Ajax-loader

'etológia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Robert Merle - Állati ​elmék
Amikor ​az embereknek háborúzni támadt kedvük, mindig magukkal vitték a csataterekre az egész konfliktusból mit sem értő lovakat, málhás öszvéreket és szamarakat vagy éppen a harci kutyákat és elefántokat. Merle regényében a kutatóknak sikerül "szót érteniük" a legintelligensebb tengeri állatokkal, a delfinekkel, s így azon nyomban magukra vonják a hadseregek és a titkosszolgálatok érdeklődését. Miközben az Egyesült Államokban (majd természetesen a Szovjetunióban is) valóban folytak már kísérletek a delfinek katonai felhasználására, Robert Merle ennek veszélyeire hívta fel a figyelmet 1967-ben megjelent, _Állati elmék_ című regényében, amelynek alapján utóbb nagy sikerű film is készült (_A delfin napja,_ 1973). A science-fictionnek és politikai thrillernek is minősíthető történet főszereplőit, a Sevilla professzor vezette kutatóközpont delfinjeit egy napon a katonai hírszerzés elszállíttatja. Nem sokkal ezután a hírhedt Tonkini-öbölben felrobban az USA _Little Rock_ nevű cirkálója, és az amerikaiak Kínát teszik felelőssé a hajó pusztulásáért. Az egész világ aggódva figyeli a fejleményeket: vajon elkerülhető-e még a III. világháború?

Robert Merle - Majomábécé
Egy ​etológus házaspár örökbe fogad egy csimpánzbébit, s úgy nevelik mint saját gyermeküket: cumiztatják, pelenkázzák, s ami a legfontosabb: megtanítják beszélni, pontosabban mondva, kommunikálni. Erre az eddigi kísérletek alapján, a süketnéma jelbeszéd látszik legalkalmasabbnak. Chloé, a bébi szépen halad, imádja a "szüleit", megtanul asztalnál enni, beilleszkedni a családba, úgy viselkedik mint egy csintalan gyerek. Tökéletes az idill, s a tudományos program is sikerrel kecsegtet: megvalósulni látszik az ember régi álma, hogy beszélgessen az állatokkal. Ám egy nap Chloé a tükör előtt állva rádöbben hogy "csúnya", más mint a családja. Mogorva lesz, szeszélyes, hatalmas testi erejével visszaélve rettegésben tartja a családot. A házaspárt egyre többen figyelmeztetik, hogy rossz vége lesz a kisérletnek, Chloét vissza kellene küldeni az állatkertbe, a program nem folytatható....

Révai Gábor - Beszélgetések ​nem csak tudományról
A ​két ismert tudós nemcsak ízelítőt ad abból, ami a ma emberét foglalkoztathatja, hanem igazi élményt is nyújt az olvasónak. Nagyléptékű mondanivalójukat közérthetően, szellemesen, sok humorral adják elő. „Ez a mostani egy megjósolhatatlan, kiszámíthatatlan, turbulens periódusa az emberiségnek, aminek számtalan kimenetele lehet. Békés egyensúly, katasztrófa, visszaesés, pusztulás, minden belefér. Egy biológus számára a legfontosabb dolog mindig a megmaradás, hisz minden élőlény úgy van szervezve, hogy az evolúciós folyamatban minél tovább megmaradjon. Tehát a biológia számára ez az érték: megmaradni és a következő generációba lépni. Ehhez az ember nagyon szép eszközöket talált fel, tehát optimista vagyok.” Csányi Vilmos „Amikor az ember futás közben megbotlik, akkor két dolgot csinálhat: vagy ügyesen pofára esik, mert esni is tudni kell, a cselgáncsozók ezt tanulják, vagy pedig, ha nem akar elesni, akkor még gyorsabban kell futnia. Óriási lehetőségek vannak arra, hogy ne a vágyainkat valósítsuk meg, hanem valami marhaságot, vagy rossz esetben valami borzalmat helyettük.” Lukács Béla

Széky Pál - Állat ​az állatnak üzen
Régóta ​izgatja az emberek fantáziáját, beszélnek-e az állatok valamilyen módon egymással, esetleg más fajú egyedekkel. Az állatok közötti kommunikációnak igen széles skálája ismert. Közölhetnek információkat kémiai anyagokkal, mechanikus ingerekkel, elektromos árammal és nem utolsósorban vizuális jelekkel. A közismert szerző ebben a művében megismerteti az olvasót a biokommunikáció szerteágazó és izgalmas témakörével, a könyv végén pedig megtudjuk, beszélnek-e az állatok.

Dian Fossey - Gorillák ​a ködben
Dian ​Fossey, amerikai etológusnő 13 évet töltött a kelet-afrikai Virunga-hegységben, hogy Földünk egyik legveszélyeztetettebb állatfaját, a ma már csak mindössze 240 lelket számláló hegyi gorillákat természetes élőhelyükön tanulmányozza. 3000 méter magasan, meredek, lejtős terepen, trópusi esőkkel és térdig érő sárral birkózva, orvvadászokkal és helyi "természetvédőkkel" folytatott örökös harcban, bizonytalan politikai viszonyok közepette dolgozott. E kemény fizikai és szellemi küzdelem árán sikerült a gorillák bizalmát megnyernie: ennek a lebilincselő kalandnak a krónikája ez a könyv. A gorillák egyéniségek, mindegyiknek külön sorsa van. Dian Fossey nagyszerű humorát dícsérik a kedvenceinek adott találó nevek: a könyvet olvasva Beethoven, Bartók, Ikarusz, Bert Bácsi, Vén Kecske és Digit személyes ismerőseinkké válnak. Gorilla és ember kapcsolatának talán legemlékezetesebb pillanata, amikor Digit kezét kinyújtva megérinti Dian Fosseyt. Egyedülálló tudományos értéke mellett a könyv lapjairól áradó emberség, humor, természetszeretet maradandó élménnyé teszi a hegyi gorillák remélhetően nem utolsó példányainak történetét. Dian Fossey 1985-ben, Afrikában tragikus körülmények között halt meg, valószínűleg orvvadászok áldozata lett. Életéről film is készült.

Farley Mowat - Ne ​féljünk a farkastól!
... ​Míg az emberiség nagy része élvezettel csúfot űz a házassági eskünk ebből a mondatából: "És hogy őt el nem hagyom mindhalálig", a farkasoknál ez a köznapi valóság. A farkasok ezenfelül szigorúan monogámok is, habár én ezt nem tekintem okvetlenül bámulatra méltó jellemvonásnak... Vajon igaz-e, hogy Kanada északi, zord vidékén élő farkasok elvetemült gonosztevők?... Hogy évről évre egyre több embert falnak fel? Mert ez a hír járja róluk. Egy fiatal és lelkes biológus a helyszínre utazik, hogy kiderítse az igazságot. Hónapokat tölt egy öttagú farkascsalád tanyájának közvetlen közelében. Kutatásait igyekszik minden apró részletre kiterjeszteni, még attól sem riad vissza, hogy - amúgy farkasmód - napokon keresztül egérdiétán éljen. Közben egyre meghittebb viszonyba kerül a farkasokkal, s fantasztikusabbnál fantaszikusabb kalandokba keveredik.

Robert Franklin Leslie - A ​medvék - és én
Egy ​fiatal aranyásó Kanadában, a végeláthatatlan erdőségekben, távol minden civilizációtól, aranyat mos a folyók hordalékából. Magányos élete közben három, néhány hónapos kis medveboccsal találkozik. A kis baribálok (amerikai feketemedvék) anyját egy vadász leterítette, s a magukra maradt kis állatok a fiatal aranyásóban vélték megtalálni védelmezőjüket, gondozójukat. A könyv tehát nem olyan medvebocsokról szól, amelyeket az ember vett magához, hanem olyan kis állatokról, amelyek maguk csatlakoztak az emberhez. A fiatal aranyásó csak egy nagy tál mézes kukoricakását tett az alá a fenyő alá, amelyre a bocsok felkapaszkodtak. Azok pedig ettől kezdve önszántukból csatlakoztak hozzá, hűséges kutyaként követték kunyhójába. A könyv további 14 fejezete a legfontosabb események köré csoportosítva meséli el a kis feketemedvék sorsának alakulását az elkövetkező két évben. A "pótmama" - Joy Adamsonhoz hasonlóan - tudatos tervszerűséggel úgy irányította életüket, hogy felnövekedvén képesek legyenek beilleszkedni természetes környezetükbe, az északi rengetegek életébe. És éppen ez adja meg a könyv varázsát, amely valóságos tárháza az állattani érdekességeknek. A három kis bocs felnevelésének történetéből megismerhetjük a magasabb rendű állatok viselkedését meghatározó öröklött, vele született és az egyedi élet folyamán elsajátított (megtanult) viselkedési sémák egymásba szövődésének jelentőségét - a feketemedve etológiáját az egyedfejlődés tükrében. A könyv stílusa könnyed, a szerző előadásmódja élvezetes olvasmánnyá varázsolja a tudományos tényadatokat.

Alexandra Horowitz - A ​kutya szerint a világ
A ​kutya az ember legjobb barátja, ezért aztán a legjobb ismerőse is - gondolhatnánk. De biztosan így van? Valóban tudjuk, mit miért csinál a kutyánk? Alexandra Horowitz etológus és kutyabolond egyszerre, ami remek kombináció, ha ezekre a kérdésekre választ szeretnénk kapni. Humoros könnyedséggel egyszersmind tudományos alapossággal ismerteti velünk a kutya kialakulásának történetét, érzékszerveinek és viselkedésének sajátosságait. Bepillantást nyerhetünk abba, hogy látja, hallja, szagolja a világot, és benne minket, embereket. Megtudhatjuk, mi teszi őt (hangsúlyozottan őt!) kutyává, és mik azok a számunkra esetleg kellemetlen viselkedések, amelyektől nem foszthatjuk meg. A szerző végtelen szeretettel meséli el nekünk, hogyan ismerhetjük és érthetjük meg jobban a kutyánkat - és az is kiderül, hogy ők sokkal jobban ismernek bennünket, mint gondolnánk...

Ignácz Piroska - Noé ​bárkáján
"Az ​állatok gondolkodnak, ítélnek, döntenek, gyűlölnek, szeretnek és vágyakoznak. Az állatokkal való kapcsolatunkat feltétlenül befolyásolnia kell ennek a felismerésnek. Nem vagyunk egyedül." (Csányi Vilmos) Egy állat sosem lökdösi ki az ember öléből vagy szívéből a másik embert, hanem csak betelepszik az üresen maradt helyre.

Konrad Lorenz - Ember ​és kutya
A ​világhírű tudós – aki kitűnő humorú írónak bizonyul ebben a könyvében is - hosszú évek tapasztalatait írja meg nagyszerűen felépített kis kutyatörténeteiben. Mint etológus arra keres feleletet, mi az ami az emberi és állati magatartásformákat megkülönbözteti és ugyanakkor arra is – mi az ami összekapcsolja őket. Könyvében arról is ír röviden, hogyan alakult ki az ember és kutya évezredes kapcsolata, de sokkal inkább foglalkoztatja a kutya és gazdája mai helyes „együttélési” szabályainak sok kérdése. Tanácsai arra vonatkoznak ki milyen kutyát válasszon, milyen szoktatási módszereket tekinthetünk emberhez és állathoz méltónak, milyen tapasztalatai vannak az egyes kutyafajtákkal kapcsolatban. A sok kitűnő etológiai és természeti megfigyelés ellenére sem szakkönyvet tart a kezében az olvasó. Nagyszerűen felépített, szórakoztató, irodalmi igényeket is kielégítő olvasmány ez, melynek minden sorából az élőlények iránti szeretet, gyengédség és tisztelet árad. Egyszerű stílusa, árnyalt, sokszínű humora bizonyára éppúgy megragad majd mindenkit, mint ahogyan ez előző könyvénél, a Salamon király gyűrűjé-nél történt.

Edward T. Hall - Rejtett ​dimenziók
Egy ​nálunk még kevéssé áttekinthető, érdekes tudományág, a proxémika a tárgya ennek az igen olvasmányos és egyben tanulságos kis könyvnek. A Hall által képviselt tudományos vizsgálati irány az élőlények s különösen az ember távolság- és tér-érzékelésével, a társaitól való távolságtartás - a proximitás - fiziológiai, pszichológiai, szociológiai és kulturális és főleg a művészetre gyakorolt következményeivel foglalkozik. A szerző - aki kiváló antropológus - eredeti, szórakoztató ismeretterjesztő írónak is bizonyult. Könyvünk témája tehát: a tér "rejtett" sajátosságainak érzékelése és ennek a jelentősége az egyes emberek, csoportok, kultúrák, kisebbségek életében. Az amerikai nagyvárosok és az európai népek, valamint a kelet-európai közösségek életformáinak szimpatikus szembeállításával számtalan érdekes, néha meghökkentően érzékletes példával bizonyítja a megapolisok elrettentő ridegségét. Mély humanizmus és kitűnő humor árad soraiból, amidőn az amerikai nagyvárosokba özönlő Puerto Ricó-iak, négerek "gettóiról", az arabok, a németek és franciák emberi érintkezési formáinak - percepciók különbözőségével magyarázott - furcsaságairól ír. Néhány észrevételén talán a mi városépítési terveink készítőinek is érdemes elgondolkodniok. Szalai Sándor professzor előszava - marxista szemléletünk szerint - "helyére teszi" az etológiai szemléletmód helyenként vitatható mértékű antropológiai alkalmazását.

Alfred Edmund Brehm - Az ​Északi-sarktól az Egyenlítőig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Frauke Ohl - A ​kutya testbeszéde
A ​kutyák az emberrel és fajtársaikkal szemben is egyértelmű "nyelvet" alkalmaznak, ami testi jelzéseikben, mozdulataikban, hangjukban, valamint mimikájukban nyilvánul meg. Könnyen érthető szövegének és a gazdag illusztrációnak köszönhetően a kötet segít megtanítani az olvasóknak ezt a nyelvet. Ha megértjük kutyánkat, megelőzhetjük a viselkedésproblémák kialakulását.

Konrad Lorenz - A ​tükör hátoldala
Elsőként ​Oswald Spengler ismerte fel, hogy a kultúrák mindig az után hanyatlanak le és pusztulnak el, miután eljutottak a „magaskultúra” fejlődési stádiumába. Mint történész, hitte, hogy az „idő” rendíthetetlen „logikája” és az öregedés feltartóztathatatlan folyamata a felelős valamennyi magas kultúra bomlásáért – ideértve a miénket is. Ha azonban az összehasonlító magatartás-kutató és az orvos szemszögéből vizsgáljuk saját kultúránk hanyatlásának napjainkra jóval egyértelműbb jelenségeit, bármily szerény is mai tudásunk, nyilvánvalóan patologikus természetű zavarok egész sorát látjuk. [...] E könyv egy korábbi vázlatában kultúránk hanyatlási jelenségeinek, „az emberi szellem betegségeinek” egyetlen, mégpedig az utolsó fejezetet szenteltem. Minden bizonnyal a mai ember rohamos megváltozásának tünete, hogy pár év múltán nekem magamnak is felül kellett vizsgálnom, vajon kellő jelentőséget tulajdonítottam-e ezeknek a kóros jelenségeknek. Ennek volt következménye, hogy ebből az egyetlen fejezetből egész kötet lett. Az önmagam elé kitűzött feladat kibővítéséhez hozzájárult az a váratlanul nagy visszhang is, amelyet egy kis írásom, A civilizált emberiség nyolc halálos bűne váltott ki, s amely Eduard Baumgarten barátom születésnapja alkalmából kiadott jubileumi kötetben jelent meg.

Konrad Lorenz - Salamon ​király gyűrűje
"...ezeket ​az állathistóriákat bizony haragomban írtam le. Hogy mire haragudtam? Arra a rengeteg hihetetlenül rossz, csupa hazugság állattörténetre, amilyeneket manapság kínálgatnak minden könyvkereskedésben: arra a rengeteg firkászra, aki azt állítja, hogy állatokról mesél, noha nem is ismeri őket. Aki arról ír, hogy a méh kitátja a száját és ordít, vagy hogy a csukák harc közben torkon ragadják egymást - az bebizonyította, hogy halvány sejtelme sincs arról, milyen is az az állat, amelyet - mint állítja - tapasztalatból és szeretetből ábrázol... El sem tudjuk képzelni, hogy az efféle felelőtlenül megírt állathistóriák mennyi téveszmét terjeszthetnek az eleven érdeklődő ifjúság körében."

Konrad Lorenz - Az ​agresszió
Vak ​század vakbizonyossága, hogy tiszta lappal indulunk mindnyájan, rárójuk tapasztalatainkat, majd gyermekeinkre örökítjük. Sok egyéb közt ezt örökítette a századra Lamarck, Marx, ezt fejlesztette tovább Freud, Liszenko, Sztálin, Arthur Koestler és több más hitvalló. Hitvallásukhoz járó átkuk pedig legkiáltóbb gonoszságunkat, a rossz társaságban tanult agressziót sújtja. Konrad Lorenz 1963-ban napvilágot látott agresszió-könyvére az AMIT GONOSZNAK NEVEZNEK óvatos címet akasztotta. Lorenz tudós volt. Megfigyelő, nem hitvalló. De az oktalan állat lelkét, már a ma született bárányét agresszióval találta teleírva. Hitet ugyan az ő éles szeme sem talált benne egy mustármagra valót, de jóra való restséget sem. Inkább a szorgalmas tanulás vágyát, hogy vele született támadó kedvét zabolázza a maga rangrendjében, a maga hazájában. Mivel agressziójától csakis feleinek van tartanivalója. Holló csakis hollónak vájja ki a szemét. Nekünk pedig, lelkes, okos és mélyen hívő főemlősöknek elegünk lett a békeharc szertartásából, az osztályharcból csak Lorenz könyvének megjelenése óta, végül a szocalizmus építéséből is. Legújabban a piacgazdasági és aurópai szertartásokkal kapcsolatosan is támadtak kétségeink, nem szólva az állatvilágban fel nem fedezhető demokráciáról. Ideje talán, hogy a végre magyarul is forgatható, 32 éve világhírű könyv segítségével gondolljuk meg, miért sikertelenek az államilag kezesített bárányok.

Jane Goodall - Az ​ember árnyékában
Jane ​van Lawick-Goodall fiatal lányként indult el Afrikába, hogy megvalósítsa régi álmát tanulmányozhasa a csimpánzok életét. Vállalkozását reménytelennek tartották, hiszen az ember törzsfejlődésileg legközelebbi rokonát, az emberszabású majmokat Goodall előtt csak kísérleti körülmények között vizsgálták és minden esetben kizárólag az emberi pszichikumra átvihető következtetések érdekében. Feltételezni sem merték, hogy vadon élő csimpánzokhoz valaha is kerülhet olyan közel kutató, hogy életük egészét megfigyelhesse. Goodall vállalkozásának sikere bátorságának, kitartásának, állatszeretetének és tudományos igényességének köszönhető. A néhány év alatt már 10-20 fiatallal dolgozó kutatóközpont egyetlen csimpánzcsapat életét figyelte meg: táplálékszerzésüket, eszközhasználatukat, harcaikat, kölykeik "neveltetését". A világsikerű könyv, mellyel az írónő a Cambridge-i Egyetemen szerzett doktori fokozatot, nemcsak élvezetes olvasmány, eleven életkép, hanem tudományos értékében is egyedülálló.

Elizabeth Marshall Thomas - A ​kutya lelki élete
Mire ​vágynak a kutyák? A kérdés egyszerûnek tûnik, mégis kevesen tudják rá a választ. Számtalan könyv foglalkozik a kutyákkal, arról viszont nemigen esik szó, hogy mit csinálnának a kutyák, ha nem szólna bele az életükbe az ember. A szerzõ harminc éven át figyelte a különbözõ fajtákhoz és generációkhoz tartozó kutyái viselkedését, s szokásaik értelmezéséhez az emberi párhuzamok mellett segítségül hívta azokat a tapasztalatait, amelyeket a Baffin-szigeti farkasok tanulmányozása során szerzett. A nála élõ huskykból, mopszlikból és dingókból szervezõdött falka szigorú hierarchiát alakított ki, amelyben minden tagnak megvoltak a maga jogai és kötelességei. A cseppet sem unalmas kutyahétköznapokat mulatságos kalandok, veszélyes találkozások, meghökkentõ vállalkozások és megindító események tarkítják. Megismerkedhetünk Mishával, aki százhatvan négyzetmérföldes felségterületet jelölt ki magának igaz szerelmével, Mariával, aki örökbe fogadott egy magára hagyott kölyköt, és a kis Bingóval, aki szembeszállt szíve hölgyével, hogy megvédelmezze gazdái tulajdonát. De miért ölte meg az egyik szuka a vele egyszerre kölykezõ másik kutya csaknem mindegyik kicsinyét? Honnan tudta a falka, hogy az állatorvoshoz vitt társuk többé nem jön haza? Mit ír elõ a kutyaetikett a különbözõ helyzetekben? Egy nagyszabású kísérlet mûhelytitkaiba és eredményeibe nyerünk bepillantást, sorra föltárulnak elõttünk négylábú barátaink lelkivilágának titkai, s végül választ kapunk arra a kérdésre is, hogy mire vágynak a kutyák. A kutyatartók bizonyosan kedvet kapnak hasonló kísérletek lefolytatására, azok pedig, akiknek nincs kutyájuk, egészen másként néznek majd ezekre a kedves, szolgálatkész, de nem szolgalelkû, önálló személyiséggel rendelkezõ állatokra. E kutyalélektani remekmûbõl Amerikában egymillió példány fogyott el.

Csányi Vilmos - Bukfenc ​és Jeromos
Bukfenc ​és Jeromos könyve nemcsak két családi kutya életét mutatja be, hanem azt is, hogy hogyan lehet a kutyalélek rejtelmeit tudományos vizsgálatok tárgyává tenni. Azoknak szól, akik szeretnének a kutyaetológia világába bepillantani a tudományos könyvek szigorúsága és unalma nélkül. Az első kiadást sokan megszerették, azóta angolul is megjelent az Egyesült Államokban, és német nyelvre is fordítják. Az átdolgozott, második kiadás tartalmaz néhány olyan új, érdekes felfedezést is - például azt, hogy a kutyák szívesen és sikeresen képesek gazdájukat utánozni -, amelyet az ELTE Etológiai Tanszékének kutatói találtak az utóbbi években. Múlik az idő, Bukfenc hosszú és izgalmas kutyaélet után már sajnos nincsen velünk... (Csányi Vilmos)

Szinák János - Veress István - Ó, ​azok a csodálatos ebek!
A ​találkozás ember és kutya között - mintegy 15 ezer éve történt. Akkor "ajánlhatta" fel az őskutya kitűnő szimatát, vadászösztönét és hűségét az embernek. Megtalálta, kiugrasztotta a vadat gazdája számára, hozzászegődött némi koncért, őrizte a hajlékát, majd később nyáját. Barátság és szolgálat fűz össze bennünket ma is a hihetetlenül sokféle módon, sokféle feladatra kitenyésztett, kiképzett kutyával. Címképünkön is egy bernáthegyi indul kis rumoshordócskájával életet menteni az Alpok lavinával betemetett hágóin, mert a kutya ott van velünk hűségesen mindenütt. Erről olvashatunk sok érdekes történetet könyvünkben, amelyet közel száz színes és másfél száz fekete-fehér kép kísér.

Lányi György - Meglepő ​dolgok állatokról
Értjük-e ​az állatokat? Barangolás az ösztön körül Kiváltott mechanizmusok Rituális ceremóniák Az érzelem kulcsa A tanult magatartás Miről és hogyan tájékoztatják egymást az állatok? Harc és behódolás az állatvilágban A tisztogató szimbiózis Az idomítás és feltételes reflexek A majmok figyelemre méltó képességei Emlékképek különféle állatokról.

Bernard Werber - A ​hangyák
A ​rovar egy egészen más filozófia, más tér-idő, más dimenzió." Az ember az eget kémleli, és kérdéseire gyakran fentről várja a választ. Mi lenne, ha a szokásostól eltérően tekintetünket lefelé fordítanánk? Jonathan Wells örököl egy házat rovarkutató nagybátyjától, és a tilalom ellenére lemerészkedik a pincébe. Sejtelme sincs, milyen elképesztő titok vár rá odalent... A belokani vöröshangyabolyból tavaszi portyára induló expedíció tagjai rejtélyes körülmények között mind elpusztulnak. Új tömegpusztító fegyvert vetettek be a törpehangyák? Miben mesterkednek az úton-útfélen lesben álló sziklaszagú harcosok? És mi célt szolgál a hangyák körében drogüzérként elhíresült holyvabogár őrizetére bízott, rejtett éléskamra a Boly legalsó emeletén? A 327-es szárnyas hím nem nyugszik. Két hűséges társával elszánt nyomozásba kezd... A filozófiai mese, a tudományos-fantasztikus irodalom és a kalandregény elemeit mesterien ötvöző, merőben újszerű mű lélegzetelállítóan izgalmas cselekményszövéssel sodorja magával az olvasót e parányi lények lenyűgözően gazdag világába. Bernard Werber regényíró, tudományos újságíró sok éve barangol a hangyacivilizáció labirintusában, minden zegét-zugát, minden titkát ismeri. A hangyák egy trilógia első része, melyet A hangyák napja és A hangyák forradalma című részek követnek. Bernard Werber a világ egyik legolvasottabb kortárs francia írója, trilógiáját több mint 30 nyelvre fordították le és 6 millió példányban kelt el.

Csányi Vilmos - Íme, ​az ember
Csányi ​Vilmos tudományos pályafutásának legátfogóbb kötetében nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy megválaszolja a kérdést: mi teszi emberré az embert. Fajunkat a genetikai felépítése az állatvilághoz köti, a maga módján azonban mindegyik faj különleges, csak rá jellemző tulajdonságokkal rendelkezik. És mégis: a szabálykövetés és a nyelvhasználat, a tárgyakhoz való vonzódás jellemző embertulajdonság, ahogyan fajspecifikus jelleg az engedelmesség és az alávetettség készségének magas foka is - az utóbbi kettő épp úgy velünk született tulajdonság, mint a rangért folytatott küzdelem. A szerző a legfontosabb emberi vonásnak azonban a rendszerszervező és kultúraképző képességünket és tehetségünket tartja: a közösségek szervezését, a szövetségek kötését, a (hiedelem)rendszerek kidolgozását és azok átörökítését generációkról generációkra. A szemléletes példákkal illusztrált könyv sorra veszi az emberi evolúció legfontosabb állomásait - nem csupán a biológiai és pszichológiai, hanem a társadalmi és kulturális vonatkozásokat is közérthetően, de tudományos alapossággal bemutatva.

Lambrecht Kálmán - Az ​ősvilági élet
"A ​gotlandi időszak felső rétegeiben, az úgynevezett downtoni rétegekben hatalmas halfaunák kerültek napvilágra. Ezekről szólva meg kell emlékeznünk első úttörő kutatóikról, különösen mert legelső gyüjtőik nem szakértő őséletbúvárok, hanem egy derék thursói pékmester és egy skót kőmíves voltak."

Paul Raths - Az ​állatok téli álma
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Brian Hare - Vanessa Woods - Az ​okos kutya
A ​kutyák sokkal többre képesek, mint gondolnád. Brian Hare - kutyakutató, evolúciós antropológus, a Duke Kutyagondolkodási Központ alapítója, - és Vanessa Woods könyve a kutyák intelligenciájának, legokosabb háziállataink gondolatvilágának forradalmian új megközelítését mutatja be. Az utóbbi egy évtizedben többet tudtunk meg arról, hogyan is gondolkodnak a kutyák, mint azt megelőzően egy egész évszázad alatt. A kognitív tudományok területén elért áttörő eredmények, melyekben Hare is kulcsszerepet játszott, bizonyították, hogy a kutyák az állatok között egyedülálló, sajátos zsenialitással tartanak fenn jó viszonyt az emberekkel. Brian Hare lenyűgöző felfedezést tett: amikor a kutyák valamikor 40 000 évvel ezelőtt önmagukat háziasították, sokkal hasonlóbbá váltak az embergyerekekhez, mint őseik, a farkasok. A háziasulással egészen újfajta szociális intelligencia jelent meg a kutyákban. Ez a felfedezés megváltoztat mindent, amit a kutyákról, a kutyák idomításáról gondolunk ráadásul ez a forradalom már meg is kezdődött. Hare kutatásai során számtalan fajta kutyával dolgozott menhelyen élő kölyökkutyáktól kezdve az egzotikus, új-guineai éneklő kutyákig; saját gyerekkori kutyájától, Oreótól a legdivatosabb schnauzer-pudli keverékekig. Az okos kutya korunk legfontosabb, kutyákról szóló könyve annak a tudósnak a tollából, aki a forradalmasította kutatásukat.

Farkas Henrik - Élet ​a tengerben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Olaf Fritsche - Susanne Foitzik - Hangyák
Elképesztőek. ​Mindenhol ott vannak. Kertjeikben gombát gondoznak, és háziállatként levéltetveket tartanak. Komplex társadalomban, matriarchátusban élnek, és fejlett kommunikációs rendszerek segítségével szervezik meg akár milliós kolóniáik életét. Susanne Foitzik és Olaf Fritsche szórakoztatóan, közérthetően, de tudományos igényességgel kalauzolnak végig a hangyák világán: jól szervezett birodalmakon, amelyek mellett naponta haladunk el anélkül, hogy igazán belegondolnánk létezésük mikéntjébe. A hangyák teljesen idegen, időnként mégis meghökkentően ismerős világának feltárása során a szerzők bepillantást engednek a kutatók mindennapjaiba is a kolóniák laboratóriumba szállításától a hangyák agyának mikroszkópos tanulmányozásáig. Letehetetlen, akár egy jó sci-fi.

Elli H. Radinger - A ​farkasok bölcsessége
"Az ​egyik legokosabb, legempatikusabb könyv a természetről, melyet valaha olvastam - a következő életemben boldogan lennék farkas!" Peter Wohlleben A fák titkos élete szerzője Szeresd a családodat, gondoskodj azokról, akiket rád bíztak, soha ne add fel, és soha ne szűnj meg játszani - íme néhány dolog, amit a farkasoktól eltanulhatunk. Együttérzően törődnek öreg és sérült társaikkal, szeretetteljesen nevelgetik az utódaikat, és képesek mindenről megfeledkezve játszani. Gondolkodnak, terveznek, és intelligensen kommunikálnak egymással. Elli H. Radinger, népszerű német farkasszakértő izgalmas történeteket mesél róluk, amelyekben olyan értékek jutnak központi szerephez, mint a családközpontúság, a bizalom, a türelem, a vezetői képességek vagy a tudatos figyelem. A farkasok bölcsessége inspiráló könyv az erdeinkbe lassan visszatérő négylábúakról. Elli H. Radinger (1951) Németország legnevesebb farkasszakértője, 1990-ben megalapítja a Wolf Magazint, tudását könyvekben, workshopokon és előadásokon adja tovább. Ma Shira nevű kutyájával a hesseni Wetzlarban él, de az év nagy részét az amerikai Yellowstone Nemzeti Parkban tölti, ahol közelről figyeli a vadon élő farkasokat.

Arden Moore - Mit ​mond a kutyám?
Ebben ​a képes útmutatóban kutyánk minden testtartására, kifejezésére, hangjelzésére és tevékenységére magyarázatot kaphatunk. Kiderül belőle, hogy mit akar kifejezni, amikor hátralapítja a fülét, ismétlődően ugat, vagy a sarkunkat csipkedi. Megtudhatjuk, miért viselkedik vagy jelez a kutyánk egy bizonyos módon, és megtanulhatjuk, hogyan reagáljunk, hogy a lehető legjobb viselkedést és egészségi állapotot érjük el nála. Száz viselkedést mutat be a kiadvány, mindhez egy-egy fotó és magyarázat tartozik: a kutyánk miért tesz így, mit szeretne, és hogyan célszerű reagálnunk rá. Az állatorvos jegyzetei a betegségek okaira is rávilágítanak, a fajták felsorolása pedig megmutatja az egyes kutyafajták milyen viselkedésre hajlamosak leginkább.

Frans de Waal - Mama ​utolsó ölelése
"Magával ​ragadó és szívhez szóló könyv, tele együttérzéssel és az állatok életével kapcsolatos mély felismerésekkel." Yuval Noah Harari, a Sapiens - Az emberiség rövid története szerzője Frans de Waal holland főemlőskutató és etológus négy évtizede tanulmányozza az állatok viselkedését. Korábbi könyve, az Elég okosak vagyunk, hogy értsük, milyen okosak az állatok?, az állatok intelligenciájával foglalkozott, a Mama utolsó ölelése gazdag érzelmi életükről mesél lenyűgöző történeteket. A könyv a csimpánz mátriárka, Mama halálával kezdődik, aki szoros kapcsolatban állt Jan van Hooff biológussal. Amikor Mama már haldoklott, Van Hooff felkereste őt a ketrecében. Búcsújuk, melyet videóra vettek, felrobbantotta az internetet. Emberek milliói lehettek tanúi annak, ahogy Mama széles mosollyal üdvözli, majd megöleli a professzort. Nem az ember az egyetlen faj, érvel De Waal, amely képes szeretni, gyűlölni vagy szégyenkezni, örömet, undort vagy empátiát érez. A Mama utolsó ölelése segít felismernünk, milyen sokféle módon kapcsolódnak egymáshoz emberek és állatok, elolvasása után új szemmel tekintünk majd a környező világra. Frans de Waal (1948) holland származású amerikai főemlőskutató, etológus, az atlantai Emory Egyetem pszichológiai tanszékének professzora. Évtizedek óta vizsgálja a főemlősök társas viselkedését, konfliktusmegoldó, együttműködési és empatikus képességét, igazságérzetét. De Waalt 2007-ben a Time magazin a világ 100 legbefolyásosabb embere közé választotta.

Covers_609560
Ismerkedés ​a lovakkal Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Ismerkedés ​a lovakkal
A ​lovak különleges helyet foglalnak el az ember történetében. Ez a kapcsolat évezredek óta tart, mely során e csodálatos négylábúak sokféle módon bizonyították, hogy számíthatunk rájuk. Mit tudunk róluk? Hogyan közelítsünk hozzájuk? Saját lóval büszkélkedhetünk, rendszeresen vagy csak néha lovagolunk? Esetleg még sohasem láttunk testközelből lovat, mégis rajongunk értük? A lovak világa című könyvsorozat első kötete a ló fejlődését, jellemzőit, viselkedésével és tartásával kapcsolatos tudnivalókat foglalja össze. Az élvezetes írásokat, hasznos információkat kísérő, ritka és gyönyörű, mulatságos és felemelő pillanatokat megörökítő fotókat, színes ábrákat és magyarázó képsorokat felvonultató köteteket gyerekeknek és felnőtteknek is ajánljuk.

Kollekciók