'15. század' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Muhammad an-Nefzawi - Az ​illatos kert
A ​15. század utolsó harmadában keletkezett mű az arab világ szerelmi kultúrájába enged bepillantani, abba a világba, amely két egymáshoz tartozó ember meghitt kapcsolatában a szerelmet a legszentebb földi jónak, az élet legnemesebb örömének tartja. Természetesen az iszlám világában a nő és férfi kapcsolata korántsem olyan idillikus, mint e könyv sugallja, hiszen évszázados szigorú hagyományok rendelik alá a nőt ura és parancsolója minden akaratában. Mégis az egész könyv a tartalmas kapcsolat igényét, egymás megbecsülésének fontosságát, a kölcsönös odaadás és a házasság nagyszerűségét hirdeti. Hol bölcs, hol megmosolyognivalóan együgyű tanácsok, korabeli pajzán szerelmi históriák, utolérhetetlen női fortélyok és egyéb "csodaszerek" kavalkádjában tárul elénk a kor pezsgő, vérbő, prűdnek alig nevezhető arab világa.

Barabás Tibor - Máglyák ​Firenzében
Girolamo ​Savanarola - a Máglyák Firenzében hőse - 1452-ben született Ferrarában. Dominikánus szerzetesként Bolognában majd Firenzében működött mint hitszónok. Kérlelhetetlen keménységgel lépett fel a gazdagok romlottsága és fényűzése ellen, prédikációiban hevesen támadta az uralkodó osztály és a főpapság - köztük Borgia Sándor pápa - erkölcstelen életmódját. Nagy szerepe volt a Mediciek elűzésében és a köztársaság visszaállításában. A firenzei tanácson keresztül számos intézkedést hajtott végre, többek között megszüntette az uzsorások működését, rendszabályokat hozott a nagy földbirtokosok adójának emelésére. A főpapok életmódját ostorozó beszédei miatt VI. Sándor pápa 1497-ben egyházi átokkal sújtotta. Egyéni tragédiájának bekövetkezését azonban nemcsak ez okozta, hanem az a tény, hogy vakbuzgóságában aszketizmusát hatalmi pozíciójából mind az Egyházra, mind a világi életre rá akarta kényszeríteni, és így nem tudta megnyerni a néptömegek tartós támogatását. Az ellene fellépő erők 1498-ban a pápa és a Mediciek támogatásával egy utcai összecsapás során elfogták, eretneknek nyilvánították, máglyahalálra ítélték és kivégezték. Barabás Tibor értő módon, érzékletesen hozza a mai olvasó elé a XV. századot, ezt az eseményekben annyira gazdag kort, és reális képet alkot Savonaroláról, erről a különös, a reneszánsz eszményektől magát konokul és keményen elhatároló szerzetesről, a mi Mátyás királyunk kortársáról. Az író színesen, regényesen, de a történelem tényeihez ragaszkodva tárja fel a közép- és az újkor mezsgyéjén álló olasz városok világát.

Szőnyi György Endre - Titkos ​tudományok és babonák
"Mágiáról, ​alkímiáról, rózsakeresztesekről hallván a magyar olvasónak Bátky János, a derék szöszmötölő filológus jut eszébe Szerb Antal regényéből, aki a "fölösleges tudományok tudoraként" régi papirosokat bújt naphosszat... Bátky Jánosnak könnyű dolga volt, mert élőben láthatott egy feltámadt rózsakeresztest, sajnos a mai kutatónak már jóval nehezebb, hiszen csak papirosok, nemegyszer kétes értékű papirosok között keresgélhet a régi idők egyre inkább múlt ködébe vesző, legendákba burkolózó eseményei, furcsa emberi kísérletei után..."

Tatay Sándor - Kinizsi ​Pál
A ​híres törökverőnek, a malomkövet fél kézzel felemelő óriási erejű vitéznek, Mátyás király hadvezérének emléke mélyen élt az emberek szívében; egymás után születtek legendák róla. Ma már nehéz lenne megállapítani, mi volt igaz, mi nem e legendákból. De hogy mennyivel romantikusabb a mesehős Kinizsi története, azt Tatay történelmi regénye is bizonyítja. Az egyszerű molnárlegény, aki Mátyás jeles hadvezére lett, ma is megdobogtatja a gyerekolvasó szívét, vele izgul egy-egy döntő csata előtt. Csatából pedig kijut a hősnek elég, hisz a híres "fekete sereg" nemcsak a cseh király, a német császár ellen száll hadba, hanem a magyar főurak belső viszályait is el kell hogy simítsa, s végül ott a fő veszély: a török. S persze a szerelem sem marad el; a gyönyörű főúri kisasszony, Magyar Jolánka kezéért Kinizsinek álnok vetélytársakkal kell megküzdenie. - A romantikus, fordulatos ifjúsági regény - elsősorban a 8-10 éves gyerekeknek olvasmánya.

Jankovich Ferenc - A ​fáklya kilobbant
A ​fáklya - aminek fényénél a gyors és harmonikus fejlődés útjára lépett a XV. század Magyarországa - Mátyás halálával kilobbant. Fekete füstje mögött egy vulkáni világ - a megzabolázott főurak - roppant ereje feszült. Ezeknek az elszabaduló történelmi erőknek kegyetlen tobzódását látjuk megelevenedni Jankovich Ferenc regényében. A trónkövetelők harca, az apja nyomába lépő, de fiatal és tapasztalatlan Corvin János bukása, a kiskirályok nekivadulása, végül a tehetségtelen, gyenge akaratú Ulászló megkoronázása, a boldogtalan Beátrix elüldözése, a központi hatalom szétzüllése a tragikus bukásra ítélt parasztháborúhoz, végül pedig Mohácshoz és a középkori magyar állam megszűnéséhez vezetett..

Jankovich Ferenc - A ​budai napkirály
Mátyás, ​a magyar Napkirály pályája fénylik fel e regényben delelőjétől napnyugtáig. Ragyogó korszaka ez nem éppen felhőtlen történelmünknek. Mátyás, a messze jövőbe tekintő uralkodó energikusan valósítja meg nagy államkoncepciós terveit, s a nemzet pedig nemcsak kevesei jobbjában, de vezetőrétege nagy részben is együtt lélegzik Európával. Jankovich Ferenc a művészi ábrázolás sokrétűségével állítja elénk az udvari életet, Mátyás ravasz és konok ellenfeleit, az itáliai hétpróbás cselvetőket, a mézes ígéretű szultáni követeket, a kevély német gondolatokat forgató császári udvaroncokat, katonákat. De dühös szerelmi harc dúl szívében is: Borbálához való romantikus vonzódása, szerelme mellett lángra lobban Beátrixért, a kiismerhetetlenségével, hideg szépségével hódító olasz királylányért. Így szövődik egybe a férfi és uralkodó küzdelmes és eszméltető, de végnapjaiban mégis tragikus élete izgalmas regénnyé.

Passuth László - Lagúnák
Az ​Udvari asszony regényének nevezhetnénk ezt a művet, olyan értelemben, ahogyan Castiglione az Udvari Ember kifejezést használta. A XV-XVI. század fordulója már férfi-erényeket is követel a nőtől, az iménti értelemben vett Udvari Asszonytól: azt, hogy folyamatosan uralkodjék értelmével szenvedélyein, érzelmein és érzékein, azt, hogy legyen benne valami "démoni tárgyilagosság" önmagával és az udvarokkal szemben, azt, hogy a test és a lélek szépségei az értelem uralma alatt harmonizáljanak benne. Passuth László ilyenféle nőről írta regényét. Hősnője Cecilia, a ciprusi király törvénytelen lánya, aki Velencében a nagyvilági kurtizán életét éli, s közben - hol titkon, hol nyíltan - bonyolult diplomáciai feladatokat old meg a velencei Signoria megbízásából. Egy darabig úgy látszik: Cecilia értelme szigorú kordában tartja testét, lelkét, érzelmeit, de amikor egyik diplomáciai útján megismerkedik Giorgionéval, a századforduló nagy festőjével, az Udvari Ember erkölcsi és értelmi tartása egyszeriben értelmetlenné válik személyében, üresnek és öncélúnak kezd tetszeni neki az, ami életeleme volt, s megsejt egy új asszonyi eszményt, mely felé vágyódással tekint. A regény más alakokon keresztül vezet rá a mondanivaló lényegére: az az életforma, melyből Cecilia kitörni készül, már bomlóban, s föltartóztathatatlanul halad a pusztulás felé, jóllehet ez a dekadencia csak két évszázad múlva válik teljesen láthatóvá. Morosini figurája példázza ötletesen és szépen ezt a haldoklási folyamatot, éppen azokban a gesztusokban, melyek Ceciliával kapcsolatosak.

Karel Schulz - Kőbe ​zárt fájdalom
"Az ​életrajzi regény a reneszánsz világába vezeti az olvasót. Gyermekkorától követi nyomon a művész életútját: Firenze, a Mediciek, legfőként Lorenzo Magnifico udvara hagy mély nyomot a gyermekifjú lelkén. A Mediciek bukása után Róma következik, itt alkotja a Pietát, majd újra és újra visszatér Firenzébe. Élete nagy szerelmi élményétől felzaklatva, gyötrelmes tépelődések közepette faragja ki Dávid szobrát, majd pápai meghívásra végleg Rómában telepszik le, s hozzákezd II. Gyula pápa síremlékének elkészítéséhez - itt ér véget a regény. Michelangelo legviharosabb, legkalandosabb, szenvedélyektől zaklatott ifjú éveinek leírását hatalmas történelmi tablóba ágyazza az író."

Henryk Sienkiewicz - Kereszteslovagok
A ​Kereszteslovagok még Sienkiewicz rendkívül közkedvelt történelmi regényei közül is kiemelkedik népszerűségével. Ez a nagyméretű tabló a legteljesebben tükrözi az író romantikus szemléletét. A regény lapjain az évszázados német-lengyel háborúk egyik jelentős epizódja elevenedik meg: Jagello Ulászló, a harcias, ifjú király állt a felkelt lengyel-litván hadak élére, hogy elégtételt vegyen minden kegyetlenkedésért, melyet a Német Lovagrend követett el a szláv lakosságon. A szereplőkkel együtt járjuk be a középkori lengyel-német ellentétek vad történeti tájait. A harc, mely a sok méltánytalanság, csalás, árulás következményeként hatalmas összecsapásba torkollik, életre-halálra szól. De megtalálható ebben a regényben a lovagregények minden kedvelt mozzanata: szerelem az első látásra, leányrablás, a hű szerelmes kitartó küzdelme imádottjért. Sienkiewicz a történeti források alalpján alkotta meg ezt a művet, de a Kereszteslovagok gazdag cselekménye, pompás, hús-vér alakjainak sora mégis elsősorban az írói képzelet szülötte. Mese ez a javából, de oly igézően előadva, hogy a "legmodernebb" olvasó sem szabadulhat varázsa alól, ha már egyszer belefogott az olvasásba.

Szőnyi György Endre - Új ​föld, új ég
"Az ​egyes kultúrkorszakokat tárgyaló könyvek legtöbbször csak a kiváló alkotókat, legkiemelkedőbb személyeket tárgyalják, s ezek szellemi színvonalával azonosítják az egész kort. Ez azonban félrevezető módszer. Azt gondolhatnánk, hogy például a reneszánsz asztronómiára Kopernikusz nézetei a jellemzők, csak azért, mert Kopernikusz ebben az időben alkotta meg rendszerét" - fejtegeti a könyv előszavában a történész szerző, s az olvasó meggyőződhet arról, hogy ennek a forradalmian új történelmi korszaknak a komplex elemzése, áttekintése mennyire megingatja a bennünk kialakult, sémákra épülő, olykor iskolásan leegyszerűsített reneszánszképet, s a számos új összefüggés alapján hogyan gazdagodhat történelmi látásmódunk. Ebben segítenek a könyv érdekes illusztrációi is.

Lengyel Dénes - Újkori ​bölcsek nyomában
A ​nagy sikerű Ókori bölcsek nyomában c. kötet után a szerző mostani munkájában az újkor legkiemelkedőbb etikai gondolkodóit mutatja be. Machiavellitől Roberspierre-ig több évszázad szépírói, filozófusai, bölcselői vallanak arról, hogyan, milyen erkölcsi felfogással éljen az ember a társadalomban, mit tartson vezérlő elvének, hogy a legfontosabbat: lelki nyugalmát megtalálja. A portékkal, egykori rajzokkal gazdagon illusztrált kötetet gyerekek és felnőttek egyaránt haszonnal forgathatják.

Ugron Zsolna - Hollóasszony
Ugron ​Zsolna új regényében megkapó érzékenységgel ábrázolja Szilágyi Erzsébetet, a "nagy dolgokra hivatott, isteni küldetéssel felruházott lelket". A meggyötört és különc lányt, aki képtelen közel engedni bárkit is magához. A határozott és okos nőt, aki megtanul érvényesülni egy férfiak uralta világban. Az anyát, aki bármire képes, hogy megvédje gyermekeit. Az asszonyt, aki naggyá válni segítette a Hunyadiakat. Megjött a másik Hunyadi János, és engem csak az érdekelt, megvéd-e, ígéri-e, hogy erős falak között tart, míg élek. Azt felelte, megvéd. Azt mondta, hogy csak az nem fél, aki másokért cselekszik. Nem értettem, de mindent odaadtam volna azért, hogy megértsem, hogyan lehet félelem nélkül élni. Az öccsét kedvesebbnek találtam. Kedvesebb is lett a lelkemnek. Ha voltam szerelmes, a fiatalabb Hunyadiba voltam. Szükségem az idősebbre volt. A testem egyiket sem vágyta, soha férfit nem akart. Csak fiúkat, gyermeket, azt akartam. Magamnak. "Ugron Zsolna megint lebilincselő könyvet írt. A varázslatos magyar múlt világába meríti az olvasót ez a szuggesztív és érzékeny regény; megelevenedik a középkor, megtelik érző, szenvedő, örömre vágyó emberekkel. Nemcsak megértjük: megtapasztaljuk, a bőrünkön érezzük s a szereplőkkel együtt éljük meg a 15. század magyarjainak sorsát." Péterfy Gergely

Philippa Gregory - A ​király átka
Plantagenet ​Margitot (avagy Margaret Pole-t) rokoni szálak fűzik az uralkodó Tudor-házhoz, de Artúr walesi herceg és Aragóniai Katalin tanácsosaként mindezt titkolnia kell. Artúr váratlan halálát követően Katalin férje utolsó akaratával egyezően hozzámegy VIII. Henrikhez. Margaret továbbra is Katalin királyné legfőbb bizalmasa marad, de az udvarban betöltött pozícióját mind Boleyn Anna felbukkanása, mind a Tudor-ház egyre valószínűbb bukása veszélyezteti. Hiába befolyásos és szent életű, Margaretnek választania kell: hűséget fogad a zsarnok királynak, vagy imádott királynéja mellett marad, és ezzel beteljesíti a Tudor-átkot… Szerelem, ármány, hűség és árulás; Philippa Gregory vitán felül a királyregények királynője.

George Bernard Shaw - Szent ​Johanna
1429. ​A százéves háború javában tart, bár a szembenálló felek harci kedve megkopott, összecsapás helyett inkább fosztogatnak, foglyokat ejtenek, akiket váltságdíj fejében szabadon engedhetnek. De megjelenik egy lány, Jeanne D'Arc, és minden megváltozik. Pedig nem mond sokkal többet annál, mint hogy támadni kell, menni előre és hinni a győzelemben - mert vele van Isten. És valóban mintha csoda történne: felszabadul Orléans, a francia csapatok szinte akadálytalanul haladnak. Jeanne megkoronázza a trónörököst. De ezután szinte egyedül marad. Sorban pártolnak el tőle azok, akik sokat köszönhetnek neki. A francia nemességnek terhére van, hiszen csorbult hatalmuk Jeanne megjelenése óta. Az újdonsült király örül, hogy van legalább egy kis országrész, amin uralkodhat, ezért abba akarja hagyni a háborút. És talán az is eszébe jut, hogy ha Jeanne koronázta királlyá, akkor meg is foszthatja a tróntól. Az egyház fél befolyása elvesztésétől. Jeanne azt mondja, hogy Isten angyalokon és szenteken keresztül szól hozzá - márpedig a közvetítő szerepét az egyház szeretné magának megtartani. A francia katonákon és népen kívül leginkább az angol katonák hisznek abban, hogy Jeanne-t égi erő segíti. Az angol hadvezetés könnyen szót ért a franciákkal: egyszerűen megveszik tőlük a lányt. Pedig a francia királyi udvar és főpapság tudja: ha Jeanne az angolok kezébe kerül, halott. Jeanne D'Arc 1431-ben, máglyán halt meg. Nem feladatunk eldönteni, mik voltak és honnan jöttek a hangok, amelyeket Jeanne hallott. Egyszerű falusi lány volt, akit a hite tett különlegessé. Nőnek született, de ő nem fogadta el azt a sorsot, amit a társadalom és az írott, íratlan, de ember alkotta szabályok diktáltak neki. Hitt a saját erejében, és abban, hogy cselekednie kell. Kínhalált kellett halnia - az arc nélküli hatalom erre ítélte.

Erdődy János - Küzdelem ​a tengerekért
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jaume Cabré - Én ​vétkem
A ​hatvanéves, korai Alzheimer-kórral diagnosztizált Adria Ardevol megvizsgálja az életét, mielőtt még egytől egyig elveszítené az emlékeit. Visszaemlékszik szeretettelen gyermekkorára Lola Xica gondjaira bízva, aki dadaként dolgozott a tehetős családnak. Anyjára gondol, a visszafogott, hideg, gyakorlatias asszonyra, és a titokzatos apjára, akinek erőszakos halála miatt örökös bűntudatot érez. A család antikvitás boltja az egész világot jelentette a kis Adria számára. E világ középpontjában állt a legértékesebb kincs: a Storioni hegedű, melynek tokja egy évekkel korábbi, rejtélyes bűneset nyomait hordozta. Adria gyermekkora megválaszolatlan kérdésekkel, pasziánsszal és szeretetlenséggel telik. Történelmet és nyelveket tanul az apja kedvéért, hegedülni az anyja kedvéért. De egy baleset véget vet apja életének, ami után Adria világa megtelik bűntudattal, titkokkal és sötét kétségekkel. Visszaemlékezése pedig egészen távolra visz: a késő középkori kolostorok világától a náci koncentrációs táborokon át egészen a huszadik századi Kongóig. Jaume Cabré magával ragadó regényét, mely 2011-ben látott napvilágot, számos fontos irodalmi díjjal tüntették ki és eddig több mint 20 nyelvre fordították.

Lissák György - Az ​aranykígyó
A ​mű leginkább történelmi regénynek nevezhető, mely a dokumentumregény, az irodalmi forgatókönyv és az esszé eszközeit is fölmutatja. Hangvétele olykor a riportéhoz közeli, olykor drámaivá forrósul. A szerző a történész alaposságával és a szépíró ihletettségével nyúl Fráfer György ellentmondásos alakjának megformálásához. A tényszerű és egyben szubjektív megvilágítás fényénél reneszánsz hősre ismerünk. Híven idézi a kort műveltség-, ízlés- és diplomáciatörténeti vonatkozásaival együtt. Párbeszédekbe és leírásokba szőtt utalásai, de mértékletes archaizálása is a kép pontosságát szolgálják. A regény Fráter György utolsó napjainak fölidézésével, az 1551. december 13-ától, Luca napjától 17-ig történt eseményekkel kezdődik. A krónika lapjain kibomlik a pályája csúcsára érkező barát történelmet formáló figurája, a diplomata, a pap és katona, aki hetvenévesen kész a pápai méltóság meghódítására, hogy a keresztény Európát a török ellen szervezze. És megelevenedik a kor egyik jellemző politikai gyilkossága: Castaldo és Pallavicini nemcsak a bíborosi jelvényeket viszik el Alvincra, hanem a bérgyilkos tőröket is. A történelemből jól ismert szituáció, a levéllel foglalkozó Fráter György felkoncolása drámaian, emberi, társadalmi és politikai indítékoktól motiváltan jelenik meg. Majd ezután - ahogy a fejezetcím is jelzi -, da capo al fine játszódik le kezdettől a végéig hősünk élete, sorsa. - A mű kettős feladatot teljesít: érdeklődésre számíthat olvasmányosságával, tárgyi gazdagságával mind a 16-18 éves tanulóifjúság, mind a történelmi érdeklődésű felnőtt olvasók körében.

Jónás Ilona - Európa ​születése
A ​Korszerű történelem középiskolásoknak című sorozatból.

Philippa Gregory - A ​királycsináló lánya
Kémek ​veszik körül, méreg és átok fenyegeti... Van valaki, akiben megbízhat? A világsikerű szerző IV. Eduárd angol király udvarába kalauzol minket, az összeesküvések, a szerelemért és hatalomért folyó élet-halál küzdelmek helyszínére. _A királycsináló lánya_ című regény kalandos történetének főhősei Richard Neville-nek, Warwick grófjának lányai, aki a 15. századi Anglia leghatalmasabb főura volt. A "királycsinálóként" elhíresült nagyúr fiúörökös híján Annát és Isabelt, a lányait használja sakkbábukként a politikai játszmáihoz, akik aztán maguk is befolyásos játékosokká válnak. _A másik Boleyn lány_ után itt a várva várt újabb "nővérregény" Philippa Gregorytól. "Philippa Gregory keze alatt a történelmi alakok, a hús-vér királyi családok élete fenségesen szórakoztató regénnyé válik." _Time_ "A gondos kutatómunkával előkészített, érzékenyen megrajzolt jelenetekben életre kel a kor." _The Boston Globe_

Kovai Lőrinc - Táruló ​égbolt
Mint ​egy pompás keleti szőnyeg mintázata, olyan gazdag és változatos ez a színesen kavargó történelmi regény. A Táruló égbolt majd száz év története; 1453-ban indul, mikor a törökök beveszik Konstantinápolyt, és a XVI. század közepén, a németországi parasztháborúk leverésével ér véget. Egy nagy kor erényekben és bűnökben kimagasló alakjai elevenednek meg a sorokban, egy rendkivüli évszázad törekvései; roppant távlatokat jár be az olvasó, mire e széles ívű regény utolsó lapjához ér. Kovai mesteri biztonsággal rendezi a könnyedén illeszkedő részletek laza képsorait, mintegy varázsintésre kél életre nála a történelem. Lorenzo Medici, a nagy reneszánsz fejedelem firenzei palotájában kiváló tudósokkal, művészekkel, filozófusokkal találkozunk, megismerjük a Borgiák viselt dolgait, a világias egyházfők fényűző élete ellen dörgő Savonarolát, s Luther Márton életét, a bölcsőtől a koporsóig. Kolumbusz Kristóffal először a portugál király udvarában találkozunk, hogy aztán a spanyol Izabella királynő trónja előtt lássuk viszont, s végigkísérhessük - őt is és a többi merész conquistadort - a nagy földrajzi felfedezések kockázatos és véres kalandjain. Angliában erre az időre esik VIII. Henrik uralkodása. Az ő élete is hálás téma a regényes feldolgozásra. A kötet Magyarországon játszódó fejezetei két nevezetes eseményről közvetítenek képeket: a Dózsa-féle parasztfelkelésről és egyik emlékezetes nemzeti gyászunkról, a mohácsi vészről.

Ross King - Leonardo ​és az Utolsó vacsora
Milánó, ​1496 – a negyvennégy esztendős Leonardo da Vinci ekkorra már híres arról, hogy elvállalt megbízatásait képtelen teljesíteni. De a Santa Maria delle Grazie-kolostor refektóriumában három év alatt mégiscsak befejezte az _Utolsó vacsorát_. Ez a freskó közel hét méter széles; Leonardo még soha nem próbálkozott ilyen irdatlan nagy felülettel, sőt a freskófestészet bonyolult, fizikailag is emberpróbáló technikájában sem volt semmiféle tapasztalata. Az _Utolsó vacsora_ több mint öt évszázad alatt az emberiség egyik legfontosabb és legimsertebb művészeti, vallási és kulturális ikonja lett. A művészeti csoda mögött azonban ott húzódik egy valóságos és mélységesen emberi vonulat; Milánó történelmének és Leonardo életének sorsdöntő fontosságú eseményei. Ross King könyve, a _Leonardo és az Utolsó vacsora_ a mester Milánóban töltött öt esztendejét és a világ leghíresebb művészeti alkotásának megszületését eleveníti fel. Ross King (1962) kanadai származású író, kritikus, népszerű történeti-művészettörténeti ismeretterjesztő művek szerzője. A _Brunelleschi kupolája_ (2008), _Michelangelo és a Sixtus-kápolna_ (2010), valamint _Párisz ítélete_ (2012) című könyvei magyarul is olvashatók. A már jó ideje az angliai Woodstockban élő író jelenleg új könyvén dolgozik, mely Monet-ról szól.

Philippa Gregory - A ​folyók asszonya
Egy ​szenvedéllyel és legendákkal átszőtt történet Bedford hercegnéjéről, aki még az árulástól sem riad vissza, hogy a Rózsák háborújában megnyerje a saját csatáját. Miután Bedford hercege, Franciaország angol régense, John Lancaster feleségül veszi Jacquettát, bevezeti őt a tudomány és az alkímia rejtelmes világába. A népes udvarban az ifjú asszonynak csupán egyetlen barátja akad: a herceg pajzshordozója, Richard Woodville, aki akkor is támasza lesz, mikor a hercegné váratlanul megözvegyül. Egymásba szeretnek, majd titokban összeházasodnak és VI. Henrik király udvarába költöznek, ahol az új királyné bizalmas barátnőjévé fogadja Jacquettát. Woodville-ék hamarosan a Lancaster-udvar életének központi szereplőivé válnak, bár Jacquetta közben érzi: Anglia népe elégedetlen, és riválisaik, a Yorkok egyre komolyabb fenyegetést jelentenek a királyi család számára. Miközben az asszony elszántan harcol a király és a királyné oldalán, ráébred, hogy lányára, Elizabethre ragyogó jövő várhat: egy váratlan fordulat kövekeztében lehetősége nyílik megszerezni számára Anglia trónját és York fehér rózsáját...

Sarah Dunant - A ​Borgiák bosszúja
A ​tizenötödik század végi Róma a művészet és kultúra fellegvára, miközben a vallási kegyetlenkedés és a politikai korrupció aláássa az örök város tekintélyét. Rodrigo Borgia VI. Sándor néven bevásárolja magát a pápaságba, de törvénytelen gyermekei iránti olthatatlan szerelme és esztelen gazdagsága mellett spanyol származása is szemet szúr a várost irányító olasz főméltóságoknak. Az idegen pápa legerősebb fegyvere a lelketlen és jéghideg Cesare, a legidősebb fiú, de a fontos politikai szövetségek záloga mégis a tizenkét esztendős hajadon, Lucrezia Borgia lesz, aki három rosszul sikerült házasság és rengeteg fájdalom után maga lép a politika véráztatta színpadára... Az olasz reneszánsz nagyregények mestere a világtörténelem és a tévésorozatok kedvelt méregkeverőiről, a Borgiákról írt lélegzetelállító lektűrt.

Göncz Árpád - Sarusok
Miért ​ír az ember? Hogy ha a torkán akad egy falat történelem, fölköhögje. Hogy ha önmagával nem akaródzik gorombáskodnia, teremtsen valakit, akinek nyugodtan odamondogathat. Hogy ha cseppfolyós körülötte a világ, megszerkessze a kristályrácsát. Kinek ír az ember? A fentiekből következik, hogy önmagának. De hogy erre fölmentést adhasson, elhiteti magával, hogy fontos, amit ír. Hogy másoknak mond valamit. Hogy szolgál vele. S hogy ő ettől, épp ettől tartozik majd valahova. A Sarusok a kívül és bent ellentétét oldaná egységgé, mert eretnek nincs, ha inkvizítor nincsen, üldözött és üldöző egymás igazát igazolja.

Mikszáth Kálmán - A ​szelistyei asszonyok
Kötetünk ​elbeszélései és kisregényei a mikszáthi múlt, az általa teremtett derűs, meleg ragyogású történelem tájaira kalauzolnak bennünket, abba a világba, amelyet (mint a Galamb a kalitkában párhuzamos történeteiben) oly nyomasztóan ellenpontozott számára a sivár, valódi jelen. A századelő korszakának éles hangú bírálata szólal meg realista hangú, remekszép kisregényében, A sipsiricában. A szelistyei asszonyok, a Páva a varjúval, az Akli Miklós pedig annak az írónak kitűnő művei, aki fájó nosztalgiával idézte vissza az idillikus, romantikus történeteket, aki élete végéig síkra szállt a mesék jogaiért. Történeti epikája: a törpe kor emberének visszasóhajtása a merész időkre - nagy történelmi konfliktusok helyett: a történelmi miliőbe helyezett anekdota.

Edward Rutherfurd - Az ​Erdő
A ​dél-angliai Új Erdőt Hódító Vilmos nyilvánította királyi vadászterületté, hogy aztán két fia (Richard herceg, majd Rufus Vilmos király, akinek végzetét baljós rémálom jósolta meg) is itt lelje halálát, máig tisztázatlan körülmények között ? a helyi legendák szerint ez volt a büntetés a vadászterület létrehozása során elkövetett bűnökért. Az Új Erdő ma nemzeti park, a védett tölgyerdők és lápvidékek, a szarvasok és vadpónik járta hangás rétek mögött azonban újra és újra felsejlik Anglia évezredes történelme. Ezt az eltitkolt vagy napvilágra került bűnökben, ellenségeskedésben és árulásokban bővelkedő történelmet mutatja be Edward Rutherfurd a tőle megszokott, magával ragadó módon. A könyvben a történelmi személyiségek sorsa mindvégig összefonódik az Erdőben élő ezeréves családok történetével és a csodálatos dél-angliai tájjal és élőlényeivel: a kiirtásra ítélt szarvasokkal és a történelem előtti időkből származó, félvad pónilovakkal. Rutherfurd különleges könyve nem egyszerűen egy történelmi regény a sok közül: az egymáshoz kapcsolódó családtörténeteknek különös hátteret ad a hatalmas, ezeréves erdőség a maga vadállataival, misztikus titkaival és az erdőlakók életét szabályozó hiedelmekkel, hagyományokkal és törvényekkel.

Rónaszegi Miklós - Hínáros ​tenger
E ​név: Kolumbusz Kristóf - már évszázadok óta fogalom. E dátum: 1492 - újkori történelmünk fordulópontja. A hajó: A Santa Maria - a felfedezések történtének legbüszkébb vitorlása. A genovai hajós azzal a céllal vágott az ismeretlen nyugati óceánnak, hogy - történelemben először - megkerülje a Földet, és Indiába jusson. Lankadatlan érdeklődéssel figyeljük néhány figuráinak életét, akiket számtalan kalandon átvergődve, megmerülve a gyilkos indulatok, szerelemes szenvedélyek, nagyratörő álmok és rettentő csalódások "hínáros tengerébe" végül is a Santa Marián hoz össze sorsuk, s legyűrve félelmüket, leszámolva már-már életükkel is, nekivágnak a hajós mendemondák hínáros tengerének, a szörnyekkel teli ismeretlen óceánnak. A középkori Spanyolország káprázatos forgatagos képét vetíti elénk a szerző, s miközben végigvezet bennünket az egyetemek termein, a pestises falvakon, a bikaviadalok arénáin, a spanyol falvak és kikötők kocsmáin - észre sem vesszük, hogy a hajó emlékezetünkbe vésődött igazán: a Santa Maria, a nagy dátum, 1492 és a merész admirális Kolumbusz Kristóf alakja.

Erdődy János - Bocskorosok ​hadinépe
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Makkai László - A ​reneszánsz világa
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Robert Louis Stevenson - A ​fekete nyíl
Anglia ​történelmének zűrzavaros időszakába, a "rózsák harca" néven ismert belháború kellős közepébe vezeti olvasóit Stevenson, A Kincses Sziget halhatatlan írója. Ifjú hősei, Dick és Joanna, a csaták és főúri torzsalkodások között hányódva, teméntelen viszontagságon átvergődve jutnak el a dicsőségig és a boldogságig. A fordulatos, mindvégig hallatlanul izgalmas regényben felfedezhetjük azokat a jeleneteket, amelyeket a híres mű televíziós feldolgozásából már jól ismerünk, egyúttal megismerhetjük azt a korszakot is, amelynek világát Shakespeare örökítette meg halhatatlan királydrámáiban.

Kőszegi Imre - Isteni ​Beatrice
A ​történelmi regény krónikás hőse egy szegény nápolyi fiatalember, Roberto. Fiatalon Aragoniai Beatrice íródeákja lesz, vele utazik Magyarországra, és úrnője oldalán közeli szemlélője Mátyás király politikai törekvéseinek, a nagyravágyó királyné intrikáinak, majd Mátyás halála után a hatalom birtoklásáért folytatott cselszövéseknek. Ő írja a királyné sok száz olasz és latin nyelvű leveleit, így talán mindenkinél többet tud a nápolyi királylány titkaiból. Történelmi közhiedelem szerint Mátyás élete végégig bálványozza pazarló és kicsapongó feleségét, semmit sem tudott megtagadni tőle, és ez okozta kudarcait. Valóban közönséges, ledér perszóna volt Beatrice? És a hatalomvágyó királyné ármánykodása semmisítette volna meg a pápával és a császárral egyszerre dacoló nagy uralkodó messze néző elgondolásait? Mi történt valójában Mátyás és Beatrice között? A józan ész talál-e választ kétségeire a történettudományban? Roberto, az íródeák naplója ad feleletet az izgalmas kérdésekre. Az eredeti dokumentumok nemcsak a regény történelmi hitelét biztosítsák, igazolják a Mátyás, Beatrice, Bakócz alakjának regényes feldogozásában rejlő határtalan lehetőségeket is.

Erdődy János - Így ​élt Husz János
Husz ​János a XIV-XV. században élt tudós reformátor, a cseh nép hőse volt. Ő indította el azt a mozgalmat, amely az egyház megreformálását és a cseh nép nemzeti kibontakozását tűzte céljául. Az egyház elleni támadásaiért a konstanzi zsinat elé idézték, és Zsigmond császár látszólagos védelme ellenére halálra ítélték. Husz János igazi élete mégis halála után kezdődött igazán. Híveinek tetteihez fűződnek a huszita háborúk, amelyek hozzájárultak a feudalizmus bomlásához, valamint a reformáció terjedéséhez. Erődy János írása segíti megértetni ezt az eléggé bonyolult, de az általános műveltség szempontjából fontos, érdekes történelmi korszakot.