Ajax-loader

'életregény' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Harsányi Zsolt - Ember ​küzdj'...
Madách ​Imrének, Az ember tragédiája szerzőjének élettörténetét írta meg Ember küzdj'... című regényében Harsányi Zsolt (1887-1943), a magyar szórakoztató irodalom neves művelője. Az Ember küzdj'... - mint alcíme mondja: "Madách életének regénye" - nem készült ismeretterjesztő, még kevésbé tudományos célzattal. A nagy magyar író életének legfontosabb eseményei peregnek le szemünk előtt, Harsányi azt emeli ki, ami izgalmas, ami egy életregényt vonzóvá és olvasmányossá tehet: Madách szerelmét Fráter Erzsi iránt, boldognak induló, de csakhamar összeomló házasságát, részvételét a negyvennyolcas eseményekben, a börtönben töltött hónapokat, későbbi szerelmeit, irodalmi műveinek, közöttük Az ember tragédiájának a keletkezését. A történet háttereként a XIX. század magyar életéről kapunk - ha nem is mindenben hiteles és nem mindig történelmileg hű, de mindenesetre vonzó - képet; a nógrádi nemesség, a magyar arisztokrácia, a megyei élet, az országgyűlés, a kor új, haladó eszméinek feltűnése, a szabadságharc, az utána következő abszolutizmus, majd a kiegyezés: ezekből a kockákból áll össze a múlt század valóságos filmje. Érdekesen rajzolja meg Harsányi Az ember tragédiája szerzőjének arcképét. Rendkívül plasztikus a többi szereplő alakja is: Fráter Erzsié, Madách Imre édesanyjáé, testvéreié, Szontágh Pálé, utolsó szerelméé, Borkáé stb. Képek, arcok, alakok hosszú sora vonul el előttünk ebben a regényben. Harsányinak ez a műve - akárcsak többi életrajzi regénye, mint a Magyar rapszódia, az Ecce homo, a Szegény János az Élni jó - a harmincas és negyvenes évek olvasóközönségének széles rétegeit hódította meg, elsősorban - annak is készült -, ez pedig eleve feleslegessé tette a komolyabb elmélyülést és szigorúbb esztétikai követelmények tiszteletben tartását. Tagadhatatlan azonban, hogy az Ember küzdj'... harmincnyolc évvel keletkezése után is frissen hat; az ügyes meseszövés, a szerző emberismerete, eleven, színes stílusa, párbeszédeinek természetessége, könnyed hangja ma is kedves olvasmánnyá teszi művét. Érdemes megemlíteni, hogy nyugati nyelveken újabban egymás után jelennek meg s nagy sikert aratnak Harsányi könyvei. Azzal, hogy Harsányinak ezt a regényét besoroltuk szórakoztató könyveink közé, Zilahy Lajos, Margaret Mitchell, Erdős Renée, Cronin művei mellé, kiegészítjük a sorozatot, mely eddig is szép sikereket ért el s vált népszerűvé idehaza és külföldön egyaránt. Reméljük, az olvasók ezt a művet is oly érdeklődéssel fogadják, mint a Halálos tavaszt, az Elfújta a szelet vagy a Réztábla a kapu alatt című regényt.

Dallos Sándor - A ​nap szerelmese
Munkácsy ​Mihály, a legnagyobb magyar festő regényes életrajzának első része ez a könyv. Nehéz fiatalsága, pályakezdő éveinek viszontagságai összegződnek e kötetben, bemutatva a századvégi magyar Alföld világát, a polgárosodó főváros forgatagát, a bécsi festőiskolát. Szinte népmesehősként indul el életútján a kis asztalosinas. Pályája töretlenül ível felfelé, mégis már ebben a kötetben felsejlenek a tragédiák, amelyek egész életútján ott sötétednek. Hite, energiája, a szépség utáni vágya, tehetsége azonban elpusztíthatatlan, a tragédiák is művészete kiteljesedésének eszközei.

David Weiss - Meztelenül ​jöttem
Aki ​nyolc éves volt 1848-ban, és az első világháború idején halt meg, annak az élete akkor is regényes, ha történetesen nem korának legnagyobb szobrásza. Auguste Rodin nem volt simulékony ember, nyers modorával és szenvedélyes művészi megszállottságával nem tette könnyűvé az életét azoknak, akik kapcsolatban állottak vele. Alkotásai olyanok, mintha vihar korbácsolná őket, és ezt nem volt könnyű elfogadtatni sem az akadémikus, sem a polgári közízléssel. Nem adta be a derekát, győzött, de nagy árat fizetett érte: az életét is szakadatlan belső vihar dúlta. Mint szobrai, oly súlyosak életének az eseményei is: szerelmei, barátságai, egyre merészebb művészi vállalkozásai. Az olvasó egy nagy korszak súlyos egyéniségéről kap dokumentum értékű éles képet.

Jeffrey Archer - Légvonalban
Légvonalban ​csupán pár lépés választja el a felkapott Chelsea-negyedet az East Endtől, London legszegényebb városrészétől, ahol Charlie Trumper fantasztikus karriertörténete kezdődik. A nagyapja zöldségesbódéját megöröklő kisfiú álma, hogy felépítse a világ legnagyobb áruházát, ahol mindent meg lehet vásárolni. Időközben azonban kitör az első világháború, s Charlie önkéntesnek jelentkezik. Ettől kezdve szerencsés és tragikus fordulatok váltakozva irányítják életét. Szerelme, barátai és bosszúéhes ellenségei emberpróbáló évek során segítik vagy éppen akadályozzák Charlie-t álma megvalósításában. Jeffrey Archer főhősét három földrészen követhetjük nyomon, miközben a 20. század történelmi viharaiban hánykolódik. Vajon a szegény kisfiúból ambiciózus férfivá érő Charlie-nak sikerül elérnie élete célját?

Khaled Hosseini - Egyezer ​tündöklő nap
Afganisztán, ​80-as évek. A perzsa kultúra egykori bölcsőjének életét ellehetetleníti a terror és a háború. Két nő: Marjam és Leila. Marjam a társadalomból kivetett törvényen kívüliként születik, s kamaszkorában még azt a kevés szeretetet is megvonja tőle a sors, amit gyerekként még megkapott. Leilára akár boldogság is várna, ha életét nem forgatná fel mindenestől a véres háború. A két nőt közel hozza egymáshoz a szenvedés és a szeretett emberek elvesztése, sorsuk összefonódik a kegyetlen férfivilágban. A Papírsárkányok című világhírű regény szerzője az afgán történelem harminc évnyi krónikájába ágyazza a szívszorító történetet szeretetről, szerelemről és egy hihetetlen tettekre sarkalló önfeláldozó barátságról. Khaled Hosseini új regényében megdöbbentő képet fest a tálib uralom alatt sínylődő Afganisztánról, miközben páratlan érzékenységgel ábrázolja a női sorsokat.

Renate Krüger - Az ​avignoni tánc
Ifj. ​Hans Holbein német festő Dürer és Grünewald mellet az északi reneszánsz legnagyobb mestere, minden idők egyik legkiválóbb arcképfestője volt. Renate Krüger az ő életét, munkásságát idézi fel ebben a regényben. Jóllehet maga az életrajz nem tartozik a legváltozatosabbak, a legizgalmasabbak közé, Holbein alakja és tevékenysége mégis rendkívül érdekes történeti és művészeti körülmények közepette formálódott és vált maradandóvá. Holbein augsburgi születésű volt, de munkássága Bázelhoz és Londonhoz kapcsolódik. Bázelban az európai humanizmus kimagasló alakjai tartoztak baráti köréhez, például Rotterdami Erasmus. Első londoni tartózkodása idején Morus Tamás vendége volt, később az angol udvar kedvelt festője. Renate Krüger regénye plasztikus irodalmi ábrázolása Holbein képzőművészetének és nem utolsósorban személyes sorsának, illetve e kettő összefonódásának. Élményszerűen, lebilincselő cselekménnyel, pontos lélektani elemzéssel tárja fel egy-egy műalkotás - például az európai grafika történetében rendkívül jelentős Haláltánc-sorozat - indítékának és eszmei elgondolásának hátterét. Az olvasó egy olyan nagy művész életével kerül közvetlen kapcsolatba, aki - mint minden nagy alkotó - korának s egyúttal az emberi létnek intenzív átélős és halhatalan kifejezője.

Fajth Tibor - Fejedelmek ​lantosa - Bakfark Bálint életének regénye
Fajth ​Tibor nevét igen jól ismeri a magyar olvasóközönség, ha nem is mint szépíróét. Olaszországot és Velencét ismertető útikönyvei sok-sok kiadásban jelentek meg és vezették Itália látogatóit a városok épületei, múzeumai és műalkotásai közt. Első regénye egyben az utolsó is a sors kegyetlen játéka folytán. A Bakfark-regény nyomdai munkálatai közben Fajth Tibor távozott az élők sorából. Regénye azonban csak tényszerűen "első kísérlet", minőségére nézve nem. Kiforrott írói készség, jó regényszerkesztő képesség jellemzi könyvét. S nem utolsósorban az a nagy humanista műveltség, a művészetek, az irodalom, a műalkotások és a történelem alapos ismerete, amely útikönyveit is kiemeli a hasonló munkák sorából. Igaz, hogy a tárgya önmagában is ideális regénytéma. A "fejedelmek lantosa", Bakfark Bálint élete - mint általában igen sok XVI. századi művészé - telve van regényes, kalandos, izgalmas eseményekkel. Ifjúsága a mohácsi vész körüli idők Erdélyében zajlik, Szapolyai János erdélyi vajda udvari zenésze lesz. Karrierje előbb Olaszországba viszi, itt tökéletesíti tudását, majd III. Henrik és a szép Diane de Poitiers Franciaországát hódítja meg. Java férfikora Lengyelországban telik el, Zsigmond király nagyhatalmú bizalmasa és muzsikusa, de kémkedéssel gyanúsítják, s mindent hátrahagyva kell menekülnie. Útjának vége visszaviszi Padovába, ahol 1576-ban elragadja a pestis. A regényes életút - amelynek valódi és nagyon is elképzelhető eseményeit a regény jól kihasználja - nagy jelentőségű művész útja. Bakfark a lantművészet és az önálló lantkompozíció egyik úttörője. Lengyel földön ma is él a közmondás: "Bakfark után nyúlni a lanthoz...", mint a felesleges erőfeszítés kifejezése. A regény különös érdeklődésre tarthat számot most, a kibontakozó magyarországi Bakfark-renaissance idején.

Stephen Marlowe - A ​kolosszus
A ​spanyol festészet kiemelkedő alakjának, az egyetemes művészettörténet "kolosszusának" regényes életrajza Francisco Golya festőt fiatal korától, első "művének" születésétől kezdve kíséri végig hosszú művészi életpályáján. Nagyszerű műveit izgalmas módon a szemlélők és műbírálók, gyakran maguk a modellek véleményével, az ő interpretálásukban mutatja be Marlowe. Kerettörténetbe ágyazza az életregényt: a festő már öregen egy párizsi éjszakán kénytelen végiggondolni múltját, hányatott életét, azt az őrült világot, amelynek eseményei pályáját megszabták. Nyomor, betegség, tudatlanság, aljas ösztönök, udvari intrikák, háború és inkvizíció, gáttalan szenvedélyek és mély emberi érzések - ezek közt kellett Goyának élnie, s ezek közt alkotta lenyűgöző, bátor festményeit. És Marlowe levonja a végkövetkeztetést: Goyának mindezen szörnyűség közepette is élnie kellett, a kor tanújának kellett lennie, hogy mindent, amit látott és tapasztalt, megörökíthessen - okulásul az utókornak és még a mai generációnak is gyönyörűségére.

Samuel Grandjean - Phyllis Garlick - Orano: ​egy vak fiú története / Fény tör be a sötétségbe
Samuel ​Grandjean - Orano - Fény tör be a sötétségbe.... Egy vak fiú élettörténete. Ebben a világban ezernyi olyan gyermek él, aki mindenét odaadná egy kis szeretetért cserébe. Ezek egyike volt Orano. E könyv szerzője, a vak Orano személyes jó barátja, sokszor és hosszan beszélgetett vele, és hallgatta történetét. Itt pedig elmondja, mi mindent érezhet az olyan ember, aki szüntelenül sötétségben él. Phyllis Garlick - Fény tör be a sötétségbe A vak és siket Helen Keller életéből. Helent, Isten a maga eszközeként használja, hogy azoknak, akik sötétségben élnek, a világosság útját megmutassa.

Luca Cognolato - Silvia Del Francia - A ​láthatatlan hős / Franco Perlasca visszaemlékezésével
Van ​egy gyönyörű zsidó legenda, mely szerint Isten azért nem pusztítja el a világot, noha az tele van gonoszsággal, mert az emberi történelem minden pillanatában él a földön harminchat igaz ember - olyan férfiak és nők, akik egyszerűen nem tűrik az igazságtalanságot. Senki sem tudja a nevüket, és ők sem tudják magukról, hogy az igazak közé tartoznak. Giorgio Perlasca is ilyen Igaz Ember volt. Ebben a fiataloknak szóló regényben megelevenedik a történelem egyik legembertelenebb időszaka: 1944-45. Miközben a szovjet csapatok nyugat felé törnek előre, a fővárosban rekedt zsidókat az éhség és a hideg mellett a német és magyar nácik esztelen támadásai tizedelik. Ekkor egy olasz húskereskedő elhalasztja saját hazautazását azért, hogy annyi embert mentsen meg, amennyit csak tud.Amikor a spanyol nagykövet elhagyja a várost, úgy tűnik, a követség oltalma alatt álló zsidók számára elveszett minden remény. Nincs más hátra, Perlasca megpróbálja megmenteni őket, ehhez azonban egy utolsó, elképesztő, hihetetlenül kockázatos hazugságra van szükség... Végül 5 200 zsidót sikerült megmentenie. Budapesten.

Barát Endre - Élt ​harminchárom évet
Paál ​Lászlónak, a festőművésznek első találkozása a szerelemmel másként is történhetett, a 48-as múlt emléke másként is eljuthatott hozzá, nemcsak a vértanúk koldussá lett hóhérján keresztül - ez a könyv azonban regény, s közelebb viszi az olvasót a magyar "barbizoni", Monsieur Paál, a plein-air tájképfestés kiváló alakja, a charentoni klinika tragikus-fiatalon elhunyt betege művészetéhez. Egy zaklatott lelkivilágú, hányatott sorsú egyéniség képe bontakozik ki a kiegyezés előtti évek Erdélyének és a kommün Párizsának háttere előtt. A festészet forradalmának évtizedei ezek, s a "barbizoniak", köztük Paál László munkássága, ennek egyik győztes csatája. Bizonyítékként szolgáljon a regényt illusztráló nyolc színes reprodukció Paál szép és jellegzetes erdőrészleteivel.

Ambrózy Ágoston - Carmencita
Bizet ​életregénye, 1961 Berlinben német nyelven is megjelent 1968-ban

Herczeg Ferenc - Pro ​Libertate!
Herczeg ​Ferenc (1863-1954) a két világháború között a "hivatalos" Magyarország legrangosabbnak tekintett írója volt, aki az _Új Idők_ szerkesztőjeként fél évszázadon át nagy hatást gyakorolt a polgári közízlésre. Meséi, erkölcsrajzai, drámái, társadalmi és történelmi regényei részben Jókai és Mikszáth nyomán haladnak, de a romantikus és anekdotikus előadásmód nála konzervatív világnézettel párosul. Történelmi regényei, így a _Pogányok, Az Élet kapuja, A fogyó hold_ vagy _A hét sváb_ ma is színes, szórakoztató olvasmányok, s ilyen értelemben jelentős műve a _Pro Libertate!_, II. Rákóczi Ferenc életregénye. Az író mozgalmas, romantikus képet fest a kuruckorról, nagyszabású történelmi tablójában megmutatja a szabadságharc főszereplőinek lélektani motívumait, s a bukásban oly nagy szerepet játszó politikai erők izgalmas és sokszor alattomos játékát. A nagy fejedelem nemes, vonzó, tiszta alakja számos írót ihletett meg, Herczeg regényében a kisgyermekkortól kezdve egészen Rodostóig kísérhetjük lélekben Rákóczit. Emlékezetesek maradnak a bécsi Burg, a Napkirály udvarának vagy a török Portának fényei és árnyai, s Herczeg lendületesen, mindig érdekfeszítően mozgatja regényének rengeteg szereplőjét. Ennek a könnyű kézzel írt életregénynek elolvasása mintegy átismételteti velünk a Rákóczi-szabadságharc történetét és legfőbb tanulságait, rendszerbe foglal egy felemelő és tragikus történelmi kort, s talán kedvet ébreszt mindenkiben, hogy más művek alapján is elmélyedjen e feledhetetlen kor magyar históriájában.

Gáspár Margit - Láthatatlan ​királyság
"Édesanyám ​a sarki eszpresszóban várt. Mikor meglátta, hogy lánya sugárzó arccal közeledik, boldogan összecsapta a kezét: - Elfogadták a darabodat! - Nem, visszaadták - ujjongtam. - De hát akkor... minek örülsz? - Képzeld, találkoztam azzal az emberrel, aki tökéletesen nekem való! - Te megőrültél - állapította meg tompa döbbenettel. - Hiszen életedben először láttad! - Hidd el, megtaláltam az igazit." A Láthatatlan Királyságnak csak két lakója van. Hogyan is kapcsolódhatott össze életük? Az egybeforrásig ellentétes koordináta-rendszerekhez igazodtak. Csillagtávolban egymástól. Emberi számítás szerint sosem találkozhattak volna a két világháború közötti Magyarországon. Kettőjük szövetsége, a Láthatatlan Királyság puszta létrejötte is csoda: hiszen egészen más életet élt a polgári család világot járt, művészhajlamú lánya, mint a Láthatatlan Királyság másik lakója, akinek nyolcgyermekes vidéki tanítóházaspár fiaként korán szembe kellett néznie az alföldi szegények ádáz ellenségével, a tüdőbaj veszedelmével. E találkozás, a két nagyon is eltérő környezet, "hátország", majd kettejük közös sorsának történetét nyújtja át olvasójának Gáspár Margit. Megírja saját és férje, Szűcs László életét sok érdekes, eddig fel nem dolgozott kortörténeti anyagot tartalmazó memoár keretében, amely ugyanakkor eleven érzésektől lüktető, emlékező szerelmi regény.

Barát Endre - Alvó ​Vénusz
Megpróbáltam ​egy a múlt században élt ember, egy nagy művész sorsát felidézni, életművét bemutatni. Valahogyan így próbálják kielemezni - a földre eljutott sugaraikból - égitestek anyagát, természetét a csillagászok. Színképelemzés. ... Véletlenül adódott e hasonlat, mégis találóan hangzik: hiszen a festő színeiben él. Lotz Károly fantáziája, ihlete, tudása, szenvedélye, minden érzése, indulata színek és formák kavargásban mutatkozott meg, s maradt örökül reánk, hogy feltárjuk belőle megközelítő hűséggel életsorsát. Ez a sors megkímélte nyomortól, nélkülözéstől, kortársi közönytől, mellőzéstől, mely annyi pályatársának osztályrésze volt. Életét végigkísérte a siker. Magas megbízásokkal, kitüntetésekkel halmozták el. Életének nyugalmát, látszólag, csak a heves és holtáig nem szűnő munka izgalma kavarta fel. De kevesen tudják, s ma még kevesebben tudják, hogy e nagyon boldognak és elégedettnek hitt férfi megismerte a boldogtalanság, az elégedetlenség, a kétség, az elfojtott szenvedély és az önvád gyötrődéseit is.

Karel Schulz - Kőbe ​zárt fájdalom
"Az ​életrajzi regény a reneszánsz világába vezeti az olvasót. Gyermekkorától követi nyomon a művész életútját: Firenze, a Mediciek, legfőként Lorenzo Magnifico udvara hagy mély nyomot a gyermekifjú lelkén. A Mediciek bukása után Róma következik, itt alkotja a Pietát, majd újra és újra visszatér Firenzébe. Élete nagy szerelmi élményétől felzaklatva, gyötrelmes tépelődések közepette faragja ki Dávid szobrát, majd pápai meghívásra végleg Rómában telepszik le, s hozzákezd II. Gyula pápa síremlékének elkészítéséhez - itt ér véget a regény. Michelangelo legviharosabb, legkalandosabb, szenvedélyektől zaklatott ifjú éveinek leírását hatalmas történelmi tablóba ágyazza az író."

Barát Endre - Boszorkánytánc
Százharminchét ​éve halt meg Niccoló Paganini, minden idők legcsodálatosabb hegedűművésze. Kortársai "az ördög hegedűsének", a "genovai varázslónak" nevezték. Rajongás, csodálat, irígység, gyűlölet, elragadtatás és idegenkedés vette körül. Játékának hatása nem csupán nagyszerű technikájában rejlett, hanem abban a különös lelki izgalomban, amelyet az emberekben előidézett. Halálhírét a zenei világ mély megrendüléssel fogadta. A lapok hónapokon át írták megemlékezéseiket a nagyszerű újítóról, aki lenyűgöző technikájával, érzéseinek végtelen skálájával, szilaj lendületével, személyiségének szuggesztív erejével bámulatba ejtette Európa hangversenylátogató közönségét. Barát Endre drámai megjelenítéssel, átéléssel kelti életre Paganini alakját; küzdelmeit, sorsának meglepő fordulatait a történelem sodrásában mutatja be az olvasónak. A megtörtént események hű leírásán túl, regénye költői újjáteremtése annak, ami Paganini érzésvilágában lezajlott, s ami a valóságban megtörténhetett vele.

Csányi Vilmos - A ​tökéletesség illata
"…nem ​arról van szó, hogy sokat kell gondolkodni, hanem arról, hogy nagyon kell szeretni…" - Avilai Nagy Szent Teréz Csányi Vilmos regénye játékos szeretettel állítja elénk a XVI. századi Spanyolország egyik legkarizmatikusabb alakjának példás életét. Egyfelől hagyja szabadon beszélni Terézt, aki kora vallásháborúi és eretneküldözései miatt nem engedhette meg magának, hogy műveiben egyértelműen kifejthesse újító gondolatait és mélyen emberi kétségeit. Másfelől a vallomást közreadó Könyv képében kommentálja is a szent megkapóan őszinte monológját. Egy nő élete, aki ha komolyan vette volna Szent Pál intelmét az asszonyok alacsonyabb rendűségéről, sosem taníthatott vagy prédikálhatott volna, és Istent sem gondolhatta volna el a maga bájosan esendő módján. Egy nő élete, akinek lépten-nyomon akadályoztatott munkája végül az egyház újbóli felemelkedéséhez vezetett az ellenreformáció idején. Akit végül, négyszáz évvel később VI. Pál pápa első nőként az egyháztanítók sorába emelt. Egy nő, aki egyszerre volt törékeny hívő, látnok, ügyes politikus és ellenállhatatlan gyönyörűség. "Érzékeny orrom van és utálom az izzadt test szagát, nem hiszem, hogy az Úr csak a bűzlő ájtatosokat szereti. Azonkívül valamennyire ápolom is a testem, mindig veszek kicsi fiola réti virág olajat, főleg rózsa van benne meg levendula, és abból esténként néhány cseppet magamra kenek. Azt gondolom, ha az ember igyekszik belső állapotát az Úr figyelmébe ajánlani és tőle telhetően minél tökéletesebbre igazítani, akkor nem ildomos azt pállott, visszataszító foglalatban tárni elé. Kis árváim pedig büdösek, mint a görény, mert nem mosdanak."

Charles Dickens - David ​Copperfield
"Úgy ​vélem, nincs ember a világon, aki annyira hinne ebben a történetben, mint én, amikor írtam"- vallja könyvéről a szerző az 1850-ben megjelent első kiadás előszavában. Másutt pedig így ír: "...valamennyi könyvem közül ezt szeretem a legjobban." S ezt érzi az olvasó minden sorából: megmosolyogtat és könnyekre fakaszt, mert sugárzik belőle az érzelem, az átélés őszintesége. Önéletrajzi regénynek szokták nevezni, de nem egészen az. Életének csak néhány emlékezetes mozzanatát szőtte bele Dickens: gyermekkori emlékeit, a cipőpasztagyárban és az iskolában töltött évek keserves élményeit, látogatását apjánál az adósok börtönében, amiből a halhatatlan Micawber úr és viselt dolgai születtek, jogászkodását, parlamenti tudósítói pályafutását és íróvá cseperedését. Dickens a szív írója. S mindezek felett a David Copperfield-ben az. Sehol másutt nem fejezi ki annyira szeretetét, gyűlöletét, örömét, bánatát, gazdag érzésvilágát, mint itt. Ebben a műben minden tárgy él, emberi módon vesz részt az érzelemben, minden bútorról, szobasarokról tudjuk, jó-e vagy rossz, a szeretendő vagy a gyűlöletes dolgok rendjébe tartozik-e.

Széchenyi Zsigmond - Ahogy ​elkezdődött...
Afrikai, ​indiai, alaszkai vadászkönyvei után Széchenyi Zsigmond e könyvben hazai vadászemlékeit írta meg: vadászneveltetésének első részét, a csúzlitól a golyós puskáig, az első vérebtől az első szarvasig. Egy vadász-önéletrajz első kötete tehát ez; egy életre szóló szenvedély kezdetének és kialakulásának története, bevezetés a férfikor "igazi" nagy vadászataihoz, amelyeket a szerző emlékezéseinek más köteteiben írt meg. Széchenyi Zsigmond ezt a vállalkozást nehezebbnek érzi, mint az egzotikus tájak, ismeretlen állatok bemutatását. "A téma méretei megtorpantanak - írja bevezetőjében -, fémjelzése bizonytalanná teszi kezemben a tollat. Ilyesfélét érezhet steril fátyla alatt a gumikesztyűs sebész, mikor legkedvesebb hozzátartozója fekszik előtte a műtőasztalon. Én is olyan ingadozva, olyan megilletődve nyúlok ehhez az íráshoz, mint valami féltett, törékeny portékához; nehogy elejtsem, nehogy megsértsem, nehogy bántódása essék. Nehogy utóbb még az én erdőm, a magyar erdő csatlakozzék tollamban."

Kis Péter Pál - Édesanyja ​szemefénye
Ki ​ne szeretne a fantázia időgépén visszaszállni a múltba? Ki ne örülne, ha találkozhatna a múlt egy-egy nevezetes személyiségével, ráadásul akkor, amikor a híres ember még gyerek volt? A Palladis Könyvkiadó 1941. évi pályázatának díjnyertes regénye az 1800-as évek Komáromába röpíti vissza olvasóját, hogy megismerkedjék a kicsit beteg, félénk, ám nemes lelkű és rendkívül tehetséges kisfiúval, aki Jókai Mór néven vált valamennyiünk kedvenc mesemondójává. A nagy író és múlt századi magyar vidék életének hiteles - és gyakran meghökkentő, kevéssé ismert - tényei észrevétlenül olvadnak bele a lebilincselő, szívet melengető történetbe.

D. Kardos Éva - Üzennek ​az évek
Első ​emlékeim nagyszüleim makói házához fűzödnek. A mi lakásunk a ház az egyemeletes ház felső szintjén volt. Az előszobát széles asztal uralta. Itt dolgozott apám két leánytestvére, varrták a kalapokat és készítették a művirágokat hozzá, a makói asszonyoknak... Lassanként engem is bevezettek a kalapos szakma rejtelmeibe, megtanultam sodorni a rózsaszirmokat, hajtogatni a kemény anyagból kivágott leveleket... Anyám arcára nem emlékszem, három éves lehettem, amikor elvált apámtól. Képzeletemben mindig vizes lepedőkkel a kezében láttam magam előtt. Ez az emlék vésődött mélyen az agyamba, amikor tüdőgyulladásban feküdtem, a s anyám nedves lepedőket borított átforrósodott testemre...

Szántó György - A ​földgömb
A ​földgömb hőse: Marlowe, Shakespeare zseniális kortársa, ez a "kozmikusan nagy csavargó", aki kocsmai kalandok és verekedések közt élte le életét, de addig is, amíg egy jól irányzott döfés a másvilágra nem juttatta, megírta a II. Edwardot, A máltai zsidót, a Tamerlánt és mindenekfölött: az első igazi Faust-drámát. De mégis hangsúlyozni kell: A földgömb igazi hőse - a földgömb. A földgömb, amelyet ennek a regénynek éveiben fedez föl és szabadít föl a maga számára a középkor dermedtségéből éledező ember, a földgömb, amelynek meghódítására most indul el a spanyol Nagy Armadát leverő Anglia. Mint egy százszorosra felnagyított Shakespeare-színpadon, ott nyüzsög Szántó regényében ez az egész, hallatlan perspektívájú világ. Asszonyok, a királynőtől és a nemeshölgyektől a leghitványabb utcalányokig. A feudalizmus ott rohad szemünk előtt Oldcastle Jankó alakjában. Parasztok éhezve húzzák az igát, de közben csillagászok, fizikusok fölfedezései követik egymást: Shakespeare jegyez, Marlowe komikus látomásokba révedve írja Faustus tragédiáját, s az épülő új színház homlokzatán diadalmasan emelkedik a szimbolikus cégér: a földgömb!

W. E. Burghardt Du Bois - John ​Brown balladája
Ki ​ismeri a próféta-forradalmár John Brown életét megpróbáltatásait és mártírumát? Valószínűleg nagyon kevesen hallottak róla. És az amerikai polgárháború híres katonadalát amelynek biblikus sorai arról adnak hírt, hogy John Brown teste már a sírban porlad, de lelke masírozik tovább? Ha a szavakat nem is, a dallamot mindenki ismeri. A nagy néger-amerikai tudós, W.E.B. Du Bois még 1909-ben írta meg klasszikus Brown-életrajzát. Röviddel halála előtt még fűzött néhány megjegyzést a sodró erejű, patetikus életrajzhoz. A nagy mű védelmébe veszi az „öreg Brownt", akit a hivatalos amerikai történetírás máig fanatikusnak, sőt néha őrültnek nevez. Csakhogy Brown őrültsége szent őrjöngés volt, fiaival és néhány bátor emberrel akart halálos csapást mérni a talpig fegyverben álló rabszolgatartó Délre. Nem sikerült. De Brown nagy lelke ma is ott jár az amerikai égen, s ha jelképesen is, a haladó Amerika egyik nagy szimbóluma.

Paulo Coelho - Mint ​az áradó folyó
Életünk ​olyan, mint egy hol lassan és méltóságteljesen hömpölygő, hol vadul áradó folyó. E kötet lapjain Paulo Coelho élete folyójának egy-egy szakaszán folytatott elmélkedéseit osztja meg olvasóival. A gyűjtemény hosszabb s rövidebb lélegzetű írások füzére, melyek gondolkodásra késztetnek az életről, a halálról, a választás szabadságáról, az elvesztett és a megtalált szerelemről. Egyik történet humoros, a másik komoly, de mindegyik azt kutatja, milyen igazán élni. Arra biztatnak, hogy igyekezzünk álmainkat életünk valóságává tenni, s a Személyes Történetünket soha ne veszítsük szem elől.

Jeffrey Archer - A ​dicsőség ösvényein
George ​Malloryt, a legendás angol hegymászót már gyermekkora óta csillapíthatatlan vágy hajtja, hogy megmásszon minden sziklát, dombot, hegyet - vagy éppen az iskolát körülvevő magas kőfalat, ha a szükség úgy kívánja. Franciaországban járva a fiatal Mallory az Eiffel-toronyra kapaszkodik fel - egészen addig, amíg a csendőrség az útját nem állja. Életében minden akadályt a hegymászással küzd le: még szíve hölgyét is ennek köszönhetően szerzi meg. Egyetlen meghódítandó feladat áll már csupán előtte, egy hegy, amelyet meg kell másznia ahhoz, hogy kalandot vágyó lelke megnyugodhasson: a Mount Everest. Mallory szenvedélyesen áhítozik arra, hogy elsőként állhasson fel a világ legmagasabb pontjára. Ez az álma pedig megvalósulni látszik, amikor a Királyi Földrajzi Társaság expedíciót hirdet a Mount Everest megmászására… De vajon Mallory képes lesz-e legyőzni élete legnagyobb démonát? Jeffrey Archer (A vörös király, Párbaj, Tékozló lány, Légvonalban, Se több, se kevesebb, Becsületbeli ügy) George Mallory regényes életrajzában arra a több évtizedes kérdésre keresi a választ a tőle megszokott, lenyűgözően izgalmas formában, vajon a neves hegymászó volt-e az első angol, aki világ tetejére állhatott.

Stoner
elérhető
53

John Williams - Stoner
Ötven ​évvel azután, hogy John Williams írt az ügynökének, a Stoner bestseller lett. Teljesen váratlanul. Bestseller Európa-szerte. Maguk a kiadók sem értik. Bestseller a szó legtisztább értelmében - az a fajta, amely úgy születik, hogy az olvasók adják szájról szájra. ,,Csodás felfedezés mindazoknak, akik szeretik az irodalmat." Ian McEwan ,,Briliáns, gyönyörű, hajthatatlanul szomorú, bölcs és elegáns regény." Nick Hornby ,,Ilyen fantasztikus regénnyel ritkán találkozni az életben." Tom Hanks A történetről: William Stoner tizenkilenc évesen beiratkozik a Missouri Egyetem agrártudományi karára. Később tanár lesz ugyanott. Rosszul nősül. Csendes, észrevétlen életet él, és halála után ritkán jut eszébe kollégáinak. A Stoner univerzális értékű történetet tár elénk: őszintén, részvéttel, átható erővel. Az ember konfliktusairól, kudarcairól és diadalairól mesél, a szürke hétköznapokról, amelyeket nem szokott megörökíteni a történetírás. Az egyedi élet jelentőségének állít emléket. Páratlan olvasmány, dicshimnusza az irodalom erejének, olyan regény, amelynek minden mondatát élvezni kell.

Zsigray Julianna - Tékozló ​élet
A ​magyar szabadságharc hegedűse, később pedig két világrész ünnepelt művésze volt Reményi Ede. Kalandos, a szó igazi értelmében romantikus pályafutása egy miskolci kis házból, a legszerényebb körülmények közül indult el és a 19. század művészi és politikai életének szédítő magasságait érintve végül is egy amerikai mulatóhelyen ért véget. A szenvedélyes és könnyelmű, adakozóan jószívű s ugyanakkor önző művész ellentmondásokkal teli és emberileg rokonszenves alakját rajzolta meg új regényében Zsigray Julianna. A könyv egyben a század széles perspektívájú képét nyújtja, melynek egyik emlékezetes művészalakja Reményi Ede volt.

Gasparovich László - Elveszettek
Tiencsin, ​1937. Ebben a különös kínai városban, melynek övezeteit csaknem egy évszázada különböző nagyhatalmak tartják megszállva, ahol utcánként változnak a törvények, ahol öt "hivatalos" nyelv és megszámlálhatatlan pénznem van egyszerre érvényben, s ahol szinte mindig harcok dúlnak, itt élnek e regény különös sorsú főszereplői, a Fóti család tagjai: a mama, aki egykor előkelő társasági hölgy volt Budapesten, most azonban már annak is örül, ha ütött-kopott penzióját fenn tudja tartani. Gyermekei, István úr és Anna, kiknek gondterhelt álmaiban még felsejlik néha felhőtlen ifjúkorunk helyszíne, a millenniumi főváros. És az unokák, akik hírből ismerik csupán a hazát, a távoli és elérhetetlen Magyarországot. Hogyan kerültek erre a földre, és milyen sors vár itt rájuk az elkövetkezendő baljós időkben, a japán megszállás szörnyű napjaiban? A néhai Osztrák-Magyar Monarchia tiencsini koncessziós területén zajló életekről szól Gasparovich László izgalmas, fordulatos regénye.

Gál György Sándor - Kánkán
A ​Kánkán kikötővárosok matrózkocsmáiból indult el diadalútjára. Először Marseille-t és Toulont vette be rohammal, aztán a fővárost: Párizst. Kánkán zengett a báltermekben és a kültelki mulatságokon, a főurak palotáiban és a kispolgár szerény szalonjában. Végül megjelent a színpadon is, rikoltozva, egy bacchanália vad bakugrásaival rémisztgetve és gyönyörködtetve a publikumot. Offenbach Orfeuszában nyeri el végső "udvarképes" formáját. S e pillanattól kezdve a Kánkán több, mint holmi szilaj, fékevesztett tánc. Különös jelképe a Második Császárságnak, az aranyborjú körül örvénylő körtáncnak, e különös birodalomnak, melynek falait, alighogy felemelték, máris a korrupció, a kegyetlen önkényuralom és a pénz titkos erői repesztették szét. III. Napóleon Párizsa fölött ott zúg hát a Kánkán. Magával sodró, őrjöngő, extatikus tánc. Ritmusába a Danse Macabre feszültsége. Egy birodalom zenéje ez, mely táncolva, rikoltozva, pezsgős poharat emelve a magasba indul el Sedan, az összeomlás felé. A Kánkán regénye nemcsak Offenbach életét mondja el, hanem egy egész történelmi korszakét is.

Róbert László - Zsidónak ​születni
"Nem ​tehetsz róla, hogy zsidónak születtél, de sose szégyelld! És vésd az agyadba fiacskám: az antiszemitizmus egyik oka a gyáva zsidó…” Ez a nagyapai mottó vezérli az 1938-as tiszaeszlári cserkésztábor kispajtását, a pécsi Széchenyi István reálgimnázium pingpong bajnokát, az 104/7-es büntetőszázad gúzsba kötött ifjoncát akkor is, amikor az SS-tizedes - mielőtt megásatná vele a sírját - megparancsolja: tisztítsa meg az ásót. Róbert László későbbi élete is egyfajta kalandregény. A tiszta szívű, naiv ifjúkommunistából a Rajk-per után bútortróger, később a Rádió római, illetve párizsi tudósítója lesz. Egyik vietnami könyvéhez Graham Green ír előszót. A Tisztelendők című, eddig harmincöt epizódból álló és folytatódó sorozata - amelynek ideáját XXIII. János pápától kapja - bejárja Európa számos televízióját. Mózes-Jézus-Mohamed című filmje az első hiteles kelet-európai tanúságtétel a zsidó-keresztény-muzulmán dialógus mellett. A szerző élete egyik legnagyobb kalandjának tekinti, hogy felkutassa az igaz, az etikusan hatékony embert a háborúk, a faji és társadalmi elnyomás rettenetei között is, a Tízparancsolat és az Evangélium igéinek segítségével. Ebben a könyvében, remélhetőleg folytatandó önéletrajzának az ifjúkori éveket felidéző első kötetében nemcsak szabósegéd öregapjának állít emléket. A emberi tartás példájaként ismerkedhet meg az olvasó a pécsi latintanár Petrovics Ede atyával éppúgy, mint a Luftwaffe katonájával vagy a sváb Wágner hadapród őrmesterrel, aki a szó szoros értelmében a sír széléről hozza vissza az életbe a tizennyolc éves munkaszolgálatost. Elsősorban az vegye kézbe Róbert László könyvét, aki egyszerre szeret - vagy tud - sírni és nevetni.

Covers_23936
elérhető
1

Francis Carco - Villon
Ismeretlen ​ismerősről szól ez a könyv. Mert ki ne ismerné Villont, a költőt, a mély zengésű és hetyke balladák, sistergő bökversek, szellemes formajátékok, a Nagy Testamentum keserű, kiábrándult, de annyira megragadó oktáváinak szerzőjét, a legnagyobb középkori – és őszinteségével, egyéni hangjával –, az első igazán modern poétát, akit a magyar közönség rég szívébe fogadott? De ki ismeri Villont, az embert, a diákvezért és kocsmatölteléket, nagyurak pártfogoltját és zsiványok cimboráját, szép kisasszonyok tubadúrját és utcalányok kitartottját, a csavargóvá, tolvajjá, hamisjátékossá züllött szépreményű magisztert, akinek kezéhez talán embervér is tapadt? Egyáltalán, ki ismeri igazán ezt a költőt, aki így vall: "Mindent tudok hát, drága herceg... Csak azt nem tudom, ki vagyok... – s akiről seregnyi irodalomtudós szorgos munkája is alig derített ki valamit? ...

Kollekciók