Ajax-loader

'filozófiatörténet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Lukács György - Adalékok ​az esztétika történetéhez
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Georg Wilhelm Friedrich Hegel - Előadások ​a világtörténet filozófiájáról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Benedek István - A ​tudás útja
Nehéz ​lenne meghatározni Benedek István könyvének műfaját. A természettudomány története az ókortól a 20. századig? A tudósok működésének bemutatása? Aligha - Az emberi gondolkodás legkiválóbb vagy legjelentősebb, legnagyobb hatású képviselőinek gondolkodásmódját igyekszik Benedek István írásai felfűzni, hogy elolvasása után az olvasóban megmaradjon a kép: ilyen utat tett meg az emberi tudás. Ez a könyv nem elégíti ki azt az igényt, hogy belőle mindenről részletesen olvassunk. De megtudjuk azt, hogy miként vélekedik a gondolkodásról, a természettudományos szemlélet alakulásáról a szerző. S persze közben magunk is végigjárjuk az utat nem aprólékos részletekben, inkább valahogy úgy, amint a kíváncsi turista végigszalad a múzeumok termein.

Ludassy Mária - A ​trón, az oltár és az emberi jogok
A ​Napóleon bukása utáni Bourbon-restauráció korának nevezetes politikai gondolkodóival ismertet meg bennünket ez a kötet. De Maistre (1753-1821) és De Bonald (1754-1840) a katolikus és királypárti konzervatizmus szószólói. (Ám véleményük néha furcsa módon összecseng Rousseau, Saint-Just, Robespierre nézeteivel.) A velük szemben mintegy "kétfrontos harcot" folytató B. Constant (1767-1830) az egyéni - magánéleti - szabadság eszméjének hirdetője. De Maistre: "Ha megengedett dolog volna az isteni intézmények közötti fontossági sorrendet felállítani, én a hierarchiát a dogma elé helyezném mint a hit számára alapvetőt." De Bonald: "Az embert két módon lehet megszabadítani a kételytől: vagy felvilágosítani minden kétes kérdésben, vagy elfojtani a kíváncsiságát. Ám egyetlen embert sem lehet tökéletesen felvilágosítani minden kérdésben, míg minden ember kíváncsiságát tökéletesen el lehet fojtani." B. Constant: "Hiába hivatkoztok arra, hogy a kormány az általános akaratnak van alávetve - mindig a kormányok képviselői mondják meg, hogy mit mond az általános akarat."

Covers_334880
A ​reflexió szabadsága Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - A ​reflexió szabadsága
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Individuum, ​közösség és jog Spinoza filozófiájában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_299321
Túl ​az iskolafilozófián Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - Túl ​az iskolafilozófián
Az ​iskolákban nagy bölcselők, Platón, Descartes vagy éppen Wittgenstein szövegeit tanítják, tanulmányozzák és kommentálják, olyan szakirodalmat hozva létre, amely ráépül a szakma alappilléreit képező monumentális művekre, és velük együtt alkotja a filozófiai oktatás anyagát. A kutatóintézeteknek, ha úgy akarnak túllépni az iskolafilozófián, hogy közben támaszkodnak is rá, másként célszerű haladniuk. A kötet az élet legkülönbözőbb területein jelentkező mai kérdésekre keres filozófiai válaszokat: a tudomány, a kommunikáció, a történelem vagy éppen maga a tudás legújabb kérdéseit mérlegeli a múltra vonatkozó tanulmányokban is. Interdiszciplináris: a rokonterületek eredményeit a maga szempontjai szerint feldolgozza, saját következtetéseit levonja. Jelen kötet szerzői - az MTA Filozófiai Kutatóintézetének munkatársai - a filozófiának azt a nem belterjes felfogását képviselik, amely nemcsak rácsodálkozik az iskola falain túl megnyíló tágas szellemi tájra, társadalomra, hanem a szakmán kívül is érthető nyelvezettel és gondolatmenettel reagál is rá.

1035492_5
A ​társadalom aspektusai Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - A ​társadalom aspektusai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Wolfgang Röd - Hagyomány ​és újítás a filozófiában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hans Joachim Störig - A ​filozófia világtörténete
A ​Müncheni Egyetem filozófiaprofesszorának műve 1950-ben jelent meg. A sikeres első kiadást hamarosan követte a második, a harmadik... Napjainkban a német olvasók a 16. bővített kiadást vásárolhatják meg a könyvesboltokban. A filozófiatörténet az ókori indiai, kínai filozófia leírásával veszi kezdetét. Majd a hagyományosan dús görög rész után a középkor, a reneszánsz, a felvilágosodás és a barokk gondolatrendszerébe nyerünk betekintést. Ahogy napjainkhoz közeledünk, a tárgyalás elmélyül. A tizenkilencedik és a huszadik század filozófiatörténeti problémái tárgyszerűen és sokoldalúan rajzolódnak ki a kötet lapjain, érintve többek között az államfilozófia, a jogfilozófia, az etika, a nyelvfilozófia kérdéseit. A szerző olyan kézikönyvet alkotott, amely történeti képbe ágyazva mutatja be az egyes korokat és szerzőket. Világos és érthető válaszokat keresett és talált a legsúlyosabb problémákra is, így művét a téma iránt érdeklődő olvasók széles tábora haszonnal forgathatja.

Carlo Lizzani - Az ​olasz film története
Az ​elmúlt években elburjánzott cikkek a "rendszer" filmjeiről (a propaganda jellegű, a "fehér telefonos", vagyis szórakoztató, az ellenállási és tiltakozó filmekről); az újra fellobbanó viták a háború utáni évekről, az ötvenes évek elejének legfontosabb kulturális jelenségeiről, a neorealizmustól a Politechnico-ig; a csatározások a szocialista realizmus zsdanovi értelmezése, Lukács kritikai realizmusa, és Gramsci "népi-nemzeti" felfogása körül; a történészek egyre kitartóbb és eredményesebb kutatómunkája ama jelenségek feltárására, melynek első jelei az ötvenes években bukkannak fel, amelyek a következő tíz esztendőben főszereplőkké válnak (pszichoanalízis, egzisztencializmus, antropológia, revizionizmus), és amelyek abban az időben a filmművészet kapuján is kopogtattak: ezek a jelenségek késztettek arra, hogy átdolgozzam és 1979 küszöbéig menve, korszerűsítsem olasz filmtörténetemet, amely az említett korszaknak, különösen pedig az 1940-1960 közötti éveknek közvetlen dokumentuma és hites tanúbizonysága. Könyvem utolsó, 1960-as olasz kiadása amúgy is elfogyott és az elmúlt években többfelöl jelentkezett igény újbóli kiadására, lévén az olasz film egyetlen olyan összefoglalása, amely a néma korszaktól a neorealizmus utánig folyamatosan ábrázolja tárgyát. Hasznos segítség lehet tehát az olasz filmet illető vizsgálódásokhoz és kutatásokhoz. Az 1895-1961-es korszakról szóló szöveghez alig nyúltam, lényegében pusztán néhány húzást végeztem ott, ahol úgy tűnt, hogy mondandóm túlságosan a pillanatnyi csatározásokhoz kötődött, néhány betoldást pedig azokon a helyeken, ahol szükségesnek véltem az említett csatározásokból fakadt ítéleteim felülvizsgálását (lásd pl. Rossellini második alkotó korszakát).

Covers_263275
Elmész Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Elmész
"A ​magyar filozófusok java írásaiból egy reprezentatív olvasókönyvet akartunk szerkeszteni. Jó írásokból, jó könyvet. [...] A nemzetközi filozófia(történet)i mezőnyhöz viszonyítva is jelentős és eredeti magyar filozófiai művekkel találkoztunk kutatásaink során. (De ha nem, akkor is meg akartuk nézni, hogy mi az, ami nincs.) Igaz, hogy az 1992-ben megjelent, "Galagonya magyarok. Szemelvények a magyar nyelvű filozófiából Apáczaitól Böhmig" című első olvasókönyvünk alcímében egyfajta bizonytalanság még nem engedte kifejezni, hogy például különösen Sípos Pál írásait világviszonylatban is eredeti (nem reflektív!) magyar filozófiai munkáknak tartjuk. De a két év múlva megjelent "Elmész" című olvasókönyvünk alcímében már jeleztük, hogy ezek az írások „Szemelvények a régi magyar filozófiából”. Ma már úgy látom, hogy magyar filozófia akkor létezik, ha a magyar nyelvű reflektív (másodlagos) műveken, fordításokon, folyóiratokon, oktatáson túl/felett, eredeti magyar filozófiai mű is van. Tehát akkortól létezik magyar filozófia, amikortól magyar gondolkodók az átélt szellemi tapasztalat által szólnak emberről, világról, Istenről. Ilyen művekre mutatott rá a Galagonya magyarok és az Elmész c. olvasókönyvünk." (Kőszegi Lajos: Gyémántfűrész-szútra. Veszprém, Comitatus, 2000.) Az "Elmész" a szerkesztőpáros korábbi magyar bölcseletet feltáró munkáinak folytatása - Hamvas Béla Emlékszám (Életünk, 1987), Szabó Lajos Emlékszám (Életünk, 1989), Galagonya magyarok (Comitatus, 1992)... Ebben a kötetben a 19. század magyar filozófusaitól olvashatók írások. A könyv Sípos Pál, Sz. Szilágyi János, Szabó András, Putz Antal, Rozgonyi József, Tarczy Lajos, Szárics Jenő, Szontagh Gusztáv, Purgstaller József, Kerkapoly Károly, Mentovich Ferenc, Bocsor István, Schmitt Jenő, Komjáthy Jenő, Pikler Gyula, Bodnár Zsigmond, Pauler Ákos, Palágyi Menyhért filozófiai ("elmészi") műveiből készült válogatás, életrajzi adatokkal és a magyar filozófiát bemutató írások bibliográfiájával.

Covers_263273
Galagonya ​magyarok Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Galagonya ​magyarok
Várhegyi ​Miklós a könyv fülszövegében írja: „ Aki régi magyar filozófiát olvasna, jobb, ha nem panaszkodik. Az még csak hagyján, hogy: ha Sípos Pál nem lett volna, ez a könyv se lett volna. Miután megnéztél pár írást Bartóktól, Joótól, Beőthytől és megnézeted Mándi, Sartori, Böhm előszavait, azt, hogy miért ez az legelső szöveggyűjtemény, ami a régi magyar nyelvű filozófiából válogat, érted is meg nem is. Választani persze sokszor lehetett, látva az eredmény tökéletlenségét, a könyvtárak üzleti szellemétől és az igazi szakemberek hiányától elkeseredve…” Kőszegi Lajos társszerkesztő írja: „Várhegyi Miklóssal, együtt és külön, éveket töltöttünk a szent és borzalmas magyar könyvtárakban azért, hogy találjunk magunknak olyan embereket (ha már az élők között nem találunk), akik megmondják végre milyen a világ, miért vagyunk itt és hol van az Isten… […] A magyar filozófusok java írásaiból egy reprezentatív olvasókönyvet akartunk szerkeszteni. Jó írásokból, jó könyvet. Törekvésünket szembe legyintette a Magyar Tudomány folyóirat 1991. évi, „Rehabilitálható-e a filozófia?” című vitája (1991/3., 4. és 11. sz.), amelyből mellékesen kiderült, hogy magyar filozófia „soha nem is létezett” (1991/3. sz. 337. p.). […] Ám a nemzetközi filozófia(történet)i mezőnyhöz viszonyítva is jelentős és eredeti magyar filozófiai művekkel találkoztunk kutatásaink során. (De ha nem, akkor is meg akartuk nézni, hogy mi az, ami nincs.) Igaz, hogy az 1992-ben megjelent, "Galagonya magyarok. Szemelvények a magyar nyelvű filozófiából Apáczaitól Böhmig” című első olvasókönyvünk alcímében egyfajta bizonytalanság még nem engedte kifejezni, hogy például különösen Sípos Pál írásait világviszonylatban is eredeti (nem reflektív!) magyar filozófiai munkáknak tartjuk. De a két év múlva megjelent „Elmész” című olvasókönyvünk alcímében már jeleztük, hogy ezek az írások „Szemelvények a régi magyar filozófiából”. Ma már úgy látom, hogy magyar filozófia akkor létezik, ha a magyar nyelvű reflektív (másodlagos) műveken, fordításokon, folyóiratokon, oktatáson túl/felett, eredeti magyar filozófiai mű is van. Tehát akkortól létezik magyar filozófia, amikortól magyar gondolkodók az átélt szellemi tapasztalat által szólnak emberről, világról, Istenről. Ilyen művekre mutatott rá a Galagonya magyarok és az Elmész c. olvasókönyvünk." (Kőszegi Lajos: Gyémántfűrész-szútra. Veszprém, Comitatus, 2000.)

Földényi F. László - Melankólia
"A ​test és lélek, illetve az egészség és a betegség viszonyának gyökeres átértékelése szükséges ahhoz, hogy a melankóliának, ennek az utóbbi évszázadban egyre inkább háttérbe szorított fogalomnak visszaadhassuk az őt megillető jogait. A romantika korában kezdődött el a fogalom köznapi és orvosi értelmezésének meghasonlása, és ebben jelentős szerepük volt maguknak a romantikusoknak is. A melankóliát halálba vezető élettechnikává fokozták, márpedig a közvélemény ezt nem fogadhatja el. A társadalomnak nem lehet épeszű tagja az, aki elébe szalad a halálnak, mintegy kihívja maga ellen, és mivel a melankóliában ott lappang a halálvágy is, az elmebetegségek egyre szigorodó rendszerébe kell besorolni." - Talán nem túlzás azt állítani, hogy Földényi F. László Melankólia című könyve éppen e fogalom leszűkítő, modern kori értelmezése ellenében született meg. a szerző az európai kultúra kétezer éves történetét vizsgálja úgy, hogy nincsenek előre gyártott, kész válaszai, hanem a különböző korok és gondolkodók kérdéseit fogalmazza újra. S így a könyv az esszé legjobb és a tájainkon kissé elfeledett hagyományához kapcsolódik: a szellemi kaland, a gondolkodás és a létmegértés szenvedélye és elfogulatlansága jellemzi írásmódját. A nagy sikerű és több európai nyelven megjelent könyvnek ez a harmadik, bővített kiadása.

A. Bogomolov - J. Melvil - A ​mai polgári filozófia főbb irányzatai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Turay Alfréd - Filozófiatörténeti ​vázlatok
A ​filozófia tárgya mindaz, ami van, ami különbözik a semmitől. Mindazt, ami valamilyen módon megvan, a bölcseletben a létező (gör. on; lat. ens), a létezőség (lat. entitas), a dolog vagy a valóság (lat. res) kifejezéssel jelöljük. Így létező például a plébánosunk, létező a kölni dóm, de létezőnek kell tekintenünk a hétfejű sárkányt is, amennyiben képzeletbeli létezőként különbözik a semmitől. Létező minden, ami érzékelhető, elképzelhető és fogalmilag megragadható. (részlet a Bevezetésből)

Franz-Peter Burkard - Peter Kunzmann - Franz Wiedmann - Filozófia
A ​kötet végigköveti a filozófiai gondolkodás alakulását és az egyes filozófusok munkásságát a Védák korszakától a mai irányzatokig. A részletes ismertető és magyarázó szöveget szemléletes, színes ábrák és táblázatok egészítik ki, alapos név- és tárgymutató könnyíti meg a könyvben való eligazodást. A tartalomból: Keleti filozófia (Upanisádok, buddhizmus, konfucianizmus, taoizmus), ókori görög filozófia (Szókratész, Platón, Arisztotelész, Epikurosz), patrisztika, skolasztika, arab filozófia, felvilágosodás (Descartes, Spinoza, Leibniz, Locke, Hume, Voltaire, Montesquieu), német idealizmus (Kant, Fichte, Hegel, Schelling), Schopenhauer, Nietzsche, Husserl, Jaspers, Sartre, Camus, Heidegger stb.

Hegedüs Géza - Az ​európai gondolkodás évezredei
A ​filozófiatörténet nem száraz tudomány, hanem az értelemnek a valóság megismerése érdekében tett immár több évezredes és soha le nem záruló izgalmas utazásáról szóló kalandregény - minden bizonnyal ez lesz az első következtetésünk, ha végigolvassuk Hegedüs Gézának AZ EURÓPAI GONDOLKODÁS ÉVEZREDEI című új könyvét. Az utóbbi évtizedek során ez a kötet az első olyan filozófiatörténet, amely az elmúlt két és fél ezer esztendő filozófiáját nem abból a szempontból vizsgálja, hogy a nagy gondolkodók felfedezéseiből mi tekinthető a marxista világszemlélet előképének. Hegedüs Géza minden filozófiai rendszert a megértés és a megértetés szándékával vesz szemügyre, ily módon világlátások és világértelmezések színes, büszkeséget keltően változatos kavalkádját vonultatva fel a szemünk előtt. Fontos érdeme a kötetnek, hogy a filozófia történetét nem kiragadottan, hanem a művelődéstörténetbe - a művészetek és az egyes tudományágak fejlődéstörténetébe - ágyazva mutatja be, számos apró érdekességgel szórakoztatva az olvasót. AZ EURÓPAI GONDOLKODÁS ÉVEZREDEI mindenekelőtt azok számára íródott, akik az iskolában egyáltalán nem tanultak filozófiát, vagy az egyetemi, főiskolai filozófiaórákat mintegy "érintetlenül" vészelték át, de haszonnal forgathatják a mai középiskolások, főiskolások és egyetemisták is.

Újvári Márta - A ​szkepticizmus kihívása
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vajda Mihály - Fiatalkori ​írások
A ​Vajda Mihály Válogatott Művei első darabja előbb négy, kötetben korábban meg nem jelent írás segítségével kívánja bemutatni Vajda pályakezdését, majd a két Husserl-monográfia által a marxizmus és a fenomenológia szintézisére tett kísérleteit, valamint tartalmazza még "A fasizmusról" című munkát, mely a szerző első társadalomfilozófiai-történeti hermeneutikai kísérlete.

Nyíri Tamás - A ​filozófiai gondolkodás fejlődése
Nyíri ​Tamásnak jelen munkája műfaja szerint filozófiatörténet, ám, mint a szerző írja, e szóösszetételben a filozófia hangsúlyosabb, mint a történet. Évtizedek óta változatlanul népszerű könyvében a szerező a filozófiai gondolkodás fejlődését a transzcendentális módszer segítségével mutatja be. A kötet jól használható tankönyvként - ahogy több helyütt használják is - a filozófiatörténet egyetemi és főiskolai szintű oktatásához, valamint kézikönyvként a szakemberek és a bölcselet iránt érdeklődő olvasók számára.

Tamsin Spargo - Foucault ​és a többszörös nemi identitás elmélete
Michel ​Foucault a francia posztstrukturalista elmélet leghírbehozottabb tekintélye. Az egykor "queer" néven emlegetett homofóbiás szitokszót immár viselik azok is, akik korábban magukat leszbikusoknak vagy melegeknek nevezték. Mi a különbség a kettő között? Posztmodern találkozó ez a szexualitás, a hatalom és a diskurzus foucalt-i elméletei, illetve a "queer" gondolat számottevőbb mai hirdetői között, akik Foucault eszméit egykoron magukévá tették, revideálták vagy bírálták. A nemi hovatartozásról, az identitásról, a nemiségről és a kultúrpolitikáról szóló nézeteink, a minden korláton átgázoló figurák eme randevújában nem maradnak érintetlenül. A Foucault és a többszörös nemi identitás elmélete című könyv tömör bevezetőt nyújt Foucault nagyhatású ideáihoz, s rálátást ad a "queer" kultúra alakulására, s az annak képviselőitől származó maguk vallotta nézetekre: a heteronormativitásról, a szadomazochizmusról, a performativitásról, a társadalmi nemeken átívelő hovatartozásról és a nemi hovatartozás végóráiról, a libertianizmus és a különbségtétel viszonyáról, a késői kapitalizmusról, valamint az AIDS elméleti és gyakorlati hatásairól. Tamson Spargo színpad színész volt, mielőtt a liverpooli John Moores Egyetem Irodalomtörténeti Tanszékének tanára lett. Munkái a vallásos irodalomról, a kritikai- és kultúrelméletről, továbbá a vágyak jelenségvilágáról szólnak.

Jostein Gaarder - Sophie's ​World
When ​14-year-old Sophie encounters a mysterious mentor who introduces her to philosophy, mysteries deepen in her own life. Why does she keep getting postcards addressed to another girl? Who is the other girl? And who, for that matter, is Sophie herself? To solve the riddle, she uses her new knowledge of philosophy, but the truth is far stranger than she could have imagined. A phenomenal worldwide bestseller, SOPHIE'S WORLD sets out to draw teenagers into the world of Socrates, Descartes, Spinoza, Hegel and all the great philosophers. A brilliantly original and fascinating story with many twists and turns, it raises profound questions about the meaning of life and the origin of the universe.

Liu Binjie - China's ​Philosophy on Foreign Affairs in the 21st Century
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Thomas A. Szlezák - Hogyan ​olvassunk Platónt?
"Platónt ​olvasni olyan intellektuális élvezetet jelent, amely semmi máshoz nem fogható. Az öröm nem egyedül filozófiai drámái művészi tökéletességének élményéből származik. Olyan érzésünk is támad, hogy nem csupán tanúi, hanem részesei is vagyunk az élő vitának." Thomas Alexander Szlezák (1940) professzor, a tübingeni Platón Archívum vezetője nevét Platón és a filozófia írásbelisége (1985) című könyve tette világszerte ismertté, mely a Platón le nem írt filozófiájáról szóló vitában írás és szóbeli filozófia elválaszthatatlansága mellet érvelt. Platón-olvasókönyve egyaránt remek kalauz a platóni gondolkodással ismerkedők és a szenvedélyes Platón-olvasók számára.

Mermező Géza - Harmadik ​típusú igazságok
Mermező ​Géza író, újságíró. Több sci-fi újság alapítója, szerkesztője. Főként az SF-elméletek, a jövőkutatás és a Földönkívüli Intelligencia teoretikusa. E mű témájában és következtetéseiben egyedülálló a világ paratudományos és -bölcseleti irodalmában is. Egyrészt a történelem száz legjelentősebb gondolkodójának alkotásaiban mutatja ki logikai kapcsolatok segítségével a létező és ható kozmikus intelligenciával való bizonyosságukat. Másrészt előrevetíti a Kozmikus Filozófia szükségességét, amely egy nálunk fejlettebb intellektus megjelenését elfogadhatóvá teszi.

33_b%c3%b6lcs
33 ​híres bölcseleti mű Ismeretlen szerző
15

Ismeretlen szerző - 33 ​híres bölcseleti mű
A ​kötet olyan filozófiai írásokat mutat be, melyek korszaknyitó vagy korszakzáró alkotások, s a maguk korának és az utókornak a gondolkodására maradandó hatást tettek. Az elmúlt évtizedek hiányos filozófiaoktatása indokolja, hogy egy-egy gondolkodót és fontosabb művét vagy műveit az e sorozatban megszokottnál részletesebben mutassunk be. Az Upanisadokkal kezdjük, a Kr. előtti 7. századból, és többek között Platón Lakomájával, Arisztotelész Metafizikájával, Hobbes Leviatánjával, Spinoza Etikájával, Kant három, Hegel két művével folytatjuk, hogy aztán eljussunk közelmúltunk nagy gondolkodóihoz, Wittgensteinhez, Husserlhoz, Spenglerhez, Lukácshoz, Heideggerhez, Marcuséhoz.

Szabó Árpád - Magyarság, ​irodalom és filozófia
Ez ​a gyűjtemény csak parányi töredéke annak a kincsnek, amit számodra hazád irodalma és történelme jelenthet. Tégy magadévá minél többet ebből a kincsből - túl azon a kevésen, amit ebben a könyvben találsz -, hogy bölcsebb és gazdagabb légy, mint az, aki csak az utat akarta megmutatni Neked, amelyen nála jóval messzebbre juthatsz.

Szabó Árpád - Ferge Gábor - Bevezetés ​a filozófiába
Itt ​az írás, a tankönyv, szerény bevezetés a bölcsesség szeretetébe, hogy ezzel fejezzétek be a gimnáziumi tanulmányotokat, és ezt vigyétek magatokkal emlékül, ha az egyetemet választjátok. Tanuljatok belõle haza- és emberszeretetet magyarul, magyarán, hogy bölcsebbek, gazdagabbak legyetek, mint azok, akik e szerény ajándék összeállítása közben gondoltak Rátok." A Szerzõk. "A tárgykör hagyományos jellegét meghatározó témákat és megfogalmazásokat persze semmiféle tankönyv ki nem hagyhatja, így ez a Bevezetés is részleteset szól például "a három logikai alapelv"-rõl, s elemzi viszonyukat egymáshoz, Pauler Ákos még 1920-ban megjelent és máig el nem avult monográfiája alapján. Ezek az elvont elvek és meglehetõsen öncélúnak feltûnõ érvelések azonban nyomban izgalmasakká válnak és élettel telnek, mihelyst Szabó Árpád figyelmeztet rá, hogy voltaképpen nem egyebek az eleaták - az elõbbiekben már tüzetesen ismertetett - lét-filozófiájának, Parmenidés "három út"-jának (formailag tökéletesebb, ám a felfedezés nagyságát és örömét elfedõ) újrafogalmazásnál. Ez a lényegbeli strukturális azonosítás azután nyomban a filozófia sûrûjébe vezet: az ismeretelméletbe. Az elõzõ oldalon lenyûgözõ okfejtéssel mutatta be Szabó Árpád, hogy miként segítette az eleata ontológia és a szigorú bizonyításokkal dolgozó, logikailag tökéletes matematika kibontakozását; most lépésrõl-lépésre megértjük, hogy még ez a sok tekintetben mintatudomány sem fejlõdik kizárólagosan gondolatok szövésével, még ez sem nélkülözheti a tapasztalatra alapuló sejtéseket. De a tapasztalás, az empiria sem lehet önmagában a megismerés kizárólagos forrása. "A tapasztalás maga részben már logikai mûvelet, mert arra épül, hogy érvényesnek tartjuk a logikai alapelveket." A tiszta gondolkozás csakúgy absztrakció, mint a tiszta tapasztalás, a valóságos megismerésben a kettõ át meg áthatja egymást. Ebbõl az existentialis korrelációból kiindulva tárgyalja azután a könyv a fogalom, a logikai ítélet, a kauzalitás, a következtetés, a szillogizmus, a valószínû okoskodás, a bizonyítás, a feladatmegoldás fogas kérdéseit; bemutatja mondhatni a megismerés egész "eszköztárát". Páratlan pedagógiai érzékkel világít rá ezekben a nehéz és vitatott témákban a lényegre. Ahogyan például megérteti, hogy miért és miben különbözik a gondolati ok (ráció) a történés okától (causa), vagy ahogyan pompás példákkal: a teljes indukció matematikai elemzésével, az atomfogalom változásának a vázolásával, egy geometriai bizonyítás szemléletes végrehajtásával, vagy egy egyszerûnek látszó, ám körmönfont gyakorlati feladat megoldásával demonstrálja egy-egy gondolkozási forma sajátosságait, hogy azután lépésrõl lépésre eljusson a módszeres gondolkozás, a tudomány és a teóriák mibenlétének és hasznának a kérdéséhez, a Parmenidésszel és a ión természetbölcselõkkel kezdett történetet a modern tudományfilozófiákig vezetve el. Az pedig az interpretátor külön mûvészete, hogy a tudományos kutatás szerénységre intõ befejezhetetlenségét és a megismerés bizonytalanságait épp az Antigoné ama híres kardalának az elemzésével demonstrálja, amelyet általában a mindent legyõzõ tudás himnuszaként szoktak ünnepelni." Vekerdi László: Szabó Árpád - Ferge Gábor: Bevezetés a filozófiába. In: Lyukasóra III/3 (1994),

Arno Anzenbacher - Bevezetés ​a filozófiába
A ​kötet a szó tág, kultúrhistóriai értelmében vett nyugati fizozófiai gondolkodás fejlődésébe nyújt betekintést - a kezdetektől napjainkig -, mégsem egyszerű "filozófiatörténet". Inkább a filozófiai gondolkodás problématörténete, amely átfogó rendszerességgel igyekszik megismertetni bennünket a bölcselet legfontosabb témaköreinek kialakulásával és hatástörténetével. Hozzásegíti a filozófiában ez idáig járatlan olvasót ahhoz a korántsem könnyű felismeréshez, hogy a filozófia legelvontabb, a gondolkodás számára legnehezebben megközelíthető okfejtései is "mindennapi világban-való-létünk" sajátosságaiban gyökereznek.

2290878_big
Képes ​filozófiatörténet Ismeretlen szerző
31

Ismeretlen szerző - Képes ​filozófiatörténet
Ha ​a fi­lo­zó­fia tör­té­ne­tét egy ra­ci­o­ná­lis vi­lág­kép örö­kös új­ra­raj­zo­lá­sa­ként ér­tel­mez­zük, akkor azt is fel­té­te­lez­zük, hogy a vi­lá­got gon­do­la­ti úton csak­is kép­ze­lő­erő­vel re­konst­ru­ál­hat­juk. Ezért a cím. A fi­lo­zó­fi­át magát pedig min­dig egy meg­ha­tá­ro­zott kor ke­re­tei kö­zött gya­ko­rol­ták, így a gon­dol­ko­dók saját koruk, saját kö­ze­gé­ben fel­tett kér­dé­se­i­re vá­la­szol­tak. Tehát min­den kor­szak nyoma ott van – a fi­lo­zó­fu­sok által köz­ve­tí­tet­ten – az épp ak­tu­á­lis vi­lág­ké­pün­kön is. Egy-egy gon­dol­ko­dó ko­rá­nak sa­já­tos­sá­ga­it épp olyan köz­vet­le­nül tapasztal­ta meg, aho­gyan a kor le­ve­gő­jét lé­le­gez­te be. Mond­hat­juk, min­den fi­lo­zó­fia képet raj­zolt saját ko­rá­ról. Ezért az a kü­lö­nös és gaz­dag kép­anyag, amely a szer­zők mon­dan­dó­ját il­luszt­rál­ja és pa­ra­dox módon még a je­len­ben való el­iga­zo­dást is se­gí­ti.

Menciusz - Menciusz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók