Ajax-loader

'tibet' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Leslie L. Lawrence - A ​lófejű démon
Ezernyi ​baj köszönt Rangdum kolostorára. Nem találják a főlámát; beköltözik a kolostorba a lófejű démon; éjszakánként az egylábú szörny riogatja a szerzeteseket; felbukkannak a véres emberek, a közeli kutatóintézet meggyilkolt munkatársai - főhet a feje a kancellárnak, szegény Tilo rinpócsénak. S mindennek a tetejébe még megérkezik Leslie L. Lawrence is, hogy a tibeti királykrónikák kommentárjait tanulmányozza. A nagy imahengerek nyikorogni kezdenek, s a végzet már ott csattogtatja a szárnyait (ha van neki) Rangdum felett.

Federica De Cesco - Tibet ​lánya
Egykoron ​hatalmas, megközelíthetetlen birodalom, ma függetlenségétől megfosztott tartománya egy másik országnak. A szétszórt, megnyomorított nép történelme egyéni sorsokban él tovább. A könyvben egy tibeti menekült orvosnő meséli el családja és népe hétköznapi életét, tragédiáját. Tara, a Svájcban élő tibeti emigráns nem tud ellenállni a múlt kísértésének, visszatér egykori hazájába, Tibetbe, hogy felkutassa menekülés közben elvesztett ikertestvérét és annak leányát. Döntése meghozatalakor még nem sejti, hogy élete, szabadságról alkotott véleménye gyökeresen megváltozik, és a nagy szerelem is itt vár rá. Veszélyes vállalkozása egy izgalmas, az európai ember számára elképzelhetetlenül nehéz és küzdelmes világba vezet el bennünket. Az írónő túllép a nyugati kultúra Tibettel kapcsolatos szemléletén. Egy szerelmi háromszög tükrében mutatja be a "felhők országa" népének nélkülözését, harcát, a szabadság kivívásába vetett hitét. Próbálja megfejteni annak az erőnek a titkát, amely átsegíti az elnyomott nemzetek fiait a hétköznapok megaláztatásain. De vajon van-e jövője Tibetnek a nagyhatalmi pozícióra törő Kínával szemben? Van-e esélye a szent embereknek saját népük fiataljainak megnyerésére egy szent ügy érdekében? Ezúttal is bebizonyosodik: nincs új a nap alatt - miközben a történelem átrobog felettünk, mindenki a saját magyarázata szerint gondolkodik a máról és holnapról, próbálja túlélni és megélni azt. Federica de Cesco regénye rendkívül lebilincselő, melyet sűrűn átsző Tibet misztikus világa, hagyománya és kultúrája.

Korda István - A ​nagy út
Jótollú ​újságíróként ismertük mintegy két évtizeden át Korda Istvánt, aki időnként egy-egy formabiztonságról és kifinomult irodalmi izlésről tanuskodó verssel is jelentkezett. Irodalmi riportjai is feltűnést keltettek és éppen ezért senkit sem lepett meg, amikor híre ment annak, hogy nem mindennapi vállalkozásba fogott: megírja a Székelyföld nagy fia, Kőrösi Csoma Sándor életének regényét. Az írónak ennél a munkánál hatalmas dokumentációs anyaggal kellett megbírkóznia. Az erdélyi Kőrösből nekiindulva, Csoma Sándor, a vékonypénzű diák, a nagy enyedi kollégiumon keresztül eljut Németországba, a híres göttingeni egyetemre, ahol Blumenbach professzor feltevéséből kiindulva megérlelődik benne a terv, hogy Ázsiában felkutassa a magyarok őshazáját. Nagyenyedre visszatérve, 1819-ben gyalogszerrel útnak indul Kis-Ázsián, Teheránon, Bokharán és Afganisztánon át, ezer veszéllyel és a pénztelenség átkával dacolva, eljut Indiába, onnan Nyugat-Tibetbe, ahol két lámakolostorban behatol a tibeti nyelv és irodalom akkoriban még szinte teljesen feltáratlan rejtelmeibe. Leküzdve minden gátat, minden nehézséget, Kőrösi Csoma Sándor az első európai nyelvtudós, aki kivételes érzékével - jó néhány európai és keleti nyelven kívül - folyékonyan elsajátítja a tibeti nyelvet is. Kalkuttába visszatérve sajtó alá rendezi sokéves megfeszített munkájának eredményét: az első tibeti-angol szótárt és nyelvtant, amely 1834-ben jelenik meg és mint úttörő munka tudományos körökben mindenütt feltűnik. A nagy nyelvtudós Kalkuttában rendezgeti az ázsiai népek nyelvén felgyülemlett kéziratokat, majd - nem adva fel eredeti tervét - 1842-ben Lhasza felé indul a magyar őshaza felkutatására, de útközben megbetegszik és ötvennyolc éves korában meghal. Megkapóan, lenyűgöző művészi eszközökkel, hitelesen írja le Korda István „A nagy út“-ban az akkori nagyenyedi kollégium, a tizenkilencedik századbeli Göttingen, a Balkán, Közel- és Közép-Kelet életét, a gyarmatosító hatalmak fondorkodásait, amelyeknek útvesztői ellen harcolva, az állandóan feltornyosuló akadályokat leküzdve haladt Kőrösi Csoma Sándor célja felé. A mindvégig érdekfeszítő, úgy az ifjúságnak, mint a felnőtteknek szánt regény az emberi akaraterőről, akadályoktól vissza nem rettenő hajthatatlanságról, a tudományos célkitűzések követésének hősiességéről szóló nagyszerű, feledhetetlen hősköltemény.

James Hilton - A ​Kék Hold völgye
Titokzatos ​tibeti pilóta eltérít egy repülőgépet, és leszáll vele valahol egy ismeretlen, hóborította síkságon. A repülőgép utasai - nők, férfiak, angolok, amerikaiak - végül egy kolostorba kerülnek, civilizált körülmények közé, távol a háború felé rohanó világ eseményeitől. Csak fokozatosan derül ki, hogy elrablásukat megtervezték, s az is, hogy a kolostor lakói szinte az időn kívül élnek, s arra készülnek, hogy a pusztulás után újra közkinccsé tegyék az emberiség örök értékeit, segítsenek a világ átrendezésében. Az utasok vérmérséklete azonban különböző. Van, aki megérti a tervet, s jól érzi magát távol a zűrzavaroktól, de van, aki börtönnek érzi a holdsütötte völgy békéjét, s menekülni akar. Ezektől az emberektől, jellemük kibontakozásáról, szerelmükről, kalandjaikról szól James Hilton szomorkás hangulatú regénye.

Hszinran - Égi ​szerelem
Su ​Ven a szerelem zarándoka. Egy nap levelet kap a kínai hadseregtől, hogy férje Tibetben egy bevetésen odaveszett. Feledve kötelességeit, szüleit és hazáját, az ifjú asszony egy batyuval a hátán elindul Tibet szédítően magas hegységei felé, hogy megtalálja szerelmét, mert vakon hisz benne, hogy Ko-csün él. Vándorútján vérszomjas katonák állják útját, daloló szerzetesek kísérik, és egy tibeti család fogadja be, hogy végül harminc év hűség és kitartó keresés után üzenetet kapjon szerelmétől… Hszinran, Kína egyik legnevesebb kortárs írónője Pekingben született. Újságíróként, majd egy kínai rádiócsatorna műsorvezetőjeként lett ismert hazájában. Sikerkönyveiben elbűvölő líraisággal, filmszerűen láttató erővel és páratlan nyelvi gazdagsággal kelt életre valós női sorsokat, egzotikus, vad és csodálatosan színes kulisszák között.

Szilágyi Ferenc - Kőrösi ​Csoma Sándor levelesládája
Legkalandosabb ​sorsú tudósunk, Kőrösi Csoma Sándor 1784 márciusában született. Diákkorából származik elhatározása, hogy fényt derít a magyar nyelvrokonság vitatott kérdéseire. Mint később írta, ázsiai vándorútjának tárgya: "kikutatni a magyarok első lakóhelyét, összegyűjteni viselt dolgaik történeti adatait, és megfigyelni azt a hasonlóságot, amely több keleti nyelv és a minyelvünk között megvan. "1819 novemberében átlépte hazája határát, és megkezdte megpróbáltatásokkal terhes sok ezer kilométeres vándorútját. Hónapokat, éveket töltött a zanglai kolostorban, a phunktali és kanami zárdákban, ahol elkészítette nagy műveit, tibeti szótárát és nyelvtanát. Könyvei 1834-ben jelentek meg, 1835-ben azonban ismét vándorbotot fogott, majd visszatért Kalkuttába, ahol a könyvtárban végzett fölbecsülhetetlen értékű munkát. Egyik levelének szavaival "lelkében élt a kielégíthetetlen vágy az igazság megismerése iránt", és 1842-ben ismét útnak indult. Lhászába igyekezett, hogy a magyarok őstörténetére vonatkozó adatokhoz jusson, egyre beljebb hatoljon az európaiak számára ismeretlen Belső-Ázsiába. Észak-Indiában, Dardzsilingben érte a halál. A kötet olvasója előtt fölrajzolódik Kőrosi Csoma Sándor életútja, méghozzá a leghitelesebb források alapján: saját levelei, személyes iratai, könyvtári kölcsönzőcédulái, nyugtái, följegyzései mellett olvashatjuk a hivatalok le- és feliratait, a közvetlen szemtanúk, a személyes ismerősök vallomásait, visszaemlékezéseit. A dokumentumok kiegészítik egymást, hitelesítik a tudós szellemi arcképét. Segítségükkel emberközelbe kerül a legendákkal övezett tudós alakja, rejtélyes személyisége. A levelesládában az ismertebb levelek, iratok mellett olyan dokumentumokat is találunk, amelyekkel először itt ismerkedhet meg az olvasó. Vannak részletek, amelyek kötetben még nem jelentek meg, néhányat eddig csak idegene nyelven olvashattunk. A kötet tekinthető magyarázó jegyzetekkel ellátott dokumentumgyűjteménynek, űm benne rejlik a montázsból kibontakozó életrajzi regény lehetősége is. Ki-ki érdeklődése, igénye szerint mélyülhet el a levelesláda által kínált világban, ismerheti meg a nagy keletkutató mindennapjait, azokat a körülményeket, amelyek között páratlan életművét megalkotta.

Sárosi Ervin - Zarándokúton ​Nyugat-Tibetben
Kőrösi ​Csoma Sándor születésének 200. évfordulóját öt magyar fiatal méltóképpen kívánta megünnepelni: fölkerekedtek és a nagy előd nyomába eredve, az ő útját járták végig. A hatalmas Himalája égig érő, havas hegycsúcsai csak messziről látszanak megközelíthetetlennek - és embertelennek. Ahhoz azonban, hogy lakóit, ezeket a melegszívű, cserzett arcú, edzett és kemény embereket fölfedezhessék a kopár sziklák völgyeiben, a világtól elzártan, hetedhét határokon és sok ezer méter magas hágókon kellet áthatolniuk. S ekkor föltárult előttük a csodák világa: egy elfeledett és fölfedezésre újra és újra érdemes kultúra pusztuló, ritka kincsei és ezek hordozói, az ott élő tibeti emberek. Hogy emberközelből tudjuk átélni ennek a páratlan útnak a veszélyeit, izgalmát-örömét, azt az egyik résztvevő, Sárosi Ervin "útinaplójának" köszönhetjük, amit most itt közreadunk, a szerző saját felvételeivel illusztrálva.

Benedek István - Tibeti ​orvoslás és varázslás
Lélekszámra ​kicsiny, méreteit tekintve hatalmas ország Tibet. Mindig izgatta az ember fantáziáját, mindig "rejtelmes" és "tiltott" ország volt. Két évtizede amikor önállóságát elveszítve Kína autonóm területe lett, megszűnt a rejtelmessége, és pár éve a határait is megnyitották az idegenek előtt, nem tiltott ország immár. A kíváncsiság nem szűnt meg iránta, sőt Tibet határozottan "divatba jött" -filmek, televíziós adások, riportok szólnak róla, utazók keresik fel, emigráns tibetiek hordják a hírét szét a világban. Nincs hónap, hogy a világsajtó ne foglalkozna valamiért a tibetiekkel. Ezt a könyvet nem a Tibet-divat szülte. Másfél évtizeddel ezelőtt készült, amikor a dalai láma még nem élt emigrációban, Kőrösi Csomának még nem ünnepelték a bicentenáriumát, nem tartottak még tibetiológus-világkongresszust Magyarországon, és a könyv szerzője még nem vett feleségül egy tibetológust. Ez a könyv önálló része a Mandragóra című műnek, ami a varázslás, kuruzslás és orvoslás kapcsolatát kutatja az emberiség történetében, főként a közelmúltban, a 19. század fordulópontja körüli évtizedekben, amikor még lehetett találni olyan népeket, amelyeket nem, vagy csak alig érintett meg az európai-amerikai civilizáció. Tibetnek kitüntetett helye van ebben a kutatásban, mert ezer éve még jelentős birodalom volt, fejlett kultúrával, ezen belül magas rendű orvosi ismeretekkel. Hatalma azonban megtört, szellemi fejlődőképessége elhagyta, merev vallási dogmatizmusba süllyedt. Orvostudománya vajákossággá alakult, orvosai vagy kuruzslók lettek, vagy "csodadoktorok", akiknek hírneve messzire elhatolt, tudása mégis kétessé vált. A legendás tibeti "ősi gyógymód" pályafutását kíséri nyomon ez a könyv, beleágyazva az ország történelmébe és kulturtörténetébe. (Benedek István)

Jamyang Norbu - Sherlock ​Holmes Tibetben
Ez ​a lenyűgözően fordulatos, lélegzetelállítóan izgalmas regény Tibet legrejtettebb titkaihoz vezeti el az olvasót, méghozzá a zseniális detektív, Sherlock Holmes és tudós indiai társa közreműködésével. A keleti és nyugati kulturákban egyaránt jártas Jamyang Norbu méltán a mai tibeti irodalom legismertebb szerzője, műveit számos nyelvre lefordították.

Őszentsége a Dalai Láma - Howard C. Cutler - A ​Boldogság esszenciája
Tibet ​Nobel-békedíjjal kitüntetett, vallási és világi vezetője őszintén hisz abban, hogy "életünk meghatározó célja a boldogság elérése". Őszentsége, a Dalai Láma egyszerű tanácsokat nyújt ahhoz, miként legyünk úrrá a mindennapi idegességen, dühön, a depresszión, féltékenységen és az érzelmek milliárdjain, amelyek letérítenek bennünket a boldogság útjáról.A könyv a buddhista meditáció 2500 éves tapasztalatain alapszik, keresztezi a tradicionális hatásokat a modern nyugati pszichológiával, hogy segítsen a mindannyiunk által ismert problémák megoldásában. A boldogság esszenciája spirituális bölcsesség forrását nyújtja, amit bárhol, bármikor előhívhatunk.

Tolvaly Ferenc - Tibetben ​a lélek
Az ​út folytatódik. Tolvaly Ferenc, a nagysikerű El Camino – Az út szerzője, új regényében a mágikus-misztikus Tibetbe kalauzolja az olvasót, ahol még a tábortűz füstjében is táncoló démonok, a félelem és a remény szülöttjei jelennek meg. A gyötrelmes és fenséges spirituális utazás végcélja a Kailásza, a tibetiek legszentebb hegye. „A múltba révedünk, és az örök holnapról ábrándozunk. Az idő bilincseit kattintjuk csuklónkra. Fantomokkal hadakozunk. Érzéseinket emlékeink és vágyaink ködképére cseréljük fel. És a pillanat úgy száll el, hogy észre se vesszük. Így válik siralomvölggyé életünk. A múlt és a jövő. Erős láncszemek ezek nyomorúságunk bilincsein.” Vajon kinek a hangját vallja a regény főhőse Szamje kolostorában, ahová családja tragédiája miatt menekül, remélve, hogy a cella magányában képes lesz feldolgozni a feldolgozatlant, megérteni a megérthetetlent? Congka, a buddhista szerzetes beszél hozzá? Vagy Laure, a Detroitból érkezett gyönyörű modell, aki a világ tetején akar elbújni önmaga elől? Netán saját belső hangját hallja? Két, a világ különböző pontjáról érkező ember, egy férfi és egy nő találkozik Tibetben. Mindketten az Utat keresik, amely visszavezetheti őket önmagukhoz. A Csendet, amely választ adhat kérdéseinkre. Nem veszélytelen vállalkozás, de nincs mit veszteniük: vagy összetört lélekkel tengetik tovább életüket a zajos, nyüzsgő világvárosi forgatagban, ahol élnek, vagy megtalálják lelki békéjüket a világ tetején, az óriási, hat-hétezer méter magas hegyláncok és végtelen hósivatagok közé zárt némaságban. Életveszélyekkel teli zarándokútjukon Congka, a fiatal buddhista szerzetes kíséri hőseinket, miközben beavatja őket, s velük együtt az olvasót is Tibet vallási, kulturális és társadalmi titkaiba. Az író öt hetet töltött Tibetben, élete talán legnagyobb hatású napjait. Saját tapasztalataiból, élményeiből született a regény, az Útról, a Csendről, a lélek megtalált békességéről. Erre a fájdalmasan szép, erőpróbáló, lelkünket gazdagító és felemelő utazásra invitálja most az olvasót is, akinek csodálatos élményben lesz része, ha elfogadja a meghívást, és a szerzővel tart.

Lionel Davidson - Tibet ​rózsája
Amikor ​egy ködös január végi reggelen Charles Houston, 27 éves londoni rajztanár könnyű csomagjával a kezében kilépett a kapu elé és odafüttyentett egy arra haladó taxít, hogy az kivigye a Kensington High Street-i repülőtérre, nem sejtette, hogy a tervezett két hónap helyett másfél év múlva tér csak vissza, s akkor sem saját akaratából, a saját lábán, hanem kétségbeesett tiltakozása ellenére, önkívületben és hordágyon. Houston az öccse és egy eltűnt forgatócsoport nyomában indul Indiába s onnan tovább, gyalog a hegyeken keresztül Tibetbe, ám tudtám kívül ősi jóslatok és nagyon is időszerű politikai esemének metszéspontjába kerül: Tibetet utóléri a réges-rég megjövendölt csapássorozat, melynek végeredményeképpen az országot megszállják a kínaiak, és a még kiskorú dalai láma száműzetésbe kényszerül. Az angol fiatalember tanácstalanul tévelyeg egy ismeretlen kultúra idegen szokásai között, számára felfoghatatlan vallási rítusok, európai szemmel megbotránkoztató ceremóniák tevékeny részese lesz. szinte nincs olyan veszély, amellyel szembe ne kellene néznie, az időjárás viszontagságaitól kezdve az emberek ellenséges szándékain keresztül a vadállatok dühéig. Mindenen keresztülsegíti azonban a közben megtalált igaz szerelem: a rejtényes és páratlanul gyönyörű Mei Hua, a kínai rózsa. Houston gyakran emberfeletti erőfeszítéseinek a tétje ő és a tibeti szerzetesek mesés kincsei... Lionel Davidson rendkívül fordulatos regénye több, mint egzotikus, kalandos mese: a népszerű szerző kiválóan dokumentált, pontos helyismeretről tanúskodó leírásai nemcsak a legendák övezte tibeti világról, hanem a brutálisan kegyetlen és mindmáig tartó kínai megszállásról is hiteles képet nyúsjtanak.

Jeffrey Archer - A ​dicsőség ösvényein
George ​Malloryt, a legendás angol hegymászót már gyermekkora óta csillapíthatatlan vágy hajtja, hogy megmásszon minden sziklát, dombot, hegyet - vagy éppen az iskolát körülvevő magas kőfalat, ha a szükség úgy kívánja. Franciaországban járva a fiatal Mallory az Eiffel-toronyra kapaszkodik fel - egészen addig, amíg a csendőrség az útját nem állja. Életében minden akadályt a hegymászással küzd le: még szíve hölgyét is ennek köszönhetően szerzi meg. Egyetlen meghódítandó feladat áll már csupán előtte, egy hegy, amelyet meg kell másznia ahhoz, hogy kalandot vágyó lelke megnyugodhasson: a Mount Everest. Mallory szenvedélyesen áhítozik arra, hogy elsőként állhasson fel a világ legmagasabb pontjára. Ez az álma pedig megvalósulni látszik, amikor a Királyi Földrajzi Társaság expedíciót hirdet a Mount Everest megmászására… De vajon Mallory képes lesz-e legyőzni élete legnagyobb démonát? Jeffrey Archer (A vörös király, Párbaj, Tékozló lány, Légvonalban, Se több, se kevesebb, Becsületbeli ügy) George Mallory regényes életrajzában arra a több évtizedes kérdésre keresi a választ a tőle megszokott, lenyűgözően izgalmas formában, vajon a neves hegymászó volt-e az első angol, aki világ tetejére állhatott.

Leslie L. Lawrence - A ​szitáló fehér por kolostora
Már ​megint az az átkozott macskadémon! Hát nem bevetette magát Dera kolostorába? Az éppen ott tartózkodó Leslie L. Lawrence halottat talál a föld felszínén (a kolostorban), a föld alatt (egy barlangszentélyben) és a víz alatt (patakba dobva). Szerencsére hősünk nincs egyedül: vele van DOMINGOS DE CARVALHO, a rettenthetetlen portugál építész és két csinos tanítványa. Ott van még a közelében a titokzatos zarándok, a féltékeny biztonsági ember, a néha meztelenül fürdő Dévi, egy hamisított, vagyont érő tibeti kézirat (két példányban), és csak szitál, szitál valami ronda fehér por az égből…

Benedek István - Mandragóra ​I-II. - Tibet / India
A ​varázslás kuruzslás és orvoslás minden időben, minden helyen összefonódott egymással; tagadhatatlanul e három együtt teremtette meg a gyógyászatot. Nemcsak teremtette: alkotja ma is. Csak az arányai térnek el térben és időben; néhol, némelykor a varázslat uralkodik a tudomány fölött, másutt és máskor az egzakt, kritikus, tudományos szemlélet arat győzelmet a hiszékenységen. Az arányról szól ez a könyv: arról, hogy hol s miképp érvényesül a misztika, a mágia, hogyan hálózza be az ésszerű gondolkodást - és megfordítva: hol s hogyan aknázza ki az értelem a hiszékenység nyújtotta lehetőségeket. Ma a gyógyítás a technika bűvöletében él, hasznát és kárát egyaránt látja az elgépiesedésnek. A csodavárás sohasem tett jót az emberiségnek, ma különösen kiélezett a kettőssége. Hol nem segít a technikai csoda, ott a csalódott páciens hamar átbillen a mágia oldalára: ősi, népi, keleti, titkos tanokba veti bizalmát. Jogosan? Ha a nyugati könyvpiac burjánzó misztika-áradatát látjuk, azt hihetjük: jogosan. Ám a könyveknek nem a tömege, hanem az érvelése a mérvadó; bámészkodás helyett törekedjék arra az olvasó, hogy a józan értelem mérlegére téve, szűrje ki a misztikus tanokból a felhasználható, utasítsa el a képtelent, Gyógyemberek, vajákosok, kuruzslók, sámánok, orvospapok, látnokok és varázslók tudnak valamit, amit a gépek nem - de ez a "valami" ne homályosítsa el a látásunkat, ne essünk oktalanul a miszticizmus csapdájába. A Mandragóra nem a hitetlenség, hanem a kételkedés könyve. Arra tanít, hogy mielőtt bármit elhiszünk, használjuk az eszünket.

Szepes Mária - Phaeton ​fogata
Raguel, ​az emberiség története során nagy tanítók alakjában újra és újra testet öltő kozmikus lény napjaink világvége konstellációjában összehívja Mythenburg várába hét tanítványát, a hét bolygó emberi megtestesüléseit. Miután a Tibetben misztikus és meghatározó élményeket megélt hetedik tanítvány, Kjell Bjönrsen norvég geográfus is megérkezik, Raguel megismerteti tanítványait hatalmas küldetésükkel. A világ, az emberiség fennmaradása a tét...

Kurt Rieder - Hitler ​titkos expedíciói
Vastag ​kabátba burkolózott, bőrnadrágokat viselő szakállas férfiak másznak felfelé a hegyoldalban. Mozdulataik elárulják, hogy mindannyian rutinos alpinisták: körültekintően, alapos mérlegelés után választják meg az útvonalat; kapkodó mozdulatot soha nem tesznek, és lankadatlan figyelemmel ügyelnek társaikra. Az európai felfedezők a csoport elején másznak, mögöttük bérelt serpák sora halad; a kistermetű, ám a hegyoldalban nagy ügyességgel mozgó segédek hátán súlyos málhák billegnek A szakállas férfiak makacsul küzdik le a métereket, ritkán szólnak egymáshoz; ilyenkor a német nyelvű szavak javát elhordja a jéghideg szél ereje, a maradékból pedig kurta tanácsok és figyelmeztetések állnak össze, melyek a mászás technikai részleteire vonatkoznak A hegycsúcsra vezető út nehéz és fáradságos, így az alpinisták, miután felértek a tetőre, először is rövid pihenőt vesznek ki. Hangosan szuszognak, lesöprik a szakállukra rakódott havat, kinyújtóztatják végtagjaikat. 6000 méter fölött a levegő ritka, így szükségük van néhány percre, hogy visszanyerjék az erőt, amit a mászás vett ki belőlük Miután összeszedték magukat, alaposabban körülnéznek. A levegő szinte fájdalmasan tiszta, és - bár a szél erősen fúj - szerencsére nem havazik, így messzire ellátnak Fejük fölé tündöklőén tiszta kék ég borul, lábaik előtt, a távolban egy kicsi falu sejlik: a hegyláncon túl, ha igazat mondanak a vázlatos térképek, egy buddhista kolostort sejtenek. A látótávolság szinte végtelen; bármerre néznek, mindenhol szűz hó fehérlik, mely alól sötéten kandikálnak ki az éles sziklák Mindannyian fáradtak, de boldogok és elégedettek, mosolyogva szólnak egymáshoz. Régi álmuk teljesedett be ezen a napon: évek óta ábrándoznak Tibet meghódításáról, és íme, megannyi kaland és fáradság után végre itt állnak, a világ tetején.

Douglas Preston - Lincoln Child - A ​sötétség kereke
Pendergast ​ügynök újra nyomoz! Pedig eredetileg csak egy távoli utazásra indul gyámleányával, Constance-szal, hogy kipihenjék a Stromboli vulkán szédítő mélységei fölött végződő, torokszorító kalandjukat (amelyet a szerzőpáros előző könyvéből, az Elátkozott völgyből ismerhettünk meg). Az úti célul kitűzött, isten háta mögötti tibeti kolostorban azonban nyugtalanító esemény szakítja meg a békés meditálást: eltűnik egy varázserejű kegytárgy, amelyet egy évezrede őriznek a kolostorban. A buddhista szerzetesek kérésére Pendergast a keresésére indul, és nemsokára rá is bukkan a tolvaj hegymászó holttestére, ám a mágikus tárgy, úgy látszik, végképp köddé vált. A különleges ügynök azonban nem adja fel: a nyomok egy luxus óceánjáró, a Britannia fedélzetére vezetnek. Mielőtt Pendergast megoldaná a rejtélyt, a hajó fedélzetén egyik gyilkosság történik a másik után, és a Britannia ötezer utasával, úgy tűnik, a végzete felé úszik az óceánon... A nyomozás Agatha Christie-hősöket idéző logikával pereg: a számos gyanús személy közül vajon ki kavarhatta fel a fekete mágia sötét erőit? Az nem meglepő, hogy Pendergast ezúttal is brillírozik - de a fordulat, amelyet a hajsza vesz, ezúttal is jókora meglepetést rejt...

Kakas Beáta - Tibet ​története és vallása
Tibet ​története és vallása Tibetet sokan a misztikummal, a transzcendenssel, a megfoghatatlannal azonosítják. A hely a világ teteje, a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt. A helyszín kopár kő és sziklasivatag, ahol a szürke, a fehér és a barna színek különböző árnyalatai uralkodnak. Szembetűnő az ellentét a kolostorok és szentélybelsők színpompás világa között. Ha e kietlen tájból hirtelen belépünk egy-egy szigetszerűen felbukkanó kolostor főcsarnokába, a csodák világa tárul a szemeink elé. Legyen bár odabent néma csönd, vagy épp apró, díszes cintányérokkal, dobbal és kagylókürttel kísért szertartás hangzavara, mindenki megtalálja a fantasztikumot, a hihetetlent, a varázslatot, a spiritualitást. Sokakat elkápráztatott már e világ és néhányan közülük a rejtélyek nyomába eredtek. A XIX. században Kőrösi Csoma Sándor és Heinrich August Jaschke végeztek a tibeti buddhizmus, nyelv és kultúra területén a hálás utókor számára elévülhetetelen értékű kutatásokat. A számtalan lelkes törekvőt, akik történelmi és vallásfilozófiai téren feltárták és népszerűsítették Nyugaton a témát, lehetetlen lenne név szerint felsorolni. Mindamellett, hogy e könyv elsősorban történelmi jellegű, megpróbálom visszaadni a tibeti táj, gondolatiság és művészet lenyűgöző hatását. Szándékom megismertetni az érdeklődőt a tibeti történelem fordulópontjaival, melyek számunkra egészen különösnek tűnhetnek; benne a tibeti emberekkel és hitükkel, nagy hangsúlyt fektetve a tibetiek életét és történelmét több, mint ezerháromszáz éve meghatározó vallásukra, a buddhizmusra, megmutatni mindazt, ami közös és más, egyszóval ami érdekes lehet bennük. Remélem, hogy e sorok mindenkit hozzásegítenek egy egészen más kultúra jobb megismeréséhez, és egy szokatlan, ám rengeteg értéket hordozó gondolkodásmód könnyebb megértéséhez. Tibetet sokan a misztikummal, a transzcendenssel, a megfoghatatlannal azonosítják, és ez alapjában véve nem fog változni e könyv elolvasása utána sem.

Móga János - Vándorúton ​Indiában
Egy ​magyar egyetemista utazása Indiában buszon és bárkán, teherautón és riksán, gyalog és repülőgépen. A szerző bemutatja Nyugat-Tibet lámakolostorait, Bombay nyomortelepeit, a Thar-sivatagot, a volt brit fegyencgyarmatokat, és felkereste a zanszkári lámakolostort, ahol Kőrösi Csoma Sándor élt és dolgozott.

Kőrösi Csoma Sándor - Buddha ​élete és tanításai
"A ​könyv első részében W. W. Hunter angol író Kőrösi Csoma Sándor életét mutatja be. Az indiai kötet másik két tanulmánya, Csoma eredeti munkája a buddhizmusról." "Egy szegény árva magyar, pénz és taps nélkül, de elszánt kitartó hazafiságtól lelkesítve - Kőrösi Csoma Sándor - bölcsőjét kereste a magyarnak, és végre összeroskadt fáradalmai alatt. Távol a hazájától alussza örök álmát, de él minden jobb magyar lelkében ." (Széchenyi István)

Paul Brunton - A ​Himalája titkai
Paul ​Bruntonnek, a keleti ősi beavatási régiókat felkereső utazásai, jógik, misztikusok, szent emberek között eltöltött évei mind egy felvállalt szellemi küldetés egymásra épülő fázisait alkotják. Ezek egyike, a szerző himalájabeli meditációs zarándokútja, kiemelkedik a filozófus-utazó életéből. A hatására született könyv soraiból az őszinteség és meghittség azon szelleme árad, ami betekintést enged még az író legtitkosabb gondolataiba is. Brunton finom humorral átszőve ír filozófiáról, vallásról, lélekvándorlásról, természetről és földön kívüli intelligenciáról, s teszi ezt hatalmas okkult tudással, amely valóban Tanítóvá avatta őt a benső út törvényeit kereső és befogadni képes emberiség számára.

Baktay Ervin - Kőrösi ​Csoma Sándor
Kőrösi ​Csoma Sándor társtalan jelenség nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi tudomány történetében is. Alig több mint harmincévesen egy délibáb nyomán indult el keleti útjára, hogy felkutassa a magyarság őshazáját. Eredeti célját ugyan nem érte el, de fáradozása mégsem volt hiábavaló: ő volt az első európai, akinek sikerült behatolni a tibeti kultúra ismeretlen világába. Csoma nagy műveivel, Tibeti-Angol Szótárával és Tibeti Nyelvtanával egy teljesen új tudományág, a tibeti filológia alapjait rakta le. Baktay Ervin úgy kalauzol végig bennünket ennek a különös és lenyűgöző életnek az állomásain, hogy a végén szinte magunk előtt látjuk a 'keleti nyelvtudomány alapvető nagyságát'.

H%c3%b3oroszl%c3%a1n
A ​hóoroszlán meséi Ismeretlen szerző
11

Ismeretlen szerző - A ​hóoroszlán meséi
Okulni ​és nevetni magunkon mindig van pár percünk, mit örömest adunk ilyen mulatságra. Szeretjük látni magunkat állatok bőrében, magunkat, kik büszkén vagyunk bölcsek, titkon balgák, huncutul furfangosak, be ne vallva hazugok, ostobák és telhetetlenek. Mindeközben arra vágyunk, hogy csodatévők legyünk. És míg a tibeti meséket olvassuk, mindezek, s még sokkal többek is leszünk. A meséket felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt ajánljuk.

Eliot Pattison - Tibeti ​démon
A ​főszereplő Shan Tao Yun, a zseniális nyomozó, akit a pekingi magasabb körökben folytatott korrupciós vizsgálódásai miatt "félreállítottak" és Tibet területén egy politikai nevelőtáborba toloncoltak. Egy napon Shan, és tibeti szerzetes rabtársai egy fej nélküli holttestre bukkannak. A kényszermunka megáll, mivel a tibetiek hitük szerint nem dolgoznak olyan helyen, ahol elvesztett lelkek bolyonganak. Tan ezredes, a megye teljhatalmú katonai vezetője, az ügy gyors lezárásával Shant bízza meg, hogy derítse ki a holttest és a gyilkos kilétét. Ha rövid időn belül nem jár sikerrel, rabtársait éri megtorlás a munkabeszüntetés miatt. Shan kénytelen engedni a zsarolásnak és, hogy megmentse buddhista barátai életét, megkezdi a versenyfutást az idővel. Amikor varázslók, korrupt pártemberek, egy illegális buddhista apátság, és a buddhista ellenállási mozgalom is bekerülnek a képbe. Shan váratlanul politikai és vallási intrikák valóságos örvényében találja magát. Az amerikai szerző egy kitűnő, fordulatos és izgalmas detektívregényt ad olvasói kezébe.

Ian D. Robinson - Az ​úton egyszer meg kell halnod
Spirituális ​tanítómestere, Khenszur Thabkje rinpocse halálát követően Ian D. Robinson megfogadta, hogy eljuttatja mestere hamvait Tibet legszentebb hegyéhez, a Kailászához. Utazása azonban nem volt mindennapi: a történelmi Tibet legkeletibb részéről, a mai Csinghaj tartomány (Kína) határáról indult, hogy gyalog és lóháton tegye meg a mintegy háromezer kilométeres távot a csodaszép, ám kegyetlen Tibeti fennsíkon keresztül. A nehéz terep, a ritka levegő, a zord időjárás okozta megpróbáltatásokat még tovább súlyosbították a kínai hatóságok, akiknek "jóvoltából" Iannek csak másodszori nekifutásra, két év alatt sikerült teljesítenie az utat. Az úton egyszer meg kell halnod - egy tibeti közmondásra utalva - nem csupán egy embert próbáló vándorlás története, hanem, mint minden zarándoklat, egy belső utazásé is: a szerző szembesül önmagával, gyarlóságaival, korábbi élete minden hibájával, amelyek csak itt, egy teljesen idegen közegben, a megszokottól gyökeresen eltérő körülmények között válnak jól láthatóvá. Ian D. Robinson őszinte, közvetlen stílusban, fanyar humorral megírt könyve élvezetes olvasmány lehet a kalandos útleírásokat kedvelők és a máig kissé misztikusnak tekintett Tibet iránt érdeklődők számára egyaránt.

Heinrich Harrer - Visszatérés ​Tibetbe
"Amikor ​1952-ben megjelentettem a Hét év Tibetben című könyvemet, amit aztán a földkerekség minden jelentősebb nyelvére lefordítottak, és világsiker lett, minden feltétel megvolt, hogy nagy érdeklődést váltson ki." "Az 1982-es utazás ismét abba az országba vezetett, ahol az életem formálódott. De ez már nem volt kaland. Miután a beutazási engedély megszerzéséért sokat fáradoztam. De mindig csak a "not yet" választ kaptam, végül csatlakoztam egy társasutazáshoz, mivel nem olyan régóta évente korlátozott számú turistát beengednek Tibetbe." "Az emberek elhiszik majd nekem, hogy a kínaiak színpadra alkalmazott "olvadásával" szemben kritikus vagyok, hiszen barátom szavai, melyeket Lhászában súgott oda nekem - "minden dzsüma", "minden látszat" - még a fülemben csengenek."

Heinrich Harrer - Hét ​év Tibetben
1944. ​A világot ötödik éve borítja lángba és vérbe a második világháború. Az osztrák hegymászó, Heinrich Harrer és társai 1939 óta brit hadifogságban vannak Indiában, míg végül a sokadik szökési kísérletük sikerrel jár, és a Himaláján keresztül Tibetbe, majd a tiltott fővárosba, Lhászába jutnak. Harrer nagy és vészterhes idők tanúja lesz az itt töltött évek alatt: épp trónjára lépő XIV. Dalai Lámával közeli barátságot köt, majd átéli az 1950-es kínai megszállást és az ezt kísérő szörnyű pusztítást. A Hét év Tibetben a nagy utazások története: a hegymászó több ezer kilométeres utat tesz meg szabadulása érdekében, de ennél fontosabb belső utazása, amely során megbékél önmagával, és a tibeti kultúra beavatott ismerője, és egyik legelszántabb védelmezője lesz. Heinrich Harrer klasszikusa egy letűnt korszakot varázsol elénk, és egyben életben tartja a reményt: a páratlan tibeti kultúra még menthető és megismerhető.

Őszentsége a Dalai Láma - Száműzetésben ​- szabadon
Ez ​a szórakoztató könyv a világ egyik legismertebb emberének önéletrajza. Tibet vallási vezetője szellemes, művelt ember, aki "istenné válása" ellenére megmaradt a tibeti parasztember fiának, akinek született. Talán éppen ez a titka annak, hogy mára az egyik legnépszerűbb ember a világon. Gondolatainak, politikai szereplésének, de még vallási tanításainak is egyszerűsége és közvetlensége ad hitelt. Ez a könyv életének részletes és pontos elbeszélése. A filmekből (Hét év Tibetben, Kundun) ismert történeteken kívül arról is olvashatunk, mit gondol a dalai láma a nyugati civilizációról, szexualitásról, gyógyászatról, természetről stb. Külön fejezet szól a buddhista mágiáról és misztikáról.

Őszentsége a Dalai Láma - Út ​a nyugalomhoz
"A ​dalai lámák csaknem mindegyike terjedelmes és jelentős írásos életművet alkotott. A korábbi századok e kiválóságai között találunk történészt, asztrológust, teológust, nyelvészt, költőt és aforizma írót. A buddhisták ma is elvárják szellemi vezetőjüktől, hogy megossza velük tudását, gondolatait, vagy akár legszemélyesebb érzéseit. Tendzin Gjaco, a 14. dalai láma ennek úgy tesz eleget, hogy közben a világ minden táján jól használható gyakorlati ötleteket ad a hétköznapi életvezetéshez. Ezért olyan népszerűek az írásai minden vallás híveinek körében. De a töprengő, tűnődő vallástalan ember is élvezetttel és haszonnal forgatja könyveit, figyeli nyilvános szerepléseit nyugati nagyvárosok sportcsarnokaiban, a médiában. Különös, hogy sokak szerint a dalai láma a leghitelesebben megszólaló főrangú pap ma a világon, s még különösebb, hogy ezt a nyugatiak állítják róla. Kétségtelen, hogy megnyerő személyisége, kedélye, okossága nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ma a buddhizmus a legnépszerűbb keleti vallás nyugaton. E könyvben azonban nem a buddhizmusról van szó elsősorban. Miközben a napi tűnődésekből elénk tárul a buddhista gondolkodás egész rendszere, az emberi élet, a boldogulás mai esélyein, lehetőségein ,gondolkozhatunk. Hogyan éljünk okosabban, jobban, nyugodtabban? Főleg ezeken a kérdéseken tűnődhetünk napról napra a dalai lámával, aki a Kelet tapasztalataival siet a kissé eltévedt, szorongó és fáradt nyugati hős segítségére." Sári László

Cangjang-Gjaco - Lelked ​szélfútta madártoll
Képzeljünk ​el egy 20 év körüli ifjút a világ tetején (Tibetben), napközben dalai lámaként, istenkirályi trónján ezerszobás királyi palotájában (Potala), éjjel pedig az ivók, fogadók, bordélyok törzsvendégeként, aki saját költeményeit énekli az éjszaka lányainak. Az ifjú népszerű, istenként tisztelt uralkodó, s ugyancsak népszerű szerető, ünnepelt költő. És nemcsak az éjszaka közönsége ünnepli, de ismeri a lhászai piacok dolgos népe is. Ha főpapi és uralkodói teendői engedik, napközben is álruhát ölt, s a felhőtlen életű, korhely költő szerepében megjelenik az utcákon. Az emberek úgy érzik, az ő nyelvükön, az ő életükről szólnak a versei. Hamarosan országszerte ismerik és éneklik a dalait, Lhászában, a fővárosban pedig együtt mulatnak a költővel. A szerelmi élményeiről olykor nyersen, profán őszinteséggel valló ifjúról nem is sejtik, hogy ő maga a dalai láma. Sorrendben a hatodik, Tibetben minden földi és égi hatalom egyszemélyes birtokosa, valójában isten, Avalokitesvarának, a könyörületesség bodhiszattvájának háromszáz évvel ezelőtti földi megtestesülése. Az ő verseit olvashatjuk ebben a kötetben. Sári László Forrás: http://webshop.animare.hu/lelked_szelfutta_madartoll+119194.html

Dr. Vankó Gergely - Tibeti ​ösvény
Őszentsége, ​a Dalai Láma is úgy tartja, hogy a Megvilágosodás tapasztalásához, megvalósításához, a Tibeti Ösvényen történő előre jutáshoz, nem okvetlenül szükséges a tibeti hagyomány, kultúra, néprajz és nyelv ismerete. Könyvemben megkísérelem az Olvasó elé tárni, a legfontosabb szimbólumokon és jóga-módozatokon keresztül, a Tibeti Törekvők életvitelét, az Élethez-Halálhoz való viszonyulását – s természetesen: a Megvilágosodás lehetőségére világítok rá szavaimmal. Szövegeim eredeti dokumentumokon és személyes tapasztalatokon, a helyszínen való ott-tartózkodáson alapulnak.

Kollekciók