Ajax-loader

'festészet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Dallos Sándor - A ​nap szerelmese
Munkácsy ​Mihály, a legnagyobb magyar festő regényes életrajzának első része ez a könyv. Nehéz fiatalsága, pályakezdő éveinek viszontagságai összegződnek e kötetben, bemutatva a századvégi magyar Alföld világát, a polgárosodó főváros forgatagát, a bécsi festőiskolát. Szinte népmesehősként indul el életútján a kis asztalosinas. Pályája töretlenül ível felfelé, mégis már ebben a kötetben felsejlenek a tragédiák, amelyek egész életútján ott sötétednek. Hite, energiája, a szépség utáni vágya, tehetsége azonban elpusztíthatatlan, a tragédiák is művészete kiteljesedésének eszközei.

Aranyecset
elérhető
23

Dallos Sándor - Aranyecset
Az ​Aranyecset Munkácsy Mihály regényes életrajzának második kötete, amelyben az író a művész párizsi éveit mutatja be; a siker, a beérkezés éveit, örömeit és gyötrelmét, s a betegség okozta művészi és emberi hanyatlást. Dallos Sándor teljes részletességgel avatja be az olvasót a festõ életének minden mozzanatába. Magánéletének intim részleteit éppúgy megismerhetjük, mint fizikailag és szellemileg egyaránt kemény munkáját. A két regénybõl egy mozgalmas, romantikus és drámai életutat ismerhet meg az olvasó, melynek hatására alig várja, hogy a festõ műveivel találkozzon, és újra meg újra megcsodálhassa azokat.

Peter Watson - Kettős ​(kép)ügynök
1979. ​februárjában, egy hűvös estén, Firenzében Peter Watson, a londoni Sunday Times munkatársa belelapoz egy "TITKOS" jelzésű vaskos dossziéba, amely a műkincslopás nemzetközi alvilágának gyanúsítottjairól tartalmaz adatokat. Vendéglátójával, Rodolfo Sivieróval, a dosszié tulajdonosával hamarosan meg is egyeznek: mivel a műkincslopással foglalkozó rendőri szervek java része maga is korrupt, csak olyan személy eredhet a festmény nyomába, aki nincs kapcsolatban velük. Peter Watson vállalkozik a feladatra: eltűnik mint közismert újságíró, álnevet vesz fel, küllemét is megváltoztatja, s mint A. John Blake, rejtélyes műkereskedő bukkan fel előbb a londoni, majd a nemzetközi színtéren. S ezzel kezdetét veszi egy páratlanul izgalmas "igaz történet": a kettős életet élő, később állandó életveszélyben forgó Watson-Blake egyre mélyebbre merül a műkincslopás- és csempészet szervezett alvilágába... A Kettős (kép) ügynök korunk oly sajnálatosan ismerős világjelenségéről tudósít hitelesen, bármely bűnügyi regénynél izgalmasabban. Nem véletlen, hogy a nyugati könyvpiacnak máig egyik legynagyobb slágere.

Pierre La Mure - Moulin ​Rouge
Toulouse-Lautrec ​élete - aki gyermekkorában nyomorékká vált, s aki csak mérhetetlen akaraterejének és szívósságának köszönhette, hogy kivételes művészi képességeit ki tudta bontakoztatni - valóban hálás téma a regényírónak. S Pierre la Mure kezén nem sikkad el az a lehetőség, amelyet témája nyújt: színes meseszövés, jó karakterábrázoló készséges, éles szeme, amely felfedezi a századvégi párizsi élet jellegzetes vonásait, együttérzése, melyen nyomon kíséri könyve hősének küzdelmes fejlődését - mindez biztosítja, hogy az olvasó érdeklődése nem lankad. A Montmartre, a műtermek, az éjszakai mulatók életét - amelynek művészi ábrázolása oly döntő hangsúllyal szerepel Toulouse-Lautrec életművében - a könyv szerzője a regényíró eszközeivel állítja elénk. De eközben módot talál arra is, hogy az akkori párizsi művészeti élet egyes kiemelkedő alakjai - Vincent von Gogh, Oscar Wilde, Yvette Guilbert, Sarah Bernhardt, Emile Zola és mások - itt-ott felbukkanjanak a könyv lapjain.

Bajomi Lázár Endre - A ​Montmartre
Léon-Paul ​Fargue, a modern festők barátja és Párizs legodaadóbb költő-szolgája tette fel egyszer ezt az ironikus kérdést:"Lakhat-e egy miniszter a Lepic utcában? Berendezkedhet-e egy konzulátus a Damrémont utcában? Nagyon is kétséges. A montmartre-i történelem és legendák hatása olyan erős, hogy ebben a kiváltságos negyedben még a kereskedők szavajárása és lelke is más, s még a tekintetük is gyönyörűségesen titokzatos és felsőbbrendű." És Fargue ehhez még hozzáteszi, amit egyik rajzoló barátja mondott:"A Montmartre virág Párizs gomblyukában." Ezt a virágot nyújtja át az olvasónak Bajomi Lázár Endre, aki csaknem két évtizedig élt Párizsban. A könyv eleven és igen színes anyagából kibontakozik a Montmartre története, majd a XIX. és XX. századi művészettörténet és irodalom egyik fontos és legendás szakasza, nem egy híres vagy hírhedt "izmus" születésének titka. Szórakoztató, érdekes olvasmány, amely egyúttal új ismeretekkel is gazdagítja az olvasót.

Udvary Gyöngyvér - Vincze Lajos - Az ​ismeretlen szomszéd
Udvary ​Gyöngyvér és Vincze Lajos műve nehezen sorolható a megszokott útleírások rendjébe. Már csak azért sem, mert a toll és az ecset együttes revelációjában újszerű műfaj jelentkezése ez a könyv. Ők maguk úti beszámolónál nevezik művüket, amelyben "szóval mondják el, amit ecsettel nem lehet, és ecsettel, amit a szó nem képes elmondani.

Passuth László - A ​harmadik udvarmester
Diego ​Velázquez, a regény csendes hőse látszólag alig lép az események előterébe, ám négy évtizedet tölt a XVII. század első felének leghatalmasabb udvarában, a madridi Alcázarban. Itt félelmes megfigyelőképességével, művészetének géniuszával rögzíti le a spanyol világhatalom szétbomlásának oly válságos és változatos korszakát. A Spanyol Aranyszázad a rendkívüli szellemek különös ragyogásával árasztja el az alapjában szegény, kivérzett országot, mely fölött örök árnyékként húzódik meg az Inkvizíció. A feltartóztathatatlan katasztrófa súlyát a majdnem félszázadon át uralkodó IV. Fülöpnek kell viselnie, aki kóros tehetetlenségében, minden emberi értékei mellett, nem tud úrrá lenni az eseményeken. Diego Velázquez a ranglétra legalacsonyabb fokán áll, s mégis mint udvari fest minden történetírónál hívebben örökíti meg ennek a kis világnak egész belső életét. Királyportréi nyomon követik annak a Fülöpnek fokozatos hanyatlását, akinek birodalmában \"soha nem megy le a nap\". A korra rányomja bélyegét a mindenható miniszternek, Olivaresnak negyedszázada. A képek megőrzik nagyravágyását, gőgjét és lelki depresszióit is. Az infánsok s infánsnők egyhangú menetéből kiemelkedik a lázadó királyné, a francia Isabelle, s külön színt ad a \"felség gyönyörének\" galériájához a törpék s udvari bolondok félelmes realitású arcképsorozata. A mester kompozícióiban árulja el leginkább, hogy mily szoros kapcsolatot tart a mindennapi élettel. Kocsmaasztal, kovácsműhely, paraszti életkép után születik meg talán az első nagy munkáskép, a páratlan gazdaságú Szövőnők Négy évtized európai története a háttér, mely e talányos művész sorsát szegélyezi. Két itáliai utazása visszavetíti a kor szétdarabolt Olaszországának rajzát, a nagy nápolyi forradalom leírása - fénysugár a nagy spanyol hanyatlás életképében. A regény sok szereplője művész: Rubens, Ribera s Murillo - Bernini mellett, a költőket Lope de Vega, Calderon, Quevedo s Gongora képviseli. Egyetlen talányos figura él a regényben, az a Magdalena, akinek képét a Hölgy a legyezővel utolérhetetlen portréjában örökíti meg Velázquez.

Supka Magdolna - Kohán ​György
Akit ​manapság, korunk életveszélyes bűvészinasi fejetlensége közepette, személyes létgondok és félelmek ellenére is le tud kötni a művészetek valamelyike a kikapcsolódásnál mélyebben és tartósabban, azt természetesnek találja, hogy maga a művész sem hagy fel az alkotással. Az ilyen műbarát méltán tekint megilletődve a valóban inspirált, jelentős művek alkotóira, s egyszerűen nem hiszi el, hogy eszményképül valaha azok a jelmondatbéli Múzsák állíttattak, kik "fegyverzajban hallgatni" szoktak. Ebben két okból is kételkedik: egyfelől, mert a mi nemtőink maguk tüzelték a poétát daliás időkben, hogy "fegyvert s vitézt énekeljen", másfelől meg azért, mert a Ciceró-féle latin szövegben sem a "múzsák" szerepelnek, hanem helyettük a "törvények", a "leges" szó olvasható, s így már érthető, hogy ezek, mint a higgadt mérlegelés s a rendfenntartás kezesei, nem kívánnak beleszólni a fontolatlan harci hévbe. A lényeg amúgy is az, hogy a múzsák, az idézet általános használatában, a háborítatlanságot igénylő művészetek nevében kérnek szót időről időre, jelezve, hogy minden korban újra él az igény a szuggesztív, igaz és belsőséges hangra, s az meg is teremti szószólóját, a benső sugallatból születő művészetet.

Theun de Vries - Titkok ​birodalma
Melchior ​Hintham ugyanúgy nőtt fel, mint a többi brabanti fiú a XV. században: templomok és kápolnák harangjainak zúgáságban, körmenetek, védőszentek ünnepei és kivégzések közepette. Ő azonban különösen vonzódott a festőmesterséghez, s tehetségének köszönhetően csakhamar országának határain túl is ismert mester lett. Különös vízikókat látott: éjszaka repülő ördögöket, a lányok szoknyája alatt mozgolódó disznókat, lidérceket vagy épp a Szűzanyát halottsápadtan és hosszan lelógó hajfonatokkal, mint egy szegény parasztlányt. A démoni világ festőjének regényében nem nehéz felfedezni Hieronymus Bosch németalföldi mester fantasztikus világát, szülőföldje történelmének eseményeit. Boschról valójában alig tudunk valamit, képeit ma is oly kevéssé értjük, mint amilyen furcsának találták kortársai, mi is éppúgy eltűnődünk, honnan merítette a pokol kínjait félelmetesen érzékeletesen megjelenítő látomásait, a groteszk alakokat, hibrid lényeket. De a pokol kínjainak ábrázolásánál nem kevésbé titokzatosak az áttetsző gömbökben egymást átkaroló férfiak és nők, az egymásba fonódó, kagylókból, állatokat idéző formákból előbukkanó meztelen testek. Utóbbiak jelentését Vries azzal magyarázza, hogy Melchior Hinthamot, azaz Boscht megérintették az adamiták szektájának eszméi, hitük az anyaméh szentségében és abban, hogy az ősatya, Ádám által átélt paradicsomi állapotot az ölelkezéssel lehet felidézni. A holland Theun de Vries pontos történeti, kultúrtörténeti adatokra, filozóai ismeretkre támaszkodva írt a késő középkor világát élénken kirajzoló, egyszerre hiteles, a valósághoz hű, ugyanakkor izgalmas és elgondolkodtató életrajzi regényt Hieronymus Boschról.

Rembrandt
elérhető
4

Bródy Sándor - Rembrandt
„Rembrandt ​látása munka közben hideg volt. Másképpen nem is lehet. A meglátásban kell lennie annak a benső forróságnak, amely nélkül nincs művészi alkotás. És ennek a meleg mámor-emléknek úgy kell elkönyvelve lenni a lélekben, hogy arról minden pillanatban azsúr legyen. De nézni, amit csinálunk, nem lehet másképp, csak józan, hideg, szinte kegyetlenül vizsgálódó szemmel. Még egy jóravaló dal sem születhetik másképpen és az ihlet percnyi őrülete színészeknek termett. Meséljék maguknak, akiknek művészetét a múló és részeg perc öleli magába.” (részlet a könyvből)

William Somerset Maugham - Az ​ördög sarkantyúja
A ​regény főhősének sorsa lényeges vonásaiban Gauguin, a tragikus sorsú francia festő életrajzával egyezik, de Maugham nem művészbiográfiát akart írni, hanem egy sajátos emberi magatartást s az úgynevezett "zseni-típust" bemutatni; Gauguin hányatott élete ehhez csak alkalmas nyersanyagul szolgált. A szerző saját életébe fonva meséli el a különös történetet, melynek olykor maga is aktív szereplője. Charles Strickland, az ízetlen, műveletlen tőzsdés 40 éves korában rövidke levelet ír feleségének, melyben közli, hogy örökre elhagyja. A szerző utána megy, hogy visszahozza, s felfedezi a józan polgárok számára hihetetlen valóságot: azért hagyta el biztos megélhetését, kényelmes életét, hogy festő lehessen. Strickland Párizsban öngyilkosságba kerget egy nőt, tönkreteszi a férjét, majd több évi nyomor és éhezés után Tahitiba megy, ahol végre megtalálja, amit keresett: igazi hazáját, a buja tájat, a nyugalmat, a magányt, itt végre elfogadják olyannak amilyen, s bár félbolondnak nézik, dolgozni hagyják. Itt festi meg legnagyobb műveit. A könyvnek nagy vonzereje a különféle környezetek bemutatása. A főhős tipikus angol polgári miliőből indul, majd a párizsi művészvilágban folytatja, innen a marseille-i kikötő csavargói közé kerül, majd a pittoreszk, barbár Tahiti tárul az olvasó szeme elé, hogy a könyv végén ismét visszakerüljünk a sznob londoni társaságba, ahol az életében megvetett Stricklandet évekkel halála után mint világhírű festőt ünneplik.

William Golding - A ​vétkes visszanéz
A ​Nobel-díjas író pályája első szakaszában írt regénye a felelősség, az emberi szolidaritás, az egyértelműen megformált világszemlélet kérdését feszegeti. Főhőse, a német hadifogságból hazatérő festőművész, Sammy Mountjoy drámai felfedezést tesz: cserbenhagyott szerelmese, Beatrice megőrült, és már hét esztendeje egy elmegyógyintézet lakója. Mountjoy úgy érzi, minden valószínűség szerint az ő árulása billentette ki Beatrice lelki egyensúlyát, s végiggondolja az életét, azt kutatva, hol is követte el a végzetes lépést, amely Beatrice-t az áldozatává tette. Megrendítő költői allegória a szabad akaratról, amely most a Golding Művei sorozat záródarabjaként csaknem 30 év múltán jelenik meg ismét. A magyar szöveget az eredetivel egybevetette Osztovits Levente.

Ljudmila-ulickaja-szonyecska-
elérhető
152

Ljudmila Ulickaja - Szonyecska
Ljudmila ​Ulickaját a Szonyecska tette ismert íróvá hazájában (egy 2006-os felmérés szerint ma ő a legnépszerűbb kortárs szerző Oroszországban), és ez a könyv volt az, amelynek külföldi megjelenésével először Franciaországban, majd szerte a világon a legnevesebb kortárs orosz íróvá vált. A Szonyecska Chilétől Japánig több mint húsz nyelven jelent meg, s ez nem véletlen, hiszen a kritikusok szerint nem kisebb elődök, mint Csehov és Turgenyev szerelmes történeteit idézi meg a nálunk is népszerű írónő nagyszerű regénye. A Szonyecska egy női sors szívet melengető és szívbemarkoló története, szovjet is, orosz is. Szovjet, mert Szonyecska élete a vad sztálinizmus, a világháború, majd a létező szocializmus kulisszái között zajlik, orosz is, mert a félszeg, előnytelen külsejű könyvtároslány egyetlen feltűnő tulajdonsága, hogy kislány korától kezdve elszántan, szenvedélyesen, mámorosan olvassa a nagy orosz irodalmat. Igazi élete az irodalom valóságában zajlik, Anna Karenyina szerelmi bánatát legalább olyan mélyen képes átélni, mint a való életben a saját nővére fájdalmát. Regénybe illő módon találja meg élete párját is, akiért hajlandó visszajönni az irodalom színes mezejéről a szürke, nyomorúságos valóságba, s regénybe illő az is, ahogyan csalatkoznia kell...

Donna Tartt - Az ​Aranypinty
_„Olvastad ​már az Aranypintyet?”_ – koktélpartik és baráti beszélgetések visszatérő kérdése volt ez a könyv megjelenése idején Amerikában. Tizenkét év hallgatás után jelentkezett új könyvvel az amerikai kortárs irodalom egyik legtitokzatosabb ikonikus figurája, és bebizonyította, hogy megérte a várakozást. A könyv páratlan módon rögtön a második helyen nyitott a The New York Times bestsellerlistáján, majd hamarosan első lett, és 40 héten át szerepelt a tíz legolvasottabb könyv között. A kritikusok Az év könyvének választották, és 2014-ben elnyerte a Pulitzer-díjat. Ezzel egy időben megkezdte hódító útját a nemzetközi színtéren is: Finnországban, Franciaországban, Németországban és Olaszországban is bestseller lett, és eddig több mint 30 nyelvre adták el a jogokat, a megfilmesítésért pedig a legnagyobb hollywoodi stúdiók versengtek egymással. A történet főszereplője egy szerető anya és egy távol lévő apa fia, a tizenhárom éves Theo Decker. Csodálatos módon túlél egy katasztrófát, mely azonban szétrombolja az életét. Magára marad New Yorkban, irányvesztetten és teljesen egyedül, míg végül egy gazdag barát családja befogadja. Ám a Park Avenue jómódú és távolságtartó világában sehogy sem talál otthonra. Sóvárog az anyja után, és görcsösen ragaszkodik ahhoz a tárgyhoz, amely a leginkább rá emlékezteti: egy kis méretű, varázslatos festményhez, amely végül az alvilág felé sodorja. Az Aranypinty egy régen várt klasszikus történet veszteségről, megszállottságról, túlélésről és önmagunk megtalálásáról. Néhány oldal után magába szippant, nem hagy aludni, és nem engedi magát elfelejteni. Donna Tartt (1963) amerikai írónőt már első regénye, a több mint 5 millió példányban elkelt A titkos történet (1992) világhírűvé tette. Második regénye, A kis barát (2002) WH Smith Irodalmi Díjat kapott. A 2014-ben megjelent Aranypinty Pulitzer-díjas lett, és Az év könyvének választották. A megfilmesítés jogait a Warner Bros. filmstúdió vette meg. Donna Tartt 2014-ben szerepelt a Time magazin Az év 100 legbefolyásosabb személyisége listáján.

Lord Kilbracken - A ​Van Meegeren-dosszié
1941 ​májusában egy ismert nevű festőt tartóztattak le a holland hatóságok. Azzal vádolták, hogy Göring tulajdonába juttatta Jan Vermeer egyik képét. Néhány heti hallgatás után a festő, Han van Meegeren megszólalt. Bevallotta, hogy a képet ő festette, s hozzátette: ő festette az 1937-ben hatalmas feltűnést keltett Krisztus Emmanusban-t azután még hat képet van Vermeer és Frans Hals kézjegyével ellátva. E példátlan méretű botrányról szól az ismert angol újságíró és riporter, Kilbracken könyve. Törvényszéki periratok, újságban megjelent tudósítások, egymással vitatkozó könyvek és több szemtanú vallomására építve mondja el a betegesen hiú, de zseniálisnak mondható képhamisító történetét. Illusztrációkban gazdag műve izgalmas krimi, egyben szórakoztató olvasmány a képzőművészetek iránt érdeklődő olvasó számára.

Daniel Arasse - Festménytörténetek
A ​szerző kitűnő előadó, aki izgalmas képzőművészeti elemzéseit élvezetes rádióadásokban tette hozzáférhetővé a nagyközönség számára. Festménytörténetek című sorozata 2003. július 28. és augusztus 29. között hangzott el a France Culture adóján. Briliáns elemzést ismerhet meg az olvasó például a Mona Lisáról. Ebben a szerző több meglepetéssel szolgál e számtalanszor leírt festmény hátterével kapcsolatban: felhasználva Leonardo da Vinci legközelebbi munkatársának visszaemlékezését és saját felfedezését a kép és a polihisztor festő térképészeti munkájának kapcsolatáról, megismertet bennünket azzal az összetett szimbólumrendszerrel, amellyel a zseniális művész megkomponálta a boldog fiatalasszony képének hátterét. Megtudjuk, hogy a megrendelő nem kapta meg a festményt, mert annyira megtetszett alkotójának, hogy nem tudott megválni tőle. A legtöbbet elemzett festő Leonardo da Vinci, mintegy főhőse a tanulmánysorozatnak. De sokat megtudunk Tiziano, Raffaelo vagy a későbbiek közül Vermeer, Manet vagy Courbet művészetéről is. Olvasmányos írások ezek, ugyanakkor elmélyült értekezések is egyben a realizmusról, manierizmusról vagy éppen a műalkotások restaurálásáról. A festmények elemzése során Daniel Arasse megtanít bennünket úgy nézni a képeket, hogy varázsuk megelevenedjen és megérintsen.

Mravik László - Felső-itáliai ​quattrocento festmények
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

André Malraux - Az ​obszidián fej
Picassót, ​a gondolkodó művészt faggatja ki szinte észrevétlenül André Malraux, a művészettel foglalkozó gondolkodó. A "gyakorló" művész válaszai, frappáns, lényegre törő megfogalmazásai segítik az ő szemlélete kialakulását, amely szerint az alkotás az emberi élet legmagasabb rendű célja, az alkotó tevékenység révén lehet úrrá az ember életen és halálon.

Elizabeth Lowell - A ​múzsa hagyatéka
A ​Tökéletes Összhatás dizájnstúdió tulajdonosa, Sara Medina műkereskedő bejárja a világot, hogy az ügyfeleinek felhajtsa a megfelelő műalkotást. Kényelmes, kifinomult San Franciscó-i életét fényévek választják el szülei tejgazdaságának ínséges világától. Sara keményen megdolgozott azért, hogy kiszabaduljon a vidéki életből, és nem is kíván visszatérni oda, legfeljebb csak egy futó látogatás erejéig. Még egy olyan izgalmas ember kedvéért sem, mint az új ügyfele, Jay Vermilion, akinek több tucat remek festmény van a tulajdonában, amelyek szárnyakat adhatnak Sara karrierjének. Jay nemrég örökölte meg a Vermilion-ranchot, a káprázatos wyomingi Teton-hegység közelében. Miközben Jay megjárt két háborút, az apja irányította a családi birtokot, míg a betegség el nem vette az erejét, majd az életét. Jaynek szent elhatározása, hogy helyreállítja a ranch fényét – több nemzedéknyi ős munkájának gyümölcsét –, ám ehhez először le kell rendeznie az ádáz családi viszályt cselszövő ex-mostohaanyjával és kapzsi féltestvérével. A tét néhai apja képgyűjteménye, amely a tehetséges, de kevéssé ismert festő, Armstrong „Custer” Harris műveiből áll. Jaynek tehát kisebb gondja is nagyobb, mint feleséget találni, és létrehozni a Vermilionok hetedik generációját. Amikor több hónapnyi bensőséges telefonálgatás után Sara és Jay végül személyesen találkoznak, az szerelem első látásra – egy mindkét fél számára alkalmatlan érzelem. A helyzetet tovább bonyolítja egy kettős gyilkosság a hegyekben, és az árulás gyanúja a családon belül. Miközben együttes erővel igyekeznek leleplezni a gyilkost, Sara és Jay tehetetlenek a lángoló szenvedéllyel szemben. Jay egész életében egy olyan nőre vágyott, mint Sara – egy erős, okos, talpraesett asszonyra, aki ugyanúgy otthon van a nyeregben, mint a tűsarkúban –, ám tisztában van vele, hogy Sara nem arra vágyik, amit ő nyújtani tud. És Sara is tudja, hogy nem ő a megfelelő nő Jay számára, még akkor sem, ha látszólag tökéletesen összeillenek. Aztán a gyilkos célba veszi Sarát. És hirtelen Jay, a harcba belefáradt katona rájön, hogy ismét van valami, amiért akár az életét is hajlandó feláldozni…

Gál György Sándor - Rembrandt ​élete
Elfeledve, ​elhagyatottan, szegényen, hatvanhárom éves korában halt meg Rembrandt Harmesz van Rijn, minden idők egyik legnagyobb festője. Egyszerű leydeni molnár fiaként indult el annak idején Amszterdamba, hogy meghódítsa művészetének a várost és az egész Németalföldet. Életének boldog és szomorú időszakai, nagy sikerei és bukásai elevenednek meg a könyv lapjain, melyet a mester műveiről készült harminchárom fekete-fehér és színes reprodukció egészít ki.

Lyka Károly - Festészeti ​életünk a millenniumtól az első világháborúig
Rövid ​időszakot, 18 évet fog át sorozatunk legújabb kötete, mégis ez a századfordulós kor művészetünknek talán egyik legváltozatozóbb időszaka. Lyka a korszaknak két kötetet is szentelt, festészetünkkel és szobrászatunkkal külön-külön foglalkozik (a szobrászattal foglalkozó a sorozat következő darabja lesz). A millenniumi ünnepségek pezsgést hoztak művészeti életünkbe, megbízásokkal hívták haza a külföldön alkotó magyar művészeket, s az itthoniak is a korábbiaknál több lehetőséget kaptak. A nemzetközi művészeti irányzatok hazai térhódítása és leszűrődése nyomán megalakultak a művésztelepek. Szolnok, Nagybánya, Gödöllő, Kecskemét, mind sajátos színt képvisel, s mestereinek tevékenysége még a következő korszakot is meghatározza.

René Berger - A ​festészet felfedezése I-II.
"Ha ​valamely műalkotás zavarba ejt bennünket, kötelességünk vizsgálat tárgyává tenni a művészt és magunkat is. A helyes magatartás nem az alkotás egyszerű elfogadásán vagy visszautasításán alapul, hanem a megalapozott ítéleten, miben hisz a néző, mert alapos oka van erre. Ilyen jól megalapozott ítéletet kizárólag az esztétikai érték megvizsgálásakor alakíthatunk ki a magunk számára." (René Berger)

Román József - Max ​Ernst
... ​legfontosabb volt számomra a látás gyönyöre. »Nézni« - ez volt a legkedvesebb foglalatosságom. És nem csupán azt figyeltem mohó tekintettel, ami e bámulatos világból kívülről áramlott felém, hanem azt a nyugalanító, titokzatos belső világot is, amely álmaimban villant fel és enyészett el, rendszeresen és követelően. »Tisztán látni« - ez lett lelki egyensúlyom alapvető szükséglete. És tisztánlátásomnak egyetlen eszköz kínálkozott: mindent papírra rögzíteni, ami szemem elé tárul; vagyis rajzolni.

Lyka Károly - A ​művészetek története
Nemzedékek ​sorának szolgált első kalauzul a művészetek világában Lyka Károly műve, A művészetek története. Ötödik kiadásban jelenik most meg a kötet, bizonyítva, hogy az ma is hasznos, útbaigazító olvasmány az európai építészet, festészet és szobrászat múltja iránt érdeklődők számára. Könyvünk a Képzőművészeti Zsebkönyvtár harmadik darabja. Az előző kötetek a képzőművészet eszközeivel, eljárásaival ismertették meg az olvasóinkat, a következő, negyedik mű viszont a kultúrtörténet egyik legjelentősebb korszakába vezet vissza. Jackob Burckhardt, a kitűnő múlt századi történész - A reneszánsz Itáliában című művével - páratlanul nagy ívű panorámát nyitva állítja az olvasó elé a reneszánsz ünnep- és hétköznapjait.

Covers_429005
elérhető
70

Kurt Vonnegut - Kékszakáll
A ​Kékszakállú Herceg mesebeli várában, a lezárt ajtajú szobát nem nyithatja ki senki emberfia. A legfrissebb Vonnegut-regény (1987) főszereplője – örmény származású amerikai festőművész-a pajtáját lakatolta le hetvenhét lakattal. Mit rejteget ott? Kinyitja-e maga, vagy a kíváncsi Circe Berman egyedül fejti meg a titkot? Vonnegut könyve hírnevéhez méltó: izgalmas, kacagtató, megható.

Zsilinszky Mihály - A ​széptan előcsarnoka
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

André Salmon - Modigliani ​szenvedélyes élete
Amadeo ​Modigliani a modern európai művészet egyik legnagyobb festője. Livornóban született. Olaszországból Párizsba ment. Sorsa talán az utolsó romantikus tragédia, írta róla Jean Cassou. Rövid, megrendítő életében egyedülálló művészetet teremtett, jóllehet az ő festészete is beilleszkedik a kor forrongó művészetébe. A nagy kubista művészek - Picasso, Juan Gris, Lipchitz, Zadkine - kortársa. André Salmon Modigliani e „romantikus tragédiáját" írja meg regényében, s egyúttal érdekes képet rajzol a század eleji Párizs művészvilágáról, a Mont-parnasse avantgardista nemzedékéről, amelynek ő maga is nevezetes alakja volt, mint Modigliani közvetlen barátja és életének szemtanúja.

S. Nagy Katalin - Marc ​Chagall
Vannak ​olyan képek ,amelyeket úgy szemlélünk, hogy észre sem vesszük különös vonásaikat, előzménynélküliségüket, irracionális voltukat. Pedig éppen ebben rejlik a csoda, egyszóval a költészet... Ennél a festőnél a kompozíció pontossága a kompozíció szabadsága. Hajlandó volnék azt hinni, hogy nem is az foglalkoztatja, amit ábrázol, hanem az az öröm amellyel fest, az az öröm, amelyet a színek hegemóniája kelt benne... Most csak azt az új képét említem meg példaképpen, amelyiken egy mélykék éjszakában fekete a hold, a föld hátán pedig megint egy belorusz falu látható: mintha egy ülő alak köré szerveződne az ég tébolya valami becsapódó villámhoz hasonló jelenség formájában. Nézzék csak meg jól, és semmit sem fognak látni abból, amit itt most leírtam, de áldassék meg a tekintetük, és fejtse meg kedve szerint az éjszaka talányát.. Ne ébresszék fel a festőt! Álmodik, márpedig az álom szent dolog. Titokzatos dolog. Chagall álmodta a festészetét és az életét. A világ az ő éjszakája...

Verebélyi Kincső - Célra ​tarts!
A ​szerző, Verebélyi Kincső - az ELTE folklór tanszékének munkatársa - a hazai művelődéstörténet szinte ismeretlen, pedig igen eleven és vonzó világába vezeti be az olvasót a "polgári lövészegyletek" tárgyi emlékeinek sokoldalú bemutatásával. Röviden áttekinti a magyar lövészegyletek külföldi párhuzamait, majd tömören összefoglalja lőtábláink általános művészettörténeti és művelődéstörténeti vonatkozásait, emellett rávilágít e sajátos, ám méltatlanul feledésbe merült, a naiv művészettel rokon műfaj társadalomtörténeti összefüggéseire is. Munkájának képanyagát a bajai, a pesti, a soproni és a tatai lövészegyletek lőtábláiból fennmaradt mintegy száz, rendkívül érdekes darabból válogatta össze. "A hivatásos művészet szegény rokoná"-nak tekinthető lőtáblafestészet életképei - miután a célkör általában valamilyen festői kompozíció része - riportszerűen tudósítanak a korabeli szokásokról, viseletekről, divatos épületekről és gesztusokról.

Wolfgang Hütt - Angyalok, ​szárnyak, rakéták
Az ​ember ősi vágya a repülés: egyidős a történelemmel. Ám sok-sok ezer éven át csak a fantázia, a művészi képzelet szárnyán sikerült a levegőbe emelkedni. A mítoszok is griffmadarakról, repülő paripákról, szárnyas istenekről mesélnek. Daidalosz és Ikarosz tragikus kalandjáról, Leonardo repülővázlatairól, szárnyas középkori szerzetesről és az újkori repülés fontos állomásairól tudósít a kötet 38 illusztrációja, festők, grafikusok, szobrászok alkotásai és a kísérő magyarázatok. A kiadó a magyar repülés néhány adatával egészítette ki a szöveget.

Nicolaas Matsier - 3D ​a festészetben
Egy ​trompe-l'oeil (ejtsd: [tromplöj], szó szerint: a szemet becsapó) nem egyszerűen valósághű ábrázolásra törekszik, hanem arra tart igényt, hogy úgy tekintsenek rá, mint az anyagi valóság egy darabjára. Emiatt a megtévesztésig háromdimenziósnak kell hatnia, az eredetivel (közel) megegyező méretűnek kell lennie, a festett színeknek meg kell hazudtolniuk a valóságos színeket, a festett fényhatásoknak és árnyékoknak a valóságos fényeket és árnyékokat. Az ilyen festmény kaméleonként beolvad a környezetébe. Az észrevétlenséghez létfontosságú, hogy eltűnjön a művészetben megszokott szétválasztás, a festményt körülvevő, az ábrázolást pontosan be- és elhatároló keret, vagyis esetében minden azon múlik, sikerül-e elkendőzni vagy eltüntetni a határt vagy a szegélyt. „Nem vagyok művészettörténész. A hozzám hasonló műkedvelőknek írok. Koncepcióm nagyon egyszerű: a konkrét alkotásokat és azok alkotóit állítom a középpontba. Lényegében időrendben tárgyalom a műveket és a művészeket. Közel százhúsz mű kerül majd szóba. Közülük számos beletartozik abba a körbe, melyet a trompe-l'oeil kánonjának nevezhetnénk. Mivel holland vagyok, és így dicsekvés nélkül állíthatom, e műfaj képviselői közül sokan a honfitársaim, néhány olyan alkotás is figyelmet kap könyvemben,amelyet talán túlzás lenne mesterműnek nevezni.” Nicolaas Matsier

André Chastel - Itália ​művészete
A ​könyv szerzője, André Chastel professzor, kiváló francia művészettörténész, az olasz művészet specialistája. Monumentális ókeresztény székesegyházak, színpompás mozaikok, erőt sugárzó lombardbazilikák során vezeti az olvasót, bemutatja az Európa nagy részének példát adó itáliai román kor emlékeit, majd a gótika és az úttörők, Giotto, Duccio, Niccoló és Giovanni Pisano korát. A XV. század elejétől kibontakozott a reneszánsz. Az új stílus kialakításában az építész Brunelleschi, a festő Masaccio, a szobrász Donatello játszott jelentős szerepet. Utódaik méltónak bizonyultak a quattrocento nagy nemzedékéhez: olyan építészek voltak közöttük, mint Alberti, olyan szobrászok, mint Verrocchio, és olyan festők, mint Piero della Francesca, Mantegna, Bellini. Toszkána, és ezen belül Firenze volt a megújulás központja, 1500 körül azonban Róma lép előtérbe. Az itt dolgozó Raffaello, Michelangelo neve az egyetemes művészettörténet egyik legtermékenyebb, legragyogóbb szakaszát, a cinquecentót jelzi. Rómával párhuzamosan nő Velence jelentősége: a XVI. században itt élt és alkotott Bellini, Giorgione, Tiziano és Palladio. Chastel a reneszánszot nem egyszerűen csúcspontnak láttatja, hanem bemutatja azt is, hogy mennyiben volt a középkor törekvéseinek beteljesítője, és mennyiben rejtette magában a fejlődés csíráit. Így a modern szemléletnek megfelelően, a manierizmus sokáig méltatlanul elhanyagolt alkotásait a reneszánsz logikus, szerves folytatásaként érthetjük meg a könyv kalauzolásával. A barokk stílus szülővárosa is Róma: Borromini, Bernini, Caravaggio épületei, szobrai, festményei adták meg azt az inspirációt, amely másfél századig éltette egész Európában ezt az irányzatot. A velencei settecento és Tiepolo ragyogó pályája volt a barokk utolsó fellángolása, de Chastel fejtegetései nem érnek itt véget. A kevéssé ismert XIX. századi fejlődés bemutatása után részletesen elemzi a XX. század modern törekvéseit, elsősorban az Olaszországból kiinduló futurizmust, Marinetti, Boccioni munkásságát. Carrá, De Chirico ismertetése kapcsán kitér a jellegzetesen olasz "metafizikus festészet" sajátosságaira, s végül Manzú és Marini alkotásaival jut el napjaink művészetéig.

Kollekciók