Ajax-loader

'emigráció' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Szabó Miklós - Csendes ​háború
1957 ​őszén Szabó Miklós emigráns politikus hazatért Nyugatról. A nyugati sajtó, az Amerika Hangja és a Szabad Európa Rádió heteken át hideglelősen írt és beszélt Szabó Miklós hirtelen és titokzatos eltűnéséről. Akkor még idehaza is kevesen tudták, hogy a Magyar Népköztársaság egyik legsikeresebb hírszerzőjének kinti szolgálata fejeződött be. A Csendes háború a közelmúltban ország-világ előtt ismertté vált hírszerző nagyon fordulatosan megírt, az olvasót lebilincselő emlékirata. A könyv írója életének 1942-1957 közötti szakaszát mutatja be, tehát a magyar ellenállási mozgalomban kifejtett tevékenységét, majd az állambiztonsági szerveknek végzett munkáját. Ennek során az olvasó előtt felvonulnak a kor - különböző oldalon álló - pozitív és negatív személyei; hírszerzők és elhárítók izgalmas összecsapásainak lehet tanúja - s mindez szinte krimiszerű cselekményességgel megírva. Ritka eset, hogy a hírszerző a nagyközönség elé lép. Szabó Miklósnak is több mint húsz évig kellett várnia arra, hogy igazi arcát megmutathassa.

H%c3%b3
elérhető
70

Orhan Pamuk - Hó
"Minden ​élet, akár a hópehely: távolról egyformának tűnik, de rejtélyes erők egyszerivé és megismételhetetlenné formálják" - vallja Orhan Pamuk legújabb művében. Megismerhetjük-e a mások szívében lakozó szeretetet és fájdalmat? Megérthetjük-e azokat, akik oly mély gyötrelmeket és oly sok csalódást éltek át, hogy elképzelni sem tudjuk? Ezek a kérdések foglalkoztatják Kát, a költőt, amikor tíz év frankfurti távollét után, édesanyja temetésére hazatér Isztambulba. Elfogadja egy liberális lap felkérését, hogy oknyomozó riportot írjon a távoli Karsz városában zajló különös eseményekről. saját gyermekkori vágyainak a felidézése is vezérli: amint tudomást szerez róla, hogy elvált asszonyként ott él a gyönyörű Ipek, újra feltámadnak régen elfojtott érzések.Ka felkeresi a titokzatos öngyilkossági hullám áldozataként elhunyt fiatal lányok családtagjait és barátait, a helyi rendőrséget, az eseményeket megörökítő és megjósoló Határvárosi Hírlap szerkesztőjét, s közben lassan feltárul előtte a város valódi arca. Vallási és politikai viták mérgezik az emberek életét, a fennálló államhatalmi és a növekvő iszlám párt befolyása alatt vallási fanatikusok szállnak szembe az egyházi reformok híveivel. Ka épp a Nemzeti Színházban szavalja egyik költeményét, amikor fegyveres zavargás tör ki, és a nézőtéren életét veszti az iszlám egyházi középiskola néhány tanulója. A tragédia rettenetes események sorát indítja el: letartóztatások, üldöztetések, gyilkosságok követik egymást, sokan a kurd nacionalistákat okolják, többen pedig politikai tőkét próbálnak kovácsolni a forrongásból. Pamuk Béke-díjjal jutalmazott író.

Fehér Klára - Búcsú ​a tengertől
A ​tenger című nagy sikerű regény folytatása Fehér Klára új regénye. Ismerőkökként üdvözöljük a könyv hőseit, akiknek életútját a hetvenes években követi az írónő. A békés, nyugodt körülmények között már nem létproblémák és életveszélyes helyzetek okoznak gondot a hősöknek. Mégis, az új, konszolidált helyzet legalább annyi súrlódást, nehézséget, megoldandó kérdést, nehéz, lelkiismereti problémát rejt, mint az a korszak, amikor útjuk a háborús években elindult. Most nem hivatást és munkalehetőséget kell keresniük, nem kiélezett konfliktusokban kell helytállniuk. De szembe kell nézniük önmagukkal és a múlttal. Fehér Klára regényének feszültségét, izgalmát ez adja. Az az alapgondolat, hogy nem lehet elszakadni a múlttól, nem lehet megtagadni a múltat. De nem elég, ha csak a jelenlegi gondokkal néz szembe, a múlt állandóan jelen levő kísérteteivel is együtt kell élnünk. Nem lehet az emlékekből kitörölni átélt korszakokat. A továbbélők feladata az emlékezés is. A múlt örökségeit át kell adniuk a következő generációnak. Az újabb veszélyek, gondok ellenére talán "Ők majd mindent jobban csinálnak."

Erich Maria Remarque - Éjszaka ​Lisszabonban
1942, ​Lisszabon. A város, az ország: utolsó menedéke azoknak, akik a hitlerizmus elől menekülnek zárt határokon, őrségen, rendőrkopók és nyomozók gyűrűjén át. Portugália azért menedék, mert onnan nyílik az út a biztonság felé: Amerikába. A világszerte népszerű, sok millió példányban olvasott író regénye színhelyén is életműve nagy, izgalmas és tanulságos témáját bontja ki, vizsgálja tovább: a háborúét és az emigrációét. A történet éjszakáján két német emigráns férfi beszélget. Egyiküknek vágyálma, hogy meneküljön, de nincs se vízuma, se hajójegye. Másikuknak mind a kettő megvan. Hajóra szállnia végül mégis annak lehet majd, akinek a beszélgetés kezdetén nem voltak iratai: reggelre vannak már, mert beszélgetőtársa átadja saját iratait. Az iratairól lemondó, az emigránstársát a szabadságba segítő ember képtelennek tetsző nagylelkűségét, áldozatát az a történet indokolja meg, amelyet a már nem továbbmenekülni, hanem maradni akaró menekült a lisszaboni éjszakában elmond. Hányatott élete drámáját, üldöztetései történetét, szerelmének halállal zárulásáét.

Erich Maria Remarque - A ​Diadalív árnyékában
A ​regény cselekménye 1938-1939-ben játszódik, a második világháború baljósan ellentmondásos légkörében. Az emigránsok áradata Párizs felé indul. Ravic doktor német koncentrációs táborból szökött át. A menekülő orvos sorsában, viszontagságaiban találkozhat az olvasó a fény és árnyék, szerelem és prostitúció, becsület és aljasság, igaz emberség és ocsmány besúgás minden válfajával. Remarque regénye jó értelemben vett bestseller, a könyvét cselekményesség, életszerű párbeszédek jellemzik, túlfűtött erotikája és itt-ott hatásvadászó izgalomkeresése ellenére ezt azzal éri el, hogy minden sorából kiérzik a kisemberek iránti őszinte rokonszenv s az elnyomók elleni gyűlölet. Remarque legjobb regényeit következetes antimilitarista és antifasiszta állásfoglalás, cselekményesség, életszerű párbeszédek és figurák jellemzik, későbbi művei (Az égnek nincsenek kegyeltjei; Lisszaboni éj; Árnyékok a paradicsomban stb.) azonban nem haladják meg a szórakoztató irodalom színvonalát.

Maria Augusta Trapp - A ​Trapp család
Trapp ​báró, az osztrák császári és királyi hadiflotta kapitánya özvegyi sorsra jut. Hét gyermekét Salzburg közeli kastélyában nevelőnők sokasága próbálja rendre szoktatni, ám minden kísérlet kudarcot vall - a virgonc gyerekek jóvoltából. A reménytelennek tűnő helyzetet egy új nevelőnő, az apácanövendék Mária nővér oldja meg, aki varázslatos egyéniségével, humanizmusával és zeneszeretetével hamar belopja magát a gyerekek és Trapp báró szívébe... Valójában ezzel veszi kezdetét a világhírű "éneklő Trapp család" igaz története, amely Ausztriában az Anschluss idején, majd Amerikában a háború utáni években játszódik.

Béládi Miklós - Pomogáts Béla - Rónay László - A ​nyugati magyar irodalom 1945 után
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pajtim Statovci - Macskám, ​Jugoszlávia
Egy ​fiú Helsinkiben a 21. század elején, aki meleg internetes oldalakon keresi a partnereit, kígyót tart, és különös macskákkal ismerkedik. Egy albán muszlim nő 1980-ban Koszovóban, aki az álomesküvőjére készül. A két szálon futó cselekmény idővel összeér, miközben belső és külső világok dőlnek össze és épülnek újra. Pajtim Statovci nappali és éjszakai rémálmokban bővelkedő regénye szívszorítóan pontos és ítéletmentes képet nyújt arról, hogyan sodródnak a hazájukat elhagyók két ország között, hontalanul, és hogyan adaptálódnak a különböző nemzedékek új otthonukhoz. Az 1990-ben Koszovóban született, Finnországban élő szerző huszonnégy évesen írt első regénye 2014-ben elnyerte a rangos Helsingin Sanomat irodalmi díjat a legjobb első regény kategóriában, és azóta tizenkét nyelvre fordították le.

Donáth Mirjam - Mások ​álma
„A ​legnagyobb veszedelemben is mindig lesznek fák, amelyeket nem lehet átültetni. Én ilyen fáktól származom.” Donáth Mirjamot felvették New York legjobb egyetemére, azután évekig a legnagyobb nemzetközi hírügynökségnél dolgozott a Times Square-en, egy felhőkarcoló 19. emeletén. De nem volt boldog. Hét év után hazajött, és megírta félmillió kivándorló honfitársunk lélekölő vívódásait. Önmagával is kegyetlenül őszinte könyvében találkozunk borsodi illegális bevándorlóval és zalai gazdasági migránssal, álmaink városában jönnek-mennek az oroszok, a brazilok és a magyarok. Csak azt nem tudjuk eldönteni, kinek tanulságosabb ez a könyörtelen szembenézés az amerikai álommal, az emigrációs léttel és a hazaszeretettel: azoknak, akik már elmentek, vagy nekünk, akik még itt vagyunk. Cseke Eszter és S. Takács András az On The Spot alkotói

Claire Kenneth - Halálos ​háromszög
A ​szerelem és a halál regénye ez, napjainkban játszódik New Yorkban, de a történet szálai visszavezetnek Magyarországra, ahol a háború utolsó felvonása zajlik. A mély lélekrajzzal jellemzett főszereplő, Nicole gazdag amerikai asszony, a felső tízezer szépsége. Mindegyik házassága súlyos tévedés volt... Jonathan Jordan, a színész hollywoodi ambíciói miatt hagyja el. David Harper, a milliomos bankár meghal. Talán megérkezik a boldogság: az elszegényedett, Magyarországról menekült lengyel grófi sarj , Nedinszky Ádám oldalán. A New York-i és a Palm Beach-i társasági világ csodálattal adózik a harmonikus kapcsolatnak. Ám különös viharfelhők gyülekeznek...

Ljudmila Ulickaja - Vidám ​temetés
Alik, ​a New Yorkba emigrált, tehetséges orosz-zsidó festőművész haldoklik. Műterem-lakásában sorra felbukkannak megcsalt feleségei, szeretői és régi barátai, akiket nem köt össze más, mint az, hogy mindannyian elhagyták Oroszországot, s mindannyian szeretik Alikot. A festőművész különös és szenvedélyes személyiségének hatása alól nem tudja magát kivonni senki, halálos ágya mellett még szeretői is összebékülnek. Az orosz Booker-díjas Ulickaja a Vidám temetésben korábbi regényeiből (Médea és gyermekei, Kukockij esetei, Életművésznők) ismert pontos lélekábrázolással mutatja be ezt a "furcsa családot" összetartó és széthúzó erőket, finom humorral ábrázolja és teszi különlegessé főszereplője halálát.

Nagy Kázmér - Elveszett ​alkotmány
A ​szerzõ 1949-1982 között Ausztráliában és Angliában élt. Ezekrõl az évtizedekrõl 1976-ban itthon megjelent Az én Ausztráliám és 1982-ben kiadott Változó Anglia című sikeres könyveire sokan emlékeznek. Ez a könyve a másfél millióra becsült nyugati magyar diaszpórán belül kialakult politikai emigráció történetével foglalkozik. A hazai kötet a szerző kiadásában 1974-ben és 1982-ben külföldön csekély példányszámban megjelent két kis könyv változatlan szövegét tartalmazza. Ismerteti a politikai emigráció kialakulását, a világpolitikai és hazai politikai háttérbe helyezve, különös tekintettel a hidegháború éveire. A színes és bőséges dokumentumanyagra támaszkodó munka legújabb kori történelmünknek egy fehér foltját tárja fel a hazai olvasóknak. Nagy Kázmér jelenleg a Magyar Nemzet munkatársa. Publicisztikai írásai ott, valamint az Élet és Irodalom, a Társadalmi Szemle, a Kritika, a Vigília és a Jel-Kép hasábjain jelennek meg.

Stephen Vizinczey - Érett ​asszonyok dicsérete
"Stephen ​Vizinczey nevét nehéz betűzni, még nehezebb kiejteni, de érdemes megtanulni, mert korunk egyik mestere" - írta a madridi Epoca a világhírű angol nyelvű íróról, aki Vizinczey Istvánnak született 1933-ban, Kálozon. A Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakán tanult. Harcolt a forradalomban és 1956 decemberében nyugatra menekült. Mint filmíró és szerkesztő dolgozott Kanadában, első regénye sikeréig. Az Érett asszonyok dicsérete (In Praise of Older Women) 1965 óta csaknem 4 millió példányban kelt el világszerte. Vizinczey rendhagyó önéletírásából 1978-ban film is készült, Érett nők dícsérete címmel.

Kimberley Freeman - Vadvirágok ​lányai
Emma, ​a londoni balett gyönyörű és sikeres balerinája egy nap súlyos térdsérülést szenved. Ígéretes pályafutásának váratlanul vége szakad, szerelmi élete romokban, álmai szertefoszlanak. Menekülni szeretne a sorsa elől, ha kell, egészen a világ végéig. Egy titokzatos nagymamai örökség azonban mindent megváltoztat, és Emmát a zajos nagyvárosi életből egy varázslatos és ismeretlen földi édenkertbe repíti, ahol minden másképp van. Ami ott várja, az gyönyörű és rémisztő is egyben. Szenvedélyes szerelmek, sötét titkok és kegyetlen hazugságok szövevényes hálója, amit a családja generációkon át hordozott. És egy síron túli üzenet, ami felforgatja az életét, és erőt ad az újrakezdéshez. Megörökölhetőek a titkok? És a fájdalom? Átadhatja egy anya a lányának a boldogságot vagy akár a szerelmet?

Domahidy András - Vénasszonyok ​nyara
A ​történet java Magyarországon, Budapesten és valahol Északkelet-Magyarországon, a mesebeli szabolcs-szatmári tájakon játszódik, az 1945 és 1949 közötti években. Hősei markánsan megrajzolt, rokonszenves alakok javarészt, a nagy történelmi átalakulás nyertesei és vesztesei. Majdhogynem elérzékenyülten emlékezik vissza ezekre az időkre - a távoli Ausztráliában élve. Nem azt sajnálja, hogy kifordult sarkaiból a világ, hanem azt, hogy olyanok is messze sodródtak és kihullottak a társadalomból, akiknek emberségét, szakértelmét, tisztességét az új rend is hasznosíthatta volna, Domahidy nemcsak szemléletében, hangvételében, eredeti gondolkodásmódjában szólaltat meg új hangot, hoz be új színt napjaink gazdag prózairodalmába, de stílusában is. Talán csak egy "isten háta mögött élő" magyar író csügghet ilyen szent áhitattal, óvó szeretettel anyanyelvén, ahogyan ő félti és gondozza azt. Stílusa az egész magyar irodalom nyeresége.

Sacha Batthyany - És ​nekem mi közöm ehhez?
Sacha ​Batthyány nagynénje a II. világháború végének egyik legszörnyűbb náci bűntettébe keveredett bele. Amikor a kései utód lejegyzi a történetet, régi családi titokra bukkan. Néhány héttel a háború befejeződése előtt Batthyány-Thyssen Margit grófnő mulatságot rendez az ausztriai Rechnitzben (régi magyar nevén Rohoncon). Éjfél körül a vendégek elhagyják a kastélyt, és agyonlövik a vasútállomáson továbbszállításukra várakozó 180 magyar zsidó munkaszolgálatost. Hogy pontosan mi történt azon az éjszakán, mindmáig tisztázatlan. "És neked - kérdezte Maxim Biller német író a szerzőt - mi közöd mindehhez?" Sacha Batthyány elkezdte keresni a kérdésre a választ. Utazása elvisz a régi Magyarországra, a háború utáni Ausztriába, a mai Svájcba, a Gulag szibériai lágereibe, egy pipázó pszichoanalitikus díványára és egy auschwitzi túlélő Buenos Aires-i nappalijába. Mindezek során felfedez egy titkot, aminek következtében hirtelen máshogy látja a családját és saját magát. Vajon az előttünk járó nemzedékek befolyással vannak arra, ahogyan élünk? Pedig milyen szilárdan hittük, hogy felvilágosultak és modernek vagyunk, és egyedül saját magunk döntjük el, milyenek legyünk. Sacha Batthyány könyve jelen időben elbeszélt, szokatlan családtörténet, egy letűntnek hitt Közép-Európa panorámája, egyszersmind egy generáció pszichogramja. "Kitűnően megírt könyv Rechnitzről és más családi poklokról, történelmi panoráma, amelyben összefonódik egy család története Közép-Európa történetével - és nem utolsó sorban nagyszerű esszé a múlt jelenvalóságáról" Der Spiegel A magyar származású Sacha Batthyány (szül. 1973) szociológiát tanult a Zürichi és a Madridi Egyetemen, előbb a Neue Zürcher Zeitungnál dolgozott szerkesztőként, majd 2010-től a Tages-Anzeiger magazinjánál. A Svájci Újságíró-iskola docense, és 2015 óta Washingtonban él, onnét küldi a politikai és társadalmi életről szóló tudósításait a Süddeutsche Zeitungnak.

Hyeonseo Lee - David John - A ​lány hét névvel
"Megrázóan ​szép történet egy lányról, akitől még a nevét is elvették, élete mégis azt példázza, mi tesz valakit emberré." Hyeonseo Lee Észak-Koreában, a világ egyik legkegyetlenebb diktatúrájában töltötte gyermekkorát. Egyike annak a több millió embernek, akit túszul ejtett a titkolózó, brutális kommunista rezsim. Amikor az 1990-es években lesújtott Észak-Koreára az éhínség, ráébredt, hogy egész életében agymosáson ment keresztül. Tizenhét évesen elhagyta a hazáját. Hazatérésre menekültként nem is gondolhatott, mert családjával együtt börtön és kínzás várt volna rá. Mivel életben akart maradni, Kínában telepedett le. Tizenkét év elteltével visszatért az észak-koreai határhoz, hogy egy merész küldetés során átsegítse családját Dél-Koreába. Ez a vakmerő és különleges történet bepillantást enged a világ legzártabb diktatúrájának mindennapjaiba, első kézből ad számot a történelem egyik legbrutálisabb éhínségéről, miközben megismerhetünk egy kivételes nőt, aki nem félt küzdelmesen kivívott szabadságát kockára tenni a családjáért.

Oravecz Imre - Kaliforniai ​fürj
A ​19. század második felében és az azt követő századfordulón nagy tömegek keltek útra Magyarországról Észak-Amerikába. Zömük kevésföldű parasztember vagy nincstelen zsellér volt, de akadtak köztük szép számmal jobb módúak is, akik további gyarapodásukat remélték a kivándorlástól. Eredetileg csak annyi időt szándékoztak az Új Világban tölteni, amennyi ahhoz kellett, hogy némi pénzt gyűjtsenek, és hazatérvén földet vehessenek, házat, istállót építtethessenek, kit milyen cél vezérelt. Csak hát odaát többnyire minden másként alakult, mint tervezték. Különös, de ez a nagy, emberi dráma jóformán visszhangtalan maradt a magyar irodalomban, és máig nincs méltó feldolgozása. Ezen a helyzeten igyekszik változtatni Oravecz Imre regénye, ezt a szinte eposzi méretű küzdelmet ábrázolja, amelyet ezeknek a férfiaknak és nőknek, fiataloknak és öregeknek, felnőtteknek és gyerekeknek az exodus, az óhazából való távozás és az új hazában való megmaradás jelentett. A regény az Ondrok gödrében megismert Árvai-család történetét mondja tovább.

Dojcsák Győző - Amerikai ​magyar történetek
A ​felismerés, hogy történelmünk során sok magyar szóródott szét a nagyvilágban - már régen megszületett. A második világháború után ez egy ideig elfelejtődött, de az utóbbi időben gyakran hallunk a diaszpóráról. Ennek következtében sok százezer magyar került az Újvilágba - hosszabb-rövidebb időre vagy végleg, és "amerikai magyarok" lettek. Amerikai szociológusok már a századforduló táján megállapították, hogy egyetlen nép fiai sem ragaszkodnak annyira szülőhazájukhoz, mint a magyarok. Okait azóta is kutatják, igyekeznek magyarázatot találni erre, de eredményre ez idáig nem jutottak.

Halász Péter - Árnyékok ​New Yorkban
Kiadónk ​arra törekszik, hogy művei pihentető kikapcsolódást, megnyugtató szórakozást biztosítsanak, de készít és megjelentet olyan könyvet is, amely segítséget nyújt a házkörüli munkához. Keresse a Danubius kódex magyar-osztrák kiadói kft. könyveit és a Kozmopol-9 című regényújságját. Halász Péter Budapesten, 1922. április 10-én született. Az újságírói pályán 18 éves korában helyezkedett el. A Film-Színház-Irodalom, a Színház, a Reggel, az Esti Szabad Szó és a Hétfői Hírlap munkatársa 1943 és 1956 között. Időközben - 1951-től 1955-ig - a Magyar Filmgyártó Vállalat dramaturgjaként több forgatókönyvet írt. Vihar után című drámáját 1955-ben a Madách Színház Kamaraszínháza mutatta be Budapesten. Magyarországot 1956 novemberében hagyta el. A Szabad Európa Rádió tudósítójaként 1957 és 1970 között New Yorkban, majd öt évig Londonban, végül Münchenben dolgozott. A New York-i Petőfi Színház 1958-ban mutatta be Egérfogó című drámáját. Halász Péter 1975 óta Münchenben él.

Zilahy Lajos - A ​lélek kialszik
Talán ​mindegyik Zilahy-írásnál igényesebb mű ez, nemegyszer az író tájékozódó készségének, életismeretének gazdagságával lep meg. 1931-ben született,a világválság utórezgéseként, de Zilahy kései pályaszakaszára is kihat azáltal, hogy egy Amerikába szakadt, fiatal jogász életküzdelmét jellemzi az akutalitás érvényével. A fordulatos - s gyakran izgalmasan bonyolított -eseményeknél fontosabb, hangsúlyosabb a vergődő lélek állapotváltozásainak rajza. Zilahy meggyőzően érzékelteti: hogy satnyul a szellem a szülőföld gyökérzetének megszakadásával. A regény főhőse majdnem ugyanazt az utat járja, melyet - más történelmi, politikai feltételezéssel - majd maga az író is megtesz - úgy mintha elfeledte volna egykori figyelmeztetését. Igaz, a becsületesek, jóhiszemű tévedők módján szenved ő is a hazátlanság tudatától, miként regényalakja, aki az idegen környezetben nem válik cinikussá, teljesen hűtlenné sem, hanem a nosztalgiába - egyetlen érzésbe fogódzik. Nem az elúszott vagyont sajálna, dédelgetett álma mégis az, hogy visszaszerezze anyjának "az előkelőség jelvényeit". A nemesi múlt széthullását tudomásul véve akar egzisztenciát teremteni, alkalmazkodva a polgári fejlődés farkastörvényeihez, s közben észre sem veszi belső pusztulását, erkölcsisége romlását...

Ferdinandy György - Üzenőfüzet
"Otthon, ​az Óhazában piros telefon: köldökzsinór a szülők és az iskola között. Számomra műfaj. Gyors, pontos, szintézisre törekvő. Könyörtelen is: rövid és kemény, mint egy balhorog." Adva van egy trópusi író, tízezer kilométerre a Csepel-szigettől, valahol a meleg tengerek korallzátonyai között. Ez az író immár harminc éve magyarul mondja emlékeit: az Óhazáról, a Vadnyugat meghódításáról, ébenfekete bennszülött asszonyokról, akiket időtlen idők óta a tengerekben termékenyítenek meg a férfiak, és akik csak látszatra szelídek és igénytelenek. "Be akartam jutni ebbe az idegen világba, magam alá gyűrni örökségemet: a bamba középszert, a tunyaságot, a nyavalygást, a minden nagy tervet gúzsba kötő cselekvésiszonyt" - mondja a "Távlattan" kallódó hőse. "Ennyire futotta. Mást, többet nem tudok. Itt vagyok, tessék. Ülök az asztal előtt, fejjel lefelé, a déli féltekén fejjel lefelé állnak az asztalok." A kétlakiság kényszerű műfaja: közvetlen vonal az itt és ott, a kint és bent, az ország és a nagyvilág között. Palackposta. Szerelmeslevél. Üzenőfüzet.

Arany László - A ​magyar emigráció mozgalmai
"Arany ​Lászlónak e munkája - írta róla egyik kritikusa a századfordulón - mindazon kellékekkel jeleskedik, melyek a történelem politikai esszéíróját e magas műfajban művésszé teszik. A vizsgálódás tárgyául vett nagy történeti és politikai beszámolásnak tartalmi ismertetése, a lényegesnek kivonása és összegzése útján, teljességével és tárgyilagos hűségével nem kevésbé érdemel méltánylást, mint az ismertető tudományos készültsége, mely előbb fényesen megvilágítja az egész anyagot, hogy aztán nyugodt világosságban taglalhassa. Előadásának érdekessége, szempontjainak emelkedettsége és stíljének komoly előkelősége az esszét teljesen méltóvá teszi ahhoz a nagy műhöz, melyet ismertet és bírál." E nagy mű pedig nem más, mint Kossuth Lajos híres memoárja, az _Irataim az emigrációból_.

Várkonyi Mihály - Orosz ​húsvét
“Ma ​már tudom: azon a délutánon, az utolsó orosz húsvétkor, amit ez a kolónia együtt tartott, csak a pontot tették valaminek a végére. Klári néni letépte magáról a ruhát, látszott, hogy alatta foltozott kombinét visel, ezzel a fehér ruhával együtt szaggatta ki magából az életet nehezítő felesleges tartozásokat. Azt kiabálta: magyar vagyok, mit akartok, hagyjatok! Később kórházba került. Sanyi bácsi magasra nyújtotta a könyvét: jó termetű ember volt, a másik-Iván hiába ugrált körülötte, nem érte el. Míg aztán egyikük -melyik? mindketten a másikat mondták utána - az elsőt meg nem ütötte. Hosszú és elkeseredett verekedés kezdődött. Mindjárt az elején elaludtak a gyertyák. Valaki felgyújtotta a villanyt Engem anyám a sarokba állított asztal tetejére menekített, ő maga mellém szorult a falhoz és sikítozott. Az eddig csak gyertyáktól megvilágított, most sápadttá, szűkké vált helyiségben gomolyogtak a hörgő, egymást tépő-rugdaló emberek. Klári néni, aki a fehér selyemruha foszlányaiban zokogott középen, Sanyi bácsi felesége, aki a leszakadt pokrócot tartó rúddal ment a fiai segítségére, másik-Iván, aki egyszerre csak felállt az egyik fal melletti padra, magasra emelte azt a tábornok képet, ami miatt az egész veszekedés kezdődött, hogy aztán megbillenve belecsússzon a verekedő, egymást tépő. egymástól menekülő embergombolyagba. "

Ómolnár Miklós - A ​megszökött nemzedék
Az ​elmúlt húsz évben vajon hányan szöktek át a kettéosztott Európa másik felébe, vagy még messzebb, Amerikába, Ausztráliába, Új-Zélandra? Csak szerencsét akartak próbálni, vagy az úgynevezett konszolidáció éveiben is olyannyira nyomasztó tudatalatti szorongás elől menekültek? Talán ők se tudják. És az itthonmaradottak? A ma harmincas-negyvenes éveit taposó generáció tagjai miért kérdezték békeidőben oly gyakran saját maguktól: Nem lenne jobb disszidálni? Napi kinlódások, többszörösen skizofrén magyar lét helyett odakint összekalapálni valami boldogságfélét? A korosztályomból eltávozott legalább hetven-nyolcvanezer ember. Egy átlagos magyar város. Ők az én megszökött nemzedékem.

Murányi-Kovács Endre - Garibaldi ​dobosa
A ​regény hőseinek, Török Zsigmond honvéd százados-inzsellérnek, kisfiának, Palinak és Medve Jóska huszár őrmesternek hosszú és kalandos utat kell megjárniuk, míg végül 1860-ban Garibaldi szicíliai seregében együtt harcolhatnak az olasz nemzeti egységért és a szabadságért. A világosi fegyverletételkor az apa emigrál, Pali - menekülő anyja halála után - egy derék török földbirtokos fogadott fia lesz, és Medve Jóskával együtt Szíriába kerül. Tíz esztendő múlva az apa rég holtnak hitt fiát ismeri fel egy fiatalemberben... Túlságosan hosszú és nagyon is sokféle eseményben bővelkedő évtized ez, semhogy fel lehetne sorolni, mi minden történik a regény hőseivel. Megjárjuk velük a legkülönbözőbb tájakat: az akkori Dél-Magyarországot, Szerbiát, Törökországot, Szíriát, Olaszországot, Franciaországot. Valóságos történelmi hősök és névtelen, de nagyon izgalmas sorsú kisebb szereplők révén tárul fel az olvasó előtt egy kevéssé ismert világ: a szabadságharc utáni magyar emigránsok külföldi élete.

Nyitray György - A ​fátyolon túl
Kétféle ​álom létezik. Vágyakozunk valamire, vagy félünk valamitől. Ernye, ébren találkozik a vágyálmával. Egy tavaszi éjszakán megismeri Krisztit, akiről az első pillantás után tudja, hogy ő az igazi és feleségül fogja venni. Fiatalok, de komolyak a szándékaik. Együtt repülnek Londonba, ahol sok barát és kalandok várják őket. Abban a hitben kezdenek új életet, hogy a szerelem, és a barátság örök. De az idegen nagyváros, a környezet lépésről lépésre őröli fel közös álmaikat. Még nem tudják, hogy az egyetlen biztos dolog van az életükben, a változás. A szívélyes mosoly torz vigyorrá válik, és a lelkükben szárnyat bont a titok. A köd alatt, millió közös perc után, a fátyolon túl, mindenre fény derül idővel. Nyitray György, A szállító zászlóalj című sikerkönyv szerzőjének új regénye izgalmasan és szókimondóan beszél vágyakról, lehetőségekről, csalódásokról, újrakezdésről, igazi emberi sorsokról. A történet végére az olvasó, sem lesz az, aki eddig volt.

Jean-Michel Guenassia - Javíthatatlan ​Optimisták Klubja
Az ​1960-as évek Párizsa, a háttérben az algériai háború. A kiskamasz Michel Marini, olasz bevándorló család fia, a könyvek szerelmese. Egy nap a bisztróban, ahova rendszeresen csocsózni jár, egy hátsó kis teremben különös társaságra bukkan: közép-kelet-európai menekültek egy csoportjára, akik beszélgetni-vitatkozni járnak oda, s hogy tartsák egymásban a lelket. Ez a Javíthatatlan Optimisták Klubja. A világ dolgaira most eszmélő Michel mohón issza magába a különféle hatásokat. Guenassia sodró lendületű regénye szerelemről, barátságról, ideálokról, csalódásokról szól – a felnőtté válás gyötrelmeiről és szépségeiről.

Király Zoltán - Sultanius du Roi - Kivándorolt ​magyarok nyomdokaiban
Magyarnak ​születni, azaz menni vagy maradni? S ha menni, mégis hova, s miért? Mi hajt, mi késztet, hogy elhagyd a hazád? Netán mi az, ami elűz? S mi az, ami esetleg visszahoz? Magyar Föld, vagy külhon? Kinek mi a haza, s vajon mi az otthon? Azt mondják, nem véletlen, hogy hova születünk meg. Mindennek oka van, mint annak is, amiért magyarnak születtünk, legyen az Magyarország államhatárain belül, vagy azon túl. Magyarok, honfitársak! Sokan elhagytátok az óhazát, az anyaföldet, ami életet adott nektek. Én is egyike vagyok közületek. Megvolt rá az okotok, hogy miért. Ekkor tettem fel a kérdést, miért? Miért hagyták és hagyják el az országot ilyen sokan? Mi az ok? Mi az okozat? Kint jobb? Vagy rosszabb, és hazatérnél? Ha eljön az utolsó óránk, hol veted le földi tested? Mit tekintesz hazának? Ha kint vagy, kérdezlek, megérte? Hogyan vélekedsz Magyarországról? Mi az, ami zavar benne, és mi az, ami elbűvöl? Itt vagy ott? Kérdések fogalmazódtak meg bennem, amire keresem a választ.

El%c5%91h%c3%adv%c3%a1s
elérhető
7

Susan Faludi - Előhívás
Az ​egyik legismertebb feminista újságíró, a New Yorkban élő, magyar származású Susan Faludi 2004-ben emailt kapott hetvenhat éves apjától, akivel addigra már elhidegültek egymástól és alig érintkeztek. Az apa a levél szerint nemrég tért vissza Thaiföldről, ahol férfiból nővé operálták, és ahol Istvánról Stefánie-ra változtatta a nevét. Mint írta, elege lett abból az agresszív macsóból, akinek ismerték, s levelében arra kérte lányát, írja meg nem mindennapi életének történetét. Susan Budapestre utazott, ahová a kiváló fotós-retusőr apa a rendszerváltás idején, 1990-ben költözött vissza. Beszélgetéseik során egymásnak látszólag teljesen ellentmondó elemekből álló, elképesztő élettörténet rajzolódott ki. Susan a múlt emlékeinek felkutatásával, a magyar zsidóság történetének és Magyarország legújabbkori történelmének tanulmányozásával, illetve régi és új benyomásai alapján próbálta megérteni az embert, akit az apjának ismert.

Charlotte Mendelson - Almost ​English
LONGLISTED ​FOR THE MAN BOOKER PRIZE 2013 The extraordinary new novel from the Orange Prize shortlisted author of When We Were Bad. Home is a foreign country: they do things differently there. In a tiny flat in West London, sixteen-year-old Marina lives with her emotionally delicate mother, Laura, and three ancient Hungarian relatives. Imprisoned by her family’s crushing expectations and their fierce unEnglish pride, by their strange traditions and stranger foods, she knows she must escape. But the place she runs to makes her feel even more of an outsider. At Combe Abbey, a traditional English public school for which her family have sacrificed everything, she realises she has made a terrible mistake. She is the awkward half-foreign girl who doesn’t know how to fit in, flirt or even be. And as a semi-Hungarian Londoner, who is she? In the meantime, her mother Laura, an alien in this strange universe, has her own painful secrets to deal with, especially the return of the last man she’d expect back in her life. She isn’t noticing that, at Combe Abbey, things are starting to go terribly wrong.

Okontri
elérhető
8

Oravecz Imre - Ókontri
Az ​Ókontri Oravecz Imre monumentális regényfolyamának záró kötete. Az ókontri, amely a régi emigráns magyarok magyar-angol keveréknyelvén óhazát jelent, egy Kaliforniából az 1930-as években Magyarországra költöző második nemzedékbelinek lesz az otthona. Míg a második kötet, a Kaliforniai fürj a kivándorlás, az Amerikába való beilleszkedés rögös története, addig a záró darab a "visszatérésé" és a szajlai újrakezdésé. A rög gyermekei című trilógia első kötete (Ondrok gödre) 1857-ben kezdődik, az új regény pedig 1956-ban ér véget, így lesz a három könyv, száz esztendőt felölelve, az igazi realista regények érvényével a magyar társadalomtörténet forrásértékű dokumentuma. Egyetlen család és több nemzedék otthonvesztésének és otthontalálásának, mindennapjainak és ünnepeinek, nyelvváltásainak és hallgatásainak pontos, líraian megkapó krónikája.

Kollekciók