művészibb, egyre leleményesebb és egyre földközelibb költői illusztrációi. A mirákulumokban szentek életnek példázatát tárták a korabeli nézők elé a névtelen vagy ismert szerzők. A legmodernebb színjátéktípusban, a moralitásban a középkor szigorú erkölcsi rendjének tükrében vizsgája magát az egyre evilágibb ember, mindenségben elfoglalt helyét, élete értelmét veszi szemügyre a halál, a lehetséges kárhozat vagy üdvösség árnyékában. A kötetünkben szereplő művek egy régi világ üzenetét hozzák. Ám sokkal többek muzeális értékeknél. Annyi költői szépség, hitnek és naivitásnak oly hamvas ártatlansága, a szüntelenül betörő realisztikus komikumnak nyerseségében is oly megejtő bája hatja át őket, hogy művészi élvezetünket nem zavarja az előírásos témák és motívumok esetleges idegensége, s ezért őszinte gyönyörűséggel olvashatjuk az európai színház gyermekkorának ezeket a szent s egyszersmind mélyen emberi játékait.

Gavin Bolton - A ​tanítási dráma elmélete
A ​könyv, melyet az olvasó a kezében tart, az első magyar nyelven megjelenő, átfogó drámapedagógia-elméleti mű. Maga a szerző, Gavin Bolton nem használja a drámapedagógia kifejezést, mivel eljárását nem pedagógiaként, hanem módszerként határozza meg. Bolton dramatikus tevékenységről, dráma munkáról, de legtöbbször egyszerűen drámáról beszél, ebben az összefüggésben tehát a "dráma" szót az eddigi magyar értelmezéstől merőben eltérő jelentésben használja. Ahhoz, hogy ez az Előszó megkönnyítse a Bolton felvázolta tanítási dráma világába való behatolást, szükségesnek látszik egy rövid történeti visszatekintés, annál is inkább, mivel örvendetesen sok a drámapedagógiai munkába bekapcsolódó fiatal. Tehát: mi történt eddig Magyarországon a drámapedagógiában; mióta és mi módon honosodott meg, hol tart elmélete és gyakorlata? Magyarországon a drámapedagógia a hetvenes évek elején jelent meg. Leginkább angol és német forrásokból fakadt, részben cseh-szlovák közvetítéssel érkezett s néhány, azóta klasszikussá vált közvetítő révén - legalább Mezei Éva nevét említsük itt kellő tisztelettel - terjedt el, először a gyermekszínjátszó mozgalomban mint annak része, iskolája, majd attól elválva sajátos pedagógiai eszközzé(?) módszerré(?) rendszerré(?) önállósulva hódított, hódít mind a mai napig, sőt az utóbbi években reneszánszát éh. Elmélete, szakirodalma alig volt; ami volt, zömében a Népművelési Intézet belső kiadványaként látott napvilágot, s csak kevesek számára volt hozzáférhető. Az egyéb kiadóknál megjelent, e témába vágó munkákat a kezünkön meg tudjuk számolni, s ezek a kiadványok - a szükségletnek megfelelően - elsősorban gyakorlatiak voltak. 1987-ben jelent meg az első s mindmáig egyetlen átfogó, elméleti összefoglalást és gyakorlati útmutatást nyújtó mii, amely összegezte, ami a 80-as évek derekáig a magyar drámapedagógiában történt, de ennél jóval többet is tett: beoltotta drámapedagógiával, továbbgondolkodásra ösztönözte az erre nyitott pedagógusokat; olyan gyakorlati "étlapot" kínált, mely a jó érzékű, kreatív "szakácsot" végtelen számú, hasonlóan étvágygerjesztő "recept" kiötlésére, kipróbálására sarkallta. E mű Gabnai Katalin Drámajátékok című könyve volt. Megjelenése óta azonban eltelt öt év, s a magyar drámapedagógiában azóta sok minden történt. A dramatikus nevelés iránt érdeklődők tábora megnőtt, részben kicserélődött, egyre sürgetőbben és egyre tömegesebben jelentkezik a drámapedagógus-képzés iránti igény. Ez viszont szükségessé tette a drámajáték elméleti-tartalmi kérdéseinek tisztázását és a gyakorlatához szükséges ismeretek rendszerezését. Vagyis: az idő és a helyzet érlelte meg az elmélet tisztázás igényét. És még egy tényező.

Csibra István - Szerdahelyi István - Esztétikai ​alapfogalmak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gálvölgyi János - Szeretem ​a focit
"Kedves ​János! Téged mindannyian ismerünk. Hallottunk, láttunk; mulattunk, nevetettünk, röhögtünk játékodon sokat. Most írásaidon nemigen fogunk. A komikus Gálvölgyi mulatságos. A polgár Gálvölgyi nem az. Mert ezek polgár-írások, egy állampolgár mélázásai, emlékezései, dohogásai, dühöngései a megszűnt pesti közlekedésről, a lehetetlenné vált parkolásról, az iszonyatos televízióról, a borzalmas közéletről, az undorító politikáról, a szánalmas fociról és a többi napi betevőnkről, amelyről jobb nem beszélni. Jobb lenne. De ezt egy olyan polgár, mint Te, nem engedheti meg magának." Bächer Iván A komoly arcát mutató komikus írásainak csattanóit felerősítik, mondandóit elmélyítik a neves rajzoló, Krenner István karikatúrái.

William Somerset Maugham - Színház
A ​"Színház" című regény díszlete a színház, főszereplője egy korosodó, ámde nagyszerű színésznő, aki soha nem volt képes különbséget tenni a valódi és a játszott világ között. Élete úgy telt, mintha az egész egy nagy és hosszan tartó színjáték lenne. Amikor aztán beleszeret egy, a fiával csaknem egykorú fiatalemberbe, majd viszonyt is kezd vele, rádöbben, milyen fájdalmasak tudnak lenni az igazi érzelmek: a szenvedély, a szenvedés, a féltékenység, a düh, a megalázottság, a bosszúvágy. (ekultura.hu) A mozik nemrégiben mutatták be a regényből készült Csodálatos Júlia című filmet, melyet Szabó István rendezett.

Lauren Graham - Gyorsan ​elhadarom
Ebben ​a kötetben Lauren Graham egy pillanatra megállítja az időt, és végignéz eddigi életén. Hangos nevetésre késztető történeteket mesél a gyerekkoráról, a karrierje beindításának időszakáról és arról, amikor évekkel később a Vásott szülők forgatásán a lakókocsijában ülve feltette magának a kérdést: „Te most… ööö… befutottál?” Őszintén beszél arról is, milyen szinglinek lenni Hollywoodban („Már vadidegenek is aggódtak értem, olyan sokáig voltam szingli.”), arról, amikor egy alkalommal meghallgatáson vett részt a feneke, valamint arról is, milyen volt zsűritagnak lenni A kifutóban („Mintha csak divatalapú rövidzárlatot kaptam volna.”). Visszaemlékszik, milyen élmény volt, amikor megkapta a pergő nyelvű Lorelai Gilmore szerepét, valamint milyen érzés volt kilenc évvel később újra felvenni a szerepet, és mit jelentett neki mindez. A könyvet fotók és a Szívek szállodája: Egy év az életben forgatása közben Graham által vezetett napló részletei színesítik. Olyan, mint egy kellemes, otthon töltött este, amikor mindent alaposan kibeszélünk a legjobb barátunkkal, nevetünk, történeteket mesélünk, és persze mindent gyorsan elhadarunk.

Kovács Nemere - Játék, ​szakkör, pódium
Ifjúsági ​klubtevékenység: Szervezzünk klubot; Beszélni könnyű?; Csak szóval!; Szóval és cselekedettel; Beszéd, felolvasás, versmondás; Bábszínpad; Ifjúsági színpad; Ének és zene az ifjúsági kluban; Tánc az ifjúsági klubban; stb

Covers_154021
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Kortárs ​magyar színészlexikon
Minden ​olyan akarat, erőfeszítés, ami a magyar színészet, színészek szeretetét, megbecsülését, megismertetését szolgálja, hálás köszönetet érdemel. Boldog vagyok hát, hogy ez a lexikon létrejött, s még boldogabb lennék, ha az emberek is szeretettel fogadnák. Törőcsik Mari a Magyar Színész Kamara elnöke

Thurzó Gábor - Hátsó ​ajtó / Záróra
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sólyom Ildikó - ...ami ​a moSólyom mögött van
Sok ​éve egy szőke kislányt felvettek a főiskolára, szája szögletében két keserű vonás. Ígérték sokan, hogy eltüntetik, majd egy idő múlva szinte ugyanazok úgy vélték, egyszerűbb eltüntetni, láthatatlanná tenni a viselőjét. Mert így nem kell észrevenni és másnak sem kell megmutatni sem a vonást, sem magát az arcot. De parancsszóval nem lehet sem mosolyt, sem hitet eltüntetni. Mosoly és hit belülről táplálkozik. Van, bármi történjék is.

Révy Eszter - Kiss ​Manyi
Tartalom: Kolozsvártól ​Itáliáig 7 Visszatérés a magyar színpadra 19 A "boldog békeévektől" a letartóztatási parancsig 31 Az operettszínpadtól a Madách Színház társulatáig 41 Olgától Anna Frankig 55 1958. A Kurázsi mama 67 Játszani - földközelben 79 Friderika nagyhercegnőtől a Koldusoperáig 93 Frenetikus siker és váratlan nyugdíjazás 105 Halál és megigéző visszatekintés 121 Ha van egyáltalán "kissmanyiság", akkor 139 "A film címe az lehetne: Egy magyar clown" 153 Emlékezetesebb színpadi szerepei 165 Jelentősebb filmszerepei 173

Hegyi Béla - Alkotó ​időszakok
Tíz ​esztendő terméséből válogatta legújabb kötetét Hegyi Béla. Az Alkotó időszakok-ban tanulmányok, kritikák, interjúk váltakoznak, magyarázzák, értelmezik egymást. A szerző ismét bebizonyítja, hogy értő kritikus és érzékeny beszélgetőtárs. Tanulmányaiban, riportjaiban körüljárja, felderíti századunk "alkotó időszakait" a tízes évektől napjainkig. A kötetben többek között elemzést olvashatunk a fiatal Lukács Györgyről, egy elfelejtett szecessziós drámákról, Vajda Lajos festészetéről, emlékezetes színházi bemutatókról; a riporter megszólaltatja Dienes Valériát, Illyés Gyulánét, Kassák Lajosnét, Szerb Antalnét, Bálint Endrét, Latinovits Zoltánt és másokat. De kalandozzunk a századelőn vagy a hetvenes években, ismerkedjünk a zene, a festészet, az irodalom, a színházművészet műhelyproblémáival, hallgassuk kortársak vagy nagy előadók szavát, Hegyi Béla mindig, mindenben ugyanazt kutatja értő szenvedéllyel: az alkotó, a vívódó ember világát. az emberi alkotás lehetőségeit, sokszínű eredményeit nehéz, gondokkal terhes századunkban.

Bryan J. Robb - Keanu ​Reeves
Kicsoda ​Keanu Reeves? Egyesek szerint jóképű és szexi, mások a tehetségét dicsérik. Láttuk őt már a jövő hírnökének, szerelmes kamasznak, kegyetlen férjnek, romantikus férfinak vagy brutális gyilkosnak. Keanut éppúgy nevezték már nemzedéke kult-színészének, mint a tinédzserek vagy éppen a melegek bálványának. Korunk egyik legnépszerűbb és legsokoldalúbb sztárja egymástól meglehetősen eltérő jellegű filmekben vállalt szerepet. Több Shakespeare-darabban is bizonyította tehetségét éppúgy , mint számos vígjátékban, drámában, krimiben és sci-fi filmekben. De milyen Reeves valójában? Magánéletét mindig rejtély övezte. Ezért is különleges e kiadvány, melyben Robb részletesen bemutatja Keanu titkait.

Malgorzata Musierowicz - A ​Hazudozó
"Miért ​éppen nekem nem szabad hazudni?... Mondjátok meg, miért szabad körülöttem mindenkinek, csak nekem nem? A bácsi nem gondolja, hogy ez kész öngyilkosság? Hiszen ha valaki rajtaveszt, az csakis én lehetek, nem pedig azok, akik hazudnak.\" Hazugság, köntörfalazás, színlelés, szemfényvesztés, mellébeszélés, lódítás, hantálás, linkelés - Anielának nincs könnyű dolga, ha el akar igazodni eme útvesztőben. A humoros regényt megfilmesítették Lengyelországban Miért éppen nekem nem szabad hazudni?

Kibédi Ervin - Kibédi ​variációk
Akit ​mindenki szeret, akivel mindenki jóban van, azzal eleve nem stimmel valami - jelentette ki egykor népszerű humoristánk. Nem tudtam vitatkozni vele. Talán emiatt is figyelem gyanakodva vagy harminc éve Kibédi Ervint. Erről ő nem tud, fenntartásaimat sosem hoztam szóba; olyan mozzanatokat jegyeztem meg, amelyek ő tán nem is emlékezhet. 1959-től kezdte játszani a rádiókabaré - később a tévé is, másfél évtizeden át - Róna Tibor iskolajeleneteit, melyekben Kibédi Koponyát alakította. A mindig lesről megszólaló, vásott diákot a képernyőről szerette meg a nagyközönség. Ez idáig rendben is volna. Ekkoriban zendített rá estéről estére a Vidám Színpadon az "Én nem hiszem, hogy normális vagyok" refrénű kupléra. Bejött a színpadra, még meg sem szólalt, már ünnepelték. Nana. 64-ben szerkesztettem a televízióban egy a nyolcadik adás után rövid úton betiltott sorozatot "Szombat esti ultiparti" címmel. Kibédi ebben egy mindennel elégedetlenkedő, az előírt vonallal szembehelyezkedő polgárt játszott. Jöttek is a gratulálólevelek a hasonszőrűektől: "Az a hosszú már megint jól beolvasott a hatalomnak, brávó!" - Gyanús, nem? Pár évvel később, ugyancsak a Vidám Színpadon, Peterdi Pál kifejezetten az ő habitusára írt egy madárijesztő-monológot. Egy szimbólumot személyesített meg - a múltból itt felejtett, de még mindig félelemetes vidéki kiskirályt. Akkoriban a vasárnap délutáni előadásokra, buszkaranavánok hozták a téeszdolgozókat. Ahogy szalmakalapjában, rongyaiban Kibédi rikácsolt, elementáris volt. A nézőtéren tüntetéssel egyenértékű ováció. Ha valakit ennyire sajátjuknak éreznek a parasztok is - legalábbis elgondolkoztató. Egy magánszám erejéig én is háziszerzője lehettem: következő segédmunkást formált meg, aki hasztalan próbálja elintézni, hogy az üzem saját halottjának nyilvánítsa. A színház a produkcióval végigjárta a peremkerületi kultúrházakat, még külföldre is eljutottunk; a kétkezi nézők vörösre tapsolták a tenyerüket. - Fölöttébb furcsa - gondoltam -, ez a Kibédi a fizikai dolgozókat is levette a lábukról. Hakniban is sokszor léptünk föl, ő mindig Hacsek volt, váltott Sajókkal. Majd szétszedték a legfüstösebb falusi kocsmában is. - Áhá! - morogtam irigykedve -, szóval az olcsó sikert sem átallja learatni. Újságkivágások. Ájuldozó Kritikák az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában lekaszált turnékról. Immár világos, kivel álluk szemben: aki egyaránt bepalizta a disszidenseket is, az emigránsokat is. Egy alkalalommal lelki életet éltem a színtársulat - némileg illuminált - hölgytagjával. Tessék elképzelni: a művésznő párás szemmel taglalta Kibédi férfias vonzását, báját, erényeit. Skandalum, hogy megzavarodnak tőle még a nők is! Bejön a stúdióba, és a keselyűméretű óriáspapagáj békésen csücsül a vállán. Az ijedős mókus meg a tenyeréből eszik. Nem repül, nem ugrik el, nem csíp, nem harap. Ördögi pasas a gazdi! "Hol a határ?" c. politikai kabaré a Vidám Színpadon. A fináléban Kibédi mint Brezsnyev. Keblén százhúsz kitüntetés - egy a "hátán" is. A nézőtér ordít a gyönyörűségtől. Itt mindenki másképp gondolkodó? Lemezbolt. Két miniszoknyás fruska Kibédi-lemezt kér. Mindjárt hármat, mert házibulira viszik, szilveszterre. Tehát még a fiatok is. Különös! És ezt a Kibédi Ervint méltassam én egy rangos könyv lapján? Akit mindenki kedvel, tehát ennyire gyanús? Hogyisne! Hogy a nézők, hallgatók, lemezkedvelők után szétkapkodják még az olvasók is?

Covers_107297
elérhető
0

Gábor Miklós - Tollal
A ​Tollal első kiadása méltán aratott sikert. A második, bővített kiadás pedig azoknak az érdeklődésére is számíthat, akik az elsőt olvasták: a Hamlet kapcsán felmerülő gondolatok, emlékek, megfigyelések egy teljesen új fejezettel gazdagították a könyvet. E fejezet fő témája a modern színház, a modern művészet: gondolatok és élmények, viták és jellemzések követik egymást, tűnődően, kihívóan, szorongással és felelősségérzettel. E naplójegyzetek vezércsillaga Shakespeare: de benne, alakjain keresztül a színházi felkészülés legrejtettebb, legismeretlenebb pillanatait leshetjük meg, a küzdelmet a szereppel, a személyes élmény és lelkiállapot átalakulását művészetté, azt a mély és eleven kapcsolatot, ami a színészt az általa megformált alakhoz köti. Vallomásnak is nevezhetnénk ezt a könyvet, amelyben egy kiváló színész maszk nélkül lép elénk, és nyugtalan elemzőkészségével, gondolatainak pontos és érzékletes megfogalmazásával nem is a kulisszák mögé visz bennünket, hanem a színművészet igazi műhelyébe: a színész gondolatai és érzései közé.

S. Loraine Hull - Színészmesterség ​mindenkinek
Lee ​Strasberg, a modern színjátszás egyik kiemelkedő egyénisége, tovább fejlesztette Sztanyiszlavszkij technikáit, és új alapokra helyezte a színész feladatait és munkáját. A közérthető gyakorlati könyv kiváló segédeszköz színészpedagógusok, rendezők , drámapedagógusok, pszichológusok számára, és - ahogyan erre a címe is utal - nem csak azoknak szól, akik színészi pályára adták a fejüket. Mindenkinek szól. A könyvben leírt érzelem- és érzet-felidéző gyakorlatok, valamint a koncentrációs, relaxációs és improvizációs technikák segítségével megtanulhatunk bánni az érzelmeinkkel.

Kollekciók