Ajax-loader

'filozófiatörténet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Platón - Szókratész ​védőbeszéde / A lakoma
Időszámításunk ​előtt 399-ben hangzott el Szókratész védőbeszéde az athéni törvényszék előtt. Platón, a nagy filozófus, Szókratész tanítványa e beszéd lerögzítésével és valószínű végső megformálásával állított gyöngéd és maradandó emléket mesterének. A védőbeszéd elhangzását Szókratész életében közvetlenül követte az a beszélgetés, melyet barátjával Kritónnal a börtönben folytatott, majd pedig azok a fejtegetések a lélek halhatatlanságáról, melyeket a baráti kör egyik tagjának, Phaidónnak nevéről címet nyert Platón-dialógus foglal össze.

Paul Johnson - Értelmiségiek
Amióta ​- a felvilágosodás korában - a világi értelmiségiek átvették az egyháztól az erkölcsi és viselkedésbeli útmutató szerepét, fel-felmerült a kérdés: vajon jól sárfárkodtak-e ezzel a hatalommal, s vajon milyen mértékben feleltek meg e feladatnak? A különböző korszakok vezető entellektüeljei, akik az emberiségnek prédikáltak, sőt sok esetben a jövőjét is megszabták, mennyire tisztelték az igazságot? Hogyan viszonyultak a pénzhez? Hogyan bántak családtagjaikkal és barátaikkal, szeretőikkel és egymással? Magánéletük megüti-e azt a mércét, amit ők a világ elé állítottak? Paul Johnson, a neves konzervatív brit történész és újságíró ezekkel a kérdésekkel szembesíti kíméletlenül, de tárgyilagosan Rousseau-t, Marxot, Ibsent, Tolsztojt, Hemingwayt, Brechtet, Bertrand Russelt, Sartre-t, de Mailert, Fassbindert, Chomskyt és másokat is. S miközben szellemi értéküket csak hellyel-közzel, emberi-morális nagyságukat azonban annál inkább vitatja, elérkezik a szomorú, de tanulságos konklúzióhoz: "Jóllehet antiliberális vagy diktatórikus államhatalmak alkalmazták, [a mindenáron való társadalomátalakítás] egész rendszerét, összes tervét eltellektüelek munkálták ki... Az értelmiségiek távolról sem individualisták, távolról sem nonkonformisták, inkább bizonyos szabályszerű magatartási mintákat követnek... Ez az, ami tömegükben olyan veszedelmessé teszi őket, mert a szellemi rugalmatlanság olyan atmoszféráját teremtik meg, amely már önmagában is irracionális és destruktív cselekvésre ösztönöz. Mindenekfelett pedig szüntelenül emlékeznünk kell arra, amiről az értelmiségiek szeretnek megfeledkezni: hogy az emberek fontosabbak, mint a koncepciók, hogy övék az elsőbbség. Minden önkényuralom közül az eszmék szívtelen zsarnoksága a legrosszabb."

Dörömbözi János - A ​filozófia története és elmélete II.
Most ​első ízben lát napvilágot olyan filozófiai tankönyvegyüttes, amely a bölcselet egész múltjának és jelenkori főbb irányzatainak ismeretéhez segíti az olvasókat. Elsősorban azoknak a középiskolai tanároknak és tanulóknak készült, akik iskolájuk választása szerint egy vagy több évig filozófiai tanulmányokkal is foglalkoznak - de roppant hasznos kézikönyvet nyerhetnek vele a felsőfokú tanintézetek hallgatói is, továbbá a művelt nagyközönség. Dörömbözi János könyve nyomon követi a keleti és az európai gondolkodás történetének nagy ívű folyamatát. Az eredeti források beható ismeretében, tárgyilagosságra törekedve nyújt gazdag információkat az egyes korszakokról, egészen napjainkig.

Fábián László - A ​gond embere
Az ​író, műfordító, szakíró, szerkesztő a szellemi irányultságával a legvékonyabb szálon is kapcsolatba hozható gondolkodók, misztikusok, filozófusok, irodalmárok eszmerendszerének örököseként a XXI. század kihívásaival is szembesít bennünket kötetében. Az emberi lét, a halál titkait feszegeti a klasszikus értelemben vett esszé eszközeivel. A filozófiai tárgyhoz méltó módon az izgalmas kérdés felvetések felvonultatása a könyv egyik erőssége. Gondolatindító szöveget, szövegeket olvashatunk Fábián Lászlótól, amelyek az ésszerűség, a fogalmi gondolkodás, az öntudat és a létezés megélhetőségének problémáit taglalja hivatkozva és kapcsolódva Platóntól, Arisztotelésztől, Hamvas Bélán, Cioranon, Guénonon át egészen Heideggerig, Borgesig a legjelentősebb e tárgyban a szellemtörténet során újat hozó nagyságokra úgy, hogy A gond embere című, harminc hat gondolatfutammal mégis gazdagabbakká válhat az elmélyültség iránt fogékony olvasó.

Assisi Szent Ferenc - Jacopone da Todi - Celanói Tamás - Isten ​rabjai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sándor Pál - Az ​ár ellen
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lukács György - A ​fiatal Hegel
Lukács ​szovjetúnióbeli éveinek legfontosabb alkotását tartja kezében az olvasó. 1938-ban íródott A fiatal Hegel, s több szempontból is jelentős munka. Módszertani kísérlet a dialektika és az ökonómia kapcsolatának megvilágítására. Heroikus próbálkozás a racionalista Hegel védelmére, egy olyan korszakban, amikor a német filozófust gyakorta már csak így jellemzik: "Ma Németországban a Hegel-kérdés mindenekelőtt Kant-kérdés." A fiatal Hegel mélyebb, Lukács korához kapcsolódó értelmét maga a szerző világította meg: e mű mondaniválója szorosan kapcsolódik Az ész trónfosztása című tanulmány gondolataihoz. A fiatal Hegel-ben Lukács az irracionalizmus klasszikus korszakának "pozitív ellenképét" rajzolta meg, hozzátéve: "Ha teljességében meg akarjuk érteni Marx nemcsak közvetlen, de olykor nagyon is közvetett szerepét a német gondolati fejlődésben, ehhez elkerülhetetlenül szükséges, hogy Hegelt - nagyságával és korlátaival együtt - valóban megismerjük."

Simon Ferenc - A ​hegeli reálontológia születése
A ​Reálontológia születése, melyet – mint e mű szerzője – most az olvasók elé tárok, irodalmi besorolását és szakmai intencióját illetően „kommentár"; olyan interpretáció, melynek fő törekvése magát a művet beszéltetni: pártatlanul a szöveghez hajolni, s azt úgy közvetíteni, hogy az olvasó az eredeti szerző „létfelettien” érvényes szavát hallhassa ki belőle. Úgy gondolom azonban, hogy (nem csak a filozófiában, de más irodalmi műfajban sem) nincs ilyen létfelettien érvényes, magánvaló szövegjelentés, hogy tehát nem iktatható ki a „saját álláspont” értelmező–megítélő szerepe egy végső instanciájában szövegközpontú és kommentáló jellegű Fenomenológia–kommentárból sem. Egy mű interpretációja ugyanis – úgy gondolom – sohasem érték– és értelmezésmentes olvasat, hanem egyfajta szándékoltan megteremtett kommunikációs viszony különböző életvilágok és értékvalóságok között, amelyben az interpretátor gondoskodó felügyelete mellett az értelmező és az értelmezett szöveg is saját létértelmét, világlátását, értékeit „viszi vásárra": ajánlja fel objektíve a másik oldalnak – s próbálja ezáltal jelentéssel bíró értéklétként igazolni önmaga és a másik létezését is. Az egyáltalában vett kultúra paradoxona ez: kultúrlétünk történeti feltételei között, saját interpretációink révén, mindenkori önmagunknak kell egyetemes értelemként és értékként folytonosan újrateremteni a kultúrértéket hordozó mű értelmét. A Szerző

Turgonyi Zoltán - A ​filozófia alapjai
"E ​kötetet elsősorban középiskolai filozófiatankönyvnek szántam,de,úgy vélem,nemcsak a diákok forgathatják haszonnal,hanem mindazon "laikus "olvasók,akik érdeklődnek a bölcselet iránt.A filozófiai "tolvajnyelv" használatát a lehetséges mértékben elkerülve igyekeztem közérthetően fogalmazni,úgy azonban,hogy ezzel ne hamisítsam meg és ne egyszerűsítsem le a közölni kívánt gondolatokat." (a szerző)

Will Durant - A ​gondolat hősei
Műfajilag ​nehezen meghatározható, talán filozófiatörténeti "élménybeszámolónak" nevezhető ez a könyv. A szerző szellemi kalandozásai során szerzett benyomásait, szubjektív véleményét osztja meg az Olvasóval. Kiemelkedő alkotásaikból gyakran idézve mutatja be a reá legnagyobb hatást gyakorolt gondolkodók eszmevilágát, és minden alkalommal megismertet a tudós mögött rejlő ember sorsával, jó és rossz tulajdonságaival is. A bemutatott személyeket összekötő egyetlen kapocs, hogy valamennyien kiemelkedőt alkottak, sőt némelyek gyökeres fordulatot jelentettek a filozófiai gondolkodásban.

Lendvai L. Ferenc - Nyíri Kristóf - A ​filozófia rövid története
Elõszó Könyvünkkel ​a filozófia története iránt érdeklõdõk számára kívánunk rövid bevezetést nyújtani; egy ilyen jellegû munka érezhetõ hiánya bátorított bennünket arra, hogy az itt adódó nyilvánvaló buktatókat vállaljuk. A könyv a kapitalizmus elõtti korok filozófiájának történetét és a polgári filozófia történetét tárgyalja. Könyvünkben mindvégig arra törekedtünk, hogy a filozófiai eszméket a társadalmi teljesség részeként mutassuk be. E törekvésünkben, módszertani példaként, mindenekelõtt Hauser Arnoldnak a mûvészet és irodalom társadalomtörténetérõl írott munkája, valamint Lukács György mûve, Az ifjú Hegel hatottak ösztönzõen. Forrásaink részletes felsorolásával nem terheljük az olvasót: ami az összefoglaló jellegû filozófiatörténeteket illeti, itt Hegel alapvetõ jelentõségû elõadásain kívül a régebbi munkák közül Karl Vorländer, az újabbak közül F.C. Copleston mûvét használtuk; a Bevezetésben a Kossuth Kiadónál 1971-ben megjelent Munka és emberréválás címû kötetre, továbbá Hahn István és Tõkei Ferenc különbözõ munkáira is támaszkodtunk. Köszönetet mondunk Erdélyi Ágnesnek, Faragó-Szabó Istvánnak, Hermann Istvánnak, Hont Istvánnak, Munkácsy Gyulának, Simon Endrének, Tõkei Ferencnek és Vidrányi Katalinnak, akik megjegyzéseikkel és tanácsaikkal a kézirat végleges megfogalmazásában segítségünkre voltak. A kézirat technikai elkészítésében Fürst Beáta és Orbán Lívia voltak segítségünkre.

Szun-ce - A ​hadviselés tudománya
A ​nyugati világ a közelmúltban fedezte fel Szun Cét, akinek két és fél ezer éves hadtudományi műve mára filozófiává nemesedett. Egyre gyakrabban idézik a mindennapi életben, de felhasználják az üzleti „hadviselés" kézikönyveként is. Stratégiai gondolkodása, meglátásai, éles logikája és ismeretei az emberi természetről éppen olyan érvényesek, mint amikor a tizenhárom fejezet íródott. Ma is az marad életben, aki terjeszkedik, befolyása alá vonja vagy megsemmisíti a vetélytársakat. Igaz, már nem alabárdok és harci szekerek a küzdelem eszközei, de a felülkerekedni akarás, a győzelemre törekvés örök érvényű, akárcsak Szun Ce évezredes gondolatai.

Bayer József - A ​politikai gondolkodás története
A ​magyar politológiai felsőoktatás alaptankönyve az európai politikai gondolkodás történetének összefoglalása és értelmezése a kezdetektől a 20. század végéig. Elemzi a nagy elméleti és gondolati rendszereket, az abszolutizmus elméleteit, a 19. században született ideológiákat (liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus), részletesen tárgyalja a 20. századi totalitarianizmus változatait, a demokráciákról folytatott vitákat, a posztmodern és az új társadalmi mozgalmakat.

D. W. Hamlyn - A ​nyugati filozófia története
D.W. ​Hamlyn professzor a Londoni Egyetem Birkbeck Kollégiumának filozófia professzora és a Filozófia Tanszék vezetője 1964 óta. Ő a kollégium igazgatóhelyettese, és öt éven át, 1986-ig az Ókortudományi Tanszék professzori tisztét is betöltötte. Műveinek listája széleskörű érdeklődését tükrözi, különösen a filozófia és a pszichológia területén. Hamlyn professzor cikkei számos folyóiratban és könyvben megjelentek, többek között a Filozófiai enciklopédiában; szerzője számos jelentős filozófiai tárgyú könyvnek.

Leszek Kołakowski - Isten ​nem adósunk semmivel
A ​kitűnő lengyel filozófus ebben az időskori művében a pascali életművet és annak történeti és teológiai hátterét, a janzenizmust állítja elemzése középpontjába. Az elsõ rész a janzenizmussal foglalkozik, amelyet egyrészt olyan teológiai iskolának tart, amely megpróbál választ adni a kereszténység néhány megoldhatatlan titkára, másrészt olyan reakciós törekvésnek, amely kétségbeesett kísérletet tett a kibontakozóban lévő felvilágosodás feltartóztatására. A janzenista reakcionáriusok és a jezsuita modernisták konfliktusát szemlélve megoszlanak a szerző szimpátiái. Objektív értékelésre törekszik, rámutatva a szemben álló felek pozitívumaira és negatívumaira. A janzenizmus jelentőségét abban látja, hagy alkalmat adott a római katolikus egyháznak a Szent Ágoston-i örökséggel való leszámolásra. Enélkül ugyanis az egyház nem tud megfelelni a modern idők kihívásainak, a leszámolás azonban olyan nagy változásokat idézett elő az egyházban, hogy Szent Ágoston örökösei, a janzenisták nehéz szívvel állapítanák meg: a kereszt elvesztette tartalmát. A második rész Pascal „szomorú hitét” elemzi. Azt a közös mondanivalót keresi Pascal műveiben, amely az életmûvet egységes egésszé teszi, és olyan átfogó összefüggésrendszer felfedezésére törekszik, amely korunkra is alkalmazható. A szerző hasonlóságot vél felfedezni Pascal kora, a XVII. század, és a mi korunk között: ugyanis mindkét korszak a keresztény hittől való tömeges elfordulás kora. Ebben a helyzetben szól Pascal azokhoz, akiknek szívében nem aludt még ki a hit utolsó szikrája, és biztatja õket, hogy vállalják a „hit hazárdjátékát”, „fogadjanak” Istenre. Kołakowski Pascaljának a mai ember számára is van mondanivalója, akár hívőnek tartja magát, akár úgy érzi, szeretne, de nem tud hinni.

Jostein Gaarder - Sofie ​világa
Ki ​vagy te? Hogyan keletkezett a világ? Hogyan lesz földből és vízből élő béka? Hiszel a sorsodban? Mire van szükségünk a boldog élethez? Sofie Amundsen tizenöt éves norvég kislány különös kérdéseket tartalmazó levelekre bukkan a levélládában. Ahhoz, hogy megválaszolhassa az önmaga és a világ létezéseként titkait érintő kérdéseket, kalandos szellemi utazásra indul az európai kultúra és filozófia történetében. Sofie-val együtt az olvasó is észrevétlen részese lesz ennek a nem mindennapi filozófiai utazásnak, melynek során az európai kultúra legendás alakjai tűnnek elénk: Athén romjai között találkozunk az ideák mágusával, Platónnal, megtudjuk, mi köze van Démokritosznak a legóhoz, miért ügyelt Arisztotelész oly kínosan a rendre, miért azt tartotta ésszerűnek Hegel, ami életrevaló. Szókratész nyomán megtanulhatunk kérdezni, Locke az emberi gondolatok és képzetek eredetéhez kalauzol. Descartes és Spinoza, Hume és Kant, Kierkegaard és Nietzsche mindannyian kiveszik részüket a kérdések megválaszolásának izgalmas munkájából. A Sofie világa az utóbbi évek egyik legnagyobb könyvsikere Nyugat-Európában. 38 nyelvre fordították le eddig. Sikerének egyik oka, hogy Gaarder a filozófia történetének bemutatásához irodalmi formát talált, stílusa élvezetes, gondolatai tiszták, pontosak és érthetőek. Haszonnal forgathatják a fiatalok és a felnőttek is, mindazok, akik nem felejtettek el kérdezni, és megőrizték magukban a rácsodálkozás képességét.

Ernst Cassirer - Rousseau, ​Kant, Goethe
Kant ​sohasem vett rólam tudomást - mondja Goethe -, jóllehet én, tulajdon természetemből eredően hasonló úton jártam, mint ő.

Kecskés Pál - A ​bölcselet története
A ​tudós pap monumentális műve összefoglalja a bölcselet történetét, az emberiség bölcseleti kultúráját.

Jonathan Barnes - Arisztotelész
Arisztotelészt ​olvasni jó. És Arisztotelészről olvasni is jó, mert sajnálatosan kevés műve jelent meg magyarul, jóllehet hatása kétségkívül meghatározó jelentőségű az egész nyugati világ gondolkodására, szellemi fejlődésére. Jonathan Barnes, az oxfordi Balliol College filozófiatanára nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy közérthető módon eligazítást nyújtson a mérhetetlenül gazdag s változatos arisztotelészi életműben. Imponálóan nagy tudással és a tárgya iránti mély azonosulással vizsgálja a görög filozófus tudományos kutatásait, felfedezéseit a logika területén, a metafizikát érintő elméleteit, lélektani, etikai, politikai elgondolásait, a művészetről és a poétikáról vallott felfogását.

Ismeretlen szerző - A ​filozófia háromezer éve: a gondolkodás története
A ​filozófia a régi görög nyelvben a bölcsesség szeretetét jelenti. A tudás, a megismerés szeretetét. Herakleitosz szerint a filozófus olyan ember, aki sok dologban járatos. A bölcs ember, a sok dologban járatos ember egyre többet tudott meg a világról, s tudása egyre gyarapodott, egyre inkább sokrétűvé vált, s így a filozófia a valóság – az ember, a társadalom, a jelenségek, a dolgok – megismerésének és kutatásának legfőbb eszközévé, azzá a tudománnyá lett, ame|y vezeti az összes többi tudományt – gondolkodás, a rendszerezés, az elemzés által. Ebből a világ törvényszerűségeit kutató tudományból váltak le, önállósultak az önmagukban is gazdagodó szaktudományok – a matematika, a fizika, a kémia, a csillagászat, s maradt a filozófia a megismerés legáltalánosabb törvényszerűségeit kutató tudomány. Ebben van máig a vezető szerepe, bár a huszadik században ez a rang egyértelműen az „első az egyenlők között” besorolásra változott, a természettudományok szédületes fejlődése következtében. Ezzel együtt a valóság megismerésében, az eligazodásban, a változó világ megismerésében a filozófia meglátásai és megközelítése változatlanul alapvető.

Suki Béla - Hegel ​filozófiai rendszerének alapkérdései
Az ​egzisztencializmus nagy alakjairól (Kierkegaard, Heidegger) írott tanulmányairól ismert szerző új könyvében Hegel életművét elemzi, fölhasználva a legújabb kutatások eredményeit is. Munkája mégsem a szakembereknek szól, hanem az érdeklődő nagyközönségnek. Szállóigeként emlegetjük, hogy Marx a "feje tetejéről a talpára állította" Hegelt, illetőleg rendszerét: Suki ezt a rendszert elemzi, megvilágítva alapfogalmait és kulcsfontosságú kategóriáit. A három fejezetre tagolódó könyv első része a történelmi-társadalmi körülményeket, valamint a filozófiai elődöket mutatja be, a második a hegeli rendszert, amely egyben a klasszikus német filozófia - s akként a filozófiatörténet - csúcsteljesítménye, míg a harmadik fejezet Hegel hatását, munkásságának utóéletét foglalja magában.

Theodor W. Adorno - Max Horkheimer - A ​felvilágosodás dialektikája
Horkheimer ​„Dialektikus logika” címmel akarta megírni a kritikai elmélet nagy alapművét, ez azonban sosem készült el. Terveiből születtek meg, Adorno közreműködésével, A felvilágosodás dialektikájaként megjelent „filozófiai töredékek”. A könyvet szoros együttműködésben írták, de ismeretes, hogy egyes fejezetek egy-egy alkotóhoz köthetőek: leginkább Adorno munkája a kultúriparról szóló fejezet, illetve az Odüsszeusz-elemzés, Horkheimeré a legelső fejezet és a Sade-tanulmány. A mű a modernitás átfogó kritikáját kívánja nyújtani, a nácizmus tapasztalata alapján. A nácizmus eszerint nem az európai felvilágosodás megcsúfolása, hanem annak logikus következménye. A felvilágosodott ész már önmagában, alapvető hozzáállásában olyan elnyomásokat kódol, melyek szükségszerűen vezettek a világ totális racionalizálásához és embermilliók tervszerű kiirtásához. Mivel a liberális kapitalizmus ugyanennek az észnek a diktatúrájára épül, a modern világ számára nem maradt remény. Ennyiben A felvilágosodás dialektikája minden idők egyik legtragikusabb társadalomfilozófiai műve.

Maria Fürst - Bevezetés ​a filozófiába
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lukács György - Adalékok ​az esztétika történetéhez
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nagy Géza - Az ​egyedi egyetemes (Jean-Paul Sartre)
Ez ​a kötet egy filozófus és művész - Jean-Paul Sartre - pályáját követi nyomon, egyes szépirodalmi műveit, valamint a magyar olvasó előtt nagyrészt ismeretlen gazdag cikk- és interjúanyagot elemezve.

Rózsahegyi Edit - Elmélet ​és filozófia
Tartalom Néhány ​szó a marxista filozófia mai helyzetéről. Álláspontok és problémák A századvégi viták és filozófia Engels filozófiai munkái "Szintetikus" felfogás és filozófiai materializmus Plehanov értelmezésében Gyakorlat-központúság Kant jegyében. Max Adler alapvetési kísérlete A Történelem és osztálytudat eszmei előzményei. Hegel és a fiatal Lukács A Történelem és osztálytudat totalitásfelfogása Egy messze ható közjáték. Marx és Heidegger egyesítésének kísérlete Herbert Marcuse korai filozófiájában Munka és totalitás. A társadalmi élet ontológiájának elméleti alapjai Befejezés helyett Jegyzetek

Turay Alfréd - Nyíri Tamás - Bolberitz Pál - A ​filozófia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jean-Paul Sartre - Módszer, ​történelem, egyén
Jean-Paul ​Sartre szépirodalmi munkássága és közéleti tevékenysége jól ismert hazánkban, filozófiai műveiből azonban eddig csak ízelítőt kapott a magyar olvasó. Válogatásunk, amely ezt a hiányt kívánja pótolni, igyekszik képet adni a francia író-filozófus ellentmondásos eszmei életpályájáról. A kötetet Köpeczi Béla értékelő tanulmánya vezeti be.

Covers_252064
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Irodalom ​/ Filozófia / Nevelés
Az ​irodalom világa - megszámlálhatatlanul sok világ. Az irodalmi mű a szó szoros értelmében alkotás. Az író, a költő - ha megérdemli ezt a nevet - új világot teremt emlékeiből, hangulataiból, tudásából, gondolataiból. Igazi világ ez és mégsem egészen azonos azzal a világgal, amelyet magunk körül látunk - például azért sem, mert az író, a költő sok mindent meglát, amit mi képtelenek vagyunk észrevenni. A magunk életét olykor szürkének, a magunk világát szűknek érezzük még akkor is, ha a világtörténet „jóvoltából" keserves kalandokat kellett végigszenvednünk. A mai férfiak nagy része országokat járt be katonamundérban, az asszonyok bombazáporokat éltek át kisgyermekeik közt - és esetleg mégis az írótól várják, hogy az élet gazdag változatait, eleven színeit megmutassa nekik. Ezért olvasnak. Ha már kezében van a könyv, az ember többnyire ösztönösen is megérzi: azt a táplálékot kapja-e, amelyre életének, világának kiteljesítése végett szüksége van. Segítség elsősorban ahhoz kell neki, hogy kiválassza azt a könyvet, amelyet kézbevenni érdemes. Amikor már olvas, szeretné mélyebben megérteni és kellő szempontból megítélni az olvasmányát: ehhez is segítségre van szüksége. Könyvesboltba vagy könyvtárba belépő embert elkábítja a könyvek határtalan bősége. Hazája és az egész világ irodalmának régi és új termékei közt válogathat. Hogyan válogasson? A bolt alkalmazottja vagy a könyvtár tisztviselője segítségére lehet tanácsaival, ha elmondja neki, milyenfajta könyv érdekli; de ezek természetesen nem ismerhetik egyéni ízlését és szükségleteit. Szeretne a maga lábán megállni - válogatásban és a könyv megítélésében egyaránt. Ezen a két területen igyekszünk segítségére lenni az olvasónak. Százezrével vannak ma olyan olvasók, akiknek apja, nagyapja a társadalom akkori állapotában alig láthatott könyvet, akik hagyományok nélkül, egészen a maguk erejére utalva kénytelenek tájékozódni a világirodalom rengetegében. Az ő kezüket akarjuk megfogni, ezeket is kívánjuk segíteni életük, világuk kiteljesítésében. Amikor a válogatás és megítélés útján elindulunk, mindenek előtt gondolkoznunk kell kissé az író kifejező eszközének, hangszerének főbb kérdésein. Az irodalom hordozója a nyelv. Ezt az eszközt az író éppen úgy a társadalomtól kapta, mint mi mindnyájan, de tudatosabban bánik vele és többet ad vissza nekünk, mint amennyit kapott. Hogy nyelvművészetét megítélhessük, magunknak is tudatosan kell foglalkoznunk anyanyelvünkkel. Jó, ha ismerjük helyét, rokonait a nyelvek kiterjedt családjában, s azokat a sajátosságokat, amelyek más családból származó nyelvektől megkülönböztetik, külön színt és gazdagságot adnak neki.

Covers_67670
Ki ​kicsoda a filozófiában Ismeretlen szerző
elérhető
4

Ismeretlen szerző - Ki ​kicsoda a filozófiában
Az ​okos emberek lexikonát tartja kezében a kedves olvasó. Azokét, akik a világ és az emberi lét értelmén szoktak gondolkodni. Az ókorban bölcseknek hívták őket. A régi Görögországban szinte mindennapi foglalkozás volt a bölcselet. Szophosznak nevezték a bölcseket, akik szinte ellepték Athén főterét a demokrácia hajnalán. Egyszer azután megjelent egy igazi nagy bölcselő, aki úgy határolta el magát a hétköznapi bölcsektől, hogy azt állította magáról: ő nem bölcs, csupán kedveli a bölcseletet. Nem szophosz, hanem philoszophosz vagyok - mondta Szókratész. Tőle származik tehát a filozófus szavunk. A tartalmi meghatározást finomítva ez a könyv tehát a bölcsességet kedvelők lexikona. A bölcsességet azonban sokkal többen kedvelték - mellesleg űzték is -, mint ahány filozófus létezett. A természet és az emberi lét általános problémáin sokoldalúan lehet gondolkodni. Az ókori görögöknél például sok olyan okos ember élt, aki majd minden oldaláról meg tudta közelíteni e problémakört. A csillagászat, a logika, a matematika, az esztétika, az etika, a társadalomszervezés, a szociológia irányából egyaránt. A 15. század környékén, a reneszánsz korában feltűntek még egyszer e sokoldalú gondolkodók, akiket ma már a polihisztoroknak nevezünk. Mára azonban szerteágazott a gondolkodás tudománya. Minden ágnak jelentős képviselői voltak és vannak, akik azonban valamilyen szállal kötődnek a klasszikus bölcselethez. Ők is helyet kaptak e kötetben. Tehát nemcsak a bölcselők és bölcsek, a filozófia jelesei kerültek lapjainkra, hanem a logika, az etika, a szociológia, a politológia, az embertan, a csillagászat, a matematika, a biológia, a kémia, a fizika, a pszichológia és számos más tudományág képviselői, akik az eltelt több évezred alatt adtak valamit a filozófiának. Nincs benne mindenki, természetesen. Európára koncentráltunk. Más világrészek nagy gondololkodói csak érintőlegesen kerülhettek e gyűjteménybe. S a bekerültek tevékenységének ismertetése is szűkszavú, a lexikonszerűség szabályait szem előtt tartva. Életrajzi adat viszonylag kevesebb szerepel e könyvben. Többet szólunk a nevezett személy gondolkodásának jellemzőiről. A jelentősebb személyek címszavai végén megadjuk főbb műveinek címét. Ezt ajánljuk olvasásra azoknak, akik többet akarnak tudni egy-egy jeles gondolkodóról. A könnyebb érthetőség érdekében összeállításunkat kiegészítettük fogalomtárral is.

Covers_331666
Történelmi ​materializmus Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Történelmi ​materializmus
A ​Marxizmus-Leninizmus esti egyetem tankönyve

Hermann István - Az ​értelemig és tovább
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók