Ajax-loader

'forgatókönyv' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Aleksander Scibor-Rylski - A ​márványember
"Vágó: ​Á, már tudom. Biztosan az élet sűrűjét kutatta, rejtett kamera a portásfülkében, mi? Meg kell mondanom, ezt nagyon szereti a televízió, a nézők már kevésbé, de szerintem a státusa biztosítva van. (A mikrofonba.) Ha készen vannak, indulhatunk. (Jegyzeteit nézegeti.) És ez, mi is lesz ez most? Á, igaz, porté: elfelejtettem. Birkut portréja. Lebilincselő téma. (Agnieszka eszegetni kezdi a nő szendvicsét. A vágó nem reagál erre, éppúgy, ahogy a teánál sem reagált. A fények kialszanak, megkezdődik a "Város születik" című filmhez felvett anyagok vetítése. A filmanyag fekete-fehér, nincs összevágva, és hang sincs hozzá.) Vágó: És...mondja...maga egyáltalán...ismerte őt? Agnieszka: Nem. Soha nem láttam. Csak a szobrát. Vágó: Akkor már választhatott volna egy jóképűbbet. És miért éppen őt választotta? Agnieszka: Nem tudom. Talán azért, mert le volt döntve." A márványember Andrzej Wajda azonos című, 1977-ben készült és nálunk is nagy sikerrel játszott filmjének irodalmi forgatókönyve. A forgatókönyvet Aleksander Scibor-Rylski (1928-1985) író, filmrendező és számos jelentős film forgatókönyvének szerzője írta.

Marx József - Sorstalanság ​filmkönyv
A ​filmkönyv egy olyan film megvalósulását követi végig, amely Kertész Imre szellemében: "nemzeti ügynek" tartja a szembenézést a holokauszttal, amikor elvették a "sorsot" honfitársaink millióitól. Hogy az Olvasó a legteljesebb ismeretek birtokába juthasson, a könyv végigkíséri a film születését a kész kópiáig. Fontosnak tartja, hogy a rendező személye szinte személyes ismerősévé váljon: megértse azt a ritka következetességet, amely nélkül a film el sem készülhetett volna. A közvéleményt ugyan meglepte, hogy Koltai Lajos, a minden tekintetben sikeres operatőr rendezni akar, a szakma azonban tudta: nem első filmes bemutatkozásról van szó, hanem nagyobb igények beteljesüléséről. A könyv első fejezete éppen ezért pályaképet rajzol Koltai Lajosról. Természetesen nem azt magyarázza meg, hogy az operatőr "nyilvánvalóan" rendező is, hanem elemzi annak a biztos ízlésnek a kialakulását, amely a Sorstalanság megfilmesítésében a siker egyik legfőbb záloga. "Számon kéri" a rendezőn saját - írásban is rögzített - koncepcióját, amelynek alapvető érdekessége, hogy a történetet rögtön eredeti képiségében ragadta meg. A könyv második fejezete, amely a koncepciótól az első forgatási napig tartó időszakot tekinti át, két nehéz kérdést szeretne egyértelműsíteni. Az egyik: miért éppen Koltai Lajos nyerte el Kertész Imre bizalmát, amelyet az író a Nobel-díj után nemhogy visszavont volna, hanem még megerősített is. A másik: vajon Koltai Lajos "érintettsége" a holokauszt történetében elég mély-e, hogy kellő empátiával tudja ábrázolni a regény kamasz főhősét. Mindkét kérdés összefügg azzal, hogy a magyar holokausztot milyen mélyen tekintjük a magyar történelem kérdésének. A könyv rekonstruálni fogja azt a szellemi és pszichikai folyamatot, amelyben Koltai Lajos fölismerte, hogy nem az "ő ügyükről" van szó, hanem a miénkről, hiszen olyan a világ, hogy nem szűnt meg annak a veszélye, hogy - a regény egyik jelenetét idézve - leszállítsanak bennünket egy buszról, és elvegyék tőlünk a sorsunkat. Nem kétséges tehát, hogy Koltai Lajos a film megcsinálhatóságáért önmagával is folytatott küzdelemben érzelmileg is érintett lett. A fejezet további része az alkotófolyamatot mutatja be, elsősorban a tizenegy hetes forgatási időszakot, nehézségeit (leállás, pénzhiány) és örömteli pillanatait, majd az utómunkálatok "csendesebb" időszakát. A "filmkönyv" műfajából következően ez a rész sem utólag rekonstruálja az eseményeket például anekdoták segítségével, hanem a szerző folyamatos jelenlétével, napi feljegyzéseivel lehetőség nyílik a valódi események, a valódi hangulatok megörökítésére. Nem egyszerű forgatási napló lesz ez a fejezet, hanem ráirányítja az Olvasó figyelmét a film tartalmi és érzelmi csúcspontjaira. A kötetet beszélgetés zárja Kertész Imrével. A történetet még egyszer áttekintjük az ő szemszögéből is, és tanúi lehetünk annak, hogyan alakult ki példaszerű alkotói együttműködés az író és a rendező között. A könyvet - minden tartalmi egységében - képek sokasága illusztrálja. Természetesen a legtöbb kép a film történetének rekonstruálását teszi lehetővé, illetve segítheti, hogy a film nézője élményeit magas szinten tartsa ébren. A szerző, Marx József a film gyakorlatának és elméletének szakembere. Könyvei Jancsó Miklósról vagy Szabó Istvánról ezt kellőképp bizonyítják. Mivel Koltai Lajos pályáját legalább három évtizede közelről nyomon kísérte, közte és a Sorstalanság rendezője között megvolt az a bizalom, amely a "filmkönyvnek", ennek a sok tekintetben újszerű műfajnak a megvalósításához szükséges.

J. K. Rowling - John Tiffany - Jack Thorne - Harry ​Potter és az elátkozott gyermek
Tizenkilenc ​évvel a roxforti csata után… Harry Potter élete sosem volt könnyű – és most sem az, amikor a Mágiaügyi Minisztérium túlhajszolt dolgozójaként, férjként és három iskoláskorú gyermek apjaként kell helytállnia. Miközben Harry a múlttal viaskodik, kisebbik fiának, Albusnak is meg kell küzdenie a reá nehezedő családi örökséggel. A múlt és a jelen vészjósló összeolvadása azzal a ténnyel szembesíti apát és fiát, hogy a sötétség néha egészen váratlan helyekről támad. A _Harry Potter és az elátkozott gyermek_, J.K. Rowling, John Tiffany és Jack Thorne új műve, a nyolcadik Harry Potter-történet, egyszersmind az első, amit színpadon hivatalosan bemutattak. Színpadra írta: Jack Thorne. Ez a könyv, amely a színházi próbák szövegkönyvének különleges kiadása, lehetővé teszi, hogy azok is nyomon követhessék Harry Potternek, valamint családjának és barátainak sorsát, akik nem látták a darabot. Az ősbemutatóra 2016. július 30-án a londoni West Enden került sor. A _Harry Potter és az elátkozott gyermek_et elsőként a Sonia Friedman Productions, Colin Callender és a Harry Potter Theatrical Productions vitte színre.

Ingmar Bergman - Filmtrilógia
Három ​variáció egy témára, a magányra és közönyre: erről szól Ingmar Bergman neves svéd rendező három filmje, amelynek irodalmi forgatókönyvét kapja itt az olvasó. "... Tükör által homályosan...", Úrvacsora, A csend - a három film Bergman szándéka szerint összefüggő egészet alkot; az író-rendező a mai kapitalista társadalomban uralkodó magánynak, elembertelenedésnek egy-egy oldalát mutatja meg bennük. A filozófus-filmrendező három filmje sötés képet rajzol a mai kapitalista világról. Ám Bergman próbál megragadni "örök értékeket", s a hatvanas évek emberének kapaszkodóit keresi, hogy kijuthasson a magány, a közöny áradatából. Isten hallgat - vonul végig a három filmen a felismerés -, ezért itt, ezen a földön kell majd keresni valamit, amibe belefogózkodhatnak Bergman hősei.

Woody Allen - Annie ​Hall
A ​csetlő-botló, bizonytalan, suta manhattani komikus, Alvy Singer egy teniszklubban ismerkedik meg a vonzó Annie-vel, és a maga idegbeteg módján azonnal bele is szeret. A többi, ahogy mondani szokás, ma már történelem - mégpedig filmtörténelem, ugyanis ez a máig páratlanul népszerű Woody Allen talán legkiemelkedőbb alkotásának, az Oscar-díjas Annie Hallnak az alaphelyzete. A cinikus Alvy és az önmagát kereső Annie bontakozó kapcsolatának hol romantikus, hol komikus, hol pedig szánalmasan kisszerű epizódjai - a kirándulások, a civakodások, a közös szexuális tapasztalatok - egyszerre tükrözik és parodizálják a New York-i értelmiségi társadalom életmódját, gondolatvilágát. A történet egy szerelem tündöklésének és bukásainak neurotikus mementója, a sziporkázó poénoknak köszönhetően mégis végtelenül szórakoztató.

Cormac McCarthy - A ​jogász
Cormac ​McCarthy Pulitzer-díjas író eredeti forgatókönyve egy jogász történetét meséli el, akit teljesen rabjává tesz a vágy, hogy meggazdagodjék és elkápráztassa menyasszonyát, így aztán kockázatos drogcsempész ügyletbe keveredik. A nagy tétekben folytatott kokainkereskedelemhez két kapcsolata révén kerül közel: Reiner titokzatos és aligha tisztakezű, szerelme, a csábító Malkina pedig olyannyira nem mindennapi jelenség, hogy házi kedvencként két gepárdot tart. Amikor az események helyszínei között Mexikó is feltűnik, minden komorabbá, erőszakosabbá és züllöttebbé válik. A bűn és az emberi mohóság kockázatáról, következményeiről és a kettő közötti egyensúlyról szóló, sodró lendületű, megdöbbentő és felkavaró történet Cormac McCarthy írói erényeinek legjavát mutatja meg. A filmváltozatot Ridley Scott rendezte. A főszerepekben Michael Fassbender, Penélope Cruz, Cameron Diaz, Javier Bardem és Brad Pit

Szabó Magda - Abigél ​- Forgatókönyv
Szabó ​Magda nem sokkal a regény megszületése után dolgozni kezdett a filmes adaptáción. "Én most nyakig vagyok az Abigél tévéforgatókönyvében" - újságolta egy 1971 szeptemberében kelt levelében. Az írói hagyatékban fellelt kész filmforgatókönyv, amelyet technikai utasítások nélkül, illusztrált irodalmi forgatókönyvként adunk közre, 1976-77-es keltezésű. A Zsurzs Éva rendezte, remek színészi alakításokat őrző, ma már ugyancsak klasszikus négyrészes tévéfilmsorozat 1978-ban készült el. A forgatókönyv jelenetezése, dialógusai feszesebb, dramatizáltabb formába sűrítik a regényt: semmi nem vész el, csak átalakul. A film is meglehetősen pontosan követi a forgatókönyvet, bár egy-egy epizód kimaradt, néhány mondat más szereplőtől hangzik el, Hajdú tanár úr a filmben tanárnő, olykor változik a szórend - ezek azonban jelentéktelen eltérések. A regény, a forgatókönyv és a film szelleme ugyanaz: Szabó Magda szelleme.

Bihari Mihály - Bíró Zoltán - Lengyel László - Király Zoltán - Kizárt ​a párt
Lengyel ​László: "Én örültem volna, ha a magyar gazdaság kijön a bajból, nem magamat akartam igazolni a csőddel. Minden fórumon el kell mondanunk, hogy ég a ház! Mert a Tűz van babámban Milos Forman olyan jól lefilmezte, hogy az nem megoldás, ha az öreg parasztot megfordítjuk, hogy ne lássa, ég a háza. Mert most ezt csináljuk. Hátat fordítunk és hátat fordíttatunk mindenkivel: Nem ég! De mi megmondtuk, hogy ég." Bihari Mihály: "Ezt a kizáró határozatot nem egyszerűen azért tartom károsnak és politikai hibának, mert személyemet érinti, hanem mert alkalmas arra, hogy a társadalom és a párttagság széles rétegeiben megrendítse a hitet és a bizalmat abban, hogy a párt jelenlegi vezetése, illetve a KEB tagjai valóban a demokratikus kibontakozásnak és a párt történelmi megújulásának a hívei." Bíró Zoltán: "A társadalom egésze, és ezen belül a párttagság is kezdett ingerültté válni attól, hogy a hatalomhoz való ragaszkodásnak ideges - olykor hisztérikus - változata alakult itt ki az elmúlt években. A párttagság kezdett elégedetlenné válni a saját vezérkarával." Király Zoltán: "Radikális személycserékre van szükség, mert egészen új gondolkodású emberek kellenek. Másfajta struktúrában gondolkodni, csak egészen másképpen gondolkodó emberek tudnak. Azok, akik ezt 40 éve csinálták, nem tudnak megváltozni."

Covers_122237
elérhető
0

Örsi Ferenc - Zrínyi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ingmar Bergman - Fanny ​és Alexander
Idő: ​a század első évtizede, a helyszín: egy a többitől semmiben sem különböző, álmos svéd kisváros. A jeles tradíciókat őrző és tovább nemesítő színház igazgatója, Oscar Ekdahl hirtelen meghal, maga után hagyva feleségét, a gyönyörű, kitűnő színésznőt, Emilie-t, s három gyermekét, Amandát, Alexandert és Fannyt. Ekkor lép be életükbe a világról és erkölcsről vallott elveit merev kegyetlenséggel élő és alkalmazó Edvard Vergérus püspök, akihez Emilie feleségül megy. A tízéves Alexander és a nyolcéves Fanny sorsa egyszeriben lidércnyomásos fordulatot vesz: gyermekvállaikra iszonyú teherként nehezedik a püspök-gyám embertelen morális terrorja, amely alól csak egy rémtörténetbe illő kifejlet menekíti meg őket... Ingmar Bergman, korunk egyik legnagyobb filmrendezője írónak is kiváló. Az Oscar-díjas film alapanyagául szolgáló forgatókönyv megrendítő olvasmány, önmagában is megálló pompás irodalmi alkotás. A filmet Magyarországon is bemutatják.

Ingmar Bergman - Farkasok ​órája
A ​kötetben szereplő három alkotás - Farkasok órája (1966), Őszi szonáta (1977), A bábok életéből (1979/80) - immár teljes egészében olvasható a Bergman-életmű. A meghatározhatatlan műfajú írások - novellák? drámák? irodalmi forgatókönyvek? - ezúttal is mindig ugyanarról és mindig másról szólnak: az alapvető emberi kapcsolatokról, szeretetől, gyűlöletről, a házasság és a művészi alkotás gyötrelmeiről, a test és a szellem démonairól, vagyis - kissé leegyszerűsítve - mindig Ingmar Bergmanról. Írásai és a belőlük készült filmek mind egy bámulatosan megélt és megértett élet regényének fejezetei.

Benda Kálmán - Elek Judit - Vizsgálat ​Martinovics Ignác szászvári apát és társai ügyében
"Föld, ​te minden halandó anyja, visszaadom neked testem gépezetét! Visszatér az anyagba, amelyből vétetett. Túl korán született ebbe az országba, el kell tehát pusztulnia, hogy ne zavarja a sötétséget, ami itt uralkodik. Megbocsájtok uralkodómnak és ellenségeimnek, térdet hajtok az emberi nem oltára előtt, karomba zárom kedves hazámat. Azt kívánom, hogy kiömlő vérem hozzon boldogságot számára. Végül kézszorítással búcsúzom minden vértanú társamtól, különösen pedig anyámtól, fiú és leánytestvéreimtől, egész családomtól. Éljen az emberiség! Éljen a haza! Éljen a félrevezetett uralkodó!" (Martinovics politikai végrendelete, 1795. március.) A kötetben első ízben olvashatók magyar nyelvű fordításban a Martinovics Ignác és társai, a magyar jakobinusok ellen 1794-ben indított hazaárulási és felségsértési per legfontosabb iratai. A dokumentumok előtt közölt tévéfilm forgatókönyve az iratok alapján igyekszik közel hozni a ma emberéhez Martinovics személyét és a per lényegét.

Quentin Tarantino - Ponyvaregény
Úgy ​érzem, hogy a most induló könyvsorozat - amely Quentin Tarantino munkáit kívánja olvasható formában is elérhetővé tenni - része a T-kultusznak, de meg is haladja azt. Tarantino forgatókönyveit olvasva nem pusztán a filmek válnak felidézhetővé. A kopogós, suta, olykor a végletekig lecsupaszított mondatok bizarr, ezredvégi populáris enciklopédiává állnak össze, amelynek szócikkein nagyokat nevetünk, miközben világosan kivehető fájdalom hullámzik végig az undortól és/vagy röhögéstől görcsbe rándult bárzsingunkon. És ilyenkor egy-egy pillanatra megvilágosodunk: megpillantjuk magunkat, ahogy sodródunk egy dekomponált világ kiismerhetetlen csatornarendszerében. Tehetetlenül. Jóvátehetetlenül. Réz András "Az ölés csak egy pillanat és a véletlen műve. A legifjabb filmtörténeti klasszikus. Travolta kövér, olvas a slozin, kirohadt a zoknija, de lábában a bugi." PestiEst

Graham Chapman - John Cleese - Terry Gilliam - Eric Idle - Terry Jones - Michael Palin - Monty ​Python Repülő Cirkusza I-II.
Monty ​Python Repülő Cirkuszának teljes, Galla által magyarosított szövegkönyve. Többek között megtalálható benne a méltánytalanul elfeledett német barokk zeneszerzővel, az ulmi Johann Gambolputty-de-von-Ausfern-schplenden-schlitter-crass-cren-bon-fried-digger-dingle-dangle-dongle-dungle-burstein-von- knacker-thrasher-apple-banger-horowitz-ticolensic-grander-knotty- spelltinkle-grandlich-grumblemeyer-spelter-wasser-kurstlich-himble- eisenbahnwagen-guten-abend-bitte-ein-nürnburger-bratwürstel-gespurten-mitz-weimache-luber-hundsfut-gumeraber-schönendanker-kalbsfleisch-mittleraucher-von-Hautkopft utolsó élő rokonával, az ulmi Karl Gambolputty-de-von-Ausfern-schplenden-schlitter-crass-cren-bon-fried-digger-dingle-dangle-dongle-dungle-burstein-von- knacker-thrasher-apple-banger-horowitz-ticolensic-grander-knotty- spelltinkle-grandlich-grumblemeyer-spelter-wasser-kurstlich-himble- eisenbahnwagen-guten-abend-bitte-ein-nürnburger-bratwürstel-gespurten-mitz-weimache-luber-hundsfut-gumeraber-schönendanker-kalbsfleisch-mittleraucher-von-Hautkopfttal készült interjú is.

Ingmar Bergman - Színről ​színre
A ​filmforgatókönyv sokféle lehet. Akadnak rendezők, akik állítólag úgyszólván forgatókönyv nélkül, legföljebb afféle alkalmi cédulák segítségével rögtönzik filmjüket. Mások szakkifejezésekkel, ábrákkal, száraz, lapos leírásokkal igazítják el magukat és munkatársaikat. Bizonyos filmekben a párbeszéd, a cselekmény olyan alárendelt szerepet játszik, s olyannyira a látvány dominál, hogy a mégoly élvezetesen megírt filmnovella is csak a film színtelen reprodukciójaként olvasható. Ingmar Bergman azok közé a rendezők közé tartozik, akiknek filmjeit a forgatókönyv felől is meg lehet közelíteni. Természetesen a film nála is merőben új minőség az irodalmi vázlathoz képest, a forgatókönyv vagy filmnovella viszont a maga irodalmi eszközeivel már-már irodalmi értékű előlegezését nyújtja a film bizonyos eleminek. Némi túlzással azt mondhatnánk, Bergman maga teremti meg azt az irodalmi alapanyagot, amit más filmrendezők sokszor íróktól kölcsönöznek. A film Strindbergje ő, aki amellett, hogy filmrendező a javából, ősének drámaírói tehetségéből is örökölt, és forgatókönyveinek közreadása nemcsak filmjei felelevenítéséhez szolgáltat fogódzót, hanem ezt a drámaírói tehetséget is érzékelteti. Bergman eddig elkészült harminchét filmjéből tizenkettőt mutat be kötetünk hol inkább drámaként, hol inkább novellaként olvasható irodalmi előzékkel. Soruk az 1956-ban készült A hetedik pecsét-tel kezdődik, és az 1977-ben bemutatott Kígyótojás-sal zárul. "Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre", idézte annak idején Pál apostol korintusbeliekhez írt levelet a már könyv alakban is ismert Trilógia első darabjának címe: Tükör által homályosan. Az 1975-ben készült és később filmváltozatban is bemutatott tévéfilm-sorozat már "színről színre" láttatta hősnőjével és nézőivel, ami annak idején még csak tükör által homályosan látszott. Ha nem is evilágot és túlvilágot elválasztó bibliai idézet értelmében, e két filmcím s a velük megidézett két létélmény alkalmas útjelzőül kínálkozik Bergman pályáján. Bergman filmjei korunk polgári társadalmának mély válságát, ennek a válságnak az emberi lélekre, az emberi kapcsolatokra tett pusztító hatását tükrözik. Hőseit életüknek abban a határhelyzetében figyelhetjük meg, amelyben szembe találják magukat ennek a lélekpusztításnak addig lappangó követelményeivel. Bergmant, bár szokás őt egyszerűsítő tévedéssel filmrendező-filozófusnak tartani, mindig jobban érdekelték a következmények, mint az okok. Igaz, korábbi filmjeiben, így a Trilógia első két darabjában vagy A hetedik pecsét-ben korunk magára hagyott emberének kétségbeesését vallásos fogalomkörű és egzisztencialista felhangú világmagyarázattal okaira nézve is firtatta, de igazán hatásosat s maradandót azokkal a filmjeivel alkotott, amelyekben a szorongó, magányos, önpusztító embert ábrázolja páratlan pszichológiai érzékkel, és viselkedésének hátterében csak sejteti, nemegyszer mitizálva, elvontan, azokat a történelmi-társadalmi összefüggéseket, amelyeket hősei megtestesítenek. Ilyen mitikus, képes beszéd a biblikus címadás is. Karin még csak tükör által homályosan látta, hogy nincs Isten, hogy az embernek reménytelenül magára hagyatva kell megvívnia élettel-hallál, a sokáig sérthetetlennek látszó Jenny már színről színre találkozik szembe a földi élet poklával. A tókör-által-homályosan-látás tébolyba taszított, a színről-színre-látás kíméletlensége a felépülés esélyét is hordozza. Bergmann arra kínál lehetőséget, hogy hőseivel együtt átéljük a szembesítés határhelyzeteit, és művészete azt példázza, hogy a megszabadulás útja a gyötrelmesen őszinte szembesítésen át vezet.

Quentin Tarantino - Jackie ​Brown
Sorozatunk ​harmadik kötete, a Jackie Brown már egy legendává vált Tarantino alkotása, mégis látszik rajta az új utak keresése (persze a hagyományos Tarantino-stílus megőrzése mellett). Az alap ezúttal Quentin Tarantino kedvenc szerzőjének, Elmore Leonardnak Rum Punch című krimije. Egy egyedülálló, attraktív stewardess története, aki szerény fizetését illegális pénzcsempészettel egészíti ki. S amikor egy nap lebukik, kezdetét veszi a nagy játszma, ahol a sok kemény, tapasztalt férfi között egy elegáns, vonzó nő keveri a kártyákat… Tarantino mindezt megfűszerezi a rá jellemző csavaros szerkesztéssel, hozzáadott még egy-egy adag Samuel L. Jacksont, Bridget Fondát, Robert de Nirót és Michael Keatont, egy pici szexet, valamivel több vért és izgalmat, s ami mindebből megszületett: egy klasszikus krimi, amúgy Tarantino módjára.

William Goldman - Mit ​is hazudtam?
Goldman ​a hollywoodi forgatókönyvírók doyenje: többek között két Oscar-díjjal (Butch Cassidy és a Sundance kölyök, Az elnök emberei), valamint két Életmű-díjjal rendelkezik. Emellett ismert regényíró, az ő műve például a Maraton életre-halálra című könyv. 1983-ban már írt egy azóta klasszikusnak számító hollywoodi kulisszatörténetet - öt évre indexre is tette a filmváros. Most ez az egészségesen cinikus szakember - egyben utolérhetetlen mesélő - elénk tárja mindazt, ami 1985 óta az amerikai filmszakmában történt. Az első rész hét legutóbbi filmjének forgatásába, háttértörténetébe vezeti be az olvasót, a második részben híres forgatókönyveket elemez, kimutatva erősségeiket, gyengéiket, hatásmechanizmusukat, azt, hogy mi működik és mi nem, s azt is, hogy miért. (Pl. Észak-északnyugat, A hetedik pecsét, A kínai negyed.) A harmadik rész példákat hoz arról, miből meríti a forgatókönyvíró az anyagát - újsághíreket, kihallgatott sztorikat ír le, azután bemutatja, hogyan látna neki a feldolgozásuknak, mik a buktatók, melyikből lehetne hatásos végtermék, melyikből nem. A negyedik rész pedig egy teljes forgatókönyv, melyet e könyv kedvéért írt Goldman, felkérve kollégáit, hogy szedjék ízekre, s véleményüket csorbítatlanul közli is. Letehetetlen, hasznos könyv. Lenyűgöző hatású benne a sok nagyszerű portré - például Clint Eastwoodé, Gene Hackmané vagy Michael Douglasé - és az egyes fejezetrészek között, illetve a fejezetek végén közölt, valamilyen tételt illusztráló hollywoodi sztori. A magyarázó lábjegyzeteket írta: Upor László.

Jevgenyij Jevtusenko - Én ​szólok: Kuba!
Egy ​csodálatosan szép, napsugaras, de sokáig sárba tiport ország, s egy szorgos, derűs lelkű, de iszonyú nyomorba taszított és elnyomott nép újjászületésének nagyszerű napjait eleveníti meg ez a könyv úgy, ahogy mindezt a költő látta. Jevtusenko nagyerejű, költői ihletettségű képei híven tükrözik a forradalmi vihart, amely a szigetországon végigsöpörve megteremtette az új, szabad életet. Lírai szépségével, prózai költeményekre jellemző tömörségével, szenvedélyességével és nemes emelkedettségével maradandó élményt nyújt ez a mű az olvasónak.

Jean-Paul Sartre - Freud
Nem ​életrajzi regény, hanem forgatókönyv ez a mű, amelyet szerzője John Huston amerikai rendező kérésére írt meg. Két változatban is elkészült, de a második befejezetlen maradt, sőt, egy része el is kallódott. Az első változat is posztumusz jelent meg. Bár megrendelésre írta művét, Sartre-t rabul ejtette a téma, éppen ezért nem igazán figyelt a forgatókönyv terjedelmére, és a szöveg így kissé hosszúra sikeredett. Az átjavított változatot Sartre nem fogadta lelkesedéssel, talán még az 1961-ben elkészült filmet sem látta, amelyet angol nyelvterületen Freud, a titkos szenvedély, a francián pedig Freud, bevallatlan vágyak címmel forgalmaztak. A műből egy „ellentmondásos, erőszakos és visszafogott személyiség képe rajzolódik ki..., aki örökös harcot vív, makacsul és fájdalmasan, önmagával és környezetével” – írta a bevezetőben J.-B. Pontalis. A könyv nem igazán nevezhető történelmi dokumentumnak, viszont meglehetősen hiteles képet rajzol egy olyan ellentmondásos személyiségről, amilyen Freud volt.

Miskolczi Miklós - Szabó György - Nyolc ​évszak
Brigi ​falusi lány nagy ambíciókkal. Elhatározza, hogy Budapestre megy szerencsét próbálni. Szülei azt szeretnék, ha lányuk követné a családi hagyományokat és pedagógusnak készülne, Brigi azonban színésznő szeretne lenni. Ezért megszökik otthonról, s csak egy levelet hagy hátra. Felvételizik a Színművészeti Főiskolára, de elutasítják. A felvételin megismerkedik Alexszel, akinek szintén nem sikerült a vizsgája, és lassan szerelem bontakozik ki közöttük. Eközben otthon tombolnak az indulatok, Brigi apja, Laci bácsi őrjöng, és mozgósítja fiát, "kis Lacit", hogy vesse be kapcsolatait a rendőrségnél és találja meg Brigit. Kiderül, hogy Brigi rokonoknál húzta meg magát: Klári néninél alszik, Géza bácsinál dolgozik, mint pincérnő, ill. néha meglátogatja Rudi bácsit is.

Balázs József - Fábri Zoltán - Magyarok
A ​második világháború már javában folyt, amikor német ügynökök jöttek Magyarországra, hogy mezőgazdasági munkára toborozzanak embereket. Így ment ki minden évben egy-egy csoport magyar napszámos, cseléd Németországba. Az agyonrugdaltak. A szegénységükbe beleháborodottak. Akikről tíz bőrt már lehúztak, hogy azután lehúzzák a tizenegyediket is. Balázs József immár közismert, átütő sikerű regényének új kiadását tartalmazza kötetünk. Kiegészítve a művel egyenértékű forgatókönyvvel, amely Fábri Zoltán háromszoros Kossuth-díjas rendezőnk alkotása. Ugyanő álmodta, rendezte filmvászonra a nagyszerű "Magyarok"-at. Végül - Balázs József tollából - kifejezetten izgalmas forgatónaplót olvashatunk a film elkészítésének ötletétől egészen a nagyszerű megvalósulásig.

J. K. Rowling - Jack Thorne - John Tiffany - Harry ​Potter and the Cursed Child
Based ​on an original new story by J.K. Rowling, Jack Thorne and John Tiffany, Harry Potter and the Cursed Child, a new play by Jack Thorne, is the first official Harry Potter story to be presented on stage. It will receive its world premiere in London’s West End on 30th July 2016. It was always difficult being Harry Potter and it isn’t much easier now that he is an overworked employee of the Ministry of Magic, a husband, and father of three school-age children. While Harry grapples with a past that refuses to stay where it belongs, his youngest son Albus must struggle with the weight of a family legacy he never wanted. As past and present fuse ominously, both father and son learn the uncomfortable truth: sometimes darkness comes from unexpected places.

Dobai Péter - Szomjas György - Rosszemberek
"Gölöncsér ​József rablóvezér csakugyan elfogatott. A T. hatóság erélyes intézkedéséért köszönetet kell szavaznunk. A háló mesterien fonatott, melybe beleesett... Meg kell azonban említenünk azon szomorú tényt, hogy a rabló vezér viselt tetteibe, gazságaiba megyénk jobbmódú polgárai, helységek elöljárói vannak belekeverve, kik orgazdálkodtak, s a rablócsapatot titkon elősegítették hajmeresztő tetteikben..." - így adott hírt egy korabeli újság a híres betyár kézre kerítéséről. Dobai Péter író és Szomjas György filmrendező egykori levelekre, feljegyzésekre, tanúvallomásokra támaszkodva filmet forgatott a somogyi szegénylegények históriájából. Kötetünk a film irodalmi forgatókönyvét és az eredeti dokumentumokat tartalmazza. Gelencsér (Gölöncsér), a bandavezér, Soromfai, az áruló, Hegyessy, a honvédtisztből pandúrparancsnokká lett főbíró és a többiek valóságos történelmi személyek. Arcélük már az okmányokból is kirajzolódik, de teljes életsorsot, plaszticitást az író teremtő képzelete adott nekik. Rendhagyó nyomozásra invitáljuk tehát mindazokat, akik szeretik a "történelmi krimit", és kíváncsiak a kiegyezés előtti Magyarországon élethalálharcukat vívó rosszemberek sorsára; de az alkotók remélik, ha az olvasó bepillantott a csodálatosan eleven, régi szövegekbe, örömmel vesz részt játékunkban, és hajlandó tanújává szegődni a tények műalkotássá formálódásának is.

Ingmar Bergman - Öt ​vallomás
Amióta ​Ingmar Bergman, a filmrendező befejezte aktív alkotói tevékenységét, az irodalom színpadán megjelent Ingmar Bergman, az író, s a Laterna magica, A legjobb szándékok, a Vasárnapi gyerekek és az Ötödik felvonás megjelenése óta egyre nyilvánvalóbb, hogy olyan jelentős írói életmű születésének vagyunk tanúi, amely méltó párja és elválaszthatatlan folytatása a rendezői életműnek. Ugyanaz a kíméletlen őszinteség, ugyanaz a szigorú önvizsgálat, bölcs emberismeret, harag, kegyetlenség és szeretet, és ugyanaz a lényeglátás, ugyanaz a mesterségbeli tudás, mint a filmekben és színházi rendezésekben - csak ezúttal az írói mesterségé. Az Öt vallomás a fiatal anya alakját rajzolja meg - s ezzel az önéletrajzi ihletésű regények világának legbelső burkát töri fel, legfájóbb és legfélelmetesebb titkát árulja el, legnagyobb szenvedélyeit és leggyötrőbb szenvedéseit mutatja fel bámulatos nyíltsággal és drámai tömörséggel.

Moldován Domokos - A ​halottlátó
A ​halottlátó forgatása idején egyre jobban izgatott, hogy milyen életet élhet egy olyan ember, aki jár a halottlátóhoz s más jósokhoz. Így a film befejezése után sokféle, jósokban hívő és hozzájuk járó asszonnyal, fiatal lánnyal készítettem beszélgetéseket, de valahogy nem találtam rá - a sok munka ellenére sem - az "igazira". Végül a feleségem - igazán prózai helyen - a fodrásznál olvasta a Nők Lapjában azt a cikket, aminek alapján Rontás és Reménység című filmemhez hozzákezdtem. Mivel igazán ritkán kerül a kezembe a Nők Lapja, így utána kellett iramodjak, s megszerezzem azt a bizonyos példányt. A cikk igencsak felizgatott: Ördögűzés Pestlőrincen! Ismét egy az illúzióra vágyó milliók közül.

Grunwalsky Ferenc - Hernádi Gyula - Vörös ​rekviem
Hernádi ​Gyula kisregénye, a Grunwalsky Ferenccel közösen írt filmforgatókönyv, a Sallai Imre és Fürst Sándor statáriális tárgyalásával és jogtalan elítélésével kapcsolatos korabeli pártdokumentumok, a filmrendező eddigi pályáját áttekintő, alkotói törekvéseit megvilágító magnóbeszélgetés - ezt tartalmazza a Vörös rekviem című nagy sikerű filmalkotás születésének fontosabb állomásait végigkísérő értékes és izgalmas kötet. Történelem, szépirodalom és filmművészet megelevenítő hármas tükrében lép elénk a kommunista mártír-hős, Sallai Imre alakja: a bátor, igazságszerető, "romantikusnak" tartott kisfiú, a törhetetlen jellemű, fegyelmezett forradalmár, a halált is felemelt fővel vállaló igaz ember. Az író és a rendező "az általánost keresték az egyesben, a mát - a tegnapban", mértéket, példát, eszmei tanulságot. Hiteles történelmi atmoszférát teremtve feltárták a hős életének legrejtettebb lelki mozgatórugóit, a Horthy-fasizmus elnyomó hatalmi gépezetének első mechanizmusát és az embertelen rendszer megdöntésére s egy új, emberibb világ létrehozására törekvő kommunisták harcának értelmét és nagyszerűségét.

Covers_157599
elérhető
1

Bacsó Péter - Áramütés
Ötlettől ​a filmig

Szőts István - G. ​B. L.
„Az ​Uram, Szőts István 1985-ben fejezte be a Gróf Batthyány Lajos főbenjáró peréről írt forgatókönyvét, melyet a fiatalok nemzeti tudatának erősítésére, és főként 'egy fellobbanó kis mécsesláng'-nak, 'néma főhajtás'-nak szánt az 'ártatlanul megölt első felelős magyar miniszterelnök emléke előtt.' Úgy érzem, az ő végakaratát is teljesítem azzal, hogy a Batthyány Emlékév keretében, ezt az 1987-ben a Magvetőnél megjelent irodalmi forgatókönyvet ismét eljuttatjuk az olvasókhoz.” _Szőtsné Gyenes Mária_

Bódy Gábor - Tüzes ​angyal / Psychotechnikum azaz Gulliver mindenekelőtti utazása Digitáliában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

J. K. Rowling - Legendás ​állatok és megfigyelésük
1926-ot ​írunk. Amikor az ifjú magizoológus, Göthe Salmander megérkezik New Yorkba, még csak nem is sejti, hogy az eseményeknek milyen különös láncolatát indítja el. Mágikus bőröndjéből ugyanis kiszökik néhány varázslény, akiknek üldözése közben ő és újdonsült barátai sokkal nagyobb veszedelmekkel is szembekerülnek, mint amekkorát egy szerelmes randalór vagy egy aranytól megrészegült orrontó furkász jelent. A Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola könyvtárának népszerű darabja, a Göthe Salmander által írt Legendás állatok és megfigyelésük adott ihletet J.K. Rowlingnak, a Harry Potter-könyvek szerzőjének e forgatókönyv megírásához. Rowling csodálatos világának rajongói lapról lapra élvezhetik az írónő megkapó humorát, varázsvilág-építő fantáziájának működését és mély, megértő szeretetét úgy a pálcaforgató, mint a varázstalan emberek iránt. Lebilincselő olvasmány és igazi kuriózum minden gyűjtő számára.

Marc Norman - Tom Stoppard - Szerelmes ​Shakespeare
A ​Madách Színház állította színpadra a Szerelmes Shakespeare című komédiát, amelynek szövegkönyvét ezúttal az olvasóközönség is megismerheti, Szabó T. Anna fordításában. William Shakespeare, London színházvilágának ifjú reménysége 1593 nyarán kétségbeesve szembesül azzal, hogy írói válságba került, és képtelen befejezni új darabját, a Romeo és Juliát. Mecénások, színigazgatók várják türelmetlenül a művet, ám ihlet nélkül nem jönnek új gondolatok, múzsa nélkül pedig nincs ihlet. Ekkor találkozik Viola de Lessepsszel, és első látásra beleszeret. A színészetről régóta ábrándozó Viola főszerepet kap a darabban, és lelkesen próbálja Romeo szerepét. Ez azért érdekes, mert abban az időben nő nem léphetett színpadra. Közben a fiatalok szerelme is beteljesül, boldogságuk azonban nem tart sokáig, mert Erzsébet királynő kötelezi a lányt, hogy feleségül menjen Lord Wessexhez.

William Goldman - Which ​Lie Did I Tell?
Something ​odd, if predictable, became of screenwriter William Goldman after he wrote the touchstone tell-all book on filmmaking, Adventures in the Screen Trade (1983), he became a Hollywood leper. Goldman opens his long-awaited sequel by writing about his years of exile before he found himself--again--as a valuable writer in Hollywood. Fans of the two-time Oscar-winning writer (Butch Cassidy and the Sundance Kid, All the President's Men) have anxiously waited for this follow-up since his career serpentined into a variety of big hits and critical bombs in the '80s and '90s. Here Goldman scoops on The Princess Bride (his own favorite), Misery, Maverick, Absolute Power, and others. Goldman's conversational style makes him easy to read for the film novice but meaty enough for the detail-oriented pro. His tendency to ramble into other subjects may be maddening (he suddenly switches from being on set with Eastwood to anecdotes about Newman and Garbo), but we can excuse him because of one fact alone: he is so darn entertaining. Like most sequels, Which Lie follows the structure of the original. Both Goldman books have three parts: stories about his movies, a deconstruction of Hollywood (here the focus is on great movie scenes), and a workshop for screenwriters. (The paperback version of the first book also comes with his full-length screenplay of Butch; his collected works are also worth checking out). This final segment is another gift--a toolbox--for the aspiring screenwriter. Goldman takes newspaper clippings and other ideas and asks the reader to diagnose their cinematic possibilities. Goldman also gives us a new screenplay he's written (The Big A), which is analyzed--with brutal honesty--by other top writers. With its juicy facts and valuable sidebars on what makes good screenwriting, this is another entertaining must-read from the man who coined what has to be the most-quoted adage about movie-business success: "Nobody knows anything." --Doug Thomas

Kollekciók