Ajax-loader

'magyar társadalom' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Horváth Gergely Krisztián - Vakvágány
A ​szovjetizálás 1948-ig tartó bevezető időszaka, majd a Kádár-kor megszilárdulása közé eső másfél évtized számos olyan rendszerspecifikus ismérvvel bír, amelyek egyértelműen jelzik, hogy 1956 nem jelentett azonnali cezúrát. A restaurálódó diktatúrának a társadalom minden csoportját széles körben sújtó újraintézményesülése a laikus szemlélő számára is analóg jelenségeket mutat a forradalom előtti évek gyakorlatával. A vidéki társadalom életére fókuszáló kutatásaink egyértelműen igazolták a párhuzamokat, pontosabban a kontinuitást. Elég itt felidéznünk, hogy a Magyarországon létezett szocializmus önmeghatározása szerint is politikai diktatúra volt. A pártállam döntéshozói őszintén felvállalták, hogy "a dolgozók ügyének elárulását, a törvény a legszigorúbban bünteti". Az 1956-os forradalom így nemcsak az azt megelőző évtized elnyomására adott katartikus válasz, hanem az ezt követő megtorlás révén a továbbra is kontinuus, sztálini jellegű hatalomgyakorlás indikátora. Mégis, 1956 elbukása ellenére is egy sikeres forradalom, mert a társadalom általa egyértelmű jelzést adott a tűréshatárról, s a Kádár-rezsim ennek tanulságaival, tehát az ellenállás mértékével szembesülve volt kénytelen egy új modus vivendi kialakítására 1963-at követően. A "Vakvágány" kifejezés főcímbe emelésével kapcsolódunk a Magyar vidék a 20. században című sorozat első, Váltóállítás címmel 2017-ben megjelent kötetéhez. Ily módon is szeretnénk jelezni, hogy az 1945. évi váltóállítás 1948-at követően egyértelműen zsákutcát - vagy, maradva a vasúti metaforánál: vakvágányt - jelentett a hazai vidéki társadalom számára.

Kormos Valéria - Szényi Gábor - Kék ​madár törött szárnnyal
Életünk ​minőségének egyik legfontosabb tényezőjét lakáshelyzetünk adja. Az, hogy rendelkezünk-e olyan lakással, amelyben nemcsak lakni, hanem élni is lehet. A szorongatottság, az önálló fedél hiánya világszerte elsősorban a nagyvárosok lakóit sújtja, közülük is többnyire a fiatalokat. Azokat, akik önerejükből nem képesek lakásgondjaik megoldására. Könyvünk szerzői a hetvenes évek végének magyar helyzetképét rajzolták meg riportjaikban. Sokoldalúan ábrázolva a problémákat, figyelmeztetnek arra, hogy társadalmi gondjaink megoldásában nem vezethet más eredményre, mint az összefogás, a közös felelősség vállalása.

Kósa András - Orbán ​Viktor, a káosz embere
"Ebben ​a könyvben rengeteg véleményt olvashatunk egyetlen politikussal kapcsolatban, aki történetesen a rendszerváltás utáni Magyarország legfontosabb politikai szereplője. Akit ennek az országnak a politikai rendszere érdekel, nem hiheti azt, hogy az ebben a könyvben boncolgatott kérdések megválaszolása nélkül teljes képe lehet a magyar politikai valóságról. Miközben azonban a kérdések relevánsak, a válaszok kapcsán könnyű eltévedni. Olvasgatva a könyvben idézett véleményeket, némelyeket találónak, igaznak, másokat azonban igazságtalannak vagy éppen hazugnak gondoltam. Mint ahogy a szerző értelmezési kísérleteinél, kommentárjainál is olykor elgondolkoztam azon, hogy vajon mennyire tekinthetők pontos és igaz válaszoknak." (Török Gábor történész, politológus, a politikatudományok doktora) "In this book, there are a large number of opinions on a single politician who happens to be the most important political player in Hungary after the end of Communism. Anyone interested in this country's political system could not possibly believe that a complete picture of the political reality in Hungary can be formed without answering the questions covered in this book. But while the questions are relevant, it is easy to get lost with the answers. Reading the opinions quoted in the book, I thought some of them were apt and true, but others seemed unfair or simply untrue. As with the author's attempts at interpretation and commentary, I also occasionally pondered the extent to which the responses could be considered accurate and true." (Gábor Török, historian, political scientist, doctor of political science, one of the most well-known political analysts in Hungary)

Kövér György - Iparosodás ​agrárországban
Magyarország ​gazdaságtörténete 1848-1914 között.

Matolcsi Ildikó - Ne ​sajnálja a száját kinyitni - Társadalmi szokások a nyelvkönyvek tükrében
Beszélgető ​nemzet vagyunk. Társalgunk, eszmét cserélünk, sőt: dumálunk. Van-e aki egy vasúti fülkében egy két-három órát kivető utazás alatt néma marad? Nincs, mert nem lehet. Körülötte viccek hangzanak el, barátságok szövődnek, s fajulnak el az első összeveszésig, megpendül egy-egy házasság lehetősége, melyből a kaján hallással rendelkezők már a majdani válás indokait is kiérzik. "Dumálok, tehát vagyok" - mondaná a nagy bölcselő, ha nem franciának, hanem magyarnak születik. Ez nem mindig volt ám így! Föltehető, hogy Árpád és népe Vereckénél bejövet még magával hozta Ázsia szűkszavúságát, a magába mélyedő, ennenmagától választ váró, visszhangot nem igénylő mély hallgatásokat. De miután épp itt találtak hazára, a népek országútján, sőt a hadak keresztútján, a rájuk zúduló események forgatagában, a bezúduló hordák elől menekülve, forradalmakat, háborúkat s a velük járó rekvirálásokat és nemi erőszaktételeket átvészelve, lassan megeredt a szavuk. Vész idején nem elég a hangot félreverni; híreket kell kapni, azokat továbbadni, a visszajelzéseket a forráshoz eljuttatni, mert némelykor összebújni kell, máskor meg szétszaladni, s hogy mikor melyiket választjuk, sorskérdés lehet. Azóta sokat járatjuk a szánkat, műveltebben szólva: kommunikálunk, s a tőlünk nyugatra élő, magukat biztonságban érző, s ennélfogva halálosan unatkozó nemzetek "kommunikációs válságába" ez idáig még nem kóstoltunk bele. Amikor a vészek elvonultak, s a történelem lélegzetet vett, az egymásra utaltak együtt maradtak, és a jajszavak, sikolyok, segélykérések után elkezdtek diskurálni. Így aztán kialakultak az érintkezés szabályai, az illemszokások s a velük járó társalgási sztereotípiák. Abból, ami ezekből fönnmaradt - nyomtatott irodalmunk s nemzetté válásunk kezdeteitől -, ad ízelítőt ez a gyűjtemény. E párbeszédek nem felkavaróak, nem mélyen szántóak, de korukat, koruk embereit s az embertársak kapcsolatait mélyen jellemzőek. Olvasásukkor ugyan megtévesztően hat ránk a stílus, a körülményes, cirádás, barokk kifejezési mód, mert a gyorsuló időben a mi érintkezésünk is megrövidült, mondataink tömörültek, pengeváltásunk szikrázóbb. A servus humilius-ból (=uraságod alázatos szolgája) később csak szervusz lett, már már szia. Ha egymás egészsége iránt érdeklődünk, a nehézkes, részletes látlelet helyett beérjük egy hogy vagy? - köszönöm, jól-lal. De mindez csak a szövet, amelyből a ruha készül, alatta nem sokat változott a beszélgetések témája, a test. Igaz, mi vendégeinket a kávé és csokoládé után nem herbateával, hanem kínaival vagy grúzzal kínálgatjuk, hasfájás esetén nem a köldökünket kenjük be szerecsendió-olajjal, hanem röntgenre megyünk. De az átvilágított kép sem mindentudó, és kopaszodás ellen máig sincs feltalálva a "növesztő hajkenő", aki takargatni akarná, ma is parókára szorul. Másfelől viszont mindmáig észlelhető a "magyar könyvek ellen az előítélet". A rossz író ma is hordja és "még ajándékul is osztogatja firkálásait", s sznobjainak szemében a külföldi író ígéretesebb, mint az itt honos. Az avantgarde-ot 1805-ben a színházi néző éppolyan gyanakvással fogadta, mint a mostani. "Az újmódi néző játékot", melyekben a "legszebb áriák borházakba való mocskos énekek", a mostani néző is borzadva emlegeti. A világ 1805 óta több ízben is kifordult sarkaiból, de a társalgásnak csak formája változott, tartalma alig. Talán épp ez a varázsa ennek a gyűjteménynek! Végre egyszer őseinkkel diskurálhatunk, s bár az ő szavuk ódonabb zengésű, veretesebb, mégis a miénk. Az évszázadokon átszólva is kitűnően megértjük egymást. kevesebb

Ács Margit - Kontárok ​ideje
Az ​1988 és 1994 közötti, úgynevezett rendszerváltó években játszódnak a történetek, amelyeket Ács Margit e novellaciklusában felidéz. Ebben az időben családi kapcsolatokat, barátságokat dúltak fel a politikai ellentétek, mert korábban, a szabad véleménynyilvánítás tilalma miatt a véleményalkotás, tehát a nézetek artikulálása is elmaradt, és hirtelen szakadt az emberekre a felismerés, hogy milyen éles különbségeket rejtett a látszólagos egyetértés, mekkora indulatok feszülnek a csak elvinek látszó vitákban, mennyi titok pattan ki, és mennyire behálóz mindent a rejtőzködő, de valahogy mindig felismerhető érdek. Az egyéni sorsokba is durván beleavatkozott a változás: a biztonságosnak hitt munkahelyek megszűntek, új igényeket támasztott a teljesen új tudásanyaggal szembesülő, felkészületlen felnőtt nemzedékek elé az új világ, amelyről hamar kiderült, hogy nyerteseit tekintve nagyobbrészt a régi.

Tsuneo Morita - Változás ​és örökség
Magyarország ​és a környező országok társadalmi és gazdasági élete gyökeresen átalakult az elmúlt évtized folyamán. A sokszor földrengésszerű változások kivétel nélkül mindenkit érintenek, mégis kevesen tanultak meg alkalmazkodni hozzájuk, s még annál is szűkebb azoknak a köre, akik képesek követni irányváltásaikat, megérteni az okokat, felmérni a lehetséges következményeket, új, rugalmas életstratégiát kialakítani a megváltozott lehetőségekhez és követelményekhez. Gondolatébresztő a magyarországi eseményeket kritikus szemmel látó és egyben a világra is figyelő japán tudós könyve az örökségével bajlódó, a változásokkal küszködő Magyarország politikájának és gazdaságának utóbbi két évtizedéről.

Ács Zoltán - Nemzetiségek ​a történelmi Magyarországon
A ​20. századi Közép-Kelet-Európa nemzetiségi, nemzetiségpolitikai történetével egyre több korszerű szemléletű munka foglalkozik. Jóval kevesebb a korábbi évszázadok etnikai viszonyait bemutató, népszerű feldolgozás. A fiatal történész-muzeológus szerző vállalkozása ezen a hiányon enyhít. Arról tájékoztat, milyen népek, etnikumok éltek a Duna-medencében, a történelmi Magyarország területén a honfoglalás idején és utána, a középkorban, majd a török megszállás alatt, miben és mennyiben változtatták meg az ország népességének nemzetiségi összetételét a betelepítések, hogyan bontakoztak ki és milyen következményekkel jártak a nemzeti, nemzetiségi mozgalmak a 19. században, milyen nemzetiségi háttere volt a magyarországi kapitalista fejlődés fellendülésének. A nagyívű áttekintés a nemzetiségek gazdaságtörténetét, még inkább társadalomtörténetét, mondhatnánk úgy is, életrajzát adja.

Vidra Szabó Ferenc - Árnyéklovag
Olyan ​ismerősen nyomasztó világ képe került ki Vidra Szabó Ferenc tolla alól, amit ha fényképben akarnánk megjeleníteni, akkor az egy gyönyörű, karcos fekete-fehér szociofotó lenne. Ám ez a mi valaha volt keserédes szocializmusunk mély buzizásra hangolt valósága mégsem reflektálatlan, sőt, a regény belső történeteinek felvillanó színei enyhítik paranoiánkat. De miért is kellene nekünk félni a saját múltunktól? Például, mert az aktuális jelenidő szereti szőnyeg alá söpörni azokat a hétköznapi érzéseket, amik nem felelnek meg az elvárásainak? Vagy netán szégyellnünk kellene, hogy néha mi is boldogok voltunk? Hát, igen, ilyenek voltunk. Sőt, meg még ilyenebbek/olyanabbak.

Diósi Pál - Ez ​nem kéjutazás
Társadalmi, ​morális, egészségügyi, közrendészeti probléma a prostitúció, semmi kétség. Mindenkinek van rá kényelmes szentenciája. De kevesen értik, tudják, hogy a prostitúció egy-egy életpálya elkerülhetetlen állomása: az egyén és a társadalom tehetetlenségének hozadéka. Diósi Pálnak sikerült elkerülnie a prostitúcióról szóló, nem túl bő irodalom mindkét szélsőségét. Sem szemöldökét megrovóan felvonni, sem cinkosan "falazni" nem látjuk. Egyedülálló értéke ennek a könyvnek, hogy az életükről nyilatkozó prostituáltakat és futtatóikat valóban nyílt, bizalmas, szinte baráti szóra bírja. A nyilatkozók nem takaróznak a kényelmes mentséggel, hogy "ez is csak olyan szakma, mint a többi", de hiányzik az önmarcangolás is a nyilatkozatokból. Noha a férfi-nő kapcsolat legtorzabb válfajának kivitelezői ők, legtöbbjük nem csupán áhítozik egy tartalmasabb, igazabb élet után: meg is próbálja azt birtokba venni. Emberekként, noha károsodott, sok tekintetben csonka emberekként ismerjük meg a Rákóczi tér környékének lányait és fiúit, de a könyv minden lapjáról kisütő életközeliség, valódiság eléri, hogy ne sommás ítéletekkel, hanem beleérző megértéssel közeledjünk Diósi Pál könyvének figuráihoz. Az életpályák bemutatása révén Diósi Pál könyve egyúttal a hetvenes-nyolcvanas évek Magyarországának szélesebb társadalomrajzával is szolgál.

Rómer Flóris - Ipolyi Arnold - Fraknói Vilmos - Egyház, ​műveltség, történetírás
Rómer ​Flóris, Ipolyai Arnold és Fraknói Vilmos A XIX. század második felének kiváló historikusai közé tartoztak, munkásságuk jelentős hatással volt a történeti tudományok fejlődésére. Rómer Flóris a magyar régészet egyik megalapítójának, a tudományág hazai úttörőjének tekintik, aki történettudósként is értékes alkotásokkal hozzájárult a korabeli polgári történettudomány fejlődéséhez. Ipolyi Arnold a néprajztudomány magyarországi klasszikusai közé számít nagyszabású fiatalkori monográfiája, A magyar mythológia révén. A kötetünkben közreadott részletek elsősorban művelődéstörténeti írásait, egy összefoglaló magyar művelődéstörténet előtanulmányait tartalmazzák. Fraknói Vilmos jelentős életművet hátrahagyó történész volt, akinek gazdag irodalmi hagyatékából csak néhány kedvelt témájúból vett szemelvényre jutott hely e kötetben. Élete során foglalkozott Pázmány Péterrel, aki sok tekintetben példaképe volt, és szinte haláláig foglalkoztatta Martinovits Ignác személyisége, a magyarországi jakobinus mozgalomban betöltött szerepe.

Nagy László - „Sok ​dolgot próbála Bethlen Gábor...”
"... ​ha a hatalom birtokosa úgy akarta, egyszerű házasságtörésért is halálra lehetett ítéltetni főrangú asszonyokat is. Még inkább meg lehetett ezt tenni, ha a "paráznaság" vérfertőzéssel súlyosbodott. Ezek után joggal felmerül a kérdés: ha az 1614-es periratok tanúsága szreint mind a három főrangú asszony (Török Kata, Ijjfu Kata, Báthory Anna) elkövette a vérfertőző paráznaság bűnét, miért kellett elmarasztalásukkal súlyosbítani?... Vajon Báthory Anna megbűvöle volna a Bethlen kíséretében Kerekeiben időző tanácsosokat, hogy azok úgy lássák, mintha a fejedelem mezítelen ropná a táncot az asszonnyal? - amikor pedig ő a valóságban mondjuk éppen államügyeket intézett azzal a csúnya, vörös hajú Mikó Ferenccel... Vagy talán Báthory Anna - a fejedelem akarata ellenére - ilyen ledér dolgokra késztette volna őt valamiféle boszorkányos varázslattal? De hiszen Bethlen tagadta, hogy fejedelemmé választása óta bármikor is táncolt volna az asszonnyal! Ha ez valóban így igaz, akkor csupán a fejedelmi tanácsuraktól származott ez a híresztelés. Ám ebben az esetben miért az asszony volt a bűnös a hazug hír terjesztéséért?"

Bokor Imre - Kiskirályok ​mundérban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_299638
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Tézisek ​az információs társadalomról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hankiss Elemér - Társadalmi ​csapdák / Diagnózisok
„Megszólal ​az üzletvezető asztalán a telefon, s valaki, valahonnan, a rokonságból, az ismeretségi körből, a szakmából, innen vagy onnan, oldalról vagy fölülről kér valami szívességet. . . Szó sincs itt jattról, borravalóról, hálapénzről, megvesztegetésről s más effélékről. Itt már az umbuldáról, az érdekek összefonódásáról, az urambátyámvilág megújult változatáról, az összeköttetések rendszerének egy tranzakciójáról van szó." „A pesti Belvárosban, a Kossuth Lajos utcában egy kukát állítottak be az úttest középső sávjába, s aztán rejtett kamerájukkal figyelték. hogyan viselkednek az autósok. És hát úgy viselkedtek, ahogy a nagykönyvben meg van írva: pillanatokon belül hosszú autósor torlódott föl, egyenként kerülgették a kukát az autók, villogtatva-préselődve jobbra és balra, de senki se szánta rá magát arra, hogy amikor a kukához ér, kiugorjon az autóból. s félrehúzza az akadályt az útból: előtte végre megnyílt az út. hogyisne száguldott volna tovább. . . Negyven--ötven autós kerülte ki nagy üggyel- bajjal az akadályt, míg végre akadt valaki, aki vállalta, hogy kikászálódjék a vezetőülésbőI, elszalasszon egy zöld lámpát. csak azért. hogy valami olyasmit csináljon. amiből neki semmi. csak az utána jövőknek, a többieknek van hasznuk."

Varga Domokos - Csaba József - Vér ​és arany
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_237972
elérhető
0

Thoma László - Táncrend
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tar Sándor - Szürke ​galamb
Mondhatjuk ​rá, hogy vérbeli krimi, de annál ez több, mondhatjuk, hogy regény - de annál ez _vérbelibb._ Mondhatjuk, hogy bűnregény; hozzá hasonló a magyar irodalomban eddig nem született. "A POKOL PEDIG A FÖLDÖN VAN, ÉS ÉLETNEK HÍVJÁK." _"Fura ez a Tar. A férfinak férfiszaga, a nőnek nőszaga van, a helyiségnek Danubius-rádió szaga van. Aztán szinte észre sem vesszük, a nőnek férfiszaga van, a férfinak nőszaga van és nekünk erős Danubius-rádió szagunk van. És nem tudjuk, mitől." (Bodor Ádám)_

Covers_159770
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Kérdőjelek: ​a magyar kormány 1994-1995
1994 ​tavaszán adtuk közre a Kormány a mérlegen 1990-1994 című kötetünket, amelyben a hivatali ideje vége felé közeledő kormány tevékenységének összegző elemzésére tettünk kísérletet. Elemzésünk megjelenése után az előző jobbközép, konzervatív kormánnyal szemben egy szocialista-liberális balközép kormány alakult. Kettős célt tűztünk ki: egyrészt finomítani kell analitikus szemléletünket, azaz kalibrálni bármely kormány elemzésére alkalmazható szempontjainkat, másrészt pedig véleményt kell kialakítani egy hivatali idejét tekintve kezdő kormány működéséről. Ha különböző arányban is, de e két cél közelítése minden fejezetre jellemző e könyvben. Az elkészült írások között van tanulmány, esszé, krónika, résztvevői beszámoló. De nem csak műfaji különbségek vannak az írások között. A fejezetek szerzőinek sokszor eltérő az elméleti álláspontja és gyakorlati következtetése is. A kötet megírása közös erőfeszítés volt, sokat tanultunk egymástól, de senkit sem késztettünk, főleg nem kényszerítettünk álláspontja megváltoztatására. Sokszor mondják, hogy a politikus élete a féligazságok világában telik el, hiszen természetes és szükségszerű pártkötöttségei miatt csak "pártszerű", azaz részleges igazságok kimondására van módja. Ezzel szemben a hivatásszerű értelmiségi munkának az a célja és művelőinek feladata, hogy lehetőleg érdekesen, de mindenekelőtt a részigazságokat is megértve, ám azon túllépve a kép lehető teljességét adja. Erre törekedtünk. Balgaságunk dicsérete az olvasóra tartozik.

Kulcsár Kálmán - A ​társadalom és a szociológia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lengyel László - Magyar ​alakok
(Megjelenés ​éve: 2000. Kiadó: Pénzügykutató Rt.) „Cingár legényke, de azért: legény a talpán. Ha nem is a vendégoldalt, de a mércét egyre magasabbra emeli. Olyan virtuozitással ír és vív ma már, úgy suhintja le nevezetes kortársainak fülét, orrát és bajszát, pengéje olyan elegáns könyörtelenséggel hatol a kipécézett hiúságok és butaságok, gőgök és hatalmaskodások szívébe, mintha újkori Cyranóként most pottyant volna le közénk a Holdról. (…) Elandalítja áldozatait, mielőtt megdöfné őket: a verse végén. Hívei olvassák és áhítattal hallgatják; nagy hatalmú politikusok kérik a tanácsát; áldozatai szívják a fogukat, illesztgetik vissza a fülüket, borogatják a halántékukat, dühös levelekkel vágnak vissza, utálják – majd tapsolnak neki, ellenfeleik közé csördít oda. (…) Nem gondol arra, hogy nemcsak a hajdani Párizsban voltak, de nálunk is vannak olyan úri és nem úri emberek, akik a francia tőr forgatásánál jobban értenek s inkább vonzódnak a hasábfák és kétes érvényű paragrafusok ejtegetéséhez. Rendkívüli gonddal jegyi föl mindennapjaink eseményeit. Mint valamiféle aszkéta szerzetes, cellájában kalligrafálja egy újabb Gesta Hungarorum fejezeteit. Könyvei már tankönyvként forognak az egyetemeken. Leír és elemez, nem programokat és proklamációkat fogalmas. Meghúzódik a tények és gondolatmenetek mögött. Furcsa szerzet. Mert hisz az ész és értelem erejében. (…) Mindezek ellenére sem lehet teljesen belegyömöszölni a krónikási szerepbe. Cellájából újra és újra kisurran és rálép a politika hadösvényeire. (Részletek Hankiss Elemér Lengyel-portréjából)

030
elérhető
0

Péchy Blanka - Regény
"Alakjait ​nem írói fantázia teremtette, és cselekményét nem írói lelemény bonyolította" - mondja a szerző a Regényről. Nikó János hírlapíró és Ács Mária színművésznő megrázó szerelmi regényét a történelem írta. A XX. század első évtizedében egész életükre egymásba szeretnek. Neki gyürkőznek, hogy megalapozzák közös, tevékeny, boldog jövőjüket. Szilárdnak vélik a talajt, amelyre építenek: a békét a világ legtermészetesebb állapotának tartják. Sejtelmük sincs azokról a vulkanikus erőkről, melyek az ezoterikus mélységekben előkészítik a sorozatos földrengéseket: háborúkat, forradalmakat. Esküvőre készülődnek éppen, amikor az első világháború beleavatkozik életükbe. Később romantikus körülmények között megesküsznek ugyan, gyermekük is születik, de az áhított együttélésre alig-alig kerül sor. Országhatárok és börtönök válaszfalai merednek közéjük, kapocsként csak az olthatatlan sóvárgás és a levélváltás marad meg számukra. Féltő gond, ezer szerencse oltalmazza levelezésüket - mely politikai veszedelmek, légitámadások és Budapest ostroma közepette is fennmarad -, hogy hírül adja az utókornak: mit jelentett e történelmi korban élni, szeretni, gyermeket nevelni. És ezek a levelek bepillantást engednek nemcsak két ember legbensőbb magánéletébe, hanem a kor politikai eseményeinek hátterébe; színészek, írók, újságírók világába is. E hitelességével meggyőző, melegségével szívig ható dokumentumanyag alkotja a könyv gerincét. Péchy Blanka már nagysikerű Jászai-könyveiben - és azóta írt műveiben - megmutatta, milyen jól ért a rendelkezésére álló adatanyag fegyelmezett szerkesztéséhez és mértéktartó kommentálásához. Az építés egysége, a levelek közvetlen, őszinte melegsége, a kor atmoszféráját felidéző apró intim részletek teszik mindvégig megrázóan szép, érdekes és élvezetes olvasmánnyá a Regényt.

R. Székely Julianna - A ​levehető tetejű Hófehérke
Az ​elmúlt néhány év magyar közéletének érzékeny korrajza.

Covers_190758
A ​boldogabb családokért! Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - A ​boldogabb családokért!
Az ​egyház segítőkész figyelemmel kíséri a társadalom és a benne élő emberek életét. Három évvel ezelőtt Igazságosabb és testvériesebb világot! című pásztorlevelünkben Magyarország gazdasági és szociális helyzetéről, politikai és kulturális életéről szóltunk. Most a társadalom egyik legfontosabb intézményét, a családot és a házasságot tekintjük át keresztény szemmel, kifejtve katolikus egyházunk álláspontját ezekben a kérdésekben. Szavunkkal ismét minden jóakaratú emberhez fordulunk: mindazokhoz - bármilyen világnézetet valljanak is -, akik felelősséget éreznek hazánkért, és elkötelezetten keresik annak lehetőségeit, hogy életünket jobbá tegyék; köztük elsősorban minden keresztény testvérünkhöz, főleg azonban katolikus híveinkhez.

Parti Nagy Lajos - Mi ​történt avagy sem
„A ​legjobb tréning a valóság.” – mondja nekünk Parti Nagy Lajos új elbeszéléskötetének egyik szereplője. „Legjobb póráz az ember!” – tudjuk meg egy másiktól. Hogy igazuk van-e vagy sem, döntse el mindenki maga. Parti Nagy újabb novelláiban rengeteg minden történik napjaink és tegnapjaink holnaptalan Magyarországán Tömpemizsértől Budapesten és az elbeszélői tudat álomperonjain át Csőpépig. Véletlen találkozások, vétlen balesetek, szándék nélküli csodák, lépték nélküli dumák. Régi ismerősök. Angyalok és házmesterek. Az anyanyelvi figurák a magyar nyelv korábban nem ismert mélységeit és lehetőségeit tárják elénk. Parti Nagy műhelyében megint olyan nyelvek születtek, melyekben a margón lévők argója, a megalázottak dadogása a legváratlanabb pillanatokban egészül ki a hétköznapok lírájával és a szerző frenetikus leleményeivel. A karneváli groteszk is így kerül egy szaggatottan pontos vonalba Parti Nagy szociális realizmusával. Ez a civilpróza kegyetlenül pontos lát- és létlelet mindnyájunk mai Magyarországáról.

Bayer Zsolt - Hol ​a pofátlanság határa?
Bayer ​Zsolt új kötetében ismét aktuális problémákat feszeget. Ízelítőül íme néhány cím a könyvből: Három nap, amely megrengette Kovácsot. Avagy: hogyan készül a Magyar Szocialista Párt az országgyűlési választásokra; Herkules és az (ország)imázs. A szabad magyar média esete Micimackóval és a Happy End Kft.-vel; Velence - Utas és holdvilág. Szerb Antal emlékére; Új moralisták, farizeusok: Kik akasztatták fel Mansfeld Pétert? - Örüljetek, hogy elmaradt a forradalom; Gyűlülködő melegség - Terry Black: A mostani melegszervezetek toleranciát követelnek, de nem toleránsak; Az Országimázs Központról, az ünnepi látványosságokról és az Állami Számvevőszék jelentéséről.

Végh Antal - Imádság ​a vadlibákért
Végh ​Antal első kötete Korai szivárvány címmel jelent meg 1963-ban. Most huszonegyedik kötetét tartja kezében az olvasó. E novellás kötet az utóbbi három-négy év /1980/ írásait tartalmazza. Hol meseszerűen, hol dokumentumhűséggel áradó novellák és hosszabb elbeszélések ezek az első szerelem hold-tisztaságáról, a falu mindennapjairól, a bemocskolt szerelem kínjairól, a szülők megpróbáltatott sorsának visszfényéről a gyermekek életében, egy beatzenekar hétköznapjairól, az apakeresés divatjáról, egy cigányfiú tragikus életéről. Végh Antal mindig izgalmas, mélyreható témákhoz nyúl; ebben a kötetben is minden írása erőteljes és meggondolkodtató.

Covers_224196
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Magyar statisztikai zsebkönyv 1987
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_158882
Magyar ​irka Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Magyar ​irka
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gazsó L. Ferenc - Zelei Miklós - Őrjítő ​mandragóra
Könyvünk ​első megjelenésekor, 1989-ben más volt a közeg és az ellenállás. Hatalmas érdeklődés élt az emberekben minden iránt, ami évtizedeken át tiltott volt. Azzal a jóleső, egyben önfelmentő érzéssel engedték bevezetni magukat a politikai pszichiátriába, hogy mindannyiunkkal, így a velük szemben is elkövetett bűnök hiteles történeteit ismerhetik meg.(...)Az Őrjítő mandragóra első megjelenése óta csaknem egy emberöltő telt el, lerakódtak a kijózanító tapasztalatok. A korszakváltás szülöttei már felnőttek, tekintetüket a nagyvilágra szegezik, Facebook-felületeiken - kedves globális naplóm - önként és szabadon szolgáltatják ki valóságukat a virtuális térnek. Az idei, javított és bővített kiadás már nemcsak a társadalom sérelmeként láttatja a diktatúrát, hanem abból a szemszögből is, ahogyan - vétkesen és vétlenül - részesei voltunk a rendszernek. Ezt példázza a kötet új fejezete, melyben egy most először közreadott történet segítségével arra is választ keresünk, hogy a társadalom miképp vett részt saját elnyomatásában. Egy levelezést tárunk az Olvasó elé, amelynek törzsanyagát közös ismerősünk huszonhárom évvel ezelőtt, Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének megrendítő hatása alatt írt kitárulkozó önvallomása adja. Halálában adózunk e rendkívüli ember emlékének - sorsába, sorsunkba kapaszkodó, igazság után kutakodó válaszainkkal.

Halák László - Ágytól-asztaltól...?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Krúdy Gyula - Régi ​pesti históriák
Krúdy ​Gyula életéhez hozzátartozott a rendszeres alkotói munka. A legkülönbözőbb lapokban adta közre novelláit, cikkeit, tárcáit. Írásainak dzsungelét eddig áttekinteni sem tudtuk, csak nagyobb művei voltak hozzáférhetők, s különösen rejtve maradt sokszáz elbeszélése, ezernyi kisebb-nagyobb hírlapi cikkének, tárcájának, színes írásának tömkelege. Jelen gyűjteményben pedig a műfaji hovatartozás tekintetében nehezen megfogható, az eddigi kötetekbe nem sorolható színes írások, tárcák, karcolatok, írói rajzok, vázlatok, alkalmi cikkek, porték, emlékezések jutnak el az olvasóhoz, így végre életművét eddig kiadatlan kisebb írásait tekintve is szemügyre vehetjük.

Kollekciók