Ajax-loader

'kolozsvár' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Móra Ferenc - Rab ​ember fiai
Móra ​Ferenc elbeszélése az aranykort követő viszontagságos időkbe kalauzolja az olvasót. Mikor Apafi Mihályra került a fejedelemség sora, nehéz évek köszöntöttek az országra. Nagyváradon, Erdély kapujában a török volt már az úr. A Felső-Magyarországot és a fejedelemséget összekötő területsáv - az úgynevezett Részek, latinul Partium - nagy része a Habsburgok birtokába került. "Olyan világ járt akkor szép Erdélyországban - így az író , hogy mikor este lefeküdt a fejedelem, sose tudta bizonyosan, hogy fejedelem lesz-e még reggel, mire felébred? A német volt annak a megmondhatója, meg a török." A Szitáry testvérek története egy kalandos nyomozás fordulatait követi. A fejedelem palotájában látjuk őket először, majd elkísérjük a két fiút keresztül-kasul az országban. Bepillanthatunk velük az udvar hétköznapi életébe, a nagyurak világába, de megismerhetjük a rongyos bujdosók sorsát is. Szemügyre vehetjük a ravasz görög kereskedő házát csakúgy, mint a váradi basa fényűző palotáját. Megismerjük a várvédő vitézek életét és a szegény országúti vándorokét. Egyszer káprázatos keleti lakomának a vendégei közé képzelhetjük magunkat, másszor arra tanít bennünket az író, miképpen él a természet kínálta javakkal, gyökerekkel, magokkal a házatlan-hazátlan bújdosó.

Méhes György - Gina
Méhes ​György a tőle már megszokott emberismerettel és érzékenységgel mesél a kolozsvári polgárság "hősi korszakáról", a hatalom és pénz befolyásáról, és a megismételhetetlen élet értékéről. A Kolozsvári milliomosok szerzője ezúttal "női szemmel", egy fiatal lány sorsán keresztül tárja elénk a múlt század erdélyi világának képét, ahol a család jó hírneve, vagy egy "megfelelő parti" többet ér az igaz érzelmeknél, és ahol egy fiatal lány, Gina, mégis szembeszáll a sorssal, és tűzön-vízen át kitart szerelme mellett. A Méhes-sorozat újabb regénye is tanúbizonyság arra, hogy a Nagy Mesélő "kiismerte már az emberi világot, már amennyire az a lélegzetvételnyien rövid élet alatt lehetséges".

Cserna-Szabó András - Szíved ​helyén épül már a Halálcsillag
Emlék ​Bundás egy nyugodtnak induló vasárnap délután kedvenc férfimagazinjából arról értesül, hogy a szerelem kialakulásáért a feniletilamin nevű hormon a felelős, s hogy pontosan hétféle szerelem létezik. Mire a cikk végére ér, már tajtékzik a dühtől, és ordít: micsoda hazugság, hiszen csakis egyféle van, ,,az elvakult, buta, üres szerelem, ami csak szenvedély és csak rabság. A többi habkönnyű neurózis, polgári házasság, semmi egyéb." Az már az élet humorérzékét dicséri, hogy ebben a pillanatban megcsörren a telefonja, és éppen az a nő keresi, aki elhagyta, és akinek az emlékétől nem tud szabadulni. A regény a vak szenvedélyek karneválja. A fekete szerelem végigsöpör a budapesti Király utcán, Kolozsváron, Pécsen, az adriai tengerparton. Nemet változtató macsó, japán karddal hadonászó írósztár, bánatevésbe menekülő mizantróp apa, transzvesztita szerelemdémon és persze a westernt író főhős kergeti a boldogság kék madarát, vagy ahogy a könyv fogalmazza újra a toposzt: a szerelem pöttyös lasztiját. Mindeközben a Vadnyugaton is zajlik az élet: ármány és szerelem, bűn és bűnhődés, árulás és bosszú. A legendás Mocskos Tizenegyek Bandája az enyészeté lesz, kőkemény gengszterszívek törnek ripityára, de azért Blacklord messze földön híres kuplerájának (Eldorádó Kéjház) szalonjában minden hajnalban felcsendül a Szamár-induló...

Lászlóffy Aladár - Kántor László - Házsongárd
Ki ​ne ismerné Áprily Lajos híres versét, mely Apáczai Csere Jánosnak állít emléket, s így kezdődik: "A tavasz jött a parttalan időben / s megállt a házsongárdi temetőben / Én tört kövön és porladó kereszten / Aletta van der Maet nevét kerestem..." "Tört köveken és porladó kereszteken" mi is a magyar művelődéstörténet nagy alakjainak neveit keressük, emléküket idézzük. A kolozsvári hegyoldal évszázados temetkezőhelye a Házsongárd, mint minden ősi temető, nemcsak az elmúlás színhelye, hanem a kultúra gyűjtőhelye, több mint négy évszázad történelemkönyve is. Nevesek és névtelen fekszenek a közös földben: már a 16. század utolsó tizedeiben temettek ide ismeretlen halottat, de itt a sírja vagy némely esetben már csak az emlékoszlopa többek közt Szenczi Molnár Albertnek, Apáczai Csere Jánosnak, Tótfalusi Kis Miklósnak, Kós Károlynak, Dsida Jenőnek, Szilágyi Domokosnak is. A természetben és a történelemben látszólag az elmúlás uralkodik: pusztulnak a fejfák, a sírkövek, idővel elporladnak még az emberi csontok is. Csak az élet különféle területein végzett alkotómunka és annak emlékezete örök. A Házsongárd a jeltelen elmúlás dacos cáfolata, szellemi öröksége nem csupán Erdély múltjának sugárzó emlékműve, de jövőjének is záloga. Ezért nem olyan, mint a világ bármely más temetője...

Covers_71370
Kincses ​Kolozsvár I-II. Ismeretlen szerző
4

Ismeretlen szerző - Kincses ​Kolozsvár I-II.
"Szép ​város, de nem a legszebb. Nemes város, de talán nem a legnemesebb. Ősi város, de semmiképp sem a legősibb. A részek nem tökéletesek, s az egész együtt mégis tökéletes s olyan sírnivalóan szép, mint az az asszony, akit legjobban szerettem ezen a világon" -- írja Cs. Szabó László Kolozsvárról. Amikor a szerkesztő, válogató Bálint István János végigtanulmányozta e város múltját, emlékeit, és összeállította ezt az antológiát, arra törekedett, hogy a régészeti emlékek, a várfalak, a tornyok, a hajdanvolt utcák és városrészek, a középkori és az újabb kori Kolozsvár mindennapi életének - a részletek - bemutatásával az egész tökéletességet és szépségét villantsa föl az olvasó előtt. Teljességre persze nem törekedhetett, de sokféle tájékozódott. Régi kövekben, elszállt legendákban és Házsongárd bedőlt sírkövei között is azt kereste, ami maradandó és érték, szép és fontos a mai olvasnak, a múlt iránt érdeklődőnek. A város története ritka szép fejezete a magyar történelemnek; nemcsak Mátyás került ki onnét, hanem a Kolozsvári fivérek is, és, hogy egyebet ne mondjunk, a magyar film művészete is e régi város falai közül indult világhódító útjára. A könyvtárak, iskolák, az egyetem vagy a színház népet nevelő és naggyá tevő szerepéről már nem is szólva. Kolozsvár szellemi központ volt évszázadokig, és hatása kisugallt a környező világokra, nem ismert vagy csak ritkán ismert vallási türelmetlenséget, nemzetiségi vagy faji ellentétet. De nem e ritka kivételek voltak a jellemzőek történelmére, hanem az összetartó és gondolatot nevelő, emberi érzelmeket fejlesztő otthon melege.

Bálint Tibor - Zokogó ​majom
A ​Zokogó majomban egy élhetetlen család kálváriáját akartam elmondani, de ez a család oly népes, hogy tagjai, álom és ébrenlét határán, a legkülönfélébb emberekbe ütköznek. Így hát a regény, amely sok párhuzamos sorsból szövődik, szükségszerűen társadalmi regénnyé terebélyesül, a két világháború közötti időszak s a felszabadulás utáni első évtized freskójává válik. Hőseim, kívül rekedvén a városon s minden szervezett életformán, már csak a látomásaikban tudnak megkapaszkodni, s azon a keskeny ösvényen indulnak el, amelyet kinek-kinek megvilágít a mellére akasztott lámpása. Ezt a képzelgésre épülő családot csak az anya ereje és erkölcsi tisztasága mentheti meg a teljes széthullástól. Mint egy új matriarchatusban, ő veszi kézbe a család irányítását, ő a kenyérkereső és a lelki oltalmazó a nagy tűzvész és a pusztító ínség idején. Szánékom szerint nem törekedtem a kolozsvári külnegyedek kemény szociografikus rajzára, még ha az idő tetten érhető is regényemben. Nem arra figyeltem, hogy az emberek mit esznek, hanem hogy mire vannak kiéhezve; nem azt néztem, hogy a földön alszanak-e vagy ágyban, hanem azt hogy miről álmodnak. És még társadalmi helyzetüknél is jobban izgatott az a rádöbbenés, hogy mindig ezek az egyszerű emberek érezték át leggyötrőbben a lét súlyát, az egszeri életet, s hogy még tragikomikus tévelygéseik közben is szüntelen megigazulásra törekedtek. Épp ezért a történelmet őbennük igyekeztem ábrázolni, s ami a kulisszák mögött történt, azt sajtókivágásokba sűritve építettem be a különböző történelmi szakaszok közé. (Bálint Tibor)

Polcz Alaine - Asszony ​a fronton
Aztán ​elindultam egyedül. Bekötöttem a fejemet, és elmentem a kommandaturára. Ott már nagyon sokan ültek és várták, hogy sorra kerüljenek. Közöttük egy kislány, akinek vérzett a feje, egy tincs a hajából kitépve. Nyomorult és kétségbeesett volt. "Átmentek rajta az oroszok" - mondta az anyja. - Nem érettem meg. - "Biciklivel?" - kérdeztem. Az asszony dühös lett: "Maga bolond? Nem tudja, mit csinálnak a nőkkel?" Hallgattam, amit körülöttem beszéltek. Hogy melyik nőnek tört el a gerince, ki vesztette el az eszméletét, ki vérzik, hogy nem tudják elállítani, férfit kit lőttek agyon, mert védeni próbálta a feleségét. Egyszerre föltárult az az iszonyat, ami körülöttünk van.

Hunyady Sándor - A ​vöröslámpás ház
tartalom: A ​vöröslámpás ház Razzia az »arany sas«-ban Szappanos, meleg viz Husvéti pálinka Kártyaaffér, hölgykörökben Az alvilági kérő Karácsonyi emlék X. Doktor. A »vezér« A mostoha Hadak útja Muci és naca Milliárdosok nászéjszakáján Júliusi éjszaka

Lakatos István - A ​kolozsvári magyar zenés színpad (1792 - 1973)
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tompa Andrea - Fejtől ​s lábtól
„…meg ​lehet, meg kell írni a ’87-es spirituális erő maradékának előzményeit és magyarázatát, a semmi máshoz nem hasonlítható erdélyi polgárság, az erdélyi urbanitás gazdag, sokszínű hagyományaival. Így született meg, Fejtől s lábtól címmel két orvos párhuzamos életrajza. Míg az első könyv, A hóhér háza egy magányos leány huszadik századvégi bildungsromanja, addig az új regény egy magányos férfi és egy magányos leány különös kettősét rajzolja meg száz évvel előbb. Felváltva beszélnek hozzánk: a Brassó közeli aljegyző fia és az enyedi zsidó kereskedő lánya. Kolozsvár olvasztótégelyében. Igen, lehetne e könyv romantikus példázat, de nem az. Hőseink első találkozásának emlékét kiradírozza az összeomlás, az új időszámításban mellékesen, véletlenszerűen sodródnak megint, mintegy először, egymás mellé. Az igazi nagy, szenvedélyes találkozás a tudásra és hasznos működésre szomjas lelkeké Kolozsvárral, a polgári Erdély kultúrájával, szellemi potenciáljával, a fejlődés igézetével. És ennek sodró energiáiból az országos traumák után is marad muníció. Egy szinte ismeretlen nyelven megszólaló regényt olvasunk, amelynek szerzője nem az almáriumban kutatja a családi múltat, hanem korabeli hírlapokban, színlapokban, tudományos értekezésekben, sebészek esetleírásaiban, fürdőorvosok tervezeteiben. Ezekben találja meg a válaszokat legszemélyesebb kérdéseire. Ha művelődéstörténész volnék, hangsúlyoznám, hogy Tompa Andrea hézagpótló munkát írt. Irodalmárként, a regény elbűvölt olvasójaként azonban az érett elbeszélőt, a poézisra fogékony megfigyelőt látom, aki fordított optikával dolgozik: nem egy mikrovilág nagyjeleneteit írja, hanem a történelem teátralitását fordítja le a napi teendők gesztusaira.” Reményi József Tamás „Mert száz esztendő azért biztosan kell, hogy kimenjen minden harag s düh, s olyasmi. S főleg, hogy azokkal menjen ki, kik tanúskodtak, s szemükkel látták a nagy összeroskadást s mindent, szomorúságot, haza vesztését.” TOMPA ANDREA író, színikritikus, Kolozsváron született, ma Budapesten él. Első könyve, A hóhér háza 2010-ben jelent meg a Kalligram kiadónál. 2013-ban megkapta a most alapított Békés Pál-díjat.

Thury Zsuzsa - Barátok ​és ellenfelek
Az ​írónő öt és fél esztendőt, 1930-tól 1936-ig Kolozsváron töltött mint az Ellenzék című lap munkatársa. "Csupán apró mozaikkockák egymáshoz illesztésére készülök - írja Thury Zsuzsa -, célom újságíróélményemen keresztül képet adni a harmincas évek Kolozsvárának." Színes, eleven világ tárul fel az olvasó előtt a könyv lapjain, szerkesztőségi munka és barátságok, interjúk híres emberekkel és a város névtelen szegényeivel, a Németországból érkező egyre riasztóbb hírek és vidám kalandok, utazások. Vibráló változatossággal követik egymást az események, és hol komoly beszélgetések, hol oldott hangulatú vacsorák és kártyacsaták résztvevői között felvonul a kolozsvári irodalmi élet megannyi kiválósága: Gaál Gábor, Kuncz Aladár, Tamási Áron vagy a segítőkész Szentimrei Jenő és a hűséges barát, Gara Ernő. Bepillanthatunk a színház kulisszái mögé éppúgy, mint a kártyaasztalok újságíróbohémjainak társaságába vagy a korzó forgatagába. A "mozaikkockák" gazdag tablóvá rendeződnek, amely azonban korántsem merevedik statikus képpé. Thury Zsuzsa izgalmas egyénisége, humora, magát sem kímélő iróniája villódzó, örökké mozgásban levő világot állít elénk.

Kelemen Lajos - Művészettörténeti ​tanulmányok
Tudományosságunk ​kimagasló személyisége, Kelemen Lajos (1877-1963) hagyatékából néhány évvel ezelőtt, 1977-ben megjelent már egy kötet Szabó T. Attila bevezető tanulmányával és B. Nagy Margit művészettörténész gondozásában. Olvasót és kutatót már akkor lenyűgözött hatalmas és oly sok irányban kiterjedő tudása, búvárlatainak gazdagsága. A mostani, második kötet - szintén B. Nagy Margit gondozásában - további kiadatlan tanulmányokat, vázlatokat tesz hozzáférhetővé. Két önálló fejezetben Marosvásárhely és Kolozsvár (e hozzá oly közel álló két város) múltját, letűnt hétköznapjait, művészeti emlékeket alkotó mestereit és műalkotásait mutatja be átfogó tanulmányokban vagy kisebb közleményekben. De az ő vezetésével távolabbi honismereti útra is indulhat az olvasó: Torockóra és Torockószentgyörgyre, Marosvécsre, Gyergyószárhegyre, Válaszútra, Magyarfenesre, Fiatfalvára, Nyárádszeredába, ahol megannyi hajdan volt vagy ma is létező műemlék múltja és szépsége tárul fel avatott tolla alatt.

Covers_172558
Ódon ​Erdély I-II. Ismeretlen szerző
5

Ismeretlen szerző - Ódon ​Erdély I-II.
Erdély ​múltja nélkül nem érthető a Kárpát-medence, sőt Közép-Európa fejődéstörténete sem. Ami Erdélyben történt a középkorban és az újkor első századaiban, az tipikusnak mondható Európa eme viharos és keserves múltú földrészére is. Mindenekelőtt az, hogy az örökös pusztítások, perzselések, mészárlások ellenére kialakult egy érdekes, színes, színvonalas kultúra ez égtájak alatt, népek kultúrája, amely azt jelzi, hogy szászok és magyarok, románok és örmények, szlávok és székelyek a mostoha viszonyok ellenére is megtalálták az utat az egyetemes európai műveltséghez, úgy, hogy közben saját karakterüket, szellemi önállóságukat is megőrizték. Erdély szellemi arca egyszerre és együtt nyugat-európai és sajátosan keleti, transszilvániai, heroizmusa nemcsak szakadatlan védharcaiban, hanem kultúrateremtő igényében is megnyilatkozott. Emlékei, szellemi értékei megtizedeltettek a pusztító küzdelmekben, de műemlékei töredékeiben is gazdag és hatalmas kultúráról üzennek a mai érdeklődőnek.

Mikó Imre - A ​csendes Petőfi utca
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

George Sbarcea - Szép ​város Kolozsvár
Ez ​a könyv belső kényszerből született. Magyarul írtam, és azokat a kolozsvári élményeimet mesélem el benne, melyek közelebb állnak az idősebb olvasóhoz, mint a fiatalhoz. Kétnyelvű író lévén, stílusom gyarlóságáért megkegyelmez talán a szigorú bíráló is, mivel visszaemlékezéseimben nem annyira az irodalom a fontos: egy város és egy letűnt kor felidézésére törekedtem. Könyvemben az utánam jövőket üdvözlöm, részükre idéztem meg arcokat, hangokat, saját magamat, kissé rendetlenül, morzsánként, fiatalos rakoncátlansággal, attól a titkos vágytól hajtva, hogy képzeletemben még egyszer visszaéljem eltűnt éveimet, élményeimet.

Budai Balogh Sándor - Vad ​vizek futása...
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tompa Andrea - A ​hóhér háza
"A ​Hóhér háza" Kolozsvár regénye, melyben a közelmúlt romániai diktatúrájának mindennapjai elevenednek meg egy kamaszodó lány szemével Erdély sokféle közege, zavaros származások és előítéletek, amelyben egy kamasz próbál eligazodni, igazságot tenni és (túl)élni. Rendkívül igényes nyelven megírt, kiváló elbeszélőkészséggel rendelkező mű Tompa Andrea első regénye.

Kuncz Aladár - Felleg ​a város felett
Kuncz ​Aladárnak halála után, posztumusz megjelentett könyve a már legendává vált Fekete kolostortól eltérően a reális látásmód és szürreális szimbolizmus maradandó ötvözetével lep meg. A Trianon utáni magyarság önmarcangolóan néz szembe közelmúltjával, közöttük nem egy akkor élő kortársainak gyarlóságaival, de érdemeivel is. Sokan a regényt a Bánffy család leleplező családregénynek tekintik, mások Szabó Dezső fiatalkorát látják visszaköszönni lázadó főhősének cselekedetében és gondolkodásmódjában. A Re-Vízió sorozat szerkesztői a hiteles valóságkutatóra, a láttató lélekbúvárra, a mindig tapintatos barátra és szerkesztőre emlékeznek, amikor másodikként ezt a művet nyújtják életmintákat kereső mai fiatalságnak!

Jordáky Lajos - Janovics ​Jenő és Poór Lili
Számtalanszor ​láttam színpadon Poór Lilit, a Janovics-élményt azonban inkább a rendező és dramaturg építette tovább bennem. Amikor verge elhatároztam, hogy írok ennek a nagyszerű színészházaspárnak művészi munkásságáról, úgy éreztem, nem vállalkoztam túlságosan nehéz feladatra. Most utólag azonban meg kell mondanom, hogy a feladat bizony iszonyú nehéznek bizonyult. Ez a két tanulmány, amit az olvasó a kezébe vesz, nem több, mint adalék a kolozsvári színház történetéhez.

Veress Dániel - A ​megtévesztett
Előszó Részlet: Világosítsd ​meg elmémet, Uram. Gyújts szövétneket tévelygő gondjaim sötétségében. Nyilvánítsd ki szolgádnak, hogy a Te szándékod szerint kellett-e megalázkodnom a gyalázatomat keresők gyülekezete előtt, vagy a sátán diadalmaskodott esendőségem fölött. Kész vagyok vallást tenni vétkeimről, csak nyújtsd felém kezed és emelj ki irgalmaddal a lelki romlásból. Keserű poharat itattál velem, Uram. Haragoddal megostoroztál... De nyugtasd meg háborgó lelkemet, hogy megaláztatásom, megtipratásom a Te bölcs szándékod szerént történt, s nem a gonosz diadalmaskodott felettem. Mert szomorú prédája lettem a világnak. Kétely szaggat, hogy nem gyengeségem áldozata levék-e, megalázván magam. Tapasztalt és nem közönséges értelmű nagy emberek, nékem régi jó akaróim, Pápa Páriz uram, Bethlen Miklós uram javallották erős szókkal, hogy követném meg az eklézsiát, ha ez flastrom sebükre, a kisebb bajjal kerülvén el a nagyobbat. De hát ennél történhetett volna-e vélem nagyobb baj? Életemet, munkámat, minden jó és szép szándékomat vontam vissza a kárörvendők gyülekezetében, fejet hajtván a bosszúállás, rosszakarat és a butaság előtt.

Kántor Lajos - Kolozsvári ​néző
Hol ​van Kolozsvár helye a világban? Hogy kér helyet a nagyvilág Kolozsvár életében, a jelenben? Erről szól ez a könyv, hétről hétre követve az eseményeket (2009-ben), magyar és hangsúlyosan erdélyi (romániai) magyar nézőpontból, szembesülve folyamatosan különböző román álláspontokkal. Akarva-akaratlanul kortársi történelem ez a könyv, rávetítve múltunkra. Kik vagyunk és merre megyünk, hogyan látnak minket a szomszédok? Sikerül-e megőriznünk az arányérzéket? Média, irodalom, színház, film ugyancsak szóhoz jut a szerző elmélkedéseiben. A könyv első részében visszatekintés olvasható előző időszakokra, a függelékben pedig a kolozsvári Szabadság legelső, 1989.december 23-i számában közölt, programadó írás, illetve 1990 januári indítás található, egy (remélt) új korszak kezdetén. A kötetvégi névmutató és médiamutató segíti a könnyebb tájékozódást.

Csetri Elek - Kelemen ​Lajos élete és munkássága
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bodor Ádám - A ​börtön szaga
"Amint ​a vizsgálat lezárult, mindnyájunkat átszállítottak az ügyészségi fogdába, a kolozsvári városi börtönbe... És mindjárt körülvett valami megfoghatatlan, lebegő fluidum, a börtönszag. Mintegy hangulati aláfestésként ez hitelesítette a helyet, a helyzetet, bármerre nézett az ember, valamely tárgyra, élőlényre akár fogolyra, akár smasszerra -, úgy tűnt, éppen abból árad. Mibenlétét még csak megközelítőleg is nehéz lenne a kívülálló számára meghatározni. Bizonyára sok összetevője lehet, kezdve a nyirkos felmosórongyok miazmás bűzétől a tetűporon át a rettenetes kübli domináns szagáig. De mindezek mögött még ott kísértett a megalázott, lebukott, vesztes ember kipárolgása, a félelem semmihez nem hasonlítható aromája, egy kevéske mindazokéból, akik az eltelt évtizedek alatt megfordultak a falak között. Azóta is kísért, néha hívatlanul ott érzem motoszkálni az orromban" Bodor Ádámot, a Sinistra körzet és Az érsek látogatása későbbi szerzőjét tizenhét éves korában tartóztatták le, rendszerellenes összeesküvés vádjával. Ez a könyv azonban nemcsak a börtönélményekről szól, hanem az írói pálya kezdeteiről, a Magyarországra költözésről és főként arról, miként változott meg gyökeresen a világ Kolozsvárott, a Trianon utáni Erdélyben. "Nemrég került a kezembe a szabaduló-cédulám, és döbbenten vettem észre személyi adataim között, hogy testmagasságom a letartóztatáskor százhatvannyolc centiméter volt. Azért döbbenetes ez számomra is, mert szabadulásomkor százhetvenkilenc centiméter magas voltam, ugyanannyi vagyok ma is. Én a börtönben még tizenegy centit nőttem."

Passuth László - Kutatóárok
Az ​író vallomása: "Onnan kezdem önéletrajzom történetét, amikor - tizennégy éves korom küszöbén - kitör az első világháború. Ettől kezdve annak az évtizednek feltérképezése, melyet ebben a könyvben megkíséreltem, csak úgy volt lehetséges, ha egy felnövő fiú külső és belső életét egybe tudom kapcsolni azokkal a világtörténeti eseményekkel - sorsfordulatokkal, háborúval -, melyeknek tanúja voltam s különös módon néha kissé szereplője is. Ahhoz, hogy fel tudjam idézni saját fiatalságomat, az idők objektív tanúságán (egykori újságokon, naplótöredékeken, verseimen) kívül elsősorban saját emlékvilágomra támaszkodhattam. Igyekeztem ezeket az emlékeket kiemelni a feledés mélyrétegeiből, úgyhogy azokhoz semmiféle anakronizmus ne tapadjon: úgy elevenedjenek meg, hogy visszaidézzék egy század eleji sors fejlődésének őszinte változatait. Ha nem kaptam volna sok-sok impulzust az olvasóktól, akik szívesen fogadták jórészt történelmi regényeimet, soha nem mertem volna formába önteni s közreadni egykori emlékvilágomat. Most is félve s kissé bizonytalanul teszem le a Kutatóárkot az olvasó asztalára."

Köntös-Szabó Zoltán - A ​Sárkány éve
Kolozsvár ​városa az Erdélyi-medence észak-nyugati részén, a Kis-Szamos mentén terül el. Mátyás király városát északról és észak-nyugatról a Szentgyörgy- és Csillag-hegy, délről a Házsongárdi temető dombjai, délkeletről a Feleki-tető teraszai körítik. A várostelepülés ősi magva a Kis-Szamos legalsó teraszán alakult ki: idők teltével a város tovább terjeszkedik a folyó völgyében. A várfalakon kívül - századok múltán - kültelkek épülnek, köztük regényünk színtere, a délkeleti városrész. A telepet keletről a Tisztviselő-kolónia határolja. A Csiga-dombról és a Rezeda utcai harangláb árkádos tornácáról ellátni a Feleki-tetőre, melynek havas gerince olykor még áprilisban is a telet idézi. A Fő utca köré épült telepen munkások, hóstáti földészek, iparosok, napszámosok, életművészek, szélhámosok és utcalányok élnek. Hőseink gyermeteg lelkű felnőttek és első szerelmüktől elszakított koraérett kamaszok. Történetünk idején kezd ocsúdni Kolozsvár városa a második világháború megpróbáltatásaiból.

Janovics Jenő - A ​Farkas utcai színház
A ​magyar színészet első állandó otthona a kolozsvári színház volt. Száz esztendő magyar kultúr-munkájának, küzdelmének és dicsőségének emléke lakott a szent falak közt, amelyekre az idegen uralom csákányt emelt, hogy eltörölje a föld színéről. A csákány elvégezte a maga munkáját, de a száz esztendős munka eredményét és emlékét nem tudta megsemmisíteni. A farkas utcai színház dicsőséges multja elevenedik meg ebben a könyvben.

Jehan Calvus - Bumgártész
Az ​olvasó, ha belalapoz vagy beleolvas e könyvbe, és azt gondolja: lám, a szerző milyen nagyszerű ábrákkal illusztrálta művét, esetleg azt, hogy: lám a szerző regényt írt saját rajzaihoz és képeihez, nos, a kedves olvasó, ha ilyeneket gondolna, tévedne. Szerzőnk ugyanis - egy román-magyar-német nyelvű család gyermeke, amúgy bábművész, akinek ellenzéki jelleme és tevékenysége miatt kellett Kolozsvárt elhagynia a nyolcvanas években, és aki ma Bécsben dolgozik - e könyvében nem könyvet illusztrál és nem képekhez ír szöveget. Nem. Jehan Calvus ugyanis - Ivan Chelu művészi énje - egyszerre fogalmaz képben és szóban, ami azt jelenti: fantáziájában, sőt egész tudatában a fogalmak, ábrák és történetek együtt, vagyis egyszerre születnek meg, a világ szublimálása az ő fejében szerves és párhuzamos, folytonos szó-kép kölcsönhatásokban valósul meg. Ilyen ő, tudja ezt mindenki, aki ismeri, már gyerekként ilyen volt, nincs mit tenni. Aztán meg tér- és időérzékelése sem normális: egyszerre van több helyen és több időben, mint az égi Kolozsvárra meghívott uralkodókat fogadó Józsiás király, Jacobus Paleologus egyik teológiai remekművében. A Bumgártész is remekmű a maga rendhagyó teljességében és erőteljességében. Olyan mű ez, amelyhez semmi más nem kellett, csak egy korlátokat nem ismerő fantázia kitörése, egy nem mindennapi műveltség és egy romlatlan lélek. Meg persze az írói és festői képességek egyensúlya, komplex és komplementes szólamai 352 oldalon keresztül.

Covers_224578
elérhető
0

Ismeretlen szerző - A ​nyelvész Brassai élő öröksége
Brassai ​Sámuel halálának 100. évfordulóján, 1997. május 22-23-án "A nyelvész Brassai élő öröksége" címmel közös emlékülést tartott a kolozsvári egyetem Magyar Nyelv és Kultúra Tanszéke és az MTA budapesti Nyelvtudományi Intézete. Ezen alkalommal több más centenáriumi és bicentenáriumi ünnepi rendezvény, megemlékezés volt Kolozsváron a hajdani unitárius kollégium mai utódintézményében, a Brassai Sámuel Gimnáziumban, valamint Brassai szülőfalujában, Torockószentgyörgyön. A tanácskozáson elhangzott előadások meggyőzően cáfoltak néhány, a Brassai polihisztorságához fűződő tévhitet. Az egyik ezek közül az, hogy hosszú életében mintegy évtizedenként változott az érdeklődési területe. A nyelvtudományhoz és főképp alaptémájához, a mondatszerkezet dualizmusához, illetőleg unitarizmusához viszont kétségtelenül mindvégig hű maradt.

Kötő József - A ​színház fanatikusa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

György Lajos - A ​kolozsvári római katolikus Lyceum-könyvtár története 1579-1948
Erdély ​legrégibb, gazdagságában szinte páratlan könyvgyűjteményének alapjait még a Báthory István uralkodása alatt behívott jezsuiták vetették meg 1580 táján. A jezsuiták, később az őket felváltó piaristák mindenkor féltő gonddal óvták, gyarapították a bibliotékát, amely iskolai intézményként, majd 1779-től Erdély sokáig egyedüli nyilvános könyvtáraként az erdélyi magyar művelődés egyik fellegvára volt. György Lajos (1890-1951) a kiváló irodalomtörténész, szerkesztő, egyetemi tanár 1929-től 1948-ig, kerek húsz esztendendőn keresztül maga is e könyvtár falai között dolgozott. Odaadással végzett fáradságos könyvtári munkájának köszönhetően a Lycemu-könyvtár kisebbségi sorsban is a magyarság szellemi műhelye maradt. Posztumusz megjelenő monográfiájában nem csupán az intézmény közel négy évszázados múltját rekonstruálja aprólékos részletességgel, hanem azokat a nemes művelődési törekvéseket is felidézi, amelyek létrehozták és századokon át fenntartották. György Lajos kevéssel az után készült el művével, hogy a könyvtár befejezte a maga önálló életét. 1948. augusztus 3-án államosították az akkor több mint 50000 kötetet számláló gyűjteményt. Erdély nagy múltú bibliotékájának állománya - közte számos pótolhatatlan kézirat, ősnyomtatvány, ritkaság - szétszóródott. Így amit a Lyceum-könyvtár sorsáról tudhatunk, azt egyedül György Lajos könyvének köszönhetjük.

Covers_82386
elérhető
1

Bodor Pál - Kék ​folt
Miért ​kék folt? A kék folt - ütések nyoma; fájdalom emléke; és kit nem ért ütés? Ha a hajszálerek törékenyek - rettentő betegség ez -, a simogatásnak is kék nyoma marad. És a kék folt színt vált lassan, mintha süllyedne, lilás lesz, és sárga folt lesz, mintha a bőr alá süllyedne, láthatatlanul mind mélyebbre, az idegekbe, az életrajzunkba, oda, ahol nem múlik el soha. Ütés, ütés mellé, kék, belső égbolt, kalapácsütések kovácsolta kék égbolt. Ez a könyv az ütések ellen íródott. Oly felületesen élünk olykor egymás mellett, hogy valaki eltűnhet közülünk észrevétlenül, mint egy színes folt, amelyről alig tudunk valamit, elsuhan, mint egy színes folt, kéklő bélyeg az emlékezetünkben. (_Kriterion kiadáshoz_)

Omerta
elérhető
22

Tompa Andrea - Omerta
Tompa ​Andrea új regénye az 1950-es évek elején indul, négy szereplő beszéli el személyes sorsát a korabeli Erdélyben. Három nő (egy széki asszony, egy kolozsvári leány, valamint egy szerzetesnő) és egy rózsanemesítő férfi hangja szólal meg a könyvben. Miközben mindannyian kénytelenek szembesülni az életüket közvetlenül befolyásoló zavaros történelmi korszakkal, lassacskán egy szerelmi háromszögbe is belebonyolódnak.

Kollekciók