Ajax-loader

'perzsa' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Anita Amirrezvani - A ​virágok vére
"Egyszer ​volt, hol nem volt. Isten előtt semmi sem volt." – így kezdődnek a mesék A virágok vére című regényben, amelyek átszövik, kiszínezik és árnyalják a 17. századi Iránban játszódó történetet és megkönnyítik egy tizennégy éves lány felnőtté válását. Mintha Az ezeregy éjszaka meséi folytatódnának, úgy válik hátterévé a mese a valóságnak és a valóság a mesének. A fiatal lány éppen férjhez menés előtt áll, amikor szeretett apjának halála miatt hozomány nélkül marad. Kénytelen elhagyni faluját és anyjával Iszfahánba indul apja féltestvéréhez. A gazdag nagybácsi, aki szőnyegtervező a legendás Nagy Abbász sah udvarában, felkarolja a szegény rokonokat. Szolgálóként bánik velük, mégis ő bátorítja a lányt, hogy tanulja ki a mesterséget. A lány tehetséges szőnyegtervezőnek bizonyul, bár a férfiak uralta szakmában nincs sok esélye az érvényesülésre. Titkos házasságra kényszerül, ami idővel választás elé állítja: vagy lemond emberi méltóságáról, vagy mindent kockára téve követi lelkének belső hangját és a saját lábára áll... A regény a csodálatos perzsaszőnyegek világába kalauzol el bennünket – megismerjük készítésüket, történetüket, időtlen mintáik jelentőségét és üzenetét, csillogó színeik forrását.

Az_ezeregy%c3%a9jszaka_mes%c3%a9i
Az ​ezeregyéjszaka meséi Ismeretlen szerző
11

Ismeretlen szerző - Az ​ezeregyéjszaka meséi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jodi Picoult - Magányos ​farkas
Az ​igazi kérdés nem is az, miért vonultam ki a világból. Sokkal inkább az, hogy mi vett rá a visszatérésre. A tizenhét éves Cara és neves farkasszakértő édesapja autóbalesetet szenved. A férfi kómába esik, a család élete örökre megváltozik. A fekete bárányként kezelt Edward is kénytelen hazatérni önkéntes száműzetéséből, hogy egyedüli nagykorú családtagként rendezze apja hátrahagyott ügyeit. A volt feleség időközben új családot alapított, de most neki is szembe kell néznie a múlt elvarratlan szálaival. Hármuknak kell meghozni a végső döntést, de van-e joguk istent játszani egy olyan időben, amit hosszú évek sérelmei árnyékolnak be? Hűtlenség, hazugságok, magány és kirekesztettség, ezekkel kell szembesülniük Jodi Picoult hőseinek, mielőtt határoznak életről és halálról…

Covers_56223
Ezeregyéjszaka ​I-III. Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Ezeregyéjszaka ​I-III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nossrat Peseschkian - A ​tudós meg a tevehajcsár
Mitévő ​legyen az, aki a mindennapi élet nyomását elviselhetetlennek, s magát emiatt betegnek érzi? Például keresse fel Nossrat Peseschkiant, aki alaposan kikérdezi panaszairól, majd elmond egy régi keleti történetet, amely a tünetek mögött húzódó konfliktust nemcsak feltárja, hanem modell értékű megoldást is ad rá. Aki pedig nem tud elmenni Peseschkianhoz (és ilyenek sokan vannak), az olvassa el ezt a könyvet. Peseschkian módszere, bár egyedülálló, látszólag igazán egyszerű: "csupán" észre kell venni a személyiség neuralgikus pontjait, ismerni kell néhány ezer mesét, ezek közül ki kell választani azt, amelynek elemeibe beleilleszthető a páciens lelkében zajló konfliktus: ennek révén kell őt rávezetni a gyógyulás útjára, amelyen ezek után - mint a könyvben leírt esetek is tanúsítják - jóformán magától is végigmegy. Már e folyamat leírása is tanulságos és érdekfeszítő volna, még inkább azzá teszik a könyvet az esetleírások, ám a legérdekesebbek mégiscsak a mesék: egy-egy pillanatra érezhetővé válik a régi Kelet atmoszférája, fantáziája, bölcsessége - s a könyvet olvasva magunk is megtanulunk lelkünk mélyére pillantani.

Kader Abdolah - A ​király
Perzsia ​sahjának halálakor uralkodói székét a fia örökli. Ő azonban korántsem olyan határozott és ambiciózus, mint nagyra becsült elődje: országa és alattvalói sorsa helyett sokkal jobban érdekli a hárem, a cseresznyéskert, a vadászatok és a mulatozás. A fontos gazdasági döntéseket pedig leghűségesebb tanácsosára, a vezírre hagyja. A ravasz politikus a nyugati országokkal, Angliával és Hollandiával kötött szövetségben látja a jövőt, olyan reformok bevezetését tervezi, amelyek végre meghozhatják az ország jólétét. De vajon milyen árat kell fizetni mindezért? Modern történet a hatalomért és a földért vívott harcról, mely ugyanakkor megidézi az ősi Perzsia varázslatos hangulatát.

Barbara Mosallai Bell - Sara Harris - Hercegasszony ​voltam Teheránban
A ​lány még alig nőtt ki a bakfiskorból, amikor rászakadt a szerencse. Megismerkedett egy Amerikában tanuló perzsa herceggel, aki nemcsak elképzelhetetlenül gazdag volt, hanem jóképű, kedves is, és főleg nagyon szerelmes belé. Hívó szavára elutazott vele Iránba, ám ott igen hamar fény derült rá, hogy a herceg ugyan változatlanul jóképű, de se nem kedves, se nem szerelmes, s ha mégis, a legkevésbé sem a naiv, ábrándos lelkű lánykába. Mindössze egy amerikai feleség kellett neki, hiszen a sah Iránjában ez oly sikkes volt az idő tájt. A lány gyorsan megértette, hogy hiába a fény, a pompa, a hetvenszobás kastély és a gyönyörű luxusautók, ha cserébe rendszeresen megalázzák, nem veszik emberszámba, sőt nem ritkán alaposan el is verik, hiszen ebben a kifacsarodott iszlám világban ő mindörökre csak az "amerikai szajha" marad. Némi vigasztalást a hasonló sorsú rokonlányok -asszonyok nyújtottak neki, meg a tanult, felvilágosult barátnők, akiknek a segítségével talpon tudott maradni, és a ravaszkodás, a félrevezetés perzsa tudományát is elsajátította. Üzleti alapon szült két lányt a férjének, egy fiút egy másik férfinak, majd amikor már nagyon égett a lába alatt a talaj, és megjárta a börtönt is, sikerült kereket oldania az országból a lányaival együtt. Ez utóbbiak azonban félig perzsák voltak: felcseperedve visszatértek Iránba, a fényes palotába; a nagyobbik ugyan gyorsan kiábrándulva hazajött, ám a másik szerelmes lett, belekeveredett a kibontakozó, véres iráni forradalom eseményeibe, kis híján otthagyta a fogát, hogy aztán a győzelem után elkövetkező szörnyűségek hatására ő is hazameneküljön. A könyv, bár sok helyütt fejbe kólintóan fájdalmas és felkavaró, egyben optimista is: ez az idegen világ a borzalmaival együtt is izgalmas és felemelő élményeket tartogat azok számára, akik képesek nyitott szemmel járni, és ebben az idegen világban is élnek olyan csodálatos emberek, akikre az egykori iráni hercegné máig hálatelt szívvel emlékezik.

Böszörményi Gyula - Beretva ​és tőr
1900 ​verőfényes őszén Budapest székesfővárosa a mesés Perzsia uralkodóját látja vendégül. Muzaffer ed-din Qajar egész udvartartásával utazgat Európában, két marokkal szórva a pénzt és a kitüntetéseket. A magyar fővárosban négy kellemes napot szándékozik tölteni, amiről a sajtó részletesen be is számol, ám még a szemfüles firkászok sem találnak magyarázatot néhány érthetetlen történésre. Vajon a perzsa uralkodó Budapestre érkezvén miért azt tartja a legsürgetőbbnek, hogy fehérneműt vásároljon? Mi oka lemondani első napján szinte minden programját, és elzárkózni attól, hogy az ország legfőbb méltóságaival találkozzék? Rudnay Béla rendőrfőkapitány vajon miért zárja le légmentesen a Hungária nagyszállót, ahol a sah és kísérete lakik, és mi lehet a magyarázata annak, hogy a személyzet kísértetjárásról pusmog? Mikor Vámbéry Ármin, a híres Kelet-kutató és Ambrózy Richárd báró is a szállodába siet, már mindenki sejtheti, hogy a háttérben sötét erők munkálkodnak – pedig Hangay Mili kisasszony még csak eztán érkezik! Egy újabb, megtörtént eseményeken alapuló Ambrózy-ügy, ami _A Rudnay-gyilkosságok_ban épp csak említésre került, ám most végre elmeséltetik! "Aztabetyárkiskésitneki! Böszörményi Gyula író urat bezáratni kéretik, és addig ki nem ereszteni, amíg az utolsó kötet kéziratát elő nem teremti!" - Rozsonits Judit, goodreads

Ismeretlen szerző - Négy ​mese az Ezeregyéjszakából
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Varga Domokos - Ős ​napkelet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Geraldine Brooks - A ​vágy kilenc része
Az ​ausztrál-amerikai újságírónő páratlanul érdekes dokmentumregénye bepillantást enged a világ leggyorsabban terjeszkedő hagyományos vallásának, az iszlámak legrejtettebb titkaiba: az iszlám asszonyok egészen különleges világába. Néhol mulatságosan, máskor véres komolysággal, de mindig tényszerűen, elfogulatlanul és mélységes együttérzéssel tudósít a mohamedán nők európai szemmel idegenszerű mindennapjairól. Az írónő a könyv lapjain arra keresi a választ: miféle politikai, kulturális és vallási erők alakítják ezeknek a fátyol mögé rejtett nőknek az életét. A viszonylag felvilágosult Egyiptomtól a háborús Kurdisztánon és Eritreán át a palesztin menekülttáborokig, a szigorúan fundamentalista Iránig igazhitű asszonyok ezernyi problémájával ismerteti meg az olvasót, miközben olyan izgalmas kérdések létjogosultságát taglalja, mint a gyermekházasság, a női nemi szervek megcsonkítása, a többnejűség, de megtudhatjuk azt is, hogyan élt ezerháromszáz éve Mohamed próféta és féltékenykedő, veszekedő, népes háreme, vagy hogy mennyiben igazolja - vagy nem igazolja - a Korán a nők mai elnyomását.

Ir%c3%a1ni_%e2%80%8bf%c3%b6ld_-_perzsa_kult%c3%bara
7

Ismeretlen szerző - Iráni ​föld - Perzsa kultúra
Perzsa ​őstörténet, antropológia, vallás, földrajzi környezet. Átfogó mű a perzsákról. ...Könyvünk nehéz körülmények között született és nem is mentes a hibáktól. Ajánljuk azonban mindazoknak, akik Irán földje és a perzsa kultúra felé érdeklődéssel fordulnak: nem utolsósorban jelenlegi és eljövendő diákjaimnak, valamint azoknak az egyetemi kollégáinknak, bármely poszton, akik ezeknek a tanulmányoknak a megsegítésén szakadatlanul fáradoznak.

Honti_rezs%c5%91
Az ​ezeregy éjszaka meséi Ismeretlen szerző
9

Ismeretlen szerző - Az ​ezeregy éjszaka meséi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tunderek_torpek_taltosok
14

Ismeretlen szerző - Tündérek, ​törpék, táltosok
A ​csoda, a varázslat, az emberen túli lények mindig foglalkoztatták a népek és gyermekek képzeletét. Ahány ország, égtája a világnak, annyiféle alakban lépnek elénk a tündérek, manók, boszorkányok, törpék, trollok, annyiféle csodaszerszámot és bűverőt használnak - és mégis mind közeli rokonok, régi ismerősök. A tündérmesék világának ezt a változatosságban megmutatkozó egységet szemlélteti kötetünk, mely a Népek Meséi sorozattól eltérőleg nem egy tájegység, hanem egy mesei műfaj alapján fogja össze anyagát: a legszebb, legfordulatosabb mesékből válagatott T. Aszódi Éva, melyeket öt világrész népei teremtettek meg gazdag képzeletükkel. Heinzelmann Emma gazdag, változatos és mesterien stílusos rajzai kísérik a szöveget.

Firdauszí - Királyok ​könyve
»Firdauszí ​hatalmas terhet tart. Hazájának, népének egész ősi történetét, történelemformálásban is részt vevő történetet, kultúrának alapot vető egykori kultúrák együvé fonódó, teremtő és alakító emlékét. A Szászánidák házának, korának oly emlékművét, mely egyébként összeomlott volna, megadta volna magát az időnek. Firdauszí összefogta az emlékeket, megőrizte a kincseket, példaként léptette fel az ősöket, és emberi mivoltukban is bemutatta a félistenbajnokokat. E tekintetben tehát - de elsősorban a mérhetetlen költői erővel eggyé fonódó kifogyhatatlan emberi gyöngédség okán - némi joggal nevezhetik hazája Homéroszának. S ezek mellett, de éppen nem ezektől függetlenül, a nagy összefoglaló nagy újító is; hazája Dantéjának is nevezhető, ő a későbbi perzsa költői nyelv megalapozója, bizonyos értelemben ő az első újperzsa költő.« (Devecseri Gábor)

Valerio Massimo Manfredi - A ​Föld végső határáig
Nagy ​Sándor hadjárata Babilon és Perszepolisz égő romjain keresztül vezetett India titokzatos földjére. A makedón hadsereg előtt - kíméletlen menetelést követően - porba hullott a perzsa Nagykirály, Dareiosz világbirodalma. Egy új és véres kor hajnala jött el. Alexandrosz nekilátott, hogy megvalósítsa álmát: a meghódított népek közös hazában történő egyesítését, a Kelet és a Nyugat egybekapcsolódását. A királyt a végtelen puszták, a mesés kincseket rejtő városok és a Kelet legszebb asszonya, Róxané királyné meggyőzték arról, hogy ne forduljon vissza, míg el nem éri az álmaiban látott célt. A Föld végső határáig egyedülállóan izgalmas, drámai és érzelmekkel teli befejező része Valerio Massimo Manfredi Nagy Sándorról szóló regénytrilógiájának.

Morisz Szimasko - A ​nagy mágus
Az ​alma-atai író regénye a kora középkori Irán legmozgalmasabb - s talán legzavarosabb - időszakában, a Szászánidák idején játszódik. Szimasko azonban nem szokványos történelmi krónikát ír, hanem egy forradalmi eszme történelmi sorsát követi nyomon születésétől elbukásáig: a kor egyik igen jelentős vallási- társadalmi mozgalmát - a mazdakita mozgalmat - helyezi a cselekmény középpontjába. A szerző imponáló tárgyismeretéről és gazdag képzelőerejéről egyaránt tanúskodó regény főalakja egy nagy műveltségű keresztény perzsa ifjú, a sah írnoka. Ábrahám az események sűrűjében él, palotaforradalmak, elkeseredett klikkharcok, diplomáciai cselszövések, véres tömegmészárlások, politikai gyilkosságok tanúja, s akárcsak Gárdonyi A láthatatlan ember-ének Zétája, letűnt idők távolába vezeti vissza a mai olvasót, s kora titkainak részesévé avatja.

Vahebzadeh Hasszán - Perzsa-magyar ​kéziszótár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​világirodalom legszebb elbeszélései I-III.
„A ​világirodalom egységes, összefüggő folyamat, egyetlen hatalmas vérkeringés. Mikor Goethe először észrevette és nevet adott neki, már réges-régen létezett: mert sokkal régibb, mint a nemzeti irodalmak. Csakhogy akkor még nem hívták »világirodalomnak«, hanem jelző nélkül, pusztán csak »irodalomnak«. Jelző inkább az egyes nemzetek külön literatúráját illette. A világirodalom nem ezekből állt össze nagyobb egységgé. Ellenkezőleg: az egyes nemzeti irodalmak különültek el a világirodalmon belül, mint állam az államban, külön nyelveik védbástyái mögött, mindjobban önálló életet kezdve...” (Babits) Egy válogatásban bemutatni a novellát, úgy, hogy a vállalkozás a legkülönbözőbb szempontoknak megfeleljen – hogy bemutassa mindazt, ami előzménynek tekinthető: a görög és latin műveltséggel érintkező perzsa, indiai, arab elbeszélés-gyűjtemények egy-egy darabját. Magáét a görög és latin elbeszélő prózát, a középkori fabliau-t, az európai és kisázsiai fejlődéstől függetlenül létrejött távol-keleti elbeszélést, a modern novella megteremtőjétől, Bocacciótól a ma élőkig, a reneszánsztól a XX. századig feltérképezze a novella egész világföldrajzát, úgy, hogy egyszerre adjon képet az irodalomtörténet korszakairól, tükrözze a többé-kevésbé elfogadott értékrendet s az ettől gyakran (s szükségszerűen) eltérő nemzeti értékskálát is reprezentálja, reménytelen vállalkozás, hisz csak az utóbbi két követelmény is kibékíthetetlenül áll szemben egymással, lévén, hogy a legnagyobb irodalmakból magasabb színvonalú gyűjtemény állítható össze, mint a nemzeti irodalmak összességéből. E közhellyel, hogy ilyen gyűjteményt csinálni reménytelen vállalkozás, szemben áll a gyakorlat: antológiák születnek, mert szükség van rájuk. Novellaantológiák is. Se szeri, se száma az ilyen átfogó vállalkozásoknak, mint a mienk, a legszélesebb skálában a két véglet: a tudós válogatás és ez impresszionista között. Mit tehet a szerkesztő egy ilyen nagy példányszámú, „standard” kiadványnak szánt antológia esetében, mint az, amelyet az olvasó a kezében tart? Igyekszik az egyes irodalmakat előbb úgy venni, mintha külön antológia készülne mindből, s az irodalom történetének a fonalát szépen felgömbölyíteni, mintha szöveggyűjteményt készítene. A kialakult értékrendet nem megsérteni, mintha disszertációt írna. S amikor ilyenformán előállt a megengedettnél két-háromszor terjedelmesebb anyag, megpróbálja csökkenteni. Pontosabban: csökkenteni, számtalan menetben. Úgy, hogy minden követelményt megsért. A térkép helyett tájékozódási pontok maradnak, a történeti fonal elkalandozik, az irodalomtörténetiség súlyos sérelmet szenved. A sérelem elkövetésében magyarázhatóan, de védhetetlenül, ha úgy tetszik, önkényesen, de elkerülhetetlenül most már a szerkesztő ízlése az eszköz. Mert ha már nem lehet teljes - és lehet e egyáltalán teljes egy antológia? -, adjon csak valamelyest eligazítást, vázlatot műfajról, korokról és nemzetekről, és legyen szép, jó, megrázó, emlékezetes olvasmány. Erre törekszik ez a válogatás is, amely kezdve az elbeszélő próza legrégibb ismert alkotásaival, a négyezer éves óegyiptomi A paraszt panaszai-val hetvenhárom elbeszélést, illetve novellát tartalmaz: a régebbi korokból tizenhármat, a tizenkilencedik század elejétől napjainkig hatvanat. Nem tesz egyenlőségi jelet az egyes irodalmak közé, de igyekszik, ha és ahol a színvonal sérelme nélkül ez megoldható, minél több irodalomból válogatni, s képviseltetni a később felvirágzott irodalmakat is. Egyezően a hasonló célkitűzéssel készült, ugyancsak az Európa Kiadónál megjelent A világirodalom legszebb drámái és A világirodalom legszebb versei című antológiákkal. A burkolón Pablo Picasso Minotaurosz és áldozata c. tusrajza látható.

Covers_45760
Mai ​perzsa elbeszélők Ismeretlen szerző
8

Ismeretlen szerző - Mai ​perzsa elbeszélők
Iszfahánban ​nemrégen meghalt egy dúsgazdag ember, harminckét falut hagyott hátra. Erre az óriási vagyonra a hajdani egyszerű falusi mollah úgy tett szert, hogy írásba foglalta az írástudatlan parasztok ügyes-bajos dolgait. A banálisan abszurd történet színhelye a mai Irán, amelyet a látványos reformintézkedések és a busás olajjövedelmek miatt sokan Közel-Kelet Japánjának tartanak. A felülről jövő "fehér forradalom" valójában az ázsiai despotizmus megőrzését, a parasztság nyolcvan százalékának, az összlakosság hatvan százalékának írástudatlanságát, a főleg földbirtokosokból lett újburzsoázia uralmát, s a nyomorgók és a dúsgazdagok kibékíthetetlenségének látszat-összebékítését jelenti. Ennek a minden díszlet-európaiság ellenére ázsiai fejlődésnek gyökereit az 1905-1911-es és az 1919-es iráni forradalmak bukásában, s az utánuk kialakult kíméletlen rezásáhi diktatúrában (1926-1941) kell keresnünk. Ennek a fejlődésnek a terméke az európai mintákból kinövő perzsa novella, amelynek hordozója és közönsége legfőképpen a gyenge, heterogén, polgári és kispolgári értelmiség. E műfajban ugyan csak kivételesen jelentkezett az iráni parasztság vagy munkásság valóságos vagy lehetséges tudata, ill. történelmi perspektívája, mégis elmondhatjuk, hogy a novella a modern perzsa irodalom legfontosabb és legértékesebb műfaja, s méltóképpen képviseli Irán gazdag irodalmi fejlődésének legszebb és leghaladóbb vonásait. A perzsa novella alig fél évszázados fejlődésre tekint vissza, de művelői között máris olyan nevekkel találkozunk, mint a világirodalmilag is jelentős Szádeq Hedájat, a külföldön jól ismert Mohammed Ali Dzsemálzáde, a nálunk is ismert Bozorg Alavi, vagy a hedájati hagyományokat követő Szádeq Csúbak.

Szádi - Rózsáskert
Seikh ​Muszliheddin Szádi a 12-13. század legnagyobb keleti moralista és didaktikus írója, perzsa költő. Kíváncsisága és tudásszomja mintegy 30 éves utazásra sarkallta; ezután igazi szufistához méltóan visszavonult és átadta magát a szemlélődésnek. Élményeit, kalandjait, illetve az utazások során szerzett ismereteit, tapasztalatait bölcsességekké rendszerezve állította össze halhatatlan műveit. A kiadó a keleten legendaszerű alakká vált perzsa költő Magyarországon 1889-ben megjelent Rózsáskert című kötetének újrakiadására vállalkozott, mely igazi hiánypótló munka, hiszen Szádi ez a műve Magyarországon utoljára 1961-ben jelent meg.

Az_ezeregy%c3%a9jszaka_mes%c3%a9i_i
71

Ismeretlen szerző - Az ​Ezeregyéjszaka meséi I-VII.
A ​világirodalom e remekművének korábban nem jelent meg tisztességes magyar kiadása. A gyenge minőségű, meghamisított és töredékes „fordítások” nyomán a magyar olvasó még a veszteséggel sem lehetett igazán tisztában. Az igazi szöveg lenyűgöző irodalmi alkotás, pontosabban alkotások egész füzére, a középkori keleti népi költészet és a magas irodalom sajátos kombinációja, egyben páratlan kultúrtörténeti, társadalomtörténeti, vallástörténeti és tudományos kincsestár. A kiváló arabista és műfordító, Prileszky Csilla tizenöt évi munkával elkészítette az egyetlen autentikus, XIX. század eleji kalkuttai arab nyelvű kiadás teljes magyar fordítását, mely a szakma megítélése szerint vetekszik az eddigi legjobb nyugati kiadásokkal, s bizonyos tekintetben, pl. a mesteri versfordításokban többet is nyújt azoknál. A verseket Prileszky szövege alapján Tótfalusi István fordította. Kommentárok és jegyzetek: Simon Róbert. E kiadást a megjelenés évében olvasói a legjobb magyar műfordításnak választották.

Henri Stierlin - Iszlám ​művészet és építészet
Makulátlan ​fehér márványból emelt és türkiz fajansszal burkolt kupolák; arabeszkekkel és virágmintákkal díszített boltívek; karcsú minareteket visszatükröző mozdulatlan vízfelszínek és sztalaktitdíszekkel gazdagon ékesített ívánok; a miniatúrák árnyas kertekbe félrehúzódó szerelmesei és lóhátról vadászó ifjai; zománcképeken megjelenő sokszínű virágkompozíciók - talán ezek a legmarkánsabb jellemzői a pazar és fényűző, kifinomult és aprólékos díszítőművészetnek, amelyet a "perzsa stílussal" azonosítunk. Képzeletünkben varázslatos helyek jelennek meg: a mecseteiről és palotáiról híres Iszfahán, az égbolton tornyosuló jellegzetes bordázott kupolák Buharában és Szamarkandban, Lahore és a Shalimar kert, Delhi "földi mennyországnak" is nevezett Vörös Erődje, és persze a csodálatos agrai Tadzs Mahal, ahogyan kiemelkedik a hajnali ködből. Irántól egészen India szívéig építészek, tájszobrászok, kalligráfusok és szőnyegszövők örökítették tovább a perzsa tradíciót, amely halhatatlanná tette ezt az ősi civilizációt. Ebben a színes albumban igyekszünk nyomon követni az iráni művészet kihatásait, miközben elidőzünk az iszlám páratlan szépségű városaiban és olyan helyeket fedezünk fel, mint Tábriz, Jazd, Kermán, Lahore, Fáthpur Szikri és Szikandra. A szerző feltárja e művészi formavilág eredetét, tanulmányozza a misztikus tematikát és a jelképértékű díszítményeket, s eközben lehetőséget kínál az olvasónak arra, hogy megismerje ezt a roppant kulturális örökséget, amelynek a perzsa művészek és kézművesek ma is avatott művelői. A kötetet gazdag képanyag teszi teljessé; számtalan illusztráción, alaprajzon, korabeli metszeten és rekonstrukción keresztül ismerhetjük meg azokat a művészeti alkotásokat, amelyek maradandó befolyást gyakoroltak a Nyugat és Kína közötti hatalmas terület egészére.

Mes%c3%a9k_az_%c3%a9let
Mesék ​az élet csodáiról Ismeretlen szerző
elérhető
53

Ismeretlen szerző - Mesék ​az élet csodáiról
A ​kötet egy olyan válogatás, amely az emberiség legnagyobb kincseit mutatja be a meséken keresztül. Megismerhetjük a teremtés titkait, kalandos történeteket olvashatunk olyan bátor hősökről, akik útnak indultak, hogy felfedezzék a világ ismeretlen tájait, és megküzdjenek az ellenséges erőkkel, valamint bölcs emberekről, akik olykor megfékezik a bátorságból fakadó erőt, hogy helyet kérjenek az észnek is. Kötetünk utolsó meséi a szerelemről szólnak, hiszen e nélkül minden más erény hiábavalónak bizonyulna, még a bátor és bölcs emberek is boldogtalanok lennének.

Fazil Iszkander - Tiltott ​gyümölcs
Az ​1929-es születésű Fazil Iszkander először mint költő jelentkezett az irodalomban. Első elbeszélése 1956-ban jelent meg, ettől kezdve rendszeresen írt prózai műveket is. Egyéni hangú, rendkívül színes, finom humorral átszőtt írásai a gyermekkor varázslatosan szép, ezer csodával teli világát idézik, amelyből természetesen nem hiányoznak a felnőttek, rokonok, ismerősök s a velük kapcsolatos derűs epizódok, mulatságos történetek sem. Elbeszélései egyben pontos művészi képet adnak Abházia életéről, hétköznapjairól is. Szereplői furfangos hegyi pásztorok, vagy a családias hangulatú kisvárosok néha groteszk figurái, s mindenkori szereplői még a hegyek, amelyek Iszkander történeteiben is olyan közel kerülnek az emberekhez, mint Tamási Áron remekmívű novelláiban.

Umberto Pappalardo - Paz Martínez Munoz - A ​korai civilizációk
Az ​Altamira-barlang, Egyiptom, Mezopotámia. A föníciaiak, a perzsák építészete, iparművészete. Mágikus, mitikus vagy szimbolikus gondolkodás parancsára született formák. Művészi alkotások, melyek az évszázadok távlatából is ámulatba ejtenek bennünket. Az Olvasó mindezt megtalálja az első könyv lapjain. A kőkorszaktól kezdve az első történelmi kultúráig.

Covers_161427
Oguz ​kán Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - Oguz ​kán
Az ​Oguz kán története az egyik legfontosabb török-iráni történeti szöveg, melynek számtalan verziója létezik. Jelen kiadás a tizenharmadik - tizennegyedik század fordulóján élt szerző munkája. A Történetek Gyűjteménye című gigászi krónika egyik fejezetét az egyik legjelentősebb iráni mongol uralkodó (1295-1304) kérésére vetette papírra. Az ő uralma alatt tértek át az irániak az iszlám vallásra, s ennek jegyében parancsot adott a mongol hagyomány perzsa nyelvű átdolgozására. A kötet elején találhatjuk Dobrovits Mihály bevezető tanulmányát, melyben részletesen megismerkedhetünk a szöveg történetével, eredetével, a három legkorábbi kézirat hasonlóságaival és különbségeivel, a legenda alapvető elemeivel, a sokak által Mao-tun san-jüvel azonosított Oguz kán hadjárataival (melyek gyakorlatilag Dzsingisz kán és utódai birodalomépítő hadjárataival egyeznek meg) és a rejtélyes Baraq(a) országgal. Ezt követi a mű tizenkilenc fejezetének teljes szövege, s a kötetet a szerkesztő magyarázó jegyzetei és a nyelvi lektor megjegyzései zárják.

Ardáj Víráz Námag - Perzsa ​halottaskönyv
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jodi Picoult - Lone ​Wolf
A ​life hanging in the balance.a family torn apart. The #1 internationally bestselling author Jodi Picoult tells an unforgettable story about family, love, and letting go. Edward Warren, twenty-four, has been living in Thailand for five years, a prodigal son who left his family after an irreparable fight with his father, Luke. But he gets a frantic phone call: His dad lies comatose, gravely injured in the same accident that has also injured his younger sister Cara. With her father's chances for recovery dwindling, Cara wants to wait for a miracle. But Edward wants to terminate life support and donate his father's organs. Is he motivated by altruism, or revenge? And to what lengths will his sister go to stop him from making an irrevocable decision? Lone Wolf explores the notion of family, and the love, protection and strength it's meant to offer. But what if the hope that should sustain it, is the very thing that pulls it apart? Another tour de force from Jodi Picoult, Lone Wolf examines the wild and lonely terrain upon which love battles reason.

Benedek Elek - Ezüst ​mesekönyv
Válogatás ​a világ legszebb meséiből.

Szádek Hedájat - Az ​élet vize
Szadek ​Hedaját a modern perzsa irodalom legjelentősebb képviselője. Írói témájának anyagát egyéni sorsok, különc hősök szolgáltatják. Novellái egy betegesen érzékeny, meghasonlott író nagyszabású, lírai hangú vallomásai. Az itt közölt három novellát előfutárnak tekinthetjük az író műveinek terjedelmesebb kiadásához. Hedaját prózáját a sajátos keletiség ragyogja be: minden egyes írásában ott érezzük az arab ezeregyéjszaka csodálatos világát.

Nizámi Arúzi - Ritkaságok ​gyűjteménye
Nizámi ​Arúzi a korai klasszikus perzsa próza egyik legjelentősebb művelője, képzett orvos és asztrológus, mint udvari költő a kelet-iráni Gúr dinasztia szolgálatában állt. Ritkaságok gyűjteménye című műve a X-XII. századi iráni történelem, tudomány és irodalom egyedülálló értékű forrása; műfajára nézve világtükör. Arról igyekszik meggyőzni az uralkodót, hogy a jó kormányzáshoz mindenekelőtt írnokra, költőre, asztrológusra és orvosra van szüksége. E hivatások lényegét színesen megírt anekdotákban adja elő. A törénetek bevezetnek a középkori Irán fejedelmi udvarainak életébe. Megismerkedünk a Gaznavidák, Számánidák, Gúridák, Bújidák, Szeldzsukok udvaraiban élő művészekkel, tudósokkal.

Kollekciók