Ajax-loader

'emigráns' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Emmuska Orczy - The ​Scarlet Pimpernel
Based ​on the 1903 play of the same name, the novel was published shortly thereafter and was an immediate success. The Scarlet Pimpernel follows the story of Marguerite Blakeney--a beautiful French actress--and the anonymous hero who rescues condemned aristocrats out of France during the Reign of Terror following the French Revolution. The book's anonymous hero of dual identity is a precursor to latter heros and superheros such as Superman, Zorro, The Lone Ranger, and Batman.

Sarah Crossan - The ​Weight of Water
Armed ​with a suitcase and an old laundry bag filled with clothes, Kasienka and her mother leave Poland and head for the UK to find her father. Life is lonely for Kasienka. At home her mother's heart is breaking and at school Kasienka finds it impossible to make new friends. While the search continues, Kasienka is kept afloat by William, a boy she meets at the local pool who understands what it means to lose someone and who swims with Kasienka towards her new life.

Rafik Schami - Szofia ​avagy minden történet kezdete
A ​fiatal Szofia lángoló szerelemre gyúl Karim iránt, de nem hozzá, hanem egy gazdag ötvöshöz megy feleségül. Évekkel később azonban, amikor Karim ártatlanul gyilkosság gyanújába keveredik, ő menti meg az életét. Karim megígéri neki, hogy bármikor szüksége lesz rá az életben, mellette fog állni. Évtizedek telnek el. Szofia egyetlen fia, Szalman kivándorol Olaszországba, jómódú és boldog ember lesz belőle, de az emigráció sebe nem gyógyul, ezért úgy dönt, Damaszkuszba utazik, hogy viszontlássa öreg szüleit. Az arab tavasz kitörése előtt néhány nappal érkezik a városba. Mindenhol szeretettel fogadják, csak egyvalaki érzi úgy, hogy elszámolnivalójuk van egymással: unokatestvére, Eliasz, aki időközben a titkosszolgálat tisztje lett. Szalman, amikor megtudja, hogy körözést adtak ki ellene, kénytelen elrejtőzni és menekülni szülővárosából. Karim, aki öregkorára újra megtalálta a szerelmet Aida oldalán, beválthatja egykor tett ígéretét.

Milan Kundera - The ​Book of Laughter and Forgetting
This ​book is a novel in the form of variations. The various parts follow each other like the various stages of a voyage leading into the interior of a theme, the interior of a thought, the interior of a single, unique situation the understanding of which recedes from my sight into the distance. It is a book about laughter and about forgetting, about forgetting and about Prague, about Prague and about the angels.'

Dubravka Ugrešić - The ​Museum Of Unconditional Surrender
An ​unusual beautifully written East European novel in the tradition of Kundera and Borges. This is a deeply East European novel in flavour reminiscent of Kundera and Borges. Through weaving together fragments, stories and diaries Dubravka Ugresic, a prize winning novelist in the former Yugoslavia, captures the world group of characters living in Berlin and Lisbon. Even though this is a novel with little plot, there is something extremely compelling and memorable about Ugresic's beautifully crafted writing. She convincingly brings to life a world and characters preoccupied by questions of exile, nationalism, angels, parables, the Berlin zoo, the layers of meaning in 1's past and future frozen by the camera. Underpinned by a calm note of tragedy, The museum of unconditional Surrender is a beautifully written novel, both bitter and funny in tone.

Sulyok Vince - Vérezni ​kezd a tenger
Sulyok ​Vince nyugdíjazott főkönyvtáros, Oslói Egyetemi Könyvtár, költő, író, műfordító. 1932. július 7-én a Győr melletti Ménfőn született, s egri főiskolásként vett részt a forradalomban, amiért 1957 februárjában el kellett hagynia az országot. Öt hónapos jugoszláviai internáltság után Norvégiában talált második hazájára. 1963-ban megszerezte a cand.philol.-címet az oslói egyetemen. Költészetére nagy hatással van az északi táj mellett a spanyol világ, ahol az utolsó két évtizedben évente hónapokat töltött. Fontosabb művei: Rámdöntött világ (versek, 1958), Céltalan ég alatt (versek, 1961), Karácsonyi csillag (Borisz Paszternak kései versei, Gömöri Györggyel, 1965), Vikingek az Újvilágban (Helge Ingstad régészeti könyve, 1972), Det maa bli lys (Petőfi-versek, 1973), Dikt i utval (Illyés-versek, 1974), Moderne ungarsk lyrikk (1975), Besökeren (Konrád: A látogató c. regénye, 1975), Téli levél (versfordítások 12 norvég költőtől, 1976), Hvisking i mörket (Weöres-versek, 1977), Lukten fra retterstedene (Pilinszky- versek, 1978), A város metafizikája (Rolf Jacobsen versei, 1978), Med rent hjerte (József Attila-versek, 1980), A cápák (Jens Björneboe regénye, 1981), Ogsaa dette er Europas stemme (Csoóri- és Kányádi-versek, 1984), Ungarns historie og kultur (1994), Fényörvény életünk (versek, 1997), Mennesker, grener (Csoóri-versek, 1997), Ellenfényben (Peter R. Holm versei, 1999), Tegnapodban élsz (versek, 2002), Idillország kéklő ege. Huszadik századi dán költők antológiája (2002), Jégcsapidő (Jan Erik Vold versei, 2003), Szegény ország (versek, 2006). A magyar irodalom skandináviai és a skandináv irodalom magyarországi megismertetése érdekében kifejtett munkásságáért egy sereg elismerésben és kitüntetésben részesült.

Fáy Ferenc - Évák
Fáy ​Ferenc (Pécel, 1921 – Torontó, 1981) költő, az emigráns magyar líra elismert alakja. A 2. világháborúban frontszolgálatos, amerikai hadifogoly, francia fogolytábor lakója. Hazatérve internálják, letartóztatják, az ÁVÓ kezei közül megszökik, két évig Olaszországban, majd 1951-től haláláig Kanadában él és alkot. Verseit jelentős nyugati folyóiratok közlik. Munkásságát – többek között – Határ Győző, Ignotus Pál, Márai Sándor, idehaza Rónay László méltatják. Első magyarországi kötete eddig publikálatlan, a végtelen szerelem áradásáról tanúskodó versek gyűjteménye, egy szakításba torkolló, ám Fáy által később sem feledett, az emigrációt megelőző, hazai kapcsolat története. A könyv Szigeti Jenő prof. Emeritus előszavával jelenik meg. A könyv megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

Makkai Ádám - Jézus ​és a démonok imája
Több ​mint fél évszázad termését tartja kezében az olvasó, 1952-től 2005-ig. A szerző '56-ban menekült nyugatra, s Amerikában kötött ki. Diplomáit a Harvard (B.A), majd a Yale egyetemen (M.A., PH.D.) szerezte. 1974 óta az általános nyelvészet öt kontinensen ismert professzora, szótáríró, folyóirat-alapító főszerkesztő, és két 1300 oldalas angol nyelvű, valamint egy 1000 oldalas magyar költészeti antológia szerkesztője. Erdélyi református papok, írók és jogászok leszármazottja, Makkai Ádám tízéves kora óta ír verseket. Költészetét rendkívüli formakultúra és nyelvi leleményesség jellemzi; nem egyszer „szabadszájú Babits”-ként emlegették. Mélységes Istenbe vetett hit a mozgató ereje, de világnézetét egyetlen egyház sem befolyásolta annyira, mint Rudolf Steiner antropozófiája, melyet Török Sándor közvetítésével ismert meg még 1956 elott, s melyet azóta is aktívan követ prózaíró, költő és ikonfestő feleségével, Arany Ágnessel. Az elmúlt évtizedek alatt külföldi és hazai fogadtatásáról Neményi László idézetekben bővelkedő zárótanulmánya („Tekintélyromboló forradalmiság és hagyománytisztelet Makkai Ádám költészetében”) nyújt hiteles képet. Ez a kötet egyszerre ünnepli 70. születésnapját és fél évszázados írói jubileumát. Könyvei Magyarországon „zárolt anyag”-nak minősültek egészen 1989-1990-ig.

Sibylle Lewitscharoff - Apostoloff
Az ​Apostoloff egy utazás regénye. Egy Németországban élő, középkorú nő harmadmagával bejárja apja szülőföldjét, Bulgáriát. Nem tetszik neki, amit lát és tapasztal, mégis mindinkább lenyűgözi az ország. Az Apostoloff apa-regény. Egy régi, de mindmáig feldolgozatlan trauma története. A hősnő arra szeretne rájönni, miért lett öngyilkos az apja még az 1960-as években, de arra ébred rá, hogy jóformán semmit sem tud az apjáról, sőt, a bolgár apa és a német anya házasságát sem látja világosan, mi több, önmagát sem ismerte mostanáig. Az Apostoloff szatirikus regény, a Stuttgartban élő bolgár emigráns kolónia mulatságos rajza, egyszersmind egy nagyszabásúan groteszk temetési zarándoklatról szóló tudósítás. Az Apostoloff elolvasásra érdemes regény.

Orosz István - Száműzetésben
"Most, ​hogy idestova csaknem három évtizede Angliában élek, úgy érzem, sok magyarországi barátomhoz és az otthoni tájhoz szorosan vonzódom, de kínzó honvágyat soha nem éreztem. Úgy gondolom, ha visszatérnék Magyarországra, bizonyos fokig elárulnám barátaimat és önmagamat. Elismerném a rendszert úgy, ahogy van. Erre nem vagyok képes és nem vagyok hajlandó. Nem tudom, hogyan tudnék Magyarországon élni a jelenlegi körülmények között, amikkel szemben legalábbis olyan ellenállás él bennem, mint az otthoni másként gondolkodó fiatalokban. Velük igen mély lelki rokonság fűz össze, fiaimnak, lányaimnak érzem, családomnak tekintem őket." (Szász Béla)

Fatou Diome - Az ​óceán gyomra
A ​szenegáli származású Salie Franciaországban él. Hátrahagyott testvére, Madické arról álmodozik, hogy ő is követi és ebben számít nővére segítségére. Salie hiába írja le neki keserű tapasztalatait, a bevándorlók életének sötét oldalát, a fiú Franciaországban csakis az ígéret földjét látja, ahol sikert aratnak a szenegáli futballisták, és ahonnann gazdagon térnek haza a falujukból régebben áttelepültek. Az óceán gyomra Európa es Afrika, elvágyódás és honvágy, ábránd és remény között szövi az érzelmi viharokban hánykolódó, az elkerülhetetlen száműzetés fájdalmától szenvedő, ellentétes sorsú szereplők életét. Első regényében Fatou Diome megkapóan lírai, rnégis közvetlen stílusban tárja elénk a hagyományok és a modern kor kettős csapdájában vergődő bevándorlók nehézségeit, álmait, kitörési kísérleteit és lehetőségeit. A szenegáli Niodor szigelén született fiatal írónő elhagyta szülőföldjét, hogy Franciaországban folytathassa tanulmányait. Jelenleg Strasbourgban él, ahol kortárs irodalomból írja doktori disszertációját.

K%c3%a9tdi%c3%b3h%c3%a9j
Két ​dióhéj Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Két ​dióhéj
Kötetünk ​az 1981-ben megjelent Vándorének párdarabjaként lát napvilágot. Abba Béládi Miklós a nyugat-európai és tengerentúli magyar költőket válogatta be, mi a prózaírókat. Törekvésünk nekünk is az volt, hogy megmutassuk: nemcsak hazánkban, nem is csak a közvetlen országhatárokon túl, de a különféle okoknál fogva világgá rajzott magyarok körében is vannak tehetséges, anyanyelvükön alkotó, közérdeklődésre számot tartó írók, akiknek megismerése gazdagítja a hazai olvasó tudását, s talán gazdagítja az alkotókat is olvasóközönséggel, kapcsolatteremtéssel, élményekkel.

Vlagyiszlav Hodaszevics - Mint ​sivatagban délibábot
"Korunk ​egyik legnagyobb költője, Tyutcsev-ágon Puskin utódja, míg él az emlékezete, mindig büszkesége lesz az orosz költészetnek" - írja Hodaszevicsről Nabokov, sajnos már csak a költő nekrológjában. Hodaszevics 1886-ban született, emigrációban halt meg 1939-ben. Bár költői eszményeiben a szimbolisták ellenlábasa, különös megtestesítője a szimbolista paradoxonnak: a kényes, műves versépítő kielégíthetetlenül szomjúhozza a versben a barbárságig testes életet. Az orosz "ezüstkor" (Blok nemzedéke) költőivel indul, kora egyik legjelentősebb lírikusa, finom, klasszicizáló, átszellemült és utolsó korszakában már-már a némaságig letisztult, leegyszerűsödött költő. Ezekért a tulajdonságaiért meg emigráns voltáért hazájában agyonhallgatták, de a zajos emigráns irodalmi életben sem igyekezett kiharcolni méltó helyét. Magyar kötete az igazi huszadik századi irodalomról alkotott fogalmaink hézagainak egyik fontos pótlása. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1992. Napjaink Költészete sorozat

Pflanczer István - Izgága ​szélkakas
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dr. Csík Ibolya - Magyar ​karrierek Caracastól Honoluluig
A ​riportkötet kereken tíz külhoni karriertörténetet tartalmaz; Csík Ibolya olyan magyarokat keresett föl, akik kalandos és munkás évek után igen magasra jutottak, ki anyagi értelemben, ki társadalmi státuszára vagy épp művészi rangjára nézve. Beszélgető partnerei között van dúsgazdag komornyik (Maurer Miklós sokáig az Onassis család szolgálatában állt); a történelmi nevű Alapi család a "lehetetlen" életre esküszik, ezt tartják nagyságuk, hírnevük alapjának. Megszólal a kötetben Goldberger Leó Franciaországban élő lánya, Friderika, azután Nyugat-Európa arisztokráciájának Belgiumban működő ékszerésze, Csebi Pogány Alajos, aki paloták sorát építette föl Franciaországtól Floridáig. Beszélget a szerző az 1972-es "Ki Mit Tud"-on feltűnt, jelenleg Svájcban élő énekes sztárral, Marcellinával, a honolului Makk család képzőművész tagjaival, az Ausztráliából Gödöllőre hazatelepült Jilly Balázzsal, továbbá Missura Ágnessel, a nemzetközi hírű kozmetikussal, aki a budapesti Szervita téren nyitott szépségszalont. A szerző kérdései az életutat, a családtörténet főbb állomásait, fordulópontjait firtatják, illetve az egyéniségben rejlő titkot kutatják: mi teheti sikeressé az embert, milyen képességek birtokában csinálhat karriert egy magyar a nagyvilágban. A válaszokból kiderül, legfontosabb a szerencse, a családi háttér és kivált a jó kapcsolatok megléte. - A karriertörténetek, a sikersztorik olvasóinak ajánlható a családi fotókkal illusztrált, olvasmányos kötet.

Tardos Tibor - Röviden
Illyés ​Gyula nagyrabecsülte jelen kötet szerzőjét. Tudta, mi az, amikor egy írót másfél évre bezárnak, mert megmondta az igazat. A börtön után Tardos kimenekül fiatal felesége társaságában Franciaországba. Illyés Párizsban jár, és meghívja a házaspárt a nagy irodalmi kávéházba. - Gratulálok - mondja lelkesen a szupercsinos menyecskének. - Az ország egyik legokosabb emberéhez ment férjhez! - Ez? Okos? - feleli a menyecske. - Ez olyan buta, mint egy kezdő táncosnő a párizsi Vörös Malomban. Megroppan a nádfotel Illyés alatt. - Hát akkor... miért szereti? A menyecske szájába vesz egy kanálka fagylaltot. - Mert olyan szellemes. Kiderül: a dunántúli paraszt-unoka fél év alatt megtanult franciául, és reggelenként kacagórohamok közt ő írja gépbe, amit a gallok nyelvén diktál a férj a Gallimard-féle könyvbe... mely megfelel a jelen magyar nyelvű kötetnek. - Ahá - szól a Puszták népe szerzője. - Akkor nem tévedek, amikor zseniálisnak tartom kedves férjét. Még le sem száradt róla a budai börtön pora, máris feleségül veszi a legcsinosabb és legtehetségesebb húszéves menyecskét, akit szűkebb hazám valaha is szült...

Ismeretlen szerző - Szemere ​Bertalan leveleskönyve, 1849-1865
Szemere ​Bertalan, az első felelős magyar kormány belügyminisztere, a későbbi miniszterelnök azon kevesek közé tartozott, akik az emigrációban szembefordultak A kötet az emigráns Szemere leveleskönyvéből - az ő leveleiből s a hozzá írottakból -ad válogatást. A százharminc levélből megismerhetjük a párizsi, a londoni, a brüsszeli és az amerikai emigránsok politikai harcát, megpróbáltatásokban sem szűkölködő mindennapi életét. Végigkísérhetjük Szemere küzdelmeit attól a pillanattól kezdve, amikor 1849. augusztus 24-én átlépte a magyar határt, egészen 1865-ig, amikor a súlyosan beteg férfi orvosi kísérettel visszatért Magyarországra, hogy különböző elmegyógyintézetekben töltött négy keserves esztendő után ötvenhat évesen fejezze be életét. Az eddig nagyobbrészt kézirattárakban, levéltárakban őrzött, most közzétett leveleket bőséges jegyzetek kísérik, s az eligazodást mutatók könnyítik. A kötetben - mások mellett - a következőktől olvasható levél: Mészáros Lazái, Vukovics Sebő, Jósika Miklós, Ludvigh János, Lukács Móric, Perczel Mór, Batthyány Kázmér, Teleki László, Rónay Jácint, Erkel Ferenc, Vay Miklós. Sajtó alá rendezte: Albert Gábor.

Baránszky László - két ​világ között
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rónai Mihály András - Yvette ​levelesládája
Ez ​a levelesláda nem olyasmit tartalmazott, mint például Károlyi Mihály Válogatott írásai: nem a legnagyobb deklarációkat és legmélyebb elemzéseket, aminők Károlyi legfőbb remekei. De aki végigmegy e levelezések fonalán, álmélkodva látja, milyen elszigeteltségből indult Károlyi emigrációja elején, mennyire csak ezen az egyetlen Ariadné-fonálon, az Yvette-én kellett eleinte indulnia neki is, Jászinak is, társainak is. Amit ez a levelesláda magába zárt s most elénk borít: Károlyinak - ad vocem Kossuth - kiutachiai korszaka. S első lépései onnan kifelé. Még egyszer szeretném megköszönni Miciának, Yvette testvérének, Julien Benda özvegyének, hogy ideadta s rám bízta a leveleket. Magától adta ide, nem kértem; nem is tudtam, hogy őriz valamit. 22, rue de Beaune, 12, rue de Poitiers, 58, rue de l'Université: egymásután ebben a három párizsi házban, egyikből a másikba, harmadikba gonddal átrakosgatva, túlélve náci megszállást, háborút, vártak csendesen ezek a levelek. Hála párizsi viszontlátásunknak Miciával, hála annyi minden véletlennek, ami ezt megelőzte, a sors hazárdériájának, mely most ezt hozta ki váratlan eredmény gyanánt: elhozattam őket, rendeltetési helyükre értek. Ahová aligha hitték a hazulról elbujdosottak: Magyarországra értek. Kicsibe múlt, hogy ott nem vesztek, ahol annyi Kossuth-, annyi Rákóczi-levél.

Kollekciók