Ajax-loader

'emigráció' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Földes Jolán - A ​halászó macska uccája
Párizsban ​van, a Szajnára fut ki. Harminc méter hosszú és két lépés széles, olyan, mint egy sötét, keskeny hegyszoros. Hontalan orosz bankár és spanyol anarchista, litván tanár és görög kereskedő, és még egész sor száműzött lakik errefelé. Közöttük és velük pedig egy magyar munkáscsalád él itt, és nem is él rosszul. Szorgalmasak és életrevalók, a gyerekek francia iskolába járnak, úr lesz belőlük. Életük egyszerű volna és tiszta, és a hontalanság csöndes bánatában is megbékélt, ha időről időre közbe nem szólnának a nagyvilág történései. De közbeszólnak. Hol egy királyt ölnek meg, hol más világrengető esemény történik, és a politikai földrengés mindig a kisemberek házát dönti össze. Magyarok külföldön. Nem primadonnák, akik diadalmasan térnek haza, csak józan, dolgos, szerény emberek. Történetük kicsit mégis Európa tizenöt évének története. (Az 1936-os első kiadás fülszövege)

Várdy Béla - Várdy H. Ágnes - Újvilági ​küzdelmek
E ​kötet huszonhárom tanulmányt tartalmaz az amerikai magyarságról, az amerikai magyarságnak a régi hazához való viszonyáról. A tanulmányok egytől egyig 1995 után keletkeztek, és közismert hazai és erdélyi folyóiratokban (Valóság, Magyar Napló, Hitel, Nyelvünk és Kultúránk, Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, Forrás, Debreceni Szemle, Korunk stb.) jelentek meg. Az egyes dolgozatok olyan témákkal foglalkoznak, mint az amerikai magyarság múltja és jelene, Kossuth Lajos szerepe és hatása Amerikában, az amerikai magyarság írásbelisége és kultúrája, az amerikai magyarság vallási és társadalmi élete, a revizionizmus és a világháborúk hatása az amerikai magyarságra, a rendszerváltást követően a felszabadult hazához való viszony átalakulása, valamint Amerika magyarságképének változásai az elmúlt másfél évszázad folyamán. E kötet szerzői még Magyarországon születtek, végzettségüket azonban már Nyugat-Európában és Amerikában szerezték. Magyarságtudatukat és magyar tudásukat kizárólag családi hátterüknek köszönhetik, amely egy életre szóló magyar öntudattal, valamint a magyar nyelv, a magyar múlt és a magyar kultúra szeretetével ajándékozta meg őket. Ezért is választották életpályának a magyarságtudományt, amelyet több évtizeden át egyetemi szinten műveltek és művelnek. Angol és magyar nyelvű tudományos munkásságuk jelentős része magyar történelemmel, irodalommal és a magyar szellem más megnyilvánulásaival foglalkozik. E tanulmánygyűjteményt azzal a reménnyel nyújtják át a magyar olvasóknak, hogy így egy csokorba szedve elősegíti majd a magyar nemzet Amerikába szakadt törzse múltjának és küzdelmeinek megismerését és hazai értékelését.

Donáth Mirjam - Mások ​álma
„A ​legnagyobb veszedelemben is mindig lesznek fák, amelyeket nem lehet átültetni. Én ilyen fáktól származom.” Donáth Mirjamot felvették New York legjobb egyetemére, azután évekig a legnagyobb nemzetközi hírügynökségnél dolgozott a Times Square-en, egy felhőkarcoló 19. emeletén. De nem volt boldog. Hét év után hazajött, és megírta félmillió kivándorló honfitársunk lélekölő vívódásait. Önmagával is kegyetlenül őszinte könyvében találkozunk borsodi illegális bevándorlóval és zalai gazdasági migránssal, álmaink városában jönnek-mennek az oroszok, a brazilok és a magyarok. Csak azt nem tudjuk eldönteni, kinek tanulságosabb ez a könyörtelen szembenézés az amerikai álommal, az emigrációs léttel és a hazaszeretettel: azoknak, akik már elmentek, vagy nekünk, akik még itt vagyunk. Cseke Eszter és S. Takács András az On The Spot alkotói

Nagy Kázmér - Elveszett ​alkotmány
A ​szerzõ 1949-1982 között Ausztráliában és Angliában élt. Ezekrõl az évtizedekrõl 1976-ban itthon megjelent Az én Ausztráliám és 1982-ben kiadott Változó Anglia című sikeres könyveire sokan emlékeznek. Ez a könyve a másfél millióra becsült nyugati magyar diaszpórán belül kialakult politikai emigráció történetével foglalkozik. A hazai kötet a szerző kiadásában 1974-ben és 1982-ben külföldön csekély példányszámban megjelent két kis könyv változatlan szövegét tartalmazza. Ismerteti a politikai emigráció kialakulását, a világpolitikai és hazai politikai háttérbe helyezve, különös tekintettel a hidegháború éveire. A színes és bőséges dokumentumanyagra támaszkodó munka legújabb kori történelmünknek egy fehér foltját tárja fel a hazai olvasóknak. Nagy Kázmér jelenleg a Magyar Nemzet munkatársa. Publicisztikai írásai ott, valamint az Élet és Irodalom, a Társadalmi Szemle, a Kritika, a Vigília és a Jel-Kép hasábjain jelennek meg.

H%c3%b3
elérhető
75

Orhan Pamuk - Hó
"Minden ​élet, akár a hópehely: távolról egyformának tűnik, de rejtélyes erők egyszerivé és megismételhetetlenné formálják" - vallja Orhan Pamuk legújabb művében. Megismerhetjük-e a mások szívében lakozó szeretetet és fájdalmat? Megérthetjük-e azokat, akik oly mély gyötrelmeket és oly sok csalódást éltek át, hogy elképzelni sem tudjuk? Ezek a kérdések foglalkoztatják Kát, a költőt, amikor tíz év frankfurti távollét után, édesanyja temetésére hazatér Isztambulba. Elfogadja egy liberális lap felkérését, hogy oknyomozó riportot írjon a távoli Karsz városában zajló különös eseményekről. saját gyermekkori vágyainak a felidézése is vezérli: amint tudomást szerez róla, hogy elvált asszonyként ott él a gyönyörű Ipek, újra feltámadnak régen elfojtott érzések.Ka felkeresi a titokzatos öngyilkossági hullám áldozataként elhunyt fiatal lányok családtagjait és barátait, a helyi rendőrséget, az eseményeket megörökítő és megjósoló Határvárosi Hírlap szerkesztőjét, s közben lassan feltárul előtte a város valódi arca. Vallási és politikai viták mérgezik az emberek életét, a fennálló államhatalmi és a növekvő iszlám párt befolyása alatt vallási fanatikusok szállnak szembe az egyházi reformok híveivel. Ka épp a Nemzeti Színházban szavalja egyik költeményét, amikor fegyveres zavargás tör ki, és a nézőtéren életét veszti az iszlám egyházi középiskola néhány tanulója. A tragédia rettenetes események sorát indítja el: letartóztatások, üldöztetések, gyilkosságok követik egymást, sokan a kurd nacionalistákat okolják, többen pedig politikai tőkét próbálnak kovácsolni a forrongásból. Pamuk Béke-díjjal jutalmazott író.

Gróf Nádasdy Borbála - A ​szabadság zaga
"Nádasdy ​történetei apró kis semmiségek, vagy éppen a mihozzánk bekopogtató világ általunk is "ismert" nagyságainak emberi vonásai - vagyis minden-minden, amiről egyszerre álmodozik a kamaszfiú és -leány, s a kádári borzalomba beleiszonyodó, itthon maradó magyar. Nádasdynak megadatott mindaz, amiről mi csak álmodoztunk - és ő mégsem bolondult bele. Egy az örök magyar emigrációból - s egy a kevesekből, aki több lett mindettől, miközben megőrizte önmagát."

Erich Maria Remarque - A ​Diadalív árnyékában
A ​regény cselekménye 1938-1939-ben játszódik, a második világháború baljósan ellentmondásos légkörében. Az emigránsok áradata Párizs felé indul. Ravic doktor német koncentrációs táborból szökött át. A menekülő orvos sorsában, viszontagságaiban találkozhat az olvasó a fény és árnyék, szerelem és prostitúció, becsület és aljasság, igaz emberség és ocsmány besúgás minden válfajával. Remarque regénye jó értelemben vett bestseller, a könyvét cselekményesség, életszerű párbeszédek jellemzik, túlfűtött erotikája és itt-ott hatásvadászó izgalomkeresése ellenére ezt azzal éri el, hogy minden sorából kiérzik a kisemberek iránti őszinte rokonszenv s az elnyomók elleni gyűlölet. Remarque legjobb regényeit következetes antimilitarista és antifasiszta állásfoglalás, cselekményesség, életszerű párbeszédek és figurák jellemzik, későbbi művei (Az égnek nincsenek kegyeltjei; Lisszaboni éj; Árnyékok a paradicsomban stb.) azonban nem haladják meg a szórakoztató irodalom színvonalát.

Charlotte Mendelson - Törtmagyar
A ​tizenhat éves Marina Farkas egy apró nyugat-londoni lakásban él. Vele lakik érzelmileg labilis anyja, illetve három idős hölgy, Zsuzsi, Ildi és Rózsi. Ők hajdanán valahonnan a határon túli magyar területekről menekültek Angliába a maguk házi használatú magyar nyelvével meg szokásaival. Marina így igazi kívülálló. De hogy jövőjét az idegen országban biztosítsák, a családja roppant anyagi áldozatok árán beíratja őt egy előkelő bentlakásos középiskolába, ahonnan egyenes út vezethet a cambridge-i orvosi karra. Marina az idegen környezetben hibát hibára halmoz, képtelen beilleszkedni az évszázados múltú brit közegbe. Közben anyja a saját démonjaival viaskodik. A szerelmet kereső fiatal lány kénytelen észrevenni, hogy az élete épp rossz vágányra siklik... Charlotte Mendelson Man-Booker díjra jelölt regénye ott kezdődik, ahol a hazájukat elhagyók történetei általában véget érnek. Hogyan találhat magára egy helyét kereső, második generációs bevándorló kamaszlány egy másik kultúrában, egy idegen országban?

Sławomir Mrożek - Leckék ​a legújabb kori történelemből
A ​kötet a nyolcvanas évek prózájából ad válogatást, azt emeli ki, ami ebben új. Bár Mrozek prózája elképzelhetetlen groteszk parabolák és állatmesék nélkül, a legfontosabb írások már nem ilyenek. Eltűnik a megszokott távolságtartás, személyes hangvételű önéletrajzi elbeszéléseiből kirajzolódik az emigrációban élő konzervatív galíciai humorista rezignált alakja. Visszájára fordítva az Übü királyból eredő rémes közhelyek a nyolcvanas évek történetei már nem távoli szigeteken, a nyílt tengeren, a nagyvárosi szalonokban vagy alagsori odúkban játszódnak, hanem Lengyelorszában, vagyis mindenhol.

Stephen Vizinczey - Érett ​asszonyok dicsérete
"Stephen ​Vizinczey nevét nehéz betűzni, még nehezebb kiejteni, de érdemes megtanulni, mert korunk egyik mestere" - írta a madridi Epoca a világhírű angol nyelvű íróról, aki Vizinczey Istvánnak született 1933-ban, Kálozon. A Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakán tanult. Harcolt a forradalomban és 1956 decemberében nyugatra menekült. Mint filmíró és szerkesztő dolgozott Kanadában, első regénye sikeréig. Az Érett asszonyok dicsérete (In Praise of Older Women) 1965 óta csaknem 4 millió példányban kelt el világszerte. Vizinczey rendhagyó önéletírásából 1978-ban film is készült, Érett nők dícsérete címmel.

Tibor Fischer - A ​béka segge alatt
Fischer ​Gyuri, a regény főszereplője tudja, hogy mélyebbre nem süllyedhet: a béka segge alatt van ő is, kosárlabdacsapata és Magyarország is. A háború szörnyű pusztítása után, a kommunista diktatúra szorításában élő fiatalember már mindent feladott, amikor 1956 októberében megváltozik körülötte a világ. Néhány napra. Az 1959-ben magyar szülőktől Angliában született Tibor Fischer első regényével valósággal berobbant az angol irodalom élvonalába. A hihetetlenül erős történetet - édesapja fiatal éveinek krónikája - páratlan humorral, nagy nyelvi erővel adja elő. Az ötvenes évek Magyarországának fullasztó légkörét és az 56-os forradalom nagyszerű napjait Tibor Fischer 1992-es regényén keresztül ismerte meg újból a világ.

Márai Sándor - San ​Gennaro vére
A ​regényben, mely valójában rejtett önvallomás, Márai arról szól, miért is érezte úgy, hogy el kell hagynia hazáját, vállalnia kell az önkéntes száműzetést, bármilyen keserű is az.E vallomás során érdekes képet rajzol a korabeli Magyarországról éppúgy,mint Nyugat-Európáról, az emigráns létről, befogadásról és kirekesztettségről, pártok és eszmerendszerek természetrajzáról.

Fehér Klára - Búcsú ​a tengertől
A ​tenger című nagy sikerű regény folytatása Fehér Klára új regénye. Ismerőkökként üdvözöljük a könyv hőseit, akiknek életútját a hetvenes években követi az írónő. A békés, nyugodt körülmények között már nem létproblémák és életveszélyes helyzetek okoznak gondot a hősöknek. Mégis, az új, konszolidált helyzet legalább annyi súrlódást, nehézséget, megoldandó kérdést, nehéz, lelkiismereti problémát rejt, mint az a korszak, amikor útjuk a háborús években elindult. Most nem hivatást és munkalehetőséget kell keresniük, nem kiélezett konfliktusokban kell helytállniuk. De szembe kell nézniük önmagukkal és a múlttal. Fehér Klára regényének feszültségét, izgalmát ez adja. Az az alapgondolat, hogy nem lehet elszakadni a múlttól, nem lehet megtagadni a múltat. De nem elég, ha csak a jelenlegi gondokkal néz szembe, a múlt állandóan jelen levő kísérteteivel is együtt kell élnünk. Nem lehet az emlékekből kitörölni átélt korszakokat. A továbbélők feladata az emlékezés is. A múlt örökségeit át kell adniuk a következő generációnak. Az újabb veszélyek, gondok ellenére talán "Ők majd mindent jobban csinálnak."

Domahidy András - Vénasszonyok ​nyara
A ​történet java Magyarországon, Budapesten és valahol Északkelet-Magyarországon, a mesebeli szabolcs-szatmári tájakon játszódik, az 1945 és 1949 közötti években. Hősei markánsan megrajzolt, rokonszenves alakok javarészt, a nagy történelmi átalakulás nyertesei és vesztesei. Majdhogynem elérzékenyülten emlékezik vissza ezekre az időkre - a távoli Ausztráliában élve. Nem azt sajnálja, hogy kifordult sarkaiból a világ, hanem azt, hogy olyanok is messze sodródtak és kihullottak a társadalomból, akiknek emberségét, szakértelmét, tisztességét az új rend is hasznosíthatta volna, Domahidy nemcsak szemléletében, hangvételében, eredeti gondolkodásmódjában szólaltat meg új hangot, hoz be új színt napjaink gazdag prózairodalmába, de stílusában is. Talán csak egy "isten háta mögött élő" magyar író csügghet ilyen szent áhitattal, óvó szeretettel anyanyelvén, ahogyan ő félti és gondozza azt. Stílusa az egész magyar irodalom nyeresége.

Sacha Batthyany - És ​nekem mi közöm ehhez?
Sacha ​Batthyány nagynénje a II. világháború végének egyik legszörnyűbb náci bűntettébe keveredett bele. Amikor a kései utód lejegyzi a történetet, régi családi titokra bukkan. Néhány héttel a háború befejeződése előtt Batthyány-Thyssen Margit grófnő mulatságot rendez az ausztriai Rechnitzben (régi magyar nevén Rohoncon). Éjfél körül a vendégek elhagyják a kastélyt, és agyonlövik a vasútállomáson továbbszállításukra várakozó 180 magyar zsidó munkaszolgálatost. Hogy pontosan mi történt azon az éjszakán, mindmáig tisztázatlan. "És neked - kérdezte Maxim Biller német író a szerzőt - mi közöd mindehhez?" Sacha Batthyány elkezdte keresni a kérdésre a választ. Utazása elvisz a régi Magyarországra, a háború utáni Ausztriába, a mai Svájcba, a Gulag szibériai lágereibe, egy pipázó pszichoanalitikus díványára és egy auschwitzi túlélő Buenos Aires-i nappalijába. Mindezek során felfedez egy titkot, aminek következtében hirtelen máshogy látja a családját és saját magát. Vajon az előttünk járó nemzedékek befolyással vannak arra, ahogyan élünk? Pedig milyen szilárdan hittük, hogy felvilágosultak és modernek vagyunk, és egyedül saját magunk döntjük el, milyenek legyünk. Sacha Batthyány könyve jelen időben elbeszélt, szokatlan családtörténet, egy letűntnek hitt Közép-Európa panorámája, egyszersmind egy generáció pszichogramja. "Kitűnően megírt könyv Rechnitzről és más családi poklokról, történelmi panoráma, amelyben összefonódik egy család története Közép-Európa történetével - és nem utolsó sorban nagyszerű esszé a múlt jelenvalóságáról" Der Spiegel A magyar származású Sacha Batthyány (szül. 1973) szociológiát tanult a Zürichi és a Madridi Egyetemen, előbb a Neue Zürcher Zeitungnál dolgozott szerkesztőként, majd 2010-től a Tages-Anzeiger magazinjánál. A Svájci Újságíró-iskola docense, és 2015 óta Washingtonban él, onnét küldi a politikai és társadalmi életről szóló tudósításait a Süddeutsche Zeitungnak.

Ljudmila Ulickaja - Vidám ​temetés
Alik, ​a New Yorkba emigrált, tehetséges orosz-zsidó festőművész haldoklik. Műterem-lakásában sorra felbukkannak megcsalt feleségei, szeretői és régi barátai, akiket nem köt össze más, mint az, hogy mindannyian elhagyták Oroszországot, s mindannyian szeretik Alikot. A festőművész különös és szenvedélyes személyiségének hatása alól nem tudja magát kivonni senki, halálos ágya mellett még szeretői is összebékülnek. Az orosz Booker-díjas Ulickaja a Vidám temetésben korábbi regényeiből (Médea és gyermekei, Kukockij esetei, Életművésznők) ismert pontos lélekábrázolással mutatja be ezt a "furcsa családot" összetartó és széthúzó erőket, finom humorral ábrázolja és teszi különlegessé főszereplője halálát.

Haraszti István - Poggyász ​nélkül
Igazi ​poggyász, tárgyi vinnivalók nélkül, de annál több szellemi, érzelmi poggyásszal indult útnak Haraszti István huszonévesen a csaknem másfél évtizedes, önként vállalt, de a történelmi, társadalmi kényszer sürgette emigrációba. Apja emléke - aki a szülőváros, Vác direktóriumának tagja 1919-ben, és a fehérterror áldozata - az egyik legfontosabb örökség, amely hivatását és politikai állásfoglalását meghatározza. Gimnazistaként kerül a baloldal vonzásába, megismerkedik Kassák Munka-Körével. Külföldön kezdi az orvosi egyetemet, de rövidesen sikerül bekerülnie a pécsi orvosi karra. A baloldali hagyományokat is híven őrző Pécs Haraszti István első politikai tevékenységének színhelye. Fiatal értelmiségiekből szerveződik a rövid életű kommunista csoport, melynek élete és lebukásának története eddig feldolgozatlan történelmi tény. A börtönbüntetés elől szökik külföldre Haraszti István. Rövid bécsi tartózkodás után kerül Spanyolországba, majd végzett orvosként nemcsak szemtanúja, hanem résztvevője is a polgárháború mindennapjainak. Utolsóként, végső órákig mentve a rászorulókat, kerül Párizsba, hogy innen továbbhajózzon Chilébe, a világ túlsó felére, a háború kitörése előtti hetekben. Nyolc évig Chile az otthona, szakmai felkészülésének színhelye. Otthonná válhatott, de az igazi otthont nem pótolhatta - erről vallanak a chilei emigrációról szóló fejezetek. 1947-ben Haraszti István családjával visszatért az emigrációból. Érdekfeszítően izgalmas önvallomását szerénysége, tárgyilagossága teszi maradandóan szép olvasmányélménnyé.

Oravecz Imre - Kaliforniai ​fürj
A ​19. század második felében és az azt követő századfordulón nagy tömegek keltek útra Magyarországról Észak-Amerikába. Zömük kevésföldű parasztember vagy nincstelen zsellér volt, de akadtak köztük szép számmal jobb módúak is, akik további gyarapodásukat remélték a kivándorlástól. Eredetileg csak annyi időt szándékoztak az Új Világban tölteni, amennyi ahhoz kellett, hogy némi pénzt gyűjtsenek, és hazatérvén földet vehessenek, házat, istállót építtethessenek, kit milyen cél vezérelt. Csak hát odaát többnyire minden másként alakult, mint tervezték. Különös, de ez a nagy, emberi dráma jóformán visszhangtalan maradt a magyar irodalomban, és máig nincs méltó feldolgozása. Ezen a helyzeten igyekszik változtatni Oravecz Imre regénye, ezt a szinte eposzi méretű küzdelmet ábrázolja, amelyet ezeknek a férfiaknak és nőknek, fiataloknak és öregeknek, felnőtteknek és gyerekeknek az exodus, az óhazából való távozás és az új hazában való megmaradás jelentett. A regény az Ondrok gödrében megismert Árvai-család történetét mondja tovább.

Dojcsák Győző - Amerikai ​magyar történetek
A ​felismerés, hogy történelmünk során sok magyar szóródott szét a nagyvilágban - már régen megszületett. A második világháború után ez egy ideig elfelejtődött, de az utóbbi időben gyakran hallunk a diaszpóráról. Ennek következtében sok százezer magyar került az Újvilágba - hosszabb-rövidebb időre vagy végleg, és "amerikai magyarok" lettek. Amerikai szociológusok már a századforduló táján megállapították, hogy egyetlen nép fiai sem ragaszkodnak annyira szülőhazájukhoz, mint a magyarok. Okait azóta is kutatják, igyekeznek magyarázatot találni erre, de eredményre ez idáig nem jutottak.

Szabó Miklós - Csendes ​háború
1957 ​őszén Szabó Miklós emigráns politikus hazatért Nyugatról. A nyugati sajtó, az Amerika Hangja és a Szabad Európa Rádió heteken át hideglelősen írt és beszélt Szabó Miklós hirtelen és titokzatos eltűnéséről. Akkor még idehaza is kevesen tudták, hogy a Magyar Népköztársaság egyik legsikeresebb hírszerzőjének kinti szolgálata fejeződött be. A Csendes háború a közelmúltban ország-világ előtt ismertté vált hírszerző nagyon fordulatosan megírt, az olvasót lebilincselő emlékirata. A könyv írója életének 1942-1957 közötti szakaszát mutatja be, tehát a magyar ellenállási mozgalomban kifejtett tevékenységét, majd az állambiztonsági szerveknek végzett munkáját. Ennek során az olvasó előtt felvonulnak a kor - különböző oldalon álló - pozitív és negatív személyei; hírszerzők és elhárítók izgalmas összecsapásainak lehet tanúja - s mindez szinte krimiszerű cselekményességgel megírva. Ritka eset, hogy a hírszerző a nagyközönség elé lép. Szabó Miklósnak is több mint húsz évig kellett várnia arra, hogy igazi arcát megmutathassa.

Halász Péter - Árnyékok ​New Yorkban
Kiadónk ​arra törekszik, hogy művei pihentető kikapcsolódást, megnyugtató szórakozást biztosítsanak, de készít és megjelentet olyan könyvet is, amely segítséget nyújt a házkörüli munkához. Keresse a Danubius kódex magyar-osztrák kiadói kft. könyveit és a Kozmopol-9 című regényújságját. Halász Péter Budapesten, 1922. április 10-én született. Az újságírói pályán 18 éves korában helyezkedett el. A Film-Színház-Irodalom, a Színház, a Reggel, az Esti Szabad Szó és a Hétfői Hírlap munkatársa 1943 és 1956 között. Időközben - 1951-től 1955-ig - a Magyar Filmgyártó Vállalat dramaturgjaként több forgatókönyvet írt. Vihar után című drámáját 1955-ben a Madách Színház Kamaraszínháza mutatta be Budapesten. Magyarországot 1956 novemberében hagyta el. A Szabad Európa Rádió tudósítójaként 1957 és 1970 között New Yorkban, majd öt évig Londonban, végül Münchenben dolgozott. A New York-i Petőfi Színház 1958-ban mutatta be Egérfogó című drámáját. Halász Péter 1975 óta Münchenben él.

Ferdinandy György - Üzenőfüzet
"Otthon, ​az Óhazában piros telefon: köldökzsinór a szülők és az iskola között. Számomra műfaj. Gyors, pontos, szintézisre törekvő. Könyörtelen is: rövid és kemény, mint egy balhorog." Adva van egy trópusi író, tízezer kilométerre a Csepel-szigettől, valahol a meleg tengerek korallzátonyai között. Ez az író immár harminc éve magyarul mondja emlékeit: az Óhazáról, a Vadnyugat meghódításáról, ébenfekete bennszülött asszonyokról, akiket időtlen idők óta a tengerekben termékenyítenek meg a férfiak, és akik csak látszatra szelídek és igénytelenek. "Be akartam jutni ebbe az idegen világba, magam alá gyűrni örökségemet: a bamba középszert, a tunyaságot, a nyavalygást, a minden nagy tervet gúzsba kötő cselekvésiszonyt" - mondja a "Távlattan" kallódó hőse. "Ennyire futotta. Mást, többet nem tudok. Itt vagyok, tessék. Ülök az asztal előtt, fejjel lefelé, a déli féltekén fejjel lefelé állnak az asztalok." A kétlakiság kényszerű műfaja: közvetlen vonal az itt és ott, a kint és bent, az ország és a nagyvilág között. Palackposta. Szerelmeslevél. Üzenőfüzet.

Arany László - A ​magyar emigráció mozgalmai
"Arany ​Lászlónak e munkája - írta róla egyik kritikusa a századfordulón - mindazon kellékekkel jeleskedik, melyek a történelem politikai esszéíróját e magas műfajban művésszé teszik. A vizsgálódás tárgyául vett nagy történeti és politikai beszámolásnak tartalmi ismertetése, a lényegesnek kivonása és összegzése útján, teljességével és tárgyilagos hűségével nem kevésbé érdemel méltánylást, mint az ismertető tudományos készültsége, mely előbb fényesen megvilágítja az egész anyagot, hogy aztán nyugodt világosságban taglalhassa. Előadásának érdekessége, szempontjainak emelkedettsége és stíljének komoly előkelősége az esszét teljesen méltóvá teszi ahhoz a nagy műhöz, melyet ismertet és bírál." E nagy mű pedig nem más, mint Kossuth Lajos híres memoárja, az _Irataim az emigrációból_.

Ómolnár Miklós - A ​megszökött nemzedék
Az ​elmúlt húsz évben vajon hányan szöktek át a kettéosztott Európa másik felébe, vagy még messzebb, Amerikába, Ausztráliába, Új-Zélandra? Csak szerencsét akartak próbálni, vagy az úgynevezett konszolidáció éveiben is olyannyira nyomasztó tudatalatti szorongás elől menekültek? Talán ők se tudják. És az itthonmaradottak? A ma harmincas-negyvenes éveit taposó generáció tagjai miért kérdezték békeidőben oly gyakran saját maguktól: Nem lenne jobb disszidálni? Napi kinlódások, többszörösen skizofrén magyar lét helyett odakint összekalapálni valami boldogságfélét? A korosztályomból eltávozott legalább hetven-nyolcvanezer ember. Egy átlagos magyar város. Ők az én megszökött nemzedékem.

Zilahy Lajos - A ​lélek kialszik
Talán ​mindegyik Zilahy-írásnál igényesebb mű ez, nemegyszer az író tájékozódó készségének, életismeretének gazdagságával lep meg. 1931-ben született,a világválság utórezgéseként, de Zilahy kései pályaszakaszára is kihat azáltal, hogy egy Amerikába szakadt, fiatal jogász életküzdelmét jellemzi az akutalitás érvényével. A fordulatos - s gyakran izgalmasan bonyolított -eseményeknél fontosabb, hangsúlyosabb a vergődő lélek állapotváltozásainak rajza. Zilahy meggyőzően érzékelteti: hogy satnyul a szellem a szülőföld gyökérzetének megszakadásával. A regény főhőse majdnem ugyanazt az utat járja, melyet - más történelmi, politikai feltételezéssel - majd maga az író is megtesz - úgy mintha elfeledte volna egykori figyelmeztetését. Igaz, a becsületesek, jóhiszemű tévedők módján szenved ő is a hazátlanság tudatától, miként regényalakja, aki az idegen környezetben nem válik cinikussá, teljesen hűtlenné sem, hanem a nosztalgiába - egyetlen érzésbe fogódzik. Nem az elúszott vagyont sajálna, dédelgetett álma mégis az, hogy visszaszerezze anyjának "az előkelőség jelvényeit". A nemesi múlt széthullását tudomásul véve akar egzisztenciát teremteni, alkalmazkodva a polgári fejlődés farkastörvényeihez, s közben észre sem veszi belső pusztulását, erkölcsisége romlását...

Alekszej Tolsztoj - Emigránsok
Alekszej ​Tolsztoj, - a halhatatlan nagy orosz írónak Tolsztoj Leónak közeli rokona, - ragyogó művész volt. A legkülönbözőbb fajtájú, tárgyú és tartalmú alkotások kerültek ki tolla alól. Írt történelmi regényt, elbeszélést, színdarabot, tudományos-fantasztikus munkát és politikai pamfletet. Az "Emigránsok" című regénye Párizsban játszódik a Nagy Októberi Forradalom elől menekült emigránsok, a kapitalista pénzemberek, politikusok és intrikusok körében. Rendkívül érdekfeszítő és színes események keretében jórészt saját élményei alapján mutatja be az író azokat a bűnös cselszövéseket, intrikákat, amelyeknek központja Párizs volt, de kihatásait az egész világon érezni lehetett. A cél akkor is, - akár csak ma, - a Szovjetunió megsemmisítése. Ezek az erőfeszítések csúfosan csődött mondottak. Ami megmaradt: a reakció romlottsága, sötét, felhőtlen, rosszindulatú ágálása és elkerülhetetlen történelmi bukása. A regény eseményeinek hátterében ott vibrál Párizsnak, a világ egyik legsajátosabb városának, a fasoros bulvárok, a dolgozó, szerető, nevető, kínlódó, politizáló világvárosnak, Franciaország fővárosának varázslatos légköre, amelynek vendégszeretetével az emigránsok visszaélnek.

Halász Péter - Második ​Avenue
"...Autót ​azonban csaknem egy esztendővel későbben, 1959 tavaszán vettek Horváthék, de néhányszor vezetett Károly azon a nyáron is, egyszer Miska kocsiját, egyszer Lenkefi öreg Chevroletjét, egyszer meg Szemere úr Buickját. Mert azon a nyáron Szemeréék is vettek autót, alig kétesztendős Buick kocsit, amelyet Szemere minden szabad percében mosott, kenegetett, takarított. Képzeld csak el - mondta Horváth Károlynak csillogó szemmel -, ha én egyszer ezzel a kocsival végighajtanék az Aradi utcán, és megállnék a Rózsa utca sarkán a régi műhely előtt. Képzeld csak el azt a csődületet, ami ott támadna. Hiszen ha egy-egy ilyen kocsi parkolt valamelyik pesti szálloda előtt, életveszélyes tolongás támadt körülötte. És most nekem is van ilyen kocsim. Na, mit szólnának hozzá a Rózsa utcában?" Halász Péter író, újságíró 1922-ben született Budapesten. Számos regényt, színművet, filmet és hangjátékot írt. 1956-ban hagyta el Magyarországot. New Yorkban majd Londonban élt, végül Münchenben telepedett le. 1957-1987 között a Szabad Európa Rádió munkatársa. 2010 februárjában írói és újságírói munkájának elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést kapta. "Második Avenue" című könyve először 1967-ben jelent meg Kanadában. A regény New York magyar negyedébe vezeti az olvasót, a Második Avenuera, a 70-edik és 80-adik utcák között elterülő városrészbe, melyet valaha úgy neveztek: "Little Hungary". "Jelképes értelemben is Második Avenue ez az itt lakók életében : második út, második lehetőség. Új világ, új haza. Ebben a regényben tulajdonképpen semmi regényes nem történik - mégis letehetetlen. Okos, humánus, szívszorító dokumentum a múlt század második feléből. A szerző, aki tökéletesen ismeri Amerikát is és a menekült-sorsot is, végigvezeti a négy Horváthot az emigráns-lét minden stációján: nyelvtanulás, új szokások, új ízek, új időjárás, új barátok. Minden megváltozik. Más a politika, a pénz, a szerelem, még a halál is. És nincs visszaút." (Adam Biro, író, könyvkiadó, Párizs)

Murányi-Kovács Endre - Garibaldi ​dobosa
A ​regény hőseinek, Török Zsigmond honvéd százados-inzsellérnek, kisfiának, Palinak és Medve Jóska huszár őrmesternek hosszú és kalandos utat kell megjárniuk, míg végül 1860-ban Garibaldi szicíliai seregében együtt harcolhatnak az olasz nemzeti egységért és a szabadságért. A világosi fegyverletételkor az apa emigrál, Pali - menekülő anyja halála után - egy derék török földbirtokos fogadott fia lesz, és Medve Jóskával együtt Szíriába kerül. Tíz esztendő múlva az apa rég holtnak hitt fiát ismeri fel egy fiatalemberben... Túlságosan hosszú és nagyon is sokféle eseményben bővelkedő évtized ez, semhogy fel lehetne sorolni, mi minden történik a regény hőseivel. Megjárjuk velük a legkülönbözőbb tájakat: az akkori Dél-Magyarországot, Szerbiát, Törökországot, Szíriát, Olaszországot, Franciaországot. Valóságos történelmi hősök és névtelen, de nagyon izgalmas sorsú kisebb szereplők révén tárul fel az olvasó előtt egy kevéssé ismert világ: a szabadságharc utáni magyar emigránsok külföldi élete.

Jenny Erpenbeck - Megy, ​ment, elment
Hogyan ​tudjuk elviselni az idő múlását, ha a hazánkból elmenekülve, egy idegen ország, számunkra idegen kultúrájában tétlenségre vagyunk kárhoztatva? Hogyan küzdjünk meg az állandó bizonytalanság érzésével, hogy az otthonunkba már nem mehetünk vissza, de ahova menekültünk, ott se biztos, hogy maradhatunk? Hogy sehol nem tudunk berendezkedni, állandó vándorlásra ítéltettünk? Richard, a nyugalmazott professzor a berlini Oranienplatzon tábort ütő észak-afrikai menekültek láttán döbben rá ezekre a kérdésekre, s próbál apránként segíteni ezeken a kilátástalan helyzetbe jutott embereken – a maga eszközeivel. Jenny Erpenbeck a maga művészi eszközeivel mesél odafigyelésről és félrenézésről, űzöttségről és bizonytalanságról, láthatóvá és láthatatlanná válásról. Kevés ennél aktuálisabb téma létezik napjaink Európájában.

Király Zoltán - Sultanius du Roi - Kivándorolt ​magyarok nyomdokaiban
Magyarnak ​születni, azaz menni vagy maradni? S ha menni, mégis hova, s miért? Mi hajt, mi késztet, hogy elhagyd a hazád? Netán mi az, ami elűz? S mi az, ami esetleg visszahoz? Magyar Föld, vagy külhon? Kinek mi a haza, s vajon mi az otthon? Azt mondják, nem véletlen, hogy hova születünk meg. Mindennek oka van, mint annak is, amiért magyarnak születtünk, legyen az Magyarország államhatárain belül, vagy azon túl. Magyarok, honfitársak! Sokan elhagytátok az óhazát, az anyaföldet, ami életet adott nektek. Én is egyike vagyok közületek. Megvolt rá az okotok, hogy miért. Ekkor tettem fel a kérdést, miért? Miért hagyták és hagyják el az országot ilyen sokan? Mi az ok? Mi az okozat? Kint jobb? Vagy rosszabb, és hazatérnél? Ha eljön az utolsó óránk, hol veted le földi tested? Mit tekintesz hazának? Ha kint vagy, kérdezlek, megérte? Hogyan vélekedsz Magyarországról? Mi az, ami zavar benne, és mi az, ami elbűvöl? Itt vagy ott? Kérdések fogalmazódtak meg bennem, amire keresem a választ.

Charlotte Mendelson - Almost ​English
LONGLISTED ​FOR THE MAN BOOKER PRIZE 2013 The extraordinary new novel from the Orange Prize shortlisted author of When We Were Bad. Home is a foreign country: they do things differently there. In a tiny flat in West London, sixteen-year-old Marina lives with her emotionally delicate mother, Laura, and three ancient Hungarian relatives. Imprisoned by her family’s crushing expectations and their fierce unEnglish pride, by their strange traditions and stranger foods, she knows she must escape. But the place she runs to makes her feel even more of an outsider. At Combe Abbey, a traditional English public school for which her family have sacrificed everything, she realises she has made a terrible mistake. She is the awkward half-foreign girl who doesn’t know how to fit in, flirt or even be. And as a semi-Hungarian Londoner, who is she? In the meantime, her mother Laura, an alien in this strange universe, has her own painful secrets to deal with, especially the return of the last man she’d expect back in her life. She isn’t noticing that, at Combe Abbey, things are starting to go terribly wrong.

Szamilák Tünde - A ​kis angol
Egyszer ​mindenki világgá akar menni. Vajon meglépjük-e? Elindulunk? Aztán, a szívünkkel mégis itthon maradunk! 1956-ban egy ifjú kamasz elindult a nagyvilágba. Hogy mi várt rá, e könyv a megmondhatója.

Kollekciók