Ajax-loader

'művelődéstörténet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Ruffy Péter - Bujdosó ​nyelvemlékeink
Ruffy ​Péter több mint két évtizede járja a világot, az országot, könyvtárakat, kézirattárakat, Erdélyt, Bécset, Szlovákiát, Párizst, írói szülőházakat, páncélszekrényekben őrzött ősi kéziratokat bújva, hogy egybegyűjtse, megírja a magyar nyelvemlékek bujdosását, a magyar írásbeliség századait. Hogyan került első ismert versünk, az Ómagyar Mária-siralom kézirata Belgiumba? Hol rejtekeztek évszázadokig Balassi Bálint elveszettnek hitt szerelmes versei? Hogyan vált majdnem temetési szemfedővé Petőfi Sándor írói szerződése Amerikában? Miként mentették meg a második világháború romjai közt Madách Imre Tragédiájának a kéziratát? Ki fedezte föl az ősi székely rovásírást egy konstantinápolyi istálló falán, s hogyan kerültek tömegsírba Radnóti Miklós versei, a XX. századi magyar líra legtragikusabb kéziratai? Erről beszél, s még sok minden másról szól ez a finom mívű könyv, anyanyelvünk, nyelvemlékeink évszázadainak regényes története.

Covers_173981
Görgőszínpad Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Görgőszínpad
Az ​angol középkor egyházi drámájából kíván képet adni e gyűjtemény. Nyolc misztériumjátékot közöl, függelékül pedig verseket, melyek szintén az adott kor és stílusirány fragmentumai. A titokjátékok az üdvtörténet fontosabb eseményeit dolgozzák fel, értelmezésükben újszövetségi alapokra helyezve azokat. A születés, a kereszthalál, a pokoljárás, a feltámadás és az ítélet mint főbb témakörök jelennek meg itt, sajátos dramaturgiájukkal éppúgy szórakoztatva, mint tanítva az érdeklődőt. A játékok alapszövege többnyire a nép ajkán formálódott, nem mentes tehát az ő gondolatvilágukban gyökeret vert, gyakran szellemes hiedelmektől, a Biblia történeteit is sokban "túlhaladó" - de szelleméhez alapjaiban hű - értelmezésektől. Miként saját népköltészetünkben, a szent és profán "jószomszédi viszonya" itt is kimutatható. Határ Győzőt, e titokjátékok egybegyűjtőjét és átköltőjét, nem kell bemutatni a magyar olvasónak. Hogy évtizedek óta Angliában él, szinte képtelenségnek tűnik könyve olvastán... Páratlan megjelenítő erőről, hitelesen archaizáló stílusában is nagy nyelvi frissességről tanúskodnak gyönyörű sorai. (A Kiadó) Amit ebben a kötetben összegyűjtöttem, ízelítő csupán és megint csak igen szontyologva gondolok arra, hogy e kiskevés alapján aligha alkothatni fogalma a roppant szöveganyag, a ciklusok és a változatok igazi terjedelméről. Valamennyi ciklus teljes lefordítása meghaladná erőmet, s amúgy sem az én feladatom. Bizonyára akad majd fiatal tehetség, akinek a képzeletét megragadják ezek a szemelvények, jobban győzi energiával, életidővel, s ezeknél szuggesztívebb és hívebb - mert költőibb tolmácsolásban nagyobbszerű képet ad majd arról, hogy az angol középkor egyházi drámája milyen egyetemes világábrázolás, mekkora közösségi élmény lehetett. (Határ Győző)

Szuhay-Havas Ervin - Meglepetések ​enciklopédiája
Ki ​mondta gőgösen: "Az Állam - én vagyok"? és cinikusan: "Párizs megér egy misét"? Kérjük az olvasót, ne siessen a válasszal. Azt se kutassa, valóban púpos volt-e III. Richárd, ebben is segítségére leszünk. Kiderül továbbá, hogy az "oké"-nak és a Coca-Colának is van kultúrtörténete. Fény derül rá, miért lépked Berlin és Bern címerében a medve. De ha már a medvékről van szó, vajon élnek-e medvék a déli féltekén, és maláj-polinéz népek Afrikában? És milyen gyorsan nő egy eszményi gomba? Igaz-e, hogy az ember gyorsabb a lónál, a gepárd gyorsulása pedig felülmúlja a versenyautókét? Nem tréfa, van-e köze szeráfnak a zsiráfhoz? És a perui lámának a tibetiekhez? Azután: hányszor emelkedtek fel elsőként a Wright testvérek, illetve hányan voltak a Háromkirályok? Ezekre és még néhány száz képtelen kérdésre ad különös választ a Meglepetések enciklopédiája.

M. Boda Edit - Kecskés András - Tengertánc
"Tengertánc... ​a hullámok játéka, az égitestek útja, a fák, virágok, élőlények forgatagos világa, szívünk dobogása, napjaink, éveink, életünk futása, motorok dübörgése, űrhajók suhanása, számsorok rendje, hangszerek zengése, dalok, táncok lüktetése, versek szótagpergetése, színek villódzása, tornyok égre szökkenése... szóval a rend és a ritmus, az egymásnak felelgető vagy egymással szembeszegülő apró kis mozzanatok, feszültségek és feloldások világot átfogó rendszere."

Jacques Gernet - Kína ​hétköznapjai a mongol hódítás előestéjén 1250-1276
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Simon Cox - A ​Da Vinci-kód feltörése
Dan ​Brown sikerkönyve, A Da Vinci-kód, világszerte kivételes érdeklődést keltett, és olvasók millióit vezette be egy titokzatos világba, ahol Leonardo da Vinci műveiben titkos utalások rejtőznek; valahol Skóciában különös faragványok díszítenek egy kápolnát; a katolikus egyház és egy ősi titkos társaság évszázadok óta harcol egymással a kincsek kincse, a Szent Grál birtoklásáért. De valójában mi a valóság és mi a fikció vagy regényes túlzás A Da Vinci-kódban? Ez a könyv megpróbálja eloszlatni a zavart. Egyszerű ábécérendben felsorakoztatja a mesénél is hihetetlenebb tényeket az alábbi és a hozzájuk hasonló kérdésekről: • Létezik-e valóban a Sion-rend néven ismert titkos társaság? • Miért gondolták azt valaha, hogy az aranymetszés csakis Isten műve lehet? • Milyen újabb elméletek forognak a Szent Grálról? • Milyen rejtett jelentéseket hordoz a regény szereplőinek neve? A Da Vinci-kód megfejtése értékes forrásmunka a regény számos rajongójának és mindazoknak, akiket érdekel a Szent Grál legendája mögött rejtőző különös igazság. Simon Cox a dogmák, tévhitek és féligazságok leleplezésének szentelt Phenomena magazin főszerkesztője. Az alternatív történelem olyan hírességei számára végzett kutatómunkát, mint Robert Bauval, David Rohl és Graham Hancock. Jelenleg egy televíziós dokumentumfilmen dolgozik egy vezető amerikai csatornának, amely A Da Vinci-kód című regény igazolható tényeit tárja fel.

Bóna Klára - Hány ​évig élt Matuzsálem? + 2999 kérdés
Hazánkban ​régóta nagy népszerűségnek örvendenek a korszerű általános műveltséget felölelő kérdés-felelet gyűjtemények (elegendő, ha Székely János nagy sikerű Törd a fejed! című kötetét említjük.) Bóna Klára 3000 kérdésben és válaszban, játékos formában teszi közzé a legfontosabb földrajzi, biológiai, technikai, vallástudományi, nyelvi és irodalmi, történelmi, művészeti stb. ismeretanyagot. Eközben előnyben részesíti azokat a témákat, amelyekről ez ideig nem jelentek meg hasonló rejtvények (zene, Biblia, egyházak stb.). Ha a kötet olvasója választ adott arra, hogy "Hány évig élt Matuzsálem?" és a további 2999 kérdésre, sok-sok újat, megjegyzendőt és megszívlelendőt tud meg a világegyetemről, az ember lehetőségeiről, és ki tudja, talán önmagáról is...

Prohászka Lajos - A ​vándor és a bujdosó
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Benedek István - Az ​értelem dicsérete
Benedek ​István (1915 - 1966) író, orvos, orvostörténész. Az értelem dicsérete művelődéstörténeti tanulmány a 16-17. század gondolkodóiról.

Rómer Flóris - Ipolyi Arnold - Fraknói Vilmos - Egyház, ​műveltség, történetírás
Rómer ​Flóris, Ipolyai Arnold és Fraknói Vilmos A XIX. század második felének kiváló historikusai közé tartoztak, munkásságuk jelentős hatással volt a történeti tudományok fejlődésére. Rómer Flóris a magyar régészet egyik megalapítójának, a tudományág hazai úttörőjének tekintik, aki történettudósként is értékes alkotásokkal hozzájárult a korabeli polgári történettudomány fejlődéséhez. Ipolyi Arnold a néprajztudomány magyarországi klasszikusai közé számít nagyszabású fiatalkori monográfiája, A magyar mythológia révén. A kötetünkben közreadott részletek elsősorban művelődéstörténeti írásait, egy összefoglaló magyar művelődéstörténet előtanulmányait tartalmazzák. Fraknói Vilmos jelentős életművet hátrahagyó történész volt, akinek gazdag irodalmi hagyatékából csak néhány kedvelt témájúból vett szemelvényre jutott hely e kötetben. Élete során foglalkozott Pázmány Péterrel, aki sok tekintetben példaképe volt, és szinte haláláig foglalkoztatta Martinovits Ignác személyisége, a magyarországi jakobinus mozgalomban betöltött szerepe.

Erd%c3%a9lyi_muze%c3%bam
Erdélyi ​Muzéum 1814-1818 Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Erdélyi ​Muzéum 1814-1818
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fábián Ernő - Apáczai ​Csere János
"Ne ​tartsd azt sajátodnak, hogy régi, nemes, érdemes és dicsérettel magasztaltatott nemzetből eredtél. Jól nem lakik az, ki másnak szájával eszik. Vedd észre, hogy semmi különbség nincs azok között, akik sohasem születtek, s akik semmi emlékezetre méltó dolgot nem mívelvén az életből kiváltak. Szeresd a munkát. Kerüld a kényes életet és szófia beszédet. Keresten keresd az alkalmatosságot, amellyel élvén magad tanulhass, vagy másokat taníthass." (Apáczai Csere János)

Eötvös Loránd - Eötvös ​Lóránd tudományos és művelődéspolitikai írásaiból
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Benedek István - Párizsi ​szalonok
XV. ​Lajos egyfelől az udvari intrikák és kegyencek, Pompadur és du Barry kora, másfelől a francia forradalmat szellemileg előkészítő "filozófusok" kora. Ma távolból és leszűrten látjuk azokat az erőket, amelyek közt ő otthon volt, a történelem kissé leegyszerűsíti az összefüggéseket, ítéleteiben sommás, osztályozásában végletes: valaki vagy ide tartozik, vagy oda. A valóság ennél sokkal komplexebb: ezt akarom Lespinasse kisasszony életrajzán át bemutatni.

Dmitrij Lihacsov - Nyikolaj Szamveljan - Mit ​tartogat számunkra a jövő század?
A ​"homoszférához" való körültekintő hozzáállás szükségességéről, a szó tág értelmében vett erkölcsiségről beszélget Dmitrij Lihacsov akadémikus és Nyikolaj Szamveljan író.

Héjj Miklós - A ​visegrádi királyi palota
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ráth-Végh István - A ​tengeri kígyó
Élt ​még nem is olyan régen egy tudós kultúrtörténész, Ráth-Végh István, aki különös kiváncsisággal kutatta a régmúlt korok különös babonáit, nevetséges szokásait, megannyi furcsaságát. Diák ha olvassa a könyveit egyszeribe rájön, hogy a történelem éppenséggel nem unalmas magolni való, száraz tananyag, hanem hallatlanul szórakoztató, teméntelen titkot rejtegető csodálatos világ. Ebben a kötetben összegyűjtöttünk néhányat Ráth-Végh István legérdekesebb írásaiból. Többek között titkos aranykincsekről, tengeri mendemondákról, vérengző római diktátorokról olvashatunk és kutathatjuk, vajon mi történhetett a francia forradalomban kivégzett királynak, XVI. Lajosnak kisfiával.

Pereházy Károly - A ​régi belváros
"... ​Minden a régi helyén, csak persze ici-pici korrekcióval. Mürschberger úr egykori, szűk fűszerkereskedése elterebelyésedett az idők folyamán, és úgy hívják: Közért. Megvan a Déryné trafikja is, csak éppen dohányárudára keresztelték. Áll, szépen tatarozva, az angolkisasszonyok temploma és zárdája. A templom csinosabb lett, és most már Szent-Mihály-templomnak hívják, a zárda lakályos otthona a Vámos Ilona ápolónő- és szülésznőképző iskola kurtaszoknyás növendékeinek. A templomkapun egy-egy litánia után most is tömjénszag szökik az utcára, s akárcsak egykori műhelyünkben a liszt képzeletbeli illata, a zárda öblös kapualjára is ragad még a hajdani tömjénből valami és a kegyes angolkisasszonyok nyilván pirulva menekülnének, ha látnák kapuzárás előtt a zokogva, telhetetlen csókban összeforrva búcsúzkodó ifjú bábákat és szerelmüket valahonnan egy messzi faluról, a szabadságos honvédeket... Nincs gond semmire nálunk az Erzsébet-híd és a Nagycsarnok között, legfeljebb virágért kell a fővárosba menni - vagyis a Váci utca előkelő, bár foghíjas felére - mert megszűnt Reichard Alice, férjezett Spampinatóné üzlete, s helyét a Gelka foglalta el, mint hirdeti: »A közönség szolgálatában«. És persze a Sörház utcában már egy százada nem csapolnak hazai sört, de hogy nevét el ne veszítse: sörbár nyílt a sarkán, Wernesgrüner sört mérve. A Só utcában nem árulnak már sót, a Pintér közben hiába keresnénk pintéreket, a Molnár utcában bőven találhatunk, ha szükségünk van rá, kárpitosokat, molnárt azonban egyetlenegyet sem... Az Újvárosháza mellett, vadregényes, fákkal-bokrokkal benőtt kertecskében a parányi szerb templom, vasrács körülötte, falához, kőkerítéséhez dőlve régi sírkövet, sírkeresztek őriznek ismeretlen rác halottakat. Akad-e még hívője? Nemigen, hisz kevés környékünkön a szerb, bár valaha a mi háztömbünket szerbek lakták, már IV. Béla korában itt volt a rác város, a mi házunk alaprajza most is ugyanaz, mint akkor, hány évszázaddal ezelőtt is?!..."

Mátrai László - Alapját ​vesztett felépítmény
"Az ​Osztrák-Magyar Monarchia, a népeknek ez a börtöne és a korszak egyik leginkább elmaradott tarsadalmi berendezkedésű állama rejtélyes módon alkalmat adott olyan kulturális teljesítmények létrejöttére is, melyek az egész emberiség számára maradandó értékűek."

Szőnyi György Endre - Új ​föld, új ég
"Az ​egyes kultúrkorszakokat tárgyaló könyvek legtöbbször csak a kiváló alkotókat, legkiemelkedőbb személyeket tárgyalják, s ezek szellemi színvonalával azonosítják az egész kort. Ez azonban félrevezető módszer. Azt gondolhatnánk, hogy például a reneszánsz asztronómiára Kopernikusz nézetei a jellemzők, csak azért, mert Kopernikusz ebben az időben alkotta meg rendszerét" - fejtegeti a könyv előszavában a történész szerző, s az olvasó meggyőződhet arról, hogy ennek a forradalmian új történelmi korszaknak a komplex elemzése, áttekintése mennyire megingatja a bennünk kialakult, sémákra épülő, olykor iskolásan leegyszerűsített reneszánszképet, s a számos új összefüggés alapján hogyan gazdagodhat történelmi látásmódunk. Ebben segítenek a könyv érdekes illusztrációi is.

Viktor Dracsuk - Évezredek ​útjain
Az ​írás halhatatlanná tette az emberi gondolatot. Feltalálásával lehetővé vált, hogy ne csak kortársainkhoz szóljunk, hanem távoli utódainkhoz is, megerősödött a korok, a nemzedékek kapcsolata. Különös izgalom lesz úrrá a rádióamatőrön, amikor sikerül kapcsolatot teremtenie egy távoli vizeken úszó hajóval, szűz csúcsokért a hétköznapi életet elhagyó merész hegymászókkal, járatlan vadonban megbúvó téli tanyával. Az írásbeliséget kutató tudós távoli évezredekből jövő hangokra fülel: régvolt királyok, hadvezérek, mesteremberek és költők hangjára. Erről az izgalmas témáról szól V. Dracsuk könyve. A szerző a Fekete-tenger északi partvidékén talált eddig megfejtetlen antik jelek ismert szakértője, könyvében az írás keletkezésével és a legfontosabb írásfajták fejlődésével foglalkozik. Az olvasó megismerkedhet a gondolat különböző jelrendszerekben való rögzítésének korai formáival, s az emberiség történetében nagy szerepet játszott írások - mint az egyiptomi hieroglifika és a mezopotámiai ékírás - megfejtésével. A szerzőt elsősorban a kutatás izgalma, a régi feliratok megfejtésének nehéz munkája vonzza. Nagyon érdekes megfigyelni, hogyan szövődik egybe több tudósnemzedék közös munkája egy-egy sikeres kutató zseniális művével. Az írás története a nyelv történetével és az egyes nemzetek történelmével összefonódva jelenik meg az olvasó előtt. Egyiptomiak és sumérok, görögök és föníciaiak, etruszkok és rómaiak, szkíták és szarmaták, messzi orhoni türkök sorjáznak a könyv lapjain... Külön fejezet szól a szlávokról és Oroszhonról. A kötetet az írástörténészek előtt álló mai problémák ismertetése zárja. Ez a kis könyv hatezer éven kíséri végig az ókori világ különböző népeinek írásbeliségét. Természetesen nem ölelheti fel az egész gazdag témát - de nem is ez a célja, hanem hogy magával ragadja az olvasót, fölkeltse érdeklődését, és ennek teljesen megfelel. És talán sok olvasónak kedve támad, hogy továbbhaladjon az "évezredek útjain". B. Ribakov Lenin-díjas akadémikus

Ráth-Végh István - A ​sétáló falevél
A ​nagy magyar kultúrhistorikus író cikkeinek újabb válogatását adjuk itt közre. Olvasója lehet kicsiktől nagyokig mindenki, aki kíváncsi szemmel fordul a múlt idők sokféle furcsaságai felé. Ráth-Végh István jó érzékkel válogatta ki az emberi hiszékenység, babonaság, kapzsiság, esztelenség, áltudomány stb. mérhetetlen tárházából azokat a különösségeket, amelyeken a mai kor embere elcsodálkozhat, mosolyoghat vagy éppen elgondolkozhat. A mai diáknak különösen szórakoztató emberi közelségben látni az elmúlt korok világát, amelyről a tankönyvekben legfeljebb néhány szűkszavú mondatot olvashat.

Toj%c3%a1st%c3%a1nc
elérhető
0

Kun Erzsébet - Tojástánc
Kun ​Erzsébet a Füles című népszerű rejtvénylap egyik szerkesztője. Alaptermészete a humor és a játékosság. Magyarországon elsőként dolgozta fel kötetben a fejtörők több évezredes történetét (A rejtvény), írt átfogó igényű magyar kvizológiát (A végén minden kiderül); de jelent meg orvosi anekdotakönyve is (Mosolygó Medicina). Harmadik rejtvénykönyvét az első kettőhöz hasonló ritmus: tarka ötletek sokasága jellemzi. Humorban ezúttal is bővelkedő játékai nemegyszer meghökentően újszerűek. Nemcsak az olvasó tudását, de találékonyságát is próbára teszik, bizonyságul annak, hogy játszva tanulni valóban élvezet. A szerző - mint könyve előszavában írja - tojástáncot járt az adatok között. És nyilvánvaló szándéka az olvasót is táncba vinni, azaz új adatok kutatására ösztönözni. A Tojástánchoz játékos illusztrációk szolgáltatják az "aláfestő zenét", hasznos mulatságul mindazoknak, akik megukévá tudják tenni az intellektuális játékok és a rejtvényfejtés örömeit.

Rapcsányi László - Áthosz
Nőnemű ​lény - sem asszony, sem állat - nem léphet területére! Nem zavarhatja meg a "Panagia", az istenanya kultuszát. A szerzetesi köztársaság - a görög állam különálló része -, amely ily szigorúan tartja magát archaikus parancsolataihoz, régóta fölkeltette a világ érdeklődését. Hogyan élnek kolostoraikban, remetelakjaikban az ortodoxia fellegvárában a kalugyerek, mint tölti ki életüket az ájtatosság mellett a mezei szorgalom, a kisipar, vagy éppen a könyvekkel való foglalatosság? Mi a különbség az egyes kolostorok között, hogyan határozzák meg hagyományaik szellemüket? Mi a hierarchiájuk, ki dönt az egyházi és ki a világi ügyekben? Sokféle kíváncsiság fordul a Szent Hegy felé, a botrányszomjtól a tudományszomjig. Rapcsányi Lászlót az első magyar Áthosz-könyv íróját mindenekfölött a művelődéstörténet érdekli, s a kolostorországot egy kultúra emlékeként s élő maradványaként járja be és ismerteti, legendákat gyűjt és papokat szólaltat meg, ereklyéket és ikonokat szemlél, turisták közé vegyül: tapasztalatai leírásából egyszerre kerekedik kultúrtörténet és útikönyv.

Covers_118430
elérhető
4

Ismeretlen szerző - Közép-európai ​olvasókönyv
Az ​olvasó a kötetből átfogó képet kap a közép-európaiság sokat vitatott kérdéséről. A középpontban a kérdéskör klasszikusai állnak, akik nélkül a Közép-Európa-gondolat elképzelhetetlen. A szerkesztők a hangsúlyt a Közép-Európa-fogalom újrafelfedezésére, igazi reneszánszára helyezi, amely az 1980-as években, még a "big bang" előtt következett be. A rendszerváltozás utáni időszak kortárs szerzői az immár klasszikusnak nevezhető munkák gondolatait viszik tovább és bővítik. A történeti megközelítés mellett a szerkesztők a "nemzeti-regionális" szempontot is fontosnak tartották. Így a magyar tanulmányok mellett osztrák, olasz, angol, lengyel, cseh, szlovák, szlovén és horvát gondolkodók munkáit is beválogatták az összeállításba. Magyarországon mindig jó fogadtatásra talált a Közép-Európa gondolat, másutt a régióban azonban bizonyos aggodalommal figyelték: a német hegemóniájú "Mitteleuropa"-eszme újjászületését vagy a Monarchia iránti nosztalgia feléledését látták benne. Egyes dolgozatokban ezek a vélemények is hangot kapnak. A kötet széles perspektívája a közeli jövőbe mutat, ám az érdeklődő olvasó számára marad a kérdés: hol és hogyan áll Közép-Európa a régió NATO és EU tagságát követően? A Közép-európai olvasókönyv nemcsak érdekes és reprezentatív kiadvány: a kiadó szándéka szerint komoly helyet kaphat az egyetemi oktatásban is.

Thor Heyerdahl - A ​Kon-Tikitől a Raig
Az ​érdeklődő magyar olvasó emlékezetében Thor Heyerdahl nevének hallatán merész és lenyűgözően elmesélt óceáni és Húsvétszigeti expedícióinak élményei villannak fel. Három, magyarra lefordított könyve - a Tutajjal a Csendes-óceánon, az Aku-Aku és A Ra-expedíciók - több kiadásban és rendkívül nagy példányszámban jelent meg Magyarországon és az egész világon. Ezek az expedíciók és élményszerű leírásaik azonban csak háttérül szolgálnak ahhoz a tudományos tevékenységhez, amelyet Heyerdahl a polinéziai, ill. - újabban a mexikói kultúrák eredetének felkutatása terén kifejtett. Az első spanyol csendes-óceáni felfedező utak óta törik a fejüket a tudósok azon, hogy mikor és honnét népesült be a hatalmas területen szétszórt polinéziai szigetvilág. A norvég Thor Heyerdahl személyes megfigyelése alapján már 1941-ben publikálta elméletét, mely szerint a bevándorlók két egymást követő hullámban jutottak el Polinéziába. Az első csoport i. e. 500 táján keletről, Dél-Amerikából érkezett balsafa-tutajon, a második 500 esztendővel később, kettős csónakokon Ázsiából a természete- áramlatok és a széljárás irányát követve - ,Hawaiit északról megkerülve, Brit-Kolumbián keresztül. A fiatal, lelkes zoológusnak ezt az elméletét a szaktudósok elvetették, mondván, hogy a dél-amerikai indiánok tutajai és nádcsónakjai nem voltak alkalmasak ilyen hatalma-, távolságok leküzdésére. Erre azután Heyerdahl a második világháború után - amelyben ejtőernyősként szolgált a norvég hadseregben a Kon-Tiki-expedíció során, élete kockáztatásával bizonyította be ellenfelei álláspontjának tarthatatlanságát. A Tulajjal a Csendes-óceánon, az expedíció élményeit ismertető könyv, 57 nyelven jelent meg, és a róla készült filmet Oscar-díjjal tüntették ki. Az utóbbi években Heyerdahl azt a kérdést kutatta, mivel magyarázhatók a polinéziai, amerikai és kelet-mediterráni kultúrák egyezései. Az egymástól független, párhuzamos fejlődést hirdető izolacionisták álláspontja szerint az Európát, ill. Észak-Afrikát Amerikától elválasztó Atlanti-óceánt az ókorban senki sem szelhette át. Ezt a nézetet cáfolta meg Heyerdahl az ókori egyiptomiak által használt papiruszcsónakhoz hasonló, két Ra-tutajon megtett expedícióival. A sikerek mellett Heyerdahl elkeseredett ellenállással is találkozott Kevés kortárstudósnak kellett a tudományos elismerésért ilyen kemény harcot vívnia, míg végül a szakmai közvélemény is elfogadta egyes tételeit és expedíciójának meg ásatásainak eredményeit. Úgy véljük, helyes és méltányos, ha az olvasó, aki oly nagy érdeklődéssel követte a Kon-Tiki és a két Ra útját, ebben a könyvben legalább egy reprezentatív válogatás erejéig megismerkedik azokkal a tudományos művekkel, amelyekben Heyerdahl elméleteit kifejti. Ezúttal az olvasó egy szellemi kalandnak válik résztvevőjévé, és ez a kaland úgy hisszük nem kevésbé izgalmas. mint az életveszélyes tengeri expedíciók. Emellett betekintést nyerhet a polinéziai és a mexikói kultúrák eredetével kapcsolatos, lenyűgöző tudományos kutatásokba is.

Trócsányi Zoltán - Magyar ​régiségek és furcsaságok
Régi, ​elsárgult könyvek, dohos, avult papirosok közt a régi magyar életnek számtalan érdekes furcsasága őrződött meg. Ami e régi papirosokon szemembe ötlött, csodálkozásra, vagy mosolygásra inditott, azokat az adatokat vagy eseteket jegyeztem föl és gyűjtöttem össze ebben a kis kötetben. - A Szent Gellért-legenda szolgálóleányától kezdve Országh Antalnak Dumas-nál tett látogatásáig a legkülönfélébb tárgyú cikkek következnek itt egymásután, amelyeket egyetlen szál, egyetlen szempont hozott egy kötetbe: az érdekesség.

Wolf Schneider - Városok ​Urtól Utópiáig
Öreg ​Földünk még mindig kietlen és puszta, de ezt csak azóta érzékeljük, mióta a repülőgépek nagy távolságokat tesznek meg. Több óráig repülhetünk óceánok, őserdők, kopár hegységek, végeláthatatlan mocsarak, homokos és jeges puszták felett, amíg emberek által sűrűn lakott, kulturált tájak fölé érünk. De a nagyvárosok még az egyelőre lakatlan tájakra is rányomják bélyegüket: Grönlandban jeget robbantottak, hogy repülőteret építhessenek a Koppenhága-Los Angeles járat számára; a Szaharán keresztül végtelen olajvezetékek húzódnak, mivel a városoknak olajra van szükségük a gyárak és az autók számára.

Hársing Lajos - Irodalmi ​játékok
A ​magyar és világirodalom legkiemelkedőbb alkotásai és alkotói kaptak helyet e rendhagyó kötet lapjain, melynek elsődleges célja,hogy játékos formában bővítse az olvasó irodalmi ismereteit.

Tardy Lajos - Régi ​hírünk a világban
Hermnányi ​Dienes József alapította, Tóth Béla megújította, Takáts Sándor, Thallóczy Lajos továbbfejlesztette, Tápay Szabó László új színekkel gazdagította azt a sajátos műfajt, melynek termékei a történeti riport, az anekdota és az esszé hármas mezsgyéjén helyezkedett el. Ezek a rövid lélegzetű, ám korukra mégis éles fényt vető egykorú feljegyzések egy-egy epizódot villantanak fel a magyar múltból, és szinte kommentárok nélkül, a hitelességgel jól megférő, könnyed előadás vonzó keretében érzékeltetik: milyennek is látták az évszázadok során idegenben járó honfitársaink a külföldet, s milyennek látták a külföldiek a magyarokat. S hogy ezen kívül még mi fogja valamiféle egységbe ezeket a térben-időben egymástól messze eső történéseket? Hadd válaszoljunk erre jeles művelődéstörténészünk, Trócsárnyi Zoltán könyve előszavának egy mondatával: "...a legkülönfélébb tárgyú cikkek következnek itt egymás után, amelyeket egyetlen szál, egyetlen szempont hozott egy kötetbe: az érdekesség." És az érdekességet a legkevésbé sem csökkenteni, hogy ezek az írások egyben elősegítik történelmünk régmúlt eseményeinek jobb, bensőségesebb megismerését.

Covers_118653
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Magyar ​gondolkodók - 17. század
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gál György Sándor - Kánkán
A ​Kánkán kikötővárosok matrózkocsmáiból indult el diadalútjára. Először Marseille-t és Toulont vette be rohammal, aztán a fővárost: Párizst. Kánkán zengett a báltermekben és a kültelki mulatságokon, a főurak palotáiban és a kispolgár szerény szalonjában. Végül megjelent a színpadon is, rikoltozva, egy bacchanália vad bakugrásaival rémisztgetve és gyönyörködtetve a publikumot. Offenbach Orfeuszában nyeri el végső "udvarképes" formáját. S e pillanattól kezdve a Kánkán több, mint holmi szilaj, fékevesztett tánc. Különös jelképe a Második Császárságnak, az aranyborjú körül örvénylő körtáncnak, e különös birodalomnak, melynek falait, alighogy felemelték, máris a korrupció, a kegyetlen önkényuralom és a pénz titkos erői repesztették szét. III. Napóleon Párizsa fölött ott zúg hát a Kánkán. Magával sodró, őrjöngő, extatikus tánc. Ritmusába a Danse Macabre feszültsége. Egy birodalom zenéje ez, mely táncolva, rikoltozva, pezsgős poharat emelve a magasba indul el Sedan, az összeomlás felé. A Kánkán regénye nemcsak Offenbach életét mondja el, hanem egy egész történelmi korszakét is.

Kollekciók