Ajax-loader

'filozófiatörténet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Éles Csaba - A ​tradíció kalandjai
A ​kellő kritikai és esztétikai arányérzékkel megszerkesztett monográfia egyszerre vezeti be intellektuális kalandokra kész olvasóját a legjelentősebb magyar filozófus teljes életművébe, a 20. század első két harmadának vitázó hajlamú, szövevényes szellemi életébe, végül a bölcseleti és művészeti örökség működésének elméleti és politikai problémáiba. Magyar és európai múltunkhoz közelebb kerülni egyfelől összehasonlító tárgyismeretet, másfelől a kor modellezhető mentalitásának: benne az ő múltjához is való ambivalens, de kreatív igényű viszonyulásának tanulságos megismerését jelenti. A filozó­fiai-esztétikai, irodalom- és művészettörténeti fölkészültségű szerző könyve mindkettőt nyújtja.

A_gondolkod%c3%a1s_%c3%a9vsz%c3%a1zadai
A ​gondolkodás évszázadai Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - A ​gondolkodás évszázadai
Korunk ​természettudománya a hatalmas univerzum mélységeit és az egészen apró, emberi szemmel nem - még mikroszkópok segítségével sem - látható világot vizsgálja. Sok évezred tapasztalata, tudása kellett ahhoz, hogy arról beszélhessünk: a mai tudomány rohamléptekkel fejlődik. Nem kis feladatot jelent ez azoknak, akik meg kívánják ismerni az új eredményeket, vagy bepillantást szeretnének nyerni a korábbi időszakok gondolkodásába. Napjainkban erősödik az a felismerés, hogy a tudományos eredményeket, a gondolkodás új és új területeit csak úgy ismerhetjük meg, ha történeti fejlődésük egészét tekintjük át. Ezt a történeti áttekintést igyekszik megkönnyíteni a Gólyavári esték tudománytörténeti sorozata, melyet most könyv formájában is kézbe kaphatnak az érdeklődők. A sorozat készítésénél nyilvánvaló volt, hogy teljességre, de annak még a látszatára sem törekedhetünk. Ki kellett választani azokat a jellemző időszakokat, fontosabb állomásokat, fordulópontokat, melyek alapvetően megváltoztatták az emberi gondolkodás, a tudomány fejlődésének menetét. Ezeket a csomópontokat igyekeztek megragadni az előadók. Az előadásokban arra törekedtek, hogy képet kapjanak azokról a történelmi korszakokról, azokról a folyamatokról, melyekbe ágyazottan tette meg nagy lépéseit a tudomány. Válogatást kap tehát a kezébe az olvasó, amikor az előadásokat olvassa. Mégis úgy érezzük, hogy sikerült a legmarkánsabb jegyeket, a legfontosabb folyamatokat és mozgatókat megmutatnunk. Célunk az is, hogy felkeltsük az érdeklődést a tudománytörténet újabb kutatásai, eredményei iránt.

Lukács György - Marx ​és Lenin
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dörömbözi János - A ​filozófia története és elmélete I.
Most ​első ízben lát napvilágot olyan filozófiai tankönyvegyüttes, amely a bölcselet egész múltjának és jelenkori főbb irányzatainak ismeretéhez segíti az olvasókat. Elsősorban azoknak a középiskolai tanároknak és tanulóknak készült, akik iskolájuk választása szerint egy vagy több évig filozófiai tanulmányokkal is foglalkoznak – de roppant hasznos kézikönyvet nyerhetnek vele a felsőfokú tanintézetek hallgatói is, továbbá a művelt nagyközönség. Dörömbözi János könyve nyomon követi a keleti és az európai gondolkodás történetének nagy ívű folyamatát. Az eredeti források beható ismeretében, tárgyilagosságra törekedve nyújt gazdag információkat az egyes korszakokról, egészen napjainkig.

Gausz András - A ​gyönyörök útvesztője
Célokról ​és célok elvesztéséről, irányokról, tévedésekről, a gyönyörök természetéről szól ez a könyv. Azok az olvasók, akik bölcselettörténeti tanulmánynak találják, tekintsék bölcselettörténeti munkának. Akik önálló spekulációk produktumának gondolják, tekintsék önálló spekulációk sorozatának.Azok pedig, akik kizárólag Nietzsche örök visszatéréshez kapcsolódó írásaira kíváncsiak, csak a római számmal kezdődő fejezeteket figyeljék. A kötet ugyanis ezek alatt Nietzsche valamennyi örök visszatéréshez kapcsolódó írását közli.

Ismeretlen szerző - Filozófiatörténeti ​áttekintés érettségizőknek
A ​kötet segítséget nyújt a magyar nyelv és irodalom érettségihez, hiszen ahhoz, hogy valaki egy verselemzést a javítási, értékelési szempontoknak megfelelően tudjon megoldani, ismernie kell az irodalmi alkotások megszületéséhez vezető okokat. Hasznára válik azoknak is, akik történelemtudásukat akarják biztosabb alapokra helyezni, hiszen teljes történeti áttekintés filozófiai áttekintés nélkül nem létezik.

Ludassy Mária - Elhiszem, ​mert ésszerű
Ludassy ​Mária valószínuleg már álmából felébresztve is, bármikor tudna esszét írni bármelyik felvilágosodás kori filozófusról. Ebben az új kötetében olvasható egy remek, a "szoros olvasat" módszerével írt tanulmány Hobbes Leviatánjáról, amelyben először jelent meg az isteni erkölcsökön alapuló állam helyébe lépő modern jogállam eszméje. Egy kis írás Bernard Mandeville-ről, aki azt tanította, hogy az emberi társadalom nem az erkölcsös tulajdonságok terméke, hanem, éppen ellenkezőleg, a fejlődést mindig a legnegatívabb emberi tulajdonságok dinamizálták. Egy esszé a racionalizmus védelmében, amelyben a szerző - az elemzés végeztén - leszögezi, hogy sok divatos gondolkodóval ellentétben ő a XX. századi totalitárius eszméket nem a XVII-XVIII. századi racionalizmus szellemi örököseinek tartja. Különböző írások a francia felvilágosodás erkölcsfilozófiájáról, Rousseau-ról, Condorcet-ről, Benjamin Constant-ról, s végül egy roppant tanulságos és aktuális összefoglalás arról a vitáról, amelyet a francia forradalom idején a liberális Condorcet folytatott Robespierre-ékkel - Condorcet a közoktatás feladatának kizárólag az ismeretek átadását tekintette, míg a jakobinusok a hazafias és erkölcsös ember nevelését.

Ismeretlen szerző - Filozófiatörténeti ​szöveggyűjtemény
Előszó: „Filozófiai ​szöveggyűjtemények készítésekor nem annyira a szövegek gyűjtése, mint inkább a szövegek válogatása okoz nehézséget. Az ilyen kiadványok összeállítói ezért – mielőtt átadnák a szót a kiválasztott filozófusoknak – általában megismertetik az olvasót sajátos válogatási szempontjaikkal is. Esetünkben a döntő szempont az, hogy a szöveggyűjtemény a pécsi joghallgatók és közgazdász hallgatók filozófiai tanulmányaihoz szeretne segítséget nyújtani. Az e hallgatói kör számára előírt illetve választható filozófiai stúdiumok valamennyi irodalmát persze nem lehetett, s nem is lett volna célszerű fölvenni a kötetbe. Nem lehetett a használt irodalom terjedelme miatt, s nem lett volna célszerű, mert ennek az irodalomnak a dolog természeténél fogva van egy változó, következésképp szöveggyűjteménybe nem illeszthető része...."

Mezei György - Ernst ​Cassirer
Ernst ​Cassirer, német filozófus - akinek filozófiatörténeti munkássága is igen jelentős - első alkotóperiódusában a neokantianizmus ún. marburgi iskolája természettudományokra és matematikára orientálódó tudományfilozófiájának szellemében munkálkodott. Koncepciójának továbbfejlesztésével, bővítésével (a transzcendentális kérdésnek a nyelv, a mítosz/vallás, a művészet, a történelem szféráira való kiterjesztésével) hozta létre a szimbolikus formák filozófiájának építményét, melynek architektonikája - bár egyes alapvető jellegzetességei párhuzamba állíthatók kanti, hegeli, husserli motívumokkal - a transzcendentálfilozófia modern, újszerű megfogalmazásával ragadja meg az olvasót. A kultúra belső elemzésére korlátozódó szimbólumfilozófia azonban nem kínál kellő elméleti apparátust a társadalmi létre vonatkozó kérdések tárgyalásához, így Cassirer, szembesülve a fasizmus világégéshez vezető barbarizmusával, élete utolsó éveiben filozófiai vizsgálódásai tematikája újabb bővítésének küszöbéhez érkezett el. - A jelen kismonográfia Cassirer szisztematikus filozófiai életművének fejezeteibe nyújt bepillantást, gazdag idézetanyaggal teremtve újra a filozófus műveinek atmoszféráját, kritikus distanciálással utalva a szemléletmódjában jelentkező nehézségekre.

Geoffrey Stephen Kirk - John Earle Raven - Malcolm Schofield - A ​preszókratikus filozófusok
Ezt ​a könyvet elsősorban azoknak szánjuk, akik nem csupán alkalmi érdeklődést éreznek a korai görög gondolkodás története iránt. Ám... az volt a szándékunk, hogy hasznára váljék azoknak is, akik úgy tanulmányozzák a filozófia vagy a tudomány történetét, hogy korábban nem tettek szert ismeretekre e fontos és elragadó területen.

Ismeretlen szerző - Bevezetés ​a filozófia történetébe
A ​kötet tartalmának eredeti változata az Európai Unió "Bologna" felsőoktatási programja keretében készült, elsőéves bölcsészhallgatók számára. A szerzők, magyarországi egyetemek filozófiatanárai, osztják az európai oktatáspolitikusok véleményét, hogy Európa polgárainak érdemes megismerniük saját hétköznapi, politikai és tudományos gondolkodásuk történetét ahhoz, hogy kontinensünket kiegyensúlyozott és élhető, demokratikus jövő felé tudják irányítani. A könyv bevezetőt nyújt a szisztematikus és tudatos gondolkodás - vagyis a filozófia - két és fél ezer éves történetébe, a Szókratész előtti filozófusoktól napjainkig olyan irányzataiig, mint a dekonstrukció, az analitikus filozófia, a kommunikatív cselekvéselmélet vagy a neopragmatizmus. Részletesebb feldolgozást olvashatunk a legfontosabb gondolati iskolákról és a legjelentősebbnek tartott filozófusokról, így Platónról, Arisztotelészről, Kantról, Heideggerről és Derridáról. A szerzők felhasználva a legújabb kutatási eredményeket, nem történelmi, hanem gondolkodástörténeti bevezetőt írtak, ennek megfelelően a historikus körülményekre csak a legszükségesebb esetekben hivatkoztak, és figyelmüket a gondolatok struktúrájára, dinamikájára, egymásra hatására irányították. A kötet az egyes eszmék kialakulása és fejlődése kézikönyveként is szolgálhat, de haszonnal elolvashatja mindenki, aki bepillantást kíván nyerni abba, hogy miként alakult ki annak a XXI. századi európai embernek a gondolkodásmódja, amelyek mi magunk is vagyunk, vagy amilyenekké válni szeretnénk.

Rozsnyai Ervin - Történelem ​és fonák tudat
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nyíri Kristóf - A ​Monarchia szellemi életéről
Az ​utóbbi időben a nemzetközi és a hazai irodalom is egyre nagyobb érdeklődéssel fordul az Osztrák-Magyar Monarchia történeti szerepének és kultúrájának problematikája felé. Nyíri Kristóf könyvében megkísérli felderíteni, hogy milyen társadalmi struktúrák rejlenek ennek az ellentmondásos korszaknak a reprezentatív filozófiatörténeti jelenségei mögött, milyen összefüggés van a filozófiatörténeti fordulópontok és az osztrák, illetve a magyar polgáriasodás, majd a polgárság válsága között. A könyv filozófiatörténeti tanulmányok füzére Kemény Zsigmondról, Eötvös Józsefről, Madách Imréről, Ludwik Gumplowicról, T. G. Masarykról, Ernst Machról, Sigmund Freudról, Ady Endréről, Lukács Györgyről, Kafkáról, Wittengensteinről, Musilról stb. A vizsgálódás módszere szociálpszichológiai, amennyiben a szerző a filozófiai produktumokat szorosan összekapcsolja az alkotó személyiség, életélményeivel, pszichikumával, magát a személyiséget azonban alapvetően a társadalmi-politikai viszonyok eredőjeként fogja fel. A könyv sok új, érdekes filozófiatörténeti, szociológiai, pszichológiai adalékkal szolgál a Monarchia ideológiai problémái iránt érdeklődő olvasók számára.

Arthur C. Danto - Hogyan ​semmizte ki a filozófia a művészetet?
Vajon ​nem azért találták ki a filozófiát, hogy elbánjon a művészettel, s nem lehetséges-e, hogy a filozófiák végső soron büntetőintézmények, amelyek leginkább egy szörny fékentartását szolgáló - azaz valamiféle súlyos metafizikai veszélyt elhárítani igyekvő - labirintusra emlékeztetnek? A kötetbe Danto professzor művészetfilozófiai írásainak legjavát válogatta.

Kiss Endre - Friedrich ​Nietzsche filozófiája
Kiss ​Endre Nietzsche-értelmezése nemzetközi összehasoníltásban is eredeti koncepcióba foglalja a filozófus korunkban ismét reneszánszát élő gondolatrendszerét. A múlt század ötvenes-hatvanas éveinek gyökeresen új, a klasszikus idealizmust véglegesen maguk mögött hagyó filozófiai irányzatainak vitáiból kinövő nietzschei filozófiát a szerző olyan új, korszakos gondolkodásnak tekinti, amely egyidejűleg dolgozza ki egy tudománykritikus filozófiai elméletnek a korában elgondolható összes lehetőségét, miközben a kritikai tudományosság világtörténelmi korszakában újjáfogalmazza az erkölcs, művészet és vallás hagyományos és modern értékekre alapozódó problematikáját is. A kritikai tudományosság és az értékek átértékelésének együttes filozófiává emelése teszi Friedrich Nietzschét nemcsak az új filozófiai korszak legnagyobb gondolkodójává de olyan filozófussá is, akinek kérdésfeltevései, válaszai napjaink legkülönfélébb filozófiai kérdéseiben is érvényesek maradnak. E filozófia alapvető törekvése, hogy felszabadítsa a tudatot az egymást váltó tudományos világképek elsajátítására, miközben alkalmassá teszi az embert önazonosságának megőrzésére is; arra, hogy életének evilági értelmet adjon.

Edmund Jacoby - 50 ​híres filozófus
A ​kiadvány szemléletes áttekintést nyújt az ismeretelmélet, az etika, a történetfilozófia problematikájáról és mindazon kérdésekről, amelyekkel a filozófusok az emberi lét értelmének keresése közben találkoztak: Platontól és Arisztotelésztől, Buddhától és Konfuciustól, az európai középkor teológiai gondolkodóin keresztül a felvilágosodásig, Kant és Hegel német idealizmusától egészen Marxig és Nietzschéig, a modern nyelv- és tudományfilozófiáig. Az egyes fejezetekben külön keretek emelik ki a hivatkozásokat és a hasznos háttér-információkat. A nagy gondolkodók arcképei mellett szemléletes ábrák segítik a filozófiai eszmék megértésében az olvasót.

Pierre Duhem - A ​jelenségek megőrzése
Az ​Annales de Philosophie Chrétiene c. folyóiratban 1908-ban öt egymást követő részben jelent meg a tanulmány Pierre Duhem tollából, amelyek immár a tudománytörténet, tudományfilozófia klasszikus munkájának számítanak. Duhem a XIX-XX. század fordulójának kiemelkedő francia tudósa volt: fizikus, fizikatörténész, filozófiatörténész, aki egyaránt otthonosan mozgott a középkori természet­filozófiai munkák kéziratai között és a laboratóriumban. Egészen kivételes képességű tudós, aki 10 vaskos kötetben megírta a természetfilozófia antik és középkori történetét /Le Système du Monde/, amelyből életében csupán 5 kötet jelent meg, és csak kb. 40 évvel a halála után jelent meg a többi. Elsőként tárta fel Leonardo da Vinci természettudományos ismereteinek középkori gyökereit /Etudes sur Léonard de Vinci/, alapvető munkákat írt a termodinamika alapelveiről, a termodinamika és kémia kapcsolatáról, a fizikaelméletről, mechanikatörténetről, a statika eredetéről. A röviden csak "Sozein ta phainomena"-ként ismert könyvében alapvető ismeretelméleti és filozófiai kérdéseket tárgyal tudománytörténeti meg­közelítésben. Alaptézise szerint az antik és középkori természetfilozófusok tudatában voltak annak, hogy a természeti jelenségek megfigyelése és értelmezése során hipo­téziseket fogalmazunk meg, amelyek a jelenségek magyarázatára szolgálnak, de nem következ­tethetünk belőlük arra, hogy az a valóság, amit tudományos téziseink kimondanak. A döntő és messzire ható változást az jelenti, amikor Kopernikusz, Galilei, Newton és követőik azt állítják, hogy tudományos felfedezéseik nem hipotézisek, mert a valóság olyan, amilyennek ők leírják. A könyvben Duhem az antik görög természettudomány az arab és zsidó filozófia, a skolasztika tudomány­fogalmainak áttekintése után részletesen tárgyalja "kopernikuszi fordulatot", kitér Koper­nikusz és kortársai vitáinak elemzésére, Osiander azon törek­vésére, hogy a "De revolutionibus"-hoz írt előszavában kimagyarázza Kopernikusz merész tudo­mány­filozófiai álláspontját. Az egyházi reakciót, amelynek lényege, hogy Kopernikusz elmélete a korábbiaknál pontosabb számításokat tesz lehetővé, ezért a gyakorlatban alkalmazható /a Gergely-naptár bevezetése/, de nem más, mint hipotézis. Végezetül Duhem Galilei elítélésével, ill. az ellentétes álláspontok mögött meghúzódó, eltérő ismeretelméleti koncepciókkal foglalkozik.

Jacques Derrida - Marx ​kísértetei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rózsa Erzsébet - Se ​félelem, se keserűség
"Heller ​Ágnes közvetlen és barátságos ember, de nem kitárulkozó személyiség. Van a lényében tartózkodás és távolságtartás, ami súlyt ad megnyilatkozásainak, s annak, ahogyan kapcsolatot teremt és tart fenn. Amikor felsejlett bennem az intuíció, majd megfogalmazódott a konkrét elképzelés, hogy szeretnék vele egy nem szokványos interjút készíteni, s ezt megosztottam vele, érdeklődéssel, egyszersmind természetes jóváhagyással fogadta. A 70-es évek eleje óta izgat ez az 'erős asszony', ennek a szinte minden tekintetben rendkívüli teljesítményt nyújtó embernek a 'titka'. Egy ember lényének titka persze titok marad, az is kell, hogy maradjon. De a reménytelennek tűnő közelítési kísérletek mégis ellenállhatatlanul vonzónak tűnnek a szemünkben - így aztán én is hagytam magam, engedtem a csábításnak és követtem az intuíciómat. Ágnes tökéletesen értő és megértő partner volt ehhez." (Rózsa Erzsébet)

Jacques Attali - Blaise ​Pascal avagy a francia szellem
Jacques ​Attali, aki a Világbank elnökeként szerzett hírnevet magának, 1973 óta évenként vagy még gyakrabban (!) jelentkezik egy-egy újabb globális témájú eszmetörténeti, filozófiai mű szerzőjeként is. Hatalmas és nagyszerű Pascal-monográfiája a legújabb ebben a sorban. A könyv felépítése hagyományos: rövid bevezetés után, módszeresen, kronologikus sorrendben végigköveti Pascal életét, ha szükséges, rövid történelmi vagy kultúrtörténeti kitérőket téve, és természetesen mindezt az életmű tükrében, bőségesen idézve és elemezve az írásait. Pascal élete hihetetlenül izgalmas, e tudományos szempontból is igen alapos, ám egyúttal remek történelmi regényként is olvasható könyv legnagyobb meglepetése az, hogy Pascal életét eddig nem ismertük, illetve csak homályos és téves képzeteink voltak róla. Ennyire átfogó monográfia még nem született Pascalról, a Pascal-életműnek pedig csak kis része olvasható magyarul. Az új Attali-könyv magyar kiadása tehát igazi hiányt pótol.

Bárdi Lajos - Fésüs Istvánné - Szöveggyűjtemény ​a filozófiatörténet tanulmányozásához I.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bárdi Lajos - Fésüs Istvánné - Rajnai Vilmos - Soproniné Nemes Ilona - Szöveggyűjtemény ​a filozófiatörténet tanulmányozásához II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Márton László - Márton László - Koestler, ​a lázadó
Arthur ​Koestler Bartók Béla mellett a legismertebb magyar külföldön. Életútja a XX.század minden ellentmondását megtestesíti. Küzdött a halálbüntetés ellen, az 1956 után bebörtönzött magyar írók kiszabadításáért, a kegyes halálért és az angol kutyák jogaiért. Márton László (Párizs) oxfordi egyetemistaként ismerkedett meg a Sötétség délben szerzőjével. Életrajza végigköveti Koestler kalandjait a budapesti szülőháztól a jeruzsálemi bazárig, a sevillai siralomháztól a francia internálótáborig, a Komintern propagandaosztálytól az angol Királyi Irodalmi Társaságig.

Giacomo Filoramo - A ​gnoszticizmus története
A ​kora kereszténység idején keletkezett szekta a II. században élte virágkorát, de tanai máig élnek a művészetek és tudományok legkülönfélébb területein. Tanításuk szerint a világban lévő rosszat nem Isten teremtette, hanem valami "demiurgosz". Az emberben lévő szellemi, lelki rész szerencsétlen bukás révén került az anyagi világba, és szinte fogolyként szenved az anyag börtönében. Az ismert olasz szerző közérthetően, de tudományos igénnyel számol be a gnosztikus tradíciók kezdeti vallástörténeti helyzetéről, egészen napjainkig (pl. Carl Gustav Jungig) követve hatásukat. Munkájához felhasználja a nemrégen megtalált Naq Hammadi kódex szövegeit is.

Lucien Braun - A ​filozófiatörténet története
"Formálisan ​tekintve - a filozófiatörténet másodlagos diskurzus, amely sokrétű, ám specifikus módon bizonyos elsődleges diskurzusok visszhangja. E visszhang mint sajátos műfaj sem nem puszta összefoglalása, sem nem egyszerű ismétlése, sem nem parafrázisa bizonyos gondolatoknak, hanem új diskurzus, amelyben más természetű, korábbi diskurzusok megszüntetve megőrződnek." Így foglalja össze nagyszabású és a maga nemében egyedülálló témáját, a filozófiatörténet történetét - s egyben magyarázatot ad szükségességére - a francia származású német szerző, akinek ez az első műve magyarul.

Simon Ferenc - Hegel ​élete és filozófiája
A ​klasszikus német filozófia egyik meghatározó bölcselőjének életét és munkásságát elemző monumentális monográfia a Szegedi Tudományegyetem oktatójának tollából. Részletes életrajz és minden lényeges mű elemzése, melyek ismeretében még részletes és átfogó képet kaphatunk Hegel gondolatvilágáról.

Maróth Miklós - A ​görög filozófia története
Eddig ​számos görög filozófiatörténeti összefoglalás született és még ezután is sok hasonló művet fognak írni. Létjogosultságuk egyik alapja éppen az egymástól való különbözőségükben rejlik. Az előttünk fekvő könyv egyetemi előadásokból nőtt ki, és ez a körülmény magyarázza egyrészt a címét, másrészt a fölépítését, harmadrészt a tartalmát. Az előadások ugyanis kisebb részben latin-görög szakos, nagyobb részben minden egyéb bölcsész hallgatóhoz akarnak szólni. Terjedelmi korlátok miatt számos érdekes, de kevésbé lényeges probléma említés nélkül maradt. Ennek ellenére remélhetőleg minden görög filozófia iránt általában érdeklődő olvasó érdekesnek fogja találni.

Olay Csaba - Ullmann Tamás - Kontinentális ​filozófia a XX. században
A ​kötet a filozófiai félmúltat és jelent, a XX. század sokféle, szerteágazó európai gondolati törekvéseit mutatja be. A szerzők külön fejezetben tárgyalják a fenomenológia (Husserl, Scheler), a hermeneutika és egzisztencializmus (Dilthey, Heidegger, Jaspers, Gadamer), a neomarxizmus és Frankfurti Iskola (Lukács, Horkheimer, Adorno, Benjamin), a francia fenomenológia (Merleau-Ponty, Sartre, Lévinas, Ricoeur), a strukturalizmus (Lévi-Strauss, Barthes, Lacan), a posztstrukturalizmus(Foucault, Deleuze), a dekonstrukció (Derrida) és a posztmodern (Lyotard, Baudrillard) gondolati művét. A magyar nyelven hiánypótló könyv problémacentrikusan és átfogó jelleggel tárgyalja a kontinentális filozófia képviselőinek gondolati eredményeit, amelyek a szorosabb értelemben vett filozófia határain túl a társadalom- és humántudományok területén is megtermékenyítő hatást gyakoroltak.

Robert Zimmer - Filozófusbejáró
Történelmet ​írtak és minden könyvespolcon megtalálhatók - mégis alig olvassuk őket. A szerző, Robert Zimmer filozófus e könyvben a tizenhat legjelentősebb filozófiai művet válogatta és foglalta össze. A művek alapgondolatának összegzése után az író kitér a keletkezés körülményeire, az összefoglalást pedig a szerzők életéről és gondolatairól szóló rész teszi teljessé. Ajánlott mindenkinek, aki már olvasta és aki még nem az eredeti klasszikusokat. A tartalomból: Platón: Állam; Szent Ágoston: Vallomások; Machiavelli: A fejedelem; De Montaigne: Eszék; Descartes: Értekezés a módszerről; Pascal: Gondolatok; Locke: Két értekezés a kormányzatról; Kant: A tiszta ész kritikája, Egy ifjú pesszimista nagy dobása; Schopenhauer: A világ mint akarat és képzet; Kierkegaard: Vagy-vagy; Marx: A tőke; Nietzsche: Ím-ígyen szóla Zarathustra; Wittgenstein: Logikai-filozófiai értekezés; Heidegger: Lét és idő; Popper: A nyitott társadalom és ellenségei; Rawls: Az igazságosság elmélete.

René Guénon - A ​modern világ válsága
René ​Guénon (1886–1951) az egyetemességében vett spirituális és metafizikai Tradíció restaurációjának, valamint a világnézetfeletti tradicionális létszemlélet megalapozásának legkiemelkedőbb és legmeghatározóbb jelentőségű alakja, életművével valódi és univerzális távlatokat nyitott meg a modern világ egyre súlyosabb válságában még eszmélni képes jelenkori ember számára. 28 kötetes életműve fundamentum a tradicionális világ alapelveinek újratalálásához, ami az egyetlen komoly és talán utolsó esély a katasztrofális végkifejlettel fenyegető modernitás mint ab ovo deviáció felszámolására. Guénon a primordiális Tradíció centrális ezotériájától a különböző partikuláris – vallási és más – alkalmazásokig elmélyülten ismerve a tradicionális tanításokat, valódi útmutatóként tárja fel az ezekben rejlő örökérvényű bölcsességet, egyszersmind az írott doktrína lehetőségeihez mérten betekintést tesz lehetővé a szellemi és vallási praxis legmélyebb szintjeibe. A jelen mű a szerző nagy hatású krizeológiai műve, a modern civilizáció mélyreható kritikai analízise. Elemzése során minden modern dogmát egy eredeti, „tradicionális” tudás fényében vizsgál: kezdve a fejlődés elméletének babonájától, a történelmi események megszokott értékelésén át, az egészében vett modern tudományig és annak ipari alkalmazásaiig. Guénon szerint mindez nem más, mint egy kései és hanyatló világ által azoknak a lehetőségeknek a kiaknázása, amelyeket a korábbi civilizációk mint értéktelen és veszedelmes dolgokat tudatosan mellőztek. Mivel a modern világ jóformán kizárólag ezekkel az elemekkel él, sorsa gyakorlatilag megpecsételődött: megállíthatatlanul siet az általa életre hívott legalacsonyabb rendű lehetőségek okozta megsemmisülés felé. Hacsak valami „csoda” folytán alapvető irányváltozás nem következik be, aminek alapelveit a szerző szintén vázolja, kifejtve, hogy ennek esélye napról napra csökken. A jelen kötet a mű második, javított kiadása (A mű első kiadása A Hagyomány és a Transzcendencia Iskolája által 1995-ben történt. Ehhez képest a jelenlegi második kiadás jelentős módosulásokat tartalmaz. Az első kiadás csak angolból volt fordítva, a mostani két nyelvből: angolból és az eredeti franciából. Megvalósult egy általános fordítási és nyelvi korrekció, valamint tartalmi pontosítások is történtek több konkrét vonatkozásban; és nem utolsó sorban az esztétikailag és könyvészetileg minőségibb kivitel is jelentős változásnak számít.)

Alfred Baeumler - Az ​irracionalitás problémája a XVII. századi esztétikában és logikában Az ítélőerő kritikájáig
Alfred ​Baeumler (1887-1968) filozófiatörténészi munkássága révén a XX. század egyik klasszikusa, akinek múlhatatlan érdemei vannak a kanti esztétika és a Kant előtti filozófiai fejlődés feltárásában. Az egyik legfontosabb műve A XVIII. századi esztétika és logika irracionalitás problémája, amelynek nagy szerepe lesz az egyetemi oktatásban, de reményeink szerint számot tarthat a művelt nagyközönség érdeklődésére is.

Gottfried Wilhelm Leibniz - Újabb ​vizsgálódások az emberi értelemről
Leibniz ​műve az újkori filozófia történetének alapvetően fontos dokumentuma. A kötet Locke alapművére válaszolva fejti ki a racionális alternatíva lehetőségeit az empirizmussal szemben.

Kollekciók