Ajax-loader

'szovjet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Emmanuil Kazakevics - Két ​ember a sztyeppen
Akár ​egy élet különböző állomásainak is tekinthetők a sajnos oly fiatalon elhunyt Kazakevics e kötetben összegyűjtött kisregényei: a _Két ember a Sztyeppen_, a _Csillag_ és a _Napvilágnál_. A két első témája a háború egy-egy drámai pillanata, az egyik a kezdeti visszavonulás, a másik a diadalmas előretörés időszakában. Mindkettő hőse inkább "antihősnek" látszik az első pillantásra: a németek félelmes előretörésétől fejét vesztő tapasztalatlan, fiatal tiszt is a "vakmerő", "hidegvérű" felderítő legendás alakjával teljesen ellentétesnek látszó Travkin hadnagy is. Még inkább ellenkezik a hősi sémával a _Napvilágnál_ főszereplője, akit két ember szemével ábrázol az író: özvegye túlzottan szerény, kicsit ügyefogyott könyvmolynak ismerte életében, bajtársa pedig, aki végigjárta vele a háború keserves útjait, ügyesnek és bátornak, erősnek és találékonynak. "A hős utóélete" - talán így nevezhetjük ezt a történetet. A háború hétköznapjainak hőséé. _Az apa látogatása fiánál_ már békében játszódó, derűsen kezdődő történet, melynek egy látszólag jelentéktelen eseményt elbeszélő lapjai kegyetlen élességgel leplezik le a régmúlt lappangva tovább élő maradványait.

Alesz Adamovics - Büntetőosztagosok
Ez ​a regény igen nagy sikert, s nem kevésbé nagy feltűnést keltett a Szovjetunióban. Írója nálunk sem ismeretlen, hiszen a _Hatinyi harangok_ szerzőjeként és a _Feljegyzések a blokád történetéhez_ társszerzőjeként, nevét a magyar olvasók is minden bizonnyal megjegyezték. A Büntetőosztagosokkal Adamovics olyan témához nyúlt, amely ha tabu éppen nem volt is, mindenesetre a ritkánál is ritkábban bukkant elő az utóbbi évtizedek szovjet irodalmában. A regény ugyanis azokról szól, akik a hitlerista támadás után, szembefordulván hazájukkal, átálltak az ellenség oldalára, és a Nagy Honvédő Háború egész ideje alatt a fasiszták zsoldjában harcoltak. Különböző nemzetiségű, korú, foglalkozású emberek ezek,akiket valójában csak egyetlen dolog fűz össze: tulajdon árulásuk tudata és ténye. Majd egyre inkább az, hogy a megszállók megtorló különítményeseivé válva, emberek számlálhatatlan ezreit mészárolva le, s falvak sok-sok tucatját téve a földdel egyenlővé – maguk tudják a legjobban, hogy önnön könyörtelen ítélet vár majd rájuk, amint üt a leszámolás óráját. A regény – voltaképpen dokumentumokból és tanúvallomásokból, írói rekonstrukciókból és belső monológokból fölépített alkotás – az árulás lélektanának és módozatainak olyan páratlanul mély, sokrétű ábrázolását nyújtja, amely a maga nemében valóban példa nélkülinek nevezhető. E korántsem könnyű, néhol pedig szinte györtelmes olvasmány megrendítő hatású mű. Kétségtelenül Alesz Adamovics eddigi legkiválóbb alkotása.

Covers_149900
Csillagok ​órája Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Csillagok ​órája
Hatvan ​év költészetét öleli fel antológiánk, anyagát tizenöt szovjet köztársaság több mint kétszáz költőjének verseiből válogattunk. A huszonhat nép, nemzetiség alkotói a szovjet költészet fő áramába tartoztak, de a magyar olvasó többjük nevével e kötet lapjain találkozik először. A versek olykor messzi tájak emberének érzéseiről, sorsáról vallanak, de e sokszínű költői dallamvilágban korunk emberének egyetemes gondjaival találkozunk. Reméljük, a felfedezés örömével ismerkedik az olvasó a keleti hagyományokat folytató azerbajdzsán, kazah, kirgiz, tadzsik, türkmén, üzbég lírikusokkal, a nyugat-európai hatásokat befogadó baltikumi költőkkel és a keleti-nyugati hatásokat ötvöző grúz, örmény lírával. A magyar műfordítás-irodalom és könyvkiadás hagyományait folytatva beszámolunk arról, ami a Kardos László szerkesztette, 1955-ben megjelent A Szovjet Költészet Antológiája című válogatás után a szovjet költészet és a magyar költői fodítás találkozásából született.

Katya Petrovszkaja - Talán ​Eszter
Katya ​Petrovszkaja a rokonunk. Úgy ír, ahogyan mi írhatnánk, ha nem mulasztottunk el volna odafigyelni szüleink és nagyszüleink meséire. Katya Petrovszkaja könyve azonban nem családtörténetet, nem történelmi regény, mert - mint minden örökös - ő is szokott mulasztani: mégis képes beszámolni a felejtés és az emlékezés tereiben tett utazásairól. Mi közünk van a felmenőinkhez? Mit kezdünk a ránk hagyott történetek örökségével? Egy dédapa, aki süketnéma gyerekek számára alapít intézetet Varsóban. Egy nagybácsi, aki 1932-ben merényletet követ el Moszkvában a német követ ellen. Egy dédanya - talán Eszter? -, aki 1941-ben a megszállt Kijevben egyedül marad az elmenekült család lakásában... Petrovszkaja történeteiben nem csak a múlt, de a jelen is megelevenedik, minden az emlékezés hatalmas kirakós játékának darabkájává válik - úgy, hogy egy percre sem maradhat kétségünk afelől, hogy ezekhez a történetekhez nekünk is mi közünk lehet.

Jurij Dold-Mihajlik - Ordasok ​között
Ezerkilencszáznegyvenkettőt ​mutat a kalendárium, legvéresebb napjait írja a történelem. Emberek milliói ülnek szorongva rádiókészülékek mellett, embermilliók lesnek tenyérnyi óvóhely-réseken az égre: vajon megérik-e a holnapot? S valahol a keleti fronton egy SS-tiszt költögeti izgatottan a parancsnokát: rendkívüli esemény történt, egy szovjet tiszt átszökött az első vanalon, s magával Berthold ezredessel, a felderítő osztály vezetőjével akar beszélni. Néhány perc múlva olyasmi történik, amire nem számított az ezredes: egykori barátjának, a Szovjetunióba dobott német kémnek életben maradt fia: Heinrich von Goldring áll előtte szovjet tiszti egyenruhában, hogy a Führernek felajánlja hazafias szolgálatait. Ezzel indul a történet. Ki is tulajdonképpen Heinrich von Gonldring? Hogyan sikerül megszereznie a német hadvezetés legféltettebb titkait? Erre ad választ a kítűnő ukrán író páratlanul izgalmas és művészi regénye.

Mihail Solohov - Csendes ​Don
"A ​már életében klasszikussá vált, Nobel-díjas orosz író világhírű alkotása ez a regény. A mű szétfeszítve a szokásos családregények kereteit, a korszak hatalmas panorámáját bontakoztatja ki, de a kompozíció középpontjában mindig a Melehov család áll, sorsukon át a történelem végső tanulságait összegezi az író. A doni puszták kozákságának balladai szépségű regényeposzáról írja Radnóti Miklós: "Érzelmességtől mentes, pontos és kemény líraiságában szinte egyedülálló, valóságábrázoló erejének titka pedig tapintatos aprólékosságában rejlik... mely az ábrázolás hitelét szolgálja".

Borisz Zubkov - Gépek ​és képek
Körülnéztél ​már, hányféle gép zúg, zakatol, dübörög vagy csak egyszerűen dolgozik körülötted? Gondolkoztál már azon, miért lehet ezt a sok, egymástól különböző eszközt gépnek nevezni? A szovjet szerző megmutatja neked az azonosságot, az állandóságot a gépek szerkezetében. De elmondja neked azt is, hogyan tökéletesítette az ember a kereket, a csigát, a láncot. Evvel párhuzamosan költözött az ember a kunyhóból felhőkarcolóba, dobta el a faltörő kost, és szerelte fel a gépre a lánctalpat. És hogy mi köze van a denevérnek a felhőkarcolóhoz? Mindezt megtudod, ha elolvasod ezt a színes könyvecskét. Ugye hogy megérte?

John Reed - Tíz ​nap, amely megrengette a világot
Könyvem ​egy darab sűrített történelem - történelem, ahogy én láttam. Nem tart igényt többre, mint hogy részletesen beszámoljon a novemberi* forradalomról, amelynek során a bolsevikok, a munkások és katonák élén, Oroszországban magukhoz ragadták és a szovjetek kezében adták az államhatalmat. A könyv természetesen a legtöbbet a Vörös Petrográddal, a felkelés agyával és szívével foglalkozik. De az olvasónak tudnia kell, hogy az, ami Petrográdban történt, kisebb vagy nagyobb intenzitással, különböző időpontokban majdnem pontosan megismétlődött mindenütt Oroszországban. Ebben a könyvben, amely több készülő könyvem közül az első, azoknak az eseményeknek a krónikájára kell szorítkoznom, amelyeket magam figyeltem meg és tapasztaltam, illetve amelyekről megbízható szemtanúk számoltak be. A két bevezető fejezetben röviden ismertetem a novemberi forradalom hátterét és okait. Jól tudom, hogy e két fejezet nem könnyű olvasmány, de a továbbiak megértése szempontjából elengedhetetlen. Sok kérdés merül majd fel az olvasóban. Mi a bolsevizmus? Miféle kormányformát hoztak létre a bolsevikok? Ha a bolsevikok a novemberi forradalom előtt az alkotmányozó gyűlés mellett voltak, miért oszlatták fel később fegyveres erővel? És ha a burzsoázia ellenezte az alkotmányozó gyűlést addig, amíg a bolsevizmus veszélye nyilvánvalóvá nem vált, miért támogatta később?

Ivan Jefremov - A ​borotva éle
A ​"borotva éle" - szimbólum: azt a szinte érzékelhetetlen határt jelenti, amely a tudat és a tudatalatti között húzódik, vagyis amely a teljesen egészséges én pszichikai tengelye. Így magyarázza meg regényének címét maga a szerző, a szovjet tudományos-fantasztikus irodalom klasszikusa, aki ezúttal a legújabb biológiai kutatások és felfedezések fényében boncolgatja az ember pszichofiziológiájának időszerű kérdéseit. Csodával határos, de megtörtént esetek, valóságos jelenségek hiteles leírásával igyekszik feltárni az emberi test és lélek rejtett tartalékait, energiaforrásait. A történések középpontjában egy titokzatos fekete korona, annak különös kisugárzása áll. Több csoport is meg akarja szerezni, hajszákat rendeznek érte. E kalandok leírásával válik a mű térben és időben több dimenziójúvá. Visszanyúl a régmúltba is, például Nagy Sándor korába, vagy az óindiai művészet kezdeteihez, hogy pontosabban megvilágítsa a tegnap, a ma, sőt a holnap eseményeit. Oroszországból kiindulva Itálián, Dél-Afrikán át a forró Indiáig és a jeges Tibetig húzódik a cselekmény fonala. A bőven áradó események egzotikus környezetben, titokzatos templomokban, lámakolostorokban, tengerfenéken stb. játszódnak le. Szemünk előtt zajlik le egy kalandos nőszöktetés; látjuk, hogyan verekszenek meg erőművészek túlerőben lévő fogdmegekkel; megismerjük a különleges, bénító folyadékot kilövő pisztolyt. A mű hősei sarkított jellemű, különleges képességű férfiak, hősnői egzotikus szépségű és rendkívüli sorsú nők. Tanúi vagyunk hipnózissal való csodálatos gyógyításnak, az önszuggesztió nem mindennapi eseteinek. Csak egy példa a sok közül: a tibeti önsanyargató reszpáknak melegük lesz, amikor a fagyos szélben meztelenül állva locsolgatják magukat - a vizes törülköző megszárad rajtuk! Jefremov a tudománynak és a valóságban gyökerező fantasztikumnak olyan tájaira vezet el bennünket, amelyeken szovjet írók még nemigen jártak.

Alekszandr Bek - A ​volokolamszki országút
Bek ​egész képet nyújt a szovjet ember, a szovjet katona gondolkozásáról, lelkületéről, a szocializmust építő nagy kollektívához tartozásáról, valamint az ebből fakadó nagy erkölcsi öntudatról, mely bármely támadó ellenség feletti győzelem legelső, legfontosabb tényezője. A könyv szerzője maga az élet, a valóság. Hőse: a szovjet nép, a Vörös Hadsereg, mely iszonyú erejű ököllé kovácsolódik, hogy szétzúzza a gyilkos fasiszta betolakodókat. Színhelye: a volokalamszki országút, amelyen a németek be akartak törni az ország szívébe – Moszkvába. Ezt a veszélyeztetett fontos pontot csak hétszáz katona tartotta. Egyik sem volt született hős, csak nemrégen öltötték fel egyen ruhájukat, de valamennyien tudták, mi forog kockán, hogy hazájukat védik az aljas rablótámadás ellen s ez a tudat hősökké avatta őket. Ez a könyv nemcsak érdekfeszítő elbeszélés a Vörös Hadsereg Moszkva körüli harcairól, a legendáshírű Panfilov tábornok hős katonái sorsáról, kinek oroszlánrészük volt a náci offenzíva összeomlásában, hanem jóval több, az egyszerű szovjet ember hihetetlen bátorságának, és hősiességének igazi kútforrása. A szerző elmondatja és elénk tárja a Panfilov-hadsereg egyik különítményének parancsnokával, Baurdzsan Ulival, hogyan vált a békeszerető szovjet polgár katonává, aki a példátlan és nagyszerű győzelemig keményen állta a Moszkva alatti védelmi harcokat, melyeket örök dicsfény övez. Bek a Honvédő Háborúnak ezt a dicső fejezetét, ezt a legendás harci tettet, egyszerű szuggesztív erővel hozza közelebb az olvasóhoz s ez a hétszáz katona emberségével, derűjével, erényeivel és hibáival még színesebbé, még vonzóbbá teszi ezt az izgalmas és elven regényt. Tankönyvének, amely oly közvetlenül hat, mint maga a valóság. S az a kívánatos, hogy magyar dolgozóink minél szélesebb körei olvassák.

Danyiil Granyin - A ​bölény
Tyimofejev-Reszovszkijról, ​a szovjet genetika sokáig méltatlanul elhallgatott kiválóságáról szól Granyin szépírói eszközökkel megformált, a húszas-harmincas éveket új szempontú megközelítésben tárgyaló, számtalan izgalmas tényt felsorakoztató dokumentumregénye. "Élő kapocs volt Európa és Amerika híres tudósai között. A tankönyvekből és enciklopédiákból ismert tudósok a barátai - egyidejűleg tartozott a nyugati meg az orosz tudományhoz... Nem akarta, hogy úgy tartsák számon, mint akinek a neve attól hírhedett, hogy a háborúban Németországban élt, hogy a fasizmus évei alatt ott dolgozott... Nagy hangon hirdette, hogy Liszenko egy Raszputyin, és tette ezt abban az évben, amikor újra Liszenko lett a kegyenc." A Bölény baráti köréhez tartozott Vavilov, a Nobel-díjas Niels Bohr, Herman Muller és Heisenberg is. Az ő portréik tovább gazdagítják ennek az öntörvényű, belső szabadságát mindvégig megőrző tudós személyiségének a képét.

Ivan Pagyerin - A ​főirányban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jonas Avyžius - Elveszett ​hajlék
A ​történelem förgetege ugyancsak megpörgette a litván népet az 1941-43-as években. Alighogy visszaállították a szovjetrendszert Litvániában, a hitleri fasizmus - megint villámháborús győzelemben reménykedve - lerohanta a balti köztársaságot. Sokan megtántorodtak, és a háromfelé vezető elágazásnál vagy az együttműködés mocsarába süppedő, de egyelőre a legkényelmesebbnek látszó ösvényre kanyarodtak, vagy a sehová se vivő középútra léptek; a legvilágosabban látók és a legmerészebbek a legmeredekebbet: az ellenállás útját választották. Avyzius szélesen hömpölygő epikája egyetlen litván kisvárosnak és környékének jellegzetes alakjait vonultatja fel, az ő sorsukkal, viselkedésükkel példázza egész társadalmi osztályok és rétegek magatartását, jó vagy rossz végzetét. A nácik lakájává szegődött, mégis a független Litvánia illúzióját kergető Adomas, a rendőrfőnök megpróbál ugyan két széken ülni, de a pad alá esik: az erkölcsi mocsárba, majd a szellemi megsemmisülés szélére - a bolondokházába kerül. A humanista Gediminas, a történelemtanár és költő hosszú-hosszú szenvedés után, a fasiszta pokol bugyrainak megjártával döbben rá, hogy "vétkesek közt cinkos, aki néma". Csak Marius, a partizán tudja kezdettől fogva, melyik út vezet el nemzetének boldogulásához: a harc vállalása, hogy - bár iszonyú áldozatok árán - a többi testvérnép közösségében végre a litván is nyugtot jelent. Még sok-sok egyéni, egyszersmind típusnak is szánt figura népesíti be az 1976-ban Lenin-díjjal kitüntetett, a Szovjetunió népeinek összetartozását bizonyító alkotást.

Vera Panova - Hány ​óra van?
Nyolc ​évvel a szerzőnő halála után látott napvilágot a különös hangvételű, költészet és valóság határvidékén játszódó meseregény. A tébolydából szökött őrültek s a fogyatékos tudású, halandó mivoltától rettegő kispolgár szövetségre lépnek, s a békés kisváros életét szétdúlják. A visszafelé forgatott idő köré hamis ideológiát gyártva, hadba küldik a gyermekeket is, meggyalázzák a szerelmet, kiforgatják a nemes szándékokat. Sok mindennek kell történnie, míg az emberek visszatérhetnek az előrehaladó időhöz és gondolatokhoz. Lírai színekkel átszőtt, izgalmas, lebilincselő prózát tart kezében az olvasó, mely egyszerre irodalmi kuriózum és gondolkodva pihentető olvasmány. Az Útitársak, a Messzi utca, a Ha majd visszatérsz című művek után e hagyatékból előkerült kisregény nemcsak az írónő portréját árnyalja, hanem a negyvenes évek szovjet irodalmáról kialakított elképzeléseinket is.

Vlagyimir Szavcsenko - Monomah ​sapkája
"...Amikor ​beléptem a laboratóriumba, a felső világítás égett, csak a nagyfeszültségű áramkör sérült meg. A helyiségben olyan bűz terjengett, mint a kórházakban szokott lenni, erős hányingert kaptam. Az első, amit észrevettem: egy meztelen ember fekszik egy felborult tartályban, a feje és a karjai kilógnak, a fején egy fémből készült berendezés. A tartályból valami folyik, leginkább sűrű vérre emlékeztetett. A második egy diák, új fiú, látásból ismerem, mellette fekszik, arccal fölfelé, kezeit szétdobva. Odarohantam a tartályban fekvőhöz, kihúztam. Még meleg volt, és az egész teste síkos, alig lehetett megfogni. Megrángattam: úgy tűnt, már nem él..." - így kezdődik a regény egyik szereplőjének bírósági vallomása, majd az azután kezdődő rendőrségi nyomozás értetlenül áll a tudományos kutatóintézetben történő rejtélyes események előtt. A szovjet sci-fi író a fantasztikus irodalom egyik alaptémáját, az ember mesterséges reprodukálását dolgozza föl, mely örökké izgatta az alkotók fantáziáját. Az ezzel kapcsolatos természettudományos, erkölcsi, filozófiai veszélyek végiggondolása izgalmas szellemi kalandot ígér az olvasónak.

Covers_101344
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Városka ​a burnótos szelencében
Egy ​nép lelkéről semmi sem ad igazabb képet, mint az irodalma. Különösen a gyerekeknek szóló irodalom, melyben könny és humor, valóság és képzelet, tanulság és szórakoztatás egyaránt vegyül. Ez a kötet a szovjet-orosz irodalom klasszikusainak és mai ifjúsági íróinak legjelesebb munkáiból készült válogatás. A gyermek és világa áll a középpontjában a más-más szerzőtől és más-más időszakból való, de mindenkor művészi erővel ábrázolt történeteknek. A könyvet a legjobb fordítók tolmácsolásában olvashatjuk Reich Károly kitűnő grafikáival.

Lazar Karelin - A ​kígyóvadász
Lazar ​karelin új könyvét, A kígyóvadászt nagy érdeklődéssel és sok-sok vitával fogadták a Szovjetunióban. Hőse, Pável Sorohov közgaszdászból lett élelmiszeráruház-igazgató eltéved a kereskedelem útvesztőjében és ezért keményen megfizet. Az igazi büntetés talán nem is a börtön, hanem azok számonkérése, akikhez még mindig kötődik: a fia, a nővére, gyerekkori barátja. Sikerül-e új életet kezdenie? Ehhez az kell, hogy erkölcsi normái megváltozzanak, szakítson a régivel, amely -ahogy ez már lenni szokott- utána nyúl, bosszút áll a különbön. A hős erkölcsi vívódásait árnyaltan ábrázolja Karelin. Sorsának ilyetén alakulásáért nem kizárólag önmaga felelős. Minthogy a regény problematikája nálunk is aktuális, bízvást ajánljuk a magyar olvasónak.

Konsztantyin Szimonov - Nappalok ​és éjszakák
Konsztantyin ​Mihajlovics Szimonovnak 1944-ben jelent meg a Nappalok és éjszakák című első nagyobb lélegzetű regénye, amelyben dokumentális hűséggel követve egy kisebb katonai egység elkeseredett küzdelmét, elsőként tudta érzékeltetni a sztálingrádi csata sorsdöntő napjainak feszültségét. A mű keletkezésének körülményeiről írja: "A Nappalok és éjszakák-at nem mindjárt prózában gondoltam el, először egy nagy elbeszélő költeményre gondoltam. Poémát akartam írni Sztálingrádról, emberekkel és képekkel, amelyeket láttam és átéltem. És csak azután kezdett kristályosodni az az érzés, hogy nem, ez nem fér bele egy poémába..." Szimonov stílusa az orosz realisták hagyományait követi, népszerűségének könnyed, fordulatos nyelve mellett az igazság szenvedélyes keresése és bátor kimondása is egyik alapforrása.

Szasa Szokolov - Bolondok ​iskolája
Szasa ​Szokolov regénye még a hetvenes évek elején íródott, az USA-ban 1976-ban került kiadásra, az író hazájában pedig csupán 1989-ben látott napvilágot. A szovjet hétköznapok elevenednek meg egy nyaralótelep életén keresztül a történetben, melyet egy kisegítő iskola névtelen, skizofrén tanulója mesél el. A telep és az iskola kisszerűségével, banalitásával szemben igazi szabadságot csak a képzelet jelent, meg a különc mezítlábas földrajztanár, Norvégov a maga különös meséivel és Véta Arkagyevna iránt táplált szerelmével. A varázslatos hangulatú, lírai hangvételű áradó próza fokozza a nyers valóság és a képzelet határán játszódó mű olvasmányosságát - minden irodalomkedvelő olvasónak érdemes ajánlani.

Nyikolaj Nyikolajevics Jakovlev - Pearl ​Harbor rejtélye
1941. ​december 7-én a japán légierő meglepetésszerűen megtámadta Pearl Harbort, a Hawaii-szigeteken fekvő amerikai haditengerészeti támaszpontot. Ez a nap az Egyesült Államok történelmébe úgy került be, mint a "szégyen napja". Több mint két és félezer amerikai esett áldozatul. A hivatalos amerikai propaganda akkor úgy magyarázta az eseményeket, hogy Japán elaltatva Washington éberségét, orvul, alattomosan támadott. A második világháború befejezése után kiderült, hogy Washingtonban feltétlenül tudniuk kellett Japánnak arról a szándékáról, hogy bármi áron megtámadja az Egyesült Államokat. Hogy ennek ellenére mégis miért kerülhetett sor Pearl Harborra, azt különböző időszakokban nyolc hivatalos bizottság vizsgálta. Az Egyesült Államokban mind a mai napig nem ért véget a vita. Néhány történész azt állítja, hogy Roosevelt szándékosan hagyta odáig fejlődni a dolgokat, hogy indoka legyen a békeszerető amerikai nézet belerántani a háborúba. A könyv három fejezetben tárja az olvasó elé, hogy miért érte váratlanul az Egyesült Államokat a japán agresszió. Az első fejezet leírja a Pearl Harborral kapcsolatos hadi cselekményeket, ahogyan azokat a kortársak látták, a második a jelenleg rendelkezésre álló dokumentumok alapján bemutatja, mi volt a politikai indítéka annak, hogy az amerikai stratégák elkövették ezt hadtörténetben példa nélkül álló baklövést, a harmadik fejezet röviden vázolja az 1941. december 7-ével kapcsolatos amerikai vélemények különböző változatait. A Pearl Harbor elleni támadás története lebilincselő olvasmány.

Makszim Gorkij - Éjjeli ​menedékhely
Az ​Éjjeli menedékhely Gorkij leghíresebb, a világ minden nagyobb színházában játszott színműve a tőkés társadalom aljára sodródott emberek sorsát tárja fel páratlan emberábrázoló és megelevenítő erővel. Alakjainak vergődő-megnyugvó hullámzásából két hang szól hozzánk, a kapitalizmus kíméletlen kritikája, a kapitalizmusé, mely korai vagy kései formációjában is az emberek nagy tömegét rántja le a "fenékre", de kihalljuk belőle a szocialista humanizmus hitét is, melynek legfőbb tartalma: az ember felszabadíthatja magát mindenféle elnyomás alól.

Nyikolaj Dubov - Miért ​rosszak az emberek?
Gyönyörű ​a tenger. De hát milyennek is látná egy kisfiú, aki először jut el anyjával, apjával a Fekete-tengerhez?! Még ha súlyos csalódások érik is... Mert először figyel fel arra, milyen önző, kapzsi, undorítóan rátarti némely felnőtt, először döbben rá, milyen nagyok a vagyoni és rangbéli különbségek még ma is a nyaralók és a halászok között... És mégis! A fiú megedződik, sikerül megőriznie magában a hitet: majd ha felnő, megtalálja a helyét, azt az ő saját csillagát, amiről az "asztromókus" regélt...

Nyikolaj Alekszejevics Osztrovszkij - Az ​acélt megedzik
"A ​forradalom legnagyobb mesterművei az emberek, akiket megszül. A vonagló földet felszakító új áradatból mint az élet himnusza szökken fel a lelkek hitvallása, - és visszhangja egyre zeng, noha a hősök már holtak. A jövő époszainak és dalainak ihletőivé, héroszaivá növekednek - a gazdag nyarak aratása, melyeknek a forradalom kora volt nyers kora-tavasza. Ezek közül az emberek közül való Osztrovszkij - egy az élettől izzó, hősi himnuszok között. Gide nem értette meg őt, mikor meghatott csodálattal így írja le látogatását: "megszakadt szinte minden szál, amely a külvilághoz fűzné s lelkének nincs semerre útja. S mikor kezet nyújtott Osztrovszkijnak, Gide úgy érezte, hogy "az élettel fűzi össze". Hogyan lehet az, hogy Gide nem érezte ujjain a tett fáklyájának lángját. Osztrovszkij a tett és a küzdelem lobogó lángja - és ez a láng egyre növekedett és egyre hatalmasabb, míg körülötte egyre sötétebb az éj s egyre fojtogatóbb a halál."

Pavel Ovszjanyin - Mussolini ​végnapjai
A ​történelemnek a magyar olvasóközönség által kevéssé ismert, drámai feszültséggel, izgalommal teljes lapjait eleveníti fel ez a mű: az olaszországi fasiszta diktatúra összeomlását. Feleleveníti a szó szoros értelmében: az olvasó szeme előtt egy borzalmas - mert valóban megtörtént - tragikomédia jeleneteiként peregnek le az események: Olaszország csatlakozása a Szovjetunió elleni rablóháborúhoz, a két vesztésre álló diktátor, Hitler és Mussolini marakodásai, a Duce elleni összeesküvés érlelődése, Mussolini letartóztatása, Skorzeny "hőstette": Mussolini kiszabadítása, majd a német megszállás és a "salói köztársaság" véres és szégyenteljes hónapjai, s végül a nép igazságos bosszújának beteljesülése. A szerző nem törekszik arra, hogy hosszadalmas történelmi elemzésekkel adjon tudományos hitelt művének, de a párbeszédek, az események megjelenítése - noha olyan izgalmasak, fordulatosak, mintha írói fantázia szüleményei lennének - mindvégig híven követi a történelmi forrásokat.

Arkagyij P. Gajdar - Csuk ​és Gek
Csuk ​és Gek, a két rosszcsont Moszkvában lakik a mamával, apjuk pedig egy távoli kutatóállomáson dolgozik. Annyi a munkája, hogy még karácsonyra sem látogathat haza, így hát a család kerekedik fel a hosszú és kalandos utazásra. Csakhogy a két kis gézengúz eltitkol egy fontos táviratot, s ebből nagy galiba lesz. A klasszikus gyermekíró kedves elbeszéléséből népszerű film készült. Csuk és Gek történetén a mai papák, mamák, sőt nagymamák is jól szórakoztak - amikor még ők tanultak olvasni.

Alekszandr Fagyejev - Az ​ifjú gárda
Fagyejev ​ma már világhírű regénye, akárcsak nagy sikerű műve a Tizenkilencen is, egy hős kis csapat pusztulását mondja el. A fiatalok vakmerő kalandjai közül is csak a legjellemzőbbeket és a legérdekesebbeket választja ki. Hőseinek lelki fejlődése érdekli elsősorban: hogyan kényszerül elszánt, fegyveres ellenállásra ez a szépségrajongó diákcsapat, amely már nagyrészt jólétben és békés, boldog életben nőtt fel. A szerző igényes tárgykezelése méltán aratott nemzetközi sikert. Az elmondottak hűsége, az ábrázolás érdekessége és szuggesztivitása az alapművek közé emeli regényét. Az embertelenséggel szembeszegülő emberség harcának fenségességét mutatja meg Fagyejev e felejthetetlen olvasói élményt nyújtó könyvében.

Andrej Voznyeszenszkij - Fémszirén
Andrej ​Voznyeszenszkij a fiatal szovjetorosz költőnemzedék tagja. 1934-ben született. Épíítészmérnöki diplomát szerzett. Első két verseskötete, a Mozaikok és a Parabola 1960-ban jelent meeg. A harmadik, a Háromszögletű körte, 1962-ben. Voznyeszenszkij nemzedékének egyik legizgalmasabb alakja. A XX. és XXII. kongresszus nyomán megújuló, mozgalmas szovjet irodalmi életben, a sok, újat próbáló fiatal közt is talán ő kísérletezik legmerészebben új formákkal, új utakkal a szovjet költészetben. Formai kísérleteinek széles a skálája: lírájában benne lüktet a változatos nemzeti népdalritmus is, de híres amerikai ciklusába, a Háromszögletű körté-be már betör a gépek dübörgése, a vad, modern táncok ritmusa, a négerek tam-tam dobja... Kötetünkben egyéb versei mellett közreadjuk a Háromszögletű körte című ciklus java részét, és legfrissebb termése néhány figyelemre méltó darabját.

Mihail Gorbacsov - Átalakítás ​és új gondolkodás
Mihail ​Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára nyári szabadsága idején írott könyvében a haza és külföldi olvasók számára elemzi az átalakítás, az új gondolkodás, a hazájában zajló változások lényegét. Éles, kritikus szemlélettel tekinti át a Szovjetunió fejlődésének hetven esztendejét és a világhaladás igényeihez igazodva határozza meg a tennivalókat. Politikai esszé ez a könyv, amelyben nemcsak a konkrét történet és gazdasági tények izgalmasak, hanem Mihail Gorbacsov gondolkodásmódjának megismerése. Mintegy beavatja olvasóit a Szovjetunió politikai vezetésének döntési mechanizmusába. A könyv egyszerre jelent meg a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban. Azóta több világnyelven ugyancsak napvilágot látott.

Messzi_utca
Messzi ​utca Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - Messzi ​utca
A ​szovjet irodalom kedvelt és hagyományos műfaja a kisregény. Ez a válogatás a harmincas évektől napjainkig terjedő időszak négy kiemelkedő művét foglalja magában. A hazánkban is népszerű Platonov és Panova egy-egy alkotásán kívül helyet kapott a kötetben két nálunk még kevésbé ismert, de nem kevésbé tehetséges szerző, az észt Promet és a belorusz Bikov egy-egy érdekes kisregénye is.

Makszim Gorkij - Az ​áruló
"... ​Gorkij volt az első és a legnagyobb azok között, akik a 19. század mestereinek örököseként, de már a munkásosztály érzelmeit és világszemléletét formálták művészetté. Így vált ő folytatóvá, Tolsztoj örökösévé, és így vált újítóvá, a szocialista irodalom megteremtőjévé, első és legnagyobb mesterévé. Vannak írók, akik mesterei a szónak, a formának, a szerkesztésnek, akiket bámulnak is, de nem érezzük hangjuk melegét, nem érezzük azt a boldogító pillanatot, amikor az író szavai fészket építenek szívünkben. És vannak írók, akiket olvasva, színpadi alakjaikat látva, nem válunk a hideg tökély bámulóivá, hanem úgy érezzük, hogy az író közénk telepedik, ránk néz, hozzánk beszél, társunk és vezetőnk, barátunk, de apánk is, aki mint egy képeskönyvet nyitja elénk a társadalmat, a világmindenséget. Gorkij ezek közül való. S ezek közt is a legnagyobbak egyike." Zelk Zoltán

Alekszandr Maliskin - Istenhátamögötti ​emberek
A ​szerző a szovjet irodalom első korszakának egyik kiemelkedő alkotója. Polgárháborús témájú regényei után, 1937-ben a nagy építkezések korszakáról írta legérdekesebb, leghatásosabb művét, az Istenhátamögötti embereket-et, amelyben az országban, a társadalomban lejátszódó sorsdöntő változásokat mutatja meg. Műve a 30-as évek szuggesztív, őszinte a nehézségeket is feltáró krónikájaként a világ szinte valamennyi nyelvén ismertté vált. Ez az érdekes, sajátos hangú regény most új, átdolgozott kiadásban kerül a magyar olvasók kezébe.

Bakcsi György - Mai ​szovjet kisregények
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók