Ajax-loader

'etológia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Niko Tinbergen - Az ​ösztönről
Niko ​Tinbergen 1973-ban harmadmagával etológiai kutatásaiért kapta meg a fiziológiai Nobel-díjat, ami jelezte, hogy a magatartás kutatása az élettani és pszichológiai kutatások körében egyre fontosabb szerepet kap. Az ösztönről című munkája nem új. Első ízben 1951-ben jelent meg, de 1969-ben - változatlanul, csak újabb előszóval - ismét kiadták. Minthogy aktualitása ma sem csökkent, indokolt, hogy a magyar olvasó közvetlenül hozzájuthasson. Ilyen rövid, alapos és a nem szakamber és a szakember számára egyaránt érthető és fontos alapmunkát e tárgykörben azóta sem írtak. S nagy érdeme, hogy a szerző elsősorban saját kutatásaira és tapasztalataira támaszkodik, ugyanakkor az olvasó sok más kutató munkáját és eredményeit is megismerheti. Az egyén magatartásának fejlődéséről és a magatartás evolúciójáról szól ez a könyv. S bár elsősorban zoológusok számára készült, érdeklődésre tarthat számot a pszichológusok körében, s egyben érdekes olvasmány azok számára, akik laikusként érdeklődnek az állatok magatartásának jegyei iránt. A szöveget kitűnő ábrák teszik szemléletessé.

Botta István - 88 ​színes oldal a hazai halakról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Robert Merle - Majomábécé
Egy ​etológus házaspár örökbe fogad egy csimpánzbébit, s úgy nevelik mint saját gyermeküket: cumiztatják, pelenkázzák, s ami a legfontosabb: megtanítják beszélni, pontosabban mondva, kommunikálni. Erre az eddigi kísérletek alapján, a süketnéma jelbeszéd látszik legalkalmasabbnak. Chloé, a bébi szépen halad, imádja a "szüleit", megtanul asztalnál enni, beilleszkedni a családba, úgy viselkedik mint egy csintalan gyerek. Tökéletes az idill, s a tudományos program is sikerrel kecsegtet: megvalósulni látszik az ember régi álma, hogy beszélgessen az állatokkal. Ám egy nap Chloé a tükör előtt állva rádöbben hogy "csúnya", más mint a családja. Mogorva lesz, szeszélyes, hatalmas testi erejével visszaélve rettegésben tartja a családot. A házaspárt egyre többen figyelmeztetik, hogy rossz vége lesz a kisérletnek, Chloét vissza kellene küldeni az állatkertbe, a program nem folytatható....

Roger Tabor - Macskák
Elgondolkodott ​már azon valaha, miért olyan a macskája, amilyen? Nincs másik olyan állat, amelyik annyira szélsőséges érzelmeket és egymásnak ellentmondó véleményeket képes kiváltani az emberből, mint a macska. Hol imádjuk, hol pedig haragszunk rá, mert míg az egyik pillanatban még bájos és szeretetre méltó kis szőrgombóc, addig a következő másodpercben már előtör belőle a könyörtelen vadász ősi ösztöne. Most a neves macskaszakértő elárulja, miért viselkednek a macskák úgy, ahogy viselkednek, és megtudhatjuk, miként érthetjük meg a macskát, és tekinthetjük áldásnak azt, ha egy vagy több cicával élünk együtt.

Desmond Morris - Állatlesen ​- Az állatok viselkedésének terepkalauza
Elgondolkozott ​már azon a nyájas olvasó, hogy miért csíkos a zebra? Tudja-e, hogy egy apró, élénk színű béka az Amazonas őserdeiben olyan mérget termel, amelyből egy gramm százezer ember elpusztításához lenne elegendő? Vagy azt, hogy milyen különleges fogpiszkálót használnak a Nílus aligátorai? Mindez megtudható Desmond Morris lebilincselő könyvéből, az Állatlesen azonban jóval több, mint holmi kuriózumgyűjtemény. Logikus és könnyen áttekinthető rendben bemutatja - és nagyszerű fényképekkel gazdagon illusztrálja - az állati viselkedésmódok és szokásrendszerek valamennyi fontos területét, a csoportalkotástól a védekezés, támadás, táplálkozás, szaporodás, ivadékgondozás, tisztálkodás különféle módjain át az alvásig. Gyakran félreértjük az állatokat. Azt hisszük például, hogy piszkosak. Holott még a disznó is fontos egészségügyi, sőt higiéniai okból hempereg a sárban. Mulatságosnak találjuk a madarak udvarlási szokásait. Pedig a szertelennek ható színpompa és a bohókásnak tetsző mozdulatok egytől egyig egy olyan kommunikációs rendszer elemei, amelynek jó működésétől függ a faj fennmaradása. Mindennek, amit az állatok tesznek, oka és értelme van, s ugyanígy a legbizarrabbnak látszó testalkatnak és színezetnek is. És az állatok türelmes és alapos megfigyelője meg is tudja fejteni ezt az értelmet, noha persze felderítendő rejtély is mindig marad bőven. Ettől olyan megunhatatlanul izgalmas az állatvilág tanulmányozása. Desmond Morrist, A Csupasz majom, a Testközelben és a Miért csinálja? szerzőjét aligha kell bemutatni a magyar olvasóknak. A kitűnő állatbúvár (hivatalos nevén: zoológus-etológus), a Londoni Állatkert kurátora és évtizedeken át egy kutatócsoport vezetője, a tudósoknak ahhoz a ritka fajtájához tartozik, amelyik nem restelli és - ami még fontosabb - képes is érthető és élvezetes formában megosztani ismereteit a tudományokban járatlan olvasókkal és televíziónézőkkel. Morris, mint a bevezetőben elmondja gyerekkoráben kezdte az állatok megfigyelését, majd a csimpánzok hosszas tanulmányozása során rájött, hogy az embereket ugyanúgy lehet tanulmányozni, mint a többi állatot. Így keletkezett a csupasz majom, majd a Testközelben. Most Morris végre rászánta magát, hogy megírja azt a könyvet, amelynek az előbbi kettő voltaképpen a folytatása, vagyis hogy népszerűen rendszerezze azokat az ismereteit, amelyeknek alapján utóbb vizsgálni kezdte az ember viselkedését és szokásait. Ez a tudós azonban nemcsak ismereteket közöl. Aki jól olvassa a könyvet, az megtanulhatja maga is megfigyelni az állatokat - mi több, tisztelni is őket.

Farley Mowat - Ne ​féljünk a farkastól!
... ​Míg az emberiség nagy része élvezettel csúfot űz a házassági eskünk ebből a mondatából: "És hogy őt el nem hagyom mindhalálig", a farkasoknál ez a köznapi valóság. A farkasok ezenfelül szigorúan monogámok is, habár én ezt nem tekintem okvetlenül bámulatra méltó jellemvonásnak... Vajon igaz-e, hogy Kanada északi, zord vidékén élő farkasok elvetemült gonosztevők?... Hogy évről évre egyre több embert falnak fel? Mert ez a hír járja róluk. Egy fiatal és lelkes biológus a helyszínre utazik, hogy kiderítse az igazságot. Hónapokat tölt egy öttagú farkascsalád tanyájának közvetlen közelében. Kutatásait igyekszik minden apró részletre kiterjeszteni, még attól sem riad vissza, hogy - amúgy farkasmód - napokon keresztül egérdiétán éljen. Közben egyre meghittebb viszonyba kerül a farkasokkal, s fantasztikusabbnál fantaszikusabb kalandokba keveredik.

Csányi Vilmos - Az ​állatok tanulása a természetben
A ​budapesti születésű Csányi Vilmos életéhez gyerekkorától kezdve szorosan hozzátartoztak az állatok. "Nagyon sokféle állatunk volt már gyerekkoromban is: kutyák, macskák, békák,halak, sőt még egy bagoly is. Édesapám a villamos-távvezérlésnél dolgozott és gyakran hazahozta a sérült állatokat, ezért volt egy ideig egy szelíd héjánk, és így került hozzánk a bagoly." Csányi az ELTE Természettudományi Karán, vegyész szakon folytatta tanulmányait. 1958-ban diplomázott, 1965-től kandidátus, 1971-től a biológiai tudományok doktora. Ő hozta létre az egyetemen a magatartás-genetikai laboratóriumot is. Etológiát, humánetológiát, magatartásgenetikát és evolúciós rendszerelméletet tanít.

Konrad Lorenz - Salamon ​király gyűrűje
"...ezeket ​az állathistóriákat bizony haragomban írtam le. Hogy mire haragudtam? Arra a rengeteg hihetetlenül rossz, csupa hazugság állattörténetre, amilyeneket manapság kínálgatnak minden könyvkereskedésben: arra a rengeteg firkászra, aki azt állítja, hogy állatokról mesél, noha nem is ismeri őket. Aki arról ír, hogy a méh kitátja a száját és ordít, vagy hogy a csukák harc közben torkon ragadják egymást - az bebizonyította, hogy halvány sejtelme sincs arról, milyen is az az állat, amelyet - mint állítja - tapasztalatból és szeretetből ábrázol... El sem tudjuk képzelni, hogy az efféle felelőtlenül megírt állathistóriák mennyi téveszmét terjeszthetnek az eleven érdeklődő ifjúság körében."

Csányi Vilmos - Ironikus ​etológia
„Az ​evolúció legképtelenebb, sületlen, hagymázos ötlete minden kétséget kizáróan az ember, becenevén a Homo sapiens. Öt-hatmillió éve a bioszféra üde színfolt lehetett a bolygón sokféle állattal és növénnyel, amelyek között persze szép számmal voltak mulatságosak, netán bolondosak is, mint azt példáim igazolták, de az ökológiai rendszer kiegyensúlyozott volt, és úgy tűnhetett, hogy megalapozott, tartós jövője sok százmillió évre biztosítva van. És ekkor a rendszer finom, olajozott kerekei közé por, homok, autóroncsok, kátrány, mindent feloldó savak és lúgos, enzimes mosópor került. Recsegés, ropogás, pattognak a fogaskerekek, égett fémszag, füst és korom. Mi történt? Egy csimpánzméretű, a fák ágai között kiegyensúlyozottan élő derék majom megőrült…”

Konrad Lorenz - Ember ​és kutya
A ​világhírű tudós – aki kitűnő humorú írónak bizonyul ebben a könyvében is - hosszú évek tapasztalatait írja meg nagyszerűen felépített kis kutyatörténeteiben. Mint etológus arra keres feleletet, mi az ami az emberi és állati magatartásformákat megkülönbözteti és ugyanakkor arra is – mi az ami összekapcsolja őket. Könyvében arról is ír röviden, hogyan alakult ki az ember és kutya évezredes kapcsolata, de sokkal inkább foglalkoztatja a kutya és gazdája mai helyes „együttélési” szabályainak sok kérdése. Tanácsai arra vonatkoznak ki milyen kutyát válasszon, milyen szoktatási módszereket tekinthetünk emberhez és állathoz méltónak, milyen tapasztalatai vannak az egyes kutyafajtákkal kapcsolatban. A sok kitűnő etológiai és természeti megfigyelés ellenére sem szakkönyvet tart a kezében az olvasó. Nagyszerűen felépített, szórakoztató, irodalmi igényeket is kielégítő olvasmány ez, melynek minden sorából az élőlények iránti szeretet, gyengédség és tisztelet árad. Egyszerű stílusa, árnyalt, sokszínű humora bizonyára éppúgy megragad majd mindenkit, mint ahogyan ez előző könyvénél, a Salamon király gyűrűjé-nél történt.

Széky Pál - Etológia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hovanyecz László - Csányi ​Vilmos
Az ​idő öröktől fogva létezik és folytonos. Minden benne játszódik le, egyenletesen halad, de mindig csak egyfelé: a jelentől a jövőbe. Mégis úgy érezzük, hogy néha kizökken, felgyorsul. Igen rövid idő alatt mérhetetlenül sok esemény történik, sokasodnak a felfedezések és találmányok, új irányzatok színesítik a tudomány és a művészet világát. Kik ezek az emberek, akik ezeket a csodákat művelik? Új sorozatunk azokat a magyar tudósokat, művészeket mutatja be, akiknek élete és munkássága nyomán úgy érezzük, hogy viszonylag rövid idő alatt nagy változásokat éltünk meg, valóban felgyorsult körülöttünk a világ. E könyv lapjait olvasva a természettudományok hőseként, de nem mitikus hőseként, hanem nagyon is hús vér emberként ismerjük meg Csányi Vilmos akadémikust, az etológia tudósát, aki szerény családi környezetből kiemelkedve, a maga erejéből lett nemzetközi hírű kutató.

Csányi Vilmos - Kis ​etológia I-III.
Egy ​kötetbe összegyűjtve és felújítva adjuk közre Csányi Vilmos Kis etológia című sorozatának köteteit, amelyek a nyolcvanas években oly nagy élményt jelentettek az olvasóknak. A Kis etológia alapkönyv, népszerűen, olvasmányos formában - az állatokról szóló rövid történetek, kisérleti beszámolók, tudományos magyarázatok segítségével - ismerteti meg az olvasókat az etológia alapfogalmaival. Bemutatja az állatok viselkedésformáit, gondolkodásmódját (beszélgető, problémamegoldó, modellező stb.) vadászati szokásait (ragadozók, csalogatók, csapdaállítók, fegyverhasználók stb.) és szerelmi életét.

Ismeretlen szerző - Új ​távlatok a pszichológiában
Brian ​M. Foss a londoni Pedagógiai Intézet pszichológia professzora „útikalauznak” nevezi ezt a könyvét, mely a tudományos lélektan területén folyó kutatások témáit, eredményeit, módszereit és perspektíváit ismerteti. Korunk kiváló pszichológusai írják le egy-egy rövid tanulmányban, hogy milyen alapvető kísérletekkel foglalkoznak, hogyan használják fel a modern tudományok legújabb módszereit arra, hogy az emberi viselkedést, a személyiség összetevőit, a tanulás, az érzékelés jobb feltételeit megismerjék. Az információelmélet, a pszicholingvisztika, a genetika, az agykutatás, az antropológia, a szociológia hatása követhető itt nyomon a pszichológia fejlődésében. Összefoglaló és egyben további tanulmányozásra is ösztönző kiadványunkat a pszichológusokon kívül a pszichológia iránt érdeklődő olvasók is haszonnal forgathatják.

Joy Adamson - A ​pettyes szfinx
Joy ​Adamson - akinek neve Elzáról, a kenyai nőstény oroszlánról szóló elragadó könyveiből jól ismert előttünk - most új és hasonlóan lebilincselő állattörténetet mond el. A történet középpontjában ezúttal egy gepárd, Pippa áll, akit egy Kenyából távozó család ajándékoz a szerzőnek, mivel megbízható otthont akarnak találni dédelgetett kedvencüknek. A szerző elhatározza, hogy ezt a nagy macskafélét visszaadja a szabad természetnek. E feladat megoldása azonban számos nehézséggel jár, mert mindeddig egyetlen szelídített gepárd sem volt hajlandó visszatérni a vadonba. Pippa új barátjának mérhetetlen türelemre, megértésre és kitartásra van szüksége önként vállalt munkájának sikeres végrehajtásához. A gepárd lassanként kezd távol maradni a tábortól, eleinte rövid, később hosszú időszakokra, bár közben élelemért visszajár oda, ha éppen nem tudott zsákmányt ejteni. Látogatásai alkalmával mindig szeretetre méltóan viselkedik. Végül egy vad gepárdban lel párjára. A kísérlet sikerült: Pippa független életet kezd élni. Ez azonban nem vezet a szerzővel való kapcsolata megszakadásához, és amikor első kölykei megszületnek, el is vezeti őt hozzájuk A vadon élete könyörtelen: három alkalommal összesen tizenegy kölyköt hoz világra, de csak három marad életben. Ezek körül is egyet lábsérülés ér, és csak gondos orvosi kezeléssel sikerül megmenteni. Nem kevésbé gyötrelmes azonban olyasvalakinek az élete sem, aki arra vállalkozik, hogy több éven keresztül egy vad gepárd családjával tartson kapcsolatot. Joy Adamson naponta hosszú utat tesz meg a gepárdokhoz, a sokszor térdig érő sárban. Helyzetét még nehezebbé teszik a szörnyű árvizek és a rémítő bozóttűz is. Gyakran a hőség óráiban, állandóan nehéz teherrel megrakodva járja keresztül-kasul a bozótost, ahol bármelyik pillanatban elefáncsorda rohanhat elő, vagy oroszlánok gömbölyű fülei bukkanhatnak elő a fűből. Emellett számtalan lelkiismereti kérdés is felmerül benne: meddig nyújthat segítséget, ha a gepárdok betegek vagy éhesek? Megteheti-e ezt egyáltalán anélkül, hogy megzavarná őket a vadon életéhez való alkalmazkodásukban? A három esztendő története, melynek folyamán Pippa és kölykei fejlődését kíséri nyomon, éppoly érdekfeszítő és éppannyira tudományos megfigyeléseken alapuló, mint Elzával való kapcsolatának leírása. Ezenkívül a szerző abban az egészen különleges helyzetben van, hogy beszámolhat a szeretetre méltó, kecses, de ugyanakkor titokzatos gepárd - a pettyes szfinx - és a nagyszerű Elza jellemében rejlő különbségekről is. A szerző teljes és különlegesen szép fényképanyaggal egészíti ki e történetet, amelyből tizenkét oldalnyi színes képet, és hatvannégy oldal fekete-fehér nyomású illusztrációt mellékeltünk. 1988-ban jelenik meg \"A pettyes szfinx\" folytatása, \"A pettyes szfinx nyomában\" a Gondolat Kiadónál.

Csányi Vilmos - Magatartásgenetika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Edward T. Hall - Rejtett ​dimenziók
Egy ​nálunk még kevéssé áttekinthető, érdekes tudományág, a proxémika a tárgya ennek az igen olvasmányos és egyben tanulságos kis könyvnek. A Hall által képviselt tudományos vizsgálati irány az élőlények s különösen az ember távolság- és tér-érzékelésével, a társaitól való távolságtartás - a proximitás - fiziológiai, pszichológiai, szociológiai és kulturális és főleg a művészetre gyakorolt következményeivel foglalkozik. A szerző - aki kiváló antropológus - eredeti, szórakoztató ismeretterjesztő írónak is bizonyult. Könyvünk témája tehát: a tér "rejtett" sajátosságainak érzékelése és ennek a jelentősége az egyes emberek, csoportok, kultúrák, kisebbségek életében. Az amerikai nagyvárosok és az európai népek, valamint a kelet-európai közösségek életformáinak szimpatikus szembeállításával számtalan érdekes, néha meghökkentően érzékletes példával bizonyítja a megapolisok elrettentő ridegségét. Mély humanizmus és kitűnő humor árad soraiból, amidőn az amerikai nagyvárosokba özönlő Puerto Ricó-iak, négerek "gettóiról", az arabok, a németek és franciák emberi érintkezési formáinak - percepciók különbözőségével magyarázott - furcsaságairól ír. Néhány észrevételén talán a mi városépítési terveink készítőinek is érdemes elgondolkodniok. Szalai Sándor professzor előszava - marxista szemléletünk szerint - "helyére teszi" az etológiai szemléletmód helyenként vitatható mértékű antropológiai alkalmazását.

Lányi György - Meglepő dolgok állatokról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lányi György - Meglepő ​dolgok állatokról
Értjük-e ​az állatokat? Barangolás az ösztön körül Kiváltott mechanizmusok Rituális ceremóniák Az érzelem kulcsa A tanult magatartás Miről és hogyan tájékoztatják egymást az állatok? Harc és behódolás az állatvilágban A tisztogató szimbiózis Az idomítás és feltételes reflexek A majmok figyelemre méltó képességei Emlékképek különféle állatokról.

Kis_etologia
Kis ​etológia Ismeretlen szerző
2

Ismeretlen szerző - Kis ​etológia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Robert Franklin Leslie - A ​medvék - és én
Egy ​fiatal aranyásó Kanadában, a végeláthatatlan erdőségekben, távol minden civilizációtól, aranyat mos a folyók hordalékából. Magányos élete közben három, néhány hónapos kis medveboccsal találkozik. A kis baribálok (amerikai feketemedvék) anyját egy vadász leterítette, s a magukra maradt kis állatok a fiatal aranyásóban vélték megtalálni védelmezőjüket, gondozójukat. A könyv tehát nem olyan medvebocsokról szól, amelyeket az ember vett magához, hanem olyan kis állatokról, amelyek maguk csatlakoztak az emberhez. A fiatal aranyásó csak egy nagy tál mézes kukoricakását tett az alá a fenyő alá, amelyre a bocsok felkapaszkodtak. Azok pedig ettől kezdve önszántukból csatlakoztak hozzá, hűséges kutyaként követték kunyhójába. A könyv további 14 fejezete a legfontosabb események köré csoportosítva meséli el a kis feketemedvék sorsának alakulását az elkövetkező két évben. A "pótmama" - Joy Adamsonhoz hasonlóan - tudatos tervszerűséggel úgy irányította életüket, hogy felnövekedvén képesek legyenek beilleszkedni természetes környezetükbe, az északi rengetegek életébe. És éppen ez adja meg a könyv varázsát, amely valóságos tárháza az állattani érdekességeknek. A három kis bocs felnevelésének történetéből megismerhetjük a magasabb rendű állatok viselkedését meghatározó öröklött, vele született és az egyedi élet folyamán elsajátított (megtanult) viselkedési sémák egymásba szövődésének jelentőségét - a feketemedve etológiáját az egyedfejlődés tükrében. A könyv stílusa könnyed, a szerző előadásmódja élvezetes olvasmánnyá varázsolja a tudományos tényadatokat.

Desmond Morris - Miért ​csinálja...? A macska
A ​híres angol etológus az elmúlt húszegynehány esztendő során ugyan főleg az emberfaj (a „csupasz majom”) viselkedésformáival foglalkozott, nem hanyagolja el azonban az állatvilágot sem. Miért csinája...? könyveinek sorozatában a kutya, a macska a ló legfeltűnőbb és az embert legjobban meggondolkodtató viselkedésformáit ismerteti és magyarázza, egyaránt ember- és állatközpontú szemlélettel, szellemesen és hitelesen. Könyvéből többek között megtudhatjuk, hogy miért dorombol a macska;hogy miért fröcsköli a kandúr vizeletét a kerítésre; hogy miért játszadozik el olykor a macska áldozatával, mielőtt megölné; hogy hogyan udvarolnak a macskák; hogy mire való a macska bajsza; hogy miért nevezik a bordélyházat „macskatanyának” – és még sok-sok érdekes, tanulságos, figyelemre méltó adalékot az embernek erről a simogatni való és ledér társáról, a macskáról.

Csányi Vilmos - A ​kutyák szőrös gyerekek
Bukfenc ​és Jeromos könyve nemcsak két családi kutya életét mutatja be, hanem azt is, hogy hogyan lehet a kutyalélek rejtelmeit tudományos vizsgálatok tárgyává tenni. Azoknak szól, akik szeretnének a kutyaetológia világába bepillantani a tudományos könyvek szigorúsága és unalma nélkül. Az első kiadást sokan megszerették, azóta angolul is megjelent az Egyesült Államokban, és német nyelvre is fordítják. Az átdolgozott, harmadik kiadás tartalmaz néhány olyan új, érdekes felfedezést is - például azt, hogy a kutyák szívesen és sikeresen képesek gazdájukat utánozni -, amelyet az ELTE Etológiai Tanszékének kutatói találtak az utóbbi években. Csányi Vilmos Budapesten született 1935-ban, biológus, író, az Akadémia rendes tagja, az ELTE Etológiai Tanszékének egyetemi tanára, a Magyar Etológiai Társaság tiszteletbeli elnöke, a Magyar Tudomány főszerkeszője. Etológiát, humánetológiát és evolúciós rendszerelméletet tanít. Kutatási területe az állati és emberi viselkedés valamint a biológiai és a kulturális evolúció kérdései. Az utóbbi öt évben szépirodalommal foglalkozik.

Bernard Werber - A ​hangyák
A ​rovar egy egészen más filozófia, más tér-idő, más dimenzió." Az ember az eget kémleli, és kérdéseire gyakran fentről várja a választ. Mi lenne, ha a szokásostól eltérően tekintetünket lefelé fordítanánk? Jonathan Wells örököl egy házat rovarkutató nagybátyjától, és a tilalom ellenére lemerészkedik a pincébe. Sejtelme sincs, milyen elképesztő titok vár rá odalent... A belokani vöröshangyabolyból tavaszi portyára induló expedíció tagjai rejtélyes körülmények között mind elpusztulnak. Új tömegpusztító fegyvert vetettek be a törpehangyák? Miben mesterkednek az úton-útfélen lesben álló sziklaszagú harcosok? És mi célt szolgál a hangyák körében drogüzérként elhíresült holyvabogár őrizetére bízott, rejtett éléskamra a Boly legalsó emeletén? A 327-es szárnyas hím nem nyugszik. Két hűséges társával elszánt nyomozásba kezd... A filozófiai mese, a tudományos-fantasztikus irodalom és a kalandregény elemeit mesterien ötvöző, merőben újszerű mű lélegzetelállítóan izgalmas cselekményszövéssel sodorja magával az olvasót e parányi lények lenyűgözően gazdag világába. Bernard Werber regényíró, tudományos újságíró sok éve barangol a hangyacivilizáció labirintusában, minden zegét-zugát, minden titkát ismeri. A hangyák egy trilógia első része, melyet A hangyák napja és A hangyák forradalma című részek követnek. Bernard Werber a világ egyik legolvasottabb kortárs francia írója, trilógiáját több mint 30 nyelvre fordították le és 6 millió példányban kelt el.

Konrad Lorenz - Az ​agresszió
Vak ​század vakbizonyossága, hogy tiszta lappal indulunk mindnyájan, rárójuk tapasztalatainkat, majd gyermekeinkre örökítjük. Sok egyéb közt ezt örökítette a századra Lamarck, Marx, ezt fejlesztette tovább Freud, Liszenko, Sztálin, Arthur Koestler és több más hitvalló. Hitvallásukhoz járó átkuk pedig legkiáltóbb gonoszságunkat, a rossz társaságban tanult agressziót sújtja. Konrad Lorenz 1963-ban napvilágot látott agresszió-könyvére az AMIT GONOSZNAK NEVEZNEK óvatos címet akasztotta. Lorenz tudós volt. Megfigyelő, nem hitvalló. De az oktalan állat lelkét, már a ma született bárányét agresszióval találta teleírva. Hitet ugyan az ő éles szeme sem talált benne egy mustármagra valót, de jóra való restséget sem. Inkább a szorgalmas tanulás vágyát, hogy vele született támadó kedvét zabolázza a maga rangrendjében, a maga hazájában. Mivel agressziójától csakis feleinek van tartanivalója. Holló csakis hollónak vájja ki a szemét. Nekünk pedig, lelkes, okos és mélyen hívő főemlősöknek elegünk lett a békeharc szertartásából, az osztályharcból csak Lorenz könyvének megjelenése óta, végül a szocalizmus építéséből is. Legújabban a piacgazdasági és aurópai szertartásokkal kapcsolatosan is támadtak kétségeink, nem szólva az állatvilágban fel nem fedezhető demokráciáról. Ideje talán, hogy a végre magyarul is forgatható, 32 éve világhírű könyv segítségével gondolljuk meg, miért sikertelenek az államilag kezesített bárányok.

Csányi Vilmos - Íme, ​az ember
Csányi ​Vilmos tudományos pályafutásának legátfogóbb kötetében nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy megválaszolja a kérdést: mi teszi emberré az embert. Fajunkat a genetikai felépítése az állatvilághoz köti, a maga módján azonban mindegyik faj különleges, csak rá jellemző tulajdonságokkal rendelkezik. És mégis: a szabálykövetés és a nyelvhasználat, a tárgyakhoz való vonzódás jellemző embertulajdonság, ahogyan fajspecifikus jelleg az engedelmesség és az alávetettség készségének magas foka is - az utóbbi kettő épp úgy velünk született tulajdonság, mint a rangért folytatott küzdelem. A szerző a legfontosabb emberi vonásnak azonban a rendszerszervező és kultúraképző képességünket és tehetségünket tartja: a közösségek szervezését, a szövetségek kötését, a (hiedelem)rendszerek kidolgozását és azok átörökítését generációkról generációkra. A szemléletes példákkal illusztrált könyv sorra veszi az emberi evolúció legfontosabb állomásait - nem csupán a biológiai és pszichológiai, hanem a társadalmi és kulturális vonatkozásokat is közérthetően, de tudományos alapossággal bemutatva.

Dian Fossey - Gorillák ​a ködben
Dian ​Fossey, amerikai etológusnő 13 évet töltött a kelet-afrikai Virunga-hegységben, hogy Földünk egyik legveszélyeztetettebb állatfaját, a ma már csak mindössze 240 lelket számláló hegyi gorillákat természetes élőhelyükön tanulmányozza. 3000 méter magasan, meredek, lejtős terepen, trópusi esőkkel és térdig érő sárral birkózva, orvvadászokkal és helyi "természetvédőkkel" folytatott örökös harcban, bizonytalan politikai viszonyok közepette dolgozott. E kemény fizikai és szellemi küzdelem árán sikerült a gorillák bizalmát megnyernie: ennek a lebilincselő kalandnak a krónikája ez a könyv. A gorillák egyéniségek, mindegyiknek külön sorsa van. Dian Fossey nagyszerű humorát dícsérik a kedvenceinek adott találó nevek: a könyvet olvasva Beethoven, Bartók, Ikarusz, Bert Bácsi, Vén Kecske és Digit személyes ismerőseinkké válnak. Gorilla és ember kapcsolatának talán legemlékezetesebb pillanata, amikor Digit kezét kinyújtva megérinti Dian Fosseyt. Egyedülálló tudományos értéke mellett a könyv lapjairól áradó emberség, humor, természetszeretet maradandó élménnyé teszi a hegyi gorillák remélhetően nem utolsó példányainak történetét. Dian Fossey 1985-ben, Afrikában tragikus körülmények között halt meg, valószínűleg orvvadászok áldozata lett. Életéről film is készült.

Paul Raths - Az ​állatok téli álma
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Majer József - Hogyan ​viselkednek az állatok
Csaknem ​mindenki szívesen figyeli az állatok magatartását, viselkedését, érdeklődéssel nézi az állatok életéről készült kisfilmeket; szívesen olvas, egészíti ki ismereteit, keresi a jelenség okát. Könyvünk ehhez nyújt segítséget. A kiadvány - mint az alcíme is mutatja – „Betekintés az etológiába.” A biológia új, gyorsan fejlődő területe az etológia, az állatok viselkedésével, magatartásával foglalkozó tudományág. Az állatok magatartásformái, alkalmazkodási képessége, tanulása a biológia egyik legérdekesebb területe. Sok külföldi és hazai kutató vizsgálja az állatok magatartását, keresi viselkedésük okait, a kutatások eredményeként igyekszik közelebb jutni az emberi magatartás, tanulás biológiájának megértéséhez. E könyv - dr. Mayer József munkája - könnyed stílusban, mégis tömören, érdekes példákon, megfigyeléseken keresztül, gazdag illusztrációs anyag segítségével mutatja be az etológia fejlődését kialakulásától a legújabb eredményekig. Összefoglalja az állati magatartásformákat, tárgyalja azok öröklődését és törzsfejlődését. Az etológia legfontosabb fogalmai a gimnáziumi tananyagba is bekerültek. Az érdeklődő tanulók, tanárjelöltek bővíthetik ismereteiket, segítséget nyújt a biológiát tanító tanároknak, de érdekes olvasmány mindenki számára.

Brian Hare - Vanessa Woods - Az ​okos kutya
A ​kutyák sokkal többre képesek, mint gondolnád. Brian Hare - kutyakutató, evolúciós antropológus, a Duke Kutyagondolkodási Központ alapítója, - és Vanessa Woods könyve a kutyák intelligenciájának, legokosabb háziállataink gondolatvilágának forradalmian új megközelítését mutatja be. Az utóbbi egy évtizedben többet tudtunk meg arról, hogyan is gondolkodnak a kutyák, mint azt megelőzően egy egész évszázad alatt. A kognitív tudományok területén elért áttörő eredmények, melyekben Hare is kulcsszerepet játszott, bizonyították, hogy a kutyák az állatok között egyedülálló, sajátos zsenialitással tartanak fenn jó viszonyt az emberekkel. Brian Hare lenyűgöző felfedezést tett: amikor a kutyák valamikor 40 000 évvel ezelőtt önmagukat háziasították, sokkal hasonlóbbá váltak az embergyerekekhez, mint őseik, a farkasok. A háziasulással egészen újfajta szociális intelligencia jelent meg a kutyákban. Ez a felfedezés megváltoztat mindent, amit a kutyákról, a kutyák idomításáról gondolunk ráadásul ez a forradalom már meg is kezdődött. Hare kutatásai során számtalan fajta kutyával dolgozott menhelyen élő kölyökkutyáktól kezdve az egzotikus, új-guineai éneklő kutyákig; saját gyerekkori kutyájától, Oreótól a legdivatosabb schnauzer-pudli keverékekig. Az okos kutya korunk legfontosabb, kutyákról szóló könyve annak a tudósnak a tollából, aki a forradalmasította kutatásukat.

Farkas Henrik - Élet ​a tengerben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Arden Moore - Mit ​mond a kutyám?
Ebben ​a képes útmutatóban kutyánk minden testtartására, kifejezésére, hangjelzésére és tevékenységére magyarázatot kaphatunk. Kiderül belőle, hogy mit akar kifejezni, amikor hátralapítja a fülét, ismétlődően ugat, vagy a sarkunkat csipkedi. Megtudhatjuk, miért viselkedik vagy jelez a kutyánk egy bizonyos módon, és megtanulhatjuk, hogyan reagáljunk, hogy a lehető legjobb viselkedést és egészségi állapotot érjük el nála. Száz viselkedést mutat be a kiadvány, mindhez egy-egy fotó és magyarázat tartozik: a kutyánk miért tesz így, mit szeretne, és hogyan célszerű reagálnunk rá. Az állatorvos jegyzetei a betegségek okaira is rávilágítanak, a fajták felsorolása pedig megmutatja az egyes kutyafajták milyen viselkedésre hajlamosak leginkább.

Kollekciók