Ajax-loader

'katolikus egyház' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Dan Brown - Angyalok ​és démonok
Robert ​Langdont, a Harvard világhírű szimbólumkutatóját egy svájci tudományos intézetbe hívják, hogy segítsen megfejteni egy rejtélyes jelet, amelyet egy meggyilkolt fizikus mellkasába égettek. Langdon elképesztő felfedezésre jut: egy több száz éves földalatti szervezet - az Illuminátusok - bosszúhadjáratra készül a katolikus egyház ellen. Langdon mindenáron meg akarja menteni a Vatikánt a hatalmas erejű időzített bombától; a gyönyörű és titokzatos tudóssal, Vittoria Vetrával szövetségben Rómába megy. Hétpecsétes titkokon, veszélyes katakombákon, elhagyatott székesegyházakon és a földkerekség legrejtettebb barlangján át, őrült hajszát indítanak együtt a rég elfeledett Illuminátusok búvóhelye után.

Stendhal - Vörös ​és fekete
Babits ​Mihály írja Stendhalról "Az európai irodalom történeté"-ben: Minden figyelmét alakjainak lelkére fordította. Témája a nagyravágyás. Ez korszerű téma, sőt romantikus... De Stendhal nem a téma lírai oldalát fogja meg. Ő hidegen elemzi a betegséget és következményeit, oly józansággal, hogy a realista regény egyik őse lett a francia irodalomban. Nála jelenik meg először az ifjú törtető mindig érdekes alakja, aki elindul meghódítani a világot... Ha a világot nem is, a regényt bizonnyal meghódította. A jegyzeteket Szappanos Balázs készítette.

Ismeretlen szerző - A ​II. Vatikáni Zsinat határozata a keresztény egységre-törekvésről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​II. Vatikáni Zsinat rendelkezései a Szent Liturgiáról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

II. János Pál pápa - II. ​János Pál levele a családokhoz
A ​Család Éve alkalmából kopogtatok otthonotok ajtaján; nagy szeretettel üdvözöllek titeket és szeretnék találkozni veletek. Ezzel a levéllel kopogtatok, melyre a péteri szolgálatom első napjaiban közzétett Redemptor Hominis enciklikából kaptam indítást. Akkoriban azt írtam, hogy az ember az Egyház útja. Ezzel a kifejezéssel elsősorban arra a sokféle útra akartam utalni, melyek az ember utai, s ugyanakkor hangsúlyozni akartam, hogy az Egyházban milyen mély és eleven a vágy, hogy csatlakozzék az emberhez, aki földi életének útját járja. Az Egyház részese az embernek mindennapi élete reményeinek, szomorúságának, örömeinek és szorongásának, mert mélyen meg van győződve arról, hogy maga Krisztus vezeti ezeken az ösvényeken: Ő bízta rá az embert az Egyházra; s úgy bízta rá, mint küldetésének és misztériumának "útját".

Lévai Anita - Potó István - Katolikus ​pápák
Az ​egyház mindig szilárd helyet foglalt el az emberek életében, éppúgy, mint a társadalom rendjében, emiatt az évszázadok folyamán a hatalma rendkívüli mértékben megnőtt. A katolikus egyház formálisan a szigorú moralizmus alakját öltötte magára, amely a bűn és halál, a tisztítótűz, a pokol és kárhozat révén bűntudatban tartotta a híveket, és a klérus általi feloldozástól tette őket függővé. Eközben az érsekek, a püspökök és a magas egyházi méltóságok, pápák hovatovább világi főurak módjára éltek, mit sem törődve a hivataluk által rájuk rótt kötelezettségekkel és a keresztényi tanításokkal, emiatt sokak számára úgy tűnt, hogy az egyház végleg az erkölcstelenség mocsarába süllyedt. A középkorban a pápa a római katolikus egyház fejeként korlátlan egyházi, illetve politikai hatalommal rendelkezett, népek, nemzetek és királyok felett uralkodott, sőt bárkit meg is alázhatott, sőt előfordult, hogy megparancsolta az egyik királynak, hatoljon be egy másik király országába, és fossza ki őt. Mai szemmel megdöbbentő bűncselekményeket és vérlázító gonosztetteket hajtottak vagy hajtattak végre a katolikus egyház pápái, lássuk őket sorban!

XVI. Benedek pápa - Porta ​fidei - A Hit kapuja / Javaslatok és lelkipásztori útmutatás a Hit évéhez
XVI. ​Benedek pápa 2011. október 11-én _Porta fidei_ kezdetű apostoli levelével meghirdette a _Hit évét_, mely 2012. október 11-én kezdődik és 2013. november 21-én, Krisztus Király ünnepén ér véget. A Hit évének kezdete egybeesik két olyan eseményre való tiszteletteljes megemlékezéssel, amelyek meghatározták napjaink Egyházának arculatát: ez a II. Vatikáni Zsinat megnyitásának ötvenedik, és a II. János Pál pápa által az Egyháznak ajándékozott _Katolikus Egyház Katekizmusa_ közzétételének huszadik évfordulója. ____A Hit éve kedvező alkalom lesz arra, hogy minden hívő mélyebben megértse, hogy a keresztény hit alapja egy személlyel való találkozás, aki új horizontot nyit, s ezzel meghatározott irányt ad az életnek. ____Ez az időszak segíteni akar abban, hogy újra megtérjünk az Úr Jézus Krisztushoz, és újra fölfedezzük a hitet, hogy az Egyház minden tagja a feltámadott Úr hiteles és örvendező tanúja legyen a mai világban, s így képes legyen utat mutatni sokaknak, akik keresik a „hit kapuját”. Ez a „kapu” felnyitja az ember szemét az Úr Jézus Krisztusra, aki jelen van közöttünk „minden nap a világ végezetéig”. ____A Hittani Kongregáció XVI. Benedek pápa megbízásából lelkipásztori útmutatót is összeállított a Hit évének gyakorlati megvalósításához. Kiadványunk a Szentatya apostoli levele mellett ezt a dokumentumot is közli.

Prohászka Ottokár - Prohászka ​önmagáról
Szabó ​Ferenc a francia „XY par lui-même” sorozat mintájára kezdte el szerkeszteni és kiadni Rómában a _Mai írók és gondolkodók_ c. könyvsorozatát, amely korunk nagy íróit és gondolkodóit mutatja be vallomásaik alapján. A sorozat eme nyolcadik kötete Prohászka önmagáról címet viseli. Prohászka Ottokár (1858–1927) a századforduló magyar kereszténységének meghatározó személyisége volt. Sírfelirata szerint „Magyarország apostola és tanítója”: szociális apostol, lelki író, teológus és filozófus. Prófétai szelleme megelőzte korát: modern katolicizmusa a II. vatikáni zsinat elővételezése volt. A rendszerváltás után elindult „Prohászka ébresztése”, egy kutatócsoport feltárja és közzéteszi a fehérvári püspök gazdag lelki-szellemi örökségét. Ebből ad ízelítőt ez a válogatás Barlay Ö. Szabolcs és Szabó Ferenc SJ gondozásában.

XVI. Benedek pápa - Spe ​salvi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mindszenty József - Emlékirataim
Emlékirataim ​úgy mutatják meg az olvasónak - mintegy belülről - az átélt valóságot, ahogyan az végbement. Évtizedeken át némán tartott ajkaim itt szólalnak meg először a börtönökben megjárt életutamról is. Azt kérdezheti az olvasó, elmondottam-e mindent. Válaszom: előadtam mindent, csak azt nem részleteztem, amit a jóízlés, meg a férfiúi és papi önérzet tilt. Amiről beszámoltam, azt sem azért írtam meg, hogy fájdalmaim és sebeim gyümölcseit bármilyen tekintetben learassam. Azért tanúskodom, hogy a világ újra tudomásul vegye, mit cselekszik a bolsevista rendszer az alája rendelt emberi életekkel és sorsokkal. A magyar Egyház fejének keresztjét emelem fel a világ előtt: emlékeztetni akarom magyar népem roppant szenvedéseire. Ugyanakkor fel szeretném hívni figyelmét azokra a veszélyekre, amelyek a ma még megmaradt szabad társadalmakat elpusztítással fenyegetik.

Nemere István - Magyar ​szentek élete
Ismerjük-e ​a katolikus egyház szentjeinek életét? Akik eddig csak rövid életrajzokat olvashattak róluk, bizony nem sokat tudhatnak. A szerző ebben a könyvében nagyon részletesen írta meg a tizenhárom magyar szent, és boldog Apor Vilmos történetét. Megvilágítja a történelmi hátteret és olykor meglepő párhuzamokra lel a régi és mai világ között. Királyok és királylányok, szerzetesek és papok nagyon színes életútja elevenedik meg előttünk. Olyan emberek voltak, akik az önfeláldozást minden másnál fontosabbnak tartották, akik a nélkülözőkön, a számkivetetteken segítettek, életüket adták a meggyőződésükért, akik számára az „én” mindig és minden körülmények között háttérbe szorult a „mi” mögött. Ha kell, nevezzük őket „szenteknek” - így a szerző - a lényeg az, hogy sok szempontból másoknak is példaképül szolgálnak. Talán még ma is.

Bippan Norberg - Szil Péter - Természetes ​fogamzásszabályozás
A ​Svédországban élő és tanító házaspár olyan biológiai fogamzásszabályozó módszert ajánl, amely a női ciklus alatt végbemenő változások és a termékenység közötti összefüggés megfigyelésén alapszik. Az ún. termékenységi táblázatban - amit minden nőnek vezetnie kell - a hüvelyváladék, az ébredési hőmérséklet és a méhnyak állapotától függően bejelölhetők azok a napok, amikor a legnagyobb esélye van a megtermékenyítésnek. Ha ezt az időszakot ismerjük, akkor szabályozhatjuk a megtermékenyítést, illetve kivédhetjük annak lehetőségét. Ez a fogamzásszabályozási módszer a férfitól is elvárja, hogy türelemmel, megértéssel és figyelemmel legyen a nő iránt, segítse megfigyelésében és részt vállaljon ebben a biztonságos és veszélytelen módszerben.

Malota László - A ​gyalázatosak szentélye
...Elhagyatottan ​feküdtem a szeminárium egyik eldugott pincéjében, távol a világtól, elszigetelten, magányosan, s akkor életemben először gondoltam, mint lehetséges menekülésre, a halálra... ...Miközben felfelé bandukoltam e két szentéletű reverendás alakkal, szörnyű látomás gyötört: a néhai Jézus voltam, akit Poncius Pilátus elé két legionárius kísért, hogy meghallja tőle a halálos ítéletét, amelyet a Kis Szinhedrion hozott Jesua Ha-Nocri vádlott ügyében... ...Az apácák mindegyike egy gyertyát tartva kezében körbe-körbejárta a feszületet. A gyertyák, ingadozó, misztikus fényében megpillantottam a bűnbeesés által, a hatodik parancsolatot megszegni kívánó apácám kislányosan bájos arcát, amely minél mélyebben, és minél gyorsabban merültünk el egymás lüktető testében, annál jobban kivirágzott, fellángolt és kivirult. Olyan volt, mint valami tündérarc harmatos rózsaszirmokkal, amint a kéj szenvedélytől duzzadó tengerének árjában egyre vadabbul alámerül. Amikorra csaknem ájultan visszahanyatlott rám, és lángoló arcával, elernyedve hozzám bújt, addigra az apácák is befejezték a céltalan bolyongást odakint. Úgy tűnt, hogy körmenetükkel, időnként elhaladva előttünk, felajánlásokkal halmozták el Jézus Krisztust, melyeket tudattalanul talán éppen az olyanokért tettek, mint mi..."

Covers_303849
Az ​élet kultúrájáért Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Az ​élet kultúrájáért
A ​Magyar Katolikus Püspöki Konferencia körlevele a bioetika néhány kérdéséről. A körlevél elkészítése két évig tartott, a püspöki konferenciát neves szaktudósok segítették a munkában, a tudományos alapú állásfoglalásban. A dokumentum megszületésében közreműködött Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Hámori József akadémikus, Kopp Mária, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója, Freund Tamás biológus, agykutató és Falus András, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet vezetője, valamint Harsányi Ottó teológus. A 147 oldalas, két nagy fejezetre osztott dokumentum a magzati fejlődés, a géntechnika, a klónozás, az őssejt-kutatás és az eutanázia természettudományos és erkölcsteológiai megvilágítását adja.

Covers_287918
Prohászka ​ébresztése II. Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Prohászka ​ébresztése II.
A ​szerkesztő így ír a tanulmánykötetről: „1996-ban jelent meg a _Prohászka ébresztése_ című gyűjtőkötet, amely az 1995. október 10-én Székesfehérvárott megtartott Prohászka-konferencia anyagát tette közzé. Az Ottokár Püspök Alapítvány keretében működő kutatócsoport – fiatalokkal is bővülve – folytatja a székesfehérvári püspök szellemi hagyatékának feldolgozását és „Magyarország apostola és tanítómestere” ma is időszerű tanításának terjesztését. Prohászka halálának 70. évfordulójára nemcsak Budapesten és Székesfehérvárott emlékeztünk, hanem szerte az országban tartott konferenciákkal. E sorok írója világiaknak, papoknak, szeminaristáknak mutatta be e gazdag életmű egy-egy szempontját. Magyarországon, Erdélyben és a Felvidéken is megemlékeztünk róla néhány cikkel a katolikus sajtóban. A magyar televízió húszperces portréfilmet készített Prohászkáról Gergely Jenő és Szabó Ferenc közreműködésével. Barlay Ö. Szabolcs már több mint egy éve szemináriumot tart (előbb Budapesten, majd Székesfehérvárott) a Püspökről, továbbá külön füzetekben is folyamatosan megjelenteti kutatása eredményeit. Harmadmagammal – Barlay Ö. Szabolcs és Frenyó Zoltán közreműködésével – előkészítettük Prohászka _Naplójegyzetei_nek teljes kiadását három kötetben; ennek javított változata is megjelent ez év tavaszán. A Schütz által kiadott _Soliloquia_ anyaga most egy kötettel bővült. 1997. október 10-én ismét egésznapos Prohászka-konferenciát tartottunk Székesfehérvárott. Részben ennek anyagát, részben ott még nem szerepelt tanulmányokat teszünk most közzé a Prohászka ébresztése II. című kötetben. Az olvasó maga is megállapíthatja: szépen halad a Prohászka-kutatás. Az I. rész írásai inkább az életpályához kapcsolódó adalékok. A II. rész tanulmányai pedig a Prohászkát ért szellemi hatásokról, illetve Prohászka eszmei kapcsolatairól, utóéletéről és hatástörténetéről szólnak.”

Joseph Höffner - Keresztény ​társadalmi tanítás
Az ​Egyház szociális tanításáról kevés olyan sikeres könyv született, mint Höffner Keresztény társadalmi tanítása. A mű tárgyilagosan, olykor nem minden irónia nélkül, de mindig történelmi, empirikus és teológiai-etikai rendszertani alapokon mutatja be az Egyház társadalmi tanítását, melyet megvéd a külső ideológiai támadásoktól és a belső, divatos helyettesítő formáktól. A könyv utolsó megjelenése óta (1983) több pápai megnyilatkozás is foglalkozott szociális kérdésekkel, ezért a német kiadás szerkesztői kiegészítették ezekkel az eredeti szöveget. Ennek nyomán egy olyan korszerű könyvet vehet kezébe az olvasó, mely a kezdetektől napjainkig kimerítően ismerteti az Egyház társadalmi tanítását.

Missing--book
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Miseájtatosság ​Szent Vince tiszteletére
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_58660
elérhető
141

Dan Brown - A ​Da Vinci-kód
A ​tanulmányi úton Párizsban tartózkodó Robert Langdon szimbólumkutatót telefonon riasztják egy késő esti órán. A Louvre idős kurátorát meggyilkolták a múzeumban, és érthetetlen kódot találtak a holtteste mellett. Miközben Langdon és Sophie Neveu, a tehetséges francia titkosírás-szakértő a rejtvény megoldásán dolgozik, elképedten fedezik fel a rejtett utalások nyomát Leonardo da Vinci műveiben - noha ezeket az utalásokat mindenki láthatja, a festő zseniálisan álcázta őket. A hagyományos thrillerregények kliséiből A Da Vinci-kód egyszerre villámgyors, intelligens és többrétegű; részletek sokasága és alapos kutatások hitelesítik. Az első oldalaktól a váratlan és elképesztő végkifejletig Dan Brown bestsellerszerző már megint mesterien bonyolítja a történetet.

Ferenc pápa - Laudato ​si’
„Milyen ​világot szeretnénk továbbadni azoknak, akik utánunk jönnek, a felnövekvő gyermekeknek? Miért jöttünk erre a világra? Milyen célért dolgozunk és küzdünk? Miért van ennek a földnek szüksége ránk? Ha nem tesszük fel ezeket az alapvető kérdéseket, nem hiszem, hogy az ökológiával kapcsolatos aggodalmaink jelentős hatásokat érhetnek el.” Ferenc pápa Ferenc pápa ökológiai témájú enciklikájával – a Naphimnusz első szavait idézve – Assisi Szent Ferenc nyomába lép és együtt dicsérik a Teremtőt a teremtett világért. Ezzel Ferenc pápa a mai világot élénken foglalkoztató ökológiai kérdéseket az egyházi tanítás első vonalába emelte. A hat fejezetből álló enciklika összefoglalja a tudományos problémákat, tárgyalja a témával foglalkozó bibliai részeket, feltárható okokat nevez meg, és arra is választ ad mit kell tennünk. Enciklikája két imádsággal zárul, amelyek közül egyik a keresztények számára íródott a másik az egyistenhívők nevében szól a teremtett világ értekeinek a megőrzéséért.

Jan Dobraczynski - Maximilian ​Kolbe
Szegény ​szülők gyermekeként egy lengyelországi kisvárosban, Zdunska Wolában született 1894-ben . A keresztségben a Rajmund nevet kapta. Német ősöktől származó apja Julius Kolbe volt, édesanyja Maria Dabrowska. Négy testvére közül kettő korán meghalt tuberkulózisban. Apja először gyári munkásként kereste kenyerét, később egy vallásos kiadványokat forgalmazó könyvesboltot vezetett. Az apa 1914-ben belépett a Józef Piłsudski tábornok által vezetett, az orosz megszállók ellen, a lengyel függetlenségért harcoló légióba. Az oroszok elfogták és kivégezték. 1939-ben, a háború kitörése után nem sokkal a Gestapo negyven rendtársával együtt letartóztatta, 4 hónapig volt börtönben. Üvegablak a szombathelyi ferences templomban 1941. február 17-én újra letartóztatták, mivel rádióján németellenes műsort sugárzott, valamint lengyel, zsidó és ukrán üldözötteket bújtatott, illetve menekülésüket segítette. Először a varsói központi börtönbe szállították, majd május 20-án a nácik az auschwitzi koncentrációs táborba deportálták. Ő volt a 16670-es számú rab. Augusztus 1-jén a tábor 14-es barakkjából, ahol Maximilian Kolbe is élt, megszökött egy rab. A tábor parancsnoka bosszúból a barakk tíz lakóját éhhalálra ítélte. Ekkor Kolbe atya önként vállalta a halált egy kétgyermekes családapa, Franciszek Gajowniczek, helyett. A tíz foglyot egy félig földbe ásott bunkerbe zárták össze, hogy lassú éhhalál végezzen velük. A bunkerből mindvégig hallatszott az imádság és az ének, amit Kolbe atya vezetett a halálraítéltek között. Két hét után már csak ő volt életben (böjthöz szokott szervezete bírta az éhezést). Nagyboldogasszony vigíliáján egy injekcióval oltották ki életét. Franciszek Gajowniczek túlélte a tábort, 1995-ben hunyt el.

Ferenc pápa - Evangelii ​gaudium - Az evangélium öröme
Ferenc ​pápa első, önállóan írt apostoli buzdításának megjelenését világszerte nagy érdeklődés előzte meg, hiszen a vatikáni reformok, valamint az emberek számára is oly lelkesítő, szívhez szóló nyilatkozatai és cselekedetei sokak érdeklődését felkeltették. Az evangélium öröme kezdetű megnyilatkozásának magyar nyelvű kiadását a pápa szavaival mutatjuk be: Az evangélium öröme betölti azok szívét és egész életét, akik találkoznak Jézussal. Akik engedik, hogy üdvözítse őket, azok megszabadulnak a bűntől, a szomorúságtól, a belső ürességtől és az elszigetelődéstől. Jézus Krisztussal mindig megszületik és újjászületik az öröm. Ebben a buzdításban a keresztény hívekhez szeretnék fordulni, hogy meghívjam őket egy olyan új evangelizáló korszakra, amelyet ez az öröm jellemez, és irányt mutassak az Egyház útjának a következő évekre. Meghívok minden keresztényt – éljen bárhol és bármilyen helyzetben –, hogy még ma újítsa meg személyes találkozását Jézus Krisztussal, vagy legalábbis döntsön úgy: engedi, hogy ő találkozzon vele, hogy mindennap szünet nélkül keresi őt. Nincs olyan ok, amiért valaki azt gondolhatná, hogy ez a meghívás nem neki szól, mert „senki nincs kizárva abból az örömből, melyet az Úr hozott”. Aki kockáztat, azt az Úr nem csapja be, és ha valaki csak egy apró lépést tesz is Jézus felé, felfedezi, hogy ő már tárt karokkal várja érkezését. Úgy határoztam, hogy itt javasolok néhány olyan irányt, amelyek az egész Egyházban bátoríthatják és segíthetik tájékozódásában a lelkesedéssel és dinamizmussal teljes új evangelizációs korszakot. Ennek alapján úgy döntöttem, hogy a következő kérdésekkel foglalkozom bővebben: - A misszióra kilépő Egyház reformja - A lelkipásztorkodás résztvevőinek kísértései - Az Isten evangelizáló népe összességeként felfogott Egyház - A homília és annak előkészítése - A szegények társadalmi befogadása - A béke és a társadalmi párbeszéd - A missziós elköteleződés lelki motivációi

Klestenitz Tibor - A ​katolikus sajtómozgalom Magyarországon 1896-1932
A ​katolikus egyház vezetői a XIX. század végén komoly veszélyforrást láttak a tömegsajtó megjelenésében. Fenntartásaikkal nem voltak egyedül, hiszen a média megítélését a kezdetektől befolyásolta az a félelem, hogy sérülékenyebbé teszi a társadalmat a politikai és gazdasági manipuláció fenyegetéseivel szemben. XIII. Leó pápa úgy vélte, hogy az antiklerikális irányultságú tömegsajtó észrevétlenül és fokozatosan elidegeníti olvasóit a vallástól, ezért saját sajtóhálózatok létrehozására biztatta a hívőket. Figyelmeztetése nyomán - némi fáziskéséssel - Magyarországon is kibontakozott a katolikus sajtómozgalom, amely versenyképes egyházi lapok kiadására és terjesztésére vállalkozott. A munka egymással laza kapcsolatban álló egyesületekben zajlott, amelyekre az alkalmankénti együttműködés és a versengés, a részletkérdésekről folytatott éles viták egyaránt jellemzőek voltak. A legsikeresebb szervezetek, mint például a Katolikus Írók és Újságírók Országos Pázmány Egyesülete vagy a Katolikus Sajtóhölgybizottság, idővel az egyházi közélet alapintézményei közé emelkedtek. Az egyesületek tevékenységét számos tényező - a püspöki kar szándékai, a politikai katolicizmus aktuális helyzete, az állami sajtópolitika, a többi felekezettel való viszony, illetve a sajtópiaci fejlemények - befolyásolta. A mozgalom legfontosabb eredménye a jezsuita Bangha Béla nevével jellemezhető, vitatott megítélésű Központi Sajtóvállalat létrehozása volt, amely 1919 és 1944 között az elsőszámú egyházi lapkiadónak számított. E kötet arra vállalkozik, hogy bemutassa a sajtómozgalom történetének első, 1932-ig terjedő szakaszát.

Tarjányi Péter - Dosek Rita - A ​pápa emberei
II. ​János Pál halála után kiderül, hogy a béke pápájának hagyatéka nyomasztó titkokat rejt. Vajon érdemes boncolgatni a múltat? Igazságot kell szolgáltatni bármi áron? Tom és csapata különös feladatot kap egy titokzatos megbízótól. Bár abban sem lehetnek biztosak, hogy mit keresnek pontosan, háborús bűnösöket, vagy II. János Pál pápa merénylőit, mégis elvállalják az ügy felderítését. Nyomozásuk hatására azonban váratlan erők lendülnek mozgásba. Egyre megdöbbentőbb összefüggésekre bukkannak, és miközben próbálják kideríteni, mi történt valójában a Szent Péter téren 1981. május 13-án, és hogy mi volt a szerepe ebben a KGB-nek és a magyar titkosszolgálatnak, szembe kell nézniük azzal is, hogy azt sem tudják, ki az igazi ellenségük: Moszkva vagy a Vatikán.

Eyvind Johnson - Rózsák ​és lángok
Eyvind ​Johnson (1900-1976) Nobel-díjas svéd író regényének alapja az irodalmilag többször is feldolgozott louduni boszorkányper, amely 1634-ben játszódik le, s a huszadik században Aldous Huxley regénye és Ken Russel Boszorkányok című filmje jóvoltából a boszorkányüldözések egyik legismertebb esete lett. A Rózsák és lángok Johnson főművei közé tartozik; barokkosan megkomponált, bonyolult, mégis áttekinthető szerkezetű, erős sodrású nagyepika. Sokhúrú, sok hangon szóló mű, lebilincselő olvasmány. A történet jelképes értelemben is közismert: egy embert üldöznek és megégetnek. Ennek az embernek, Urbin Grainier-nek, a Sainte-Croix-templom plébánosának nagy a bűne: tündöklő szellemű, gyönyörű férfi. Bűnös szépsége, férfiassága, szabad szelleme démonokat kelt életre, s a démonok betörnek a kolostorablakból leselkedő apácák álmaiba. Megindul az ördögűző gépezet - motorja az ellenreformáció ideológiája, fogaskerekei korrupt hivatalnokok, irigy, torz testű papok -, hogy eltapossa Grainier-t, lerombolja a város falait, a szabadság és az emberi méltóság jelképévé növő tornyokat, hogy köveiből a mindenütt jelenlevő, mindenható Richelieu bíboros felépíthesse - nemcsak jelképesen - a francia abszolút monarchiát. Urbain Grainier boszorkányperének ürügyén Johnson természetesen másról, többről szól: azt a világot akarja bemutatni, amely démonokkal szövetkezve lerombolja az emberi méltóságot, megégeti a szabad szellemet.

Stephen J. Dubner - Nyugtalan ​lelkek
Miért ​tér át a második világháború után egy zsidó család a katolikus hitre, vállalva ezzel a végleges kitaszíttatást a zsidó közösségből? Hogyan képes tárgyilagosnak maradni a New York Times szerkesztője, amikor saját történetét, családja múltját kell feltárnia? Hogyan képes megbirkózni a benne lakozó elkötelezett katolicizmus a génjeiben dübörgő zsidó hagyományokkal? A zsidó hitről átkeresztelkedett, hitbuzgó katolikus szülők által nevelt szerző apja halála után kutatni kezdi gyökereit, próbálja megtalálni az élet mögött rejlő törvényszerűségeket, saját létének értelmét. A Nyugtalan lelkek lendületes története a fenti kérdésekre keresi a választ. Lebilincselő önéletrajz - emlékirat, mely az újságíró tárgyilagosságával, ugyanakkor a regényíró művészi tehetségével íródott. A könyv megragadó, néhol tragikus, néhol humoros, de legfőképp őszinte történet egy családról, amelyet szétszakított a vallás, de megtartott a hit, hogy végül egybekovácsolja a szeretet.

XVI. Benedek pápa - Caritas ​in veritate
Az ​ember teljes értékű fejlődéséről a szeretetben és az igazságban szóló enciklika a VI. Pál pápa által írt _Populorum progressio_-t veszi alapul, melyen keresztül bemutatja, mennyire volt igaza az elődnek, milyen helyzetben van a jelenleg a társadalom, és milyen problémákra kell megoldást találni egy évvel a 2008-as gazdasági válság után.

Covers_24879
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Beszélgetések ​a Bibliáról
Köszöntjük ​az olvasót a Magyar Rádió művelődéstörténeti sorozatának új gyűjteményével, amelynek témája ismét a Biblia. Néhány esztendővel ezelőtt talán még az elgondolkoztató kezdeményezések közé számított A Biblia világa című sorozatunk - a sorozatból készült könyv két kiadása, százezres példányszáma, sikere igazolta is kezdeményezésünk helyességét -, ma már nem szorul bizonyításra a "könyvecskék világának" művelődéstörténeti jelentősége. Túlzás lenne ugyan azt állítani, hogy a világ históriája a Biblia körül forog, de kétségtelen, hogy az emberiség történelmének egyik dokumentuma, múltbéli történelmi-irodalmi emlékeinek megőrzője, vágyainak-nézeteinek gyűjteménye, mely önmaga is világirodalom, és ilyen értelemben - ahogy Lukács György írta - "a világfolklór legszebb könyve". Az e kulturális örökség iránt érdeklődő kutató és olvasó többre is kíváncsi: a bibliai nép kollektív emlékezetében nem csupán letűnt korok eseményeinek igazolható valóságát, hanem alapvető emberi magatartást, archetípust, pszichológiai helyzeteket - egy kicsit a saját arcát is keresi. Nem ok nélkül, mert ezekből a történetekből évezredekkel ezelőtti ősünk pillant ránk. Olvasóink és hallgatóink érdeklődése szerencsésen találkozott a Rádió tudományos és ismeretterjesztő szerkesztőségének elgondolásával: folytassuk a korábbi beszélgetéseket. Bogozgassuk tovább a két nagy gyűjtemény: az Ó- és Újszövetség kialakulásának szálait. A bibliai történeteket és parabolákat, az apokalipszis drámai vízióit, a költői szépségű novellákat, és tanuljuk tovább az adott kor történelmi-társadalmi környezetét. Így került sor az új sorozatra, amelynek előadásait ez a kötet tartalmazza, és amely változatlanul művelődéstörténet, és nem teológia.

XVI. Benedek - Peter Seewald - A ​világ világossága
Peter ​Seewald, a neves újságíró kérdez – a pápa elé tárja korunk jeleit. Hallatlanul őszinte hangot üt meg: felteszi az egyház nagy fájdalmát jelentő visszaélési esetekre vagy éppenséggel a közvélemény által leginkább támadott katolikus tanításokra vonatkozó kérdéseit. XVI. Benedek válaszol - értelmezi az idők jeleit, engedve, hogy Krisztus fénye vessen rájuk világosságot. Aki e kötetet olvassa, számos aktuális és nehéz kérdésre kaphat őszinte, végiggondolt választ. Megértheti, hogy a hívő gondolkodás nem megkötözi, inkább szabaddá teszi az emberi értelmet, és olyan végső igazságra vezetheti el, ahová önerejéből képtelen lenne eljutni. ERDŐ PÉTER bíboros ajánlásából

Jiři Sotola - Jézus-társaság
1620: ​a cseh történelem legtragikusabb éve. A fehérhegyi csata után Csehország elveszti önállóságát, a Habsburgok koronatartományává süllyed. Az ellenreformációnak ezt a legsötétebb korszakát az újjáébredés korában a cseh írók és történészek a nemzeti öntudat erősítésére úgy ábrázolták, mint a cseh nép hősi és töretlen ellenállásának korszakát, amelyből mindig erőt meríthet. A magyar olvasók is így ismerték meg ezt a korszakot például Jirásek regényeiből. A mai írók azonban, minthogy a történelemnek ilyen célzatos szépítésére többé semmi szükség, szertefoszlatják az így született nemzeti illúziókat, s szigorúan a történelmi tényekre támaszkodva, szépítés, önámítás nélkül néznek szembe múltjukkal. Ennek a nálunk sem ismeretlen törekvésnek jegyében írta meg a kitűnő cseh költő regényét, amellyel a XVII. század második felébe vezeti olvasóját. A kelet-csehországi Košumberk várkastélyban megjelenik Had páter jezsuita atya, hogy a harminchárom évesen özvegységre jutott grófnő lelki támasza, házi gyóntatója legyen. Igazi feladata azonban egészen más: meg kell kaparintania a rend számára a talpraesett, jól gazdálkodó grófnő birtokait, hogy a rend gazdasági támaszpontjaként szolgáljon a környék népének megtérítésében. A grófnőnek éppen úgy nincs támasza, mint az elárvult népnek, a páter mögött viszont ott áll a semmilyen eszközöktől vissza nem riadó s egyre nagyobb hatalomra szert tevő rend. A harc egyenlőtlen, végeredményét csak késleltetni lehet, s ahogy ő meghátrál, behódol a nép is, nem tehet mást - ha élni akar. Ezt a kérlelhetetlen folyamatot ábrázolja a regény rendkívül meggyőző erővel, maradéktalan korhűséggel, viszonylag kis színtérrel és kevés szereplővel egy egész korszak esszenciáját adva. A regény írójának költő és drámaíró mivoltáról nemcsak a feszes szerkezet, a korhű és emelkedett nyelv, hanem elsősorban a dialógusok árulkodnak. Valóságos kis drámai remekmű mindahány; a leíró részek között fel-felsziporkázva valójában ezek az összecsapások, az ellentétes pólusok e szellemi viadalai adnak a cselekménynek szokatlanul izgalmas sodrást.

Regőczi István - Az ​Isten vándora
A ​könyv Regőczi István atyának az Isten, haza és család szolgálatában leélt életének nehéz, de csodálatos és követésre késztető története. Nemcsak iskolásoknak, de mindenkinek kötelező olvasmány! Szántó Konrád ferences atya így ír a könyvről: Regőczi István atyát 1947 óta ismerem. A könyvét kézbe vevő olvasó annak a vándorembernek önéletrajzában gyönyörködhet, akinek – mint általában a vándoroknak – bőven volt része az élet különféle megpróbáltatásaiban, de felemelő örömeiben is. Ifjúkorában az apostolok lován jutott el Belgiumba, ahol gyermekként rövidebb ideig már tartózkodott, hogy Krisztus hívásának engedve szemináriumba lépjen, majd pappá szenteltesse magát. Első miséjét követően hazatért. Mindenütt, ahol megtelepedett, első dolga volt templom vagy kápolna építése, hogy híveivel együtt a közöttünk lakó Krisztusból meríthessen erőt. Az örökmécses hét helyen történt meggyújtása után vagy azzal párhuzamosan több helyen árvaházat is létesített. Hogy a rászorulókat a legszükségesebbekkel elláthassa, naponta nemegyszer 50-60 kilométert biciklizett és koldult, viselve a kenyér helyett kapott megaláztatásokat. Püspöke Pestszenterzsébetről hamarosan Kis-Vácra helyezte, ahol a templomon és egyházközségen kívül 240 árvát befogadó intézetet is alapított. Mivel gyermekeihez az árvaház feloszlatása után is ragaszkodott, 1949-ben internálták. Ezenkívül még háromszor vették őrizetbe. A legutolsó során börtönre ítélték, mert egyik könyvét Belgiumban engedély nélkül merte megjelentetni. Alig szabadult, gyermekmentő munkásságát igyekezett tovább folytatni. Máriabesnyőn létesített 60 árva számára otthont, majd Máriaremetén családi házában kezdett árvákat nevelni. Házát később Lékai bíboros úr rendelkezésére bocsátotta, aki aggok otthonává alakíttatta át. Egyik szobrászművésszé lett növendéke márványból faragta ki a „magyar Pietà”-t, amelyik Lourdes-ban áll, István atya köszönetet mondó hálatáblájával. A hálaadás és a köszönetet mondani tudás István atya lelkületének egyik legjellemzőbb vonása. Szüntelenül hálát mond Istennek az általa nevelt 10 papért, a 7 templomért, a 300 igaz emberré formált árváért, a flamand nyelven írt és Belgiumban hatalmas sikert ért 5 könyvéért, a Krisztusért viselt bilincsekért, hálát mindenért. Hálaimájához mi is csatlakozunk, és megköszönjük Istennek, hogy ilyen nagyszerű embert és papot adott egyházunknak és magyar népünknek.

Temel M. Amata O. P. - Szent ​Domonkos szerzetesrend szentjei és boldogai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

J. R. Grigulevics - Pápaság ​a XX. században
"1959. ​január 25-én éppen 90 napja volt annak, hogy XXIII. Jánost a pápai trónra választották. Ezen a napon, a Szent Pál Bazilikában mondott mise után, amelyre külön meghívták az akkor Rómában tartózkodó 17 bíborost, a pápa bejelentette azt a döntését, hogy a közeljövőben római szinódust és egyetemes zsinatot hív össze. A római szinódusnak az olaszországi egyház belső ügyeit kellett megtárgyalnia. Ami az egyetemes zsinatot illeti, a pápa kifejezte ama reményét, hogy ezen részt vesz majd valamennyi "elszakadt egyház" is, s megkísérlik helyreállítani az egységet... XXIII. János bejelentése meglepetést keltett a jelenlévőkben. A pápai beszédeket tapssal, hangos helyesléssel szokták fogadni. Ezúttal a beszéd után néma csend honolt. Ezúttal a beszéd után néma csend honolt. XXIII. János kissé zavarba jött, de hamar erőt vett magán, elbúcsúzott a bíborosoktól és visszatért a Vatikánba... Az egyetemes zsinatokat általában az egyház történetének különösen kritikus szakaszaiban hívták össze, s magukon viselték a reformtörekvések bélyegét. XXIII. János elhatározása tehát egyértelmű volt annak elismerésével, hogy az egyház válságban van, márpedig ezt korántsem mindenki volt hajlandó elismerni. Ráadásul a zsinatok általában nem is gyógyították ki az egyházat a bajokból." Íme, egy részlet a könyvből: fontos fordulatot idéz a katolicizmus XX. századi történetéből. A szerző ezt követi nyomon a pápák személyiségének, politikájának életszerű bemutatásával a múlt század közepétől napjainkig, II. János Pálig.