Ajax-loader

'életregény' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Paulo Coelho - Mint ​az áradó folyó
Életünk ​olyan, mint egy hol lassan és méltóságteljesen hömpölygő, hol vadul áradó folyó. E kötet lapjain Paulo Coelho élete folyójának egy-egy szakaszán folytatott elmélkedéseit osztja meg olvasóival. A gyűjtemény hosszabb s rövidebb lélegzetű írások füzére, melyek gondolkodásra késztetnek az életről, a halálról, a választás szabadságáról, az elvesztett és a megtalált szerelemről. Egyik történet humoros, a másik komoly, de mindegyik azt kutatja, milyen igazán élni. Arra biztatnak, hogy igyekezzünk álmainkat életünk valóságává tenni, s a Személyes Történetünket soha ne veszítsük szem elől.

Pierre La Mure - Moulin ​Rouge
Toulouse-Lautrec ​élete - aki gyermekkorában nyomorékká vált, s aki csak mérhetetlen akaraterejének és szívósságának köszönhette, hogy kivételes művészi képességeit ki tudta bontakoztatni - valóban hálás téma a regényírónak. S Pierre la Mure kezén nem sikkad el az a lehetőség, amelyet témája nyújt: színes meseszövés, jó karakterábrázoló készséges, éles szeme, amely felfedezi a századvégi párizsi élet jellegzetes vonásait, együttérzése, melyen nyomon kíséri könyve hősének küzdelmes fejlődését - mindez biztosítja, hogy az olvasó érdeklődése nem lankad. A Montmartre, a műtermek, az éjszakai mulatók életét - amelynek művészi ábrázolása oly döntő hangsúllyal szerepel Toulouse-Lautrec életművében - a könyv szerzője a regényíró eszközeivel állítja elénk. De eközben módot talál arra is, hogy az akkori párizsi művészeti élet egyes kiemelkedő alakjai - Vincent von Gogh, Oscar Wilde, Yvette Guilbert, Sarah Bernhardt, Emile Zola és mások - itt-ott felbukkanjanak a könyv lapjain.

Cserje Zsuzsa - Pécsi ​Sándor
Részlet ​a könyvből: „A Pécsi családi név. De nem cs-vel, hanem ch-val írják. A Péchyt én póriasítottam Pécsire - közismert álszerénységem okából... Különben családunk Eperjes környékéről, Pécsújfalu községből származik... A kassai Miklós-börtönben találtam is egy körözvényt, Emerich Péchy aláírással. Ez az ősöm valami Habsburg-párti pernahajder kapitány lehetett. A körözvényben ugyanis megtiltotta Eperjes férfilakosságának, hogy Kossuth-szakállt, pakompartot s egyéb hazafias szőrzetet viseljen. Legyen békétlen haló porában"

Zalatnay Sarolta - A ​100 millió igaz története
Tényfeltáró ​dokumentum könyvemben az elmúlt három év eseményeire és a sajtó támadásaira válaszolok. Egy rockénekesnő APEH felé történő adóbevallása populáris változatban. Az ÜGYRŐL többek között Gór Nagy Mária,Som Lajos,Pataki Attila,Ungár Anikó,Hernádi Gyula,Verebes István,Soma,Dévényi Tibor,Brian May,Ciccolina (A POLITIKUSOKAT KI NE HAGYJUK) nyilatkoznak.

Stoner
elérhető
67

John Williams - Stoner
Ötven ​évvel azután, hogy John Williams írt az ügynökének, a Stoner bestseller lett. Teljesen váratlanul. Bestseller Európa-szerte. Maguk a kiadók sem értik. Bestseller a szó legtisztább értelmében - az a fajta, amely úgy születik, hogy az olvasók adják szájról szájra. ,,Csodás felfedezés mindazoknak, akik szeretik az irodalmat." Ian McEwan ,,Briliáns, gyönyörű, hajthatatlanul szomorú, bölcs és elegáns regény." Nick Hornby ,,Ilyen fantasztikus regénnyel ritkán találkozni az életben." Tom Hanks A történetről: William Stoner tizenkilenc évesen beiratkozik a Missouri Egyetem agrártudományi karára. Később tanár lesz ugyanott. Rosszul nősül. Csendes, észrevétlen életet él, és halála után ritkán jut eszébe kollégáinak. A Stoner univerzális értékű történetet tár elénk: őszintén, részvéttel, átható erővel. Az ember konfliktusairól, kudarcairól és diadalairól mesél, a szürke hétköznapokról, amelyeket nem szokott megörökíteni a történetírás. Az egyedi élet jelentőségének állít emléket. Páratlan olvasmány, dicshimnusza az irodalom erejének, olyan regény, amelynek minden mondatát élvezni kell.

Ambrózy Ágoston - Carmencita
Bizet ​életregénye, 1961 Berlinben német nyelven is megjelent 1968-ban

Gál György Sándor - Titánok
A ​szerző mondja regényéről: "Főiskolás korom óta foglalkoztat a téma: Beethoven és a forradalmi Európa. Összegyűjtöttem mindent, ami fellelhető volt: partitúrákat, életrajzi műveket, az emberről, a muzsikusról, a szerelmesről, a forradalmárról, a gondolkodóról. A második világháború vihara után előlről kellett kezdenem az egészet. Könyveim eltüntek mind, de megmaradt a harminckét Beethoven szonáta. Körülzsongtak ismét az Appassionata melódiái, hallottam megint a Hammerklavier pörölycsapásait, a konok akkord-zakatolást, ahogy a Waldstein szonáta indul... Újra kezdtek benépesedni a kéziratpapírosok. Együtt láttam őket: Mirabau-t, Napóleont, Metternichet, Kaunitz őexellenciáját, Marie Antoinette-et, a Halhatatlan Kedvest, Goethét - és Beethovent! Egy titáni korszak óriásait. Azt kérdi tőlem az olvasó: szeretem-e ezt a regényt? Hogyne szeretném. Legnehezebb esztendőimben ez jelentette a megtalált életcélt, az újra magamhoz ölelt életet."

Dallos Sándor - A ​nap szerelmese
Munkácsy ​Mihály, a legnagyobb magyar festő regényes életrajzának első része ez a könyv. Nehéz fiatalsága, pályakezdő éveinek viszontagságai összegződnek e kötetben, bemutatva a századvégi magyar Alföld világát, a polgárosodó főváros forgatagát, a bécsi festőiskolát. Szinte népmesehősként indul el életútján a kis asztalosinas. Pályája töretlenül ível felfelé, mégis már ebben a kötetben felsejlenek a tragédiák, amelyek egész életútján ott sötétednek. Hite, energiája, a szépség utáni vágya, tehetsége azonban elpusztíthatatlan, a tragédiák is művészete kiteljesedésének eszközei.

Harsányi Zsolt - Magyar ​rapszódia
A ​Magyar rapszódia Harsányi Zsolt életrajzi regénye. A gyermekkortól a halálos ágyig kíséri nyomon Liszt életét, s kereteként megrajzolja a viharos tizenkilencedik századot. A regényben megelevenedik a kor művészvilága - Chopin, Wagner, Geroge Sand, Berlioz, Schumann, Munkácsy, Erkel életének egy-egy pillanata, szakasza fonódik Liszt sorsába-, s a szórakoztató, fordulatos regények kedvelői megismerkedhetnek a Liszt-művek keletkezésének történetével is.

Kertész Erzsébet - Kossuth ​Zsuzsanna
A ​Kossuth család életébe már jóval a szabadságharc előtt beleszólt a történelem. Zsuzsanna, bátyja révén, egész fiatalon megismerkedett kora égető problémáival. Míg más fiatal lány bálozott, ő a _Törvényhatósági Tudósítások_ kis szerkesztőségi szobájában Kossuth Lajos valóságos "titoknokaként" buzgólkodott. A szabadságharc idején mint a tábori kórházak főápolónője fáradhatatlanul járta az országot. Férje elvesztése csak rövid időre bénította meg, bátyja hívó szavára vállalta a nagy felelősséggel, sok gonddal járó feladatot. A világosi fegyverletétel után többször bebörtönözték, végül emigrálnia kellett. Brüsszelben, majd később New Yorkban, még betegen is ő gondoskodott családjáról. Az erős egyéniségeket a sors gyakran próbára teszi. Életében a legnagyobb tragédiát talán mégis az jelentette, hogy Kossuth sohasem bocsátotta meg a sikertelen Makk-féle összeesküvésben való részvételét, és Zsuzsannát tette érte felelőssé. A jellemükben oly sok hasonlatosságot mutató testvérpár kapcsolatának ábrázolása külön érdeme az életrajznak.

Jeffrey Archer - A ​dicsőség ösvényein
George ​Malloryt, a legendás angol hegymászót már gyermekkora óta csillapíthatatlan vágy hajtja, hogy megmásszon minden sziklát, dombot, hegyet - vagy éppen az iskolát körülvevő magas kőfalat, ha a szükség úgy kívánja. Franciaországban járva a fiatal Mallory az Eiffel-toronyra kapaszkodik fel - egészen addig, amíg a csendőrség az útját nem állja. Életében minden akadályt a hegymászással küzd le: még szíve hölgyét is ennek köszönhetően szerzi meg. Egyetlen meghódítandó feladat áll már csupán előtte, egy hegy, amelyet meg kell másznia ahhoz, hogy kalandot vágyó lelke megnyugodhasson: a Mount Everest. Mallory szenvedélyesen áhítozik arra, hogy elsőként állhasson fel a világ legmagasabb pontjára. Ez az álma pedig megvalósulni látszik, amikor a Királyi Földrajzi Társaság expedíciót hirdet a Mount Everest megmászására… De vajon Mallory képes lesz-e legyőzni élete legnagyobb démonát? Jeffrey Archer (A vörös király, Párbaj, Tékozló lány, Légvonalban, Se több, se kevesebb, Becsületbeli ügy) George Mallory regényes életrajzában arra a több évtizedes kérdésre keresi a választ a tőle megszokott, lenyűgözően izgalmas formában, vajon a neves hegymászó volt-e az első angol, aki világ tetejére állhatott.

Miskolczi Miklós - Velem ​üzentek
Miskolczi ​Miklós könyve különböző témájú riportokon, hiteles emberi sorsok bemutatásán keresztül vall Dunaújváros születéséről, negyedszázados múltjáról, de főként jelenéről, annak az embernek a szenvedélyességével, aki személyes sorsával is kapcsolódott a város születéséhez (egyike volt azoknak a lelkes fiataloknak, akik önként vállalták, hogy részt vesznek a nagyszabású építkezések munkálataiban), átélte a hatalmas erőfeszítések korszakát, s a város sorsához ma is ezernyi szál fűzi. Dunaújváros mai társadalmát vizsgálva reális képekben tárja fel a munkások életét, a lakáskérdést, a fiatalok vágyait, problémáit, mindenütt tényszerű adatokkal alátámasztva megállapításait. Nem idealizál - munkájával a város történelmi önismeretéhez kíván hozzájárulni. A kötetet változatos fénykép-illusztrációk egészítik ki.

Barát Endre - Élt ​harminchárom évet
Paál ​Lászlónak, a festőművésznek első találkozása a szerelemmel másként is történhetett, a 48-as múlt emléke másként is eljuthatott hozzá, nemcsak a vértanúk koldussá lett hóhérján keresztül - ez a könyv azonban regény, s közelebb viszi az olvasót a magyar "barbizoni", Monsieur Paál, a plein-air tájképfestés kiváló alakja, a charentoni klinika tragikus-fiatalon elhunyt betege művészetéhez. Egy zaklatott lelkivilágú, hányatott sorsú egyéniség képe bontakozik ki a kiegyezés előtti évek Erdélyének és a kommün Párizsának háttere előtt. A festészet forradalmának évtizedei ezek, s a "barbizoniak", köztük Paál László munkássága, ennek egyik győztes csatája. Bizonyítékként szolgáljon a regényt illusztráló nyolc színes reprodukció Paál szép és jellegzetes erdőrészleteivel.

Herczeg Ferenc - Pro ​Libertate!
Herczeg ​Ferenc (1863-1954) a két világháború között a "hivatalos" Magyarország legrangosabbnak tekintett írója volt, aki az _Új Idők_ szerkesztőjeként fél évszázadon át nagy hatást gyakorolt a polgári közízlésre. Meséi, erkölcsrajzai, drámái, társadalmi és történelmi regényei részben Jókai és Mikszáth nyomán haladnak, de a romantikus és anekdotikus előadásmód nála konzervatív világnézettel párosul. Történelmi regényei, így a _Pogányok, Az Élet kapuja, A fogyó hold_ vagy _A hét sváb_ ma is színes, szórakoztató olvasmányok, s ilyen értelemben jelentős műve a _Pro Libertate!_, II. Rákóczi Ferenc életregénye. Az író mozgalmas, romantikus képet fest a kuruckorról, nagyszabású történelmi tablójában megmutatja a szabadságharc főszereplőinek lélektani motívumait, s a bukásban oly nagy szerepet játszó politikai erők izgalmas és sokszor alattomos játékát. A nagy fejedelem nemes, vonzó, tiszta alakja számos írót ihletett meg, Herczeg regényében a kisgyermekkortól kezdve egészen Rodostóig kísérhetjük lélekben Rákóczit. Emlékezetesek maradnak a bécsi Burg, a Napkirály udvarának vagy a török Portának fényei és árnyai, s Herczeg lendületesen, mindig érdekfeszítően mozgatja regényének rengeteg szereplőjét. Ennek a könnyű kézzel írt életregénynek elolvasása mintegy átismételteti velünk a Rákóczi-szabadságharc történetét és legfőbb tanulságait, rendszerbe foglal egy felemelő és tragikus történelmi kort, s talán kedvet ébreszt mindenkiben, hogy más művek alapján is elmélyedjen e feledhetetlen kor magyar históriájában.

Passuth László - Édenkert ​az óceánban
Bougainville ​a XVIII. század francia történelmének egyik legjellegzetesebb alakja. Pompadour asszony kegyence, a főurak üldözöttje, XVI. Lajos védelmezője, a forradalom tengernagya - és közben a kanadai indián-háború hőse, a Föld első francia körülhajózója, az Akadémia halhatatlanja, világhírű író, a sors kegyeltje... Passuth László róla írt könyve ellentmondásos kort és fényes életet vetít elénk, az életmű középpontjába helyezve a humanista tudóskatona világkörüli útját, és annak is közepébe Tahiti felfedezését. Bougainville ugyanis az első fehér emberek egyike, aki lábát e legendás hírű szigetre tette, s tapasztalatai alapján elnevezte Cytherea (Venus) szigetének.

Charles Dickens - David ​Copperfield I-II.
"Úgy ​vélem, nincs ember a világon, aki annyira hinne ebben a történetben, mint én, amikor írtam"- vallja könyvéről a szerző az 1850-ben megjelent első kiadás előszavában. Másutt pedig így ír: "...valamennyi könyvem közül ezt szeretem a legjobban." S ezt érzi az olvasó minden sorából: megmosolyogtat és könnyekre fakaszt, mert sugárzik belőle az érzelem, az átélés őszintesége. Önéletrajzi regénynek szokták nevezni, de nem egészen az. Életének csak néhány emlékezetes mozzanatát szőtte bele Dickens: gyermekkori emlékeit, a cipőpasztagyárban és az iskolában töltött évek keserves élményeit, látogatását apjánál az adósok börtönében, amiből a halhatatlan Micawber úr és viselt dolgai születtek, jogászkodását, parlamenti tudósítói pályafutását és íróvá cseperedését. Dickens a szív írója. S mindezek felett a David Copperfield-ben az. Sehol másutt nem fejezi ki annyira szeretetét, gyűlöletét, örömét, bánatát, gazdag érzésvilágát, mint itt. Ebben a műben minden tárgy él, emberi módon vesz részt az érzelemben, minden bútorról, szobasarokról tudjuk, jó-e vagy rossz, a szeretendő vagy a gyűlöletes dolgok rendjébe tartozik-e.

Karel Schulz - Kőbe ​zárt fájdalom
"Az ​életrajzi regény a reneszánsz világába vezeti az olvasót. Gyermekkorától követi nyomon a művész életútját: Firenze, a Mediciek, legfőként Lorenzo Magnifico udvara hagy mély nyomot a gyermekifjú lelkén. A Mediciek bukása után Róma következik, itt alkotja a Pietát, majd újra és újra visszatér Firenzébe. Élete nagy szerelmi élményétől felzaklatva, gyötrelmes tépelődések közepette faragja ki Dávid szobrát, majd pápai meghívásra végleg Rómában telepszik le, s hozzákezd II. Gyula pápa síremlékének elkészítéséhez - itt ér véget a regény. Michelangelo legviharosabb, legkalandosabb, szenvedélyektől zaklatott ifjú éveinek leírását hatalmas történelmi tablóba ágyazza az író."

Covers_21942
elérhető
0

Alfred Amenda - Eroica
1827. ​március 26-án halt meg Ludwig van Beethoven, a zenetörténet egyik legnagyobb alakja. Grillparzernek a temetésen elhangzott gyászbeszédéből idézünk: "Művész volt -, ki állhat meg mellette? Mint a behemót a tengereket, úgy száguldotta be művészetének határait. A galambbúgástól egészen a mennydörgésig, a mesterség agyafúrtan kifinomult műfogásaitól addig a félelmes határig, ahol a formába kötött szellemharcos természeti erők alaktalan önkényévé alakul, mindent felmért, mindent megragadott. Aki utána jön, nem folytathat, hanem elölről kell kezdenie mindent, mert elődje csak ott állott meg, ahol a művészet maga véget ér. - Az érzelem túlsága kitér az érzelem elől. Beethoven kerülte a világot, mert a maga szeretettel teli kedélyében nem talált rá fegyvert, hogy szembeszállhasson vele. Elvonult az emberek elől, miután mindenét nekik adta és semmit sem kapott érte. Magányos maradt, mert nem talált másik énjére. De sírjáig megőrizte emberséges szívét minden ember számára, atyai jóságát az övéinek, tehetségét az egész világ üdvére. Így élt, így halt meg s így fog élni minden időkben." Beethoven küzdelmekben és szenvedésekben gazdag életét, remekműveinek születését és fogadtatását, eseményekben gazdag korát tárja elénk Alfred Amenda regénye.

Khaled Hosseini - Egyezer ​tündöklő nap
Afganisztán, ​80-as évek. A perzsa kultúra egykori bölcsőjének életét ellehetetleníti a terror és a háború. Két nő: Marjam és Leila. Marjam a társadalomból kivetett törvényen kívüliként születik, s kamaszkorában még azt a kevés szeretetet is megvonja tőle a sors, amit gyerekként még megkapott. Leilára akár boldogság is várna, ha életét nem forgatná fel mindenestől a véres háború. A két nőt közel hozza egymáshoz a szenvedés és a szeretett emberek elvesztése, sorsuk összefonódik a kegyetlen férfivilágban. A Papírsárkányok című világhírű regény szerzője az afgán történelem harminc évnyi krónikájába ágyazza a szívszorító történetet szeretetről, szerelemről és egy hihetetlen tettekre sarkalló önfeláldozó barátságról. Khaled Hosseini új regényében megdöbbentő képet fest a tálib uralom alatt sínylődő Afganisztánról, miközben páratlan érzékenységgel ábrázolja a női sorsokat.

Barát Endre - Boszorkánytánc
Százharminchét ​éve halt meg Niccoló Paganini, minden idők legcsodálatosabb hegedűművésze. Kortársai "az ördög hegedűsének", a "genovai varázslónak" nevezték. Rajongás, csodálat, irígység, gyűlölet, elragadtatás és idegenkedés vette körül. Játékának hatása nem csupán nagyszerű technikájában rejlett, hanem abban a különös lelki izgalomban, amelyet az emberekben előidézett. Halálhírét a zenei világ mély megrendüléssel fogadta. A lapok hónapokon át írták megemlékezéseiket a nagyszerű újítóról, aki lenyűgöző technikájával, érzéseinek végtelen skálájával, szilaj lendületével, személyiségének szuggesztív erejével bámulatba ejtette Európa hangversenylátogató közönségét. Barát Endre drámai megjelenítéssel, átéléssel kelti életre Paganini alakját; küzdelmeit, sorsának meglepő fordulatait a történelem sodrásában mutatja be az olvasónak. A megtörtént események hű leírásán túl, regénye költői újjáteremtése annak, ami Paganini érzésvilágában lezajlott, s ami a valóságban megtörténhetett vele.

Harsányi Zsolt - Ember ​küzdj'...
Madách ​Imrének, Az ember tragédiája szerzőjének élettörténetét írta meg Ember küzdj'... című regényében Harsányi Zsolt (1887-1943), a magyar szórakoztató irodalom neves művelője. Az Ember küzdj'... - mint alcíme mondja: "Madách életének regénye" - nem készült ismeretterjesztő, még kevésbé tudományos célzattal. A nagy magyar író életének legfontosabb eseményei peregnek le szemünk előtt, Harsányi azt emeli ki, ami izgalmas, ami egy életregényt vonzóvá és olvasmányossá tehet: Madách szerelmét Fráter Erzsi iránt, boldognak induló, de csakhamar összeomló házasságát, részvételét a negyvennyolcas eseményekben, a börtönben töltött hónapokat, későbbi szerelmeit, irodalmi műveinek, közöttük Az ember tragédiájának a keletkezését. A történet háttereként a XIX. század magyar életéről kapunk - ha nem is mindenben hiteles és nem mindig történelmileg hű, de mindenesetre vonzó - képet; a nógrádi nemesség, a magyar arisztokrácia, a megyei élet, az országgyűlés, a kor új, haladó eszméinek feltűnése, a szabadságharc, az utána következő abszolutizmus, majd a kiegyezés: ezekből a kockákból áll össze a múlt század valóságos filmje. Érdekesen rajzolja meg Harsányi Az ember tragédiája szerzőjének arcképét. Rendkívül plasztikus a többi szereplő alakja is: Fráter Erzsié, Madách Imre édesanyjáé, testvéreié, Szontágh Pálé, utolsó szerelméé, Borkáé stb. Képek, arcok, alakok hosszú sora vonul el előttünk ebben a regényben. Harsányinak ez a műve - akárcsak többi életrajzi regénye, mint a Magyar rapszódia, az Ecce homo, a Szegény János az Élni jó - a harmincas és negyvenes évek olvasóközönségének széles rétegeit hódította meg, elsősorban - annak is készült -, ez pedig eleve feleslegessé tette a komolyabb elmélyülést és szigorúbb esztétikai követelmények tiszteletben tartását. Tagadhatatlan azonban, hogy az Ember küzdj'... harmincnyolc évvel keletkezése után is frissen hat; az ügyes meseszövés, a szerző emberismerete, eleven, színes stílusa, párbeszédeinek természetessége, könnyed hangja ma is kedves olvasmánnyá teszi művét. Érdemes megemlíteni, hogy nyugati nyelveken újabban egymás után jelennek meg s nagy sikert aratnak Harsányi könyvei. Azzal, hogy Harsányinak ezt a regényét besoroltuk szórakoztató könyveink közé, Zilahy Lajos, Margaret Mitchell, Erdős Renée, Cronin művei mellé, kiegészítjük a sorozatot, mely eddig is szép sikereket ért el s vált népszerűvé idehaza és külföldön egyaránt. Reméljük, az olvasók ezt a művet is oly érdeklődéssel fogadják, mint a Halálos tavaszt, az Elfújta a szelet vagy a Réztábla a kapu alatt című regényt.

David Weiss - Meztelenül ​jöttem
Aki ​nyolc éves volt 1848-ban, és az első világháború idején halt meg, annak az élete akkor is regényes, ha történetesen nem korának legnagyobb szobrásza. Auguste Rodin nem volt simulékony ember, nyers modorával és szenvedélyes művészi megszállottságával nem tette könnyűvé az életét azoknak, akik kapcsolatban állottak vele. Alkotásai olyanok, mintha vihar korbácsolná őket, és ezt nem volt könnyű elfogadtatni sem az akadémikus, sem a polgári közízléssel. Nem adta be a derekát, győzött, de nagy árat fizetett érte: az életét is szakadatlan belső vihar dúlta. Mint szobrai, oly súlyosak életének az eseményei is: szerelmei, barátságai, egyre merészebb művészi vállalkozásai. Az olvasó egy nagy korszak súlyos egyéniségéről kap dokumentum értékű éles képet.

Jeffrey Archer - Légvonalban
Légvonalban ​csupán pár lépés választja el a felkapott Chelsea-negyedet az East Endtől, London legszegényebb városrészétől, ahol Charlie Trumper fantasztikus karriertörténete kezdődik. A nagyapja zöldségesbódéját megöröklő kisfiú álma, hogy felépítse a világ legnagyobb áruházát, ahol mindent meg lehet vásárolni. Időközben azonban kitör az első világháború, s Charlie önkéntesnek jelentkezik. Ettől kezdve szerencsés és tragikus fordulatok váltakozva irányítják életét. Szerelme, barátai és bosszúéhes ellenségei emberpróbáló évek során segítik vagy éppen akadályozzák Charlie-t álma megvalósításában. Jeffrey Archer főhősét három földrészen követhetjük nyomon, miközben a 20. század történelmi viharaiban hánykolódik. Vajon a szegény kisfiúból ambiciózus férfivá érő Charlie-nak sikerül elérnie élete célját?

Fajth Tibor - Fejedelmek ​lantosa - Bakfark Bálint életének regénye
Fajth ​Tibor nevét igen jól ismeri a magyar olvasóközönség, ha nem is mint szépíróét. Olaszországot és Velencét ismertető útikönyvei sok-sok kiadásban jelentek meg és vezették Itália látogatóit a városok épületei, múzeumai és műalkotásai közt. Első regénye egyben az utolsó is a sors kegyetlen játéka folytán. A Bakfark-regény nyomdai munkálatai közben Fajth Tibor távozott az élők sorából. Regénye azonban csak tényszerűen "első kísérlet", minőségére nézve nem. Kiforrott írói készség, jó regényszerkesztő képesség jellemzi könyvét. S nem utolsósorban az a nagy humanista műveltség, a művészetek, az irodalom, a műalkotások és a történelem alapos ismerete, amely útikönyveit is kiemeli a hasonló munkák sorából. Igaz, hogy a tárgya önmagában is ideális regénytéma. A "fejedelmek lantosa", Bakfark Bálint élete - mint általában igen sok XVI. századi művészé - telve van regényes, kalandos, izgalmas eseményekkel. Ifjúsága a mohácsi vész körüli idők Erdélyében zajlik, Szapolyai János erdélyi vajda udvari zenésze lesz. Karrierje előbb Olaszországba viszi, itt tökéletesíti tudását, majd III. Henrik és a szép Diane de Poitiers Franciaországát hódítja meg. Java férfikora Lengyelországban telik el, Zsigmond király nagyhatalmú bizalmasa és muzsikusa, de kémkedéssel gyanúsítják, s mindent hátrahagyva kell menekülnie. Útjának vége visszaviszi Padovába, ahol 1576-ban elragadja a pestis. A regényes életút - amelynek valódi és nagyon is elképzelhető eseményeit a regény jól kihasználja - nagy jelentőségű művész útja. Bakfark a lantművészet és az önálló lantkompozíció egyik úttörője. Lengyel földön ma is él a közmondás: "Bakfark után nyúlni a lanthoz...", mint a felesleges erőfeszítés kifejezése. A regény különös érdeklődésre tarthat számot most, a kibontakozó magyarországi Bakfark-renaissance idején.

Samuel Grandjean - Phyllis Garlick - Orano: ​egy vak fiú története / Fény tör be a sötétségbe
Samuel ​Grandjean - Orano - Fény tör be a sötétségbe.... Egy vak fiú élettörténete. Ebben a világban ezernyi olyan gyermek él, aki mindenét odaadná egy kis szeretetért cserébe. Ezek egyike volt Orano. E könyv szerzője, a vak Orano személyes jó barátja, sokszor és hosszan beszélgetett vele, és hallgatta történetét. Itt pedig elmondja, mi mindent érezhet az olyan ember, aki szüntelenül sötétségben él. Phyllis Garlick - Fény tör be a sötétségbe A vak és siket Helen Keller életéből. Helent, Isten a maga eszközeként használja, hogy azoknak, akik sötétségben élnek, a világosság útját megmutassa.

Luca Cognolato - Silvia Del Francia - A ​láthatatlan hős / Franco Perlasca visszaemlékezésével
Van ​egy gyönyörű zsidó legenda, mely szerint Isten azért nem pusztítja el a világot, noha az tele van gonoszsággal, mert az emberi történelem minden pillanatában él a földön harminchat igaz ember - olyan férfiak és nők, akik egyszerűen nem tűrik az igazságtalanságot. Senki sem tudja a nevüket, és ők sem tudják magukról, hogy az igazak közé tartoznak. Giorgio Perlasca is ilyen Igaz Ember volt. Ebben a fiataloknak szóló regényben megelevenedik a történelem egyik legembertelenebb időszaka: 1944-45. Miközben a szovjet csapatok nyugat felé törnek előre, a fővárosban rekedt zsidókat az éhség és a hideg mellett a német és magyar nácik esztelen támadásai tizedelik. Ekkor egy olasz húskereskedő elhalasztja saját hazautazását azért, hogy annyi embert mentsen meg, amennyit csak tud.Amikor a spanyol nagykövet elhagyja a várost, úgy tűnik, a követség oltalma alatt álló zsidók számára elveszett minden remény. Nincs más hátra, Perlasca megpróbálja megmenteni őket, ehhez azonban egy utolsó, elképesztő, hihetetlenül kockázatos hazugságra van szükség... Végül 5 200 zsidót sikerült megmentenie. Budapesten.

Gáspár Margit - Láthatatlan ​királyság
"Édesanyám ​a sarki eszpresszóban várt. Mikor meglátta, hogy lánya sugárzó arccal közeledik, boldogan összecsapta a kezét: - Elfogadták a darabodat! - Nem, visszaadták - ujjongtam. - De hát akkor... minek örülsz? - Képzeld, találkoztam azzal az emberrel, aki tökéletesen nekem való! - Te megőrültél - állapította meg tompa döbbenettel. - Hiszen életedben először láttad! - Hidd el, megtaláltam az igazit." A Láthatatlan Királyságnak csak két lakója van. Hogyan is kapcsolódhatott össze életük? Az egybeforrásig ellentétes koordináta-rendszerekhez igazodtak. Csillagtávolban egymástól. Emberi számítás szerint sosem találkozhattak volna a két világháború közötti Magyarországon. Kettőjük szövetsége, a Láthatatlan Királyság puszta létrejötte is csoda: hiszen egészen más életet élt a polgári család világot járt, művészhajlamú lánya, mint a Láthatatlan Királyság másik lakója, akinek nyolcgyermekes vidéki tanítóházaspár fiaként korán szembe kellett néznie az alföldi szegények ádáz ellenségével, a tüdőbaj veszedelmével. E találkozás, a két nagyon is eltérő környezet, "hátország", majd kettejük közös sorsának történetét nyújtja át olvasójának Gáspár Margit. Megírja saját és férje, Szűcs László életét sok érdekes, eddig fel nem dolgozott kortörténeti anyagot tartalmazó memoár keretében, amely ugyanakkor eleven érzésektől lüktető, emlékező szerelmi regény.

Barát Endre - Alvó ​Vénusz
Megpróbáltam ​egy a múlt században élt ember, egy nagy művész sorsát felidézni, életművét bemutatni. Valahogyan így próbálják kielemezni - a földre eljutott sugaraikból - égitestek anyagát, természetét a csillagászok. Színképelemzés. ... Véletlenül adódott e hasonlat, mégis találóan hangzik: hiszen a festő színeiben él. Lotz Károly fantáziája, ihlete, tudása, szenvedélye, minden érzése, indulata színek és formák kavargásban mutatkozott meg, s maradt örökül reánk, hogy feltárjuk belőle megközelítő hűséggel életsorsát. Ez a sors megkímélte nyomortól, nélkülözéstől, kortársi közönytől, mellőzéstől, mely annyi pályatársának osztályrésze volt. Életét végigkísérte a siker. Magas megbízásokkal, kitüntetésekkel halmozták el. Életének nyugalmát, látszólag, csak a heves és holtáig nem szűnő munka izgalma kavarta fel. De kevesen tudják, s ma még kevesebben tudják, hogy e nagyon boldognak és elégedettnek hitt férfi megismerte a boldogtalanság, az elégedetlenség, a kétség, az elfojtott szenvedély és az önvád gyötrődéseit is.

Csányi Vilmos - A ​tökéletesség illata
"…nem ​arról van szó, hogy sokat kell gondolkodni, hanem arról, hogy nagyon kell szeretni…" - Avilai Nagy Szent Teréz Csányi Vilmos regénye játékos szeretettel állítja elénk a XVI. századi Spanyolország egyik legkarizmatikusabb alakjának példás életét. Egyfelől hagyja szabadon beszélni Terézt, aki kora vallásháborúi és eretneküldözései miatt nem engedhette meg magának, hogy műveiben egyértelműen kifejthesse újító gondolatait és mélyen emberi kétségeit. Másfelől a vallomást közreadó Könyv képében kommentálja is a szent megkapóan őszinte monológját. Egy nő élete, aki ha komolyan vette volna Szent Pál intelmét az asszonyok alacsonyabb rendűségéről, sosem taníthatott vagy prédikálhatott volna, és Istent sem gondolhatta volna el a maga bájosan esendő módján. Egy nő élete, akinek lépten-nyomon akadályoztatott munkája végül az egyház újbóli felemelkedéséhez vezetett az ellenreformáció idején. Akit végül, négyszáz évvel később VI. Pál pápa első nőként az egyháztanítók sorába emelt. Egy nő, aki egyszerre volt törékeny hívő, látnok, ügyes politikus és ellenállhatatlan gyönyörűség. "Érzékeny orrom van és utálom az izzadt test szagát, nem hiszem, hogy az Úr csak a bűzlő ájtatosokat szereti. Azonkívül valamennyire ápolom is a testem, mindig veszek kicsi fiola réti virág olajat, főleg rózsa van benne meg levendula, és abból esténként néhány cseppet magamra kenek. Azt gondolom, ha az ember igyekszik belső állapotát az Úr figyelmébe ajánlani és tőle telhetően minél tökéletesebbre igazítani, akkor nem ildomos azt pállott, visszataszító foglalatban tárni elé. Kis árváim pedig büdösek, mint a görény, mert nem mosdanak."

Balassa Imre - Mozart ​regénye
Az ​ismeretterjesztés talán legkedveltebb és legnépszerűbb műfaja az életrajzi regény, amikor írói eszközökkel, de mégis valóságos tényekhez ragaszkodva ismerteti meg az író hősének életét, alkotásainak, művészi fejlődésének rugóit. Balassa Imre Mozart regénye nem ismeretlen a magyar olvasóközönség előtt. Most az új, átdolgozott, bővített kiadás remélhetőleg ismét sok olvasó számára jelent majd kellemes, szórakoztató olvasmányt.

Kis Péter Pál - Édesanyja ​szemefénye
Ki ​ne szeretne a fantázia időgépén visszaszállni a múltba? Ki ne örülne, ha találkozhatna a múlt egy-egy nevezetes személyiségével, ráadásul akkor, amikor a híres ember még gyerek volt? A Palladis Könyvkiadó 1941. évi pályázatának díjnyertes regénye az 1800-as évek Komáromába röpíti vissza olvasóját, hogy megismerkedjék a kicsit beteg, félénk, ám nemes lelkű és rendkívül tehetséges kisfiúval, aki Jókai Mór néven vált valamennyiünk kedvenc mesemondójává. A nagy író és múlt századi magyar vidék életének hiteles - és gyakran meghökkentő, kevéssé ismert - tényei észrevétlenül olvadnak bele a lebilincselő, szívet melengető történetbe.

D. Kardos Éva - Üzennek ​az évek
Első ​emlékeim nagyszüleim makói házához fűzödnek. A mi lakásunk a ház az egyemeletes ház felső szintjén volt. Az előszobát széles asztal uralta. Itt dolgozott apám két leánytestvére, varrták a kalapokat és készítették a művirágokat hozzá, a makói asszonyoknak... Lassanként engem is bevezettek a kalapos szakma rejtelmeibe, megtanultam sodorni a rózsaszirmokat, hajtogatni a kemény anyagból kivágott leveleket... Anyám arcára nem emlékszem, három éves lehettem, amikor elvált apámtól. Képzeletemben mindig vizes lepedőkkel a kezében láttam magam előtt. Ez az emlék vésődött mélyen az agyamba, amikor tüdőgyulladásban feküdtem, a s anyám nedves lepedőket borított átforrósodott testemre...

Kollekciók