Ajax-loader

'lélekrajz' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Szabó Magda - Az ​őz
Az ​őz gyilkosok és áldozatok regénye. Gyilkolt Józsi, a Három Huszár kocsmárosa, és gyilkolt Encsy Eszter, a történet hőse, a színésznő: ki-ki a maga eszközeivel. De a két gyilkos mögött ott lapul a harmadik is, a legveszedelmesebb: a kor, amelyben a színésznő született, amely iszonyatba fullasztotta gyermekéveit, aknamezőre küldte Emilt, korai sírba a munkára képtelen, virágait babusgató édesapát, s örökre kipusztított Encsy Eszterből minden hitet, bizalmat, örülni tudást. Mindaz, amit az élettől kap, későn érkezik: sem siker, sem elismerés, sem pénz, még szerelem se váltja meg többé iszonyú önmagától. És Encsy Eszter, ahogy attól a társadalomtól tanulta, amelyben él, amely fölnevelte, öl: megöli az egyetlen embert, aki valaha szerette, és tettével halálra ítéli önmagát is. Az őz megjelenése idején 1959-ben úgy robbant, mint a bomba. Hermann Hesse ajánló sorai egyengették külföldi útját, azóta harmincöt nyelven olvasható. Én, aki írtam, ha elkerülhetem, nem olvasom: félek tőle. Pedig a nemzetközi sajtó akkor tanulta meg szülővárosom, Debrecen nevét, mert úgy értékelték: ...míg a történet gyilkosai és áldozatai megfutják pályájukat, a regény lapjairól az irgalmatlan szenvedélyek forróhidege fagyaszt-éget.

Jane Rogers - Jessie ​Lamb testamentuma
Asszonyok ​és lányok milliói halnak meg, amikor egy terhes nőket támadó vírus elszabadul, és az emberiség sorsa is kockán forog. Isten keze, vagy a tudósok hibája? Az emberi sötétség és pusztítás gyümölcse? Jessie Lamb egy hétköznapi kamaszlány különleges körülmények között: miközben világa összeomlik, idealizmusa és bátorsága arra sarkallja, hogy megtegye a szükséges, hősies lépést, és hozzájáruljon az emberiség megmentéséhez. Vajon Jessie valóban hős? Vagy, ahogy az apja tart tőle, könnyen befolyásolható csitri, aki fel sem fogja tettei következményét? A Jessie Lamb testamentuma a közeljövő, biológiai terrorizmus által visszavonhatatlanul megváltozott világát mutatja meg, és egy rendkívüli fiatal lány döntésének folyamatát, aki a gyermekkorból kilépve azért küzd, hogy az élete – és talán a halála – értelmet nyerjen. A Jessie Lamb testamentuma 2012-ben elnyerte az Arthur C. Clarke-díjat és jelölték a Man Booker-díjra.

Nathaniel Hawthorne - A ​skarlát betű
Még ​a legszigorúbb irodalmkritikusok is úgy tartják, hogy Nathaniel Hawthorne a XIX. század amerikai irodalmának egyik legnagyobb alakja. 46 éves korában készült el az első, ám azonnal nagyhatású regénye, A skarlát betű. A rendkívül komor hangvételű regény egy házasságtörés története, amelyben az erkölcs és az álszentség keveredik a bűntudat mardosásával és a bosszúvággyal. Hősnője Hester Prynne, akit hűtlenség vádjával elítélnek. Tüzes vassal megbélyegzik, és a vörös A betűt (adultery=házasságtörés) ruháin is hordania kell. Az új-angliai szélsőséges puritanizmus megnyilvánulásaként ez a büntetési forma valóban elterjedt volt a puritánok között. Hester azonban emelt fővel vállalja a megbélyegzést, és gyöngéd szeretettel neveli gyermekét. Hawthorne azokat a hőseit ábrázolja rokonszenvesnek, akik saját belső erkölcsi törvényeik irányítása alatt felül tudnak emelkedni a bigott kötöttségeken. Közéjük tartozik Hester Prynne is. A regény legizgalmasabb erkölcsi dilemmája, amely Hestert és szerelmét, a fiatal lelkész Artur Dimmesdale-t is foglalkoztatja, a bűn és az érzelmek felvállalásának kettőssége. A skarlát betű nem a képmutatást ajánlja a dilemma feloldásaként, hanem a természetes erkölcs belső parancsainak követését.

Gerevich József - Szerelmek, ​múzsák, szeretők
Gerevich ​József - mint pszichiáter és pszichoanalitikus - művészek sorsát és konfliktusát, szerelmét és elválását, sikereit és tragédiáit mutatja be belülről és művészetükön keresztül. Sokakban felmerül a kérdés: ki van a vászon mögött? Mi dolgozik a művészben az alkotáskor? Minderről - vágyteljesítésről, kölcsönös függőségről, eltaszított múzsákról és művészekről, önvizsgálatról és a boldogság kikötőjéről - csoportosítva olvashatunk, ahol nem csupán az élettörténet és lelki világ finom rajzait élvezhetjük, de az alkotáshoz vezető utat is. (Hardi István)

Bernard Malamud - Új ​élet
Levin, ​Malamud kétbalkezes, az ellenséges világban csetlő-botló, az életben örök vesztes, megalázott hőse, a mindig gyengének bizonyuló, de eszményeit lankadatlanul kergető moralista önmagát és élete értelmét megtalálni érkezik tanárnak a tündérszép egyetemi városkába. Újabb kudarcait és látszatsikereit, csalódásait, küszködéseit, iróniát és érzelmességet váltogatva, gúnnyal és egyszersmind mély együttérzéssel ábrázolja a szerző, az emberi lélek végtelen erőforrásainak írója. Levin nem találja meg az új életet, de amikor Pauline-nal, aki szíve alatt S. Levin gyermekét hordozza, esztendő múltán távozik a városkából, vállalva önmagát romantikátlan-romantikus szerelmükben, immár világosan látja elrendelt helyét, feladatát a világban. Új tudatossága az új élet, hogy az ember köteles vállalni a sorsát.

Gabriel García Márquez - Szerelem ​a kolera idején
A ​csodálatos történet 1880-ban kezdődik, amikor a gyönyörű Fermina élvezhetné életét, helyette választania kell két udvarlója között, a jóképű Florentino Ariza és a népszerű Juvenal Urbino doktor között. Ez a gyötrődés és háromszög csaknem 50 éven át tart. A meghökkentő befejezésű szerelmi történet egy buja, lüktető, letűnt világban játszódik, melyet egyaránt uralnak a misztikus események és a sztentori hangú bölömbikák; ahol a tengerben olykor még feltűnik egy éneklő vízitehén keblén a borjával, vagy egy gyönyörű vízihulla; ahol még a legjózanabb gondolkodású embernek is természetesnek tűnik, hogy a tárgyak olykor elsétálnak a helyükről. Teljesen más világ ez, mint a mi közép-európai, misztikumtól mentes és romantikátlan valóságunk.

Zuzana Brabcová - Gyöngyök ​éve
A ​cseh Zuzana Brabcová regénye, amely egy leszbikus szerelem felkavaró, megrendítő története, talán az utóbbi évek legnagyobb visszhangját váltotta ki hazájában mind az olvasók, mind a kritikusok körében: alaposan felkavarta a cseh irodalom állóvizét. A regény hősnője, a negyvenéves Lucie, ahogy mondani szokás, rendezett anyagi és családi körülmények között él. Van férje, akivel annak idején osztálytársak voltak, van egy egyetemista lánya, van állása, értelmes, kedvére való munkája egy kulturális folyóiratnál. Aztán egy napon történik valami, ami egyszer s mindenkorra véget vet ennek a látszólagos idillnek. Luciének interjút kell készítenie egy leszbikus párral: mohó izgalommal és borzongva hallgatja egyszerre idegen és ismerős történetüket. A látottak és hallottak annyira felkavarják, hogy még aznap este Prága egyetlen leszbikus bárjában köt ki, ahol megismerkedik Magdával. Szerelem első látásra. Igenis, létezhet ilyen két nő között is. Illetve nem is szerelem ez, hanem végzetes vonzalom, pusztító szenvedély. Hiszen Magda, az üresfejű és hidegszívű, puccos és önző, műveletlen kisvárosi recepciós nem Lucie szívét és lelkét hódítja meg, hanem a testét és érzékeit. Luciének rá kell eszmélnie, hogy egész eddigi élete hazugság volt, hogy az, ami most történik vele, nem előzmény nélkül való. Csak ő valódi vágyait, érzéseit énje legmélyére zárta, pontosan úgy, ahogy kamaszkori szívbéli barátnőjének írt szerelmes leveleit süllyesztette egy nagy fekete doboz legeslegaljára. Ám Lucie most előveszi a dobozt… Brabcová rendkívül érzékletesen, s ugyanakkor mértéktartóan, míves eleganciával megírt regénye nem csak egy, még napjainkban is botránykőnek számító kapcsolat izgalmas-izgató története, a másság manifesztuma. A Gyöngyök éve lényegében az ember – minden ember – identitáskereséséről szól, arról, hogyan keressük meg és vállaljuk önmagunkat, mégha ehhez gyötrelmes utat is kell bejárnunk – különben nincs értelme az életnek.

E. M. Forster - Út ​Indiába
A ​Szoba kilátással és a Szellem a házban szerzőjének mindenekelőtt ez a regénye tette bizonyossá, hogy vitathatatlanul ott a helye az angol irodalom legnagyobbjai között. A cselekményét a gyarmati Indiába helyező könyv mára klasszikussá vált, mondanivalója változatlanul aktuális. Az európai nemzet elnyomói és a bennszülöttek közötti keserű konfliktusok dacára nemes barátság alakul ki egy indiai orvos és az angol Fielding igazgató között. A vallási és faji ellentétektől terhes, ugyanakkor lenyűgözően varázsos ország egzotikus hátterében bontakozik ki a valós tényeken alapuló történet az ártatlanul megvádolt doktorról. A finoman kiegyensúlyozott, kiérlelt cselekmény magával ragadóan izgalmas regénnyé kerekedik, mely feltárja az emberi léleknek azt a rétegét, ahol az értelmet talán legyőzi az érzelmek finom szövevénye: a mű tehát önmagunk tükre, ezért időálló. Mint a regény fordítója, Göncz Árpád írja, az Út Indiába "olyan, mint egy gránitból csiszolt kőbalta: megtestesíti alkotója korának minden tudását, tapasztalatát. Világsikerének titka kristálytiszta, érdekfeszítő meséje. Tökéletesen illik rá a jelző, amivel jellemezni szokták: valóban klasszikus".

Tornay Judit - Halálunk ​óráján
Mi ​kell ahhoz, hogy egy középkorú nő boldog legyen? Sok minden. Például hogy a gyerekei előtt szép jövő álljon, a férje hűségesen szeresse, ő maga pedig anyaként, feleségként és dolgozó nőként sikeres legyen. De ha ez a nő rákos, akkor lehet, hogy mindezek háttérbe szorulnak, sőt egyáltalán nem fontosak, mert csak az számít, hogy meggyógyuljon. A Halálunk óráján hőse, Éva még abban sem mindig biztos, hogy az számít. Amikor az élet normális folyamát egyik napról a másokra hirtelen megakasztja valami, méghozzá egy ilyen horderejű valami, akkor a felszínre kerül a sérelmek évek óta halmozódó hordaléka. De ezt csak Éva látja, mindenki más, a férje, a két fia, az anyja, a barátnői számára az élet, a saját életük lényegében ugyanúgy folyik tovább, ahogyan eddig, nekik továbbra is meg kell vívniuk a maguk csatáit, el kell végezniük hétköznapi feladataikat. Nem egészen értik, mit vár tőlük Éva, ő pedig nem tudja megmagyarázni nekik. A Halálunk óráján elgondolkodtató, mélységesen megrendítő lélekrajz. Talán segít átérezni és megérteni a rákkal vagy más súlyos betegséggel küzdők végtelen magányát, elszánt küzdelmét és különleges igényeit.

Gárdonyi Géza - Ida ​regénye
A ​félárva, zárdában nevelkedett Idának az apja, Ó Péter borkereskedő gazdag hozománnyal, hirdetés útján keres férjet: sürgősen szabadulni akar leányától, hogy továbbra is szabados életmódjának hódolhasson. A leendő férjnek életmentő a pénz, hisz tehermentesítheti vele nővére birtokát, s jómagának is alkalma nyílik festői ambíciói megvalósítására. Az esküvő előtt Balogh Csaba és Ó Ida megfogadja egymásnak: üzleti alapú és szigorúan formális házasságukat egy esztendő múltán felbontják...

Szabó Magda - Mózes egy, huszonkettő
Az olvasót félre ne vezesse a Bibliát idézõ cím, nem a Ben Hur vagy a Quo vadis kései testvérét tartja kezében, hanem az ószövetség Ábrahám–Izsák epizódjának a magyar közelmúltat ábrázoló parafrázisát. A regény születése idején már elhagytam számûzetésem színhelyét, az állásvesztésem után munkahelyemül kijelölt általános iskolát; az intézkedést a hajdani vallás- és közoktatásügyi minisztériumból eltávolított, „osztályidegen” tanárnõ életében nem jutalomnak szánták, hanem büntetésnek, s hogy áldássá fordult, nem a sors vigyora, Isten kegyelme tette. Eredménye Az õz után legnagyobb külföldi sikert elért regényem lett, a Mózes. Sosem írtam volna meg, ha az általános iskolai oktatás gyakorlata nem szembesít naponta három nemzedék problémáival, kudarcával és a jövõ miatti nyugtalanságával, a tanácstalan Ábrahámok – nagyszülõk, szülõk – és a nagyon is világosan látó Izsákok – a fiatalság – aggodalmaival, rémületével, reményével és reménytelenségével. A könyv miatt egyszerre öt helyen jelentettek fel, s már zúzdában volt, mikor kiadója megmentette a bezúzástól, mert nyilvánvalónak látszott, hogy az akkor már külföldön sem ismeretlen író meghurcolása nem használ sem a magyar bel-, sem a külpolitikának. Így a regény megmenekült, a hazai kritika vette kezelésbe, de abba is belemosolygott a véletlen, a francia kiadást elolvasta az egyik leghíresebb és legtekintélyesebb francia esztéta, André Wurmser, aki elemzõ tanulmányban rögzítette, az idegen fiatal nõ végre megértette vele, miért a diáklázadások és a tökéletesen más jelleget öltött nemzetközi fiatalság döbbenetes és megható változása. A sajátságos sorsú könyv tíz francia kiadása lezárta a Mózes-ügyet, amelynek hazai visszajelzései se voltak akármilyenek, hetekig ismeretlen fiatalok vándoroltak el a lakásomra az ország szinte minden részérõl, tarisznyával, hosszú hajjal, hibás kifejezõkészséggel, ital vizet kértek és egy kis beszélgetést, boldogan és riadtan néztem a váratlan erõvel mellettem, mögöttem felsorakozó lányokat, fiúkat. A Mózes pyrrhusi gyõzelem lett, megnyerte a fiatalokat, de a rendszer volt vagy akkori kiszolgálói nem kedveltek meg miatta. A regény, mint jeleztem, parabola, Ábrahám a vének, öregek, középkorúak, Izsák a fiatalok jelképe. A bibliai rész szerint az Úr azt kívánja Ábrahámtól, engedelmessége és tisztelete jeléül áldozza fel neki Izsákot, a fiát. Ábrahám megszakadó szívvel már-már megteszi, de Isten kegyelme elhárítja a gyilkosságot, az apa nem kényszerül rá. Az én regényemben az én Izsákjaim azt érzékeltetik, csak a saját istenükért hajlandók odaadni az életüket, s nem vállalják, hogy családi döntés szabja meg, mi a neve az áldozatkérõ istennek, aki-ami eszmének vagy ideológiának is nevezhetõ. Ötvenhatban a gyerekeink a nemzettel együtt, a maguk választotta szabadságigény eszméje miatt kínálták akár a halálnak is alig megkezdett életüket. A regényt most olvastam életemben másodszorra, mikor ezt az új kiadást nyomdára elõkészítettük. Kirázott a hideg, ahogy néztem hajdani arcomat a fényképen, és azt kérdeztem magamtól, micsoda semmivel nem törõdõ nemzeti és magánsebzettség diktálta ezt a szöveget a másfél méter nagyságú alkotónak, aki úgy ordít a közélet arénájában, hogy megint megpróbálják elnémítani. A történés idejét ötvenötre tettem, nem véletlen az idõpont. Az ötvenes évek legelejétõl már ígérte magát valamilyen formában a jövendõ. Még nem volt itt ötvenhat, de közelgett. Mint az Arany-balladában, mindenki érezte: „villámlik messzirõl.” <div class="grid-full mrg-bot-10"><p class="pad-top-10 pad-lft-20 pad-rgt-20" style="background-color:#3E3E3E; color: white;">Hopp, itt egy nyom: <span class="bold">Ó</span> - "(nw)Mi ez?":http://www.rukkola.hu/blog/bejegyzesek/389-nyomozz_velunk___konyveket_es_pontokat_szorunk_a_rukkolasok_koze</p></div>

Andrea Rohloff - Hótündér
A ​18. évét épp betöltő Andrea önálló életről álmodott. Felnőttnek képzelte magát, és saját kereset után vágyódott. Szeretett volna utazni, világot látni. Valójában még iskolába járt, de a kiszemelt szakmát nem szerette, jövője szempontjából kilátástalannak tartotta. Barátnője váratlanul törökországi nyaralásra csábította: egy táskát kellett magával vinnie, és ezért pénzt ígértek - kérdéseire nem kapott választ. Andrea vakon bízott barátnőjében, így kezdetét vette a beláthatatlan következményekkel járó utazás … A könyv megtörtént eseményeket tár az olvasó elé. Szereplői ma élő emberek, de egyesek nevét - személyiségi jogaik védelmében - megváltoztattuk. A szerző: Andrea Rohloff 1983-ban, Berlinben született. Alapfokú tanulmányait követően kereskedelmi iskolába iratkozott. 2001 májusában a török Állambiztonsági Bíróság hat év három hónap börtönbüntetésre ítélte. 2002 júniusában áthelyezték a berlini női büntetésvégrehajtó intézetbe. 2002 szeptemberétől folytathatta tanulmányait, majd 2003 márciusában próbaidőre szabadlábra helyezték.

Vercors - A ​rókalány
Vercors ​különös szerelmek történetét írja meg a három kisregényben. Olyan szerelmekét, amelyeknek már a létrejötte is esztelenségnek tűnik, amelyeknek boldog befejezése soha nem jöhet el, de amelyek mélyén mégis ott csillog emberi létünk győzelme. Ezek a szerelmek legyőzik a gyanakvó észt, az ugrásra kész félelmeket, az én önzését. Azt a bonyolult lelki folyamatot tárják fel ezek az írások, amely az észrevenni - rácsodálkozni, megérteni - megszelídíteni stádiumokat átélve juttatják el az embert a vonzódástól az önfeladás vállalásáig, az önző magány helyett a páros lét kívánságáig.

Lev Tolsztoj - Háború ​és béke
Nagy ​tér, nagy idő, földrésznyi események, császárok, hercegek, parasztok, katonák, rengeteg ember, köztük az olvasót holtig elkísérő emlékalakzatok, csecsemősírás, haldoklók lázképei, aranyló hétköznapok és temérdek elpazarolt vér, százezrek halálával írott kísérleti történetfilozófiák s köztük a boldogságvágy apró mozdulatai, családi közhelyek időtlen bölcsessége - egészebb világ teremtésére elbeszélő még nem vállalkozott, ha csak egy nem: az Iliász szerzője. Tolsztoj sem azelőtt, sem azután nem lelte oly megszállott örömét az írásban, mint a Háború és béke hét bő esztendőjében, mikor szelleme minden erejével a regényt fűtve "csak írónak", semmi másnak vallhatta magát. Ám ebben az óriáspanorámában is színre lép, ha nem is a próféta még, de a nagy kérdező, s feldúlja néhol látomása rendjét, csak hogy kérdezhessen. Thomas Mann szavaival: "Művészi szemszögből nézve mégis ez a titáni ügyefogyottság adja művének azt az óriási erkölcsi nyomatékot, azt az Atlaszhoz mérhető morális izomterhelést és felkészültséget, amely a szenvedő Michelangelo világára emlékeztet."

Vécsey Aurél - Keserű ​magyar sors - Öngyilkosok klubja
"Öngyilkos ​nép a magyar" - tartják, hangoztatják sokan, napjainkban is. A magyarságnak a mohácsi vész óta nagyon szomorú és kudarcokban bővelkedő sors jutott. Ezt valahogy ki kell heverni, valószínűleg ki is fogjuk, de az mindenképpen történelmi tény, hogy félezer éven át valaki mindig uralkodott felettünk, nem lehettünk önmagunk, állandóan alkalmazkodnunk kellett, folyamatosan túlélési technikák kieszelésére kényszerültünk. ennek fényében joggal merül fel a kérdés: miért is lenne okunk olyan jókedvűnek, optimistának lennünk? A magyarok egy része hajlamos arra, hogy problémamegoldásként az önpusztítást válassza, ez alól nem kivételek a hírességek sem. Sok híres ember vetett véget önkezével az életének Domján Edittől, Soós Imrén, Latinovits Zoltánon keresztül Szécsi Pálig. Zseni, mítosz, tragédia. Három szó egymás után. Mintha összetartoznának. Legalábbis nálunk Magyarországon. Mivel hisztériakeltésben, pletykák terjesztésében és ostoba hazugságok kitalálásában is világbajnok a magyar, így könyvünkben a miértekre is keressük a válaszokat, és a lehető legtöbb oldalról körbejárjuk a legendás emberek életét és halálát.

Németh László - Égető ​Eszter
Németh ​László életművében jellegzetes és jelentős szerepet játszik az önéletrajz és az önértelmezés. S talán az átlagosnál is többet foglalkozott e regényével és a hódmezővásárhelyi évekkel, amelyek a témát is adták, s a megírást is kikövetelték. A szerző legkedvesebb regénye egyben a 20. századi magyar történelem első fél évszázadának hiteles krónikája is!

Peter Shaffer - Equus ​/ Amadeus
Martin ​Dysart pszichiáternek különös páciense akad, egy megbomlott idegrendszerű fiatalember. Alan Strang személyében: Alan egy istállóban dolgozott kisegítőként, s egy éjszaka megvakította az ápolására bízott hat lovat. S míg Dysart a fiú tettének rugóit keresve próbálja páciensét visszatéríteni a normális életbe, saját létezésének kudarcával is szembe kell néznie... Antonio Salieri, korának ünnepelt zenésze öregen, elfeledve visszatekint életére s arra a személyre, aki rádöbbentette önnön középszerűségére, s akinek zsenialitását egyedül ő, Salieri ismerte fel. Salieri egyre elszántabb bosszúhadjárata Mozart ellen a darab témája, s annak a legendának kialakulása, amely révén a középszerű zeneszerző mégis halhatatlan lett, vagyis hogy ő, Salieri ölte meg Wolfgang Amadeus Mozartot... Peter Shaffer a mai angol dráma legnépszerűbb alakja. Remek témák, boszorkányos technika, a színi hatások fölényes ismerete teszik, hogy majd minden darabja világsiker. Az Equus és az Amadeus eddigi pályafutásának csúcspontját jelentik. Az előbbi a Pesti Színház, az utóbbi a Vígszínház műsorán szerepel osztatlan érdeklődés mellett.

Anna Gavalda - Együtt ​lehetnénk
Egy ​ügyefogyott, dadogós, fiatal arisztokrata, egy anorexiás festőnő, egy zseniális, ám fölöttébb morcos szakács, valamint az életből kifelé tartó, emlékeibe visszavonuló nagymama - az élet sodrába beilleszkedni képtelen, magányos emberek. Az arisztokrata megmenti a lány életét, a lány a szakácsot és a bolondos arisztokratát, s együtt megszépítik a nagymama utolsó hónapjait, majd némi bukdácsolás után ők maguk is rálelnek a boldogságra. A helyszín egy hatalmas, kongóan üres párizsi lakás - à la Utolsó tangó Párizsban -, egy bűbájos vidéki házacska, a párizsi elegáns éttermek konyháinak hajszolt mindennapjai, és maga Párizs a nyüzsgő, lüktető életével, megkopott varázsával. Szellemes, könnyed, néhol megrázó történet a szerelem és a barátság felszabadító erejéről, és arról, hogy csak akkor vagyunk szabadok, ha nemcsak adni, hanem kapni is tudunk. Egyedül nem megy, de együtt talán sikerül - erről szól Anna Gavalda új könyve, mely rövid idő alatt óriási siker lett Portugáliától Oroszországig.

Im%c3%a1g%c3%b3
elérhető
142

Ljudmila Ulickaja - Imágó
Ljudmila ​Ulickaja legújabb regényében három jó barát - egy zenész, egy költő és egy fotográfus - életsorsán keresztül mutatja be a Sztálin halálától a Gorbacsov-féle ,,peresztrojkáig" terjedő időszak, az ,,olvadás" és a ,,pangás" korszakának hétköznapjait. A történet középpontjában e három évtized szovjet történelmének ellenzéki törekvései állnak: konspirációk, illegális kiadványok terjesztése, csempészése, kényszerű külső és belső emigrációba vonulás - a korszak politikai életének tipikus eseményei. Az Ulickajától megszokott szövevényes történetből kibontakoznak a szovjet diktatúra elleni küzdelem mindennapjai; megtudhatjuk, miként őrizhető meg ilyen körülmények között az ember személyisége, anyagi és szellemi függetlensége, vagy épp miként semmisíti meg a rendszer azokat, akik szembeszállnak a hivatalos ideológiával. A regényben metaforaként megjelenő biológiai fogalom, az imágó, a rovar kifejlett állapotát jelenti. A rovartan ismer olyan ritka eseteket, amikor a rovar, anélkül, hogy végső fejlődési stádiumát elérné, bábállapotban ivaréretté válik, és önmagához hasonló bábokat hoz létre. Ulickaja az imágó metaforájának segítségével próbálja megfejteni, hogy a XX. század második felének embere miként képes - ha képes egyáltalán - a szó erkölcsi értelmében is felnőtté válni. A történelmi események és a biológiai jelenség párhuzamával megmutatja, hogy ugyanaz az esemény vagy életsors hogyan válik egyszerre emelkedetten tragikussá és bohózatba illően komikussá. Az Imágó Ljudmila Ulickaja alighanem legkomolyabb, egyben legmulatságosabb könyve.

Kecskeméthy Aurél - Gróf ​Széchenyi István utolsó évei és halála
Kecskeméthy ​Aurél (1827-1877), egy helytartótanácsi kishivatalnok fia, Budán és Vácott végezte tanulmányait, a pesti egyetemen ügyvédi oklevelet szerzett, majd Bécsben és Pesten működött mint ügyvédgyakornok. A Fiatal Magyarország köréhez laza kapcsolatok fűzték, Petőfi és Jókai is barátai közé tartozott. "Nagyon szép gyerek volt, vidám, könnyűvérű fiú - emlékezik rá Jókai -, elmés gúnyora nem kímélt senkit, még saját magát sem. Nagy szenvedéseken át vezette őt világába az élet, s ezek tanították meg tagadni mindent és kikacagni mindent." A szabadságharc küzdelmeiben alig vett részt, a bukás után nem fenyegette kényszerbe sorozás, börtön. 1850-ben kezdte el hírlapírói pályáját, a hivatalos Magyar Hírlap-nál, majd a bécsi belügyminisztérium sajtóosztályának cenzora lett; később is az osztrák kormányt támogató lapok munkatársa, szerkesztője volt. A kiegyezés körül csatlakozott a Deák-párthoz, annak konzervatív szárnyához tartozott. Kákay Aranyos álnéven szellemes, nagyhatású országgyűlési "árny- és fényképek"-et írt, majd igen érdekes beszámolót 1876-os észak-amerikai útjáról, az amerikai politikai, társadalmi, gazdasági viszonyokról. Kecskeméthy Aurél 1857-ben barátja, Török János közvetítésével kapcsolatba került Széchenyi Istvánnal, sűrűn eljárt hozzá Döblingbe, tájékoztatta a világ eseményeiről, a külföldi sajtó cikkeiről. Ezért gyanússá is vált az osztrák rendőrség szemében, 1859-ben házkutatást tartottak nála, felfüggesztették cenzori állásából. Gróf Széchenyi István utolsó évei és halála című munkája, amely 1866-ban jelent meg, a riport, emlékirat, lélekraju, esszé kitűnő ötvözete, pontos és anyaggazdag beszámoló Széchenyi István utolsó éveiről, az öngyilkosságát előkészítő eseményekről, árnyalt, érzékletes portré és korrajz.

Emmi
elérhető
19

Méhes György - Emmi
Az ​egyedül élő öregasszonyról, Emmi néniről már senki sem tudja, hogy hajdanában álomélet várt rá. Szépsége mellett gyönyörű hanggal áldatott meg, Európa operaszínpadjai, délceg vőlegény, siker és boldogság ígérkezett, míg el nem jött a végzetes nap. A mindent elsöprő szerelem áldozatául esett Orsolya és a pénz ördögi világában fuldokló Gina után Emmi a harmadik erdélyi grácia, akinek története olyannyira fájdalmas, akár egy görög tragédia. Érzelmes, ugyanakkor kegyetlen ez a regény, ragyogó ötvözete lélekrajznak és kalandnak.

Zilahy Lajos - Két ​fogoly
A ​két háború közötti időszak polgári irodalmának legnépszerűbb szerzője ebben a regényében az első világháborút és a hadifogolyéletet festi széles, olvasmányos tablóban. Az utolsó békeév zsúrozó-bálozó világában „végzetszerűen” egymáshoz sodródó két fiatal ember, Takács Péter és Almády Miett boldogtalanságáról szól a történet. Pár hónapos boldog házasság után kitör a háború, Péter a frontra kerül, majd fogságba esik, és Miett hét évre egyedül marad. Ő is fogoly lesz...

Makszim Gorkij - Gyermekkorom
Az ​életrajzi trilógia első része. "Okos szíve van magának!" - jegyezte meg Tolsztoj, amikor Gorkijjal először találkozott, és megismerkedtek egymással. E trilógia olvasása közben járja á igazán az embert Tolsztoj megjegyzésének igazsága, amikor a "keserű író (a Gorkij szónak ez a jelentése) végigvezet bennünket a proletárélet poklain, de tevékeny emberszeretetében, az emberi lélek iránti bizalmában egy pillanatra sem inog meg. De nemcsak okos ez a szív, hanem végtelenül nagy is, hiszen belefér a munkássá lett parasztok, volgai hajósok, kisinasok, utcakölykök, rakodómunkások, diákok, próféták, csavargó "mezítlábasok", a "fölösleges emberek" eddig még alig ismert, új életet sóvárgó egész mélyvilága. Az emlékiratok áradatában Gorkij életregénye az első személyes híradás volt a szegények világáról, a munkássors valódi mélységeiről...

Ernest Madison Floyd - Vérrög
A ​két szekus hangtompítós géppisztolyának rövid sorozatai az ágyhoz szegezték a lány holtában oly szánandóvá vált meztelen testét; Jack Tepperman - az igazi célpont - alig hallhatóan köhhentő UZI-ja azonban hű ebként terítette lába elé a támadókat. Nevetséges ez? Csak akkor, ha nem tudjuk, a politika olykor nem különbözik a bűnözés ocsmány fajtáitól, mert tudományos, művészi agytornából terrorizmussá aljasodik. Floyd, az egykori hírszerző tiszt ismeri ezt a visszataszító világot. Egy gyilkosságsorozat szálait követve jut el a Kaukázusból a Moszkva környéki titkos KGB-városba, majd Madrid és Budapest érintésével a felkavaró és hátborzongató londoni végkifejletig. Az események középpontjában látszólag Jack Tepperman, a hírhedt PFSZ-terrorista és az őt üldöző Eli Marquand Interpol-nyomozó áll. De kik irányítják valójában a titokzatos terrorakciókat? Talán a KGB vagy a Securitate emberei, esetleg az izraeli titkosszolgálat? Vajon a szereplők, bűnözők és nyomozók, nem áldozatai-e mindannyian egy államok fölötti, rejtélyes komputerizált hatalomnak? A számítógépek térnyerése mennyiben változtatta meg a politikát, a bűnözést, a gazdaságot, a mindennapi életet? Floyd művének mintegy "mellékes hozadéka", hogy az olvasó pontos képet kap a KGB és az izraeli titkosszolgálat működésének természetéről, a Securitate véres budapesti merényleteiról, a magyar állambiztonsági szolgálat álszent együttműködéséről a PFSZ-szel. A vérrög új műfajt teremt: akcióregény, társadalmi-politikai horror és izgalmas lélekrajz a végzetszerű bosszút beteljesítő titkos ügynökökről.

Claire Kenneth - Egon ​naplója
A ​világhírű irónő ebben az új regényében csodálatos lélekrajzzal írja meg egy felzaklatott fantáziájú fiatal fiú naplóját. Egon, a híres szobrásznő fia, tizenkét éves korától írja a naplót. Romantikus rajongástól, túlfűtött szenvedélyig, gyötrő féltékenységtől, vad gyűlöletig, az érzések hullámhosszán egészen a gyilkosságig. Claire Kenneth ezúttal nem egzotikus környezetet választott hátteréül. Egon naplója Magyarországon játszódik. Egon mindent megír a naplójában. Vágyait, érzéseit. A meztelen modelltől kezdve, a szép szőke ápolónőig, a naiv vidéki kislánytól a vöröshajú manökenig - viharzó vágyakozástól a szédült boldogságig.

Zilahy Lajos - A ​fegyverek visszanéznek
Zilahy ​Lajosnak a két világháború közt oly népszerű, olvasott regénye (_A fegyverek visszanéznek_ először 1936-ban jelent meg) manapság használatos és divatos kritikai kifejezéssel, félig-meddig modellregény: egy fegyvergyáros lélekrajza, Balderé, aki hatalmas vagyonával, összeköttetéseivel és sötét ügyleteivel a kulisszák mögött - és törvények fölött - élő hatalom. S ugyanakkor a regény zord témája ellenére is, félig-meddig a romantikus szerelmi regény mintái alapján szőtt, fordulatos és érzelmes történet: két férfinak, a fegyvergyáros Baldernak, a szeme világát az első világháborúban elveszített Zombor István építésznek és egy asszonynak, Nedey Tima operaénekesnőnek bonyolult, tragikus és tiszta kapcsolatáról, amely mindhármójuk számára katarzist tartogat. A legnagyobbat Balder számára, ebben a váratlan, életre szóló, de beteljesülhetetlen szerelemben, amely egyre jobban elhatalmasodik benne az énekesnő iránt, aki viszont a vak építész hűséges felesége. Ebben a szenvedélyben, amelyben a vágy egy racine-i dráma tiltásába ütközik, Balder lénye átalakul: minden erejével és hatalmával elkezd azért a békéért harcolni, amit az ő fegyvereivel tesznek tönkre. Ez a regény a pacifista-humanista Zilahy Lajos talán legigényesebb írói vállalkozása, azoknak a munkáinak a sorában, amelyeket világszemlélete szócsövének szánt.

Covers_105404
elérhető
0

Sven Delblanc - Speranza
"Fejem ​fölött feszülnek a vitorlák, az írgéret földje vár... Emlékszem, ó, mily jól emlékszem, hogyan ültem törökülésben könyvtárunk perzsaszőnyegén, térképek, könyvek, metszetek, kéziratok közepette, hogyan olvastan nekipirulva Jeffersont és Paine-t, tanulmányoztam az Encyclopédie-ben egy fregatt gyönyörű műmellékletét, mohón elmélyülve a hajótest s a vitorlák leírásában, s hogyan szálltam álmaim szárnyán messze Putbustól, ki a szabadság tengerére... S most végre itt vagyok a tengeren, útban az Újvilág felé! Álmom végre valóra vált! Szinte magam is alig hiszem!" - így lelkendezik a felvilágosodás és a szabadság merész új eszméin nevelkedett ifjú Malte Moritz von Putbus gróf, a Speranza - "Remény" - nevű háromárbócos vitorláson töltött első éjszakája után. Malte Moritz a francia forradalom II. esztendejében, azaz 1795-ben szállt tengerre, hogy a dán Antillákra hajózzék nagybátyjához, a kormányzóhoz, elfeledni az otthon teherbe ejtett polgárlányt. Csakhamar kiderül azonban, hogy a Speranza néger rabszolgákat szállít az Újvilágba, a remény földjére... Sven Delblanc, a mai svéd regényirodalom Magyarországon is méltán népszerű, kiemelkedő alakja ismét "történelmi regénnyel" jelentkezik. Azonban miként a Heréltek és a Kirándulások - magyarul immár két kiadásban megjelent regényei -, ez is valójában parabola, regényformában írott erkölcsi-filozófiai elmélkedés, amelyben a történet meglepő fordulatainak izgalmasságát csak a gondolatok, az etikai és történetfilozófiai dilemma izgalmassága múlja felül.

Kolozsvári Grandpierre Emil - Csendes ​rév a háztetőn
A ​Csendes rév a háztetőn című regény főhősét Olajkár Lőrincet kopaszsága teszi rettentő gátlások, rettentő képzelgések rabjává, "lelki szörnyeteggé". Számtalanszor nyílna rá alkalom, hogy kiszabaduljon dermesztő magányából, ha észrevenné hivatali kolléganői vonzalmát, köztük a fiatal, talpraesett gépírónő, Lilla feléje áradó szeretetét, ha nem volna "lelki szörnyeteg". De mivel az, hát elhiteti magával a legfélreérthetetlenebb szituációkban is, hogy ő Lillának csak az apja lehet, más soha. Sikerül-e legyőzni ezt a lelki betegséget Olajkárnak, képes-e még a boldogságra ez az öregedéstől rettegő, jó negyvenes mintahivatalnok? - erről szól a pikáns, ironikus regény, és sok kedves mulatságos szituáción át vezeti el Olajkárt a boldogság csendes révébe. Olajkár alakjában a cselekvésre való képtelenség a beteges valóságérzék következtében a lehetőségei mellett ügyetlenül elmenő ember típusát ábrázolja mosollyal és ítélettel az író.

Czeslaw Chruszczewski - A ​kozmosz tüneménye
A ​Föld tizedik kozmikus korszakának vége felé az emberiség élete konfliktusmentes, tökéletes megszervezett, a férfiak mind tudósok - "szobatudósok", iszonyúan unalmasak... "Ha a mai férjeknek nem sikerül az asszonyokban csodálatot ébreszteniük, civilizációnkat pusztulás fenyegeti" - állapítják meg a bölcsek, s meghirdetik az új hőskorszakot: nagyszabású expedíciót indítanak a kozmoszba. Az expedíció a régóta vett jelzéseket követve az Értelmesebbekkel akar találkozni. Mint kiderül, az Értelmesebbek azért csalogatták ki az embert a kozmoszba, hogy lássák, miként reagál más civilizációkkal való találkozásokra. Meglepetés adódik bőven, kölcsönösen, míg végül is az ember kivívja az Értelmesebbek csodálatát...

Margaret Atwood - A ​vak bérgyilkos
Családi ​titkok, testvérféltékenység, politikai fondorlatok és társadalmi feszültségek, ígéretek és árulások, "veszteség és fájdalom, emlékezés és sóvárgás" kavarognak Atwood nagyszerű új regényében, amelynek egyik cselekményszála az első világháború előtt felemelkedett gyáros dinasztia hanyatlását állítja elénk. Az írónőt joggal dicsérik azért, hogy mesterien képes az egyéni sorsok összetettségét a történelem fordulataival összeszőni. A Chase család sorsára döntő befolyást gyakorolt az első világháború, a gazdasági válság és a politikai boszorkányüldözés, a végső tragédia azonban éppen ennyire az emberi gyarlóság, kapzsiság és szenvedély következménye. A nyolcvan felett járó, szívbeteg Iris Chase Griffen huszonöt esztendős, különc, nem evilági húga, Laura öngyilkosságát és a neki tulajdonított, A vak bérgyilkos című regény posztumusz kiadását követően fog hozzá a történet elbeszéléséhez. Fanyar, tekintélyromboló, gúnyos és cinikus stílusa lenyűgözően közvetlen. Külön regényt alkot a regényen belül egy harsány színekkel felvázolt fantasztikus történet, amelyet titkos szerelmi találkáik alkalmával szövöget tovább egy azonosítatlan, gazdag fiatalasszony, és szeretője, a törvény elől bujkáló, ponyvaírásból élő szocialista agitátor; és alighanem kettejük története alkotja a harmadik regényt, a Laurának tulajdonított A vak bérgyilkost. A gyanús mozzanatok ellenére csak a regény közepe táján kezdjük sejteni, hogy semmi nem az, aminek látszik, mert a történetek és személyek egészen másként kapcsolódnak egymáshoz, mint hittük. Margaret Atwood regényíró, költő és drámaíró 1939-ben született a kanadai Ottawában. Számos kitüntetés és díj birtokosa, harmincnyolcadik könyvét, A vak bérgyilkost 2000-ben Booker Prize díjjal jutalmazták.

Johann Wolfgang Goethe - Wilhelm ​Meisters Wanderjahre
Goethes ​Roman "Wilhelm Meisters Lehrjahre" schildert die Entwicklung des Titelhelden; in den "Wanderjahren" erweitert Goethe diesen Prozeß zu einem Panorama seiner Zeit. Der einzelne in seiner Beziehung zur Gesellschaft, die Liebe und der Versuch ihrer Sozialisierung - das sind die großen Themen von Goethes Alterswerk.

Tijana Radičević - Kősziklák
Ha ​vágy, akkor már szaggasson! Szaggasson a betűkön át, olvassza meg a költő tollát, míg csak a közöny vastag bőrén dárdaként nem hatol át.

Kollekciók