'irodalomelmélet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Bárdos László - Szabó B. István - Vasy Géza - Irodalmi ​fogalmak kisszótára
Az ​irodalmi fogalmak kisszótára középméretű irodalomelméleti lexikon, amelynek elsőrendű célja, hogy az általános iskolától az érettségiig hasznos segítője legyen tanulóknak és tanároknak egyaránt. Több mint ezer szócikkben tárgyalja a legfontosabb irodalomelméleti, irodalomtörténeti, poétikai, stilisztikai fogalmakat. A tanlexikon törzsanyaga a 10-18 éves korosztály, a Kiegészítések a felsőfokú oktatás és az iskolán kívüli művelődés résztvevői számára nélkülözhetetlen segédkönyv.

Ismeretlen szerző - Irodalmi ​fogalomtár A-Z
Ez ​a kislexikon túlzás nélkül hiánypótló munkának nevezhető. Olyan segédkönyv, amely méltán ajánlható minden középiskolás diáknak és az érdeklődők szélesebb körének is. "A műfajelmélet, a stilisztika, esztétika alap- és segédfogalmai szerepelnek itt, s olyan szakkifejezések, amelyek a műelemzések, eszmetörténeti fejtegetések szövegében, a művelődők irodalomtörténeti olvasmányaiban gyakran előfordulnak" - írja a szerző, Alföldy Jenő, s ami külön érdeme a szógyűjteménynek: rengeteg idézet, példa szemlélteti az értelmezést. Az irodalmi fogalomtár szócikkei az ismeretterjesztés legjobb hagyományait követve, előítéletek és rögeszmék nélkül világítják meg az irodalmi fogalmakat, az egész kislexikon mégis személyes jellegű: egy olyan irodalmáré, aki nemcsak az elmélet, hanem a gyakorlat oldaláról is jól ismeri tárgyát. S habár a szótárírónak ez a személyessége mindvégig rejtve marad, szemlátomást színesíti, egyéni meglátásokkal gazdagítja e hasznos kis fogalomtárat, mely bizony sok tapasztalatot és könyvtárnyi irodalmat sűrít magába.

Szerb Antal - Magyar ​irodalomtörténet
A ​maga korában botrányosnak számító, azóta számos - csonka és kevésbé csonka - kiadást megért irodalomtörténet Szerb Antal legtöbbet forgatott műve, amely évtizedek óta most először jelenik meg a maga teljességében. 1958 és 1986 között ideológiai okokból elhagyták az utódállamok irodalmáról szóló utolsó fejezetet, s számos más részletet is töröltek. Kiadásunk, mely az 1935-ös második kiadás alapján készült - ez volt a Szerb által javított utolsó változat -, e hiányokat pótolja, s a hibákat korrigálja. A szöveget jegyzetekkel, a sajtó alá rendező Pálfy Eszter tanulmányával adjuk közre. Szerb Antal (1901-1945) író, irodalomtörténész.

Ismeretlen szerző - Középiskolai ​irodalmi lexikon
A ​középiskolai diákoknak, egyetemi felvételire készülőknek szóló kézikönyv-sorozat e tagja mindazokat az elméleti ismereteket tartalmazza, amelyek az irodalom értő befogadását elmélyíthetik. Szócikkeket közöl műfajokról, esztétikai, irodalomelméleti, verstani, és stilisztikai fogalmakról, továbbá korszakokról és irányzatokról. Arra is vállalkozik, hogy a középiskolai tananyagban szereplő írók és költők tevékenységét, művészetét egy-egy szócikkben értékelje, jelentőségüket méltassa. A legfontosabb mitológiai alakok is felbukkannak benne, sőt a magyar irodalomban jelentős szerepet játszó intézményeket és folyóiratokat is bemutatja. A szócikkekben a meghatározások után szükség szerint részletező leírás, példa, idézet és történeti áttekintés olvasható. A szerzők - valamennyien gyakorló középiskolai tanárok - e könyv összeállításával a fogalmak és életművek újragondolásához is szeretnének hozzájárulni, szerepet vállalva az ideológiai és politikai indíttatású szélsőségek eltüntetésében, a tárgyilagos tankönyvek és közhasznú kézikönyvek megteremtésében.

Kölcsey Ferenc - Minden ​órám
Kölcsey ​Ferenc válogatott művei "A nagy művek néha - írta Illyés Gyula 1937-ben-, ahelyett hogy felemelnék, eltakarják alkotójukat. A _Himnusz_ nélkül Kölcseyt jobban ismernénk, jobban számon tartanánk egyéb érdemét. Ez a vers, azáltal, hogy szerzője nevét örök ragyogásba borította, akaratlanul is sokat elvont attól a fényből, amely a személynek járt volna ki. De a ragyogás, a hír sokat elfedett - mert szinte vakított - magának a versnek értékéből is."

W. G. Sebald - Légi ​háború és irodalom
A ​légi háború a német irodalomban? Vagy inkább: a légi háború csöndje a német irodalomban? Mi ez a csönd, és mit takar? - teszi fel a kérdést Sebald. Csak az angol haderő egymillió tonna bombát dobott le a német városokra a második világháborús szőnyegbombázások során, és ezekben hatszázezer civil személy vesztette életét. Hogy lehet az, hogy ennek a nemzeti katasztrófának szinte semmi nyoma nem maradt sem a korabeli, sem a későbbi irodalmi alkotásokban? Vagy hogy az a néhány regény, amely mégis kísérletet tett a feldolgozására, nem jutott tovább a giccsnél, a közhelyeknél, a náci retorikára is jellemző dagályos semmitmondásnál? Miért nem jelenítette meg a légi háborút és annak következményeit a német irodalom sem rögtön, sem később? Talán szégyenkezésből? Feledés- vagy vezeklésvágyból? Vagy az átélt iszonyatos trauma béklyózta meg? Sebald azon túl, hogy rákérdez a korabeli beszámolók hiányának lelki és erkölcsi okaira, egyúttal el is végzi azt a munkát, amit a kortársak elmulasztottak: a maga szikárságában felkavaró írói nyelvén rekonstruálja, mit élhettek át az áldozatok életük utolsó pillanataiban, s hogy milyen borzalmak vártak a túlélőkre, akik közül sokan az őrületbe menekültek az emlékezés elől. Sebald esszéje nemcsak elgondolkodtat, de borzalmas láttató erővel meg is szólaltatja a csöndet.

Ismeretlen szerző - Az ​expresszionizmus
Az ​expresszionizmus a XX. század irodalmának és képzőművészetének egyik legösszetettebb művészeti irányzata. A század első évtizedeiben az imperializmus korában az emberi jogokért, a teljes emberért emelte fel a szavát, s az emberi érzés, gondolkodás kifejezési formáinak kölcsönösségét hirdette, de humánus eszméinek megvalósítását a stílus forradalmára korlátozta. Koczogh Ákos művében a mozgalom egészét és lényegét ismerteti, s a dogmatikus tagadás vagy éppen ellenkezőleg: a polgári túlértékelés után igyekszik valóságos helyét megállapítani a művészetek történetében, figyelembe véve, hogy korunk haladó művészei közül hányan indultak vele. A sorozat többi köteteihez hasonlóan a mű második része az expresszionizmus megértéséhez elengedhetetlen elméleti és szépirodalmi szemelvényeket tartalmaz.

Ismeretlen szerző - A ​manierizmus
A ​manierizmus is azok közé a művészeti mozgalmak és stílusirányzatok közé tartozik, amelyek - akárcsak századunkban a szecesszió - hosszú időn át viselték az igaztalan és méltatlan elítélés bélyegét. Manierizmus! - maga a szó is megbélyegző, hiszen jelentése: mesterkéltség, modorosság. Legalábbis ezt értették rajta a XVII. század klasszicista kritikusai, minden rendhagyó, bizarr, fantasztikus, ádáz ellenfelei. Csak a XX. század ismerte fel, hogy korábban mesterkéltnek hitt művészi megoldások sok esetben korukat megelőző zseniális felismerések, olyan művészi vívmányok, melyeket igazában csak korunk szemlélete és ízlése tud értékelni és hasznosítani. A reneszánsz utolsó szakaszában, annak kései áramlataként kibontakozó manierizmusban már a reneszánsz válsága jut kifejezésre, e válság ideológiai, pszichológiai, művészeti-irodalmi szimptómái sűrűsödnek egybe. Képviselői "szomorú emberek", tragikus életútjuk, életművük azt példázza, hogy a reneszánsz humanizmusának bealkonyult. Eszményeik elbuktak vagy eltorzultak, de üzenetüket ma embere újra meghallotta - immár a maga valóságos jelentésében, tisztán. Ennek tanúsága ez a könyv.

Félicien Marceau - A ​regény szabadon
Huszonöt ​évvel ezelőtt Félicien Marceau kisregénye, az ANTOINETTE KISASSZONY GYÉMÁNTJAI volt a Modern Könyvtár első kötete. Nem véletlenül: a Nemzeti Színház akkortájt játszotta, óriási sikerrel, a belga származású francia író A TOJÁS című színművét. A magyar olvasó azóta megismerhette a most hetvenéves Marceau krimiírói leleményességét is (ELLENSÉGEM HOLTAN HEVER). És most egy újabb műfaj: az esszé. A REGÉNY SZABADON nem törekszik tudós összefoglaló elemzésre: könnyedén, szellemesen csapong (a címbeli "szabadon" éppen úgy vonatkozik a könyv tárgyára, a regényre, mint az írójára). Marceau könyve üde, elegáns, igazi "franciás" esszé. Nagy erénye a legtöbb regényelmélethez képest, hogy nem szűk réteghez (a szakemberekhez) szól, hanem magához a regényolvasóhoz.

Ungvári Tamás - Modern ​tragikum - tragikus modernség
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Babits Mihály - Az ​európai irodalom története
Ez ​a maga idején páratlan sikerű könyv vállalkozásnak is páratlan: egy nagy költő, a legműveltebb magyar költők egyike írja meg emlékezéseit olvasmányairól, könyvélményeiről, a világirodalomról. Egy lírikus vallomása ez, de mögötte az irodalom nagy értőjének, sőt tudósának szilárd ítéletei és jellemzései húzódnak meg. S ami még érdekesebb: a költői és ugyanakkor közvetlen előadásmódból az európai irodalom története folyamatos regénnyé áll össze, felejthetetlen figurákkal, izgalmasan összefonódott történésekkel. Babits nagy műve tizennégy év óta most jelenik meg először, és a mi irodalomfelfogásunk azóta természetesen sok tekintetben eltér ettől a lírai vallomástól. De a vallomás forrósága, a közvetlen kapcsolat a világirodalommal, semmit sem avult el azóta, sőt az elmúlt évek sok tekintetben még izgalmasabbá tették.

Ismeretlen szerző - Irodalmi ​fogalomtár A-Z
Az ​irodalom tanulásakor, tanulmányozásakor számos olyan fogalommal találkozhatunk, amelyek értelmezéséhez az adott mű, az adott korszak kapcsán szükség lehet. Ehhez kíván segítséget adni ez a könyv, amely a gimnáziumi tankönyvek fogalmaira építve közérthetően és a lényeget kiemelve tájékoztatja az olvasót. Elsősorban a középiskolásoknak készült e gyűjtemény, de mindazok sikerrel forgathatják, akik a műelemzés, műértés kapcsán felmerülő fogalmi kérdésekben szeretnének behatóbb ismereteket szerezni.

Szerb Antal - A ​világirodalom története
„Ha ​a három pompás köteten, a világirodalom regényes életén, mohón és szinte megállás nélkül átvágtuk magunkat, s az első kábulatból ocsúdva visszaidézzük a szinte fizikai jóérzést, amit a rohanás okozott, rájövünk, hogy fiatalságunk támadt fel, és sodort szeszélyes törtében magával... Csak a húszas éveink ismerték a céltalan vélemények, sommás ítéletek pergőtüzét, az értékelések és újjáértékelések, a felfedezések és megtagadások, a célzások és idézetek záporozást, a vélemények fuldokló bőségét, érvek és ellenérvek kifogyhatatlan csatáját. A hajnalig tartó baráti vitákon alkoholnál részegítőbben szállt fel a könyvek gőze, megülte agyunkat, hogy támolyogva mentünk ki a szabad levegőre. Térben és időben milyen felelőtlen száguldás volt ez, népek és stílusok, egyének és korszakok seregszemléje, micsoda távoli szellemek lettek barátainknál bizalmasabbak, szerelmeinknél ismertebbek számunkra, mennyi titok részesei voltunk, miket életük és műveik sugalltak. Voltak kegyencek közöttük, akiknek cinkos módra elnéztük gyengéit, hahotázva idéztük csínyjeit, könyveiken keresztül-kasul szaladgáltunk, mint a játszótereken. Másokat dobogó szívvel tiszteltünk, műveikbe olyan áhítattal léptünk, mint a templomba, és szorongva mutogattuk egymásnak rejtett kincseit. Olvasni, minél többet olvasni, érezni, minél többet érezni - vallottuk mi is a századvég eszményét; beszélni róla, minél többet beszélni - kapcsoltuk hozzá a magunk fiatal igényét." - Halász Gábor

Ungvári Tamás - Kaland ​és gondviselés
Ungvári ​Tamás hatalmas monográfiájában a felvilágosodás korának szellemi, művészeti és tudományos történéseit nyomozza, valamint a felvilágosodás időszakában tapasztalható megújulás külső és belső - társadalmi, filozófiai és irodalmi - feltételeit. Hosszú teológiatörténeti, természettudomány-történeti, viselkedéselméleti passzusai átfogó korrajzot adnak, sőt azon túlnyúlva a 16. századtól a 19. század elejéig az emberiség főbb szellemi teljesítményeiről is tájékoztatnak. A hatalmas szakirodalomra épülő, eredetileg 1985-ben megjelent művet Ungvári professzor a legújabb kutatások tükrében átdolgozta és kiegészítette.

Csibra István - Szerdahelyi István - Esztétikai ​alapfogalmak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kvétoslav Chvatík - Milan ​Kundera regényeinek világa
Milan ​Kundera írásainak megjelenése Magyarországon eseményszámba megy: Közép-Európának ez a sarka is figyel rá, várja műveit. Kundera nemcsak regényeiben, de esszéiben is tanúságot tett már róla, milyen szigorú bírája az irodalomnak - önmagának is. Munkásságáról ezúttal emigráns sorsában osztozó honfitársa, a prágai strukturalista iskola neveltje, a konstanzi egyetemen modern irodalomelméletet és -történetet előadó Kvetoslav Chvatik elemzését olvashatjuk. Chvatik minden előadásában és művében arra törekszik, hogy dinamikus, átfogó képet adjon a regényről mint autonóm művészeti formáról. Nem csoda hát, hogy éppen Kunderát és írásművészetét választotta témájául, hiszen számára - és nyilván még sokak számára - Kundera a par excellence regényíró. Ahogyan Kundera a regény egészének jelentésére teszi a hangsúlyt, Chvatik is egységében szemléli a teljes életművet, kimutatja logikus felépítését, visszatérő témáit. Kronológiai rendben elemzi Kundera műveit, a világirodalom egészébe, a XX. század második felében irodalmi folyamataiba illesztve bele őket. Szerinte Kundera volt az, aki a hatvanas években visszahelyezte jogaiba az elbeszélést mint olyat, és ami nem kevésbé fontos, az elbeszélőt, a narrátort, akinek van mersze beleavatkozni, beleszólni a történetbe. S bár főt hajt a szerző előtt, aki úgy tartja, magánéletéhez, pályája bukkanóihoz senkinek semmi köze, mert csak a mű számít, a regények szempontjából lényeges zenész és filmes múltról, közéleti szereplésről mégiscsak szót ejt, vizsgálja az írói életrajz és írói életmű viszonyát, meglepő összefüggéseket tárva fel. Jóvoltából beleszagolhatunk annak a közép-európai forrásvidéknek a levegőjébe, ahol ez az egyetemes, metafizikus témák felé forduló írásművészet gyökeredzik. Chvatik monográfiája, amelynek függeléke Kundera néhány cikkét, beszélgetést tartalmazza, lendületes, jól olvasható, modern felfogású, friss szemléletű munka.

Milan Kundera - A ​regény művészete
"A ​regény állandó, hűséges kísérője az embernek a modern idők kezdete óta. A "megismerés szenvedélye" (amit Husserl az európai szellem leglényegesebb vonásának tekint) ekkor uralkodott el rajta, hogy megvizsgálja az ember konkrét életét, és megóvja >>a lét feledésé<>életvilágra<, a regény regénye, amely sok-sok szellemi izgalmat, felfedezést, kalandot kínál az olvasónak.

Ismeretlen szerző - Irodalmi ​alapfogalmak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sándor Ildikó - Irodalmi ​adattár érettségizőknek
Az ​érettségi szabályzat pontosan meghatározza a közép- és emelt szinten kötelező témák valamint lexikális ismeretek körét. Könyvünk kizárólag az érettségi számonkérés tényanyagára koncentrál. A gyűjtemény egységes szerkezetben mutatja be a tankönyvekben szétszórtan előforduló „kötelező”, az írásbeli és szóbeli vizsgán számon kérhető összes nevet, fogalmat, évszámot továbbá egyéb fontos adatot. Kiadványunk elősegíti a kétszintű érettségi vizsgareform óta hangsúlyossá vált kulcskompetenciák (szövegértés, írásbeli szövegalkotás, fogalomhasználat) fejlesztését.

Szabolcsi Miklós - Világirodalom ​a 20. században
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Székely András - Irodalmi ​irányok, művészeti irányok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Benedek Marcell - Kis ​könyv a versről
Benedek ​Marcell a verskedvelő nagyközönség számára összefoglalta mindazt, amit a versről olvasó embernek tudnia kell, s ami a versolvasást élvezetessé teheti. Munkája nem törekszik tudományos teljességre, de megvilágítja a versalkotás folyamatát, kulcsot ad a méltó versolvasáshoz. Gonddal válogatott plasztikus példák illusztrálják a semmi homályt nem tűrő, egyszerű és mégis elegáns fejtegetéseket.

Karafiáth Judit - Marcel ​Proust: Az eltűnt idő nyomában
Az ​eltűnt idő nyomában radikálisan új fejleményt hozott a regény történetébe. Nem csoda, hogy kortársai közül sokan csak késve ismerték fel jelentőségét, és az sem meglepő, hogy mind a mai napig a "nehéz" olvasmányok között tartják számon. Maga Proust úgy vélte: csak akkor tudjuk egy olvasmány szerzőjének gondolatait magunkévá tenni, ha a magány intellektuális erejét nem törjük szét a másokkal folytatott beszélgetéssel. Fogadjuk meg tanácsát, keressük a magányt és az ihletett pillanatot, lássunk neki az olvasáshoz, hogy a regénnyel való dialógusban saját magunkat fedezzük fel.

Christopher Caudwell - Illúzió ​és valóság
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Irodalomelmélet a középiskolák számára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Irodalmi ​fogalomtár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kukorelly Endre - Porcelánbolt
Nem ​irodalomtörténet. De. Nem szakkönyv, regiszterek keverve, épp most vettem észre, hogy egyes írásoknak még a szopol ige, a György(i) tulajdonnév, a Bassa teremtetem! szintagma és a nagy pofa jelzős szerkezet is meg van engedve. Másnak más. Vicc, vers meg minden. Csaknem összes irodalmi vonatkozású szövegem gyűjteménye, az 1997-es Kedvenxc cirka négyszeresére nőtt változata-folytatása; utánanéz annak, amit eddig így-úgy nézegettem, nyelvet és formát keres ahhoz, amit gondolni-érteni-érezni vélek." Kukorelly Endre nem csak ír, de olvas. Majdnem mindent, ami érdekli, amibe belebotlik. Régieket és újakat, ezenközben papírra veti, hogyan gondolkodik elődök és kortársak műveiről, írásról, műfordításról, az irodalom oktatásáról, közvetítésének lehetőségeiről. Főként a szabálytalanságok izgatják. Az irodalom szabálytalan és izgalmas terepe, ahol földre szegezett tekintettel nem veszélytelen kóborolni. A szerző új kötetének esszéiből az is kiderül, hogy irodalom közügy, hisz mindannyian olvassuk és/vagy műveljük. Így és/vagy úgy.

Jorge Luis Borges - A ​végtelen életrajza
"Az ​esszé nem tűri, hogy feladatát előírják. ...törekvései azt a gyermeki kedélyt tükrözik, amely habozás nélkül tűzbe tud jönni olyan dolgoktól, melyet mások megalkottak" - írta Adorno az esszé műfajáról. Ez a szabadság, kritikus kíváncsiság, a világra való játékos és alázatos rácsodálkozás jellemzi a 20. század egyik legjelentősebb írójának esszéit is, melyekben feltárul a szerző novelláit és költészetét (is) megalapozó szellemi univerzum. Borges "hedonista olvasó", aki számára a Paradicsom egy könyvtár, a világ metaforája a Könyv, az olvasás pedig soha véget nem érő, szenvedélyes kaland. Ezt az olvasót követhetjük most, amint az izlandi költészetről, a célba nem érő Akhilleuszról, a kabbala rejtélyeiről, a Bibliáról, Chaplinről, a krimiről vagy éppen a halhatatlanságról, saját vakságáról és az írás műhelytitkairól elmélkedik. A megmozgatott roppant tudásanyag ellenére hangja mindvégig személyes és közvetlen, hitelesen adva át, hogy a gondolkodás élvezet, gyönyör, szórakozás. Miközben hihetetlenül szerteágazó műveltségének mozaikjait összerakja, szétszedi és újra összeilleszti, példát mutat arra is, hogy a periféria hogyan viszonyulhat egyenrangú félként a nyugati hagyományhoz, és hogyan újíthatja meg szuverén módon. Végső kérdése azonban egyetemes: mi az ember helye és szerepe a Világ Könyvében? Olvasó, szereplő, netalán író? Magyar nyelven most először egybegyűjtve jelenik meg az 1932 és 1982 között megjelent hat esszékötet összes írása, a magyar Borges-recepció teljes bibliográfiájával kiegészítve.

Lengyel Balázs - Két ​Róma
Néhány ​élesen megrajzolt, kitűnő portré a magyar és a világirodalomból; dokumentumok, mint az a levélcsomó, amelyből Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs és Vas István polémiája bontakozik ki; személyes és történelmi emlékeket fölidéző beszélgetések, mint amilyen Mándy Iváné a szerzővel, s egy nagylélegzetű esszé, a címadó Két Róma -Lengyel Balázs, a kiváló irodalomtörténész, irodalomszervező új kötettel örvendeztetett meg minket.

Péterfy Orsolya Laura - The ​Woman Dancing Towards Madness
This ​book was written for those who are passionate about twentieth century English-American drama, and the same time adhere to the Heideggerian concept of Being, while analyzing Edward Albee. This is a short analysis of Tennessee Williams and Edward Albee, their main female characters in two well-known dramas.

Spiró György - Mikor ​szabad ölni?
Spiró ​György esszéi sokarcúak: akad köztük önéletrajzi visszaemlékezés, műelemzés, politikai disputa, irodalmi portré, olvasónapló, kultúrtörténeti áttekintés, történetfilozófiai töprengés. Ekképpen olvashatunk gyerekkorának fontos olvasmányélményeiről, meghatározó szellemi találkozásairól, színházi műhelytitkokról, egyszeri művészeti csodákról és visszatérő politikai trükkökről, végül a különlegesnek tűnő járványok általános társadalmi-történelmi következményeiről. A Hamlethez kapcsolódó erős cím (Mikor szabad ölni?) szellemében a Spiró-esszék empatikus és okos ajánlatok arra nézvést hogyan lehet szabadon gondolkodva élni.

Pándi Pál - Teherpróba
A ​tekintélyes és népszerű, ugyanakkor sokak által bírált, olykor "rettegett" irodalomtörténész, Pándi Pál életútjának és munkásságának homályban maradt szakaszairól, elágazásairól ad izgalmas áttekintést a Teherpróba. Pándi irodalomtörténészi, tanári és szerkesztői tevékenysége az 1950-es évektől kezdve közismert volt. Vitatkozó alkata, markáns irodalompolitikai szerepvállalása és nem egy tudományos munkája erősen megosztotta a szakmai és az informális nyilvánosságot - annál is inkább, mivel meghatározó szerepet játszott a Kádár-korszak művelődéspolitikájának alakításában és képviseletében. A gyűjtemény az életmű homályban maradt, nemegyszer önkéntesen tabusított korszakdokumentumaiból ad válogatást, így egyfajta kor-, irodalom- és mentalitástörténeti tükröt tart a XX. század második feléből a XXI. század olvasóinak. A kötet különlegessége, hogy először lát benne napvilágot Pándi 18 évesen írt naplója a strasshofi deportálás és kényszermunka időszakából, valamint itt olvashatjuk először Aczél Györggyel folytatott levelezését az Aczél-hagyaték zárolt anyagából. A kötetet Kardos András esztéta, irodalomkritikus szerkesztette.