Ajax-loader

'katolikus egyház' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Stendhal - Vörös ​és fekete
Életében ​kevesen méltányolták ezt a különös-kalandos életű, zárkózott írót. Maga is csak arra számított, hogy majd ennek a regényének a megjelenése után ötven esztendő múlva, 1880-ban lesz része megértésben és elismertetésben. Jóslata beteljesedett, sőt Stendhal, a művész és az ember ma érdekesebb és népszerűbb, mint valaha. Palástolt érzelmességében és értelmi fegyelmében két világ, a XVIII. és a XIX. század munkál, és talán ez a - korunktól sem idegen -kettősség teszi, hogy ez az éles szemű katonatiszt és precíz tisztviselő, szenvedélyes-olaszos műkedvelő és gyanakvó diplomata olyan mélyen átéli, de egyszersmind kívülről szemléli, és művészetében hitelesen jeleníti meg kora emberi-társadalmi élményét. A Vörös és fekete többszörös szín-jelképrendszere azt fejezi ki, hogy a XIX. századelő Franciaországában az egyszerű ember gyereke csak a vörös katonadolmányban vagy a fekete reverendában érvényesülhetett, de a vörös és fekete, a rulett két színe, azt is felidézi, hogy minden ilyen vakmerő törekvés mögött egy szerencsejáték kockázata borong.

Colleen McCullough - Tövismadarak
A ​Clearyek története Új-Zélandon kezdődik és Ausztráliában folytatódik, ahonnan csak a második világháború szörnyű eseményei sodornak el egy-egy családtagot a jó öreg Európába. A Cleary család a gyönyörű ausztrál tájakon küzd a boldogulásért az anya vezetésével. Fee erős egyénisége szilárd erkölcsi alapon áll, mindent megtesz családjáért, élete a kötelességteljesítés mintaképe. Gyermekeit mégsem tudja megóvni a keserves csalódásoktól, és a ragyogó napsütötte táj is kiszámíthatatlanul szeszélyes - hirtelen támadt kegyetlen bozóttűz ragadja el egyik fiát.... A két női főszereplő: Fee és Meggie - anya és leánya - élete a sors különös játéka folytán hasonlóvá válik egymáshoz, mindketten olyan férfit szeretnek, akitől a társadalom elválasztja őket, s a szerelmükből született gyermekek feje fölött a tragédia sötét árnya lebeg....

Lukács István - A ​fiúk apostola
Don ​Bosco életregénye

Thomas Mann - A ​kiválasztott
A ​kiválasztott témáját Thomas Mann a Gesta Romanorumból meríti. A regény szinte változtatás nélkül követi a középkori legenda meglepő, már-már bizarr cselekményét. A hercegi testvérpár Wiligis és Sibylla bűnös szerelméből születő, a sors kegyére bízott, kitaszított gyermek férfivá serdül, s az ördögi erők kegyetlen akaratából saját anyját veszi feleségül. A kettős vérfertőzést felismerve Gregorius elképesztően súlyos vezeklést vállal. Tizenhét esztendeig él egy kopár sziklaszirthez bilincselve, jóformán minden táplálék nélkül, míg végül az éhségtől, szomjúságtól szinte mormotává zsugorodik. A bűnhődést teljes bocsánat követi: Szert Péter trónjára emelik, s mint pápa feloldozhatja anyját és önmagát a szörnyű vétek alól. A regény és legenda közti alapvető különbség azonban az, hogy Thomas Mann nem a dogmatikus kiválasztást, predesztinációt igazolja, hanem az emberi élet érdemen és szerencsén alapuló, mégis kiszámíthatatlan változandóságát mutatja be.

Peppino Maggioni - Egy ​pap a misszióért
Egy ​egyszerű torinói pap kitárja szívét az Egyház világi küldetése felé, hogy megalapítsa a missziós atyák és missziós nővérek nagy családját.

J. R. Lavreckij - A ​Vatikán
A ​Vatikán "isten földi helytartójának", a pápának székhelye. Apró, alig néhány száz lakosú államocska az Örök Városban, mégis az egész világot behálózó szervezet középpontja. Lavreckij könyve tudományos igénnyel megírt munka. Feltárul benne a Vatikán teljes története a középkortól kezdve egészen napjainkig. Megismerjük belőle a pápaság gazdasági tevékenységét a feudalizmus idején, a katokliku egyház működését a gyarmatokon, az egyház tőkés tevékenységét, politikai machináióit, kapcsolatait a legnagyobb kapitalista hatalmakkal. Villágossá válik a könyvből, hogy a Vatikán nemcsak vallási központ, pénzügyi és politikai érdekek fűzik a nagytőkés országok burzsoáziájához. Lavreckij emellett arra is rámutat - a legkülönbözőbb dokumentumokra támaszkodva - hogy egyre több katolikus hívő követeli: a Vatikán változtasson népellenes, a tőkés rendszert védő politikáján.

Mindszenty József - Emlékirataim
Egy ​könyv, mely ebben a formában először kerül az olvasók elé. Egy könyv, melynek rövidített változata először Kanadában jelent meg 1974-ben. Majd 1989-ben itthon - a csonka kiadás. Egy könyv egy kivételes sorsról, egy kivételes emberről, akinek neve egybeforrt a világháborút követő évtizedek kusza politikájával. Egy könyv, mely megmutatja a diktatúra ördögi arcát. Egy könyv a hősi ellenállásról. Mindszenty József emblematikus sorsa huszadik századi kálváriajárás. Az ellenállás íve a kommün és a Kádár-korszak között húzódik, közelnézetben: Tanácsköztársaság, nyilas terror, Rákosi-diktatúra, 1956, Kádár-rendszer. Majd következik az emigráció, de a politikai szálak már a legkorábbi időktől átvezetnek az országhatáron és a kontinensen. Mindszenty meghurcolása, perbe fogása, bebörtönzése évtizedekig tabutéma volt Magyarországon, írásai, beszédei indexre kerültek, nevének kiejtése is kivívta az egykori hatalom haragját. A rendszerváltozást követően ügyében perújítási nyomozást rendeltek el, újratemetésére 1991-ben került sor, a rehabilitálási eljárást csak 2012-ben zárták le. Mi is történt akkor valójában az évtizedek alatt? A válaszokat az Emlékirataim adja meg. ,,Azt kérdezheti az olvasó, elmondottam-e mindent. Válaszom: előadtam mindent, csak azt nem részleteztem, amit a jóízlés, meg a férfi és papi önérzet tilt. Amiről beszámoltam, azt nem azért írtam meg, hogy fájdalmaim és sebeim gyümölcsét bármilyen tekintetben learassam. Csak azért adtam közre, hogy a világ lássa, mi a bolsevizmus az emberi sorsban, és milyen az emberi sors a bolsevizmusban. Nem emeli az embert, de örvényeket nyit és szakaszt a számára. Elmondtam, hogy a magyar egyház fejének keresztjével is felhívjam balsorsú magyar népem szenvedéseire, de a saját maga szüntelen, küszöbön álló veszedelmére is a nagyvilág figyelmét" - írja Mindszenty a kötet előszavában. Mindszenty József esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása, bíboros. Pehm József néven született a Vas vármegyei Csehmindszenten. 1915-ben Szombathelyen szentelték pappá. 1917-től Zalaegerszegen volt gimnáziumi hittantanár. Az 1918-19-es forradalmak idején politikai okokból letartóztatták, majd a Tanácsköztársaság alatt internálták. 1919 októberétől ismét Zalaegerszegen volt plébános, 1924-től címzetes apát, 1937-ben pápai prelátus lett. 1944. március 15-én szentelték püspökké, és helyezték a veszprémi egyházmegye élére. Mentette a meggyőződésük vagy származásuk miatt üldözötteket, szót emelt a Dunántúl hadszíntérré változtatása ellen, ezért 1944 őszén a nyilasok elhurcolták Sopronkőhidára. 1945-ben, szabadulását követően visszatért Veszprémbe. 1945 őszén esztergomi érsekké szentelték, majd a következő évben bíborossá. Szemben állt a kommunista politikával, ragaszkodott az egyház társadalmi szerepének megőrzéséhez. Nyilvánosan emelt szót az 1947. évi választási csalások, az egyházi iskolák államosítása ellen. 1948 karácsonyán letartóztatták, a következő évben életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték. 1955-ben börtönbüntetését megszakították, Felsőpeténybe vitték, ahol házi őrizetbe került. Az 1956-os forradalom idején kiszabadítása, érseki tisztének helyreállítása az egyik általánosan elterjedt követelés volt. Kiszabadítását követően, 1956. október 31-én katonákból és felkelőkből álló népes csoport kísérte Rétságról Budapestre. November 3-án este rádióbeszédben szólt a nemzethez. Másnap a szovjet támadás hírére az Egyesült Államok nagykövetségére menekült, ahol menedékjogot kapott. 1957. március 9-én bejelentették, hogy ítélete hatályban van, majd 1962-ben - távollétében - 1956-os szerepéért is elítélték. 1971. szeptember 28-án előzetes megállapodás alapján elhagyhatta az amerikai követséget. 1973-ban a pápa tisztségéből való lemondásra szólította föl. Utolsó éveit Bécsben töltötte, ott halt meg 1975. május 6-án. Mariazellben temették el. 1994 márciusában kezdődött boldoggá avatásának folyamata.

Barsi Balázs - Örökké ​megmarad
Elmúlik ​ugyan ez a bűn miatt eltorzult világ, de a szeretet és művei megmaradnak, és a mulandóság szolgai állapotából mindenestől felszabadul az a világ, amelyet Isten az emberért teremtett. (II. Vatikáni Zsinat: Gaudium et Spes, 39.) A szeretet minden lejáratás, nevében elkövetett visszaélés és bűn ellenére az egyetlen valóság világunkban, melynek jövője, mégpedig örök jövője van, mivel Istentől való -- hirdeti Barsi Balázs atya. Ebben a kis könyvecskében úgy tárgyalja Szent Pál híres Szeretethimnuszát, hogy mindenekelőtt visszahelyezi eredeti szövegösszefüggésébe. Rámutat, hogy amikor az Apostol a szeretet jellemzőiről ír, nem elvont fogalmakról készít listát a korintusiaknak, hanem magával Jézus Krisztussal, földi életében tanúsított magatartásával szembesíti az ő életvitelüket. Szent Pál leveleinek mi is címzettjei vagyunk. Szeretetünk próbálkozásait és kudarcait Isten Fia szeretetének tükrében látni olyan kegyelem, mely a szégyenkezésen túl a gyógyulás forrása lehet. A Szeretethimnusz üzenetét a könyv szavai mellett, mintegy második szólamként, Simon András beszédesen egyszerű grafikái is segítenek tolmácsolni.

Wilhelm Hünermann - Lángoló ​tűz
X. ​Pius pápa, szegény és gazdag, szelíd és alázatos, a katolikus ügyes erős védelmezője, igyekezett mindent megújítani Krisztusban; jámboran elaludt az Úr 1914. évében augusztus 20-án.

Ernesto Cardenal - A ​nyolc boldogság hegyén
Részlet ​a fordító előszavából: Vannak az életben hirtelen és váratlan találkozások, amelyek többet jelentenek egyszerű megismerkedésnél. Nem véletlenek, mert – ha a találkozás pillanatában még nem is nyilvánvaló – rendeltetésük, feladatuk van a jelenben és a jövőben. Ilyen az én találkozásom is Ernesto Cardenallal. Találkozásról beszélek, noha szemtől szemben sohasem láttam őt, csak fényképekről és az írásaiból ismerem. De ismerném akkor is, ha nem látom az arcát, mert ahogy valamennyien (az ő szavait idézve) „Isten hasonmása vagyunk”, és „minden Isten ujjlenyomatát hordozza”, úgy tükrözi a mű is a művészt, aki megalkotta. A könyv egy forradalmár misztikus költő-pap verseit, elmélkedéseit és szentírás-magyarázatait tartalmazza.

Prohászka Ottokár - Modern ​katolicizmus - Válogatás Prohászka műveiből
Prohászka ​Ottokár püspök (1858—1927) a századforduló magyar kereszténységének meghatározó, történelmi súlyú személyisége volt. 1945 után sajnos nálunk szellemi számkivetésbe kényszerült, 1947-ben még budapesti szobrát is ledöntötték. Szellemi, lelki örökségének ápolásáról ennek ellenére nem mondott le sohasem a magyar egyház, de csak a hetvenes évek közepétől kezdődhetett el valamelyes újraértékelése és felidézése korszakalkotó életművének. Nagyjából egy évtizedbe került ennek a Válogatásnak megszületése is, amely félszázados hallgatás után ismét nyilvánossághoz segíti azt, aki sírfeliratának márványtanúsága szerint „Magyarország apostola és tanítója". E válogatás készítésekor arra voltunk tekintettel, hogy mind kevesebben vannak, akik Prohászkát ismerik, s már egészen új nemzedékek számára is kell megpróbálnunk közel hozni a századforduló nagy apostolát, ráadásul egy gyökeresen megváltozott világban. Ezért igyekszünk bemutatni — amennyire lehetséges — a teljes Prohászkát: a főpap-lelkipásztort, a hittudóst, lelki írót, szociális apostolt, de különösen a látnoki géniuszt. Mert Prohászka — bár egész odaadással és együttszenvedőn saját korának élt —, messzire látón a jövőt is érzékelte, és e jövő számára is tudott eszmei irányt mutatni. Ez a Prohászka utat talál a mához, és a ma új nemzedékei számára is van mondanivalója a magyar jövő formálásánál. Ilyen impulzusokat és prohászkai tanácsokat kaphat pl. az elmélyült olvasó: „Voltunk-e már apostolai a kereszténységtől elidegenedett kultúrának, kik égni, fölvilágosítani, megérteni, szánni és szeretni tudnak? Azokra van szükség!… Mert a kultúra összes vívmányai dacára látjuk, hogy nem boldog a modern ember." „A 20. század hullámzó tengerén küzdő egyháznak millió szívre s kétszerannyi kézre van szüksége … Ezért ne tartsa magát a laikus az egyházban másodrendű katolikusnak! Mindnyájan testvérek vagyunk, … s mint királyi papság arra hivatva, hogy apostolkodjunk… A krisztusi élet nem kész, azt ki kell alakítanunk." „Mi a mai kor ragyogó eszméje? A demokrácia… Ezért az egyház fogjon össze a néppel!" „A szocializmus irreális váltóval dolgozik, földi jövővel biztat, csakhogy tele van utópiával és illúzióval." „Tudni, ismerni kell az igazat, alakítani a szépet, gyakorolni a jót s átélni az Istent!"

Török József - Mindszenty ​bíboros élete
Ez ​a rövid életrajzi áttekintés nem akarja helyettesíteni sem a hercegprímás Emlékiratait, sem az életét, vagy az ellene folytatott pert földolgozó, tudományos igényű írásokat; s főként nem a dokumentumgyűjteményeket. Egyetlen gyakorlati célja van: az olvasóval szeretné megismertetni a vértanú, majd száműzött bíboros életének legfontosabb állomásait és eseményeit, hogy ezáltal további ismeretszerzésre buzdítson. Az első ismerkedés után remélhető, hogy az érdeklődő elolvassa a leghitelesebb írást, az "Emlékirataim"-at, s lelki táplálékul a bíboros beszédeit, meg az "Édesanya" című könyvét.

Mustó Péter SJ - Remény ​és kétség között Bogotá utcáin
„Első ​dél-amerikai felfedezőutam után nem szerettem volna még egyszer csak turistaként visszatérni az úgynevezett harmadik világba. Kapcsolat csak akkor jön létre, ha nem csak nézelődök, fényképezek, információkat gyűjtök. Csak akkor teljesedik ki az életem, ha teljesen belemerülök az új környezet életébe. Akkor persze az élet határait, más oldalait, fonákságait is megismerem. ___1979-ben tehát visszatértem Dél-Amerikába, Kolumbia fővárosába, Bogotába, azzal a szándékkal, hogy ott hosszabb időt töltök. Először az utcagyerekek világával ismerkedtem. Valójában mindig a felszabadító istenkép élt bennem. ___A rossznak nemcsak a következményeit szerettem volna gyógyítgatni, hanem az igazságtalan, embertelen társadalmat is megváltoztatni, együtt küzdeni olyan közösségekkel, ahol minden emberben Isten képmását látják és tisztelik.” _Mustó Péter SJ_

Davinci
elérhető
137

Dan Brown - A ​Da Vinci-kód
A ​tanulmányi úton Párizsban tartózkodó Robert Langdon szimbólumkutatót telefonon riasztják egy késő esti órán. A Louvre idős kurátorát meggyilkolták a múzeumban, és érthetetlen kódot találtak a holtteste mellett. Miközben Langdon és Sophie Neveu, a tehetséges francia titkosírás-szakértő a rejtvény megoldásán dolgozik, elképedten fedezik fel a rejtett utalások nyomát Leonardo da Vinci műveiben - noha ezeket az utalásokat mindenki láthatja, a festő zseniálisan álcázta őket. A hagyományos thrillerregények kliséiből A Da Vinci-kód egyszerre villámgyors, intelligens és többrétegű; részletek sokasága és alapos kutatások hitelesítik. Az első oldalaktól a váratlan és elképesztő végkifejletig Dan Brown bestsellerszerző már megint mesterien bonyolítja a történetet.

Dan Brown - Angyalok ​és démonok
Robert ​Langdont, a Harvard világhírű szimbólumkutatóját egy svájci tudományos intézetbe hívják, hogy segítsen megfejteni egy rejtélyes jelet, amelyet egy meggyilkolt fizikus mellkasába égettek. Langdon elképesztő felfedezésre jut: egy több száz éves földalatti szervezet - az Illuminátusok - bosszúhadjáratra készül a katolikus egyház ellen. Langdon mindenáron meg akarja menteni a Vatikánt a hatalmas erejű időzített bombától; a gyönyörű és titokzatos tudóssal, Vittoria Vetrával szövetségben Rómába megy. Hétpecsétes titkokon, veszélyes katakombákon, elhagyatott székesegyházakon és a földkerekség legrejtettebb barlangján át, őrült hajszát indítanak együtt a rég elfeledett Illuminátusok búvóhelye után.

Lengyel László - Várszegi Asztrik - Beszélgetőkönyvecske
Katolikus ​püspök, szerzetes és szabadgondolkodó értelmiségi Magyarországon nem folytatott még párbeszédet életről és ha­lálról, emberről és Istenről, földi és égi világról. Ez a kicsiny beszélgetőkönyvecske talán egy botrány utolsó és a megértő kézfogás első jele. A pannonhalmi bencés főapát elfogulatla­nul és címét, rangját feledve, egyszerű emberként beszélgetett, miként én is azon igyekeztem, hogy előítéleteimet, beidegző­déseimet kizárjam ebből a beszélgetésből. A párbeszéd egyenrangú felek párbeszéde. Egyikünk se érezte annak szükségét, hogy a másikat kioktassa, megtérítse. Megér­teni akartuk egymás szempontjait, rezdüléseit itt az ezredfor­dulón. Elismertük a másik jogát a hitre és a nem-hitre... Tréfálkoztunk azon, hogy a főapát urat hogyan kísérti meg az ördög személyemben. Valójában párbajunk inkább a kóbor lovag és a befogadó szerzetes játéka. Ő játszott a bűn és erény, a fény és sötétség kockáival. Azután mindketten feldobtuk a tudás és tudatlanság gnosztikus kockáját. Egy szabályokkal rendelkező játékot játszottunk. Szórakoztatót, néha vérre me­nőt, de mindig becsületest. Szigorúan tiszteletben tartottuk a játékszabályokat. Ennek annál is inkább jelentőséget tulajdoní­tottunk, mert beszélgetésünk újra meg újra élethelyzeteket, er­kölcsi próbákat érintett - voltak-e, vannak-e és főként lesznek-e eligazító, betartható regulák?... Ez a könyv szabad könyv. A szabadság hatja át minden sorát. Várszegi Asztrik a II. Vatikáni Zsinat által megújult katolikus egyházat képviseli függetlenséggel és alázattal. Én felszabadult értelmiségi vagyok, annak minden előnyével és hátrányával. Másoktól nem várhatjuk el, nem követelhetjük, hogy felelőssé­get vállaljon elődeink hibáiért és bűneiért, de magunktól igen. Elvállaltuk ezt a felelősséget. Lengyel László

Malota László - Szentségtelenek
Malota ​László már az első - az önéletrajzi ihletésű A gyalázatosok szentélye című - regényével berobbant a köztudatba, meghódítván a magyar irodalomszerető közönséget és huzamosabb ideig vezetve a szépirodalmi sikerlistákat. Lebilincselő, fordulatos, magával ragadó, az inkább sejtető, s éppen ezért jobban megrázó írásstílusával, egyéni, helyenként cinikus humorával, szellemes, néhol hányavetinek tűnő modorával méltán vált az idei esztendő egyik legolvasottabb magyar írójává. Hiába a kiadás mindennemű akadályoztatása az arcukat nem vállaló érintettek részéről, a Szentségtelenek megjelenését nem lehetett megakadályozni! Ez a könyv egyébként sohasem jelent volna meg, ha az elmúlt két évben nem érik Malota László alaptalan vádak, rágalmak és fenyegetések az első regénye miatt, valamint ha igazi megoldásokat keresnek és találnak az "illetékesek" a katolikus egyház gondjaira. Maga a mű akár a Hitkeresők címet is viselhetné, hiszen a szerző olyan embereket szólaltat meg, akik éppen a katolikus egyháznál, annak hivatalos képviselőinek segítségével szerettek volna hitükben megerősödni, ám rá kellett jönniük, nem jó helyen járnak. Szándékuk tisztaságát bizonyítja, hogy - a riportkönyvek többségétől eltérően - a megszólalók teljes nevüket adják az általuk elmondottakhoz. Érdekes, hogy a fiatal író kérdéseire mennyire megnyílnak, s mint egy gyóntató előtt, elmondanak olyan titkokat is, amelyeket több éve, esetenként több mint másfél évtizede mélyen magukba zártak, és azóta is magukkal hurcolnak. A könyv izgalmas, tanulságos és remélhetőleg jótékony is. Mégpedig a jótékonyság nem álszent, hanem igazi, köznapi értelmében.

Tadeusz Breza - A ​hivatal
"Egy ​leendő regényhez akartam jegyzeteket készíteni" - így számolt be Tadeusz Breza hazánkban is nagy sikert aratott vatikáni tárgyú könyvének. "A bronzkapu"-nak születéséről. Meg is írta utólag ezt a regényt:. "A hivatal"-t, amelyet már szintén sok nyelvre lefordítottak, és színpadra is alkalmaztak. Az író ismét a Vatikán érdekfeszítő világába vezeti az olvasót: a regény hősével, egy fiatal lengyel tudóssal együtt végigjárjuk a Hivatal - a Vatikán - sok évszázados, hatalmas szervezetének útjait és útvesztőit, megismerkedünk a bonyolult, saját törvényeit követő gépezet működésével, különböző rendű-rangú papi és világi tisztviselőinek életével, környezetével és gondolkodásával. A nagy hatalmú bíborosoktól és monsignoréktól a szegény falu plébánosán keresztül a Vatikán perifériáin élő és élősködő kisemberekig, a misztikus vagy földhöz tapadt, merev vagy megújulásra törekvő eszméktől a politikai tevékenységen keresztül a homályos üzleti ügyekig teljes képet kapunk a Vatikán világáról. De ez a remekül megfigyelt, reális és hiteles kép egyben jelkép is: jelképe az elidegenedett, öntörvényű Hivatalnak, amely elektronikus agyként minden szempontot figyelembe vesz, de egy pillanatig sem törődik a fogaskerekei közé került emberi élettel.

Prohászka Ottokár - Prohászka ​önmagáról
Szabó ​Ferenc a francia „XY par lui-même” sorozat mintájára kezdte el szerkeszteni és kiadni Rómában a _Mai írók és gondolkodók_ c. könyvsorozatát, amely korunk nagy íróit és gondolkodóit mutatja be vallomásaik alapján. A sorozat eme nyolcadik kötete Prohászka önmagáról címet viseli. Prohászka Ottokár (1858–1927) a századforduló magyar kereszténységének meghatározó személyisége volt. Sírfelirata szerint „Magyarország apostola és tanítója”: szociális apostol, lelki író, teológus és filozófus. Prófétai szelleme megelőzte korát: modern katolicizmusa a II. vatikáni zsinat elővételezése volt. A rendszerváltás után elindult „Prohászka ébresztése”, egy kutatócsoport feltárja és közzéteszi a fehérvári püspök gazdag lelki-szellemi örökségét. Ebből ad ízelítőt ez a válogatás Barlay Ö. Szabolcs és Szabó Ferenc SJ gondozásában.

Nemere István - Magyar ​szentek élete
Ismerjük-e ​a katolikus egyház szentjeinek életét? Akik eddig csak rövid életrajzokat olvashattak róluk, bizony nem sokat tudhatnak. A szerző ebben a könyvében nagyon részletesen írta meg a tizenhárom magyar szent, és boldog Apor Vilmos történetét. Megvilágítja a történelmi hátteret és olykor meglepő párhuzamokra lel a régi és mai világ között. Királyok és királylányok, szerzetesek és papok nagyon színes életútja elevenedik meg előttünk. Olyan emberek voltak, akik az önfeláldozást minden másnál fontosabbnak tartották, akik a nélkülözőkön, a számkivetetteken segítettek, életüket adták a meggyőződésükért, akik számára az „én” mindig és minden körülmények között háttérbe szorult a „mi” mögött. Ha kell, nevezzük őket „szenteknek” - így a szerző - a lényeg az, hogy sok szempontból másoknak is példaképül szolgálnak. Talán még ma is.

Malota László - A ​gyalázatosak szentélye
...Elhagyatottan ​feküdtem a szeminárium egyik eldugott pincéjében, távol a világtól, elszigetelten, magányosan, s akkor életemben először gondoltam, mint lehetséges menekülésre, a halálra... ...Miközben felfelé bandukoltam e két szentéletű reverendás alakkal, szörnyű látomás gyötört: a néhai Jézus voltam, akit Poncius Pilátus elé két legionárius kísért, hogy meghallja tőle a halálos ítéletét, amelyet a Kis Szinhedrion hozott Jesua Ha-Nocri vádlott ügyében... ...Az apácák mindegyike egy gyertyát tartva kezében körbe-körbejárta a feszületet. A gyertyák, ingadozó, misztikus fényében megpillantottam a bűnbeesés által, a hatodik parancsolatot megszegni kívánó apácám kislányosan bájos arcát, amely minél mélyebben, és minél gyorsabban merültünk el egymás lüktető testében, annál jobban kivirágzott, fellángolt és kivirult. Olyan volt, mint valami tündérarc harmatos rózsaszirmokkal, amint a kéj szenvedélytől duzzadó tengerének árjában egyre vadabbul alámerül. Amikorra csaknem ájultan visszahanyatlott rám, és lángoló arcával, elernyedve hozzám bújt, addigra az apácák is befejezték a céltalan bolyongást odakint. Úgy tűnt, hogy körmenetükkel, időnként elhaladva előttünk, felajánlásokkal halmozták el Jézus Krisztust, melyeket tudattalanul talán éppen az olyanokért tettek, mint mi..."

J. R. Grigulevics - Pápaság ​a XX. században
"1959. ​január 25-én éppen 90 napja volt annak, hogy XXIII. Jánost a pápai trónra választották. Ezen a napon, a Szent Pál Bazilikában mondott mise után, amelyre külön meghívták az akkor Rómában tartózkodó 17 bíborost, a pápa bejelentette azt a döntését, hogy a közeljövőben római szinódust és egyetemes zsinatot hív össze. A római szinódusnak az olaszországi egyház belső ügyeit kellett megtárgyalnia. Ami az egyetemes zsinatot illeti, a pápa kifejezte ama reményét, hogy ezen részt vesz majd valamennyi "elszakadt egyház" is, s megkísérlik helyreállítani az egységet... XXIII. János bejelentése meglepetést keltett a jelenlévőkben. A pápai beszédeket tapssal, hangos helyesléssel szokták fogadni. Ezúttal a beszéd után néma csend honolt. Ezúttal a beszéd után néma csend honolt. XXIII. János kissé zavarba jött, de hamar erőt vett magán, elbúcsúzott a bíborosoktól és visszatért a Vatikánba... Az egyetemes zsinatokat általában az egyház történetének különösen kritikus szakaszaiban hívták össze, s magukon viselték a reformtörekvések bélyegét. XXIII. János elhatározása tehát egyértelmű volt annak elismerésével, hogy az egyház válságban van, márpedig ezt korántsem mindenki volt hajlandó elismerni. Ráadásul a zsinatok általában nem is gyógyították ki az egyházat a bajokból." Íme, egy részlet a könyvből: fontos fordulatot idéz a katolicizmus XX. századi történetéből. A szerző ezt követi nyomon a pápák személyiségének, politikájának életszerű bemutatásával a múlt század közepétől napjainkig, II. János Pálig.

Philip Boyce OCD - John ​Henry Newman
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Christine Arnothy - A ​fogoly bíboros
A ​regény megírásakor 1962-ben, 1976-ra vetítettem előre a történetet, mintha Mindszenty bíboros már két évtizede az amerikai nagykövetségen élt volna. A regénybeli Mindszentyt szembeállítottam a nagykövet sógorával, aki azt szerette volna, ha a bíboros az ő irataival hagyja el Magyarországot., Mindszenty visszautasítja a halálos betegségben szenvedő professzor ajánlatát. Kettejük között szenvedélyes vitába átcsapó, az egész regényt átfogó párbeszéd alakul ki...

Henry Morton Robinson - A ​bíboros
Több ​szerző kijelenti előszavában, hogy szereplői sem élő, sem halott emberekhez nem hasonlítanak. Bár ilyen kijelentést néhány szereplőmmel kapcsolatban én is tehetnék, de "A bíboros" Stephen Fermoyle-jéről nem merném állítani, hogy csupán a fantáziám szülötte. Inkább azt kell mondanom, hogy mindazokból a papokból van benne valami, akiket valaha ismertem - és főleg azokból, akik a papi hatalmukkal és működésükkel titokzatos jelet hagytak ifjú lelkemen. Könyvem, "A bíboros" nem hírverés az Egyház mellett, vagy ellen. Határozottan kijelenthetem, hogy nem akar teológiai tanulmány vagy történelmi mű lenni. Egyszerűen csak kitalált regény, aminek cselekményét olyan valaki szövögette, aki figyeli a világot és - minden bennünket érő baj ellenére is - hisz abban, hogy e széles nagyvilágban hit, remény és szeretet tölti be a jóakaratú emberek lelkét.

Covers_10654
elérhető
0

Blaskó Mária - Pedró
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

A_r%c3%adtus
elérhető
31

Matt Baglio - A ​rítus
A ​rítusban Matt Baglio egy ördögűzőnek tanuló amerikai pap megdöbbentő történetét felhasználva bizonyítja be, hogy a megszállottság, a démonok, az Ördög és az ördögűzés nem csupán a régi időkből ránk maradt babonaságok, hanem olyan jelenségek, amelyek még ma is ijesztően komoly befolyással vannak egyes emberek életére. Gary Thomas atya plébánosként dolgozik Kaliforniában, amikor a püspöke arra kéri, utazzon el Rómába, és tanulja ki az ördögűzés mesterségét. A meglepett atya, bár kezdetben vonakodik, végül teljesíti a kérést, és beiratkozik egy, a Vatikánhoz közel álló egyetem újonnan induló ördögűző kurzusára, ahol többek között megtudja, hogyan lehet megkülönböztetni a valódi megszállottságot az elmebetegségtől. Végül több mint nyolcvan ördögűzésen vesz részt egy veterán olasz ördögűző segédjeként. Tapasztalatai alapjaiban rengetik meg addigi vallási meggyőződését, és miközben racionális kétkedőből gyakorló ördögűzővé válik, egészen új megvilágításban kezdi látni a jó és a rossz között folyó harcot. Matt Baglio a tanfolyam teljes ideje alatt napi kapcsolatban állt Gary atyával, és rengeteg megmagyarázhatatlan információra tett szert. A rítus betekintést nyújt az ördögűzők és a démoni megszállottság áldozatainak lebilincselő életébe, és első kézből származó beszámolókat is tartalmaz, amelyeket gyakorló ördögűzők osztottak meg a szerzővel. A történet csúcspontján Gary atyának egyedül kell szembenéznie az Ördöggel. Baglio megismertet minket az ördögűzés történetével, bemutatja a különböző rítusokat és rituálékat, elmagyarázza, valójában mit is tanít a katolikus egyház a démoni megszállottságról, sőt kitér a kapcsolódó témakörökre is – az angyalok és démonok hierarchiájára, a sátánista kultuszokra, a fekete misékre, az átkokra és a hasonló jelenségeket kutató tudósok és antropológusok különböző modern elméleteire. Az oknyomozó stílusban megírt könyv a szkeptikusoknak és a hívőknek egyaránt érdekes olvasmány. A rítusból kiderül, hogy az igazi démoni megszállottság nemcsak felülmúlja a képzeletet, hanem sokkal rémisztőbb is, mint hinnénk. Matt Baglio riporter Rómában él. Az Associated Press és az International Herald Tribune munkatársa. Példátlan utazás az ördögűzés világába … „A valóság sokszor felülmúlja a képzeletet … és sokkal rémisztőbb is annál. Mindenki felejtse el a démoni megszállottsággal és az ördögűzéssel kapcsolatos hollywoodi kliséket: A rítus felfedi a hátborzongató igazságot. Már jó ideje foglalkozom paranormális jelenségek kutatásával, de ebből a könyvből olyasmit is megtudtam az emberi léleknek a jó és a rossz közötti örök vívódásáról, ami idáig teljesen ismeretlen volt a számomra. Lenyűgöző, gondolatébresztő, félelmetes olvasmány.” John Kachura, a Ghosthunters On the Trail of Mediums, Dowsers, Spirit Seekers and Other Investigators of America’s Paranormal World című könyv szerzője „Matt Baglio könyve kijózanítóan izgalmas. Leszámol az ördögűzéssel, valamint az ördögűzőknek a katolikus egyházban betöltött szerepével kapcsolatos mítoszokkal, amelyeket a hollywoodi filmek és a dilettánsok próbálnak belénk sulykolni.” Basil Cole atya, O.P., a Washingtoni Dominikánus Tudományegyetem Pápai Karának erkölcstan- és vallási teológiaprofesszora A rítus véleményem szerint az egyik legjobb könyv, amit az ördögűzésről valaha írtak. José Antonio Fortea, az Interview with an Exorcist: An Insider’s Look at the Devil, Demonic Possession, and the Path to Deliverance című könyv szerzője

Bajtai Zsigmond - Krisztus ​tanúi a történelemben
Bajtai ​Zsigmond apátplébános annak idején Salgó János név alatt tette közzé Rómában a "Krisztus tanúi a történelemben" című művét, amely fiatalok között nagy sikert aratott. A közvetlen hangú és tárgyszerű feldogozás elismerést nyert a hitoktatók körében.Az új kiadás hiányt pótol.

Covers_177303
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Ifjúsági ​találkozó a Szentatyával
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_24879
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Beszélgetések ​a Bibliáról
Köszöntjük ​az olvasót a Magyar Rádió művelődéstörténeti sorozatának új gyűjteményével, amelynek témája ismét a Biblia. Néhány esztendővel ezelőtt talán még az elgondolkoztató kezdeményezések közé számított A Biblia világa című sorozatunk - a sorozatból készült könyv két kiadása, százezres példányszáma, sikere igazolta is kezdeményezésünk helyességét -, ma már nem szorul bizonyításra a "könyvecskék világának" művelődéstörténeti jelentősége. Túlzás lenne ugyan azt állítani, hogy a világ históriája a Biblia körül forog, de kétségtelen, hogy az emberiség történelmének egyik dokumentuma, múltbéli történelmi-irodalmi emlékeinek megőrzője, vágyainak-nézeteinek gyűjteménye, mely önmaga is világirodalom, és ilyen értelemben - ahogy Lukács György írta - "a világfolklór legszebb könyve". Az e kulturális örökség iránt érdeklődő kutató és olvasó többre is kíváncsi: a bibliai nép kollektív emlékezetében nem csupán letűnt korok eseményeinek igazolható valóságát, hanem alapvető emberi magatartást, archetípust, pszichológiai helyzeteket - egy kicsit a saját arcát is keresi. Nem ok nélkül, mert ezekből a történetekből évezredekkel ezelőtti ősünk pillant ránk. Olvasóink és hallgatóink érdeklődése szerencsésen találkozott a Rádió tudományos és ismeretterjesztő szerkesztőségének elgondolásával: folytassuk a korábbi beszélgetéseket. Bogozgassuk tovább a két nagy gyűjtemény: az Ó- és Újszövetség kialakulásának szálait. A bibliai történeteket és parabolákat, az apokalipszis drámai vízióit, a költői szépségű novellákat, és tanuljuk tovább az adott kor történelmi-társadalmi környezetét. Így került sor az új sorozatra, amelynek előadásait ez a kötet tartalmazza, és amely változatlanul művelődéstörténet, és nem teológia.

XVI. Benedek pápa - Deus ​caritas est
XVI. ​Benedek pápa első enciklikájának a témája a keresztény szeretet, amellyel Isten betölt minket, és amit nekünk tovább kell adnunk.„Az Isten szeretet, és aki megmarad a szeretetben, Istenben marad és Isten őbenne marad” (1Jn 4,16). Az enciklika két szorosan összefüggő részből áll. Az első rész tisztázza annak a szeretetnek néhány lényeges pontját, melyet Isten titokzatos módon és mindent megelőzően kínál az embernek, s megmutatja a belső kapcsolatot ezen isteni szeretet és az emberi szeretet között. A második rész konkrétabb, a felebaráti szeretet parancsának gyakorlati megvalósításáról szól, amely az Egyház hármas feladatának egyike (a másik kettő: igehirdetés és a szentségek ünneplése).

Dr. Rédly Elemér - Elsőáldozók ​könyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók