Ajax-loader

'holland' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Marente de Moor - A ​holland szűz
1936 ​szeptemberében járunk, néhány hete fejeződött be a berlini olimpia. Hanna, a tizennyolc éves maastrichti lány tőrvívó szeretne lenni, így édesapja a határ túloldalára, egy németországi vadászkastélyba küldi, hogy leckéket vegyen a birtok tulajdonosától. Ki ez a hallgatag mester, a rejtélyes veterán, akinek a vívás minden tudománya a kisujjában van? Mi a titka a vonzó, negyvenes férfinak? Feltárul-e a múlt, megtörténik-e a jelen, és mit hoz a jövő azok számára, akik pár hétre összegyűlnek a jobb napokat látott, titkokkal teli házban? Marente de Moor 1972-ben született Hágában, szépírói munkája mellett vezető holland lapok publicistájaként is tevékenykedik. 2010-es regényét, Az ártatlanság végét 2014-ben az Európai Unió Irodalmi Díjával ismerték

Jannah Loontjens - Talán ​bizony mégsem
Szerepek, ​melyeket minden nő próbál összehangolni: „anya”, „feleség” és „dolgozó nő”. Nincs ezzel másképp az Amszterdamban élő Mascha sem, akinek négy napját követhetjük nyomon, miközben megismerhetjük az állandóan felmerülő bizonytalanságokat. Mascha próbál helyt állni az élet minden területén, de komoly kétségei vannak, melyek jórészt abból is fakadnak, hogy az édesanyja nyomtalanul eltűnt az életéből. Vajon neki sikerülhet-e egyáltalán jó anyának és szerető feleségnek lenni, miközben még ígéretes karrierjét is építené. De tényleg megéri erőlködni?! Hiszen talán a férje sem hűséges hozzá… Vagy mégis? Ezekkel a kételyekkel nehezebb ellenállni a kísértésnek, amikor a Facebookon megismerkedik a nála 10 évvel fiatalabb, New Yorkban élő Rafiqkal, akivel virtuális intim kapcsolatba kerül, és aki felidézi az eltűnt gondtalan fiatalságot. A távolság és a virtuális jelenlét izgalmassá teszi számára a kapcsolatot, tovább bonyolítva életét.

Thea Beckman - Amazonkirályfi
Hat ​évszázada már, hogy a harmadik világháború elpusztította a Föld minden nemzetét. Csak néhány távoli zugban maradtak emberek. Idővel azonban két "birodalom" jön létre - egymástól távol, egymásról mit sem tudván. Az egyikben - fent, a zord északon - asszonyok uralkodnak, s mert külső hódítóktól nem kell tartaniuk, nem is rendezkednek be fegyveres védelemre. A férfiak szerepe, társadalmi fontossága így érthetően csekély. Ám egy napon kérlelhetetlen ellenség - a Bádeni Birodalom - harcosai jelennek meg az északi állam békés partjain. Izgalom, szerelem, kaland, ötlet és gondolat jellemzi Thea Beckman Európa-szerte zajos sikert aratott kötetét.

Robert van Gulik - A ​kínai haranggyilkosság esete
"Ti ​bíró lehajolt, és megvizsgálta a padlót. A padlódeszkákat vastag porréteg borította, mindössze patkánynyomokat vett észre. Magához intette kísérőit, körüljárták az oltárt, majd egy sötét folyosóra értek. Hung őrmesten magasabbra emelte a lampiont: Ma Csung hirtelen felnyögött. A fénysugár egy meggyilkolt asszony fejére esett, megvillant az eltorzult arcvonásokon és a fejet elborító véren. Az asszony fejét hajánál fogva egy állati mancs tartotta. Tao Kan és Csiao Taj kővé dermedt. Ti bíró nyugodt hangon csillapította őket: "Ne izguljatok! Szokás szerint a taoista templomokban a folyosók falait rémképek díszítik. Ezek rendszerint a pokol tíz udvarát ábrázolják, azok minden borzalmával! Nekünk azonban az élőktől van félnivalónk!"

Guus Kuijer - Minden ​dolgok könyve
Thomasék ​szomszédja egy vén boszorkány, akitől mindenki tart. Trópusi halak úsznak a csatornában. Békák hada dörömböl a bejárati ajtón. Legalábbis Thomas így látja. Rajta kívül azonban senki másnak nem tűnnek fel ezek a dolgok. A fiú mindent lejegyez a naplójába, a Minden dolgok könyvébe. Ez nyugtatja meg, amikor az apja elveri, vagy amikor az angyalok sírni kezdenek az édesanyja miatt. Az írás erőt ad Thomasnak, és segít, hogy olyan emberré váljon, amilyen mindig is lenni szeretett volna… boldog.

Theun de Vries - Titkok ​birodalma
Melchior ​Hintham ugyanúgy nőtt fel, mint a többi brabanti fiú a XV. században: templomok és kápolnák harangjainak zúgáságban, körmenetek, védőszentek ünnepei és kivégzések közepette. Ő azonban különösen vonzódott a festőmesterséghez, s tehetségének köszönhetően csakhamar országának határain túl is ismert mester lett. Különös vízikókat látott: éjszaka repülő ördögöket, a lányok szoknyája alatt mozgolódó disznókat, lidérceket vagy épp a Szűzanyát halottsápadtan és hosszan lelógó hajfonatokkal, mint egy szegény parasztlányt. A démoni világ festőjének regényében nem nehéz felfedezni Hieronymus Bosch németalföldi mester fantasztikus világát, szülőföldje történelmének eseményeit. Boschról valójában alig tudunk valamit, képeit ma is oly kevéssé értjük, mint amilyen furcsának találták kortársai, mi is éppúgy eltűnődünk, honnan merítette a pokol kínjait félelmetesen érzékeletesen megjelenítő látomásait, a groteszk alakokat, hibrid lényeket. De a pokol kínjainak ábrázolásánál nem kevésbé titokzatosak az áttetsző gömbökben egymást átkaroló férfiak és nők, az egymásba fonódó, kagylókból, állatokat idéző formákból előbukkanó meztelen testek. Utóbbiak jelentését Vries azzal magyarázza, hogy Melchior Hinthamot, azaz Boscht megérintették az adamiták szektájának eszméi, hitük az anyaméh szentségében és abban, hogy az ősatya, Ádám által átélt paradicsomi állapotot az ölelkezéssel lehet felidézni. A holland Theun de Vries pontos történeti, kultúrtörténeti adatokra, filozóai ismeretkre támaszkodva írt a késő középkor világát élénken kirajzoló, egyszerre hiteles, a valósághoz hű, ugyanakkor izgalmas és elgondolkodtató életrajzi regényt Hieronymus Boschról.

Tommy Wieringa - Szép, ​fiatal feleségem
Mostanra ​sajnos nyilvánvalóvá vált, hogy a felesége és az ő éveinek száma tragikus erőtan szerint hat egymásra. Ruth az életkorához igazodott, ahelyett hogy az egyéniségéhez igazodott volna. Szomorú, de ez történt: a lány idősebb lett általa, ő pedig még öregebb lett a lány mellett. Kínosan ügyelt rá, nehogy lehajoljon meztelenül Ruth jelenlétében, mert a felsőteste előredöntésekor úgy érezte, a hasa és a melle leválik a csontvázáról, hogy alaktalan redőkben zúduljon alá; hajolás helyett inkább letérdelt, úgy szedte fel a fogkrémes tubus kupakját. És próbált nem nyögni közben. Edward, a negyvenes éveit taposó biológus, teste hanyatlásának és romlásának megszállottjává válik. Kivételes szerencsének tekinti, amikor megismerkedik a tizenöt évvel fiatalabb Ruthtal: a lány gyönyörű, intelligens és normális, Ed valósággal újjászületik általa. Legalábbis kezdetben. Az esküvő után csak gyötrelmeik sokasodnak. Ruth képtelen elfogadni a férje munkájával járó, erkölcsileg kifogásolható dolgokat (az állatkísérleteket, a gyógyszergyárak támogatta konferenciákat). A lány gyereket szeretne, és végül meg is születik a kisfiuk, aki azonban szinte születése pillanatától bömböl. A kimerült kismama azzal vádolja a férjét, hogy a gyerek azért sír megállás nélkül, mert érzi, hogy az apja nem is akarta őt. Kidobja otthonról a férfit, akiről az is kiderül, jó ideje viszonyt folytat valakivel. Edward afféle mai Jób. Próbatételeit Wieringa feszes, mégis lírai nyelven írja le, sok humorral, tele érzelemmel. A férfi leginkább önmagának - bizonytalanságának és negatív gondolkodásának - köszönheti bukását.

Jan Wolkers - A ​halál árnyékának völgye
Az ​alighanem halhatatlan Lewis Carrolltól, az Alice Csodaországban című különös meséből vette a világhírű holland író műve mottóját - pedig nem játékos, nem jelképes, nem ironikus-filozófikus ez a Hollandiában húsz kiadást, világszerte számos fordítást megért regény. Önéletrajz és múlt fejezetei váltakoznak a jelent ábrázoló fejezetekkel. A harmincas-negyvenes évek egy szürke kisvárosa jelenik meg, ahol Wolkers mint vallásos, szegény szülők gyermeke inaskodott, eszmélt, bontakoztatta magában a rejtőző, a látszólag mellékes életet élő művészt, előbb a festőt, aztán az írót. Az ikerfejezetekben felnőtt és érett emberként látogatja meg szülővárosát az író, s összehasonlítja a hatvanas évek állapotait az emlékeivel. Szigorú könyv ez. A németalföldi klasszikus festészethez hasonlítható - keresetlen, póztalan, komoly, pontos -, szemlélete fegyelmezett, tartózkodó, szívszorítóan tárgyilagos. A tanulság, amelyet az író levon, voltaképpen keserű: semmi sem változott, és semmi sem maradt meg. Okosság ragyog át ezen a keserűségen: nem vész el, ami még nincs, ami pedig van, annak el kell múlnia. A világhírű holland író a múltba tekintve nem a múltba réved - mint annyian, akik aggodalommal és kritikusan szemlélik a jelent -, hanem a jövőre figyelmeztet

Anne Frank - Dawid Rubinowicz - Anne ​Frank és Dawid Rubinowicz naplója
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_363081
elérhető
12

Anna Woltz - Black ​Box
A ​holland fiatalok megőrülnek a Ticketért. Hogy mi az a Ticket? Egy kis kártya, amit maguk a gyerekek találtak ki, és öt szempontból értékeli a tulajdonosát: a külső, az ész, az egészség, a pénz és a vonzerő számít. Az első négyet lehet fejleszteni, a vonzerő százalékának növekedése azonban egy kapcsolódó közösségi oldalon kapott szavazatoktól függ. A kamaszok úgy érzik, végre maguk mondják meg, hogy ők milyenek, és a világ milyen legyen körülöttük. Jacob Rijn, a vonzó és fiatalon befutott filmrendező pedig kíváncsi: tényleg úgy megváltoztak a gyerekek, hogy a felnőttek nélkül képesek uralni a világot és önmagukat? Ezért kitalál egy valóságshow-t: a Black Boxot. Egy csapat gyereket bezárnak egy feketére festett házba a tenger fölé nyúló mólón. Heten vannak, mint a gonoszok. Az egyikük egy Ticket-őrült, dekoratív Barbie-baba. A másik tizenöt éves, és egy Skót-felföldet ábrázoló poszterrel meg egy bicskával érkezik a házba. A harmadik egy igazi lúzer. A negyedik egy felháborítóan gazdag kiskorú, aki egy olyan weboldalt üzemeltet, amin titokban levideózott lányok vannak. Az ötödiket a börtönből hozták ki. A hatodik egy szeretetben hívő lány, aki gyűlöli a Ticketet. A hetedik csak egy sikerre éhező kislány. A Black Box szerkesztősége és egész Hollandia azt figyeli chipset zabálva, mire mennek ők heten felnőttek nélkül. Vajon szétszedik egymást, vagy megteremtik a saját világukat, és jól elboldogulnak? És miközben a felnőttek ezen gondolkodnak, a Black Box mindenkit magával húz a mélybe.

Gerard van Emmerik - Csibefiú
Noor, ​az intelligens, művészi hajlamú, fiatal nő hozzámegy a nagydarab, gyermeki lelkületű farmerhez, Lucashoz. A valószínűtlennek tűnő házasság ellenére békésen élik mindennapjaikat az elszigetelt tanyán. A férfinak ott vannak a tyúkjai, a nőnek pedig a távoli levelezőtársak, no meg az álmai. És persze ott vannak egymásnak: Lucasnak Noor, Noornak Lucas. Húsz év házasság után azonban egyszer csak felborul az egyensúly: megszületik Jimmy, anyja szeme fénye. Lucas pedig soha többé nem lesz az első helyen Noor szívében, ami miatt kétségbeesett lépésre szánja el magát... A Csibefiú lenyűgöző regény, amelynek középpontjában a vágy, a féltékenység, de legfőképpen s mindezeken túl a szeretet áll. „Okos, meghökkentő – és roppant nyomasztó.” Trouw „Attól, hogy az elbeszélés megtévesztően családias-otthonos légkörben játszódik, még jobban hat a képzeletre.” NRC Handelsblad „Briliánsan megírt történet!” Arie Storm, TROS Nieuwsshow „Amit Van Emmerik írt, az éppolyan kifinomult, mint amilyen lebilincselő.” Vrij Nederland Gerard van Emmerik (1955–) egy félreeső tanyán töltötte gyerekkorát a hollandiai Veluwében. Eddigi regényei és elbeszéléskötetei elismerő fogadtatásra találtak mind a kritika, mind pedig a széles olvasóközönség körében. Van Emmerik a Hollands Maandblad című tekintélyes irodalmi folyóirat szerkesztőbizottsági tagja, emellett prózaírást tanít Amszterdamban.

646758
elérhető
27

Gerbrand Bakker - Az ​iker
Helmer, ​a korosodó gazda magányosan él a tanyáján ápolásra szoruló, idős apjával. Nem ő választotta ezt a magába záruló, eseménytelen életet: valamikor régen, ikertestvére váratlan halálát követően behódolt a szülői akaratnak, így élete kényszerpályára került. Van-e még innen visszaút? Nyithat-e új fejezetet az ember ötvenöt éves korában? Amikor hirtelen fölbukkan testvérének egykori menyasszonya, hogy egy szokatlan kéréssel forduljon hozzá, Helmernek szembe kell néznie mindezidáig mozdíthatatlannak tűnő múltjával, és a jövőjéről is döntenie kell. A regény 2010-ben elnyerte a neves International IMPAC Dublin Literary Award díjat. J. M. Coetzee író pedig ezzel a találó mondattal jellemezte: ,,a visszafojtott gyengédség és a lakonikus humor regénye".

Hendrik Groen - Lesz ​ez még így se
A _Lesz ​ez még így se_ az utóbbi idők legnagyobb holland könyvsikere. Hendrik Groen valóságos nemzeti hős lett hazájában, képmásával bögréket díszítenek, a rajongók magukra is tetováltatják. Hendrik naplója hónapokig vezette a sikerlistákat, az eladások rekordot döntöttek, jelenleg 29 nyelvre fordítják. Az _Öreg, de még nem halott klub_ kalandjai hamarosan folytatódnak. A 83 és 1/4 éves Hendrik az Alkonypír öregotthon lakója, de ki nem állhatja az öregeket, akik a szőnyegbe tapossák a mézes puszedlit, folyamatosan zsörtölődnek és nyögnek. A napi rutin is az idegeire megy; vacsora után kávé, utána tévé, utána irány az ágy. Az egyhangúságnak Eefje érkezése vet véget, akiben Hendrik felismeri az elszalasztott lehetőséget... Elege lesz hát a nyavalygásból, szeretné, ha még tartogatna számára valamit az élet, ezért néhány bentlakóval megalakítja az Öreg, de még nem halott klubot, és titkos naplót vezet akcióikról. ___Hogy életkedvüket fenntartsák, kaszinóba, pétanque-bajnokságra, főzőtanfolyamra és tajcsizni járnak, és miközben minden erejükkel azon vannak, hogy az elmúlás a lehető legszórakoztatóbb legyen, néhány nem várt fordulattal is számolniuk kell... ___Hendrik Groen nem szuperhős, és pont ezért szerethető. ___A _100 éves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt_ illetve _Az ember, akit Ovénak hívnak_ rajongóinak és persze mindenkinek, aki kezdeni akar valamit az élettel, mielőtt lejár a szavatossága.

Arthur Japin - Casanova ​menyasszonya
1758, ​Amszterdam. A csábítás magasiskolája, ahogyan a kifogástalan modorú Seingalt lovag küzd az ünnepelt holland kurtizán, Galathée de Pompignac kegyeiért. A hölgyet kézről kézre adják hódolói, mert meg akarják tudni a titkot: miért rejti arcát mindig fátyol mögé. Seingalt ennél is többet akar, Galathée szívét; s fogadást ajánl a nőnek: ha egyetlen olyan asszonyt talál, akinek szenvedést okozott a lovag szerelme, elutasíthatja őt, különben oda kell adnia magát. Galathée nem tudja, hogy Seingalt lovag Giacomo Casanova néven lesz az utókor szemében a széptevés legendás alakja. Seingalt lovag meg nem tudja, hogy Galathée igazából Lucia, az egyszerű olasz parasztlány, az egyetlen nő, aki rég megremegtette a szívét. Ám a féktelen Lucia hosszú utat tesz meg, mire rideg Galathée válik belőle. Velencébe, Párizsba, majd Amszterdamba viszi a sorsa, cselédszobákon, utcasarkokon és bordélyházakon át. Megismeri kora legfontosabb eszméit, hóbortjait és kelepcéit, megtanul tűrni és az eszére hallgatni. Már azt hiszi, nincs mit tanulnia az élettől, ám a legfontosabb lecke még hátravan. Találkozása egykori szerelmével mindent felforgat, és mégis, valamiképp végre minden a helyére kerül...

Nescio - Az ​élősködő / Titánok / Költőcske
"Nesciót ​olvasni - folyamatos találkozás egy fiatalemberrel, aki valaha voltál. Aki ezt a szánalmas sürgölődést az ég alatt reménytelennek és nevetségesnek találta, aki ki akart iratkozni az élet úgynevezett iskolájából, egy szikláról kívánta nézni egy életen át a tengert, vagy ellenkezőleg, meghódítani a világot, szőröstül-bőröstül. Aki nem kíváncsi a protestantizmus amúgy tökéletesen működő receptjére. Jobb családok előbb-utóbb végeznek vele, elássák a hulláját a körömnyi hátsókertben."

Johan Huizinga - Homo ​ludens
Központi ​állítása, hogy “az emberi kultúra a játékban, játékként kezdődik és bontakozik ki”. A játék tehát nem szorul magyarázatra, jelenléte kezdettől fogva természetes adottság. A játék az emberiség életében az elsődleges kulturális tény. A kultúra “magasabb tartalmai”, az eszmék, ideológiák, mágikus kultuszok mind-mind származékos, a kultúra játszása közben utólag, az idők folyamán kialakult jelenségek.

Theun de Vries - A ​vöröshajú lány I-II.
1940-ben ​a német fasiszták egymás után rohanták le az európai országokat. Erre a sorsra jutott Hollandia is. A hetvenkedő, erejüket fitogtató fasiszta hordákat a holland nép előbb néma megvetéssel sújtotta, majd a fosztogatások, gyilkosságok, deportálások láttán ez halálos gyűlöletbe csapott át. A nép legkiválóbb fiai és leányai illegalitásba vonultak, és halált megvető bátorsággal harcoltak a német betolakodók s a zsoldjukba szegődött holland fasiszták ellen. Hanna S. haarlemi kispolgárok gyermeke, joghallgató. A háború eseményei, a fasiszta rémuralom szörnyűségei érlelik meg elhatározását, hogy csatlakozzék a haarlemi partizáncsoporthoz. A partizánok között Hanna élete rendkívüli izgalmakkal jár. S az író mesterien mutatja be, hogyan nő fel a kis diáklány az események hatása alatt a nemzeti ellenállás hősnőjévé, hogyan érik közben asszonnyá, hogyan lesz belőle rettenthetetlen bátorságú, elszánt partizán. A szerző e művével Hannie Schaftnak, a holland ellenállási mozgalom hősnőjének és bajtársainak kívánt emléket állítani. Történetét hiteles adatok alapján, de a vérbeli író megjelenítő erejével tárja az olvasók elé. Theun de Vries, Hollandia legnagyobb élő írója, akinek művei minden szocialista országban ismertek és népszerűek, ezzel a könyvével méltó módon mutatkozik be a magyar olvasóközönségnek is.

Leonie Kooiker - A ​boszorkánykönyv
Okke ​és Oene, a két városi fiú vidéken tölti a vakációt. Gondolni sem mernék, hogy az álmos kis faluban milyen izgalmas események várnak rájuk. Okke nagyapja például azt állítja egyik régi, ütött-kopott könyvéről, hogy az boszorkánykönyv. Egyéb sem kell Oenenak, akit hallatlanul érdekel minden, ami „boszorkányság" - leghőbb vágya tehát, hogy a könyvet tanulmányozhassa. És ott a lakatlan kastély, az is mennyi titkot rejthet! Ám felderítésére nem lesz módjuk, mert váratlanul lakója érkezik: a „bolond báró" leszármazottja. A fiatalember nagy értékű éremgyűjtemény után nyomoz, s a kalandos vállalkozásban természetesen Okke és Oene is fontos szerepet kap. A holland írónő fordulatos regényét Damokos Katalin fordításában adjuk közre.

Jan de Hartog - Isten ​után az első
1939 ​nyarán, Hamburgban, Joris Kuiper, egy kis ütött-kopott holland teherszállító, a Békecsillag tulajdonosa kétszázötven zsidó kivándorlót vesz a hajójára, hogy csekélyke fizetség fejében Uruguayba vigye őket. A szinte kivétel nélkül nőkből, gyerekekből és aggastyánokból álló "rakomány" útja igencsak baljósan kezdődik: a kikötőben a fajgyűlölettől elvakult csőcselék ócsárolja őket, a náci hatóságok pedig az utasok szeme láttára dobatják vízbe csomagjaikat... Többhetes hajóút végén megérkeznek Montevideóba, ahol újabb csapás éri a szerencsétleneket: útlevelükről kiderül, hogy egytől egyig durva hamisítvány, ezért egyiküket sem engedik be az országba. Kuipernek azonban eltökélt szándéka, hogy szabadságot ad zsidóinak, s nem juttatja őket vissza hóhéraik kezére. Önnön keresztyén hitére épít, amit megboldogult apjának a régi Bibliába írott üzenetében sűrűsodik össze: "... ha egyszer az Úr tudatja veled az Ő akaratát, akkor eszközt is ad ahhoz, hogy engedelmeskedj neki"

J. Ouwehand - A. Drost - Automatika ​I-II.
A ​középfokú szakoktatás nagy szerkezeti és tartalmi reformjának kezdetén, 1992-ben készült el e magyar nyelvű kiadás alapját képező holland szakmai tankönyv. A gépgyártástan korszerűsítése során kialakított szakkönyv hazai adaptációja hasonló helyzetben találja a magyar szakoktatást is: a 90-es évek közepén átalakulóban van szakmarendszerünk, új követelmények fogalmazódtak meg, s a központi, tantárgyi programok is új tartalmi-módszertani kereteket jelentenek. A piacgazdaság kialakulása és a folyamatos technológiai fejlődés a gépipari szakmákkal szemben szintén újabb és újabb követelményt támaszt, amelyeket a pedagógiai dokumentumok korszerűsítése éppen a helyi szakmai programok színes választékának bővítésével szolgálja. E folyamatban a szakmai tankönyvvel szemben is érvényesül az az elvárás, hogy kellően korszerű, s ezzel egy időben a differenciált igényeknek is eleget tévő rugalmas, tematikus kereteket kínálva adjon megfelelő szakmai lehetőséget diáknak és tanárnak egyaránt a tanítási-tanulási folyamat szervezése során. E korszerű holland tankönyv éppen a kiforrott szakmaiságban, s ugyanakkor a szerkezeti tagolásában kínál olyan tematikát, amelyet a különböző szakmai programok képesek rugalmasan alkalmazni.

Leon de Winter - Ki ​látta Eileen W.-t?
Egy ​nevenincs holland-angol fiatalember, a regény narrátora, londoni antikváriumának önként vállalt magányában, a mindennapi rutin langyos biztonságában, a véletlen önkényétől óvott monotóniában pergeti napjait. Ám egy napon, mégiscsak Véletlenül összetalálkozik egy különös fiatalasszonnyal, Eileennel, és amikor rövidesen szem elől téveszti, a kezdeti idegenkedés után erőt vesz rajta elfojtott vágya, hogy megismerjen "egy történetet". Az eltűnt Eileen nyomába ered, adatokat gyűjt, kapcsolatba lép a feleségét kereső Marckal, Eileen férjével. A tényeket fantáziája segítségével feldúsítva, lépésről lépésre, mintegy mozaikkockákból rekonstruálja Eileen, Kevin (Eileen szerelmese) és Marc ellentmondásos viszonyának titokzatos történetét. Az északír katolikus-protestáns konfliktus vészterhes atmoszférájú színterén kibontakozó szerelmi-emberi tragédia mindinkább magával ragadja, Egy történetből az Ő történetévé is válik, és gyötrelmes önvizsgálatra készteti.

Francine Oomen - Hogyan ​éljük túl az első csókot?
Szerelem...Mégpedig ​az első! Milyen érzés? És tényleg itt van? Akkor most nekem csábítónak kell lenni? Ez komoly...? És hogyan? Mi lesz, ha megcsókol? Rögtön fogok tudni csókolozni? Ezekre a kérdésekre Rosa sem tudja a választ, de mindent szép sorjában kiderít, ha nem is mindig a legszerencsésebb módszert választja... És miközben ezek az egyébként is izgalmas dolgok zajlanak, Rosáék elköltöznek, velük költözik anya új barátja, Alexander akiről kiderül, hogy rémesen szigorú, és mindenbe beleüti az orrát. Az már csak ráadás, hogy Rosának kistestvére születik.... Rosa szorgosan e-mailezik. Sok-sok tippet, ötletet cserél például arról, hogyan legyen friss leheletünk, hogyan keltsük el az érdeklődést magunk iránt, miként valljunk szerelmet chat-szobában, vagy éppen arról, hogy merjünk nemet is mondani, vállaljuk bátran, mit akarunk és mit nem...

Jan de Zanger - Ha ​kell, erőszakkal!
A ​rasszizmus nagyon is égető és aktuális problémáját állítja cselekménye középpontjába a holland kamaszregény. Kik állnak a brutális erőszaktól sem visszariadó iskolai szervezkedés mögött, mely két középiskolás diák - egy "félvér" indonéz lány és egy "fehér" fiú - szép szerelmébe is belegázol? Végre is hosszas, türelmes nyomozással és majdnem élete árán, erre is választ kap a főszereplő, Lex és vele együtt az olvasó.

Jo Elsendoorn - Góliát ​orra
Góliát ​hatalmas szobra az amszterdami Történeti Múzeumban áll. Joost, egy festő kedves és jószándékú kisfia vállalkozik a vakmerő tettre: éjjel belopózik - mondjuk ki kereken: betör - az épületbe, és bohócorrot ragaszt a szoborra, és mindezt azért, mert a kis gyerekcsapat vásott, langaléta főkolomposa másképp gyávának nevezné őt. A kétségbeejtő következmények meggyőzik Joostot, hogy az igazi bátorság másfajta és ő alaposan megtanulja a leckét; ezt nemsokára egy valódi hőstettel bizonyítja be. A gyermekkalandokban, komoly és humoros epizódokban bővelkedő holland regény észrevétlenül ismerteti meg olvasóit egy nagy múltú város gazdag hagyományaival és érdekes mai életével.

Jozef Deleu - Levelek ​a túlsó partra
Holland, ​alsófrank, flamand irodalmak

Marga Minco - Keserű ​fű
- ​Olyan barátságtalan az este tea nélkül - vélte anya. Lassan besötétedett. Apa épp a függönyt húzta össze, amikor eldübörögtek az első teherautók. A függöny megállt a kezében, apa ránk nézett. - Itt vannak - mondta. - Mennek tovább - felelte anya. Figyeltük a kivülről jövő hangokat. A motorbúgás távolodott. Egy időre elhalt. Aztán újabb autókat hallottunk, keresztülhajtottak az utcán. Most hosszabb ideig tartott, míg újra csend lett. De akkor olyan csend, hogy alig mertük megtörni. Anyára pillantottam. Előtte a fél csésze teája, rámeredt, tudtam, hogy úgy meginná. De nem mozdult. Egy idő múlva megszólalt apa: - Még várunk tíz percig, aztán meggyújtuk a lámpát. - De még nem telt le a tíz perc, s megszólalt a csengő. Kilenc óra lehetett. Ülve maradtunk, és döbbenten néztünk egymásra. Mint akik azt kérdezik, ki lehet. Mint akik nem tudják! Mintha az gondoltuk volna: lehet ismerős is, aki épp látogatóba jön. Hiszen még kora este volt, és az asztalon tea. Tolvajkulccsal jöhettek be. Még meg se moccanhattunk, már ott álltak a szobában. Nagydarab férfiak, világos esőkabát rajtuk. - Hozd a kabátokat. - fordult felém apa. Anya megitta a teáját.

Thea Beckmann - Kriszti ​és azok a furcsa haramiák
Kriszti ​izgalmas mesekönyéből egy éjszaka kilépnek a haramiák. És mert a városka, amelyben Kriszti lakik, éppen fennállásának ezredik évfordulójára készül, a haramiák is részt akarnak venni a nagy ünnepségen. Krisztire és kedves, megértő nagypapájára hárul a feladat, hogy eredeti helyükre, a mesekönyvbe visszaparancsolja őket. A mindvégig mozgalmas, vidám meseregényt Lontay László fordításában, Heinzelmann Emma rajzaival nyújtjuk át az olvasónak.

Jan de Hartog - A ​gyilkos és a lány
Amszterdam ​egész bűnügyi rendőrsége keresi a gyilkost! Az olvasó izgalmas hajsza részese lesz a mutatványosok különös világában. A hullámvasút tövében tevelábú emberek, jósnők, sziámi ikrek, verklisek tolonganak; a közönség megbámulja a Világ Legkövérebb Asszonyát, meghallgatja az Ezerhangú Embert, elképed az erőművész teljesítményein, megborzad a panoptikumban, és jót derül az excentrikus bohócok tréfáin. A férfiakat azonban leginkább a turkesztáni szűz vonzza, a különös keleti táncosnő, s ő az, aki talán mindennek oka, ami itt lezajlik: a gyilkosságnak, gyújtogatásnak, gyűlölködésnek... A nagyhatalmú cirkuszkirály, Boterman épp hozzá igyekezett, amikor a gyilkos tőre lesújtott rá...

Karel Glastra van Loon - Lisa ​lehelete
Lisa ​tizenhét éves, amikor egy franciaországi nyaralás után egyszer csak nyomtalanul eltűnik. A regény három szereplőjében egy dolog közös: mindhárman közel állnak Lisához. Talmnak ő az első szerelme, Sophie-nak az egyetlen gyermeke, Sebastiaannak, a nevelőapjának pedig kedvenc kislánya. A Lisa lehelete a keresés története. A három ember háromféleképpen keresi Lisát, és közben választ keresnek kérdéseikre. Mi történt Lisával? Miért ment el? Mi elől menekült? Visszajön valaha? Életben van még egyáltalán? Ki a felelős az eltűnéséért? Mi a kamaszkor? Mi a barátság? Mi a szerelem? Visszaemlékezések, találkozások, beszélgetések, elmélkedések nyomán vezet az út a talány megfejtéséhez. De az igazi választ a kérdésekre végül mindenki önmagában találhatja meg. Karel Glastra van Loon meglepő fordulatokban gazdag regényírói stílusát már ismerik a magyar olvasók a nagy sikert aratott Kakukkfiókából. Ez a regény sem fog csalódást okozni. Holland nyelvből fordította: Csikós-Vargha Hedvig.

Simon Vestdijk - A ​rum szigete
Vestdijk, ​a harcos humanista író (a második világháború idején túszként sokáig a megszállók fogságában volt), költő, filozófia-, zene- és művészettörténész Jamaicát, "a rum szigetét" választotta színhelyül 1940-ben írt regényéhez. Az időpont: 1737. Jamaica közel egy évszázada angol gyarmat. Richard Beckford, a gazdag ültetvényescsaládból származó, Oxfordban jogot tanult fiatalember, bátyja megbízásából visszaindul a rég otthagyott szigetre, hogy kinyomozza, kik dézsmálják a család cukornád- és rumkészletét. De titokban egy másik tervet is dédelget magában: fölkutatni egy legendás hírű asszonyt, Anne Bonneyt, az "amazonkalózt", aki kisgyerek korában megvédte őt vérszomjas társaitól. A két szálon futó cselekmény a közös szereplők révén össze-összefonódik, majd megint reménytelenül szétválik, s noha egy pillanatra felcsillan a lehetőség: beteljesül a régi, gyerekkori álom - hamarosan az is semmivé foszlik, s az álomból kigyógyuló fiatal jogász valóságosabb, bár rövid életű szerelmet kap kárpótlásul egy nem kevésbé rendkívüli asszonytól. E romantikus figuráknak mintegy ellenpontjaként, Vestdijk sokoldalúan ábrázolja a korrupt, nemegyszer a kalózokkal szövetkező, tehetségtelen gyarmati tisztviselőket. Az "egérarcú isten", a "jóságos" kormányzó úgy summázza a lényeget: "Azáltal uralkodunk, hogy hagyjuk, hadd menjen minden a maga útján; persze, durván fogalmazva... Az ember úgy hever minden mellett, mint egy álmos házörző kutya. Ez a tipikus angol életstílus..." A romantikus filozofikus hangvételű, érdekes pszichológiai megfigyelésekben is gazdag történelmi regény emlékezetes olvasmányélményt kínál a legkülönbözőbb érdeklődésű olv

Hendrik Groen - Amíg ​élünk
Az ​Alkonypír öregotthonban a szokott mederben csordogál az élet. Az immár 85 éves Hendrik Groen továbbra is orrol a folyamatosan zsörtölődő és nyögdécselő öregekre, akik a szőnyegbe tapossák a mézespuszedlit, és továbbra is átböngészi az újságokat, hogy kimazsolázza az érdekesebbnél érdekesebb cikkeket. Fő hitvallása is a régi: nyolcvanöt év ide vagy oda, amíg élünk, igenis kell, hogy tartogasson még számunkra valamit az élet. Egy napon azonban Hendrik whiskykedvelő barátja, Evert elmondja Hendriknek, hogy rákos, és az orvos szerint csak néhány hónapja van hátra. Hendrik úgy dönt, tesz róla, hogy azok a hónapok bizony felejthetetlenek legyenek. Mindebben pedig segítségére van az Öreg, De Még Nem Halott Klub minden tagja: a reumás Antoine és a szinte vak Ria; az agyvérzésen átesett Edward, akinek alig érteni a beszédét; az alvászavarral küszködő Geert, akinek sztómája van; Leone, aki remeg és inkontinens; valamint Graeme, aki a többiekhez képest egészen jó formában van. Ez az igazán szeretetreméltó társaság emlékeztet bennünket arra, hogy bár az időskor egyáltalán nem könnyű, sőt néha szívszorítóan nehéz, kellő humorérzékkel és eltökéltséggel mégis sokszor vicces.

Stephanenter_perem
elérhető
4

Stephan Enter - Perem
"Mert ​egyszer csak ott volt. Ott látta maga előtt, mindjárt a papíron túl. S mintha egy ajtó akarna becsukódni előtte, előrenyúlt, bele a pillanat legbelsejébe - látta, ahogy lendületet vesz, és elugrik. De nem volt elég hosszú a biztosítókötél; elvétette, keze a semmibe markolt, s miután egy hangtalan másodpercig kézzel-lábbal kalimpált a levegőben, hátával nekinyekkent egy kiálló peremnek, amitől elakadt a lélegzete. Mikor lenézett, a lába között, látta, hogyan zuhan alá a teste egy áttetsző falú, olvadékzuhatagokkal és csillogó orgonasípokkal teli teremben. Üvöltött, de nem hallotta önmagát. Hidegbuborék szállt fel a mélységből, és magába zárta." Paul és Vincent, egykori hegymászótársak hosszú évek után összetalálkoznak egy brüsszeli pályaudvaron. Mindketten Angliába tartanak szintén rég nem látott barátjuk és sporttársuk, Martin meghívására, aki nemrég költözött Walesbe a hajdani hegymászócsapat lánytagjával, Lottéval. A vonaton egy aznapi címlaphírről csevegnek: egy amerikai professzor jóslata szerint két évtized múlva a tudomány halhatatlansággal ajándékozza meg az emberiséget... Miközben cseppet sem komolyan latolgatják az örök élet előnyeit és hátrányait, mindketten a húsz évvel korábbi túrájuk képeit látják maguk előtt - akárcsak a fogadásukra készülő Martin. Norvégia, 1987. Hogy pontosan mi zajlott le köztük ezen a mindannyiuk számára sorsfordító úton, a Lofoten-szigetek hegyeinek festői kulisszái között, egyikük számára sem világos, ahogy az sem, történt-e velük bármi az életüket végleg összekapcsoló utazáz óta. Stephan Enter mesterien megírt története igazi időregény, amelyben talán nem is a mozaikdarabkákból összeálló múlt a valódi rejtély, hanem maga az idő és az időben létező személyiség.

Kollekciók