Ajax-loader

'korai újkor' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Molnár József - A ​török világ emlékei Magyarországon
A ​török hódítás 150 éve kitörölhetetlen nyomokat hagyott a magyar történelemben és a köztudatban. Egy-egy épületen - az egri minarén vagy a Pécs főterén álló hajdani dzsámin - kívül a török emlékek zöme szinte ismeretlen a nagyközönség előtt. Pedig az egykorú források és ma is álló épületek egész sora tanúskodik arról, hogy törökök saját szokásainak és céljaiknak megfelelően tovább alakították, építettek a magyar városokat és falvakat. Molnár József könyve vázolja azokat a történelmi, politikai, vallási és kulturális feltételeket, amelyek hozzájárultak a török birodalom kialakulásához, és meghatározták művészetének fejlődését. Korabeli dokumentumok segítségével felvillantja a XVI-XVII. századi Buda keleties hangulatát, a fürdőkben folyó életet vagy azt a csodálatot, amelyet egy-egy pompás hadiépítmény váltott ki a nyugati utazókból és a magyar katonákból. Nemcsak a még álló épületeket elemzi beható részletességgel, hanem állításainak alátámasztására leírások, régi rajzok, metszetek alapján az elpusztult emlékekkel is megismerteti olvasóját. Az írás fotókkal és rajzokkal kiegészítve érzékletes képet ad a török világról és kevéssé ismert emlékeiről.

Victor Hugo - A ​nevető ember
A ​romantikus költészet, dráma- és regényirodalom legnagyobb francia klasszikusának hatalmas regénye a XVIII. század nemesi Angliájába vezet bennünket. Hugo színes és groteszk végletek közt csapongó képzelete viharos erővel sodorja az olvasót regényes tájakra, festői koldusnyomorba, hivalgó főúri pompába, de mindenütt az igaz emberséget, a szabadság nemes eszményeit kutatja, és egy nagy forradalmár szertelen gyűlöletét zúdítja a zsarnokság minden formájára. Victor Hugo csalhatatlan művészettel tárja fel a tragikus embersors lenyűgöző pátoszát, s a bohóctragédia hálás témája mindig megtalálja a szívünk titkos kamráihoz vezető utat, a részvét útját.

Covers_16871
elérhető
11

Ignácz Rózsa - Orsika
Arról ​a korról szól ez a regény, amikor Magyarország három részre szakadt. Európát elnyeléssel fenyegette a török hódoltatás. A Habsburgok bekebelező tervei a másik oldalról tették bizonytalanná az ország helyzetét. A fiatalság egy része új életformával igyekezett életben tartani magát ebben a nemzeti nyomorúságban. Parasztlegény is literátus emberré vált, több nyelven levelező, titkárkodó, tolmácskodó íródeákok kora ez. Koruk meggyúrta, kemény próbára tette jellemüket, ritka világos és erős fölismerését világosította meg nemzeti hovatartozásuknak. A regénybeli történet a tizenhat esztendős, árva Petheő Orsika alakja köré fonódik. Elszegényedett nemesi kisasszonyka ő, fiú módra él bácsikájánál, a komáromi várparancsnoknál. A regény azt beszéli el: a forrongó korszakban hogyan válik ez az osztályából, nemzetiségéből, vallásából és hazájából egyaránt kiszakadó, szerelemre, barátságra bátor, vívni, lovagolni tudó lány teljes emberré.

Luther Márton - Luther ​megmondja
Luther ​2014-ben megjelent – magyar nyelven az eddigi legbővebb kiadású – _Asztali beszélgetései_nek gyűjteményéből válogattunk össze egy zsebkönyvnyi gondolatot ebben a kis kötetben. A reformátor szavai elgondolkodtatnak, jókedvre derítenek, mélyíthetik hitünket és lelki életünket, bátoríthatnak az élet nehézségei közepette. Vigyük magunkkal, és lapozzuk fel, ha elcsendesedésre, vigasztalásra vagy éppen egy kiadós hahotára van szükségünk. Mindez elfér a zsebünkben e könyv formájában, de a _Luther megmondja_ Facebook-oldalon akár a telefonunk segítségével is magunkhoz vehetjük az evangélium örömhírét – lutheri humorral fűszerezve.

Szász Erzsébet - Történelem ​VI.
A ​sorozat újabb kötete a nagy földrajzi felfedezések korába kalauzolja el olvasóit. Megismertet az Európán kívüli civilizációk történetével és életmódjával, elemzi a felfedezések gazdaságra, társadalomra, kultúrára és az emberi gondolkodásra gyakorolt hatását. A reformáció megindulása és elterjedése átalakította Európát. A XVI-XVII. században kialakult az abszolutizmus, az uralkodók hivatalnokaik segítségével kormányoztak, hatalmuk egy kézben összpontosult. Ideológiai bázisul a katolikus és a protestáns egyházak tanításait is felhasználták. Ekkor jött létre a korszakot meghatározó stílus, a barokk, mely a kultúra minden területét áthatotta. A kötet ezeket a folyamatokat ábrázolja számos térkép, a rendszerezést szolgáló összefoglalók, kislexikon és országonkénti kronológia segítségével.

Péter Katalin - A ​csejtei várúrnő
A ​csejtei várúrnő mai közvéleményünkben vagy úgy él, mint koncepciós per áldozata, vagy mint öregedő, hiú asszony, aki fiatal jobbágylányok vérétől akart megfiatalodni. Valóban ilyen egyszerű lenne az igazság? A kötet az ügy kapcsán létrejött iratok segítségével keresi Báthory Erzsébet életének labirintusában a különös eset magyarázatát.

K%c3%b6z%c3%a9pkor__kora_%c3%bajkor
Középkor, ​kora újkor Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Középkor, ​kora újkor
A ​világban zajló változasok új célokat, új hangsúlyokat adtak a kilencvenes évek történelemtanításának. Gyakrabban esik szó a tanórákon a múlt mindennapjairól, életmódról, történelemformáló egyéniségekről, jogfejlődésről vagy a kultúra sokszínű világáról. Mindezek élményszerű megismeréséhez új történelmi dokumentumokra, forrásokra van szükség. A Nemzeti Tankönyvkiadó négykötetes olvasókönyv-sorozata igyekszik kiszolgálni a megváltozott igényeket. A kötetek szerzői - elhagyván az unásig ismert forrásokat - kevésbé ismert, színesebb, a kort jobban megvilágító forrásművekből válogattak. Az olvasókönyveket általános és középiskolásoknak egyaránt ajánljuk.

R. Várkonyi Ágnes - Europica ​varietas - Hungarica varietas
Mit ​tanult Erasmustól V. Károly császár és Szapolyai János király? Miért Toledóban írták alá a váradi béke egyik példányát? Mi volt Pázmány Erdély-élménye Rómában, és miféle együttműködés lehetett Bethlen Gábor, a nagy fejedelem és az esztergomi érsek között? Mikor idézte Zrínyi Miklós V. Károlyt, és miért figyelmeztették a magyar világi és egyházi főméltóság-viselők a magyar királyt és a Habsburg-császárt nagy előde példájára? Merre mehet tovább a kutató, ha az 1666-ra datált Szövetséglevélben a Zrínyi név mellett a kivakart papírra írt "Péter" mögül az ultraviola lámpa fényénél "Miklós" tűnik elő? Milyen következményekkel számolt Comenius, megtudván, hogy a vesztfáliai békéből kihagyták Csehországot? Mennyit tévedtek a béke megszerkesztői könnyelműen megfeledkezve arról, hogy ha majd a Balkánra szorítják vissza az oszmán birodalom nyugati határát, mi lesz Közép-Európával? Hogyan jött létre a béke pillanata a keresztény országok között, hogy másfél évszázados készülődés után Európa minden nemzete hullatta vérét Budavár visszafoglalásáért? Hogyan értelmezte az európai hatalmi egyensúly elvét Marlborough herceg és hogyan II. Rákóczi Ferenc fejedelem? Miért mondta Lord George Stepney, Anglia bécsi követe: annyi, mintha "fejszét fognának a fa gyökerére", hogyha az Erdélyi Fejedelemség elveszti állami önállóságával a vallásszabadságot? Miben vélte felismerni Bél Mátyás a Kárpát-medence jövőjének, az egymással keverten élő közép-európai nemzetek békéjének garanciáját? És még jó néhány hasonlóan nehéz vagy talán kényes kérdésre vázol fel válaszokat a szerző, többnyire hazai és külföldi levéltárakból újonnan feltárt források alapján. R. Várkonyi Ágnes, az ELTE Közpkori és Kora-Újkori Magyar Történeti Tanszékének egyetemi tanára több mint két évszázados folyamat kritikus csomópontjait világítja meg. Tanulmányait összefogja a közös történelem, az, amely a 16. század elejétől a 18. század első harmadáig újra meg újra egymásra rajzolta Európát és Magyarországot. A képek együttese izgalmas tabló: az önazonosságát kereső Európa, és a túlélés, a megújulás esélyeiért küzdő Magyarország kölcsönösen egymásrautaltságának története.

Barta Gábor - Vajon ​kié az ország?
Fráter ​György, a 15-16. század fordulóján élt híres erdélyi államférfi és egyházi méltóság volt, 1551-ben gyilkoltatta meg I. Ferdinánd. A pápa- hiszen egy bíboros megöletéséről és a vádlott egy Habsburg uralkodó tettének megítéléséről volt szó- szigorú vizsgálatot rendelt el. E vizsgálat során keletkezett, zömmel kiadatlan okmányok tükrében próbál a történész a közvéleményt máig izgató kérdésekre válaszolni: a három részre szakadt ország egyesítését önzetlenül szolgáló politikus vagy gátlástalan kalandor volt-e György barát? A szultánhoz, a királyhoz egyaránt hűtlen hitszegő "szolga", vagy okos taktikus? És egyáltalán: vajon kié is az ország amelyért a gyilkos küzdelem folyik?

Günter Ogger - A ​Fuggerek
Mai ​világunk kialakításában hatalmas szerepe volt egy augsburgi bankárcsaládnak, a Fuggereknek. A dinasztiát 1367-ben alapította egy szegény, vidéki takács, Hans Fugger. Alig százötven évvel később már a Német-római Birodalom vagyonának egytizede az ő kezükben volt. Pápák, királyok és császárok ostromolták őket folyamatosan újabb és újabb hitelekért, amelyeket minden esetben busás haszon ellenében folyósítottak. A Fuggerek zseniális újítók voltak. Felismerték, hogy az üzleti életben az információ a legnagyobb érték. Titkosszolgálatokat megszégyenítő hírhálózattal rendelkeztek, így sokszor már akkor lecsaptak egy-egy lehetőségre, amikor versenytársaik még nem is hallottak róla. Arra is rájöttek, hogy az információk alakításával további előnyökhöz juthatnak, és gyakorlatilag megteremtették a hírszerzést, az üzleti újságírást, de ők vezették be a hármas könyvelés rendszerét is. Rövid időn belül szinte az egész európai kereskedelem a felügyeletük alatt állt a rabszolga-kereskedelemtől a fűszerimporton át az egyházi feloldozást adó búcsúcédulák terjesztéséig. Egy idő után rájöttek, hogy a bányászatban milyen hatalmas profit rejlik, ezért a teljes bányaipart igyekeztek az irányításuk alá vonni. Mindenhol megjelentek, ahol pénzt szimatoltak. Európa összes nagyobb városában nyitottak kirendeltségeket, de jelen voltak Amerikában és Afrikában is. Ugyanakkor ők alapították 1514-ben Augsburgban a világ első szociális települését - mely a mai napig működik - szegény, katolikus vallású, augsburgi polgárok számára. Az ott lakóktól mai értéken számolva évi 0.88 euró bérleti díjat kérnek, ezen felül elvárják, hogy az alapítványtevő és családtagjai lelki üdvéért mindennap mondjanak el három imát: egy hiszekegyet, egy miatyánkot és egy üdvözlégyet. A maga korában Anton Fuggert a világ leggazdagabb emberének tartották, családjuk igazi nemzetközi hatalmassággá vált, de könyörtelen üzletpolitikájuk és mérhetetlen kapzsiságuk rengeteg ellenséget szerzett nekik. Társadalmi megítélésüket jól példázza, hogy a magyar nyelv "fukar" szava a család nevéből ered. Mottónak az alábbi mondatot választották: "Addig akarok pénzt keresni, amíg tudok!"

Victoria Holt - Ellenségem ​a királynő
E ​regény két meghatározó tizenhatodik századi nő történetét meséli el - egyik Lettice Knollys, a történet mesélője, a Boleyn ágon keresztül Erzsébet királynő rokona -, a másik maga Erzsébet. Erzsébet trónra kerülésével hozzátartozóit pozícióba kívánta helyezni. Lettice az udvartartásban kapott tisztséget, s így közeli kapcsolatba került a királynővel. A két nő hosszú, keserű rivalizálása - akik ugyanazt a férfit szerették -, még Essex tragédiáját követően sem ért véget, s csak Erzsébet halálával fejeződött be. A szerző létező történelmi személyek életének kevéssé ismert drámai részleteit dolgozta fel hallhatatlan érdekes regényében.

Bitskey István - Hitviták ​tüzében
Luther ​Márton fellépéséről és a reformáció magyarországi megjelenését feldolgozó könyv a Magyar História sorozatból

Morus Tamás - Utópia
_„Valódi ​aranykönyvecske, nem kevésbé üdvös, mint amilyen mulattató a LEGJOBB ÁLLAMFORMÁRÓL és az újonnan fölfedezett Utópia, azaz Sehol nevezetű szigetről. Írta a híres és ékes szavú MORUS TAMÁS, nemes London városának polgára és főbírája.”_ E szavakkal kezdődik Thomas More (1478–1535), azaz Morus Tamás 1516-ban kiadott, műfajteremtő _Utópiá_ja. A szerző fenti témamegjelölése azonban – nyilván szándékosan – meglehetősen pontatlan, hiszen az _Utópia_ mindenekelőtt a Morus korabeli Angliáról szól, s benne a XVI. századi angol társadalmi és politikai viszonyok kritikája éppoly hangsúlyosan jelenik meg, mint az ideális államnak lefestett, példaképként ajánlott Sehol sziget leírása. Számos jel árulkodik Utópia és Anglia „azonosságáról”: mindkettő szigetország, Utópia 54 városa Anglia 54 grófságának felel meg, az utópiabeli Szárazfolyó leírása pontosan ráillik a Temzére is, stb. A hasonlóságok azonban itt – a földrajznál – véget is érnek, hiszen a seholszigetiek társadalmi berendezkedése messze fölötte áll annak a Morus korabeli Angliáénak, amelyek a feudális abszolutizmus és a tőkés termelés korai formáinak együttélése jellemzett. Az Erasmusszal szoros baráti kapcsolatot ápoló Morus, akinek már az apja is kiváló ügyvéd, majd bíró volt, előbb ügyvédként, később pedig magas rangú politikusként tevékenykedett hazájában, de mindvégig, még a vérpadon is hű maradt elveihez, a humanizmus értékeihez. A humanisták tagadták az eredendő bűn dogmáját, és hittek az ember és a világ korlátlan tökéletesedésének eszméjében. Ezért született meg Morus _Utópiá_ja is, jóllehet maga a szerző úgy vélte, egyelőre nincs sok esély az ideális társadalom megvalósulására: _„Sok olyan dolog van a seholszigetiek államában, amit mifelénk is szeretnék látni. De alig remélem!”_

Nagy László - Erdélyi ​boszorkányperek
Erdélyt ​nem azért nevezték a kortársak Tündérországnak, mert tündérien szép, hanem politikai állhatatlansága, belvillongásai miatt. Ezek után nem csodálható, hogy Bethlen Gábornak a Báthory-rokonság három "villó tündére" ellen indított boszorkánypere feltehetően fiskális per volt, céljuk pedig a nagy fejedelem birtokszerzési vágya, szinte bizonyosan államérdekből. S a három "boszorkány"? Dengeleghyné Török Kata, Imreffiné Iffju Kata és a bűbájos (tehát boszorkányos) Báthory Anna? Valóban vétkesek lettek volna vérfertőző paráznaságban és egyéb iszonyú bűnökben? S ha igen, miként menekülhettek meg a máglyahaláltól? Nagy László könyvének egyik nagy értéke, hogy szembesíti a történelmi tényeket Móricz Zsigmond és más regényírók adataival, egyúttal pedig felvázolja, milyen lehetett a két Gábor, Bethlen és az ifjú Gábris vitéz kapcsolata "az magyar romlásnak századában". Magyar- és Erdélyország története a háttér, amíg az előtérben egy-egy szemvillanásnyira elibénk libben a förtelmes bűnökkel vádolt három szépasszony ködalakja.

Edwin O. Reischauer - Japán ​története
A ​Maecenas Könyvkiadó folytatja ún. "egykötetes" országtörténet-sorozatát. Anglia, Németország, Olaszország, Franciaország és Kína után ismét egy jelentős hatalom történetével jelentkezünk, Japánéval. Az amerikai szerző a Japánnal kapcsolatos kutatások terén abszolút szaktekintély, Japánban született, ott is nevelkedett, majd hosszú ideig ő volt az USA tokiói nagykövete. Később a Harvardon oktatott. A Japán története olvasmányos, sodró, izgalmas és precíz tanulmány. A könyv olvastán a Japánt övező misztikum számos rejtélye feltárul az Olvasó előtt, de az ázsiai szuperhatalom politikai, gazdasági és kulturális sokszínűségének ősi varázsa továbbra is lenyűgöző marad. Modern vagy feudális politikai rendszer működik a szigetországban? Él-e, vagy már a múlté a nevezetes szamuráj tradíció? Mekkora az állam szerepe a japán gazdaságban? Hogyan él ma az átlag japán család? Minderre - és sok egyébre - válaszul szolgál a Japán története, midőn végigkalauzolja az Olvasót egy több ezer éves civilizáció fontos állomásain.

C. J. Sansom - Egy ​bűnös siralmai
VIII. ​Henrik napjai meg vannak számlálva, és udvartartásában egy gyújtó hatású kézirat kelt elfojthatatlan ellentéteket. 1546 nyarán VIII. Henriket már kínzó fájdalmak gyötrik - a királynak legfeljebb hónapjai lehetnek hátra. Udvarában a katolikus hitelveket valló és a vallási reformokkal rokonszenvező tanácsosok között mindenre elszánt harc bontakozik ki a hatalomért. Miközben London utcáin hajtóvadászat folyik az eretnekek után, és a vallási radikálisok máglyahalált halnak hitükért, a katolikus udvaroncok csoportja megpróbálja megbuktatni Henrik hatodik feleségét - és Matthew Shardlake régi pártfogóját - Parr Katalint. Bár Shardlake-et még mindig kísérti az egy évvel korábbi halálos veszedelem emléke, azonnal a tettek mezejére lép, amikor a kétsegbeesett királyné a Whitehall palotába hívja, és a segítségét kéri egy veszélyes kézirat felkutatásában. A királyné írása, az _Egy bűnös siralmai_ olyannyira radikális eszméket fogalmaz meg, hogy ha a király kezébe kerül, az Katalin és a vele rokonszenvezők bukásához vezethet. Mivel a királyné minden lépését árgus szemmel figyelik ellenségei, Katalin titokban írta meg könyvét, és azt lakosztálya egyik ládájában elzárva őrizte, ám a kéziratnak megmagyarázhatatlan módon nyoma veszett. Csak egyetlen lapja került elő: egy meggyilkolt londoni nyomdász szorongatja markában. A nyomozás során Shardlake bejárja a londoni sikátorokban megbúvó nyomdákat, és korábbi fogadalmát felrúgva, a királyi udvar sötét ármánykodásainak útvesztőibe is betéved hű segédjével, Jack Barakkal. A hatalom és az ambíció labirintusában a protestáns barátok éppolyan veszélyesnek bizonyulhatnak, mint a katolikus ellenségek - C.J. Sansom hatodik Shardlake-regényében az eddigi legnagyobb és legrészletgazdagabb képet tárja az olvasó elé az angol királyságról, a tőle megszokott, letehetetlen stílusban.

Covers_118653
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Magyar ​gondolkodók - 17. század
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vas István - Szigetvár ​ostroma 1566-ban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Victoria Holt (Jean Plaidy) - A ​birodalom királynője
Arra ​volt hivatva, hogy uralkodjon egy országon, amely uralkodása negyven éve alatt a világ csodálatától övezett birodalommá vált. I. Erzsébet halálos veszélyekkel kikövezett ösvényen haladt a trónra lépés felé. Apja, VIII. Henrik törvénytelennek nyilvánította egy hatalmi játszma során, mely megváltoztatta Európa arculatát. Csaknem tönkretette a felelőtlen, nagyravágyó Thomas Seymourhoz fűződő első, kamaszkori románca. Halálos veszedelem fenyegette Edward öccse rövidre szabott uralkodását követően, amikor a fanatikus katolikus - a nép által "Véres Mária"-ként emlegetett - féltestvére foglalta el a trónt, aki olyannyira féltékeny volt a népszerű, a protestáns Anglia reménységének tekintett fiatal Erzsébetre, hogy felségárulás koholt vádjával a Towerbe záratta. Ám az ifjú hercegnő ragyogó politikai érzékének és okos türelmének köszönhetően elkerülte a neki szánt végzetes sorsot. Mária halála után megvalósult, amire szinte gyermekkorától tudatosan készült: elfoglalta a trónt. Miközben hideg fejjel, ravasz módszerekkel, ha kellett, kegyetlen eszközökkel irányította országa ügyeit, féltékeny, flörtölni szerető, hiú asszony volt. Végigkísérte életét szenvedélyes, időnként botrányoktól sem mentes szerelme Leicester lordja, Robert Dudley iránt. Játszva kosarazta ki Európa több uralkodóját és trónörökösét, de Leicesterhez sem ment hozzá, hogy ne kelljen osztoznia a trónon. Victoria Holt lebilincselő stílusban, ugyanakkor a történelmi eseményekhez híven követi végig a korszakalkotó nagy királynő életét.

Perjés Géza - Zrínyi ​Miklós és kora
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Madas Edit - Monok István - A ​könyvkultúra Magyarországon a kezdetektől 1730-ig
A ​könyv a Kárpát-medence művelődéstörténetét az írásbeliség és a könyves kultúra szemszögéből vizsgálja a felvilágosodás koráig. Az eddigi könyvtörténeti összefoglalások könyvgyűjtési szempontja mellett most a könyv olvasása áll a figyelem középpontjában. A kötet az egyes korszakok eltérő forrásainak elemzése után a különböző könyvtártípusokat tárgyalja, így az intézményei könyvtárak történetét a Mohács előtti időben, illetve az azt követő két évszázadban: az egyházak és a szerzetesrendek gyűjteményeit, az iskolák bibliotékáit, illetve a nyilvános könyvtárak kialakulását. A reneszánsz bibliofília megismertetését követően a magánkönyvtárakat társadalmi rétegenkénti illetve szakmák szerinti csoportosításban mutatja be. Az olvasmányanyag elemzésének fő szempontja, hogy mit olvastak az egyes társadalmi rétegekhez tartozók, vagyis mikor melyik európai szellemi áramlat recepciója jellemző köreikben.

Henri Troyat - Rettenetes ​cárnők
Nagy ​Péter ellentmondást nem tűrően mutatott utat birodalmának Európába, hirtelen halálával óriási űrt hagyott. Férfi örökösét kivégeztette, az utódlásra új törvényt alkotni nem maradt ideje. A fellángoló hatalmi harc szeszélye hitvány sorból, idegenből való özvegyét emelte trónra, s az ő nyomdokain további négy asszony uralkodott a 18. századi Oroszországban: két Anna, egy Erzsébet, és a híres-nevezetes II. Katalin. Hívebben őrizték a reformer cár szellemiségét, mint a nagy elődhöz méltatlan II. vagy III. Péter, de gátlástalanságban kivált versenyre kelhettek vele. A francia és orosz nagyságok között egyaránt otthonos, csaknem száz évet élt Henri Troyat szerint "a káprázó szemű kortársak számára az eltelt időszakban nem három különböző cárnő és egy régensnő uralkodott, hanem egyetlen zsarnoki és élvhajhász asszony". A könyvből kiderül az is, hogy Oroszország páratlan előmenetelének nyitját nemcsak a trónterem és a felséges hálószoba táján érdemes keresni, hanem például abban a toronyban, ahol Lomonoszov, a csavargó halászfiúból lett polihisztor, az emberfeletti munkabírású lángész alkotott...

Neil Oliver - Skócia ​történelme
Neil ​Oliver 10 részes BBC-sorozata, a Skócia történelme révén vált ismertté. A többszörös díjnyertes dokumentumfilmes könyve az ismert eseményeket és személyeket új megvilágításba helyezi, a hányatott ország történelméből azokról az érdekességekről is mesél, amelyekről eddig keveset hallhattunk. Neil Oliver könyve azt vizsgálja, hogy hogyan hatott egymásra Skócia és a Brit Nemzetközösség történelme, valamint, hogy mindez milyen hatással volt és lehet a világtörténelmi események alakulására.

C. J. Sansom - Az ​uralkodó
1541 ​ősz. Mérföldnyi hosszú menet halad York felé. VIII. Henrik király egy, a trónja megdöntésére irányuló összeesküvés leleplezése után pompázatos körutat szervez északra, hogy lenyűgözze lázadó alattvalóit. Ezer katona, a nemesség krémje és ötödik felesége kíséretében a király fogadja a yorki előkelőségek látványos behódolását. Cranmer érsek megbízásából Matthew Shardlake is Yorkba utazik. A jogi munka mellett Shardlake vonakodva, de elvállalja egy fontos, de veszélyes összeesküvő Londonba szállítását. Egy yorki üveges mester halála után azonban egyre átláthatatlanabb rejtélyekbe keveredik, amelyek nem csak a yorki vár foglyával, de magával a királyi családdal is összefüggnek. Amikor a hatalmas menet megérkezik a városba, Shardlake titkos dokumentumokba botlik, amelyek napvilágra kerülése megrendítheti a Tudor trónt …

Geert Kimpen - A ​kabbalista
Chajim ​Vitalnak, az ifjú kabbalistának nagyratörő álmai vannak. Az egész emberiséggel szeretné megismertetni a misztikus vallási hagyományt, a Kabbalát. Jichák Luriában találja meg azt a mestert, aki minden kérdésére tudja a választ, és segít egyengetni útját Isten végső megismerése felé. Elszántan tanul és úgy érzi, bármit megtenne, hogy megírhassa a Kabbala esszenciáját. Egyetlen leküzdhetetlen érzés állhatja csak útját. Beleszeret tanítómestere tüzes lányába, akit apja azonban másnak szán. Mi a fontosabb, átélni az igazi szerelmet, vagy megtalálni a választ az örök kérdésekre? Geert Kimpen sikeres színházi és televíziós rendezői pályafutását hagyta el gyerekkori vágya miatt: író lett belőle. Első könyve, A kabbalista a megjelenés után rögtön bestseller lett, számos nyelvre lefordították.

Horváth Viktor - Török ​tükör
A ​Török tükör időutazásra hívja az olvasót a 16. századba, a félelmetes Szulejmán szultán frissen meghódított tartományába - Magyarországra. Egy féktelen török kamasz szemével látjuk két nagy birodalom bizonytalan határvidékét, naptárak, adórendszerek, nyelvek, írások, szentírások, pénzek és hagyományok színes vásárát; találkozunk királyokkal, császárokkal, hatalmas szultánokkal, magyar főurakkal, oszmán bégekkel, kereskedőkkel, polgárokkal, falusi bírókkal, sőt néha még angyalokkal és dzsinnekkel, furcsa repülő szerkezetekkel is. Látjuk, ahogy Pécs városát meghódítja az Ezeregyéj mesevilága, az utcákon feltűnnek a tevék, a kertekben a kajszi és a füge, az erdőkben a rablók, felépül az első dzsámi és török fürdő. Ez a regény azoknak szól, akik elvágyódnak, akik szerelmet és harcot, hűséget és árulást, kalandot és utazást akarnak, veszedelmet és menekülést, könnyeket és mézet. Akik meg akarják tudni, milyen volt a világ ötszáz éve, és akik szeretik, hogy akkor az élet nem volt sem szebb, sem rosszabb – más volt.

Gianni Guadalupi - Kína ​felfedezése
Az ​eddig kiadatlan dokumentumok és remek korabeli képek alapján összeállított könyv bepillantást enged Kína és a nyugati világ bonyolult kapcsolatrendszerébe, az első, tapogatózó kereskedelmi lépésektől a gyarmatosítás végéig és a császárság bukásáig, ahonnan a maoista forradalom és a mai Kína gyökerei erednek. Az ókori görögök úgy vélték, hogy Indián túl már csak a szörnyek és vadállatok lakta sivatagok terülnek el. Hamarosan szárnyra kapott azonban a hír, hogy a megközelíthetetlennek hitt területeken létezik egy rendkívül finom és légies anyag, amelyért a perzsa satrapák és a római patríciusok hatalmas vagyonokat is hajlandók lennének kifizetni... Évszázadról évszázadra nekivágtak hát a felfedezők az ismeretlennek. A Kínát történelmi perspektívából szemlélő könyv hódolattal adózik a kínaiak művészete és kreativitása előtt, mesterműveiken keresztül bizonyítja stílusuk és kultúrájuk utánozhatatlanságát.

C. J. Sansom - Kard ​által
1537, ​Anglia. A gyökeres átalakulás, legnagyobb változások időszaka a szigetországban 1066 óta. VIII. Henrik az egyház legfőbb fejének nyilvánította magát, az ország pedig kegyetlen új törvényekre és manipulált perekre ébred. Thomas Cromwell különleges megbízottakat küld szét az országba, hogy vizsgálódjanak a kolostorokban. Ám a sussexi partvidéken, Scarnsea monostorában Cromwell megbízottját, Robin Singletont holtan találják: valaki levágta a fejét. A gyilkosságot szentségtörő események kísérik – feláldoznak egy fekete kakast a templom oltárán, és eltűnik Scarnsea kolostorának híres ereklyéje. Cromwell Matthew Shardlake-et, a jogászt küldi az árulás és a halál légkörébe, hogy kiderítse: kik állnak a sötét események mögött. Shardlake-et nyomozása arra kényszeríti, hogy mindent megkérdőjelezzen, amit megtud, sőt még és azt is, amiben igazán hisz… „A történelmi regények szerelmesei nem fognak csalódni Sansomban.” Booklist „C. J. Sansom a Kard általlal biztosította a helyét a legjobb történelmikrimi-írók sorában.” P. D. James „Ravasz cselekményvezetésével és sötét, atmoszférikus prózájával Sansom egyike a legígéretesebb krimiszerzőknek.” Publishers Weekly

Bitskey István - Humanista ​erudíció és barokk világkép
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Brian Innes - A ​kínzás és kínvallatás története
A ​mű ismerteti a kínzás eszközeit és technikáit, amelyek a legotrombább fizikai erőszaktól a lelki terror kifinomult módszeréig terjednek. Figyelemreméltó áttekintés az emberiség embertelenségéről, a hatalom és a vele való visszaélés veszélyeiről. A kínzás nyilvánvaló emberiség elleni bûntett, amely a mai civilizált ember számára minden formájában visszataszító és elítélendõ. A kínzás nyilvánvaló emberiség elleni bûntett, amely a mai civilizált ember számára minden formájában visszataszító és elítélendõ. Nem feledkezhetünk meg ugyanakkor arról, hogy a kínzás Angliában mintegy három évszázadon át bevett és törvényes volt, valamint a régi európai és távol-keleti törvénykönyveknek is részét képezte. A könyv a kezdetektõl egészen a jelenkorig kísérli meg bemutatni a kínzás és kínvallatás történetét.

Marie de Rabutin-Chantal Sévigné - Sévignéné ​levelei
A ​mai olvasó előtt, ha "beleolvassa" magát ezekbe a levelekbe - nem pedig csak "belelapoz", mint a sietős, tehát rossz olvasók teszik -, majdnem úgy jelenik meg, mint Sévigné márkiné vagy báróné (a rangja kétes, bár mi már nem törődünk vele, de a korabeli genealógusok és a jelenkori filológusuk szorgalmasan foglalkoztak ezzel a kérdéssel), mint egykori lelkes tisztelője előtt: nyitott kocsiban, hódító fiatalságában, fia és lánya társaságában jobbról-balról, mint Latona istenasszony, ahogy a régiek ábrázolták, a fiatal Apolló és Artemisz kíséretében. Ma a szem érzéki benyomását a levelek olvasása pótolja, s rajtuk keresztül, három század ellenére, e levelekből egy eleven és szeretetre méltó asszonyt és írónőt ismerünk meg, még akkor is, ha nem pletykákról vagy udvari mulatozásokról, hanem gyászról és botrányról beszél, még akkor is, ha öregkorában (mert ő sem maradt örökké fiatal, Latona istennőhöz való átmeneti hasonlósága ellenére sem) egyre többet elmélkedik a lélekről és a halálról. A "jókedv", az eltökélt jókedv természetének alapja, írja róla legjobb barátnője, La Fayette-né, a regényírónő; a "szeretetreméltóság" pedig az a tulajdonság, amelyet Sévignéné, saját vallomása szerint, maga körül, a városban és az udvarban, korában és környezetében, a legszívesebben meghonosítana, ami egy kívánalmat fejez ki, vagyis valaminek hiányát vagy szűkös voltát oly korszakban és oly társadalomban, amely pedig Sainte-Beuve szerint és sok francia hiedelmében a legszebb és legszeretetreméltóbb korszak és társadalom volt Franciaországban. De ezek akár egyéni, akár írói jellegzetességek, elegendők-e ahhoz, hogy Sévignénét a franciák nagy klasszikusai s Levelei-t a francia irodalom remekei közé sorolják? Mert őt ez a kitüntetés érte. Amikor 1862-ben megindult a Grands Écrivains ma is irigyelt sorozata, mely Pascal, Corneille, Moliére, Bossuet, La Fontaine és más nagyok mellett az ő Levelei-t közölte elsőnek, tizennégy vaskos kötetben, életrajzzal és sok-sok jegyzettel: oly tisztesség érte, amely addig csak az ókori görög és római auctoroknak jutott osztályrészül.

Nagy László - "Sok ​dolgot próbála Bethlen Gábor..."
"... ​ha a hatalom birtokosa úgy akarta, egyszerű házasságtörésért is halálra lehetett ítéltetni főrangú asszonyokat is. Még inkább meg lehetett ezt tenni, ha a "paráznaság" vérfertőzéssel súlyosbodott. Ezek után joggal felmerül a kérdés: ha az 1614-es periratok tanúsága szreint mind a három főrangú asszony (Török Kata, Ijjfu Kata, Báthory Anna) elkövette a vérfertőző paráznaság bűnét, miért kellett elmarasztalásukkal súlyosbítani?... Vajon Báthory Anna megbűvöle volna a Bethlen kíséretében Kerekeiben időző tanácsosokat, hogy azok úgy lássák, mintha a fejedelem mezítelen ropná a táncot az asszonnyal? - amikor pedig ő a valóságban mondjuk éppen államügyeket intézett azzal a csúnya, vörös hajú Mikó Ferenccel... Vagy talán Báthory Anna - a fejedelem akarata ellenére - ilyen ledér dolgokra késztette volna őt valamiféle boszorkányos varázslattal? De hiszen Bethlen tagadta, hogy fejedelemmé választása óta bármikor is táncolt volna az asszonnyal! Ha ez valóban így igaz, akkor csupán a fejedelmi tanácsuraktól származott ez a híresztelés. Ám ebben az esetben miért az asszony volt a bűnös a hazug hír terjesztéséért?"

Kollekciók