Ajax-loader

'filozófiatörténet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Hans-Georg Gadamer - A ​filozófia kezdete
A ​válogatás Hans-Georg Gadamernek, a német filozófiai gondolkodás élő klasszikusának görög tárgyú műveit mutatja be. Az első a heidelbergi egyetemen tartott előadása (1976), amelynek címe A jó ideája Platón és Arisztotelész között, míg a második A filozófia kezdete címmel a nápolyi egyetemen tartott előadás-sorozat (1988) írott változata.

Diogenész Laertiosz - A ​filozófiában jeleskedők élete és nézetei 1-2.
Diogenész ​Laertiosz _A filozófiában jeleskedők élete és nézetei tíz könyvben_ című műve mind a mai napig az antik filozófiatörténet egyik leggyakrabban idézett forrása (miután a filozófiatörténet mai formájában sokáig ismeretlen volt). Ha a szerző népszerűségre törekedett, minden kritika és szövegkritika ellenére elérte célját. ___Laertiosz kezünkben levő műve sajátságos műfaj. Maga a szerző filológusként mutatkozik be, aki minden rendelkezésére álló forrást felhasznál, és megpróbál a „filozófusok történetének" Prokrusztész-ágyába kényszeríteni. Leginkább nagy mondaciklusnak tekinthetjük művét, amely a „relata refero"-elv alapján közvetíti amit mások mondtak. Úgyszólván az egész nem egyéb, mint indirekt beszéd. ___Laertiosz igyekszik az életrajzi adatokat élénkíteni különböző groteszk jelenetekkel a bölcsek és filozófusok életéből, és amennyire lehetséges, nézeteiket áthagyományozni az utókornak. így számít széles olvasókörre, akárcsak jelen fordítása. ___A bölcsek mondásainak áthagyományozása mutatja, hogy a filozófia kezdetének az „életbölcsességet" tekinti. Az összes filozófus közül Platónnak és Epikurosznak szentel egy-egy teljes könyvet, ami valamit elárul a szerző álláspontjáról. ___Diogenész Laertiosz, ha sajátságos módon is, bizonyára hozzá fog járulni ahhoz, hogy a nem egy esetben félisteneknek vélt iskolaalapítókat és mestereket, ha nem is tekintjük különcöknek és csodabogaraknak, de hozzánk közelebb állóknak érezzük. _Rokay Zoltán_

Anthony A. Long - Hellenisztikus ​filozófia
A ​könyv a görög filozófiának a Nagy Sándor halálától (i. e. 323) a római köztársaság végéig (i. e. 31) tartó korszakában végbement fejlődését vázolja. A hellenizmus korának nevezett három évszázadra a görög kultúrának kelet felé, Nagy Sándor hódításainak irányába tartó óriási terjeszkedése a jellemző. Később a görög kultúra mélyen behatolt a nyugati mediterrán világba(ebben a görögöket leigázó rómaiak működtek közre. A korszak filozófiai tevékenységében azonban mindvégig a görögök játszottak meghatározó szerepet. A hellenisztikus világ legnagyobb hatású gondolkodói a sztoikusok, az epikureusok és a szkeptikusok voltak. Long az ő gondolataiknak, gondolkodói módszereiknek rövid, kritikai elemzésére vállalkozik.

Brandenstein Béla - Nietzsche
Ma ​Nietzsche az igazán korszerű bölcs - nem egyszer hallani ilyesféle állítást. Hatalmas, modern mozgalmak szellemi atyjának tekintik: úgy mondják, hogy a nemzeti szocializmusban is az ő eszméi testesülnek meg; azt tartják, hogy a modern európai elit jórészben Nietzsche-követő. Vajon így van-e mindez? A becsületes értelmezéshez és a lelkiismeretes bírálathoz elkerülhetetlenül szükséges magának az írónak nemcsak alapos ismerete, hanem gondos ismertetése is. Ezért, és mivel amúgy sincs átfogó magyar Nietzsche-munka, szükségesnek tartottam Nietzsche gondolatait igen bőven és lehetőleg teljes szövegrészek hű bemutatásával közölni.

Valentyin Ferdinandovics Aszmusz - Marx ​és a polgári historizmus
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sir David Ross - Arisztotelész
Arisztotelész ​(i. e. 384-322) értelmezésének nehézségei három körülményből tevődnek össze. Az első, hogy gondolatmeneteinek szerkezete általában tömör és bonyolult, a második, hogy gondolatai - kimondott vagy kimondatlan formában - rendszerint utalásokat tartalmaznak filozófiai tanításainak egyéb területeire. A harmadik az a körülmény, hogy következetes filozófiai terminológia megalkotására elsőként ő tett kísérletet, ezért tanításának előadásában állandóan birkózik a nyelvvel. Érthető, hogy az i. e. I. század óta filozófiája állandó értelmezés tárgya, sőt olykor az arisztotelészi tanítást a filozófia egészével azonosították. Arisztotelész interpretátorának fegyelmezett, ám intuitív gondolkodással kell rendelkeznie, alaposan ismernie kell az életmű egészét, továbbá áttekintése kell hogy legyen huszonegy évszázad értelmezői tevékenységéről. Sir David Ross (1877-1971) ezeknek a képességeknek a birtokában szerkesztette meg páratlanul tömör és megvilágító erejű monográfiáját. Eltérően a század első fele másik nagy Arisztotelész-kutatója, Werner Jaeger módszerétől, aki a filozófus gondolatainak fejlődéstörténetét dolgozta ki, Ross az arisztotelészi gondolkodás szerkezetének elemzésére helyezi a hangsúlyt. Könyve, amely először 1923-ban jelent meg, a mai napig alapvető kézikönyv az oktatásban és a kutatásban egyaránt.

Rozsnyai Ervin - Filozófiai ​arcképek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Friedrich Nietzsche - Platón ​és elődei
,,Manapság ​hiányzik az, ami féken tarthatna minden parciális erőt: így aztán minden ellenségesen viseltetik minden mással szemben, és kölcsönös megsemmisítő hadjáratot folytat egymás ellen minden nemes erő . Mindez megmutatható a filozófián: _rombol_, mivel nem tartja féken semmi. A filozófus _közveszélyes_ lénnyé lett. Megsemmisíti a boldogságot, az erényt,a kultúrát, végül pedig saját magát. - Pedig a féken tartó _erők szövetségének_ kellene lennie, _a kultúra orvosának_." ,,Platón és elődei": a jelen kötethez a szerzőtől, Friedrich Nietzschétől vettük a címet, a Platón életéről, műveiről szóló - és szélesebb értelemben a görög filozófia kezdeteivel foglalkozó - egyetemi előadásai bevezetőjéből. Mint az a tartalomjegyzékből kitűnhet, kötetünk Nietzsche számos könyvterve egyikének, a Platónról és a Platón előtti (preszókratikus) filozófusokról tervezett munkájának kész és félkész szövegeit, fragmantumait, egyetemi előadásszövegeit adja közre.

G. B. Kerferd - A ​szofista mozgalom
A ​szofista gondolkodói beállítódás olyan magatartásforma, amely nem csupán egy távoli korszak sajátja. Különféle alakváltozatokban újra és újra feltűnik, ezért is fontos, hogy e "mozgalom" görög gyökereiről megbízható képet kapjunk. A kötet első öt fejezete a szofista mozgalom későbbi értelmezésének és értékelésének történetét vázolja fel. Elemzi a mozgalom társadalmi vonatkozásait, vizsgálja a szofista elnevezés jelentését, és bemutatja az általunk ismert szofistákat, elsősorban tevékenységük és műveik tükrében. A könyv második részében Kerferd témák és problémák szerint csoportosítja a szofista filozófusok tanítását. Tisztázza három, a szakirodalomban a szofistákkal gyakran összekevert fogalom: a dialektika, az antilogika és az erisztika jelentésének különbségeit, valamint a központi jelentőségű, de szerteágazó jelentésű logosz szó jelentésárnyalatait. Egy-egy fejezetet szán a szofisták nyelvelméletének, a relativizmus kérdéskörének, a nomosz és phüszisz ellentétpárjának, az erény taníthatósága gondolatának, valamint a szofisták társadalomelméletének és a vallásról alkotott elképzeléseiknek.

Richard T. Wallis - Az ​újplatonizmus
A ​nyugati kultúrát és gondolkodást meghatározó szellemi irányzatok között nem sok olyan akad, amely ma ismeretlenség tekintetében versenyre kelhetne az újplatonizmussal. Ilyen körülmények között széles körben tartják magukat a félreértések és féligazságok az újplatonista iskolának mind csodálói, mind pedig kritikusai körében. Ezért a szerző arra törekedett, hogy tömören összefoglalva a lehető legpontosabb képet adja az újplatonista irányzatról. Célja mindenekelőtt az volt, hogy bemutasson néhány olyan alapvető szempontot, amelyek segítségével az olvasó jobban eligazodhat az újplatonisták műveinek útvesztőjében.

Christopher Stead - Filozófia ​a keresztény ókorban
Stead ​professzor számos mértékadó monográfia szerzője a korai keresztény teológia területén. Jelen könyve a keresztény teológia és a filozófia kapcsolatainak első öt évszázadát tekinti át. A szerző azonban nemcsak egyszerűen saját szavaival meséli el újra a számtalanszor tárgyalt történetet, hanem kiváló teológiatörténészként, aki egyszersmind a modern filozófia eszköztárában is otthonosan mozog, új megközelítésben taglalja ezt az izgalmas korszakot. Elsősorban a felmerülő filozófiai problémákra koncentrál, és tárgyalását ezek köré szervezi. Mindeközben gondosan ügyel arra, hogy könyve előzetes ismeretek nélkül is érthető legyen. Ennek jegyében az első hét fejezetben az ókori filozófiai háttér rövid áttekintését is nyújtja, a mű céljából releváns problémákra összpontosítva. Mindezen erényei, valamint világos tárgyalásmódja révén nemcsak leendő teológusok és filozófusok tankönyvéül szolgálhat, de általában a művelt érdeklődőt is megszólítja.

Gilles Deleuze - Hume ​és Kant
Kötetünk ​együtt jelenteti meg Gilles Deleuze Hume-ról és Kantról szóló - eredetileg külön könyvekként kiadott - elemző tanulmányait. "Az igazi dualitás Hume-nál nem az affekció és az ész, a természet és a mesterséges intézkedés között húzódik, hanem a természet egésze, beleértve a mesterséges intézkedéseket is, és a szellem között, amelyet ez az egész afficiál és meghatároz." /Empirizmus és szubjektivitás/ "Világosan látszik, mely ponton szakít Kant Hume-mal. Hume jól látta, hogy a megismerés szubjektív elveket implikál... Ezek az elvek azonban számára csak az emberi természet elveinek tűntek, vagyis az asszociáció pszichológiai elveire gondolt, melyek saját képzeteinkre vonatkoznak. Kant átformálja a problémát: annak, mai oly módon mutatkozik meg a számunkra, hogy egy Természetet formál, szükségszerűen ugyanolyan típusú elveknek (sőt, mi több, ugyanazoknak az elveknek) kell engedelmeskednie, mint amelyek képzeteink lefolyását irányítják."

Ghislain Lafont - A ​katolikus egyház teológiatörténete
Tisztázni ​kívántam valamennyire a katolikus teológia törekvéseinek értelmét és igazságát, hatalmas gazdagságát és szívós korlátait... A teológiai gondolkodás történetét és állandónak bizonyuló formáit egyaránt bejáró nagyszabású szellemi kalauz szerzője, Ghislain Lafont (1928) francia teológus, bencés szerzetes, a Szent Anzelm Athenaeum és a Gergely Egyetem tanára Rómában. További művei: Structures et méthode dans la Somme Théologique de Saint Thomas d'Aquin (1960); Peut-on connaître Dieu en Jésus-Christ? (1969); Imaginer l'Église catholique (1995)

Rokay Zoltán - Filozófiatörténet ​III.
A ​neves teológus, filozófus mindig az önálló gondolkodás értékét és szépségét hangsúlyozta hívei, diákjai, olvasói felé és különösen lényegesnek tartja ezt most, a mai elektronizált és manipulált világban. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető professzorának filozófiatörténeti kézikönyveinek harmadik kötetét vehetjük kézbe. A különböző korok gondolkodóinak szavait közölve – eredeti és magyar nyelven – elénk tárják azokat a főbb megoldásokat, amelyeket a nagy gondolkodók a századok folyamán a világ és az élet kérdéseivel kapcsolatban kifejtettek.

Covers_497043
1

Ismeretlen szerző - A ​filozófia története I-VI.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Heller Ágnes - Az ​igazságosságon túl
Mikor ​igazságosak és mikor igazságtalanok a háborúk? Miért követhető el erőszak az embereken, és miért hajlamosak maguk is az erőszak elkövetésére? Hogyan élhetünk jó életet? Igazságosnak kell-e lennie a jó embernek? Megvalósítható-e az egyenlő elosztáson alapuló igazságos társadalom? - Ilyen és hasonló kérdésekkel foglalkozik a több mint másfél évtizede emigrációba kényszerült szerző az igazságosságra vonatkozó eredeti és ambiciózus elemzései során. Igazi társadalomfilozófiai művet tart kezében az olvasó. A könyv társadalmi, jogi, filozófiai, filozófiatörténeti és etikai szinten mutatja be tárgyát, bőséges szakirodalom felhasználásával. A felvett kérdés fontos a jóléti állam virágzása idején, de a válságok korában is hozzásegít számos társadalmi probléma meggondolásához és megoldásához. A szerző szerint a tökéletesen igazságos társadalom elérése utópia, de nem tartozik az álmok közé olyan viszonyok kialakítása, melyek között az egyéni képességek és tehetségek maximális mértékben kibontakozhatnak.

Edmund Jacoby - Ulrike Braun - Philosophen
Philosophen ​haben die Welt unterschiedlich interpretiert, nicht aber verändert, sagt Marx. Mag sein, aber sie haben uns auf vielerlei Weise gelehrt, auszuloten, was Menschsein bedeutet. Selten mit demselben Ziel und niemals mit demselben Ergebnis. Aber jedes Mal in Gedankengängen, die uns mitreißen in den Strudel des Denkens und uns nie an derselben Stelle wieder Boden unter den Füßen bekommen lassen. Edmund Jacoby nimmt uns mit auf eine Reise durch 2500 Jahre bewegter Geschichte der Philosophie.

Hamvas_bela
Hamvas ​Béla Ismeretlen szerző
8

Ismeretlen szerző - Hamvas ​Béla
A ​20. század legátfogóbb magyar szelleme. Otthonos az indiai Védákban és a sztálini kínzókamrákban, ismeri a számok jelentését, az alkímiát, a fák lelkét, a madárfütty üzenetét. A bor szellemének, a magyar lélek titkának, a nyugati kultúra hanyatlásának a legmélyebb ismerője éppúgy, mint a világirodalomnak Homérosztól James Joyce-ig. García Márquez világhírű regényét felülmúlja az a tabló, amit regényfolyamában festett a 20. századról. Óceán? Kontinens? Akkora, hogy mindenki megtalálhatja benne a magának valót, és ez az ezernyi részlet mégsem hullik szét káosszá, hanem olyan egységes rendbe áll össze, akár a kaleidoszkópban. Az egység titka hallatlanul egyszerű. A világ, úgy ahogy van, normális, nem kell tehát egyebet tennünk, mint ennek megfelelően viselkedni - vagyis normálisan. Aminek a törvénye bele van írva minden ember szívébe. Mindig lehetünk normálisak. Akkor is, ha mint a tizenkét nyelvet ismerő Hamvast, elküldenek tökmagjankók raktári segédmunkásnak.

Wolfgang Röd - Bevezetés ​a kritikai filozófiába
A ​jelentős osztrák filozófiatörténész kötete azoknak az előadásoknak az alapján készült, amelyeket a szerző magyar egyetemeken tartott meghívott professzorként. A mű így nem szigorúan szisztematikus alkotás, inkább oldott bevezetés a kanti filozófiába, illetve abba a gondolatrendszerbe, amelyet Kant inaugurált, de amelynek ma különös aktualitása van, részint a liberális vagy konzervatív állam- és politikai filozófiákban, részint az argumentáció-elméletekben, legfőként azonban a különböző empíria-értelmezésekben. ; A szerző természetesen nem Kant-monográfiát nyújt, nem vázolja fel a kanti filozófia kialakulásának útját, sőt tartózkodik attól is, hogy a kanti filozófia érett alakjának átfogó ismertetését nyújtsa. Azt a Kantot ismerteti és elemzi munkájában, aki ma is aktuálisnak tűnik fel, akinek elgondolásai érvényesek a mai filozófiai diskurzusokban is. Így mindenekelőtt a transzcendentális megközelítésmód alapos elemzése található a kötetben, méghozzá nem abban az értelemben, amelyben szemben áll minden transzcendens megközelítéssel, hanem abban, amely a megismerés feltételeire kérdez rá. A következő etapban, a kötet törzsében azután épp a megismerés kérdésköre áll, ám nem szigorúan episztemológiai tisztaságában, hanem az interpretációval való szoros összekapcsoltságában (ilyenként Röd műve latens bírálata is a fenomenológiai megközelítéseknek). Ezt a megismerési és értelmezési horizontot tágítják ki azután a kötet végén található traktátusok az etikai, politikai, társadalomelméleti koncepciókról, köztük egy nagyszabású vitával Rawls igazságelméletének kanti alapjait illetően. - Fontos és aktuális filozófiai munka, de csak alapos filozófiai műveltségű olvasóknak, elsősorban egyetemistáknak érdemes ajánlani. Írta: Könyvtári Intézet

Arisztotelész - Organon
Az ​Organon I. kötete magyarul először a Görög és Latin Írók sorozatban jelent meg a görög szöveg kíséretében 1961-ben. Az első kiadás óta eltelt időben - mialatt a kétnyelvű kiadvány persze már rég elfogyott - egyre világosabban fogalmazódott meg az igény az Organon magyar szövegének újbóli publikálására. A Filozófiai Írók Tára sorozat szerkesztő bizottsága ennek az igénynek akar eleget tenni most, amikor az Organon I. kötetének 1961-es kiadásából a magyar szöveget, az útmutatást, valamint a magyarázó jegyzeteket minimális - a görög szöveg elhagyásából származó - változtatásokkal közzé teszi.

Valentyin Ferdinandovics Aszmusz - Immanuel ​Kant
Valentyin ​Ferdinandovics Aszmusz nevét és munkásságának legjelentősebb termékeit megismerhette mát a magyar olvasóközösség is. A közelmúltban elhunyt kiváló szovjet filozófus és filozófiatörténész több kisebb írása és néhány könyve - a Descartes, a Marx és a polgári historizmus kiadónk gondozásában - megjelent hazánkban az elmúlt években. Ez a monográfiája Kant születésének 250. évfordulójára íródott. Áttekinti Kant természettudomány - elsősorban kozmogóniai és matematikai - tevékenységét, s behatóan elemzi a kanti filozófia fő ágait: az ismeretelméletet, az etikát, a szerves természetre meg az emberre vonatkoztatott célszerűség-tanát és a sokak által sajnálatosan, indokolatlanul lebecsült, elhanyagolt esztétikát. Vizsgálódásai során Aszmusz nem ismerteti külön Kant életművének szociális és szellemi környezetetét, hanem a XVIII. századi európai és német társadalmi viszonyok, harcok, a természettudományos és a filozófiai gondolkodás addigi eredményei s a nagy német filozófus egyéniségének találkozásából bontja ki a kanti eszmerendszer értékeinek és gyengeségeinek megszületését és kifejlődését. Végeredményként jobban ismerjük és értjük Kant agnoszticizmusból fakadó ingadozását materializmus és idealizmus között, végső soron idealizmusba torkolló gondolkodásmódját, s főként: dialektikájának formalizmusát, de azt is, miképpen válhatott mégis a - Hegel által kidolgozott, majd Marxnál materialista alapokra helyezett és betetőzött - valóban tudományos, tartalmi dialektika egyik előfutárává, sőt közvetlen ösztönzőjévé.

Schwendtner Tibor - Heidegger ​és a nemzetiszocializmus
A ​jelen kötetbe válogatott írások nemcsak Heidegger politikai működésének olyan fontos aspektusait vizsgálják, mint a szerepvállalás politikai filozófiai háttere, a német egyetem megújításának filozófiai megalapozása, a 30-as évek második felében kifejtett nácizmuskritika, hanem megpróbálják a felmerülő módszertani kérdéseket is megválaszolni. A kötet tanulmányai összefüggő képet rajzolnak Heidegger és a nemzetiszocializmus kapcsolatának tényeiről, fázisairól, a politikai aktivizálódás filozófiai motívumairól és a kiábrándulás filozófiai konzekvenciáiról, továbbá kirajzolódnak azok a kritikai perspektívák is, ahonnan megfelelő távolságból tekinthetünk e rendkívül összetett viszonyrendszerre. A kötet hátterét részben Heidegger 2014-ben megjelent jegyzetfüzetei németül: Schwarze Hefte alkotják, melyek a Heidegger-filológiának komoly megrázkódtatást jelentettek. Mindmáig tizennégy jegyzetfüzet jelent meg a kritikai kiadás négy kötetébe tagolva. Ezek az 193141 közötti időszakot ölelik fel, vagyis náci párt hatalomra jutásának, Heidegger rektori tevékenységének, és a háború első éveinek időszakát. Megjelenésük és tartalmuk gyökeres fordulatot hozott a nemzetközi Heidegger-kutatásban és recepcióban.

Noszlopi László - A ​szellem vádlója
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Benedictus de Spinoza - Teológiai-politikai ​tanulmány
A _Teológiai-politikai ​tanulmány_ Spinoza legnagyobb hatású kifejtő műve. Megjelenését követően vitairatok özöne zúdult erre az ateistának tartott műre, amely ugyanakkor a tudományos igényű - tehát nem apologetikus - bibliakritika egyik kezdeményezője. Politikai szempontból a gondolat- és szólásszabadság egyik első megalapozásának tekinthető, éspedig a hobbes-ival rokonítható, de attól lényeges pontokon eltérő szerződés-elmélet révén. Marx pozitív Spinoza-recepciója ezen az íráson alapult, s valószínűleg Leo Strauss e műre építő Spinoza-könyve ösztönözte Carl Schmittet a "politikai teológia" fogalmának a kidolgozására. Ugyanakkor izgalmas feladat tisztán filozófiai szempontból kimutatni ez "elhanyagolt mesterműnek" (E. Curley) az Etikával való összhangját. Kötetünk tartalmazza a Teológiai-politikai tanulmányt előkészítő, Blyenbergh-gel folytatott levelezést is.

Hársing László - Az ​európai etikai gondolkodás
Ez ​a könyv kísérlet az európai etikai gondolkodás történetének felvázolására a görögöktől a 20. század végéig. Terjedelmi korlátoknál fogva azonban főleg azokkal az erkölcsi felfogásokkal foglalkozik, amelyek valóban jelentős hatást gyakoroltak korunk erkölcsi arculatának alakulására és hatásuk napjainkig is kimutatható. Az etika kezdetektől fogva és mindmáig filozófiai tudományág és ebből következik, hogy az etikusok többsége a filozófia más területének is művelője volt. A legtöbb etikus gondolatvilágára erőteljesen hatott az a társadalmi környezet, amiben élt, sőt az egyéni életforma is, amit folytatott. Ezért ha szükségesnek látszott, utalás történt néhány életrajzi adatra is. Az etikai elméletek központi problémája: mi a jó és mi a rossz, a helyes és a helytelen az ember magatartásában, amelyért felelősséggel tartozik. E könyv megírására elsődlegesen nem a tudományosság igénye, hanem a szerző oktatói tapasztalata volt az irányadó. A kiadvány elsődlegesen az etikát közép- és főiskolákon oktató tanárok és az említett intézménye hallgatói számára készült.

Jäger Péter - Filozófiatörténet
Tartalom: Bevezetés Az ​antik filozófia története (a keleti, görög és római filozófia) 1. fejezet: A keleti filozófia 2. fejezet: A görög filozófia Az újkor filozófiája 1. fejezet: A forrongás korszaka 2. fejezet: A reneszánsz filozófiája 3. fejezet: A filozófia a barokk korban 4. fejezet: A felvilágosodás kora 5. fejezet: Kant utáni filozófia a XIX. sZ.-ban 6. fejezet: A XX. század bölcseletének főbb irányai

Zsigmond László - Auguste ​Comte
"A ​pozitivizmus színeváltozása néven ismert folyamat szoros összefüggésben volt azzal, hogy a doktrína tételes tanát: dogmává merevedett, és végső fokon kultuszba torkollott. A társadalom tudománya, majd az emberiség vallása igényével jelentkezett. Miért és miként jelentkezett ez az igény? Ez a kötet központi kérdése, amelyre a szerző Auguste Comte, a pozitivizmus atyja, az "Emberiség főpapja" életműve egészének elemzésével igyekezett választ adni."

Málnási Bartók György - A ​görög filozófia története
Hága, ​Hollandia, 2002. augusztus 3. Bibliotheca Mikes International A Mikes International Alapítvány, Hága, Hollandia, 2002. augusztus 3-án Internet-honlapján kiadta Málnási Bartók György "A filozófia története" című művét két kötetben (429 oldal). Az első rész címe "A görög filozófia története - Az indiai és a kínai filozófia rövid vázlatával" (ISBN 90-807101-1-3). A második rész: "A középkori és újkori filozófia története" (ISBN 90-807101-2-1). Az utóbbi kötet 1935-ben a Református Egyházi Könyvtár sorozatban jelent meg először, de nehezen hozzáférhető. Az első kötet kézirata a második világháború alatt lezárult, de a könyv azután ismert politikai okokból nem kerülhetett kiadásra. E mélyenszántó mű a filozófia történetének részletes áttekintését nyújtja és a magyar filozófiai irodalom gazdagodását jelenti. A könyvhöz - amely a szerző 120. születésnapján jelent meg - Mariska Zoltán, a Miskolci Egyetem docense, az ismert Bartók-szakértő írt előszót. E könyv megjelenésével beindul a "Bibliotheca Mikes International" könyvsorozat, amely az Internetről letölthető (PDF-formátumban) a következő címen: http://www.federatio.org/mikes_bibl.html Málnási Bartók György (Nagyenyed 1882 - Budapest 1970) a kolozsvári - szegedi - kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem filozófia-professzora volt. Az első önálló magyar filozófiai iskolának, a "Kolozsvári (Erdélyi) Iskolának" kimagasló alakja. Ez a tudományos iskola Böhm Károly (1846-1911), a kolozsvári egyetem professzora (1896-1911) körül állt elő a XIX. század végén és a XX. század elején. Ezen iskolához tartozott többek közt Ravasz László püspök, Tankó Béla és Makkai Sándor, a debreceni, továbbá Kibédi Varga Sándor, a müncheni egyetem professzora. A Mikes International Alapítvány kiadványait Interneten publikálja, hogy az mindenki számára hozzáférhető legyen az egész világon. Az Alapítvány, a könyvkiadási tevékenysége mellett, kiadja Mikes International című negyedévi kulturális folyóiratát is. A folyóirat két alapnyelve magyar és angol, de más nyelven írt cikkek is megjelennek a lapban. - A folyóirat (az archívumot is beleértve) letölthető (PDF-formátumban) a következő címen: http://www.federatio.org/mikes_per.html

Rudolf Steiner - A ​nyugati és a keleti világ különbözősége
Ez ​a kötet Rudolf Steinernek az úgynevezett „Nyugat-Kelet Kongresszusán” 1922-ben Bécsben elmondott tíz előadását tartalmazza. Az előadásokkal Steinernek az volt a célja, hogy megpróbálja közelebb hozni a két kultúra között kialakult gondolkodás- és magatartásmódbeli különbözőségeket. Az előadásokból megismerhetjük, hogy viszonyul az antropozófia az egyes tudományokhoz, valamint a szociális és társadalmi kérdésekhez, és hogy miben áll a keleti szellemi látás sajátossága, amely lényegében ugyanolyan egyoldalú, mint a Nyugat materializmusa.

Vajda Mihály - Mesék ​Napnyugatról
Tizenöt ​mese. Alapjában véve állat- meg embermesék. S mind a nyúlról és a vadászról. A nyúlról? Igen. Descartes nem vette észre, hogy az embert arra biztatván, hogy a természet urává és birtokosává legyen, egy olyan tradíció racionális megalapozását nyújtja, amely eredetileg nem az észre, hanem a hitre épített. "Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá." Megeshet persze, hogy észrevette. S éppen az volt neki a fontos, hogy hit és ésszerűség egybeessék. Azt azonban biztosan nem érzékelte, talán nem is érzékelhette, hogy, ha és amint a hit elvész, ha és amint az ember megöli Istent s a földet többé már nem Isten dicsőségére hajtja birodalma alá, akkor egyre inkább csupán a puszta hatalom akarását fogja megtestesíteni. A végén nem marad más az egészből, mint az akarat akarása egy rémesen sivár világban.

Csejtei Dezső - Filozófia ​a mindennapokban
Csejtei ​Dezső filozófus, filozófiatörténész legújabb kötete kisesszék sorozata, melyek a Magyar Nemzet hétvégi mellékletében jelentek meg az utóbbi években. Általában egy-egy aktuálisabb, a közvéleményt foglalkoztató téma filozófiai hátterét keresi a szerző az írásaiban, szélesebb távlatokba helyezve a napi rohanásban talán legtöbbször elmosódó lényegi vonásokat. Oly korban élünk, melyet egyszerre sző át a mérhetetlen jólét és az elképzelhetetlen nyomor, a lenyűgöző anyagi teljesítőképesség és a megdöbbentő szellemi igénytelenség, a nemtörődömség és felelőtlenség határait súroló tolerancia, valamint az irgalmatlan, minden emberi mivoltából kivetkőzött agresszivitás. Nehéz itt minden ponton megtalálni a helyes mértéket. S ha a nevezett filozófia kisesszék olykor segítik az olvasót abban, hogy a körülötte lévő világban eligazodjon, vagy akárcsak töprengeni kezdjen emberről, világról, Istenről, már nem születtek meg hiába.

Covers_414231
Filozófus ​a műteremben Ismeretlen szerző
3

Ismeretlen szerző - Filozófus ​a műteremben
Ha ​van a mi mesterségünknek eleven klasszikusa, Radnóti Sándor bizonyosan az. És mielőtt az ilyen ünnepi kötetek esetében amúgy megbocsátható elfogultság vádja felmerülne: ez a megállapítás most elsősorban nem is a kivételes kvalitásoknak és teljesítménynek szól, hanem az eddigi életmű természetének. Klasszikusan kiegyensúlyozott, arányos, minden pontján megkérdőjelezhetetlen tudásra és mindig elfogulatlan kíváncsiságra alapozott mű ez, amely nem ismeri centrum és periféria különbségét, sem témában, sem kidolgozottságban. Klasszikus tehát, de sohasem klasszicizál. Mindig van játéka is: ha klasszikus témához nyúl, enged nem-klasszikus csábításoknak, másfelől pedig bátran választ nem-klasszikus témát, és megkeresi benne a klasszikust, vagy éppen ő teszi azzá. Még külső habitusa is ilyen: szivar és nyakkendő. Amihez néha báránybőr kucsmát húz. Ez lehet a mi egyedüli mentségünk is. Mert nagyon nehéz klasszikus szerzőt méltón ünnepelni. Igazodni arányaihoz, betartani mértékeit, vigyázni a körvonalakra, jól megragadni a középpontot, kidolgozni a széleket. Egy efféle kötet annyi külső tényezőtől függ, annyi esetlegesség befolyásolja. Csak a megnyíló játéktér rugalmasságában bízhatunk. Négy csoportba rendeztük az írásokat, a személyestől haladva a távolibbak felé. E táguló horizontok nem egyetlen tengelyen helyezkednek el, inkább az érdeklődés eltérő, körcikkszerű terepeit jelzik: képvilág, filozófia- és esztétikatörténet, irodalom. És nem is homogének. A személyesbe nemcsak az ünnepelt személyére történő közvetlen vonatkozás, de a szerzők kiemelten személyes megszólalása is beletartozik, a képbe a mozgókép is. Biztos van tanulmány, ami kerülhetett volna másik csoportba, ahogyan elképzelhető lett volna másfajta csoportosítás is. És bizonnyal akadnak fontos szerzők, akik valamilyen oknál fogva nem kerültek a kötetbe. Csak remélni tudjuk, hogy a kötet így is kiállja az ünnepelt közismerten kritikus, ugyanakkor mindig méltányos tekintetét. Isten éltesse még nagyon sokáig! (Somlyó Bálint és Teller Katalin, a kötet szerkesztőinek előszava)

Kollekciók