Ajax-loader

'filozófiatörténet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Daniel J. Boorstin - Keresők
Az ​1914-ben született Daniel J. Boorstin az egyik legismertebb, legolvasottabb amerikai kultúrtörténész: enciklopédikus tudásról tanúskodó, átfogó könyvei és tanulmányai a színvonalas tudományos ismeretterjesztés ragyogó példái. A Keresők-ben, amely bizonyos értelemben a multikulturalizmus divatjával dacoló, hagyományosan "nyugati" mű, saját szuggesztív filozófiatörténetét írta meg a kezdetektől a XX. századig. Boorstin olyan kimagasló gondolkodók - filozófusok, írók, történészek, vallásalapítók - életét és fő elképzeléseit ismerteti és ütközteti össze, akik az emberi létezés értelmét és célját keresték, s akik eközben a legmaradandóbb kérdéseket tették fel, még ha maradandó válaszokat többnyire nem találtak is kérdéseikre. Boorston, a totalitarizmusok századának jellegzetes történészeként az embert "kérdező állatnak" tekinti, s eleve gyanúperrel szemléli azokat a gondolkodókat, akik elméletüket minden korra érvényes, tűzzel-vassal megvalósítandó megoldásnak tekintették. Szókratész szimpatikusabb neki, mint Platón, Voltaire-t jobban szereti Rousseau-nál, s a modern korból fontos számára néhány olyan gondolkodó - Carlyle, Emerson, Malraux stb. -, akiket az akadémikus filozófiatörténetek aligha említenének Mózes, Platón, Aquinói Szent Tamás, Descartes, Bergson, azaz a "legnagyobbak" között. Boorstin azonban nem akadémikus könyvet írt, hanem hangsúlyozottan szubjektív bevezetést a nyugati gondolkodás történetéhez, mintegy azt sugallva az olvasónak, hogy a filozófia történetét az ember önmaga alkothatja meg - mindazok életművéből, akik számára mint gondolkodó, kereső ember számára fontosak.

Turay Alfréd - Istent ​kereső filozófusok
A ​teodicea a görög theosz (isten) és dikaiószisz ( igazolás) szavak összetételéből eredően a filozófiai istentant jelenti. A filozófiai istentannak ez a megnevezése G. W. Leibniz (1646-1716) nevéhez fűződik, aki az Essais de théodicée sur la bonté de Dieu (Teodiceai tanulmány Isten jóságáról) című művében a világban fellelhető rossz ellenében próbálta igazolni Isten létét és jóságát. A teodicea elnevezést Chr. Wolff (1679-1754) tette elfogadottá, és a 18. századtól kezdődően általánossá vált a szokás, hogy a skolasztikus filozófiának az Isten létéről és mibenlétéről szóló részét ezzel a kifejezéssel jelöljék. Jóllehet a teodicea név viszonylag új keletű, a filozófiai istentan egyidős a filozófiával. (részlet a Bevezetésből)

Luther Márton - A ​szolgai akarat (De servo arbitrio)
Erasmus ​és Luther, a humanizmus és a reformáció két legjelentősebb alakjának 480 évvel ezelőtti vitája mindmáig érdeklődést kelt. Bizonyítja ezt a tény, hogy a vitázó felek iratai a közelmúltban már magyarul is megjelentek. Erasmus A szabad döntésről (De libero arbitrio diatribe) szóló írásának (1524) első teljes fordítását 2004-ben vehette kézbe az olvasóközönség. Luther 1525-ben elkészült válasza, A szolgai akarat (De servo arbitrio) korábban, 1996-ban jelent meg magyarul. Ennek az ezerötszáz példányban megjelent első teljes fordításnak a második és javított kiadását tartjuk most kezünkben.

B. G. Kuznyecov - Filozóiatörténet ​fizikusoknak és matematikusoknak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Filozófiai ​szöveggyűjtemény II.
A ​tankönyvjegyzéken szerepel. A szerző kétkötetes szöveggyűjteménye szorosan kapcsolódik A filozófia alapjai című tankönyv elméleti anyagában tárgyaltakhoz, de itt nem tematikusan, hanem filozófiatörténeti elrendezésben állítja össze a közölt szövegeket. A könyvet az első kötet anyaga teszi teljessé, melynek ez szerves folytatása időrendben is, szemléletmódjában is.

Mészáros András - A ​filozófia Magyarországon
A ​magyar művelődéstörténetből mind ez idáig hiányzott a magyar(országi) filozófiai kultúra történetének feldolgozása. A filozófia Magyarországon ilyen szempontból is hézagpótló mű lehet. Mészáros András könyve első ízben próbálja meg felvázolni a magyar filozófia történetének a kezdetektől a 19. század végéig tartó szakaszát — nem csupán a szakmabeliek számára érthető nyelven. A kötetet mind terjedelme, mind stílusa igen alkalmassá teszi arra, hogy a magyar filozófia történetének oktatásához tankönyvként szolgáljon: szerkezetileg jól áttekinthető, terjedelmileg könnyen kezelhető, stílusában pedig különösebb szakfilozófiai előképzettség nélkül is élvezhető.

A. C. Grayling - Filozófiai ​kalauz
A ​kötet - mely a londoni egyetem filozófia szakos hallgatói számára kötelező kurzusok anyagát tartalmazza - nemcsak egyetemi tankönyvként használható. Ajánlott mindazoknak, akik a címszavaknál többet szeretnének tudni a filozófiáról. A figyelmes és kitartó Olvasó akkor is képes a megértésére, ha ez az első filozófiakönyv, melyet kézbe vesz. Az egyszerre bevezető, útmutató, összefoglaló mű a filozófia alapvető tartományait térképezi föl. Filozófiai diszciplínák szerint haladva megismertet napjaink fő filozófiai kérdéseivel, a történeti fejezetek pedig a klasszikus görög filozófiát, illetve az újkori filozófia klasszikusait tárgyalják.

Balázs Sándor - Tavaszy ​Sándor filozófiája
Balázs ​Sándor a két világháború közötti romániai magyar kultúra legjelentősebb gondolkodóját mutatja be tanulmányában - kritikailag, de az annak idején nagy hatású és a ma számára is lényeges mondanivalókat tartogató kisebbségi világnézet megalkotója iránti rokonszenvvel. A korabeli barthiánus teológiát és a kierkagaardi-heideggeri egzisztencializmust a mi sajátos viszonyainkra alkalmazó Tavaszy Sándor nem valamiféle provinciális ideológus volt, hanem az egyetemes princípiumokat az ittlét parancsaival ötvöző eredeti gondolkodó. Álláspontja lényegét a leghívebben saját szavaival adhatjuk vissza: "túl kell néznem a házamon - írta -, a városomon, népemen, nemzetemen, túl az erdélyi glóbuson, túl országom határain, túl Európán, túl ezen a látható földgolyón, s radikálisan végig kell kérdeznem mindezeknek az adottságoknak sorát, s állást kell foglalnom nemcsak magamban és magamra nézve, de erdélyi magyar nemzetem egészére nézve is."

Richard Tarnas - A ​nyugati gondolat stációi
A ​nyugati gondolkodás alighanem olyan korszakos változásokon megy keresztül napjainkban, amelyek léptéke a történelem legjelentõsebb változásaihoz fogható. Úgy vélem, csupán akkor lehetünk értelmesen részesei e változásoknak, ha rendelkezünk történelmi ismeretekkel. Minden nemzedéknek saját, különös szemszögébõl kell megvizsgálnia és újragondolnia mindazokat a gondolatokat, melyeknek köszönhetõen valahogy érti a világot. A mi föladatunk annyi, hogy huszadik századunk végének gazdag és bonyolult perspektívájából végezzük el e vizsgálódást. Reményeim szerint a jelen könyv ebben nyújt segítséget.

Vajda Mihály - A ​posztmodern Heidegger
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hajdu Péter - Fejezetek ​a filozófiai gondolkodás történetéből
Sem ​a történelem, sem a filozófiatörténet folyamatossága nem ragadható meg csupán abban, hogy az események, illetve a gondolatok valahonnan valahová tartanak. Fontos ismerni a belső mechanizmust is, például azt, ahogy az újban mindig megtalálhatók a régi , a megelőző gyakorlatok, világlátások maradványai. A könyvben elsősorban a régi és az új kapcsolódásait szeretném felmutatni. Ehhez képest az, hogy egyes iskolákról, filozófusokról kialakított jelenlegi értelmezéseim mennyiben találkoznak az Olvasó jelenlegi felfogásával, csak harmadlagos fontosságúnak tűnik számomra. Életútjának előrehaladásával ki-ki megtapasztalja majd - ami engem illet, már múltidőben szólhatok erről - ,hogy az általunk megélt történelemrészlet, illetve a benne szerzett személyes tapasztalataink, élményeink függvényében miként változnak az egyes gondolkodók s műveik iránti vonzódásaink és ellenérzéseink. Az is érthetővé válik előbb vagy utóbb, miért határozzák meg a filozófiát mind tudományként, mind művészetként és még az élethez való sajátos egyéni, kritikai viszonyulásként is. Elég például Senecát, Augustinust vagy Nietzschét a különböző életszakaszainkban újraolvasnunk, hogy belássuk ennek az állításnak igazságát. De persze nemcsak filozófiai művekre érvényes ez, hanem szépirodalmi művekre, drámákra, filmekre is.

Peter Engelmann - Hegel ​- filozófia és totalitarizmus
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kákosy László - Fény ​és káosz
A ​Nag Hammadi-i lelet késő ókori gnosztikus leletegyüttes. Az iratok jó része a Kr. u. IV. századból származik, de a szövegek jó része II. századi. Az 1945-ben előkerült lelet jelentősége a gnoszticizmus-kutatásban elsöprő, hiszen megtalálásáig a titokzatos, eretnekségnek tartott mozgalom elveiről, belső életéről, tanításairól csakis az ókeresztény eretnek-ellenes irodalomból értesülhettünk. Így meglehetősen egyoldalú és torzított kép élt a gnoszticizmus-kutatókban a XX. század közepéig.

Annie Cohen-Solal - Sartre ​1905-1980
"Egy ​életrajz sohasem képes kimeríteni tárgyát. Nem szobrot akartam állítani a kertben, hanem behatolni abba a házba, amelyben Sartre volt az úr. Lakatos módjára dolgoztam, sartre-i szerszámokkal feszegetve a sartre-i törvényeket, zárakat törve, falakat döntve, nyílásokat vágva. Felhívtam a figyelmet néhány ismeretlen momentumra, mint például Sartre szemérmességére, Annie nevű unokahúgára, az 1960-as évektől kezdve egyre erősödő nemzetközi hatására. A nyolcvanas évek vitáival szemben reményeim szerint sikerült feltárnom némely olyan bizonyítékot, amelyek végre véget vetnek az elhamarkodott áligazságok terjedésének a megszállással, a Nobel-díj visszautasításával, a gyermekkorával kapcsolatban. Behatoltam a Sartre-házba, átkutattam, de másokra vár a feladat, hogy folytassák a kutatást, hogy újabb ajtókat nyissanak fel. S hogy mindent összevetve mit sikerült elérnem, azon túl, hogy felvázoltam egy ember szüntelenül változó portréját és hogy felvillantottam néhány új irány lehetőségét? Talán egyszerűen csak hozzájárultam ahhoz, hogy az író visszakerüljön a köztudatba, hogy újra beszéljenek róla" - írja a francia írónő könyve utószavában.

Ludassy Mária - Négy ​arckép
Négy ​arckép: -Robespierre, Maximilien Marie Isidor (1758-1794) -Voltaire (1694-1778) -Rousseau, Jean Jacques (1712-1778) -Condorcet, Marie de Cavitat (1743-1794)

Bertrand Russell - A ​nyugati filozófia története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fehér Ferenc - Heller Ágnes - Marx ​és a modernitás
Fehér ​Ferenc is, Heller Ágnes is marxista filozófusként kezdték pályájukat. Először az 'igazi', az autentikus marxizmus nevében és oldaláról bírálták, támadták a 'kincstári', a hivatalos marxizmust, később egyre inkább elszakadtak magától a mestertől is, radikális baloldali gondolkodókká váltak, majd a posztmodern filozófusai lettek. A most megjelent kötet a marxizmussal és az alapító atyával, Karl Marxszal foglalkozó tanulmányaikból nyújt válogatást, életüknek abból a korszakából, amikor már nem tekintették magukat marxistáknak. Az értekezések Marx munkásságának, illetve a marxizmusnak más-más oldalait, aspektusait veszik górcső alá. Heller Ágnes Marx szükségletelméletéről, Marx és a modernitás kapcsolatairól, Marx igazságosságelméletéről, a marxista munka és termelés paradigma kérdéseiről, az újabb szükségletelméletek marxi relevanciáiról ír, Fehér Ferenc Marx és a francia forradalom kapcsolatait, Marx forradalomelméletét vizsgálja, egy közös írásban pedig a szerzők A marxizmus mint politika - gyászjelentését adják. A tanulmányok vehemens és szigorú Marx-kritikája egyúttal a szerzők nem rejtegetett önkritikája is, valamint annak megmutatása, hogy miért és mennyiben volt szükséges - annak idején - elfogadni a marxizmus nem egy tételét, koncepcióját. A szerzők természetesen teljes mértékben otthon vannak a marxi életműben, és kitűnően ismerik a kortárs filozófiát is.

Lendvai L. Ferenc - A ​gondolkodás története
Paul ​Gauguin, a századforduló nagy festője azokat a kérdéseket fogalmazza meg képe címében, amelyek az emberek életében mint világnézeti kérdések vetődnek föl: "Honnan jövünk? Kik vagyunk? Hová megyünk?" A filozófia is ezeket a világnézeti kérdéseket tárgyalja, módszere azonban nem a művészi megjelenítés, hanem a fogalmi gondolkodás. A filozófia tudományos módszerű világnézet; olyan világnézet, mely tárgyát fogalmilag (tudományos fogalmakkal, ezek rendszerében) ragadja meg. A filozófia az emberi élet alapkérdéseiről való gondolkodás, de tudományos módszerű gondolkodás: a gondolkodás legsajátosabb, legtisztább formája. Ezért szokás a nagy filozófusokat gondolkodóknak nevezni, s ezért nevezhetjük a filozófia történetét a gondolkodás történetének.

Jirina Popelová - A ​filozófia születése
Jirina ​Polelová a klasszikus görög filozófia kiváló ismerője. Elsősorban fiataloknak ajánlott könyvében azt kívánja bemutatni, hogyan kezdett el filozófiai módon kérdezni és gondolkodni az ember. Hogyan alakultak ki a kezdetben mindent felölelő őstudományból a főbb filozófiai kérdéskörök, a filozófia tudományágai. Részletesen foglalkozik az ókor legjelentősebb filozófusainak munkásságával, Hérakleitosz, Démokritosz, Platón és Arisztotelész tanaival. Képzett marxistaként elemzi, mi az, ami közel áll a szocialista emberhez az antik humanizmusból, de azt is kifejti, mennyiben tekinthetjük e tanokat túlhaladottaknak. Elemzéseit megragadóan szövik át a klasszikusok műveiből vett példák, gyakorlati tanácsai jó szolgálatot tehetnek a filozófia tanulmányozásában még járatlan olvasónak.

Nagy András - Főbenjárás
Az ​író Kierkegaard, Mahler és Lukács szellemi hagyatékával foglalkozó esszéit komponálta önálló művé, bemutatván a háromféle gondolkodói, művészi magatartás sajátosságait, ellenmondásait és hatásait. "Mert hiszen erről lesz itt szó. értésről, olvasásról, hatásról - gondolatok sorsáról elsősorban, mert talán ezt követhetjük egyesegyedül: amivé a gondolat válni tud, amikor megértések lélekvándorlásával önálló életre kel."

Hársing László - A ​filozófiai gondolkodás Thalésztől Gadamerig
A ​filozófiai gondolkodás Thalésztől Gadamerig azok számára íródott, akik első megközelítésben szeretnék megismerni az európai filozófia kiemelkedő képviselőinek gondolati teljesítményeit. Ennek megfelelően nem több filozófia-történeti bevezetésnél. Nem tart igényt sem eredetiségre, sem arra, hogy meghatározott nézőpontból értékítéletet mondjon az egyes gondolkodók érdemeiről. A könyv megszületését a filozófia hazai oktatásban bekövetkezett változások indokolták. Az európai filozófia két és félezer éves történetének rekonstruálása szükségképpen csakis töredékes lehet, de talán jelen formájában is hozzájárulhat a filozófiatörténet iránti érdeklődés és főképpen az oktatás szükségleteinek kielégítéséhez.

Georg Wilhelm Friedrich Hegel - Előadások ​a filozófia történetéből I-III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hannes Böhringer - Mi ​a filozófia?
A ​világhírû német filozófus könyve a filozófia alapjaival ismerteti meg az olvasót. A görög bölcselõktõl Szókratésztõl Epiktétosztól Pascalon keresztül a 19. század legnagyobb gondolkodóiig röviden és érthetõ, olvasmányos stílusban áttekinti a filozófia, s egyben az emberi gondolkodás történetét.

Steiger Kornél - Parmenidész ​és Empedoklész kozmológiája
Steiger ​Kornél Parmenidész és Empedoklész kozmológiája Könyvében Steiger Kornél azt a filozófiatörténeti folyamatot mutatja be, melynek eredményeként kialakult a parmenidészi és empedoklészi tanításra vonatkozó jelenkori közmegegyezés. A szerző amellett érvel, hogy ez a közmegegyezés, amely Parmenidészt ontológiai monistának, Empedoklészt pedig pluralista természetfilozófusnak tekinti, nem a két gondolkodó tanításán, hanem Arisztotelésznek a róluk alkotott értelmezésén alapul. A parmenidészi és empedoklészi filozófia valójában azonos képet rajzolt a világról. Mindketten két különböző aspektusból ugyan, de úgy mutatták be a valóságot, mint egyetlen homogén létezőt és mint sok összetevő keverékeként létrejött és örökké átalakulásban levő természeti világot.

Tatár György - Az ​Öröklét Gyűrűje
"Mi ​volna, ha egy napon vagy éjszakán egy démon lopózna utánad legmagányosabb magányodba, és így szólna hozzád: Ezt az életet, ahogyan most éled és élted, még egyszer és még számtalanszor élned kell." Tatár György könyve Nietzschének, ennek a talán legtitokzatosabb filozófusnak ezzel a minden bizonnyal a legtitokzatosabb gondolatával, a legmagányosabb magánnyal és az örök visszatéréssel indítja gondolatmenetét. Mert micsoda a legmagányosabb magány? A görög dráma maszkot viselő tragikus hősének állapota, vagy annak az éppen drámailag megfoghatatlan valakinek a végső magánya, aki ezt a maszkot viseli - vagyis tragikus magánya is csal álarc, amelyet egy másik magány visel? Nietzsche azért titokzatos filozófus, mert valódi, azaz filozófiai gondolatainak maszkja mögötti arca mindmáig szinte ismeretlen. Tatár György a tradicionális Nietzsche-interpretációk többségével szemben - amelyek próféciaként vagy költői vízióként értelmezik Nietzsche műveit - megkísérli az írásokat olyan valódi filozófiai szövegekként kezelni, amelyek éppen a filozófiai szabatosság érdekében élnek költői eszközökkel. Eközben azt a módszertani bravúrt is végrehajtja, hogy egy Nietzschéhez méltóan költői erejű interpretációs szöveget egyesít a Nietzsche-filológia, valamint az ókortudomány és a vallástörténet imponálóan gazdag és pontosan dokumentált ismeretanyagával. A borítón a könyvben említett hadrumentumi sírmozaik részlete látható, felirata eredetileg: HIC INCLUSUS VITAM PERDIT.

Vajda Mihály - Tükörben
Lukács ​nem ereszt. Vajon miért? Csak mert Gyuri bácsira, a hamiskásan mosolygó szivarozó öregúrra, akihez igencsak közel kerültem, aki valamifajta szeretettel magához engedett, máig is szeretettel gondolok? Nem hinném. Talán arról van szó, hogy életútja állandó figyelmeztetés számomra: vigyázz, komám, ha megfeledkezel róla, hogy megérteni akartál, s abban a hitben ringatod magad, hogy tudásra tettél szert, akkor... Mi van akkor? Ezt még kevésbé tudom... Annak a bizonyos Budapesti Iskolának – Lukács nevezte így – valaha meg akartam írni a történetét. Aztán letettem a dologról. Daimónionom azt súgta: ne tedd! De a Budapesti Iskola sem ereszt. Beláttuk – külön-külön, de egybehangzóan – mindenfajta filozófiai doktrína lehetetlenségét. S azután nagyon különböző utakon jártunk. Radnóti már a hetvenes évek elején úgy látta, "az utak elválnak", amit magam csak néhány évvel később vettem tudomásul. S mégis: ha meg akarom érteni, amit gondolok, muszáj az ő tükrükbe is néznem. A nálamnál fiatalabb barátaim tükrében aztán magamra ismerek. Valami közös van a világukban, világunkban. Hogy mi volna az? Remélem, kitűnik e kötet esszéiből. Ha a közösnek itt most summázatát adnám, a hasonlót, az egyirányút egyneműsíteném – és ezzel kiüresíteném. Semmiképpen sem merném megtenni. Iskolák nincsenek, irányzatok sincsenek. A filozófia személyessé vált. Mintha azonban azoknak a szerzőknek a gondolataiban, akikről itt szó van, lassan-lassan lecsapódna valami tanulság, mely csakis a közép-európai gondolkodásnak lehet sajátja. Mi nem tudunk sem konzervatívok, sem konstruktívak lenni. Megőrizni nincsen már mit, szellemi hajlékunkat újjáépíteni akarni komikus gesztusnak tűnik, valami újat építeni akarni meg... nincsen semmi biztos fogódzó, s mégis úgy érezzük: muszáj magunkat megértenünk s a világunknak értelmet adnunk. Nem a fiatal Lukács kísértete bolyong közöttünk? Ha haragszik is ránk – Nietzsche miatt.

Marie Jean Antoine Nicolas de Condorcet - Az ​emberi szellem fejlődésének vázlatos története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

I. Sz. Narszkij - A ​nyugat-európai filozófia a XVII. században
Öt ​nagy monografikus jellegű filozófiatörténeti tanulmány Bacon, Descartes, Hobbes, Spinoza és Leibniz munkásságáról.

Rugási Gyula - A ​pillanat foglya
Rugási ​Gyula tanulmánykötete filozófiatörténeti esszéket tartalmaz, hősei ismert nagyjai a filozófia egyetemes történetének (Kierkegaard, Bultmann, Löwith, Jonas és mások), ám az írások nemigen hasonlítanak a szokásos filozófiatörténeti dolgozatokhoz. A szerző részint nagyon egyénien, részint a legújabb nyugati filozófiatörténeti trendeket követve nem bemutatja, nem tárgyalja, nem ismerteti az adott bölcselő szerzőket, hanem párbeszédre lép velük, saját, kiérlelt filozófiáját szembesíti az övékkel, illetve olyan kérdéseket intéz a személyekhez és śuvrejeikhez, amelyekre annak idején azok nem is gondolhattak, és - lám - mégis válaszoltak. A kitűnő, igen magas szellemi rangú esszékötet csak - a filozófiában alaposan iskolázott olvasóknak ajánlható.

Covers_115253
A ​Lukács-vita Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - A ​Lukács-vita
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pais István - A ​filozófia története
Pais ​István most megjelent munkája, A filozófia története a bölcseletnek a valóság hű türközéséért körülbelül két és fél évezreden át folytatott tevékenységéről szól, amely radikálisan járult hozzá a modern világszemlélet kialakulásához. Filozófiatörténész szerzője arra vállalkozott, hogy a hellén kezdetektől a klasszikus német filozófia végéig ad benne összefoglalást a gondolkodás múltjáról.

Lukács József - Történelem, ​filozófia, vallásosság
Lukács ​József tudományos munkássága elsősorban a vallás, vallásosság, vallástörténet, valláskritika általános elméleti kérdéseit érinti, közismertek e tárgykörben megjelent magas színvonalú könyvei, tanulmányai, cikkei. Ebben a kötetben azonban szép számmal találhatók általános társadalomfilozófiai, filozófiatörténeti, művelődéstörténeti, szociológiai problémákat elemző írások és aktuális politikai, ideológiai jelenségekre agitatív módon reagáló cikkek is. Ezek közül különösen érdekesek a vallás és a képzőművészet történelmi viszonyát, a magyar valláskritika múltját és jelenét, a hazai vallásosság mai helyzetét vizsgáló tanulmányok. Az itt közreadott munkák - öt esztendő termékei - jórészt már előzőleg megjelentek folyóiratok, napilapok hasábjain, vagy tudományos kongresszusokon, konferenciákon, vitákon ismerhette meg őket a tudományos közélet. - Mi fűzi egységbe ezeket a különböző témájúnak eltérő jellegűnek tűnő írásokat? Korántsem a szerzői vagy szerkesztői önkény, hanem a mindegyikükben tapasztalható marxista világnézeti elkötelezettséggel párosuló tudományos igényesség, a tudatos kötődés a közélethez és a mindennapok gyakorlatához, a szándék, hogy segítsen az embereknek tudatuk szocialista formálásában.

Kollekciók