Ajax-loader

'festészet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Viktor Lazarev - Bizánci ​festészet
A ​templomépületek, a mozaikok, a falfestmények, az ikonok, a kegyszerek, a miseruhák, a szertartások, az egyházi énekek, a liturgikus szövegek mind szerves elemei a kultusznak, amelynek feladata, hogy miközben esztétikai élvezetet nyújt, a mennyekbe emelje a hívő lelkét... A bizánci ember a mennyországban érezte magát, amikor hallgatta a zsolozsmát, amely a pillanathoz illő hangulattal eltöltötte, látta a lobogó gyertyák százait és a mozaikok aranyán át villódzó visszfényeket, elmélyedve szemlélte a bolthajtásokat díszítő evangéliumi jeleneteket, vagy magán érezte a falakról vagy az ikonokról rámeredő szentek és aszkéták tekintetét, amikor a gazdag ornátusba öltözött papok felmutatták a színes zománccal borított, csillogó kegyszereket, s felhangzott az ékes szavú prédikáció... Viktor Lazarev, a neves szovjet művészettörténész tanulmányai történelmi-társadalmi háttérbe ágyazva mutatják be a bizánci művészet páratlan festészeti emlékeit, ikonográfiai típusait. A magyar olvasó számára ez a könyv ad először átfogó képet Bizánc szellemi és művészeti világáról.

Henri Perruchot - Van ​Gogh élete
Henri ​Perruchot művész-életrajzait a magyar olvasóközönség is megszerette. A nagy példányszámban megjelent Gauguin-, Cézanne- és Manet-köteteknek már elkészült, illetve készülőben van a második kiadása. A kitűnő francia műtörténész irodalmi eszközökkel, regényes formában eleveníti meg hőseit, a XX. századi művészet nagy újítóit, de az olvasmányosság mindig tudományos igényű hitelességgel párosul. A sok dokumentum felhasználásával készült életrajzok a modern művészet kutatói számára is forrásértékű pályaképek. Van Gogh életrajzában meggyőzően érzékelteti a szerző, hogy az egészen egyéni utakon járó tragikus életű művész alkotásai, a meg nem értés, a magány, a fájdalom és meghasonlás közepette készült képei az igazi művészet varázsa folytán hogyan válhattak az utókor számára az élet örömeit, szépségét és a belső megbékélést árasztó élményforrásokká egyre nagyobb tömegek számára.

Dallos Sándor - A ​nap szerelmese
Munkácsy ​Mihály, a legnagyobb magyar festő regényes életrajzának első része ez a könyv. Nehéz fiatalsága, pályakezdő éveinek viszontagságai összegződnek e kötetben, bemutatva a századvégi magyar Alföld világát, a polgárosodó főváros forgatagát, a bécsi festőiskolát. Szinte népmesehősként indul el életútján a kis asztalosinas. Pályája töretlenül ível felfelé, mégis már ebben a kötetben felsejlenek a tragédiák, amelyek egész életútján ott sötétednek. Hite, energiája, a szépség utáni vágya, tehetsége azonban elpusztíthatatlan, a tragédiák is művészete kiteljesedésének eszközei.

Aranyecset
elérhető
23

Dallos Sándor - Aranyecset
Az ​Aranyecset Munkácsy Mihály regényes életrajzának második kötete, amelyben az író a művész párizsi éveit mutatja be; a siker, a beérkezés éveit, örömeit és gyötrelmét, s a betegség okozta művészi és emberi hanyatlást. Dallos Sándor teljes részletességgel avatja be az olvasót a festõ életének minden mozzanatába. Magánéletének intim részleteit éppúgy megismerhetjük, mint fizikailag és szellemileg egyaránt kemény munkáját. A két regénybõl egy mozgalmas, romantikus és drámai életutat ismerhet meg az olvasó, melynek hatására alig várja, hogy a festõ műveivel találkozzon, és újra meg újra megcsodálhassa azokat.

Peter Watson - Kettős ​(kép)ügynök
1979. ​februárjában, egy hűvös estén, Firenzében Peter Watson, a londoni Sunday Times munkatársa belelapoz egy "TITKOS" jelzésű vaskos dossziéba, amely a műkincslopás nemzetközi alvilágának gyanúsítottjairól tartalmaz adatokat. Vendéglátójával, Rodolfo Sivieróval, a dosszié tulajdonosával hamarosan meg is egyeznek: mivel a műkincslopással foglalkozó rendőri szervek java része maga is korrupt, csak olyan személy eredhet a festmény nyomába, aki nincs kapcsolatban velük. Peter Watson vállalkozik a feladatra: eltűnik mint közismert újságíró, álnevet vesz fel, küllemét is megváltoztatja, s mint A. John Blake, rejtélyes műkereskedő bukkan fel előbb a londoni, majd a nemzetközi színtéren. S ezzel kezdetét veszi egy páratlanul izgalmas "igaz történet": a kettős életet élő, később állandó életveszélyben forgó Watson-Blake egyre mélyebbre merül a műkincslopás- és csempészet szervezett alvilágába... A Kettős (kép) ügynök korunk oly sajnálatosan ismerős világjelenségéről tudósít hitelesen, bármely bűnügyi regénynél izgalmasabban. Nem véletlen, hogy a nyugati könyvpiacnak máig egyik legynagyobb slágere.

Pierre La Mure - Moulin ​Rouge
Toulouse-Lautrec ​élete - aki gyermekkorában nyomorékká vált, s aki csak mérhetetlen akaraterejének és szívósságának köszönhette, hogy kivételes művészi képességeit ki tudta bontakoztatni - valóban hálás téma a regényírónak. S Pierre la Mure kezén nem sikkad el az a lehetőség, amelyet témája nyújt: színes meseszövés, jó karakterábrázoló készséges, éles szeme, amely felfedezi a századvégi párizsi élet jellegzetes vonásait, együttérzése, melyen nyomon kíséri könyve hősének küzdelmes fejlődését - mindez biztosítja, hogy az olvasó érdeklődése nem lankad. A Montmartre, a műtermek, az éjszakai mulatók életét - amelynek művészi ábrázolása oly döntő hangsúllyal szerepel Toulouse-Lautrec életművében - a könyv szerzője a regényíró eszközeivel állítja elénk. De eközben módot talál arra is, hogy az akkori párizsi művészeti élet egyes kiemelkedő alakjai - Vincent von Gogh, Oscar Wilde, Yvette Guilbert, Sarah Bernhardt, Emile Zola és mások - itt-ott felbukkanjanak a könyv lapjain.

Udvary Gyöngyvér - Vincze Lajos - Az ​ismeretlen szomszéd
Udvary ​Gyöngyvér és Vincze Lajos műve nehezen sorolható a megszokott útleírások rendjébe. Már csak azért sem, mert a toll és az ecset együttes revelációjában újszerű műfaj jelentkezése ez a könyv. Ők maguk úti beszámolónál nevezik művüket, amelyben "szóval mondják el, amit ecsettel nem lehet, és ecsettel, amit a szó nem képes elmondani.

Passuth László - A ​harmadik udvarmester
Diego ​Velázquez, a regény csendes hőse látszólag alig lép az események előterébe, ám négy évtizedet tölt a XVII. század első felének leghatalmasabb udvarában, a madridi Alcázarban. Itt félelmes megfigyelőképességével, művészetének géniuszával rögzíti le a spanyol világhatalom szétbomlásának oly válságos és változatos korszakát. A Spanyol Aranyszázad a rendkívüli szellemek különös ragyogásával árasztja el az alapjában szegény, kivérzett országot, mely fölött örök árnyékként húzódik meg az Inkvizíció. A feltartóztathatatlan katasztrófa súlyát a majdnem félszázadon át uralkodó IV. Fülöpnek kell viselnie, aki kóros tehetetlenségében, minden emberi értékei mellett, nem tud úrrá lenni az eseményeken. Diego Velázquez a ranglétra legalacsonyabb fokán áll, s mégis mint udvari fest minden történetírónál hívebben örökíti meg ennek a kis világnak egész belső életét. Királyportréi nyomon követik annak a Fülöpnek fokozatos hanyatlását, akinek birodalmában \"soha nem megy le a nap\". A korra rányomja bélyegét a mindenható miniszternek, Olivaresnak negyedszázada. A képek megőrzik nagyravágyását, gőgjét és lelki depresszióit is. Az infánsok s infánsnők egyhangú menetéből kiemelkedik a lázadó királyné, a francia Isabelle, s külön színt ad a \"felség gyönyörének\" galériájához a törpék s udvari bolondok félelmes realitású arcképsorozata. A mester kompozícióiban árulja el leginkább, hogy mily szoros kapcsolatot tart a mindennapi élettel. Kocsmaasztal, kovácsműhely, paraszti életkép után születik meg talán az első nagy munkáskép, a páratlan gazdaságú Szövőnők Négy évtized európai története a háttér, mely e talányos művész sorsát szegélyezi. Két itáliai utazása visszavetíti a kor szétdarabolt Olaszországának rajzát, a nagy nápolyi forradalom leírása - fénysugár a nagy spanyol hanyatlás életképében. A regény sok szereplője művész: Rubens, Ribera s Murillo - Bernini mellett, a költőket Lope de Vega, Calderon, Quevedo s Gongora képviseli. Egyetlen talányos figura él a regényben, az a Magdalena, akinek képét a Hölgy a legyezővel utolérhetetlen portréjában örökíti meg Velázquez.

Supka Magdolna - Kohán ​György
Akit ​manapság, korunk életveszélyes bűvészinasi fejetlensége közepette, személyes létgondok és félelmek ellenére is le tud kötni a művészetek valamelyike a kikapcsolódásnál mélyebben és tartósabban, azt természetesnek találja, hogy maga a művész sem hagy fel az alkotással. Az ilyen műbarát méltán tekint megilletődve a valóban inspirált, jelentős művek alkotóira, s egyszerűen nem hiszi el, hogy eszményképül valaha azok a jelmondatbéli Múzsák állíttattak, kik "fegyverzajban hallgatni" szoktak. Ebben két okból is kételkedik: egyfelől, mert a mi nemtőink maguk tüzelték a poétát daliás időkben, hogy "fegyvert s vitézt énekeljen", másfelől meg azért, mert a Ciceró-féle latin szövegben sem a "múzsák" szerepelnek, hanem helyettük a "törvények", a "leges" szó olvasható, s így már érthető, hogy ezek, mint a higgadt mérlegelés s a rendfenntartás kezesei, nem kívánnak beleszólni a fontolatlan harci hévbe. A lényeg amúgy is az, hogy a múzsák, az idézet általános használatában, a háborítatlanságot igénylő művészetek nevében kérnek szót időről időre, jelezve, hogy minden korban újra él az igény a szuggesztív, igaz és belsőséges hangra, s az meg is teremti szószólóját, a benső sugallatból születő művészetet.

Rembrandt
elérhető
4

Bródy Sándor - Rembrandt
„Rembrandt ​látása munka közben hideg volt. Másképpen nem is lehet. A meglátásban kell lennie annak a benső forróságnak, amely nélkül nincs művészi alkotás. És ennek a meleg mámor-emléknek úgy kell elkönyvelve lenni a lélekben, hogy arról minden pillanatban azsúr legyen. De nézni, amit csinálunk, nem lehet másképp, csak józan, hideg, szinte kegyetlenül vizsgálódó szemmel. Még egy jóravaló dal sem születhetik másképpen és az ihlet percnyi őrülete színészeknek termett. Meséljék maguknak, akiknek művészetét a múló és részeg perc öleli magába.” (részlet a könyvből)

William Somerset Maugham - Az ​ördög sarkantyúja
A ​regény főhősének sorsa lényeges vonásaiban Gauguin, a tragikus sorsú francia festő életrajzával egyezik, de Maugham nem művészbiográfiát akart írni, hanem egy sajátos emberi magatartást s az úgynevezett "zseni-típust" bemutatni; Gauguin hányatott élete ehhez csak alkalmas nyersanyagul szolgált. A szerző saját életébe fonva meséli el a különös történetet, melynek olykor maga is aktív szereplője. Charles Strickland, az ízetlen, műveletlen tőzsdés 40 éves korában rövidke levelet ír feleségének, melyben közli, hogy örökre elhagyja. A szerző utána megy, hogy visszahozza, s felfedezi a józan polgárok számára hihetetlen valóságot: azért hagyta el biztos megélhetését, kényelmes életét, hogy festő lehessen. Strickland Párizsban öngyilkosságba kerget egy nőt, tönkreteszi a férjét, majd több évi nyomor és éhezés után Tahitiba megy, ahol végre megtalálja, amit keresett: igazi hazáját, a buja tájat, a nyugalmat, a magányt, itt végre elfogadják olyannak amilyen, s bár félbolondnak nézik, dolgozni hagyják. Itt festi meg legnagyobb műveit. A könyvnek nagy vonzereje a különféle környezetek bemutatása. A főhős tipikus angol polgári miliőből indul, majd a párizsi művészvilágban folytatja, innen a marseille-i kikötő csavargói közé kerül, majd a pittoreszk, barbár Tahiti tárul az olvasó szeme elé, hogy a könyv végén ismét visszakerüljünk a sznob londoni társaságba, ahol az életében megvetett Stricklandet évekkel halála után mint világhírű festőt ünneplik.

Ljudmila-ulickaja-szonyecska-
elérhető
151

Ljudmila Ulickaja - Szonyecska
Ljudmila ​Ulickaját a Szonyecska tette ismert íróvá hazájában (egy 2006-os felmérés szerint ma ő a legnépszerűbb kortárs szerző Oroszországban), és ez a könyv volt az, amelynek külföldi megjelenésével először Franciaországban, majd szerte a világon a legnevesebb kortárs orosz íróvá vált. A Szonyecska Chilétől Japánig több mint húsz nyelven jelent meg, s ez nem véletlen, hiszen a kritikusok szerint nem kisebb elődök, mint Csehov és Turgenyev szerelmes történeteit idézi meg a nálunk is népszerű írónő nagyszerű regénye. A Szonyecska egy női sors szívet melengető és szívbemarkoló története, szovjet is, orosz is. Szovjet, mert Szonyecska élete a vad sztálinizmus, a világháború, majd a létező szocializmus kulisszái között zajlik, orosz is, mert a félszeg, előnytelen külsejű könyvtároslány egyetlen feltűnő tulajdonsága, hogy kislány korától kezdve elszántan, szenvedélyesen, mámorosan olvassa a nagy orosz irodalmat. Igazi élete az irodalom valóságában zajlik, Anna Karenyina szerelmi bánatát legalább olyan mélyen képes átélni, mint a való életben a saját nővére fájdalmát. Regénybe illő módon találja meg élete párját is, akiért hajlandó visszajönni az irodalom színes mezejéről a szürke, nyomorúságos valóságba, s regénybe illő az is, ahogyan csalatkoznia kell...

Donna Tartt - Az ​Aranypinty
_„Olvastad ​már az Aranypintyet?”_ – koktélpartik és baráti beszélgetések visszatérő kérdése volt ez a könyv megjelenése idején Amerikában. Tizenkét év hallgatás után jelentkezett új könyvvel az amerikai kortárs irodalom egyik legtitokzatosabb ikonikus figurája, és bebizonyította, hogy megérte a várakozást. A könyv páratlan módon rögtön a második helyen nyitott a The New York Times bestsellerlistáján, majd hamarosan első lett, és 40 héten át szerepelt a tíz legolvasottabb könyv között. A kritikusok Az év könyvének választották, és 2014-ben elnyerte a Pulitzer-díjat. Ezzel egy időben megkezdte hódító útját a nemzetközi színtéren is: Finnországban, Franciaországban, Németországban és Olaszországban is bestseller lett, és eddig több mint 30 nyelvre adták el a jogokat, a megfilmesítésért pedig a legnagyobb hollywoodi stúdiók versengtek egymással. A történet főszereplője egy szerető anya és egy távol lévő apa fia, a tizenhárom éves Theo Decker. Csodálatos módon túlél egy katasztrófát, mely azonban szétrombolja az életét. Magára marad New Yorkban, irányvesztetten és teljesen egyedül, míg végül egy gazdag barát családja befogadja. Ám a Park Avenue jómódú és távolságtartó világában sehogy sem talál otthonra. Sóvárog az anyja után, és görcsösen ragaszkodik ahhoz a tárgyhoz, amely a leginkább rá emlékezteti: egy kis méretű, varázslatos festményhez, amely végül az alvilág felé sodorja. Az Aranypinty egy régen várt klasszikus történet veszteségről, megszállottságról, túlélésről és önmagunk megtalálásáról. Néhány oldal után magába szippant, nem hagy aludni, és nem engedi magát elfelejteni. Donna Tartt (1963) amerikai írónőt már első regénye, a több mint 5 millió példányban elkelt A titkos történet (1992) világhírűvé tette. Második regénye, A kis barát (2002) WH Smith Irodalmi Díjat kapott. A 2014-ben megjelent Aranypinty Pulitzer-díjas lett, és Az év könyvének választották. A megfilmesítés jogait a Warner Bros. filmstúdió vette meg. Donna Tartt 2014-ben szerepelt a Time magazin Az év 100 legbefolyásosabb személyisége listáján.

Daniel Arasse - Festménytörténetek
A ​szerző kitűnő előadó, aki izgalmas képzőművészeti elemzéseit élvezetes rádióadásokban tette hozzáférhetővé a nagyközönség számára. Festménytörténetek című sorozata 2003. július 28. és augusztus 29. között hangzott el a France Culture adóján. Briliáns elemzést ismerhet meg az olvasó például a Mona Lisáról. Ebben a szerző több meglepetéssel szolgál e számtalanszor leírt festmény hátterével kapcsolatban: felhasználva Leonardo da Vinci legközelebbi munkatársának visszaemlékezését és saját felfedezését a kép és a polihisztor festő térképészeti munkájának kapcsolatáról, megismertet bennünket azzal az összetett szimbólumrendszerrel, amellyel a zseniális művész megkomponálta a boldog fiatalasszony képének hátterét. Megtudjuk, hogy a megrendelő nem kapta meg a festményt, mert annyira megtetszett alkotójának, hogy nem tudott megválni tőle. A legtöbbet elemzett festő Leonardo da Vinci, mintegy főhőse a tanulmánysorozatnak. De sokat megtudunk Tiziano, Raffaelo vagy a későbbiek közül Vermeer, Manet vagy Courbet művészetéről is. Olvasmányos írások ezek, ugyanakkor elmélyült értekezések is egyben a realizmusról, manierizmusról vagy éppen a műalkotások restaurálásáról. A festmények elemzése során Daniel Arasse megtanít bennünket úgy nézni a képeket, hogy varázsuk megelevenedjen és megérintsen.

Elizabeth Lowell - A ​múzsa hagyatéka
A ​Tökéletes Összhatás dizájnstúdió tulajdonosa, Sara Medina műkereskedő bejárja a világot, hogy az ügyfeleinek felhajtsa a megfelelő műalkotást. Kényelmes, kifinomult San Franciscó-i életét fényévek választják el szülei tejgazdaságának ínséges világától. Sara keményen megdolgozott azért, hogy kiszabaduljon a vidéki életből, és nem is kíván visszatérni oda, legfeljebb csak egy futó látogatás erejéig. Még egy olyan izgalmas ember kedvéért sem, mint az új ügyfele, Jay Vermilion, akinek több tucat remek festmény van a tulajdonában, amelyek szárnyakat adhatnak Sara karrierjének. Jay nemrég örökölte meg a Vermilion-ranchot, a káprázatos wyomingi Teton-hegység közelében. Miközben Jay megjárt két háborút, az apja irányította a családi birtokot, míg a betegség el nem vette az erejét, majd az életét. Jaynek szent elhatározása, hogy helyreállítja a ranch fényét – több nemzedéknyi ős munkájának gyümölcsét –, ám ehhez először le kell rendeznie az ádáz családi viszályt cselszövő ex-mostohaanyjával és kapzsi féltestvérével. A tét néhai apja képgyűjteménye, amely a tehetséges, de kevéssé ismert festő, Armstrong „Custer” Harris műveiből áll. Jaynek tehát kisebb gondja is nagyobb, mint feleséget találni, és létrehozni a Vermilionok hetedik generációját. Amikor több hónapnyi bensőséges telefonálgatás után Sara és Jay végül személyesen találkoznak, az szerelem első látásra – egy mindkét fél számára alkalmatlan érzelem. A helyzetet tovább bonyolítja egy kettős gyilkosság a hegyekben, és az árulás gyanúja a családon belül. Miközben együttes erővel igyekeznek leleplezni a gyilkost, Sara és Jay tehetetlenek a lángoló szenvedéllyel szemben. Jay egész életében egy olyan nőre vágyott, mint Sara – egy erős, okos, talpraesett asszonyra, aki ugyanúgy otthon van a nyeregben, mint a tűsarkúban –, ám tisztában van vele, hogy Sara nem arra vágyik, amit ő nyújtani tud. És Sara is tudja, hogy nem ő a megfelelő nő Jay számára, még akkor sem, ha látszólag tökéletesen összeillenek. Aztán a gyilkos célba veszi Sarát. És hirtelen Jay, a harcba belefáradt katona rájön, hogy ismét van valami, amiért akár az életét is hajlandó feláldozni…

Lyka Károly - A ​művészetek története
Nemzedékek ​sorának szolgált első kalauzul a művészetek világában Lyka Károly műve, A művészetek története. Ötödik kiadásban jelenik most meg a kötet, bizonyítva, hogy az ma is hasznos, útbaigazító olvasmány az európai építészet, festészet és szobrászat múltja iránt érdeklődők számára. Könyvünk a Képzőművészeti Zsebkönyvtár harmadik darabja. Az előző kötetek a képzőművészet eszközeivel, eljárásaival ismertették meg az olvasóinkat, a következő, negyedik mű viszont a kultúrtörténet egyik legjelentősebb korszakába vezet vissza. Jackob Burckhardt, a kitűnő múlt századi történész - A reneszánsz Itáliában című művével - páratlanul nagy ívű panorámát nyitva állítja az olvasó elé a reneszánsz ünnep- és hétköznapjait.

Covers_429005
elérhető
70

Kurt Vonnegut - Kékszakáll
A ​Kékszakállú Herceg mesebeli várában, a lezárt ajtajú szobát nem nyithatja ki senki emberfia. A legfrissebb Vonnegut-regény (1987) főszereplője – örmény származású amerikai festőművész-a pajtáját lakatolta le hetvenhét lakattal. Mit rejteget ott? Kinyitja-e maga, vagy a kíváncsi Circe Berman egyedül fejti meg a titkot? Vonnegut könyve hírnevéhez méltó: izgalmas, kacagtató, megható.

Zsilinszky Mihály - A ​széptan előcsarnoka
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

André Salmon - Modigliani ​szenvedélyes élete
Amadeo ​Modigliani a modern európai művészet egyik legnagyobb festője. Livornóban született. Olaszországból Párizsba ment. Sorsa talán az utolsó romantikus tragédia, írta róla Jean Cassou. Rövid, megrendítő életében egyedülálló művészetet teremtett, jóllehet az ő festészete is beilleszkedik a kor forrongó művészetébe. A nagy kubista művészek - Picasso, Juan Gris, Lipchitz, Zadkine - kortársa. André Salmon Modigliani e „romantikus tragédiáját" írja meg regényében, s egyúttal érdekes képet rajzol a század eleji Párizs művészvilágáról, a Mont-parnasse avantgardista nemzedékéről, amelynek ő maga is nevezetes alakja volt, mint Modigliani közvetlen barátja és életének szemtanúja.

Wolfgang Hütt - Angyalok, ​szárnyak, rakéták
Az ​ember ősi vágya a repülés: egyidős a történelemmel. Ám sok-sok ezer éven át csak a fantázia, a művészi képzelet szárnyán sikerült a levegőbe emelkedni. A mítoszok is griffmadarakról, repülő paripákról, szárnyas istenekről mesélnek. Daidalosz és Ikarosz tragikus kalandjáról, Leonardo repülővázlatairól, szárnyas középkori szerzetesről és az újkori repülés fontos állomásairól tudósít a kötet 38 illusztrációja, festők, grafikusok, szobrászok alkotásai és a kísérő magyarázatok. A kiadó a magyar repülés néhány adatával egészítette ki a szöveget.

Az_uffizi_k%c3%a9pt%c3%a1r_magyar_%c3%b6narck%c3%a9pei1800
elérhető
6

Ismeretlen szerző - Az ​Uffizi Képtár magyar önarcképei
A ​firenzei Uffizi Képtár gyűjteményében lévő 23 magyar önarcképet mutatja be a kötet korszerű tudományos szempontok szerint. A portrék zegzugos története igazi kultúrtörténeti csemege, melyeket kiváló művészettörténészek írásain keresztül ismerhetünk meg. A másfél évszázad alatt kialakult gyűjtemény első önarcképe Markó Károlyé, a legutóbbi Lakner Lászlóé volt.

Img_20141022_0009_scan2
elérhető
40

Jon Fosse - Melankólia
A ​Melankóliát méltán tekintik a norvég irodalom egyik legnagyobb hatású kortárs alkotója, Jon Fosse legjelentősebb művének. Egy igazi északi történet ez istenről, művészetről, elmúlásról, emberek közti viszonyokról - a soha nem végződő keresésről. Legélesebben egy festő életútja rajzolódik ki az őrülettől a csendes végig, de a többi szóhoz jutó szereplő is élő karakter, ugyanakkor egy-egy rész is Fosse kirakós játékában.

Passuth László - A ​lombard kastély
A ​regény főhőse egy tehetséges fiatal művészettörténész, aki itáliai tanulmányútján képhamisítási bonyodalomba keveredik. Vele akarják "tudományosan hitelesítetni" hogy a montemaggiói várkastély pincéjében elhelyezett, frissen restaurált képeket Ambrogio de Predis, Leonardo da Vinci kortársa festette a kastély hajdani tulajdonosairól, a Galleraniakról. Édry Loránd, aki éppen Leonardóval és körével foglalkozik, nem teljesen gyanútlan, mégis majdnem kelepcébe esik. A friss kézjegy, a különböző eredetre valló stíluseltérések nyugtalanítják, de képtelen arra, hogy a kastély új tulajdonosával, a nagy formátumú szélhámossal saját erejéből szakítson, s visszatérjen korábbi munkájához, a fegyelmet és aszkézist igénylő tudományos kutatáshoz. Végül is szigorú és példás emberségű professzora az újságok reklámcikkeiből értesül a gyanús kalandról, s leutazik Olaszországba, hogy tehetséges tanítványát megmentse a tudománynak. A lombard kastély-t, mely 1941-ben jelent meg először, nemcsak a művészttörténeti "rejtvényfejtés" logikája és izgalma teszi érdekessé, hanem a tudomány becsületét és a saját jövőjét kockáztató főhős vívódása és belső drámája is.

Szántó Piroska - Bálám ​szamara
Hogy ​volnék én író, mikor hatvanhat éves koromban jelent meg először írásom? Addig csak éktelen hosszú leveleket írtam a testvéremnek, ha éppen nem beszélhettem vele mindennap, meg meséltem a barátainknak. Sajnos, elég tarka volt az életem, volt mivel szórakoztatni az embereket, szerettem, hogy az a sok minden, ami történt, most már múlt, néha történelem is, mindenesetre lezárult, tudom a végét. Az biztos, hogy mindent, amit átéltem, úgy néztem közben, hogy no, mi lesz ebből, mi lesz ennek a kalandnak a folytatása? Felvesznek a főiskolára, vagy nem, feleségül vesz a szerelmem vagy elhagy, agyonvág-e egy bomba, lelőnek vagy megmenekülök, lekéssük a repülőgépet, mert nem jön a busz? Mi az, meghalok infarktusban? Festő vagyok, kiállításom van? Velem történik ez? Aztán micsoda ízléstelenség, ha egy író felesége írni kezd, mi vagyok én, "írogatni" akarok? Mikor festeni sokkal jobb! És mennyivel gyorsabban megy, mint az írás, és sokkal egészségesebb is, az ember nemcsak ül, ül és cigarettázik, hanem hegyen-völgyön kóborol, bámészkodik, memorizálja egy rózsa belső mozgását, vagy nézi a macskáját, ahogy bekomponálja magát egy szék alá, esetleg egy útszéli feszületet vagy tulajdon csontvázának a szerkezetét. Persze az is szöget üthetett volna a fejembe, hogy mennyi festő ír, Gauguintől Egryig, Bernáthtól Kondorig - kitéve magát annak az, úgy látszik kifogyhatatlan közhelyszellemességnek, hogy: jobb író, mint festő, vagy fordítva. Kell, hogy valami köze legyen a két műfajnak egymáshoz, Thackeray rajzolt, Jókai festett, Nagy László festett. Csak egy baj van: az írók tudnak az írásról beszélni, de a festők közül csak kevesen a festészről, s ha mégis, hát annyira rejtjelesen, komplikáltan, mintha nem is a tulajdon mesterségünkről beszélnénk. Én eddig ezt meg sem mertem próbálni, tudtam, hogy erre képtelen vagyok. Most próbálom először, ezt is álcázva, besuszterolva a "megtörtént esetek"' mellé. Hátha az Úr angyalát megláthatja a szamár is, s ha van mersze Bálámnak, fejbe vághat érte.

Flavio Conti - Dióhéjban ​a román kor művészetéről
Román ​kor - ez a művészettörténeti szakkifejezés a X - XI. században induló, a XII. században virágzó és a XIII. századba átnyúló stílust jelent. Oly sok mai fogalmunkhoz hasonlóan ez az elnevezés is a XIX. században született, s jelzi azt az igényt, hogy a stílust valami módon a román nyelvekkel, irodalmakkal, az antikvitással kapcsolják össze. A X-XI. századtól kezdve, a keresztény egyház térhódításával párhuzamosan egyre több templom, kolostor épült. A vándorló mesteremberek, a szerzetesrendek egész Európában egységes stílust terjesztettek el és honosítottak meg. A román építészet jellegzetes eleme a félkörív, az épületek hangsúlyos részeinek szobrokkal történő díszítése. A festészetben az alakok nagysága pontosan érzékelteti jelentőségüket. Ez a kis kötet nem aprólékos, részletekbe menő szakkönyv, hanem a tudományos munkákból leszűrt összefoglalás, a stílus általános jellemzőinek ismertetése, történeti magyarázata. Mindazok számára hasznos olvasmány, akik érdeklődnek a művészet iránt, de lehet, hogy sokakban épp ez a könyv veti el az érdeklődés magvát.

Brigitte Riebe - A ​Sienai bűnös
Gemma ​Santini, a csinos, okos, jobb sorsra érdemes fiatalasszony úgy dönt, véget vet sokéves megaláztatásának, és elhagyja rideg, kegyetlenkedő férjét. Ám a késő középkori Sienában – ahol a pestisjárvány okait az erkölcsök romlásában látják a városlakók, akiket a vallási fanatikusok, szélhámosok, politikai hatalomra törő összeesküvők igyekeznek megfélemlíteni –, Gemma döntése meglehetősen kockázatos. Először apja házában keres menedéket, majd a város kórházának és árvaházának szolgálatában álló, elhagyott gyermekeket nevelő asszony fogadja be. A gyermektelen Gemma végre boldognak érzi magát az apróságok között, és úgy tűnik, a szerelem is rátalál. Egy reggel azonban furcsa körülmények között holtan találják az egyik kisgyermeket. A szörnyű gyilkosság gyanúja Gemmára terelődik… A történész végzettségű írónő, Brigitte Riebe (Az éjszaka kapui) mesterien bonyolítja a szövevényes cselekmény szálait, műve egyszerre izgalmas bűnügyi történet és romantikus szerelmi regény, valamint lebilincselő korrajz a 14. század Itáliájáról.

Jerzy Andrzejewski - Jő, ​hegyeken szökellve
A ​Jő, hegyeken szökellve című műben, mely a zseniális öreg festő (Picasso) művészi és férfiúi erejének megújulását mutatja be, a szerelem teremtő ihletéről, a győzelmes életerőről és az alkotás titkairól szól. A Paradicsom kapui a XIII. századi gyermek-kereszteshadjárat színesen kavargó eseményeit mutatja be, s nemcsak bonyolult és torz emberi-szerelmi kapcsolatokat tár elénk, hanem az író töprengéseit is a humanizmus problémáin, az élet értelmén. Az arany róka című mű a maga sajátos szimbolikájával a gyermeklélek különös belső világáról ad meggyőző, reális képet.

Fenákel Judit - Dokumentumok ​U. M.-ról
Egy ​budapesti múzeum postán hetvenkét festményt kap, valamennyin ugyanaz a kézjegy áll: U.M. A képek felkeltik a szakértők figyelmét, mivel tehetséges, egyedi alkotások, és kiállítást rendeznek belőlük. A nagy siker után egy fiatal művészettörténész, L. G., beszélgetések és dokumentumok alapján megpróbálja rekonstruálni Uhrin Mátyás, a "huszadik századbeli ismeretlen festő" életét, és kideríteni az okát, hogy miért süllyedt eddig el az ismeretlenségben. Sorra járja Uhrin Mátyás szülővárosában a rokonokat, az ismerősöket, volt kollégákat, és vallomásaikból lassacskán kirajzolódik a vádirat a helyenként még ma is élő "kisvárosi szellem" ellen, amelyben az összefonódottság, a kéz-kezet-mos gyakorlat, pöttömnyi zsarnokok és szürke, nyúlszívű karrieristák még ma is tönkre tudnak tenni egy-egy tehetséget.

Nyáry Krisztián - Festői ​szerelmek
Nyáry ​Krisztián: Festői szerelmek Így szerettek ők - mára kevés magyar olvasó számára ismeretlen ez a cím. Nyáry Krisztián nagy íróink, költőink szerelmi életét megörökítő kötetei töretlen sikernek örvendenek. Az Igazi hősök és a Merész magyarok című könyvekben bemutatott példaértékű életek után a szerző ismét a szerelemről, annak nemcsak sors- és személyiségformáló, hanem életpályákat, alkotói korszakokat meghatározó erejéről ír. Ezúttal azonban a képzőművészeté a főszerep: hogyan éltek híres festőink, kiket látunk a vásznaikon, s kik voltak azok, akiket modellként sosem örökített meg az alkotó, mégis életre szóló hatással voltak a magyar művészetre? Mennyi féle szerelem létezik? Hogyan állít annak emléket egy festő? Megörökíti-e egyáltalán? Még pontosabban tehát: Hogy szerettek ők? Czóbel Béla csak felesége, Modok Mária halála után vette észre, hogy az asszony titokban festett képei remekművek. Czigány Dezső négy embert gyilkolt meg, köztük második feleségét, első felesége és két másik nő a környezetében pedig gyanús körülmények között lett öngyilkos. Rippl-Rónai József 37 évvel fiatalabb modellje, Bányai Zorka egyben a festő utolsó szerelme is volt. Amrita Sher-Gil indiai-magyar festőnő halála után nem tudták eldönteni, hogy egy véletlen mérgezés vezetett-e a halálához, vagy féltékeny férje ölte meg. Munkácsy Mihály felesége, Cécile Papier a világ első női festészeti menedzsere volt, aki gondosan megtervezte férje szereplését a társasági eseményeken. Mednyánszky László hosszú évekig minden naplóbejegyzését halott szerelmének, a paraszti sorból származó Kurdi Bálintnak ajánlotta. Lotz Károly nevelt lányába volt szerelmes, róla festette híres aktképeit. Berény Róbert zeneművész felesége, a Csellózó nő modellje a festővel kötött házassága után képtelen volt kezébe venni a hangszerét. Zichy Mihály Magyarországon hagyta családját és orosz feleségét, miközben ő tanítványából lett szeretőjével Európában utazgatott. Egry József katonakórházi ápolónője elhagyta ezredes férjét, hogy hozzámehessen a közkatonaként szolgáló, szegény, tüdőbeteg festőhöz. Szinyei-Merse Pált gyermekeik halála után elhagyta felesége, a Lilaruhás nő modellje. Vajda Júlia férje, Vajda Lajos halála után újra férjhez ment, de egész életében első férjébe volt szerelmes. Márffy Ödön mindenki meglepetésére vette el feleségül Ady Csinszkáját, Boncza Bertát.

Ross King - Dühödt ​ámulat
Ross ​King a rá jellemző alapossággal, levelek és visszaemlékezések ismeretében ábrázolja a legendás festő portréját, és meséli el legemlékezetesebb művészi vállalkozásának történetét. Claude Monet vízililiomos képei a múlt század legismertebb és legnépsze­rűbb műalkotásai közé tartoznak. Ezek az igéző festmények a művész zavaros, gyötrelmes és szomorú életsza­kaszában ke­letkeztek. A háttérben megbúvó dráma alig ismert. Ross King könyve most elő­ször meséli el a teljes törté­netet, és mutatja be az oly sokak által kedvelt alkotót. 1914-ben kitört az első világháború. Az ekkor a hetvenes éveinek derekán járó Monet a világ egyik leghíre­sebb és legsikeresebb festője volt; vidéken élt egy hatalmas házban, ahol egy egész autóflottát tartott; nevét feltétlen tisztelet és megbecsülés övezte, magánélete azonban romokban hevert. Felesége, Alice 1911-ben bekövetkezett halála, látásának egy évvel később beállt súlyos megromlása, valamint fia, Jean elvesztése után gyakorlatilag felhagyott a festés­sel. Ám a gyász, a betegség és az al­kotói válság e szomorú időszakában – miközben a nyugati fronton mennydörögtek az ágyúk – belefogott élete legambíciózusabb, leggyötrelmesebb művészi feladat­ába. Legközelebbi barátai, köztük Franciaország rettenthetetlen miniszterelnöke, Georges Clemenceau biztatásá­ra Monet a háború éveiben, és egész hátralévő életében ezeken a nagyszerű képeken dolgo­zott. Annyira megszállottja lett az irdatlan feladatnak, hogy a falusi borbély házhoz jött, és ott, a vízi­liliomos tavacska mellett vágta le a haját, hogy a festést egy pillanatra se kelljen abbahagynia. Több száz négyzetméternyi vásznat borított be vibráló színekben tündöklő festékrétegekkel. Ahogy a képek sokasodtak, Monet becsvágya is növekedett; tervezgetni kezdte a világnak hátrahagyott öröksége méltó színhelyét: a párizsi Orangerie-ben létesítendő Musée Claude Monet-t.

Munkácsy Mihály - Emlékeim
A ​magyar névnek kevesen szereztek annyi megbecsülést a külföldön, mint az „Ecce Homo" világhírű festője, Munkácsy Mihály. Idegen nemzetek fiainak köztudatában ő a par excellence magyar festő, s a külföldi múzeumok és magángyűjtemények sokkal gazdagabbak műveiben, mint hazánk. Munkácsy Mihály születésének századik évfordulóján az egész nemzet ünnepel és a művészeti irodalom újabb monográfiákkal hódol a lángelmének. De minden bizonnyal a reá vonatkozó irodalomban is Munkácsy maga alkotta a legbecsesebbet gyötrelmes fiatalságának megrázó leírásával. A sok sikert látott művész és a küzdelmekben megedzett férfiú tekint vissza ezekben az Emlékezésekben komor és szenvedésekkel teljes ifjúkorára, az otthontalan gyermekségtől a siker küszöbéhez érkezés idejéig. A nagy festő gazdag színskáláját és mesteri emberábrázoló készségét a toll sem juttatja kevésbbé érvényre, mint halhatatlan ecsetje és az Emlékezések a magyar tehetségnek és akaraterőnek örök dokumentuma marad.

M%c3%b6bion
elérhető
5

Horváth Viktor - Möbion
___Ezzel ​a könyvvel a Villa Negra Egyesület tizenötödik születésnapját ünnepeljük. Meg akartuk mutatni munkáinkat, de nem hagyományos módon: így született meg a Möbion - Szobor, kép és regény. Horváth Viktor meséje izgalmas viszonyban van a művekkel, az odaátról szól. Az eszenciát kutatja egy történeten keresztül, miként Dante és persze mi a művek alkotói. ___A Villa Negra egy létező művészeti jelenség, laza csoportosulás, amely független alkotókból áll. Nyaranta Zalaszentgróton tartanak szimpóziumokat és kiállításokat. Horváth Viktor író, költő, műfordító 1962-ben született Pécsen. 2012-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját a Török tükör című regényéért.

Kollekciók