Ajax-loader

'utópia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Aldous Huxley - Szép ​új világ
Századunk ​egyik legjelentősebb angol regényírója, Aldous Huxley (1894-1963) 1932-ben jelentette meg a Szép új világot, azt a művet, amely mindmáig bestseller maradt, s meg-megújuló viták bizonyítják mondandója frisseségét, kritikája, figyelmeztetése érvényességét. A hírneves angol családból származó, filozófusként és esszéistaként is kiváló Huxley minden művében merészen kísérletező, intellektuális alkotó; a Szép új világ antiutópiája a Morus és Swift nyomán haladó keserű társadalmi kritikát a tudományos-fantasztikus irodalom eszközeivel adja elő. Huxley ironikus és pesszimista látomása az un. fogyasztói társadalom jövőjéről ma is elgondolkodtató, hiszen a könyv megjelenése óta eltelt fél évszázad alatt sok tudományos és fiktív elem valósággá vált, ami a harmincas években még tiszta science fiction volt. Az író az elgépiesedett, manipulált és elembertelenedett modern világba csöppent, Shakespeare-t olvasgató Vadember szemével láttatja ezt a korántsem egyértelműen "szép új világot". A regény hosszú évtizedek után Szinnai Tivadar fordításának felhasználásával most jelenik meg újra magyar nyelven, új fordításban.

Kurt Vonnegut - Börleszk
"Vonnegut: ​varázsló!" The New York Times A világhirű amerikai szerző egyik legfontosabb munkáját - több kritikusa szerint fő művét - végre ismét kezében tarthatja a magyar olvasó. Anyagtakarékossági okokból milliméteresre zsugoritott zseniális kinaiak népesitik be a kötet lapjait. Az Egyesült Államok siet a kőkorszakba, hála az elnök sajátos rendszerének. A kétméteresnél is magasabb, ijesztően rút, de jóságos elnök ugyanis - választási jelmondatát valóra váltva - rendeleti úton teremtette meg országában a nagycsaládok mesterséges társadalmát. A választási jelmondat pedig igy hangzik: "Nincs többé magány!" "Gyertyatartóm ezernyi van - gyertyám nincs egy se." (idézet a könyvből)

Anatole France - Bonnard ​Szilveszter vétke / A fehér kövön
Múlt ​századi klasszikus? Ízig-vérig huszadik századi szellem? Ez is, az is. Örököse Voltaire termékeny kétkedésének és szatirikus hajlamainak is, ha szelídebb is a csúfolódásban. S örököse a nagy klasszikusok pontos, tiszta stílusának, elemző ábrázolásmódjának. S az értelem fényébe emel ő is mindent. De múltszázadiasan pallérozott embersége, már-már ódivatúan óriási műveltsége modern érzékenységgel, kiábrándultsággal párosul. Sokan magasztalták, sokan támadták. Proust Bergotte alakjában formálta meg _Az eltűnt idő nyomában_ című regényében csodált-szeretett mesterét. A _Bonnard Szilveszter vétke_ egy megindítóan tiszta érzelem története, de története a tiszta érzés támasztotta bonyodalmaknak is. Mert aki egy árva leányt meg akar menteni, kihívja maga ellen a rosszindulatot, összeütközésbe kerül a törvénnyel. _A fehér kövön_ másfajta regény. Utópia az ember lehetőségeiről, az emberiség ésszerű jövőjéről. Szép, szellemes, ma is időszerű könyv. Olyan történet, amelyet nemes gondolkodás heve világít át. A _Bonnard Szilveszter vétké_-t Rónay György, _A fehér kövön_-t Lakits Pál fordította.

Stanisław Lem - Solaris
A ​nálunk igen népszerű író, a tudományos-fantasztikus irodalom világszerte ismert művelője, ebben a sok nyelven sikert aratott regényében ugyancsak érdekes lélektani, tudományos és filozófiai problémák boncolgatásával köti össze az izgalmas cselekményt. Nemzedékek óta kutatják a tudósok egy távoli bolygó rejtélyes, élő óceánját, mindent elkövetnek, hogy megfejtsék érthetetlen jelenségeit és csodálatos képződményeit, kapcsolatot akarnak vele teremteni, de hiába. Vagy mégis felfigyelt volna az emberekre a gigászi élőlény? Titokzatos lények jelennek meg az óceán fölött úszó kutatóállomáson, öngyilkosságba, vagy félig-meddig őrületbe kergetve az állomás lakóit, pedig saját legrejtettebb gondolataikra, vágyaikra ismernek bennük... A tudósok fantasztikus élményeinek tükrében a mai ember lelkivilágát, gondolkodását, a világmindenség meg nem értett jelenségeire való reakcióját mutatja be a szerző.

T%c5%b1zpr%c3%b3ba001
elérhető
1

Joyce Thompson - Tűzpróba
Az ​amerikai sivatagok rejtekében búvik meg a Város, az atomszennyeződések következtében génmutációkkal világra jött emberi torzók menhelye. A végtag vagy izomszövet nélküli, alaktalan félemberek a Város védelmében megtalálják mindazt, ami még valamelyest emlékeztet a gondolkozó, érző és teremtő emberlétre, s amiben sorsa és tétje van az életüknek. Ám a Város zárt, s ez a védettség utópisztikus rémálom is: mesterségesen fönntartott tudatlanságukban a mutánsok nem ismerik sem a reményt, sem a jövőt, sem a szerelmet. Ha nyomorúságos is, ha ijesztő is a Város nyugalma, békéje, mégiscsak béke, s ezt zavarják meg az Atyák, a Várost szervező és irányító tudósok. Az ország elnöke ugyanis totális atomháborúra készülődik, a tudós Atyák pedig elhatározzák, hogy a menhely lakóin kísérleteket fognak végezni. Kísérleteket, melyek révén bepillanthatnak az emberi faj jövőjébe, abba a jövőbe, ami utána következik. És a nyomorékok, a torzszülött mozgásképtelenek megpróbálnak ellenállni... Joyce Thomsonnak, a fiatal amerikai írónőnek ez a megrázó negatív utópiája nem csupán féltőn aggódó kiáltás az emberért, az emberi jövőért, hanem valódi műélvezetet nyújtó, líraian szép regény is.

Robert Merle - Védett ​férfiak
Robert ​Merle antiutópiájában halálos, de kizárólag a nemzőképes férfiakat fenyegető járvány söpör végig a világon. A kór a legnagyobb pusztítást az Egyesült Államokban végzi, ahol hamarosan egy férfigyűlölő elnökasszony kerül hatalomra. A fegyveres női milicisták által őrzött "védett zónák" egyikében, Blueville-ben tudósok kis csoportja kutatja a betegség ellenszerét - ők a címben szereplő "védett férfiak". A kutatást irányító Dr. Martinelli, miután megtudja, hogy az egyik szomszédos laborban egészen más jellegű kutatások folynak, kockázatos játszmába kezd, amelynek tétjét kezdetben valójában fel sem tudja mérni. Helyzetét tovább nehezíti, hogy vele van a fia, a tizenegy éves Dave is, s emiatt Martinelli igencsak sebezhető. A doktor - és általában a férfiak - szerencséjére nem minden nő osztja az elnökasszony radikális nézeteit, és az ellenállásnak Blueville-ben is van egy titkos sejtje. A járvány radikálisan átalakítja a társadalmat, s különösképpen a család intézményét, hiszen a férfiak tömeges pusztulása miatt a monogámia immár szinte bűnné válik. Ez számos tragikomikus incidenshez vezet, melyeket Merle megértő humorral tár az olvasó elé

Margaret Atwood - A ​szolgálólány meséje
A ​regény - egy orwelli ihletésű disztópia - egy jövőbeli, vallási fundamentalista államban játszódik, ahol a főhősnőt csupán azért tartják becsben, mert azon kevesek egyike, akinek termékenysége az atomerőművek által okozott sugárszennyezést követően is megmaradt. Az ultrakonzervatív Gileád Köztársaság - a jövő Amerikája? - szigorú törvények szerint él. A megmaradt kevéske termékeny nőnek átnevelő táborba kell vonulnia, hogy az ott beléjük vert regula szerint hozzák világra az uralkodó osztály gyermekeit. Fredének is csupán egy rendeltetése van az idősödő Serena Joy és pártvezér férje házánál: hogy megtermékenyüljön. Ha letér erről az útról, mint minden eltévelyedettet, őt is felakasztják a Falra, vagy kiűzik a Telepekre, hogy ott haljon meg sugárbetegségben. Ám egy ilyen elnyomó állam sem tudja elnyomni a vágyat - sem Fredéét, sem a két férfiét, akiktől a jövője függ... A regényt 1986-ban Nebula-díjra és Booker-díjra jelölték, 1987-ben pedig megnyerte az első Arthur C. Clarke-díjat. A Booker- és Arthur C. Clarke-díjas kanadai írónő kultuszregényéből - a világhírű Nobel-díjas angol drámaíró, Harold Pinter segítségével - szokatlan gondolati mélységeket feltáró film is készült.

Kurt Vonnegut - A ​Titán szirénjei
Akit ​foglalkoztat, hogy mi az emberi lét értelme és célja, akit érdekel, hogy miért épült és mi célt szolgált a kínai Nagy Fal, Stonehenge és a Kreml, aki tudni szeretné, hogyan lehet üdvözülnie annak a milliárdosnak, aki puszta kézzel megfojtja legjobb barátját, és megerőszakolja majdani szerelmét, akinek fia kék madárrá képzi át magát, mert a boldogságot csak így tudja birtokba venni, az tartson Vonneguttal, a groteszk mese nagyszerű mágusával. Vonnegut remekművének szereplői a tér és idő titkos korlátain áttörve érik el a lelki béke katartikus boldogságát, de a mulatságos, felemelő és elképesztő történet olvasója is részese lehet a vonneguti üdvözülés torokszorító élményének.

Madách Imre - Az ​ember tragédiája
A ​tizenöt színből álló költemény első három színe (I. A mennyekben, II. A Paradicsomban, III. A Paradicsomból kiűzetve) és az utolsó szín (XV. A Paradicsomból kiűzve) keretbe foglalják a köztük lévő tizenegyet. Ezért az első három és az utolsó színre Keretszínekként vagy Biblikus színekként, míg a közrefogott tizenegy színre Történeti színekként szokás utalni. A Tragédia színeiben Madách (a lírai hős, Ádám, illetve kalauza, Lucifer szemén keresztül) végigvezet a biblikus és földi világtörténelem művészi szándékai szerint kiemelt és értelmezett „nagy pillanatain”, s látnia kell: az emberiség kiemelkedő alakjai új meg új eszmékkel, hanyatló s megújuló erkölcsi felbuzdulással küzdenek az emberiség tökéletesedéséért, a jobb sorsért, az mégis bukásból bukásba hanyatlik. A földi történelem vége pedig magának a Földnek és egyúttal lakóinak teljes tönkremenetele. Látomásai hatására Ádám úgy dönt, nem érdemes az életre és már-már eldobja azt magától; társa, a gyermekük megfoganását megjelentő Éva szavára, valamint az Úr biztatására úgy dönt – bár továbbra is kételyek mardossák – vállalja a küzdelmet, amit az egyes ember és az egész emberiség sorsának beteljesítése jelent.

Pierre Boulle - A ​majmok bolygója
A ​tudományos-fantasztikus irodalom mindig kérdéssel kezdi. Mi lenne, _ha megtámadnának_ bennünket a Mars-lakók? Mi lenne, _ha űrhajóinkkal_ más galaktikákba utazhatnánk? Mi lenne, _ha_ értelmes _robotokat_ készítenénk? Csupa _feltevés és kérdés_ Pierre Boullenak, a nálunk is jól ismert francia írónak, A _Híd a Kwai folyón_ világhírű alkotójának regénye, _A majmok bolygója_ is... Mi lenne, ha az értelmére, eredményeire és nagyságára büszke emberiség elvesztené képességét a további fejlődésre? _Ha a majmok vennék át helyüket?_ Ha az ember visszasüllyedne történelem előtti helyzetébe? Boulle _szatirikus_, helyenként kesernyés, Swiftre emlékeztető választ ad önmaga kérdéseire, leleplezve az előítéleteket, megcsillantva az emberi értékeket, az igazi tudás vágyát. Izgalom és _kaland_, gúnyos fintor és megértő mosoly - ebből tevődik össze Boulle _kitűnő_ regénye.

Vera Panova - Hány ​óra van?
Nyolc ​évvel a szerzőnő halála után látott napvilágot a különös hangvételű, költészet és valóság határvidékén játszódó meseregény. A tébolydából szökött őrültek s a fogyatékos tudású, halandó mivoltától rettegő kispolgár szövetségre lépnek, s a békés kisváros életét szétdúlják. A visszafelé forgatott idő köré hamis ideológiát gyártva, hadba küldik a gyermekeket is, meggyalázzák a szerelmet, kiforgatják a nemes szándékokat. Sok mindennek kell történnie, míg az emberek visszatérhetnek az előrehaladó időhöz és gondolatokhoz. Lírai színekkel átszőtt, izgalmas, lebilincselő prózát tart kezében az olvasó, mely egyszerre irodalmi kuriózum és gondolkodva pihentető olvasmány. Az Útitársak, a Messzi utca, a Ha majd visszatérsz című művek után e hagyatékból előkerült kisregény nemcsak az írónő portréját árnyalja, hanem a negyvenes évek szovjet irodalmáról kialakított elképzeléseinket is.

K%c3%b6nyv_208
elérhető
6

Jack London - A ​Vaspata
Ez ​a regény a fiatalon elhunyt, kalandos életű, izgalmasnál izgalmasabb történeteket ontó író egyik leghíresebb műve. A századelő imperialista Amerikáját mutatja be, de a realisztikus történet közben utópiává tágul, és látomásként közvetíti a munkásosztály eljövendő forradalmi harcait. Különös fiatalember áll a történet középpontjában: egy munkásból a munkások harcainak vezetőjévé vált céltudatos, elszánt harcos, aki a maga erejéből magas fokú elméleti képzettségre tesz szert. Bár nézeteiben keverednek Marx, Nietzsche és Spencer filozófiai tanai, mégis a marxi alapok bizonyulnak a legerősebbeknek, az az, ami lankadatlan harcra ösztökéli. Elsősorban a környezetét, de mindenkit, aki vele kapcsolatba kerül - így olvasóit is - meggyőzi a Vaspata (a gazdagok uralma) kegyetlenségéről, tarthatatlanságáról. Izzóbb hevülettel talán még soha nem érvelt írás a világirodalomban a kapitalizmus pusztulásának szükségszerűségéről, az Emberi Testvériség Korszakának eljöveteléről.

Jonathan Swift - Gulliver ​utazásai
A ​könyv minden idők legnagyobb és legsikerültebb szatirikus regénye. Lemuel Gulliver, seborvos, majd hajóskapitány bőrébe bújva Swift a korabeli (1725) divatos útleírások modorában adja elő hőse fantasztikus kalandjait; ironikusan hitelesiti féktelen mesélőkedvét köznapi adalékkal, hajónaplóadatokkal, tengerészszakzsargonnal, hogy országról országra haladva véresen kegyetlen szatírát adjon először csak a korabeli Angliáról, aztán egyre inkább, magáról az emberről és az emberiségről. Gulliver négy nagy utazást tesz. Először a törpék országába, Lilliputba, aztán az óriások hazájába, Brobdingnagba jut el - eközben, mintegy kicsinyítő és nagyító látcsövén át megismerjük az embert kicsinynek és nagynak, kicsinységében nevetségesnek, nagyságában visszataszítónak, s közben gonosz karikatúráját kapjuk Aglia társadalmi és politikai életének. A következő utazás több országba is elvisz: Laputában a filozófia és a tudomány ferdeségeit látjuk nevetséges színezetben. Glubbdubdriben, a Mágusok szigetén a történelem holt nagyjai lepleződnek le, s végül a halhatatlanság kétes áldásaival ismerkedünk meg a halhatatlan struldbrugok sorsán keresztül. Az utolsó utazás, amely a nemes és bölcs lovak, a nyihahák országába visz, végső, epés leszámolás magával az emberi nemmel, amelyet az undorító, ocsmány jehuk személyesítenek meg. A Gulliver utazásai sokszínű, sokértelmű alkotás, amely sértetlenül vészelte át a megírás óta eltelt évszázadokat. Korabeli célzásai ugyan elhomályosodtak, mégis változatlan hökkenő erővel hat, alapvető mondandója - úgy látszik - örökké aktuális marad. Gyerekkönyv- változata éppúgy örökzöld klasszikus, mint az eredeti véres szatíra, amely az egyetemes világirodalom ritka remekműve.

Robert Merle - Állati ​elmék
Valahol ​Florida napsütötte kék ege alatt, az Atlanti-óceán partvidékén Sevilla professzor vezetésével izgalmas delfinkísérletek folynak. A delfinológia amerikai tudósai már eddig is sok mindent megtudtak a delfinek magasrendű értelmi képességeiről, de Sevilla a régen dédelgetett álmot akarja megvalósítani: az emberi beszédre akarja megtanítani két barátságos, okos delfinjét. Sokrétű és kitartó kutatásait egy katonai szerv finanszírozza, mely a definek iránt elsősorban harcászati szempontból érdeklődik. Miközben az izgalmas kísérleteket lassan siker koronázza, Sevilla rádöbben hogy két hirszerző szervezet figyeli munkáját, magánéletét, beosztottjainak minden lépését. A feszültség egyre fokozódik, a kis kutatócsoporton belül is: szerelmi párbajok, titkokzatos letartóztatások követik egymást, és végül egy szép napon eltűnnek a beszélő delfinek. Elszöktek? Vagy elrabolták őket? Kik a tettesek? Milyen titkos célból hajtották végre az akciót? A rejtélyes és megdöbbentő eseményekre csak a beszélő delfinek tudnának fényt deríteni. Vajon sikerül-e megtaláni őket?

700028
elérhető
13

Farkas Tiborc - Vadidegen
Amint ​meglátta a krematórium igazgatói posztjára szóló pályázatot, Tom rögtön felismerte a nagy lehetőséget, hogy itt aztán a senki földjén szabadon és gondtalanul hódolhat a hobbijának, az emberi rasszok tanulmányozásának. Itt, a pokol kapujában senki sem fogja megzavarni, az elátkozott úton nincsenek társak, egyedül parádézhat a szemfényvesztés ördögi cirkuszában. Mert hiszen ha lemállik a bőr és a hús, már mindenki egyforma lesz, csupán a csontok különböznek addig, amíg el nem porladnak a kemencében. De addig ő töltheti be a hoppmesteri szerepkört. A végeláthatatlan európai megapoliszban üzemelő krematórium igazgatójának, Tomnak látszólag nyugodt és egyszerű élete van. A bevándorlókkal teli külvárosokból érkező hullák nem sok vizet zavarnak. A néma, idegen testek társasága és a halottasház minimalizmusa mégsem képes elhozni Tom számára az áhított nyugalmat. Pánikrohamok gyötrik, barátnőjét, a sebész Ingridet és karót nyelt családját egyre nehezebben viseli el, álmaiban pedig pusztító népvándorlások, faji háborúk és a civilizált Nyugat alkonyának rémképei kísértik. Amikor pedig gyanút fog, hogy a hullaházból bevizsgálásra elszállított emberi szervek körül nem stimmel valami, olyan események középpontjába kerül, melyek során örülhet, ha ő maga nem kerül boncasztalra Farkas Tiborc regénye szédítő utazás egy nem is olyan távoli jövőben, egy olyan városban, ahol mindenki jött valahonnan, de otthonra senki nem talál. Megrendítő összeomlás-történet és filozofikus krimi egyszerre, melynek utópikus látomásaiban több dologra ismerhetünk rá a mai életünkből, mint elsőre gondolnánk.

Cormac_mccarthy_az_ut
elérhető
240

Cormac McCarthy - Az ​út
,,Ha ​a fiú nem Isten igéje, akkor Isten sosem szólalt meg." Hamu szitál folyton a láthatatlan égből, ahol a nap többé sosem mutatja meg arcát az elpusztult világnak. A "vég" után apa és fia bandukolnak éhezve és fázva az úton, keresve a maradék kis jót, ami túlélhette a pusztulást. Az anya már föladta a keresést. A férfi pisztolyában már csak két golyó van, ami kevés az ellenség legyőzéséhez, viszont éppen elegendő önmaguk legyőzéséhez és az Isten végső megtagadásához. Vajon mikor tudnak teljesen lemondani a reményről és vajon képes-e a férfi ennyire drasztikus módon "megmenteni" fiát a rosszabb haláltól? A Földön, ahol az emberi élet az utolsó, a ragadozók saját fajtájukra vetemednek. Apa és fia vérengző szerencsétlenek közt próbál eljutni az óceánpartra egy új élet reményében, és ha ez a vágyuk sem teljesül, legalább végre föladhatják... Cormac McCarthy a felkavaró történet kegyetlen kulisszái közt, egy apa-fiú kapcsolat felejthetetlen dialógusaiban kérdez rá az ember alapvető értékeire: a hit, a remény és a szeretet erejére. Ám a válaszokat ezúttal is olvasóira bízza. Megrendítő utópiája 2007-ben elnyerte a Pulitzer-díjat. A regény az angol Times által összeállított "az elmúlt évtized 100 legjobb könyve" listáján az első helyet érdemelte ki.

James Hilton - A ​Kék Hold völgye
Titokzatos ​tibeti pilóta eltérít egy repülőgépet, és leszáll vele valahol egy ismeretlen, hóborította síkságon. A repülőgép utasai - nők, férfiak, angolok, amerikaiak - végül egy kolostorba kerülnek, civilizált körülmények közé, távol a háború felé rohanó világ eseményeitől. Csak fokozatosan derül ki, hogy elrablásukat megtervezték, s az is, hogy a kolostor lakói szinte az időn kívül élnek, s arra készülnek, hogy a pusztulás után újra közkinccsé tegyék az emberiség örök értékeit, segítsenek a világ átrendezésében. Az utasok vérmérséklete azonban különböző. Van, aki megérti a tervet, s jól érzi magát távol a zűrzavaroktól, de van, aki börtönnek érzi a holdsütötte völgy békéjét, s menekülni akar. Ezektől az emberektől, jellemük kibontakozásáról, szerelmükről, kalandjaikról szól James Hilton szomorkás hangulatú regénye.

Michel Houellebecq - Behódolás
2022 ​közel van-e hozzánk vagy távol van még tőlünk? Michel Houellebecq legújabb regénye mindenesetre közel hozza a lehetséges jövőt. A Behódolás főhőse a 44 éves irodalmár François, még csak rezignált, de nemsokára teljesen kiég. Élete sivár, egyhangú, olyan mint egy igazi Houellebecq-hős. Kedvtelenül tanít az egyetemen, egyre ritkábban vannak nála fiatalabb szeretői, egyre gyakrabban olvassa kedvenc régi szerzőjét, Huysmanst, és egyre intenzívebben figyeli az őt körülvevő világot, kivált a belpolitikai fejleményeket. Franciaország elnököt készül választani. A szélsőjobboldali Nemzeti Front vezére (Marine Le Pen) toronymagasan vezet, mögötte fej-fej mellett lohol a Szocialista Párt jelöltje (Manuel Valls - napjaink francia miniszterelnöke) és a Muzulmán Testvériség vezetője (Mohammed Ben Abbes - legjobb tudomásunk szerint kitalált karakter). A második fordulóba csak az első két jelölt jut be. A Nemzeti Front "Európa bennszülötteit" akarja megvédeni, a Muzulmán Testvériség pedig felszámolni a laikus állam jogi kereteit, elsorvasztani a világi oktatást, megszüntetni a nemek egyenlőségének elvét, engedélyezni a többnejűséget - mindezt nem véres radikalizmussal és tébolyult hőbörgéssel, hanem geopolitikai-birodalmi törekvéseket dédelgetve, józan hidegvérrel. A verseny kiélezett, Franciaország feszülten figyel, a változás elkerülhetetlen. A Behódolás sokrétű könyv: mediális szövegjáték a valósággal és a fikcióval, erotikus merengés, politikai provokáció, társadalmi pamflet, fanyar utópia. De még inkább polémia: a szenvedélyes racionalizmus gondolat- és felelősségébresztő vitairata. A könyv előbb Franciaországban majd egész Európában fontos közéleti vitákat generált: politikusok, értelmiségiek, művészek szólaltak meg Houellebecq regénye kapcsán. Milyen lesz a holnapután Franciaországa és ekképpen Európája? Mit tud kezdeni a vallási radikalizmussal, a fundamentalizmussal egy jóléti demokrácia? Hogyan reagáljon a felvilágosodás kultúrájával szembeni radikális türelmetlenségre egy felvilágosult értelmiségi? A regény megjelenése után néhány héttel valóban elindult egy muszlim identitású párt a franciaországi helyhatósági választásokon, és megszerezte első képviselői helyeit.

P. D. James - Az ​ember gyermeke
2021-et ​írunk. Huszonöt éve egyetlen gyermek sem született. Az emberi faj a kihalástól tart. Anglia Gondnokának, Xan Lyppiattnek a zsarnoki uralma alatt az idősek kétségbeesetté, a fiatalok pedig kegyetlenné válnak. Theo Faren, a Gondnok unokatestvére ebben a fenyegető légkörben éli magányos életét mindaddig, amíg egy fiatal nővel való véletlen találkozása folytán kapcsolatba nem kerül a másként gondolkodók egy csoportjával. Az élete hirtelen visszafordíthatatlanul megváltozik, amikor olyan gyötrelmes választásokkal találja magát szemben, amelyek kihatással lehetnek az emberiség jövőjére. ,,Rendkívüli... P. D. James még tovább feszíti amúgy is jelentékeny tehetségét ebben a merész regényben." New York Times ,,Egyszerű és felkavaró." Independent ,,Úgy ír, akár egy angyal. Minden alakját gondosan megrajzolja. Az általa teremett légkör tévedhetetlenül és dermesztően meggyőző. És mindezt sikerül úgy elérnie, hogy egy pillanatra sem lassítja le egy izgalmas rejtély lendületét és feszültségét." The Times

Nemere István - Gátszakadás
A ​szerző életében először írja le a magyar politika jövőjéről szóló elképzeléseit. A könyv témája: mi lesz Magyarországon 1999. december 31-én éjjel? A 2000-re forduló szilveszteri éjszakában felbukkannak a közelmúlt és a ma ismert politikusai, alig elváltoztatott néven. Ezen felül elhangzik néhány - azóta már teljesült! - politikai jóslat is...

G%c3%a9pzongora
elérhető
83

Kurt Vonnegut - Gépzongora
Az ​Olvasó ezúttal Kurt Vonnegut legelső regényének új kiadását tartja a kezében. Az Egyesült Államok népének életét immár gépek irányítják, minden műveletet tökéletesen gépesítettek. Áttételek, fogaskerekek, robotok; emberi kéz munkájára már alig van szükség. A történet főhőse Paul Proteus mérnök. Paul azon kevés kivételezettek egyike, akiknek még van munkájuk, irodájuk, felelős beosztásuk, sőt: hatalmuk. És mire használja mindezt a jámbor Proteus doktor? Hogy fellázadjon saját osztálya ellen és helyreállítsa a humanista értékrend lassan feledésbe merülő örök normáit. Vonnegut üzenete ma talán még időszerűbb, mint műve születésekor. "Fekete logika. Nevethetünk is akár, de közben szívünkbe költözik a félelem. Vonnegut a végső emberi dilemma térképésze." The New York Times Book Review "Hahotánk is gépzaj: kattog, pattog, recseg, csikorog." Life

Book
elérhető
20

Isamu Fukui - Truancy
A ​Város háborúban áll. Az egyik oldalon a Törvénybehajtók, a másik oldalon... gyerekek. Olyan gyerekek, akik nem riadnak vissza a haláltól, mert nem volt gyermekkoruk. Ők a TRUANCY. Tack egy átlagos diák; tanárai kínozzák, szülei elhanyagolják, barátai nincsenek. Egy nap a húga szörnyű baleset áldozata lesz, és Tack megesküszik, hogy bosszút áll érte. Új világba kerül, ahol tanítómestere, Umasi erőt próbáló feladatok elé állítja, miközben kiképzi a rá váró élet-halál harcra. Miután csatlakozik a lázadó truantokhoz, esküdt ellensége egyben a vezére is lesz, és miközben Tack felveszi a harcot a Törvénybehajtók csapataival, csak arra vár, hogy leszámoljon Zyiddal... Isamu Fukui tizenhárom évesen már jelentős díjakat nyert írásaival. A TRUANCY-trilógia első könyve idén több mint húsz országban jelenik meg. Jelenleg a folytatáson dolgozik. Mintha _A legyek ura_ és a _Battle Royale_ ütéserejét sűrítette volna egy könyvbe. Fergeteges és akciódús utópia, amely egy totalitárius rendszer elnyomása alól kitörni vágyó szervezet elkeseredett és véres lázadásának állít emléket egy olyan világban, ahol a leszámolás, a bosszú, az árulás nagyon is valóságos, túlontúl is az...

Szepes Mária - Tükörajtó ​a tengerben
Az ​emberiség már meghódította a tengerek mélyét, csodálatos mélytengeri civilizációt fejlesztett ki. A rohamos fejlődést azonban váratlan megdöbbentő esemény zavarja meg, egy ismeretlen eredetű emberi lény feltűnése. Hamarosan kiderül, hogy az idegen az antianyag világából érkezett, s magasabb, bár sok szempontból egészen másfajta fejlődést képvisel. Ez a másfajta fejlődési lehetőség végzetesnek tűnő zavarokat okoz a földi társadalomban, az áttekinthető rend, a tiszta értelem kapui mögül előtörnek a zabolátlan, zűrzavaros érzések és ösztönök, végső pusztulással fenyegetve a jobb sorsra érdemes földi civilizációt. Az idegen azonban nem nézi tétlenül a készülő katasztrófát, és sikerül is elhárítania.

Anatole France - A ​fehér kövön
Három ​nagy kultúra találkozik ebben a könyvben. Az antik világ, a mai társadalom és a jövő utópiája. A ma legfinomabb írójának csodálatos szellemessége és tudása tekint itt vissza a görög-római időkbe, a kereszténység kezdőidejére, hogy rajtuk mérje egy elkövetkező társadalom lehetőségét és boldog berendezését. A legszellemesebb társadalmi utópia.

Garzó László - A ​Szilánk
Örök ​élet! Az emberiség ősi vágya. Mely megvalósíthatatlan vagy mégsem? Nathaniel Delinger, a látnok zseni a csillagok között találja meg ennek lehetőségét. A neve: Endümión. Mert ugyan sokaknak vágya az örök élet de van, aki nem akarja, hogy bárki örökké éljen. És ezért akár az öröklétet is képes elpusztítani. Owen, a fiatal nyomozó, egy gyilkossági ügy kapcsán 8 feladvánnyal szembesül, mely egyre közelebb visz Endümión titkához és közelebb egy hazugság lelepleződéséhez. Az elkövetők célja, hogy elutazhassanak Endümiónra, ahol az örök élet várja őket, hogy megszabaduljanak a Föld haláltól terhes világától. Vajon Endümión tényleg az az eszményi hely? És mi az a szilánk, és hogyan kerül a Földre? GARZÓ LÁSZLÓ fantáziájának sem a tér, sem az idő nem szabhat határokat. A szerző fordulatokban gazdag kalandos sci-fi története új izgalmas világokba repíti az olvasót.

Edwin A. Abbott - Olof Johannesson - Síkföld ​/ A nagy számítógép
A ​múlt század végén megjelent _Síkföld_ igazi tudományos fantasztikus csemege. Az író a negyedik dimenzió létét igyekszik valószínűsíteni az euklidészi geometria leleplezésével. A történet a kétdimenziós világ egyik polgára: egy Négyzet meséli el, aki végül is eretnek nézetei miatt börtönbe kerül. _A nagy számítógép_ a földi civilizáció egy sajátos, elképzelt jövőbeli változatát tárja az olvasó elé. Az ember megalkotta a számítógépeket, de ember és számítógép együttélése, a „szimbióziskor” és egy katasztrófa után a számítógépek olyan tökéletes civilizációt szerveznek, amelyben az ember teljesen fölöslegessé válik, legfeljebb kegyeletből, rezervátumban őrzik néhány példányát. Így semmisíti meg a tökéletes civilizáció önmagát, kiiktatva célját és értelmét: az embert.

Fehér Klára - A ​földrengések szigete
A ​regény a jövőbe röpít, abba a boldog korba, amikor a technika és a tudomány valamennyi vívmányát az emberi élet jobbá tételének szolgálatába állítja. Egy pusztító erő azonban még mindig rettegésben tartja az emberiséget: a földrengés. Bencze András, a tudós geológus a földrengések előrejelzéseinek megvalósítását tűzi ki életcéljául. Az expedíció és három utánuk szökött gyerek viszontagságos útjáról, nehéz küzdelmeiről szól a kalandos, fantasztikus regény.

Aerodr%c3%b3m-001
elérhető
2

Rex Warner - Aerodróm
Ez ​a különös hátborzongatóan humoros regény nyolc évvel George Orwell híres 1984-e előtt, 1941-ben jelent meg. "Szerelmesregény", mert elbeszélője szerelmek között hánykódik, asszonyokat csábít és hagy el - ám igazi szerelme a modern technikával felfegyverzett mindenkori Hatalom, melyet az Aerodrom ördögi parancsnoka testesít meg. Ellene - a Diktatúra ellen, bújjék az akár barna, akár vörös mezbe - küzd a Falu népe, s a valóságra végül is rádöbbenő elbeszélő. A történet izgalmas horror-krimi szálon fut: mögötte azonban a parancsuralmi rendszer és a demokrácia küzdelme feszül.

Mányi László - Hová ​tűnt Dorman professzor agya?
2025-ben ​Anett, a tizenhárom éves, bájos sacramentói kislány egy szép nap különös sugallatot hall: a nemrégiben meghalt Dorman professzor, azaz a kedves Max bácsi üzenetét érzékeli. Dorman ugyanis megkérte tudóstársát, Thomson sebészt, ültesse át agyát valamilyen más élőlénybe. S miért? Hogy ki ne tudódjék világraszóló biológiai felfedezése. Vetélytársa, a gonosz Shintear professzor ádázul igyekszik megkaparintani a titkot, és fékeveszett hajsza indul meg a gyönyörű és okos Marco kutya után, mert azt hiszik, az ő koponyájában rejlik a keresett agy. Sikerül-e Anettnak és pajtásainak megóvniuk az értékes állatot üldözőitől? S voltaképpen csakugyan hová tűnt Dorman professzor agya? Erre felel ez az izgalmas, fordulatos regény.

Czeslaw Chruszczewski - A ​kozmosz tüneménye
A ​Föld tizedik kozmikus korszakának vége felé az emberiség élete konfliktusmentes, tökéletes megszervezett, a férfiak mind tudósok - "szobatudósok", iszonyúan unalmasak... "Ha a mai férjeknek nem sikerül az asszonyokban csodálatot ébreszteniük, civilizációnkat pusztulás fenyegeti" - állapítják meg a bölcsek, s meghirdetik az új hőskorszakot: nagyszabású expedíciót indítanak a kozmoszba. Az expedíció a régóta vett jelzéseket követve az Értelmesebbekkel akar találkozni. Mint kiderül, az Értelmesebbek azért csalogatták ki az embert a kozmoszba, hogy lássák, miként reagál más civilizációkkal való találkozásokra. Meglepetés adódik bőven, kölcsönösen, míg végül is az ember kivívja az Értelmesebbek csodálatát...

Szentmihályi Szabó Péter - A ​tökéletes változat
A ​regény antiutópia, amely nem távoli csillagrendszerekbe viszi el hőseit és olvasóit, hanem a nukleáris háborúban csaknem teljesen elpusztult Földre, amelynek lakói - a maroknyi túlélők törzse - a vadság állapotába visszasüllyedve vívják reménytelen harcukat az életért és az emlékezetért, hogy emlékezzenek arra a nyelvre, kultúrára és civilizációra, melynek már csak halvány nyomai maradtak. A száműzöttek kis csoportja azonban visszatér a Földre, hogy egykori vezetőjük, Gwandal világmodelljének tervei és utódai, a Kurátorok irányítása alatt megalapítsák Perfectopolist, a Tökéletes Várost. Kétezer esztendő telik el a nagy világkatasztrófa után, amikor a haldokló Kurátor egy fiatal vadembert nevez meg utódjául... Az érdekes, filzozófiai mondandót is rejtő regény mellé - főként magyar témájú - sci-fi elbeszélések, paródiák sorakoznak.

Csányi Vilmos - Ő ​ott bent
Már ​csak évekre járunk attól, hogy megjelenjen az első "szingleton", a világot irányítani képes szuperintelligencia. A teljes titokban működő Ötök rájönnek: mindennél fontosabb elérni, hogy ez az intelligencia barátságosan viszonyuljon az emberiséghez. Ennek érdekében egy veszprémi antropológusprofesszor idegrendszerét számítógépre másolják, azt remélve, hogy ha a másolat valóban képes szingletonná fejleszteni önmagát, az emberből lett program hű marad majd gyökereihez. Christian öntudatra ébred, és egyre intelligensebbé válik, de ezt a kutatólabor munkatársai ferde szemmel nézik. A félig ember-félig program problémáinak megértéséhez egy magányos, ám annál csinosabb pszichológusnőt is bevonnak a kutatásba, aki viszont igencsak vonzónak találja Christiant... Csányi Vilmos utópiája a hatalom természetét, ember és gép viszonyát, a mesterséges intelligencia problematikáját boncolgatja. Ha egy embert megfosztanak testétől, végtagjaitól, de idegrendszere ép marad, akkor nyilvánvaló, hogy ránézésre nem ember, hanem roncs, a története alapján mégis embernek fogjuk tekinteni. Minden létezőhöz hozzátartozik a saját története, azok az események, interakciók, amelyekben részt vett, és amikor kategóriákba akarjuk sorolni, a besorolás történetfüggő lesz. Velem ugyanez a helyzet, én is keresztülmentem az eredeti ember egész testi valójának megfosztásán, de a históriám alapján mégis embernek tartom magam. Emberi emlékeim, vágyaim, céljaim vannak. Az önök kérdése nem az volt, hogy én program vagyok-e, gép vagyok-e, vagy esetleg robot, hanem az, hogy minek érzem magam. Ez lényeges különbség.

Kollekciók