Ajax-loader

'filozófiatörténet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Covers_497043
1

Ismeretlen szerző - A ​filozófia története I-VI.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bolberitz Pál - Ateizmus ​és keresztény hit
E ​műnek nem az a célja, hogy feltárja az ateizmus lélektani, szociológiai, etikai és történeti hátterét, hanem csak utal ezekre az okokra. Valójában a másodlagos reflexióra kíván visszapillantani keresztény szempontból. A szerző bemutatja, hogy a modern európai ateizmusnak milyen szellemi gyökerei voltak. Elsősorban a filozófiatörténeti háttérre akar reflektálni, de ugyanakkor azt is feltárja, hogy e filozófiai ateizmus miképp hatott szellemi műveltségünkre.

Gottfried Wilhelm Leibniz - Gottfried ​Wilhelm Leibniz válogatott filozófiai írásai
Egy ​olyan filozófiai gondolatmenetbe kap itt bepillantást az olvasó, amely több vonatkozásban is megalapozója volt mai fogalmi lehetőségeinknek. A 17. században újra egymásra találó szellem- és természettudományok a megelőző korok hitbeli biztosítékait a tudás bizonyosságának hitével váltották fel; anélkül azonban, hogy ezzel széttörték volna a személyiség szellemformáló és tudásra érzékeny identitását. Ha volt valaki, aki ezt a teljességet birtokolni tudta, az épp a filozófus Leibniz. Alapvetően metafizikus meggyőződései, ellentmondásokat nem tűrve a filozófia eszmekörébe vonták az elsődleges ismeretek törvényeinek, a társadalmi összefüggések relatív tényeinek és a személyes kapcsolatok igazságosságának, ekként új értelmet kapó metamorfózisát. Kötetünk nemcsak válogatást kíván adni ebből a teljességből, de szeretné, annyi szellemnyűvő körülmény után a leibnizi életműből a magyar olvasóközönség számára is felidézni azt, ami egyike a lehetséges szellemi alkotások legidőtállóbbikának.

Ismeretlen szerző - Filozófiatörténeti ​szöveggyűjtemény I.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weiss János - Az ​esztétikum konstrukciója Adornónál
Theodor ​W. Adorno a Frankfurti Iskola meghatározó alakja és a XX. század egyik legjelentősebb gondolkodója. Nézetei korunk filozófiai és esztétikai vitáinak állandó szereplői. Weiss János többéves németországi kutatásai után máig kiadatlan és feldolgozatlan dokumentumok forrásanyagára támaszkodva írta meg az adornói életművet bemutató monográfiáját. A mű vezérfonala a német romantika által kidolgozott _esztétikai filozófia_ programja. A filozófiai és esztétikai írások kölcsönös kapcsolatát vizsgálva a szerző bemutatja és árnyaltan elemzi az adornói gondolatvilág benső struktúráját és (szembeszállva az Adorno-irodalommal) rámutat a koncepció belső feszültségeire és gondolati átrendeződéseire. A szűk szakmai körön túl a Frankfurti Iskola magyarul megjelent alkotásait (Th. W. Adorno – M. Horkheimer: _A felvilágosodás dialektikája,_ E. Fromm: _Menekülés a szabadságból,_ S. Kracauer: _Caligaritól Hitlerig_) olvasók is érdeklődéssel forgathatják ezt a könyvet.

Málnási Bartók György - A ​középkori és újkori filozófia története
Hága, ​Hollandia, 2002. augusztus 3. Bibliotheca Mikes International A Mikes International Alapítvány, Hága, Hollandia, 2002. augusztus 3-án Internet-honlapján kiadta Málnási Bartók György "A filozófia története" című művét két kötetben (429 oldal). Az első rész címe "A görög filozófia története - Az indiai és a kínai filozófia rövid vázlatával" (ISBN 90-807101-1-3). A második rész: "A középkori és újkori filozófia története" (ISBN 90-807101-2-1). Az utóbbi kötet 1935-ben a Református Egyházi Könyvtár sorozatban jelent meg először, de nehezen hozzáférhető. Az első kötet kézirata a második világháború alatt lezárult, de a könyv azután ismert politikai okokból nem kerülhetett kiadásra. E mélyenszántó mű a filozófia történetének részletes áttekintését nyújtja és a magyar filozófiai irodalom gazdagodását jelenti. A könyvhöz - amely a szerző 120. születésnapján jelent meg - Mariska Zoltán, a Miskolci Egyetem docense, az ismert Bartók-szakértő írt előszót. E könyv megjelenésével beindul a "Bibliotheca Mikes International" könyvsorozat, amely az Internetről letölthető (PDF-formátumban) a következő címen: http://www.federatio.org/mikes_bibl.html Málnási Bartók György (Nagyenyed 1882 - Budapest 1970) a kolozsvári - szegedi - kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem filozófia-professzora volt. Az első önálló magyar filozófiai iskolának, a "Kolozsvári (Erdélyi) Iskolának" kimagasló alakja. Ez a tudományos iskola Böhm Károly (1846-1911), a kolozsvári egyetem professzora (1896-1911) körül állt elő a XIX. század végén és a XX. század elején. Ezen iskolához tartozott többek közt Ravasz László püspök, Tankó Béla és Makkai Sándor, a debreceni, továbbá Kibédi Varga Sándor, a müncheni egyetem professzora. A Mikes International Alapítvány kiadványait Interneten publikálja, hogy az mindenki számára hozzáférhető legyen az egész világon. Az Alapítvány, a könyvkiadási tevékenysége mellett, kiadja Mikes International című negyedévi kulturális folyóiratát is. A folyóirat két alapnyelve magyar és angol, de más nyelven írt cikkek is megjelennek a lapban. - A folyóirat (az archívumot is beleértve) letölthető (PDF-formátumban) a következő címen: http://www.federatio.org/mikes_per.html

Jean Paul Mongin - Descartes ​és a Gonosz Szellem
Egy ​hosszú, hideg téli éjszakán, miközben az egész város álomba merült, Descartes urat kételyek gyötörték: lehetséges-e, hogy három meg kettő ne öttel legyen egyenlő? Hogy egy Gonosz Szellem mindennel kapcsolatban megtéveszt? Hogy a világ végső soron csupán egy álom? René Descartes (1596–1650 ) „Föld, föld!” – így kiálthatunk fel Hegel szerint, amikor Descartes-hoz érünk a filozófiatörténetben. Ugyanis a descartes-i filozófia joggal tekinthető a hozzánk igazán közel álló, modern filozófia kezdetének: vele talán révbe érhetünk. Radikális vállalkozása során Descartes előbb mindent megkérdőjelez, majd újra felépíti a tudást, az öntudat bizonyosságára és Isten létére alapozva. Eközben kalandos gondolatkísérletekre invitál bennünket, amelyeket álmok, bolondok és sétálgató kalapok népesítenek be. És mindenekelőtt: meg kell küzdeni a Gonosz Szellemmel. (Losoncz Márk)

Rudolf Steiner - A ​nyugati és a keleti világ különbözősége
Ez ​a kötet Rudolf Steinernek az úgynevezett „Nyugat-Kelet Kongresszusán” 1922-ben Bécsben elmondott tíz előadását tartalmazza. Az előadásokkal Steinernek az volt a célja, hogy megpróbálja közelebb hozni a két kultúra között kialakult gondolkodás- és magatartásmódbeli különbözőségeket. Az előadásokból megismerhetjük, hogy viszonyul az antropozófia az egyes tudományokhoz, valamint a szociális és társadalmi kérdésekhez, és hogy miben áll a keleti szellemi látás sajátossága, amely lényegében ugyanolyan egyoldalú, mint a Nyugat materializmusa.

Angyalosi Gergely - Roland ​Barthes, a semleges próféta
"A ​klasszikus metafizika számára semmiféle nehéséget nem okozott a személyiség »megosztása« (Racine: »Két ember lakozik bennem«); éppen ellenkezőleg, a két ellentétes fogalomra épülő személyiség úgy működött, akár egy jó paradigma (fenn/lenn, test/szellem, ég/föld); az egymással harcban álló részek egyetlen értelemnek, az Ember értelmének megalapozásában békéltek meg. Ezért aztán ha ma a megosztott alanyról beszélünk, ezt nem abból a célból tesszük, hogy elismerjük egyszerű ellentmondásait, kettős posztulációit stb.; a cél egyfajta széttöredezettség, olyan folyamatos szétforgácsolódás, amelynek áramában már nincs fő mag, sem értelemstruktúra: nem ellentmondásos, hanem szétszórt vagyok."

Covers_414231
Filozófus ​a műteremben Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - Filozófus ​a műteremben
Ha ​van a mi mesterségünknek eleven klasszikusa, Radnóti Sándor bizonyosan az. És mielőtt az ilyen ünnepi kötetek esetében amúgy megbocsátható elfogultság vádja felmerülne: ez a megállapítás most elsősorban nem is a kivételes kvalitásoknak és teljesítménynek szól, hanem az eddigi életmű természetének. Klasszikusan kiegyensúlyozott, arányos, minden pontján megkérdőjelezhetetlen tudásra és mindig elfogulatlan kíváncsiságra alapozott mű ez, amely nem ismeri centrum és periféria különbségét, sem témában, sem kidolgozottságban. Klasszikus tehát, de sohasem klasszicizál. Mindig van játéka is: ha klasszikus témához nyúl, enged nem-klasszikus csábításoknak, másfelől pedig bátran választ nem-klasszikus témát, és megkeresi benne a klasszikust, vagy éppen ő teszi azzá. Még külső habitusa is ilyen: szivar és nyakkendő. Amihez néha báránybőr kucsmát húz. Ez lehet a mi egyedüli mentségünk is. Mert nagyon nehéz klasszikus szerzőt méltón ünnepelni. Igazodni arányaihoz, betartani mértékeit, vigyázni a körvonalakra, jól megragadni a középpontot, kidolgozni a széleket. Egy efféle kötet annyi külső tényezőtől függ, annyi esetlegesség befolyásolja. Csak a megnyíló játéktér rugalmasságában bízhatunk. Négy csoportba rendeztük az írásokat, a személyestől haladva a távolibbak felé. E táguló horizontok nem egyetlen tengelyen helyezkednek el, inkább az érdeklődés eltérő, körcikkszerű terepeit jelzik: képvilág, filozófia- és esztétikatörténet, irodalom. És nem is homogének. A személyesbe nemcsak az ünnepelt személyére történő közvetlen vonatkozás, de a szerzők kiemelten személyes megszólalása is beletartozik, a képbe a mozgókép is. Biztos van tanulmány, ami kerülhetett volna másik csoportba, ahogyan elképzelhető lett volna másfajta csoportosítás is. És bizonnyal akadnak fontos szerzők, akik valamilyen oknál fogva nem kerültek a kötetbe. Csak remélni tudjuk, hogy a kötet így is kiállja az ünnepelt közismerten kritikus, ugyanakkor mindig méltányos tekintetét. Isten éltesse még nagyon sokáig! (Somlyó Bálint és Teller Katalin, a kötet szerkesztőinek előszava)

Kollekciók