Ajax-loader

'örmény' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Gevorg Emin - Záporra ​zenét
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Franz Werfel - A ​Musza Dagh negyven napja
Ennek ​a műnek a vázlata 1929 márciusában készült az író damaszkuszi tartózkodása idején. A megcsonkított és kiéheztetett menekültek, a szőnyeggyári munkásgyermekek szívet tépő látványa adta a végső elhatározását, hogy az örmény nép felfoghatatlan sorsát el kell ragadni a mindent elnyelő múlt halotti birodalmából. A könyv megírására 1932 júliusa és 1933 márciusa között került sor. Közben, novemberben a szerző német városokban tett előadó körútja során az első könyv ötödik fejezetét választotta felolvasása tárgyául, mégpedig éppen a jelenlegi formájában, e fejezet az Enver pasa és Johannes Lepsius lelkész beszélgetésén alapszik, melyet a hagyomány megőrzött.

Aida Aznavour-Garvarentz - Öcsike
Charles ​Aznavour mondja nővéréről: "Aida az én emlékezetem." Aida Aznavourian csak 16 hónappal idősebb Charlesnál. Ikrekként nevelődtek. Mint csecsemő, Charles ismételgette az örmény nevet, amit nővére gügyögött neki: "apayiguess" - öcsike - s ő is így hívta nővérét. A legszorosabb bajtársiasság jegyében nőttek fel. Ez a törékeny és gyengéd asszony, aki öccsénél hamarabb volt a music-hall sztárja, minden próbát kiálló bátorságról tett tanúbizonyságot, amikor a nácizmus idején az ellenálló hálózatával kapcsolatba kerültek. Meggyőző tanúja a kizökkent időknek. Könyve személyiségekben gazdag "saga"-ja egy örmény családnak, középpontban Charles-lal. Henri Verneuil "Mayrig"-ja a gyermeki szeretet nagy tanúságtétele, az Öcsike pedig szívmelengető, felkavaró bizonysága a testvéri szeretetnek. Aida furcsán patetikus, meghatóan gyöngéd, akit a bűbáj, a bátorság és a humor teszi igazi nővé. Kivételes személyiség. Aznavour büszke lehet a nővérére.

Covers_127057
Ablak ​a tavaszi térre Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Ablak ​a tavaszi térre
Ennek ​a versgyűjteménynek a címe akár jelkép is lehet: tavaszi térre - tágas, fiatal költészetre - szeretné magával vonni az olvasó tekintetét. A költők nevei közül néhány magyar fülnek is ismerősen cseng, de nagyobb részük gyűjteményben most jelenik meg először magyar nyelven. Természetesen nem teljességében látjuk itt az új szovjet lírát, hanem változatosságában, amennyire ilyen szűkre szabott terjedelem megengedi. A válogatás és a fordítás a szovjet költészet első számú hazai népszerűsítőjének, Rab Zsuzsának nagyszerű munkáját dicséri.

A_rep%c3%bcl%c5%91_haj%c3%b3
A ​repülő hajó Ismeretlen szerző
15

Ismeretlen szerző - A ​repülő hajó
A ​Szovjetunió népeinek meséiből ad ízelítőt ez a kötet. Jól és kevésbé ismert nemzetiségek mesekincséből válogattuk, de teljességre nem törekedhettünk, minthogy több mint 150 nemzetiség él a Szovjetunió területén. Királyfik, cárevicsek, nagy erejű legények, egyszerű halászok, gazdag földesurak és bátor vitézek győznek vagy veszítenek ki-ki érdeme szerint. Rab Zsuzsa meseértő, művészi tolmácsolása megszólaltatja legközelebbi nyelvrokonaink, az obi-ugor népek hőseit is. "Aranyalma pottyanjon a tenyerébe, aki ezt a mesét meghallgatta" - így végződik egy grúz mese. Ha aranyalmát nem is kapunk, de kellemes, értékes percekkel ajándékoz meg bennünket a kötet. A repülő hajó című népmese válogatást Szecskó Tamás varázslatosan szép rajzai díszítik.

Mariam Petroszjan - Abban ​a Házban
,,A ​piros futócipővel kezdődött az egész", olvashatjuk a történet elején - ám kiismerhetjük-e a Ház rejtélyes életét? Egy olyan Házban járunk, ahol megzavarodnak az óramutatók, ahol szeszélyesen telik az idő, ahol hiába zavarbaejtően sokszínűek a szokások és különbözőek a lakók, egy pár piros sportcipő is hatalmas galibákat okozhat. Vad barátságok köttetnek, tétova szerelmek szövődnek és rejtélyes halálesetek történnek abban a Házban, amelynek lakói megpróbálják kiismerni az életüket meghatározó titokzatos törvényeket. Az egymás zárt közösségében élő különleges fiatalok életre szóló szövetségei és háborúi magukkal ragadják az olvasót. Ez a Ház egyszerre kiszámíthatatlan és otthonos, kitörhetetlenül zárt és bejárásra váróan tágas. Egy szépségekkel és rémségekkel teli univerzum: a fiatalságé. Hogyan lehet túlélni a felnőtté válást? Ugyanazok maradunk-e az idő múlásával? Vissza lehet-e térni a gyerekkorba? Efféle kérdések foglalkoztatják ezt a nem csak terjedelmében nagy regényt, amelynek talán nem is olyan távoli rokona a Legyek ura, a Harry Potter-sorozat vagy éppen az Iskola a határon. Mariam Petroszjan 1969-ben született Jerevánban. Az Abban a Házban című első regénye több szakmai és közönségdíjat kapott, köztük 2010-ben a legjobb regénynek járó Orosz Irodalmi Díjat.

Elif Şafak - Az ​isztambuli fattyú
Él ​egy furcsa török család Isztambulban, négy generáció, és csupa nő – köztük földrajztanárnő, csendes őrült, városszerte híres jósnő, tetoválóművésznő –, a férfitagok ugyanis sajnálatosan rendre korán elhaláloznak. Egy másik furcsa család San Franciscóban él; ők örmények, és nem tudnak, nem is akarnak szabadulni annak emlékétől, hogy Törökországban 1915-ben deportálták és lemészárolták az örményeket. A két családot a köztük lévő hatalmas földrajzi távolság ellenére szoros szálak kötik össze, ám ők erről mit sem tudnak. A tizenkilenc éves, amerikai örmény Armanoush a családi történetek hatására Isztambulba utazik, hogy felkutassa és megismerje a gyökereit. Ott összebarátkozik a vele nagyjából egyidős Asyával, a címbeli fattyúval. Asya sok szempontból Armanoush ellentéte: múltjához nem kötődik, gyökértelenül lézeng, rajong Johnny Cashért és a francia egzisztencialistákat olvassa. Beszélgetéseikben önmagukat és az igazságot keresik, s mindeközben misztikus módon tárul fel a sötét titkokban bővelkedő múlt. A kényelmesen hömpölygő, szövevényes és felettébb izgalmas történet végén sok egyéb mellett az is kiderül, megszakad-e az isztambuli család férfitagjait sújtó átok. Elif Şafak (1971) nemzetközileg elismert, török származású írónő. Műveiben elsősorban női témákat dolgoz fel, és az identitás, a kulturális meghasonlás és az anyanyelv kérdése foglalkoztatja. Az isztambuli fattyú-t eredetileg angol nyelven írta, majd egy fordító közreműködésével, némileg átdolgozva ültette át törökre. Törökországban a fordítás megjelenésének évében, 2006-ban bestseller lett, Şafakot azonban perbe fogták "a török nép megsértésének" vádjával a regény egyik szereplőjének kijelentése miatt. A vádat később ejtették. A magyar kiadás alapja a török változat volt.

Covers_109105
Galaktika ​22. Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - Galaktika ​22.
„A ​science fiction híveinek egyik kongresszusán, amelyen hat Nobel-díjas és ötven egyetemi tanár volt jelen, elhangzott az a kijelentés, hogy a tudományos-fantasztikus irodalom nagyobb erő, mint az atomenergia.” (Jacques Bergier) „A science fiction hibrid termék, amely gyakran se nem tudomány, se nem irodalom a szó igazi értelmében.” (Fred L. Polak) „Úgy látszik, a science fiction korunk mitológiájának megszokott formája: olyan forma, amely nemcsak arra képes, hogy egészen új témákat vessen fel, hanem arra is, hogy magába gyűjtse a régi irodalom témáinak összességét.” (Michel Butor) „A science fiction (művészi szempontból) nagyon különböző szférákban helyezkedik el, a jelentős alkotói fegyverténytől a tisztes átlagon keresztül, egészen a már olvasott motívumok reménytelen egymásbafűzéséig.” (Dr. Otakar Chaloupka) „A tudományos-fantasztikus irodalom valamennyi humán terület közül a legközelebb áll a tudományhoz; e tekintetben csak a filozófia versenyezhet vele. De – ismétlem – humán terület marad, és mentes a tudomány betű szerinti értelmezésétől.” (Julij Kagarlickij) „A science fiction sem a túlzó dicséretekre, sem a szertelen rágalmakra nem szolgált rá, megérdemli viszont, hogy tanulmányunk tárgya legyen.” (Jacques Bergier) Szocialista országok SF íróinak II. Konferenciája, Poznan, 1973. október: a Móra Könyvkiadó díjat kapott a GALAKTIKA kiadásáért. II. Európai Science Fiction Kongresszus, Grenoble, 1974. július: A GALAKTIKA „A legjobb európai science fiction magazin” díjat kapta.

William Saroyan - Emberi ​történet
Hétköznapi ​derű és bölcsesség hatja át ezt a hol vidám, hol torokszorító történetet, amely idilli környezetben játszódik, a napfényes Kalifornia Ithaka nevű kisvárosában, a második világháború napjaiban. Itt él a kis Ulysses és bátyja, a tizennégy éves Homer, nővérükkel és édesanyjukkal. Apjuk két éve halott, idősebb fivérük, Marcus pedig katona. Homer állást vállal, az iskola mellett táviratkihordónak szegődik. Hírvivő lesz, a szeretet, a szenvedés, és a halál üzeneteinek kézbesítője. Háború lévén, sajnos az ilyen üzenet egyre több, miközben a városka - s benne Ő is - mindennapi életét éli. Míg élete egy részét kitölti az iskola, a játék, a gyermeki szerelem, sokasodnak - és számára is egyre fájdalmasabbak - "A Hadügyminisztérium sajnálattal tudatja..." kezdetű táviratok. Mint cseppben a tenger, a kisvárosban ott van, és egyetlen békés közösséggé olvad össze az Amerikát alkotó sok-sok náció. Életük keserves gondjain, és minden tragédián átsegíti őket az a mély bölcsesség, amely a legegyszerűbb, ám a legmegértőbb lelkek sajátja: azoké, akik tudják, hogy "a szeretet halhatatlan, a gyűlölet percről percre meghal". Saroyan regénye egyszerűségében nagyszerű emlékműve a mindennapok történelmi tragédiáin átsegítő szeretetnek, jóságnak. Tiszta könyv, ma már alig írnak ilyet.

Covers_100028
Hózápor Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Hózápor
Néhány ​évvel ezelőtt nagy érdeklődéssel fogadta az olvasóközönség ugyanennek a sorozatnak Mai orosz líra című kötetét, amelyben négy kitűnő fiatal orosz lírikus verseinek javát közöltük. Most a legfiatalabb szovjet költőnemzedék bemutatásával próbálkozunk, s anyagunkat ezúttal nemcsak az orosz nyelvterület terméséből válogattuk: az evenk, a csuvas, az azerbajdzsán, az ukrán, az észt költészet legifjabb hajtásait is megtalálni kötetünkben, habár természetesen nemcsak hogy teljességre nem törekedhettünk, hanem még körképét se adhattuk a gazdag nemzetiségi költészetnek. Gyűjteményünk a nagyország más-más egű, más-más tájú, más-más irodalmi hagyományú és nyelvű költészetének egy-egy jellegzetes képét villantja fel.

Ufok
1

Ismeretlen szerző - UFO-k ​és elsüllyedt világok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Avetik Iszahakjan - Avetik ​Iszahakjan versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nahapet Kowčak - 101 ​hajren
A ​mű nyolcsoros versekből álló szerelmi versciklus. A hajreneket a XIII-XIV. századra datálják. Olyan sokrétű tárháza ez az érzelmeknek, ahol tökéletes harmóniában fér meg a profán és égi. E művészi veretű versek a mai napig rendkívül népszerűek az örmények között. Szil-Vay Ingrid fordítása igyekszik e kis remekművek szépségét magyar nyelven is megcsillogtatni.

Covers_265273
A ​Kakukk-kút Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - A ​Kakukk-kút
Hagyomány ​és korszerűség - e két alapelv jegyét viseli magán a soknemzetiségű szovjet irodalom, melynek tematikailag és formailag egyaránt színes és gazdag kisprózájából antológiánk tizennégy szövetséges köztársaság íróinak 38 elbeszélését öleli fel. Sajátos, egyéni arculatú mind a tizennégy nép irodalma. Virágzó mai kultúrájuk előzményei is különbözők: ősi, évezredes írásbeli irodalmuk hagyományait őrzik és folytatják a grúzok, az örmények és a tadzsikok, a balti népek a múlt század mozgalmainak hatására indultak el a nemzeti nyelv és irodalom művelésének útján, mások csak az Októberi Forradalom után láthatták - a Csingiz Ajtmatov első tanítójához hasonló hősök kezében - a nyelvükön írt első ábécéskönyvet. Arról, ami egységes egésszé kovácsolja e soknyelvű irodalmat, máig ható érvénnyel mondotta 1934-ben Makszim Gorkij a szovjet írók első kongresszusán: "A testvéri köztársaságok írói csak nyelvben különböznek tőlünk, és a dolgozóknak a kapitalizmus által szétdarabolt világát egyesítő ugyanazon eszme jótékony hatása alatt élnek és dolgoznak."

Vardkesz Petroszjan - Elmulasztott ​esztendők
Egy ​kis örmény faluban öngyilkos lett két tizenéves gyerek, egy fiú és egy leány. Mi lehet a tragédia hátterében? Ezt akarja kideríteni az Elmulasztott esztendők rokonszenves hőse, Levon Sahinjan, jereváni újságíró. És mi történik Levon lelkében, amikor úgy érzi, hogy be kell fejeznie ezt a furcsa nyomozást? "Kiment és elindult a magányosságában, amely olyan volt, mint egy nagy és érthetetlen világba vezető keskeny futószőnyeg. A piros szőnyeges folyosó hosszú volt, de rövidebb, mint az erdei ösvény, a falak magasak voltak, de alacsonyabbak, mint az éghez fényért könyörgő fák az erdőben. A folyosónak a mennyezetén villanylámpák világítanak, fel lehet őket gyújtani, el is lehet oltani, a körtéket ezervattosra lehet cserélni. A folyosónak is megvannak a maga a törvényei, az ösvénynek is. Levon Sahinjan a folyosón az íróasztal felé tartott, lelkében pedig a megélt és a rá váró éveken át vezetett az erdei ösvény."

Clément Lépidis - Az ​örmény
Hosszú, ​fárasztó utazás után ott gubbaszt a félhomályos párizsi lépcsőházban a Törökországból kivándorló fiatal örmény cipészmunkás, és várja volt honfitársa Yetwart hazatértét. Így kezdődik Aram Tokatlérian hol szomorú, hol szívszorongató, hol pedig vidám és színes új élete Párizs egyik külső kerületében, Belleville-ben, amely otthont ad, kenyeret ad a kelet felől menekülő, bevándorló kisembereknek. És az olvasó előtt kis ablak nyílik a harmicas évek politikai feszültségekkel teli nyugat-európai világára: a színházakban még Josephine Bakert, Maurice Chevalier-t ünneplik, de már közben gyülekeznek a felhők Spanyolország fölött, és előrevetik árnyékukat a második világháború szenvedései és megpróbáltatásai. Hogyan talál igaz barátokra, forró szeretőre egy francia nő oldalán, hogyan fejlődik gondolkodása, hogyan járja ki az érzelmek és a súlyos megpróbáltatások, az üldöztetések és helytállás "iskoláját" ez a kedves, jóindulatú, álmodozó örmény - ezt tudjuk meg ebből a sokszínű, sok szereplőjű, életképekben és fordulatokban gazdag kisregényből.

Nóra Adamjan - A ​jereváni lány
Ruzanna, ​a fiatal jerevani lány egyedül él. Szerelemre, gyermekre vágyik, de az idő egyre múlik. Már harminchárom éves, és még nem szerette senki. Egy napon megismerkedik egy fiatal festővel. Nyolc évvel fiatalabb Ruzannánál... És a leány hosszas töprengés és vívódás után ráébred arra, hogy a férfi előbb-utóbb boldogtalan lenne mellette. Ruzannát önfeláldozó szerelme határozott döntésre készteti...

Covers_102701
Férjhez ​mennek az angyalok Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Férjhez ​mennek az angyalok
Lassan ​hagyománnyá válik, hogy időről-időre, kisebb antológiákban, legmozgékonyabb sorozatunkban, a Modern Könyvtárban számot adunk a szovjet költészet újdonságairól. Orosz költészeti antológiánk után, meg a soknemzetiségű szovjet költészet változatos tájait felvillantó _Hózápor_ c. kötetünk után, most újra mai oroszok, ukránok, azerbajdzsánok, örmények, grúzok, észtek verseivel jelentkezünk, bemutatunk fiatalokat és ismeretleneket, de beszámolunk a jól ismert középnemzedékbeliek vagy egy-két "nagy öreg" legújabb eredményeiről is. Költőink közt vannak tehetséges ígéretek, de olyan érett tehetségek is, akiknek jelentős költővé érését éppen ebben a sorozatban jósoltuk meg. É s a sok szép vers közt egy-két valódi nagy vers is akad - márpedig sokkal több ritkán jut néhány év alatt egy-egy nemzetre. A kötetet Rab Zsuzsa válogatta és fordította.

Karen Szimonjan - Visszavárunk, ​Natanael!
Luszasen ​kisváros - nemrég még falu volt - a távoli Örményországban. Kedves, meghitt hely, a kézművesek az utcán árulják portékájukat, a szentek nevenapján búcsú van, a templom körül tolong a nép. Ilyenkor jól lehet keresni az otthon öntött illatos viaszgyertyákkal. Tudja ezt Tigran, a regény főhőse, de tudják ellenlábasai, a kalózok is. és még sok mindent tudnak. Többek közt azt, hogy a föld mélye kincseket rejt, s hogy valahol a környéken vannak elásva a hajdani kolostorban őrzött mesés szépségű, értékes könyvek. A regény arról szól, milyen kalandok, megpróbáltatások árán jut el Tigran ezekhez.

Covers_56550
Örmények Ismeretlen szerző
5

Ismeretlen szerző - Örmények
Magyar ​írók az örmény városokról, az örmény emberről. Szépirodalmi művek, novellák, népismereti, kultúrtörténeti széphistóriák, publicisztikák többek között Ady Endrétől, Bartis Attilától, Benedek Elektől, Jókai Mórtól, Kosztolányi Dezsőtől, Krúdy Gyulától, Molnár Ferenctől, Tamási Árontól...

Percs Zejtuncjan - A ​XX. század legendája
Az ​író figyelme leggyakrabban korunk civilizációjának legendáira irányul, olyan tényekre, amelyek jelentőségüknél és kizárólagos voltuknál fogva az egész emberiséget érintik. A jelen művében feldolgozott "legenda", Hirosima tragédiája is ezek közé tartozik. Csakhogy a szerző meg sem próbálja leírni az atombomba ledobásának körülményeit és közvetlen következményeit. A feje tetejére állítja a vizsgált anyagot. A bűn anatómiáját a bűnösök pszichológiája, nem pedig az áldozatok szenvedései révén tárja fel. Innen ered az elbeszélés szokatlan formája, a groteszk, az abszurd elemek, a váltakozó helyzetek kaleidoszkópikus tarkaságának bőséges áradása. Ezért szerepel lapjain a XX. század híres tudósaival együtt Bonaparte, aki a zsarnok örök jelképe mellett cselekvő személy is.

Egise Csarenc - Ki ​jő elébem?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

William Saroyan - Egy ​amerikai közlegény kalandjai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_234618
A ​forrás menyasszonya Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - A ​forrás menyasszonya
Kedves ​Olvasó! Azt a meseválogatást, amelyet a kezében tart, eredetileg az örmény mesekultúra népszerűsítésére adták ki oroszul az egykori Szovjetunióban. A Szovjetunió azóta széthullott, Örményország pedig független állammá alakult, de az eredeti művek értékén ez mit sem változtat, hiszen forrásaik sokkal korábbra nyúlnak vissza annál, mint hogy a huszadik század gyakori történelmi viharai és pálfordulásai kikezdhették volna őket.

Pataki Balázs - Örmények
Egy ​album, mely magkapó képekkel mutatja be az örmény tájakat, az örmény építészeti emlékeket, Örményföld lakóit, és eligazít az itt élők több évezredes történetében.

Petrovácz István - Tűzparipa ​és villámkard
E ​könyvvel az örmények nemzeti eposza, a _Szaszuni Dávid_ prózai, fiataloknak készült feldolgozását veszi kézbe az olvasó. A szaszuni uralkodóház négy generációjának - négy "ágának" - történetét felelevenítő mű egyszerre mutat rokonságot a mohamedán Kelet, az Ezeregyéjszaka mesevilágával, a görög mitológiával és a Bibliával. S ez természetes, a korán keresztény hitre tért örménység közel másfél évezreden át dacolt szigetként az őt körülvevő mohamedán világ hódításával, őrizve-védve szabadságát, hitét, nyelvét, felbecsülhetetlen értékű kultúráját. A _Tűzparipa és villámkard_ egyszerre ajánlható a kilenc-tíz éves olvasóknak, akit színes meséjével, a tíz-tizenkét éveseknek, akit vérbő kalandjaival s a nagyobbaknak, akiket az ősi örmény kultúra, hitvilág, szokások, életmód jellegzetességeivel örvendeztet meg.

Alekszandr Sirvanzade - Káosz
Fülledt ​levegőjű örmény kisvárosok és olajtelepek, haszonleső boltosok és vállalkozók ismeretlen és mégis jól ismert világa tárul elénk Alekszandr Sirvanzade, a kiváló örmény klasszikus író könyvében. Nemzedékek; tradíciókhoz ragaszkodó öregek és a régit, az "ázsiait" értelmetlenül szemlélő, felszínes tudású fiatalok örök harcából csak az erősek kerülnek ki épségben. A férfiak nem állhatnak ellen a gazdagság, a pénz igézetének, a nők vagy elzüllenek, vagy külön világot építenek fel maguknak. Csak a tiszta szerelem és a társadalmi igazságok felismerése menti meg az életnek és a munkának a könyv hősét, hogy vagyonáról lemondva új életet kezdjen.

Covers_122740
Délvidéki ​láz Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - Délvidéki ​láz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Анна Ахматова - Из ​армянсокй поэзии
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nikolaj Hovhanniszján - Az ​örmény genocídium
A ​könyv célja, hogy a nem-örmény olvasónak röviden bemutassa, mit jelent az Oszmán Birodalomban elkövetett Örmény Genocídium, amit a történelemben a XX. század első genocídiumaként tartanak számon. Kifejtésre kerülnek az előzmények és okok, a politikai és faji-nemzeti mozgatórugók, az Örmény Genocídium, vagy más néven az Armenocídium mechanizmusa és súlyosságának mértéke, valamint az ifjútörökök és bűnös vezetőik felelőssége, akik mindezt kitervelték, és kegyetlenül végrehajtották. A szerző továbbá foglalkozik az Örmény Genocídium elismerésének problémáival a nemzetközi közösségben, illetve a mai Törökországban. A vizuális ismereteket szolgálja az Örmény Tudományos Akadémia Örmény Genocídium Múzeuma által a genocídium 90. évfordulójára készített emlékkiállításának anyaga, archív fotókkal és tablókkal. Az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület célja, hogy ezen könyvével a magyar társadalom és politikum számára egy több oldalról megvilágított és dokumentált anyagot szolgáltasson a 20. század első nagy népirtásáról, mely méltatlanul elhallgatott mind a mai napig.

Antonia Arslan - Pacsirtavár
Az ​olasz írónő regényének alaptémája az 1915-ös anatóliai örmény népirtás. A szerző azonban nem pusztán erre összpontosít. Családregény, igazi női Odüsszeiával, amelyben a borzalmak realista ábrázolását a remény és az ártatlanság fikciójával ellensúlyozza, a megmenekülést és a túlélést pedig egy kalandregény izgalmas fordulatával tárja elénk.

Aline Ohanesian - Orhan ​öröksége
Aline ​Ohanesian első regénye kiugró sikert hozott számára, több díjra jelölték, számos nyelvre lefordították, és a kritikusok szerint új, egyéni hangot hozott az amerikai irodalomba. Műve többrétegű: felfedezhető benne a manapság oly népszerű „privát történelem”, de egyben családtörténet is – egy generációkon átívelő tragédia és egy gyönyörű, szenvedélyes szerelem története. „Az emlékek száz év múlva is ott rejlenek az ételeink illatában, a gyermekeink mondókáiban, minden lélegzetvételünkben” – vallja az író. Mindkét főhőse felejthetetlen, erős karakter. A török Orhan, aki sokáig Németországban élt és dolgozott, nem foglalkozik a múlttal. Miután a nagyapja, Kemal meghal, rá száll a tarka szőnyegeket, kilimeket gyártó vállalkozása, az anatóliai házukat azonban egy ismeretlen nő örökli. Orhan repülőgépre ül, hogy felkeresse Amerikában a rejtélyes, kilencven éves Szedát, és kiderítse, milyen szerepet játszhatott Kemal életében. A kaliforniai idősek otthona, ahol az örmény származású asszony él, különös hely. Az öreg hölgy eleinte bizalmatlanul fogadja a török fiatalembert, de ahogy telik az idő, egyre több részletre derül fény a két család elfeledett és szövevényes kapcsolatáról. Feltárulnak előttünk a történelem sötét lapjai: az I. világháború és az örmény népirtás borzalmai. Orhan nap mint nap közelebb kerül egy mélyre temetett titokhoz, mely alapjaiban változtatja meg viszonyát a múlthoz, sőt mi több, befolyásolja az egész család jelenét és jövőjét is… Aline Ohanesian maga is örmény menekültek leszármazottja, nagyszülei – túlélve az I. világháborús népirtást – fiatalon találkoztak egy misszionáriusok által fenntartott árvaházban. Miután családot alapítottak, kivándoroltak az Egyesült Államokba, hogy egy szabad és demokratikus országban élhessenek. Az írónő beleszületett népének hagyományaiba, és már korán megismerkedett a 20. századi örmény történelemmel. Kilencéves volt, amikor nagymamája titokban elmesélte neki családja megrendítő történetét, melyet soha többé nem osztott meg senki mással. Ez az emlékeiben élő hang, ezek a mondatok késztették arra Ohanesiant, hogy megírja első regényét. Történelmi kutatásokat végzett, elolvasta és meghallgatta azoknak a túlélőknek a beszámolóját, akiknek sikerült megmenekülniük, amikor majd másfél millió honfitársukat elpusztították. „Nem én választottam ezt a történetet, hanem az választott engem” – mondta az írónő egyik interjújában, majd hozzátette: „Amit megosztottam az olvasóimmal, azt a saját fiaim elől sem fogom eltitkolni.”

Kollekciók