Ajax-loader

'szovjet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Szvetlana Alekszijevics - Nők ​a tűzvonalban
A ​csupasz, lemeztelenített igazság mindig megdöbbentő, sokkoló, kemény elszánás kell hozzá, hogy szembenézzen vele az olvasó. De ha vállalja, akkor döbbenetes élményben lesz része. Szvetlana Alekszijevics vállalta a kérlelhetetlen szembenézést. Nem véletlen, hogy sem hazájában, Belorussziában, sem Oroszországban, melynek nyelvén ír, nem dédelgetett személyiség. Nem szorul rá. Bátor asszony, aki megvívta a maga harcát, és végül győzött. Valami olyasmit tett le az asztalra, ami alapjaiban változtatja meg elképzeléseinket a második világháborúról, a szovjet hadszíntérről, arról a gigászi és kíméletlen, embereket, férfit és nőt, felnőttet és gyermeket egyaránt próbára tevő, milliónyi emberéletet követelő harcról, amit a Szovjetunió vívott a német megszállók ellen. Hősei szerelemre, családra, gyermeknevelésre született nők, akik belekerültek a háború iszonyatos, embert daráló malmába, s akik nem kapták meg érte az igazi elismerést. Főhajtás is ez előttük, mert ők valahogy kimaradtak a nagy történelemből, a dicső csatákból, az ünneplésből. Ilyen kíméletlenül őszinte könyv még nem született a Nagy Honvédő Háború másik arcáról. Korszakos műveket írtak már, Solohov, Szimonov és mások, ám mindegyiket rózsaszín fátyolba borította a győzelem diadala és büszke öröme. Szvetlana Alekszijevics nem tud felhőtlenül örülni. Ha végigolvassuk a könyvét, rájövünk, miért. Szvetlana Alekszijevics (1948) Nobel-díjas belorusz író és oknyomozó újságíró. Ukrajnában született, de Fehéroroszországban nőtt fel, 2000-ben a politikai üldöztetés elől disszidált Nyugat-Európába. Több mint tíz év után visszaköltözött Minszkbe. Interjúinak, dokumentarista elbeszéléseinek témája a második világháború és a Szovjetunió története, nagyításban a szláv lélek rejtelme. A nyolcvanas években írt műveit betiltották, a Birodalom összeomlása óta viszont írásai húsz országban láttak napvilágot. Polifón passióiért 2015-ben irodalmi Nobel-díjat kapott.

L. Platov - Hét ​szál fű országa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Miloš Mikeln - Sztálin, ​a zsarnok élete
Nem ​történészi művet tart a kezében az olvasó; a szlovén regényíró számára a történelem nem hűvös fővel, pártatlanul szemlélendő tárgy, hanem olyan események láncolata, melyeknek közelebbről vagy távolabbról valamennyien szenvedő részesei, vagyis tanúi - hiteles tanúi - voltunk. Szépíróként veszi tehát kezébe a tollat mégsem regényt ír azonban, hanem esszét. Ez a kötet mondhatni annak dokumentuma, hogyan birkózik egy közép-európai írástudó azzal a történelmi alakkal, akinek működése minden kortársunk közül a legnagyobb hatással volt az író - és persze valamennyiünk - életére. Ki is volt valójában Sztálin, s hogyan lett azzá emberré, akinek jelleme, személyisége, gondolatai és indulatai mindannyiunk életén nyomot hagytak? A közelmúltban elhunyt szovjet festőművész, Pjort Belov látnoki erejű képei is ugyanilyen kínlódó töprengések nyomán születtek: megszülettek: megdöbbentő jelképekben fogalmazza meg az iszonyatot, haragot és a gyászt, amit a zsarnok korára visszatekintő művész érez.

Joszif Geraszimov - Jevgenyij Ziborov - Egon Livs - Grigorij Baklanov - Holdtölte
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Alekszandr Szolzsenyicin - Ivan ​Gyenyiszovics egy napja
Valahol ​a távoli sztyeppén az utolsó sztálini évtized elején egy fogolytáborban élt az "ismeretlen" Ivan Gyenyiszovics Suhov; az ő egyetlen napjának részletes krónikája az immár világhíres kisregény. Egyetlen teljességgel szokványos napjáé, amikor semmi különös nem történik: mínusz harminc fok van, mint mindig; híg halleves a reggeli, mint szokásos; a rabokat létszámba veszik és motozzák reggel és este, munkába menet és jövet, mint rendesen; dúl az ügyesek és élhetetlenek egyenlőtlen küzdelme a kályha és a kásás kondér körül, ahogy megannyi napon, héten, hónapon, éven át... A büntetések és a még mindig megszokhatatlan megaláztatások sem súlyosabbak, mint máskor. Vagyis tengeti a tábor a maga emberlét alatti életét, melynek inkább csak a külsőségeit szabályozza az őrség, valódi törvényeit a sajátos fogolylét alakítja, amely ugyan sokszor kegyetlen, mégis emberarcúbb, mint a személytelen világ, amely ide küldte őket. A látszatra jelentéktelen, epizódszerűen és időrendben egymásra következő események nem pusztán -- epikai értelemben -- illusztratív értékűek és funkciójúak, hiszen Szolzsenyicin minden, apró-cseprőséget megjelenítő mondata magában hordozza a műnek is koherenciát adó legnagyobb borzalmat jelentő mondandót: a végeérhetetlen rabságban megáll az idő, egyszerűen nincs is már jelentősége, értelme. S hogy ebben a szigorúan időszerkezetű elbeszélésben a túlélésre összpontosító hős és fogolytársai számára ennyire megszűnhet az idő fogalma, ez az ellentmondás hordozza igazán a regény valódi jelentését: a diktatúra embertelenségét, a kegyetlen tekintetnélküliség következményeinek látleletét. A hétköznapi szenvedés ábrázolásakor az író nem infernális kínokat jelenít meg, "csupán" leírja az ötdekás zabkásaadagokért folyó közelharcot, a darabka szalonnával megvesztegethető brigádparancsnokok részrehajlását, az életben maradáshoz minimálisan szükséges feltételek megannyi részelemét és a túlélés egyéni manővereit, a rabok szívszorítóan leleményes ügyeskedését. Eszköztelen, ám markánsan rideg realizmussal szól tehát az író egyetlen napról, amely magában hordozza az ártatlanokra kiszabott büntetésidő végtelenségét, így mondva ítéletet minden megalázó, személyiséget megnyomorító, életet ellehetetlenítő diktatúrára. A kisregénynek -- tagadhatatlan irodalomesztétikai értékén túl -- dokumentumjelentősége is van, hiteles híradás az ötvenes évek szibériai lágereiről.

A_kord%c3%a9_a_kucsma
elérhető
1

Ismeretlen szerző - A ​kordé, a kucsma meg a tőr
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sz. Marsak - Hol ​ebédelt a veréb?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

%c3%a9g%c3%a9sf%c3%b6ld
Ég ​és föld között Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Ég ​és föld között
A ​szovjet írók új elbeszéléseinek immár tizedik kötetét tartja kezében az olvasó. Ebben a jubileuminak tekinthető tizedik kötetünkben tíz írás - kisregények és elbeszélések - szerepelnek a szovjet kispróza legfrissebb alkotásaiból. Ezek a művek sokoldalúan és árnyaltan ábrázolják korunk szovjet valóságát, a szovjet emberek életének örömeit és gondjait. Válogatásunkban a már a magyar olvasóközönség által is ismert és kedvelt szerzők, mint V. Belov, V. Tokarjeva. L. Uvarova, I. Velembovszkaja mellett olyan első műves írók is szerepelnek újszerű, egyéni hangvételű és friss tematikájú írásokkal, mint a fiatal J. Popov, akit a szovjet kritika új Suksinként üdvözölt, vagy mint a Taganka Színház neves művészének, V. Szmehovnak szatirikusan humoros írása: egy mindenütt helytállni igyekvő drámai színész zaklatott életének érzékletes leírása. Ez a kötet - a sorozat évek folyamán kialakult jellegének megfelelően - nem a teljesség igényével ad képet a soknemzetiségű szovjet irodalomról; az utóbbi évek elbeszélésterméséből óhajt változatos ízelítőt nyújtani.

Covers_102084
Égszínű ​fátyol Ismeretlen szerző
elérhető
2

Ismeretlen szerző - Égszínű ​fátyol
A ​szovjet írók új elbeszéléseinek immár nyolcadik kötetét adjuk az olvasóinknak. Válogatásunkban ezúttal is jól ismert, több könyves szerzőket, s nálunk még ismeretlen, induló tehetségeket mutatunk be. Tíz író, tíz megkapóan szép történet fiatalokról, öregekről, gyerekekről, nőkről és férfiakról - egyetlen szóval - az életről. S az írók, akár a múltat, akár a jelent elevenítik is meg, írásaikban közvetlenül vagy áttételesen, a klasszikus hagyományokat követve vagy kísérletező eszközökkel, valamennyien a ma emberéhez szólnak, az ember jóságába és nagyságába vetett töretlen hittel és a valóság megrázó erejű ábrázolásával. A sorozat jellegének megfelelően ez a válogatás nem a teljesség igényével ad képet a soknemzetiségű szovjet irodalomról; az utóbbi két év elbeszélés terméséből kíván ízelítőt nyújtani.

Vlagyimir Voloszkov - Farkasfogak
- ​Miért mondta neki, hogy nem szabad beszélnie Nyikolasin sorsáról? - kérdezte Zadorina, amikor Voznyakov már kiment a szobából. Szazsin nem válaszolt rögtön, homlokát ráncolva gondolkozott néhány pillanatig, aztán így szólt.: - Nem kell elsietni Zadorina, és barna szeme felélénkült. - Úgy gondolja, hogy ha közöljük az agnoszkálás eredményét, a tettesek esetleg megijednek és kereket oldanak? - Úgy van. - Tehát tovább kell keresnem az eltűnt Nyikolasin nyomait? - Pontosan. - Ez számomra nem egészen világos. Szasin hosszan pihentette tekintetét a leány arcán. - Úgy kell folytatnia a vizsgálatot, mintha egy élő eltűnt embert keresne, nem pedig a gyilkosait. - Miért? - Gondoljon arra, hogy eltűntek a kőzetminták, s hogy Nyikolasinnál nem volt semmilyen értéktárgy. Mi lehetett akkor a bűncselekmény tulajdonképpeni oka? - Erről egyelőre fogalmam sincs. - Nekem sincs. - Szasint megint elfogta a méreg. - Épeen ezért legyen óvatos. Sejtelmünk sincs róla, mi lappanghat itt.

Covers_138660
elérhető
1

Lukács György - Lenin
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mihail Csernyonok - Gyilkosság ​családi számlára
Le ​lehet-e zárni egy vizsgálatot, ha - a daktiloszkópiai vizsgálat eredménye pozitív, - a gyanúsított nem tud alibit igazolni, - a családtagok vallomása igazolja a gyanút? Igen, de nem tanácsos, mert - az ujjlenyomatokat el lehet tüntetni, - az alibit meg lehet szervezni, - a családtagok nem szükségszerűen szeretik egymást. Így elmélkedik a felügyelő, de feltevése ellen szól - egy újabb gyilkosság, - egy tökéletesen azonosítható gépkocsi, - jó néhány pontos személyleírás...

Alekszandr Naszibov - "Labirintus-akció"
Kémek, ​ellenkémek, az Abwehr és a Gestapo viszályai, fondorlatai színezik ezt a lélegzetelállítóan izgalmas kalandregényt, egy kegyetlenségében abszurd történet keretében. A Rejtekhely az Elbán írója újabb hallatlanul izgalmas regénnyel lepte meg az olvasót. A regény korunk legnagyobb történelmi bűntényéből meríti anyagát. Betekintést enged a náci hadigépezet háborús készülődéseibe, a beígért csodafegyver kikísérletezésébe, abba az áldozatos küzdelembe, melyet a német kommunisták, antifasiszta ellenállók, hadifoglyok s a regény főhőse, Karcov, a fasiszták diverziós gépezetének egy titkos barlangjába bekerült szovjet hajóorvos folytattak annak érdekében, hogy a nácik terveit meghiúsítsák.

Kir Bulicsov - Kettészakított ​élet
A ​szovjet szerző neve nem ismeretlen a magyar sci-fi olvasók számára, hiszen jelentek már meg írásai többek között a Galaktikában is. E kötet válogatott, fantasztikus témájú novelláit, elbeszéléseit tartalmazza. Történeteiben különös lények bukkannak fel, pl. egy, az űrben céltalanul keringő űrhajón, akiket a gonosz idegenek különböző bolygókról raboltak el, közöttük a földi nő, Nagyezsda, aki rabságából kétségbeesetten menekülni igyekszik. Fokozatosan döbben rá, hogy a számára csúf és undorító külsejű többi lény ugyanúgy gondolkodik mint ő, és végül nagyon is emberi szövetség alakul ki közöttük az idegenek ellen. Bulicsov novelláit az emberi humánum erejébe vetett hit, a jobbért való küzdelem szép írói megfogalmazása teszi értékes olvasmánnyá.

Covers_122249
Galambvadászat Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Galambvadászat
Nyolc ​írás, kisregények és elbeszélések a szovjet kispróza legfrissebb termésből. Nyolc író, ugyanennyi történet, közvetlen vagy közvetett módon hozzánk, a ma emberéhez szól mindegyik. Vaszilij Suksin írása egy anyag kétségbeesett harcát eleveníti meg bűnös fiáért az egész világ ellen. Eduard Sim novellája egy öreg ember hétköznapi legendákkal teleszőtt életéről szól. Nyikolaj Voronov címadó elbeszélése a gyermeki lélek mélységeit és szépségét villantja fel megkapó líraisággal. Natalja Baranszkaja a fiatal értelmiségi nők rohanó, ezernyi gonddal és örömmel teli életét ábrázolja egy hét tükrében, a valóság döbbenetes erejű érzékeltetésével. Fjodor Abramov egy asszony tragédiáját mondja el, aki csalódott a gyermekében, élete félresikerült, s minderre csak nagyon későn, élete végén döbben rá. Ilja Lavrov azt kutatja, hogyan lesz a férfi és nő ösztönös, durva viszonyából szép, emberi kapcsolat, igazi szerelem. Jurij Nagibin és Borisz Vasziljev izgalmas háborús történeteket mondanak el, emlékeztető, gondolatot ébresztő szándékkal.

Ilja Ilf - Jevgenyij Petrov - Aranyborjú
- ​Miféle özönvíz előtti, kénsárga gépkocsi közelít az úton? És ki az a szélesvállú, csillogószemű fiatalember, aki a hátsó ülésen elterpeszkedve előadást tart a rozoga tragacs többi utasának a pénz boldogító hatásáról? - De hiszen ez az élénken gesztikuláló legény kísértetiesen hasonlít Osztap Benderre, a Tizenkét szék minden hájjal megkent, de mégis rokonszenves hősére, akinek annak idején "üzlettársa" elmetszette a torkát! Már csak egy forradás őrzi Bender nyakán az egykori kaland emlékét, s most újabb tervek tartják izgalomban a nagy kombinátort. Milliomos akar lenni és e cél érdekében mindent megtesz, ami csak kitelik egy magafajta csavaroseszű, ellenállhatatlan kalandortól. S hogy az olvasó pompásan szórakozik, amíg Bender eljut kénsárga tragacsán a milliókig, arra biztosíték Ilf és Petrov, a két kiváló szatirikus író csillogó humora, kitűnő emberábrázolása.

A. M. Vaszilevszkij - A ​vezérkar élén
Vaszilevszkij ​marsall életútjának ismertetésével kezdi emlékiratát, amely az olvasót végigvezeti egy közel három évtizedes úton: a cári hadsereg tisztjének első világháborús éveitől a Vörös Hadsereg vezérkari főnökének igen felelős posztjáig. Közben az olvasó megismer szinte mindenkit, aki a szovjet katonai életben kimagasló egyéniség volt, és találkozik mindazokkal a problémákkal, amelyet a szovjet államnak meg kellett oldania, hogy az országot és fegyveres erőit felkészítse a német fasizmussal való élethalálharcra. Ebből a lüktető és eseményekben gazdag időszakból a szerző kiemeli az egyik legvitatottabb problémát: a harmincas évek végén folytatott szovjet katonapolitikát. Bírálja mindazokat, akik bűnös felkészületlenségről, elavult katonai szabályzatokról, téves irányú politikai nevelőmunkáról írnak és beszélnek az objektív körülmények kellő ismerete vagy elemzése nélkül Tartalmilag és irodalmilag egyaránt érdekes és értékes részek azok, amelyekben Vaszilevszkij marsall bemutatja a szovjet katonai vezetők, Sztálin, Vorosilov, Zsukov, Rokoszovszij, Malinovszkij, Tyimosenko, Tolbuhin - mindmegannyi nálunk is jól ismert személyiség - mindennapos munkáját, gondjait, emberi tulajdonságait. Mindebből nagyon is világosan áll előttünk a kép: ezek a hadvezérek nem csak térképek fölé hajló "elméleti" irányítók, színes zászlócskákat rakosgató "lángelmék" voltak, hanem a háború gondjából, bajából igen nagy részt vállaló, éjt nappallá tevő küzdő-dolgozó emberek.

Zoja Boguszlavszkaja - Ha ​újra kezdeném
Kórházi ​ágyon fekszik a nagyon tehetséges fiatal fizikus, Szergej Veresztov. Éjjel hozták be súlyos sérüléssel a munkahelyéről, a kutatóintézetből. Felrobbant a berendezés, amellyel kísérleteit végezte. Egyszerű üzemi baleset? Ki a felelős a történtekért? Maga Veresztov? Látszólag igen. Kísérleteit ugyanis titokban végezte, mert az intézet igazgatója egy másik munka befejezéséig megtiltotta ezeknek a kísérleteknek a folytatását. Miért szegte hát meg az utasítást Veresztov? Becsvágyból, fiatalos csakazértisből? Esetleg közrejátszott ebben válságba jutott családi élete, az új szerelem? Ebben a modern kisregényben ezekre a kérdésekre keresi a választ az írónő, illetve keresteti hőseivel. Mert nemcsak a percekre magához térő Veresztov töpreng kínlódva. A kórház folyosóján ott ül Verka, Veresztov felesége, Ánya, a férfi új nagy szerelme és a kutatóintézet igazgatója, a nagytekintélyű tudós. Miközben aggódva lesik a kórterem ajtaját, várják a híreket a sérült állapotáról, önmagukban felidézik a történteket, s mérlegelik saját szerepüket, saját felelősségüket.

Ilja Ilf - Jevgenyij Petrov - Tizenkét ​szék
Ippolit ​Matvejevics elhunyt anyósa ülőgarnitúráját üldözi, pontosabban az egyik székbe rejtett kincset. Önjelölt segítője, Osztap Bender, a „nagy kombinátor” egy megnyerő szélhámos. Hőseinknek nem szegi kedvét, hogy nem tudni, hová került a 12 szék és melyik is rejti az ékszereket, amelyekre más is vadászik. Kezdetét veszi egy városokon átívelő komikus hajsza a húszas évek Szovjetuniójában, kincsvadászat a régi és az új rendszer különös figuráival, ahol nem csak a történet abszurd, hanem a hátteret adó valóság is. „Olyan, mintha Rejtő Dosztojevszkijt olvasott volna…” „Ami a legjobban tetszett a könyvben, az az, hogy mennyiféle nagyszerű karaktert felvonultat. És mindet kíméletlenül ki is parodizálja, nagyszerű stílusban. Le a kalappal a szerzők előtt.” „A Tizenkét szék valóban korrajz – igaz, nem a tényszerűség, inkább az abszurd oldaláról. … Az eredeti főszereplő saját maga karikatúrájává válik, miközben önjelölt segédje, Bender mint Rejtő-karakter meghatározhatatlan közegben lebeg.” „Fergeteges humora van, és szuper paródia.” (Idézetek a moly.hu-ról. A véleményező olvasók felhasználónevei sorrendben: pat, mrumus, PozAko, ppeva)

Emmanuil Kazakevics - Két ​ember a sztyeppen
Akár ​egy élet különböző állomásainak is tekinthetők a sajnos oly fiatalon elhunyt Kazakevics e kötetben összegyűjtött kisregényei: a _Két ember a Sztyeppen_, a _Csillag_ és a _Napvilágnál_. A két első témája a háború egy-egy drámai pillanata, az egyik a kezdeti visszavonulás, a másik a diadalmas előretörés időszakában. Mindkettő hőse inkább "antihősnek" látszik az első pillantásra: a németek félelmes előretörésétől fejét vesztő tapasztalatlan, fiatal tiszt is a "vakmerő", "hidegvérű" felderítő legendás alakjával teljesen ellentétesnek látszó Travkin hadnagy is. Még inkább ellenkezik a hősi sémával a _Napvilágnál_ főszereplője, akit két ember szemével ábrázol az író: özvegye túlzottan szerény, kicsit ügyefogyott könyvmolynak ismerte életében, bajtársa pedig, aki végigjárta vele a háború keserves útjait, ügyesnek és bátornak, erősnek és találékonynak. "A hős utóélete" - talán így nevezhetjük ezt a történetet. A háború hétköznapjainak hőséé. _Az apa látogatása fiánál_ már békében játszódó, derűsen kezdődő történet, melynek egy látszólag jelentéktelen eseményt elbeszélő lapjai kegyetlen élességgel leplezik le a régmúlt lappangva tovább élő maradványait.

Csillagok_%c3%b3r%c3%a1ja
Csillagok ​órája Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Csillagok ​órája
Hatvan ​év költészetét öleli fel antológiánk, anyagát tizenöt szovjet köztársaság több mint kétszáz költőjének verseiből válogattunk. A huszonhat nép, nemzetiség alkotói a szovjet költészet fő áramába tartoztak, de a magyar olvasó többjük nevével e kötet lapjain találkozik először. A versek olykor messzi tájak emberének érzéseiről, sorsáról vallanak, de e sokszínű költői dallamvilágban korunk emberének egyetemes gondjaival találkozunk. Reméljük, a felfedezés örömével ismerkedik az olvasó a keleti hagyományokat folytató azerbajdzsán, kazah, kirgiz, tadzsik, türkmén, üzbég lírikusokkal, a nyugat-európai hatásokat befogadó baltikumi költőkkel és a keleti-nyugati hatásokat ötvöző grúz, örmény lírával. A magyar műfordítás-irodalom és könyvkiadás hagyományait folytatva beszámolunk arról, ami a Kardos László szerkesztette, 1955-ben megjelent A Szovjet Költészet Antológiája című válogatás után a szovjet költészet és a magyar költői fodítás találkozásából született.

Katya Petrovszkaja - Talán ​Eszter
Katya ​Petrovszkaja a rokonunk. Úgy ír, ahogyan mi írhatnánk, ha nem mulasztottunk el volna odafigyelni szüleink és nagyszüleink meséire. Katya Petrovszkaja könyve azonban nem családtörténetet, nem történelmi regény, mert - mint minden örökös - ő is szokott mulasztani: mégis képes beszámolni a felejtés és az emlékezés tereiben tett utazásairól. Mi közünk van a felmenőinkhez? Mit kezdünk a ránk hagyott történetek örökségével? Egy dédapa, aki süketnéma gyerekek számára alapít intézetet Varsóban. Egy nagybácsi, aki 1932-ben merényletet követ el Moszkvában a német követ ellen. Egy dédanya - talán Eszter? -, aki 1941-ben a megszállt Kijevben egyedül marad az elmenekült család lakásában... Petrovszkaja történeteiben nem csak a múlt, de a jelen is megelevenedik, minden az emlékezés hatalmas kirakós játékának darabkájává válik - úgy, hogy egy percre sem maradhat kétségünk afelől, hogy ezekhez a történetekhez nekünk is mi közünk lehet.

Borisz Zubkov - Gépek ​és képek
Körülnéztél ​már, hányféle gép zúg, zakatol, dübörög vagy csak egyszerűen dolgozik körülötted? Gondolkoztál már azon, miért lehet ezt a sok, egymástól különböző eszközt gépnek nevezni? A szovjet szerző megmutatja neked az azonosságot, az állandóságot a gépek szerkezetében. De elmondja neked azt is, hogyan tökéletesítette az ember a kereket, a csigát, a láncot. Evvel párhuzamosan költözött az ember a kunyhóból felhőkarcolóba, dobta el a faltörő kost, és szerelte fel a gépre a lánctalpat. És hogy mi köze van a denevérnek a felhőkarcolóhoz? Mindezt megtudod, ha elolvasod ezt a színes könyvecskét. Ugye hogy megérte?

John Reed - Tíz ​nap, amely megrengette a világot
Könyvem ​egy darab sűrített történelem - történelem, ahogy én láttam. Nem tart igényt többre, mint hogy részletesen beszámoljon a novemberi* forradalomról, amelynek során a bolsevikok, a munkások és katonák élén, Oroszországban magukhoz ragadták és a szovjetek kezében adták az államhatalmat. A könyv természetesen a legtöbbet a Vörös Petrográddal, a felkelés agyával és szívével foglalkozik. De az olvasónak tudnia kell, hogy az, ami Petrográdban történt, kisebb vagy nagyobb intenzitással, különböző időpontokban majdnem pontosan megismétlődött mindenütt Oroszországban. Ebben a könyvben, amely több készülő könyvem közül az első, azoknak az eseményeknek a krónikájára kell szorítkoznom, amelyeket magam figyeltem meg és tapasztaltam, illetve amelyekről megbízható szemtanúk számoltak be. A két bevezető fejezetben röviden ismertetem a novemberi forradalom hátterét és okait. Jól tudom, hogy e két fejezet nem könnyű olvasmány, de a továbbiak megértése szempontjából elengedhetetlen. Sok kérdés merül majd fel az olvasóban. Mi a bolsevizmus? Miféle kormányformát hoztak létre a bolsevikok? Ha a bolsevikok a novemberi forradalom előtt az alkotmányozó gyűlés mellett voltak, miért oszlatták fel később fegyveres erővel? És ha a burzsoázia ellenezte az alkotmányozó gyűlést addig, amíg a bolsevizmus veszélye nyilvánvalóvá nem vált, miért támogatta később?

Ivan Pagyerin - A ​főirányban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jonas Avyžius - Elveszett ​hajlék
A ​történelem förgetege ugyancsak megpörgette a litván népet az 1941-43-as években. Alighogy visszaállították a szovjetrendszert Litvániában, a hitleri fasizmus - megint villámháborús győzelemben reménykedve - lerohanta a balti köztársaságot. Sokan megtántorodtak, és a háromfelé vezető elágazásnál vagy az együttműködés mocsarába süppedő, de egyelőre a legkényelmesebbnek látszó ösvényre kanyarodtak, vagy a sehová se vivő középútra léptek; a legvilágosabban látók és a legmerészebbek a legmeredekebbet: az ellenállás útját választották. Avyzius szélesen hömpölygő epikája egyetlen litván kisvárosnak és környékének jellegzetes alakjait vonultatja fel, az ő sorsukkal, viselkedésükkel példázza egész társadalmi osztályok és rétegek magatartását, jó vagy rossz végzetét. A nácik lakájává szegődött, mégis a független Litvánia illúzióját kergető Adomas, a rendőrfőnök megpróbál ugyan két széken ülni, de a pad alá esik: az erkölcsi mocsárba, majd a szellemi megsemmisülés szélére - a bolondokházába kerül. A humanista Gediminas, a történelemtanár és költő hosszú-hosszú szenvedés után, a fasiszta pokol bugyrainak megjártával döbben rá, hogy "vétkesek közt cinkos, aki néma". Csak Marius, a partizán tudja kezdettől fogva, melyik út vezet el nemzetének boldogulásához: a harc vállalása, hogy - bár iszonyú áldozatok árán - a többi testvérnép közösségében végre a litván is nyugtot jelent. Még sok-sok egyéni, egyszersmind típusnak is szánt figura népesíti be az 1976-ban Lenin-díjjal kitüntetett, a Szovjetunió népeinek összetartozását bizonyító alkotást.

Lazar Karelin - A ​kígyóvadász
Lazar ​karelin új könyvét, A kígyóvadászt nagy érdeklődéssel és sok-sok vitával fogadták a Szovjetunióban. Hőse, Pável Sorohov közgaszdászból lett élelmiszeráruház-igazgató eltéved a kereskedelem útvesztőjében és ezért keményen megfizet. Az igazi büntetés talán nem is a börtön, hanem azok számonkérése, akikhez még mindig kötődik: a fia, a nővére, gyerekkori barátja. Sikerül-e új életet kezdenie? Ehhez az kell, hogy erkölcsi normái megváltozzanak, szakítson a régivel, amely -ahogy ez már lenni szokott- utána nyúl, bosszút áll a különbön. A hős erkölcsi vívódásait árnyaltan ábrázolja Karelin. Sorsának ilyetén alakulásáért nem kizárólag önmaga felelős. Minthogy a regény problematikája nálunk is aktuális, bízvást ajánljuk a magyar olvasónak.

Szasa Szokolov - Bolondok ​iskolája
Szasa ​Szokolov regénye még a hetvenes évek elején íródott, az USA-ban 1976-ban került kiadásra, az író hazájában pedig csupán 1989-ben látott napvilágot. A szovjet hétköznapok elevenednek meg egy nyaralótelep életén keresztül a történetben, melyet egy kisegítő iskola névtelen, skizofrén tanulója mesél el. A telep és az iskola kisszerűségével, banalitásával szemben igazi szabadságot csak a képzelet jelent, meg a különc mezítlábas földrajztanár, Norvégov a maga különös meséivel és Véta Arkagyevna iránt táplált szerelmével. A varázslatos hangulatú, lírai hangvételű áradó próza fokozza a nyers valóság és a képzelet határán játszódó mű olvasmányosságát - minden irodalomkedvelő olvasónak érdemes ajánlani.

Makszim Gorkij - Éjjeli ​menedékhely
Az ​Éjjeli menedékhely Gorkij leghíresebb, a világ minden nagyobb színházában játszott színműve a tőkés társadalom aljára sodródott emberek sorsát tárja fel páratlan emberábrázoló és megelevenítő erővel. Alakjainak vergődő-megnyugvó hullámzásából két hang szól hozzánk, a kapitalizmus kíméletlen kritikája, a kapitalizmusé, mely korai vagy kései formációjában is az emberek nagy tömegét rántja le a "fenékre", de kihalljuk belőle a szocialista humanizmus hitét is, melynek legfőbb tartalma: az ember felszabadíthatja magát mindenféle elnyomás alól.

Nyikolaj Alekszejevics Osztrovszkij - Az ​acélt megedzik
"A ​forradalom legnagyobb mesterművei az emberek, akiket megszül. A vonagló földet felszakító új áradatból mint az élet himnusza szökken fel a lelkek hitvallása, - és visszhangja egyre zeng, noha a hősök már holtak. A jövő époszainak és dalainak ihletőivé, héroszaivá növekednek - a gazdag nyarak aratása, melyeknek a forradalom kora volt nyers kora-tavasza. Ezek közül az emberek közül való Osztrovszkij - egy az élettől izzó, hősi himnuszok között. Gide nem értette meg őt, mikor meghatott csodálattal így írja le látogatását: "megszakadt szinte minden szál, amely a külvilághoz fűzné s lelkének nincs semerre útja. S mikor kezet nyújtott Osztrovszkijnak, Gide úgy érezte, hogy "az élettel fűzi össze". Hogyan lehet az, hogy Gide nem érezte ujjain a tett fáklyájának lángját. Osztrovszkij a tett és a küzdelem lobogó lángja - és ez a láng egyre növekedett és egyre hatalmasabb, míg körülötte egyre sötétebb az éj s egyre fojtogatóbb a halál."

Pavel Ovszjanyin - Mussolini ​végnapjai
A ​történelemnek a magyar olvasóközönség által kevéssé ismert, drámai feszültséggel, izgalommal teljes lapjait eleveníti fel ez a mű: az olaszországi fasiszta diktatúra összeomlását. Feleleveníti a szó szoros értelmében: az olvasó szeme előtt egy borzalmas - mert valóban megtörtént - tragikomédia jeleneteiként peregnek le az események: Olaszország csatlakozása a Szovjetunió elleni rablóháborúhoz, a két vesztésre álló diktátor, Hitler és Mussolini marakodásai, a Duce elleni összeesküvés érlelődése, Mussolini letartóztatása, Skorzeny "hőstette": Mussolini kiszabadítása, majd a német megszállás és a "salói köztársaság" véres és szégyenteljes hónapjai, s végül a nép igazságos bosszújának beteljesülése. A szerző nem törekszik arra, hogy hosszadalmas történelmi elemzésekkel adjon tudományos hitelt művének, de a párbeszédek, az események megjelenítése - noha olyan izgalmasak, fordulatosak, mintha írói fantázia szüleményei lennének - mindvégig híven követi a történelmi forrásokat.

Arkagyij P. Gajdar - Csuk ​és Gek
Csuk ​és Gek, a két rosszcsont Moszkvában lakik a mamával, apjuk pedig egy távoli kutatóállomáson dolgozik. Annyi a munkája, hogy még karácsonyra sem látogathat haza, így hát a család kerekedik fel a hosszú és kalandos utazásra. Csakhogy a két kis gézengúz eltitkol egy fontos táviratot, s ebből nagy galiba lesz. A klasszikus gyermekíró kedves elbeszéléséből népszerű film készült. Csuk és Gek történetén a mai papák, mamák, sőt nagymamák is jól szórakoztak - amikor még ők tanultak olvasni.

Kollekciók