Ajax-loader

'néprajz' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Nemes-Népi Zakál György - Eőrséghnek ​leírása
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mandel Róbert - Magyar ​népi hangszerek
Mandel ​Róbert "Magyar népi hangszerek" című kötetének legfőbb célja, hogy - a zeneszerszámok szakszerű leírása és a népi hangszereinket jellemzően említő magyar irodalmi részletek idézése mellett - tökéletes minőségű tárgyfotókkal, valamint eredeti minőségükben megtartott korabeli fotográfiákkal nemcsak a szűkebben vett szakmai és népzenei köröknek, hanem a zenekedvelőknek és a magyar zenetörténet iránt elkötelezett olvasóknak is bemutathassa, sőt megcsillogtathassa az Európában is páratlan magyarországi instrumentáriumot.

Jan Myrdal - A ​kultúrák keresztútján
"Miért ​éppen Afganisztánt választották?" - kérdezték ismerőseik a sok országot megjárt hazájukat. "Talán azért - válaszolták -, mert oly távolinak tetszett ez az ország, s nem tudtunk semmit róla. Tudatlanságunk pedig összhangban állt az általános hazai tudatlansággal a világ e táját illetően." A saját szemükkel akarták látni, tapasztalni. Emellett még az autósport romantikája is csábította a svéd házaspárt. És vonzza őket az itt élő büszke, szilaj, ismeretlen emberek iránti rokonszenv, akiket egyetlen gyarmatosító hatalomnak sem sikerült leigáznia. Az útikaland intellektuális élménnyé mélyült és érzelmileg gazdagodott. A svéd író és felesége megszerették ezt az országot, mely már az ókorban is a kultúrák szintézisének a területe volt. Itt találkoztak és hatottak egymásra termékenyítően az indiai, kínai, perzsa és közép-ázsiai kultúrák. Afganisztánon át vezettek a Kelet-Ázsiát Európával összekötő nagy kereskedelmi útvonalak. A Selyem Útjáért majd 2000 éven át folytak a háborúk. A háborúk újra meg újra feldúlták Afganisztánt, mely - nagyrészt ennek következtében - ma a világ legelmaradottabb országai közé tartozik. Nincs vasútja, útjai rosszak. A lakosság elenyésző része lakik városokban, nagy részük nomád.

Vasas Samu - Salamon Anikó - Kalotaszegi ​ünnepek
Kalotaszeg ​elsősorban népművészetével vált ismertté. A kötet majd kétévtizedes gyűjtőmunka eredménye: egy egész tájegység, a tágabb értelemben vett Kalotaszeg 41 falujának teljes ünnepi szokásanyagát veszi számba, továbbá a gazdasági évhez kapcsolódó szokásrendjét, az ünnepek szokásainak verses és prózai szövegeit. A könyvből sugárzik a népművészet, a népi életformák természetközelsége, embersége. Napjaink emberének nemcsak néprajzi érdeklődését elégíti ki, hanem lenyűgöző olvasmány.

Diószegi Vilmos - Samanizmus
A ​sámánhit nyomai a bronzkorba vezetnek. Szibériában, az Oka folyó partján egy bronzkori sziklarajzon találta meg a szerző a sámándob rajzát, valamint egy szarvasagancsos emberi alakot, aki feltehetően a dob gazdája volt. A párhuzamot is hamar megtalálja: a magyar hitvilág lucaszékről meglesett boszorkányai ugyanilyen szarvasagancsos fejdíszt viseltek. A képmelléklettel és Morvay Juditnak a szerzőt méltató Utószavával záruló, a sámánhit egészéről képet adó kötet - a szakemberek számára alapmű, a téma iránt érdeklődő olvasóknak izgalmas kaland.

Lengyel Györgyi - Népi ​batik
"Csak ​tiszta forrásból..." - Bartók Cantata Profanájának e sora a könyv eszmei vezérfonala. A szerző a legváltozatosabb kerámia-, bútorfestés-, hímestojás-, hímzés- és kékfestő-mintákat kutatta és dolgozta fel, az anyagszerűség elvét és az önálló kivitelezés lehetőségét szemmel tartva. A módszeresen válogatott népművészeti mintagyűjtemény útmutatást ad, hogyan lehet a magyar és a külföldi népi hagyomány mintáit textilre átvinni. A gazdag mintagyűjtemény és a fontos művészeti ismereteket tartalmazó könyv célja, hogy a legszebb népi motívumok tovább éljenek egy olyan technikában, amely gyorsan kivitelezhető, korszerű és széleskörűen terjed. A könyvet egyaránt ajánljuk az egyénileg és a szakkörökben tevékenykedő textilfestőknek és a jó ízlésre nevelő népművelőknek és pedagógusoknak.

Lengyel Dénes - Magyar ​mondák a török világból és a kuruc korból
Ez ​a kötet szerves folytatása az eddig több kiadást megért "Régi magyar mondák"-nak. A Mátyás halálát követő időtől a Rákóczi-szabadságharc leveréséig beszéli el a "két pogány közt" viaskodó magyarság történetét. A mondafeldolgozások híven őrzik forrásaik nyelvi ízeit, fordulatait, szemléletét, a szerző sikerrel elkerülte a romantikus feldolgozások túlzásait. A bőséges jegyzetanyag a jobb tájékozódást segíti elő, a korabeli fekete-fehér illusztrációk pedig a rég múlt idők embertípusait, viseletét, környezetét idézik. A kötet nem csupán érdekes olvasmány, hanem kiválóan alkalmas elmélyültebb, iskolai feldolgozásra is.

Lengyel Dénes - Régi ​magyar mondák
Lengyel ​Dénes könyve eltér a magyar mondavilág korábbi feldolgozásaitól. Más, mint Jókai Mór, Benedek Elek, Móra Ferenc gyűjteményekből és tankönyvekből ismert történetei. Nem hasonlítható Komjáthy István Mondák könyve című, hét kiadásban közkézen forgó művéhez sem. Lengyel Dénes ugyanis egyetlen kötetben a teljes régi magyar mondavilágot feldolgozta: a hun mondákat, a honfoglalás mondáit, a királymondákat, egészen a Mátyás királyról szóló történetekig. Megőrizte a mondák hangját, a naiv történeteket semmiféle történelmi és néprajzi anyaggal nem keverte. Írásain megérződik hiteles forrásmunkáinak, a krónikáknak, a népmondáknak jellegzetes stílusa. A kötetet magyarázó, okos utószó és bőséges, betűsoros jegyzet zárja le - ezekből az érdeklődő olvasó sok mindent megtudhat a mondák forrásairól, a történelem minduntalan felbukkanó mozzanatairól, a mondák hőseiről.

Marlo Morgan - Vidd ​hírét az Igazaknak
Egy ​amerikai orvosnő merész, páratlan kalandba keveredik, amikor elfogadja egy ismeretlen ausztrál bennszülött törzs, az Igazak népe hívását, és velük megy négy hónapos vándorútjukra, keresztülszelve a távoli kontinens kietlen pusztaságát. A 2200 kilométeres út során nap mint nap bizonyítja kitartását, ezért nomád társai befogadják, és készséges türelemmel beavatják évezredes kultúrájukba – ő pedig megtanulja, milyen ereje van az őszinteségnek, megismeri az életben maradás rejtélyeit, megtapasztalja a test és a lélek összhangját, a tánc és az ének gyógyító hatalmát. Majd pedig teljesíti, amire kérik, és közvetíti az Igazak üzenetét, amely minden emberhez szól: fogadjuk el, hogy minden élőlény ugyanannak az univerzumnak a része, találjunk vissza a természetbe, és vigyázzunk a Földre. Belső világunkban pedig szabaduljunk meg az értelmetlen elvárásoktól, és találjunk értelmes célt az életünknek. Marlo Morgan 1991-es regénye rögtön nemzetközi hírű bestseller lett; az azóta eltelt több mint két évtized lankadatlan érdeklődése pedig a modern klasszikusok sorába emelte.

N%c3%a9pismereti_dolgozatok_1981
Népismereti ​dolgozatok 1981 Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Népismereti ​dolgozatok 1981
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Leonard Clark - A ​folyók keletnek tartanak
Leonard ​Clark, aki 1957-ben, második Amazonas vidéki felfedező útja során halt meg, régi úttörő típusú felfedező. Húsz éven át járta három földrész pusztaságait, miután végzett a Kaliforniai Egyetemen, és két évig bankhivatalnokoskodott. Három hónapot töltött Borneón, járt Celebesen, a Fülöp-szigeteken, Szumatrán, Kínában, Ceylonban, Indiában; Mexikóban hegyet mászott; kutatott Észak-Afrikában, Közép-Amerikában, Mongóliában és másutt. _A folyók keletnek tartanak_ c. immár klasszikus útleírásnak tekinthető könyvében - amely Amerikában tucatnyi kiadást ért meg és számos nyelven is megjelent - Clark az Amazonas felső medencéjében tett útjáról számol be; azokról az élményekről, amelyeket 1946-ban gyűjtött Földünk e leghatalmasabb felderítetlen területén. A perui Andoktól keletre fekszik a civilizálatlan indián törzsek lakta Grand Pajonal, a hatalmas dzsungel. Clark meggyőződése szerint itt van valahol El Dorado, Cibola hét aranyvárosa, amit a 16. század óta keresnek kalandorok és felfedezők. A szerző felszerelés nélkül, egyetlen női útitárssal vág neki az úttalan őserdőnek, és megtalálja az elveszett városok nyomait, amelyért annyian áldozták hiábavalóan életüket. Olyan területeket jár be, amelyeket még a perui őserdei katonai alakulatok számára is hozzáférhetetlenek. Minthogy útravalót nem vitt magával, abból él, amit a dzsungel ad. Megismeri az őserdei indián törzsek életét, szokásait, hiedelmeiket. beszámol az ültetvényesek és missziók által űzött szégyenletes rabszolgakereskedelemről, amelyet a perui hatóságok hivatalosan tiltanak ugyan, de felszámolni nem tudják - vagy tán nem is akarják...

Veadandp0038
A ​magyar anekdotakincs Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - A ​magyar anekdotakincs
Tóth ​Béla azt a föladatot kapta 1882-ben, hogy tudósítson a tiszaeszlári perről. A mendemonda szerint azért esett rá a választás, mert megbízói azt remélték: tárgyilagosságával valamiképp ellensúlyozni fogja az elfogultnak, filoszemitának tartott Eötvös Károlyt. Nem is okozott csalódást. Már ami a tárgyilagosságot illeti. Leutazott a per színhelyére, Nyíregyházára, s első dolga volt, hogy megkeresse a vád tanúját. Erre így emlékezett maga Tóth Béla: "Fél órát beszélgettem a koronatanúval és a fejemet fogva szaladtam le a lépcsőn. Ilyen hallatlan rossz és hazug darabot játszani a világ előtt, Magyarország jó hírnevének rovására. És, hogy még én segítsek az ország ilyen megaláztatásában. Hát huszonöt Dariusnak sincsen annyi kincse, hogy én ezt megcselekedjem." Visszajött Pestre, összeveszett megbízóival, állását is föladta. Máig szóló kemény leckét adva mindazoknak, akik saját hasznuk érdekében szakadatlanul kiárulják nemcsak a tényekre alapuló igazságot, hanem az ország érdekeit, keltve rossz hírét, hozzájárulva lejáratásához - júdáspénzért. Ez az életéből vett apró anekdota az ő anekdotagyűjteménye elé kívánkozik, hiszen jellemzi karakterét. Megfontoltság, körültekintés, ragaszkodás a tisztességhez, a magyar nemzet megbecsülése és érdekeinek szem előtt tartása, még saját előmenetelének kockáztatásával is.

Bernard Lelong - Jean-Luc Lancrey-Javal - Mágikus ​Kordillerák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Horváth István - Magyarózdi ​toronyalja
Horváth ​István első verseskötete 1943-ban jelent meg. Szülőfalujáról írott könyve, a Magyarózdi toronyalja (Kriterion, 1971) című falurajz belülről ábrázolja egy kis közösség mindennapjait, évszázados szokásait és élő hagyományait. A szerző műve költői vallomás, önéletrajz, szociográfia és népköltészeti gyűjtemény. Napjainkig példaképe a falumonográfiáknak.

Béres András - Arra ​van egy kőhíd rakva...
Béres ​András az elmúlt harminc év alatt sok időt töltött a hortobágyi pusztán és a környéken élő pásztorok között. Ez a könyv gyűjtőútjai egyik eredménye, amelyben egy elmúló - napjainkra megváltozott - sajátos életformáról ad képet. A csikósok,a gulyások, a juhászok, a disznópásztorok "személyesen mutatkoznak be", a valaha elmondott, magnetofonszalagon rögzített történeteiket olvashatjuk a könyv lapjain. Mesélnek a híres csikós számadó, Czinege János tetteiről, az egymás megleckéztetésére kieszelt huncutságokról, a boszorkányos cselekedetekről, a pásztortársadalom kemény igazságtevéseiről, a pusztai asszonyok sorsáról. Az Olvasót a történetmozaikok teljes képpé formálásában a gazdag illusztrációs anyag segíti.

Haroun Tazieff - Víz ​és tűz
A ​Calypso francia kutatóhajón számos igen neves tudós vállalkozott arra, hogy külön hajószemélyzet nélkül, mindegyik a maga tudományágának megfelelő kutatásokat végezzen a Vörös-tengeren. Tazieff, e könyv szerzője, őt elsősorban a korall-szigetek létrejötte foglalkoztatta. A könyv második része a közép-afrikai vulkánok világába vezet, ahova a szerző néhány társával izgalmas kalandokon át jut el. A szerző humanista érzésű, haladó szellemű tudós, aki mély rokonszenvvel és együttérzéssel ír a bennszülöttek sorsáról is.

Koncsek László - Bibliai ​földeken
A ​bibliai földekről, Izraelről szól a könyv, erről az egyedülállóan érdekes országról, ahol a sok évezredes múlt omladozó emlékei között egy új élet bontakozik ki felfokozott reményekkel és várakozásokkal, de sok belső feszültség, ellentét és konfliktus is dúlja népét. A szerző érzékletesen írja le a megkapóan szép judeai és galileai tájakat, Jeruzsálemet, a megosztott várost, a Holt-tenger dermedt világát, vén arab városok ezeregyéjszakai romantikáját, a tengerpart párájában buján tenyésző ültetvényeket. Megemlékezik a sivatag homokja alá temetett évezredes kultúrákról, bibliai emlékekről, zsidók, filiszteusok, kanaániták, arabok és keresztesek titkait rejtegető öreg romokról, s a máról, a homokon és kövön új országot építők erőfeszítéseiről, eredményeiről. Koncsek éles szemmel figyeli a modern élet lüktető ritmusát, nem feledkezik meg az új városokról, üzemekről, kibucokról, a daruerdővel koszorúzott nagyforgalmú kikötőkről, a sivatagról, mészköves hegységektől elhódított termőföldekről, újratelepített erdőkről, az öntözőcsatornák kilométereiről, tervekről és álmokról, jó szándékú lelkesedésről és életörömről. Izrael megragadóan szép arca mellett szól egy születőben levő ország vajúdásairól is. A könyv megmutatja a világ minden részéből összeverődött bevándorlók társadalmat feszítő problémáit, a mély ellentmondásokat, bizonytalanságokat, egy országot, amely a maga sajátos eredeténél fogva a világon páratlan gondokkal küzd. Ír a szerző a bevándorlók közötti szakadékokról, a haladást és fejlődést gátló rituális törvények szigorúságairól. Nagyon érdekesen elemzi a bevándorlók által importált nyugati szemlélet orientalizmussal vívott harcát. Bevándorolt magyarokkal is találkozik Koncsek László, akikben az új hazába illeszkedés szándéka és a honvágy idegeket nyűvő kettősséget teremt. Egy utazás tengernyi élményeinek, találkozásoknak, történeteknek, meghitt beszélgetéseknek, emberi sorsoknak, pionír hőstetteknek, a Földközi-tenger napsütésében fürdő szép tájak látványának, bibliai legendákat szülő és az emberiség évezredek messzeségébe vesző történelmet idéző emlékeknek mozaikjaiból állította össze a szerző ezt az útleírást, amely képet ad a napfény és az árnyék, a remények és a konfliktusok országáról - Izraelről.

Hans Schomburgk - Sátrak ​Afrikában
Hans ​Schomburgk, a híres német Afrika-kutató oroszlánvadász nevét jól ismeri a magyar olvasóközönség A vadon érverése c., az utóbbi években több kiadást megért könyvéből. A Sátrak Afrikában a szerző tizedik, 1956-os afrikai útjáról szól, amelynek folyamán Fokvárosból Ugandán keresztül Mombasáig járta be a Fekete-földrészt. Schomburgk első ízben hatvan évvel ezelőtt, 1896-ban, tizenhét éves korában járt Afrikában. Ebben a könyvében nemcsak legújabb expedíciójának történetét mondja el a híres nagyvad-vadász, hanem visszaemlékezések formájában régi expedícióinak legérdekesebb eseményeiről is beszámol. Összehasonlítja a hatvan, ötven, illetve harminc év előtti Afrikát a maival. Így ez a könyv útirajz is, meg bizonyos fokig önéletrajz is: Afrika néprajzának, állatainak, tájainak kutatásában eltöltött gazdag, kalandos élettörténet. Emellett a könyv élményszerű és sok tekintetben eredeti módon nyújt bepillantást Dél- és Kelet-Afrika múltjába, jelenébe, fejlődésébe. A szerző elviszi az olvasót a rezervátumukban élő afrikai őslakók közé, akik sok régi szokásukat megőrizték, a környező világtól azonban nem függetleníthetik magukat. Hozzájuk is betör a modern élet, amit Schomburgk bizonyos rezignációval vesz tudomásul. És csaknem ugyanez a helyzet a védett területen élő állatok világában is. A vadon élő elefántok, oroszlánok, orrszarvúak száma erősen megritkult. De még így is csodálatos, varázslatos világ ez, a vadállatok utolsó menedéke. Schomburgk, aki szívesen vezeti magát öreg afrikainak, olyan vonzóan, olyan szeretettel ír az afrikai emberekről, tájakról, nagyvadakról, hogy az olvasó szinte maga előtt látja ezt a hajdan egzotikus és ma mindinkább modernizálódó vidéket.

Veres Péter - Az ​Alföld parasztsága
A ​szociológiai és szépírói indítékkal megírt könyv a két világháború közötti alföldi magyar parasztság kilátástalan jövőjének hiteles dokumentuma még akkor is, ha ez a mű a dunántúli egykés, pusztuló magyarsággal szemben a helytálló parasztság társadalmát kívánta bemutatni, s a közöttük lejátszódó folyamatokat érzékeltetni. Veres Péter saját életén keresztül közvetlenül érzékelte osztályos sorstársai , a parasztság társadalom alatti helyzetét. Könyvében ennek ellenére nem a parasztság nyomorúságos mindennapjait dokumentálja, hanem az ezt előidéző okok feltárására tesz kísérletet. A viszonylag kis terjedelmű könyv öt részre oszlik. A táj és a nép bemutatása után az Alföldön élő parasztság kultúrájával és erkölcsével foglalkozik. Elemzését az alföldi parasztság jövőjével zárja és úgy látja, hogy ha a jövőt "pozitív, haladó értelemben vesszük, úgy az alföldi parasztságnak, mint ilyennek jövője nincs". Ennek következtében pedig, ha társadalmi rendszer- változás - felszabadulás - nem következik be: elpusztul.

Inge Pollack - Gyere ​az indiánok közé
A ​Nagy Kaland váratlanul robbant be Inge Pollack életébe, Erich Wustmann, az ismert néprajzkutató, számos könyv szerzője, aki már több alkalommal vezetett expedíciót Dél- Amerikába, Bad Liebensteinben kezeltette beteg szívét. Itt ismerkedett meg a fiatal laboránsnővel, s "rábeszélte", hogy kísérje el őt újabb kutatóútjára. Inge Pollack közvetlen hangon, megkapóan számol be élményeiről, kalandjairól. Emberi melegséggel és asszonyi érzékenységgel írja le találkozásait szeretetre méltó emberekkel, ősi kultúrákkal és a lenyűgöző Természettel.

Bengt Danielsson - Bumeráng-expedíció
Bengt ​Danielsson az 1947. évi nevezetes Kon-Tiki-expedíció egyik résztvevője volt. Azóta mint fáradhatatlan világjáró és szenvedélyes Polinézia-kutató vált híressé. A polinéziai szigeteken töltött éveiről szól magyarul is megjelent, népszerű két könyve: A boldog sziget és az Elfelejtett szigetek. A "Bumeráng-expedíció"-ban a svéd etnológus ausztráliai útjáról számol be. 1956-ban autóval az egész kontinenst megkerülte, hogy megismerje az őslakók jelenlegi életkörülményeit, és tanulmányozza, mennyire tudtak beilleszkedni a fehérek társadalmába. Kutatóútja során nemcsak az őslakók telepeit kereste fel, hanem érintette Ausztráliának majdnem valamennyi nagyvárosát és számos kisebb helységet is. Könyvéből az ausztráliai élet sok jellegzetes vonását ismerhetjük meg. Élményeit és viszontagságait a tőle megszokott fanyar humorral, színesen és szórakoztatóan beszéli el.

Covers_90193
elérhető
3

Jens Bjerre - Kalahári
1957-ben ​Bjerre a délnyugat-afrikai Kalahári-sivatagba indult kétszemélyes expedíciójával, és az ott lakó kung-busmanok mintegy ötven tagú csoportjával élt együtt négy hónapig a száraz időszakban. - Mintha a kőkorba csöppent volna bele az atomkor kellős közepén! A kung-busmanok a föld legprimitívebb népei közé tartoznak. Asszonyaik gyűjtögetéssel szerzik meg a mindennapra valót, a férfiak meg mérgezett nyíllal vadásznak. Félig letelepült, félig vándorló életetmódot folytatnak. Van egy telephelyük, itt rakják össze - főleg fűből - madárfészekhez hasonló enyhelyeiket, de ha rosszak az időjárási viszonyok, szárazság, vagy steppetűz pusztít, az elköltöző vadállatok nyomában ők is felkerekednek és továbbállnak. Bjerre barátságot kötött ezekkel az egyszerű emberekkel, és a busmanok is megszerették a szerzőt, aki jó szívvel közeledett feléjük. Elkísérte a férfiakat a vadászmezőkre, az asszonyokat bogyó- és lárvagyűjtögető útjaikra. Részt vett a kis csoport kultikus szertartásain, táncolt velük a holdfényes éjszakákon, amikor dallal, tánccal könyörögtek esőért a hosszú száraz évszak után. Elbeszélgetett a varázslóval hiedelmeikről, plasztikus képet mutat a kis csoport megkapó közösségi életéről, szokásairól. Ismerteti a busmanok családi és temetkezési szertartásaikat. Érdekes például, hogy csak minden harmadik-negyedik újszülöttet hagynak életben, a többit születésük után elpusztítják. Az anya ugyanis - megfelelő táplálék hiányában - négyéves koráig szoptatja gyerekét, és a közben született kicsinyeit nem tudná felnevelni. Bjerre sok szép busman mesét, naív költeményt közöl könyvében.

L. V. Saposnyikova - A ​dzsungel ösvényei
Ha ​Indiáról hallunk, a mesés India jelenik meg lelki szemeink előtt. Csodálatosan faragott templomok, különös istenek, mesebeli paloták villannak elénk, vagy esetleg a nagyvárosok nyomorgói, a remek kézművesek, a fürge kereskedők világa. És a kasztrendszerbe merevült világ. Ritkán gondolunk arra, hogy nem egyetlen India van, hanem talán annyi, amennyi szemszögből egy országot nézni lehet. Saposnyikovának köszönhetően egy szinte teljesen ismeretlen Indiával ismerkedünk meg, a hinduizmus kereteibe be nem illeszthető nagyon-nagyon ősi Indiával. Az ősközösségből szinte alig kilépett törzsek világával. Az Univerzum Könyvtár olvasói egy ilyen India-mozaikkal, egy ilyen részlettel megismerkedhettek már a "Kék-hegyek törzsének titkai" c. kötetben, amely a todák világába, Nilgiri-hegyei közé vezette el az olvasókat. Most újabb utazásra hívjuk önöket a remek szovjet néprajzkutató avatott vezetésével. Ez alkalommal Kerala és Orissza állam őserdeibe, ahol a matriachátus fokát szinte még meg sem haladt törzsek élnek, és vívják élethalálharcukat a létüket fenyegető modern világgal, és természetesen a zord természeti erőkkel is. A szerző, aki együtt él és együtt érez hőseivel, közel hozza hozzánk a mannanokat, a kadarokat, mudugarokat, bondókat, khondokat és gadabákat. Megismerjük mindennapi életüket, hiedelmeiket, legendáikat, isteneiket, világnézetüket és nem kevésbé érdekes egyéni sorsukat is. Egy-egy ember sorsát részletesebben is bemutatja, s ezen át még jobban megérthetjük, hogy ez a soha nem látott India, ez a nagyon ősi világ milyen gondokkal küzd, és hogy a modern India milyen erőfeszítésekkel próbálja pusztulásukat feltartóztatni. Szimbolikusan azt is mondhatnánk, hogy a "Természet Vöröskönyvéhez" hasonlóan ezeket a népeket az "Emberiség Vöröskönyvébe" kellett bejegyezni. Ajánljuk mindenkinek, aki szeret utazni, távoli világokat megismerni, aki szereti a bátor és erős, becsületes embereket.

001
elérhető
6

Ismeretlen szerző - Kis ​magyar néprajz a rádióban
Az ​eddig megjelent néprajzi ismeretterjesztő műveknél átfogóbb, ugyanakkor rézsletgazdagabb képet ad a gyűjtemény: a jól ismert témák mellett - mint a népművészet, a népköltészet - az anyagi kultúra, a társadalmi szokások létrejöttét, változásást is megmutatja. Nemcsak a csillogást, a színt, a pompát, a népi kultúra egyszerűségében is varázslatos voltát mutatja meg, hanem a hátteret is.

Aleksander Lech Godlewski - A ​déli tengereken
Aleksander ​Lech Godłewski, lengyel Óceánia-kutató érdekes világ, a Fidzsi-szigetek, Szamoa, a Tonga-szigetek, a Hawaii-szigetek és Tahiti népeit, életüket és szokásaikat mutatja be az olvasónak. Több ízben járt Óceániában, e műve nem szokványos útleírás, inkább sok ismeretet adó, de egyúttal olvasmányos néprajzi tudósítás. Vannak, akik a nyugati országokból menekülve itt keresik, Polinézia szigetein a boldogságot. Erről is szól a szerző. Emberek - szokások Óceániában: ez a könyv zárófejezete.

Jurij Kazakov - Északi ​napló
„Most ​már tudom, hogy kudarccal végződő vadászatról csak jó író mer írni. Mert számára az elbeszélésben nem a zsákmány a fontos, hanem a felhők, az emberek, a füst illata, a sár, a pihenők, az útközben folytatott beszélgetések, meg sok efféle... Azok az írók, akik nem forgatják elég magabiztosan a tollat, úgy vélik, mi az ördögnek írjanak, ha az elbeszélés végén nem dörren el a nagyszerű lövés, és nem bukfencezik fel a mezei nyúl, vagy nem válik ki a sorból a vadruca..." Kazakov Északi naplójában nem dörren el a lövés és nincs vadászzsákmány. Finom költői ceruzarajzok ezek az írások, s ha mégis van hősük, az mindig az ember. Vagy maga a szerző — az ő érzelmei, rokonszenvei és ellenszenvei, hangulatai és gondolatai. Vagy a komor északi táj egyszerű embere — hajósok, halászok, magányos tanyák vendéglátó gazdái, útitársak és barátok. Tizenkét év számos északi utazásának élményeit rögzíti ez a napló. Pátosztalan, hiteles beszámoló a tengert és a folyók torkolatát felkavaró viharokról, a halászatról, a munka szépségéről és nehézségérői, az északi emberek kemény, szigorú jelleméről, a halászhajók hétköznapjairól, az utazás öröméről, a nyenyec őslakosság szokásairól, a Kalevala utolsó énekeseiről, az erdőről, a kövekről, a fákról... Kazakov nagyszerűen érti a természetet, észak rideg szépségét, könyve mégis elsősorban az emberek életéről való elmélkedés, a hétköznapok igazságának keresése.

Csalog Zsolt - Fel ​a kezekkel!
Csalog ​Zsolt legújabb kötetében - egyebek közt - narkós, sátánimádó, jehovista és strici vallomását olvashatjuk, de megismerhetjük a fiatal rendőrjárőr vagy a gyámügyi jogász nézeteit is a társadalom peremére szédült, bűnbe tévedt emberekről, s a kényszerítő közegről, amelyben a félresodródók száma egyre dagad.

Leskó László - Gammapolison ​innen
Folklórra ​éhes korunkban bizonyosan kelendő lesz Leskó László falufényképe. Mozgófénykép ez, nem egy pillanatot örökít meg, hanem majd fél évszázadot méghozzá sorsdöntő fél évszázadot. Széles tablóján ott vannak még a szépasszonyoknak nevezett kuruzslók, a boszorkák és a kisangyalok is, de megjelennek már a vasparipán lovagló egyszer volt traktoroslányok, meg az ország lakosságának egytizedét kitevő városba járók, meg a modern "bukott lányok" is, meg a "romagyerekből" lett Ormai Sándor is. Leskó László e modellfalu leírásában a legjobbak nyomdokain jár, Nagy Lajosén és Illyés Gyuláén.

India
elérhető
0

Dezséry László - India
Sajátos, ​izgalmas, számunkra egzotikus India... a "Világlótusz Déli Szirma"... valójában egy kontinensnyi ország. Az Indiai Unió országaiban sokféle nép él - s még többféle nyelven beszélnek. Honnan ez a nép, és hogyan élte túl a századok sodrában szinte örökös leigázást? Mi a titka sajátos kultúrájának és ugyancsak sajátos társadalmi problémáinak? Izgalmas kérdések ezek magának Indiának is, az olvasónak pedig e könyv kíván alapos és érdekes eligazítást nyújtani róluk.

Nagy László - "Sok ​dolgot próbála Bethlen Gábor..."
"... ​ha a hatalom birtokosa úgy akarta, egyszerű házasságtörésért is halálra lehetett ítéltetni főrangú asszonyokat is. Még inkább meg lehetett ezt tenni, ha a "paráznaság" vérfertőzéssel súlyosbodott. Ezek után joggal felmerül a kérdés: ha az 1614-es periratok tanúsága szreint mind a három főrangú asszony (Török Kata, Ijjfu Kata, Báthory Anna) elkövette a vérfertőző paráznaság bűnét, miért kellett elmarasztalásukkal súlyosbítani?... Vajon Báthory Anna megbűvöle volna a Bethlen kíséretében Kerekeiben időző tanácsosokat, hogy azok úgy lássák, mintha a fejedelem mezítelen ropná a táncot az asszonnyal? - amikor pedig ő a valóságban mondjuk éppen államügyeket intézett azzal a csúnya, vörös hajú Mikó Ferenccel... Vagy talán Báthory Anna - a fejedelem akarata ellenére - ilyen ledér dolgokra késztette volna őt valamiféle boszorkányos varázslattal? De hiszen Bethlen tagadta, hogy fejedelemmé választása óta bármikor is táncolt volna az asszonnyal! Ha ez valóban így igaz, akkor csupán a fejedelmi tanácsuraktól származott ez a híresztelés. Ám ebben az esetben miért az asszony volt a bűnös a hazug hír terjesztéséért?"

Covers_92729
elérhető
0

Dávid Antal - A ​tanú
Csontbárónak ​csúfolták, mert sovány volt, de a legnagyobb székelynek is nevezték Orbán Balázst, aki kalandos ifjúság után a megszállottak szorgalmával dolgozott hatalmas életművén, amit hagyatékként ajándékozott az utókornak. A Hargita megyei (Udvarhely) Lengyelfalván született, bejárta a Közel-Keletet, évekig élt Londonban és a Csatorna-szigeteken mint emigráns. Sokat látott és tapasztalt, az európai és a magyar politikai élet tanúja volt. Ötszázhúsz székely községet járt be, várromok, eltűnt falvak nyomait kutatta, míg megalkotta A Székelyföld leírása című, immár pótolhatatlan monográfiáját, élete fő művét. Mint országgyűlési képviselő részt vett a kiegyezés utáni Magyarország közéletében, de élete igazi értelmét a székelység és a Székelyföld megismertetése, nemes célú alapítványok tétele adta. Úgy élt, mint egy koldus, de bőkezűen segítette az erdélyi iskolákat, múzeumokat, szegény diákokat. Erről a romantikus hevületű, kalandos életű emberről szól Dávid Antal új történelmi regénye.

Fercsik Erzsébet - Keresztnevek
A ​munkafüzet a Keresztnevek enciklopédiája című kézikönyvre épül, amelyet a TINTA Könyvkiadó 2009-ben jelentetett meg Fercsik Erzsébet és Raátz Judit munkájaként. Ez a kiadvány sokoldalú tájékoztatást nyújt a 100 leggyakoribb magyar női és férfinévről. A nyelvi, névhasználati és néprajzi ismeretek mellett bepillantást kínál a keresztnevekhez kapcsolódó gazdag kulturális örökségbe. A munkafüzet elsődleges célja az információkeresés és az információ­feldolgozás készségének elmélyítése a kézikönyv használatával. Mindez hozzájárul a kommunikációs kompetencia fejlesztéséhez, elsősorban a szövegértés és a szöveg­alkotás területén. Első olvasásra talán nem mindig tűnnek könnyűnek a feladatok, vagyis „fejből” nem lehet megoldani őket. De nem is kell, hiszen a cél a kézikönyv sokrétű használata. Ennek gyakorlását szolgálják a fejezetcímek után található utalások, amelyek az enciklopédia megfelelő részeihez irányítják az olvasót. A több mint száz feladatot tartalmazó kompetenciafüzet az általános névtudományi ismeretterjesztést is szolgálja, a kézikönyv tartalmának meg­felelően a keresztnevek csoportjához kapcsolva az egyéb tulajdonnév­fajtákat. Valamennyi feladat megoldása megtalálható a munkafüzet záró fejezetében, vagy kikereshető a Keresztnevek enciklopédiájából. A feladatok elsősorban a 12–16 éves korosztály számára készültek, de tanári segítséggel – vagy vegyes életkorú csoportokban – a fiatalabbak is sikeresen használhatják a munkafüzetet. A legtöbb feladattípus lehetővé teszi, hogy a diákok többféleképpen: egyéni munkával, párban vagy csoportban dolgozzanak. A fejezetcímek azt jelzik, hogy a feladatok csoportosítása a szócikkek belső rendjét követi. Az utolsó fejezet a családjuk névadásának megfigyelésére, valamint önálló kutatásra buzdítja a diákokat.

Kollekciók