Ajax-loader

'afroamerikai' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Octavia E. Butler - Átváltozás
_"Butler ​életteli prózája olyan nagyságokat idéz meg, mint Kate Wilhelm és Ursula K. Le Guin."_ Kirkus Reviews Lilith életet ad egy látszatra normális fiúnak, akit Akinnak nevez el. Akinnak öt szülője van: egy férfi és egy nő, egy hímnemű és egy nőnemű oankáli, valamint egy nemtelen óloj. Az oankálik és az ólojok annak az idegen fajnak a tagjai, akik megmentették az emberiséget a nukleáris holokauszt idején, ám ezért cserébe beolvasztották a génállományukat az övékbe. Ennek drasztikus hatásaként megjelentek az új, genetikailag módosított emberek, akik tökéletes harmóniában élnek az idegenekkel, míg az ellenállók tőlük szeparáltan, különböző falvakban és kisebb városokban próbálnak cserekereskedelemmel és fosztogatással boldogulni. Szaporodni nem tudnak, mivel az oankálik sterilizálták és megfosztották őket attól a „genetikai hibától”, amely majdnem a teljes kipusztulásukat okozta. Végső kétségbeesésükben ezért nehéz lépésre szánják el magukat. Egy nap néhány lázadó elrabolja a még gyermek Akint, akire fajtájától elszakadva borzasztó sors vár. De ahogy Akin egyre több időt tölt el a régi emberekkel, mind jobban megkedveli őket. Annyira, hogy ennek végül beláthatatlan következményei lesznek. Octavia E. Butler _Hajnal_ című klasszikusának folytatásában még komolyabb filozófiai kérdéseket tesz fel az olvasónak. Mi teszi az embert emberré? Miért viselkedünk úgy, ahogy? Miért félünk a változástól? Az _Átváltozás_ egyszerre lenyűgöző hard sci-fi és könyörtelen szembenézés legbelső félelmeinkkel – az üzenete pedig talán még az 1988-as eredeti megjelenésekor sem volt olyan erőteljes és aktuális, mint napjainkban.

Octavia E. Butler - Hajnal
_"Butler ​víziói különös és hipnotikus, torz elváltozásai a saját, gondokkal teli világunknak."_ - LA Style Lilith ismeretlen helyen ébred fel. Hamar megtudja, hogy az oankáli nevű idegen faj űrhajóján tért magához, ahol több száz évig tartották mélyalvásban. Találkozik a földönkívüli lényekkel is, akik megosztják vele a tudásukat: a nukleáris holokauszt idején vették fel a kapcsolatot a kipusztulásra ítéltetett emberiséggel, megmentették, akit lehetett, majd az évszázadok alatt meggyógyították a Földet. Kifejlesztették a rák ellenszerét is, és olyan genetikai módosításokat végeztek az embereken, melyek eredményeként nemcsak, hogy nem lesznek betegek többé, de a mentális és fizikai képességeik is egyaránt javultak. Az oankálik úgy érzik, eljött az idő, hogy felébresszék az embereket, és visszavezessék őket a Földre. Lilith az egyik első ébredő, az ő feladata lesz egységet kovácsolni a többiekből, és megkezdeni a visszatérést. De ahogy a nő idővel megismeri az oankálikat és a kultúrájukat, rádöbben, hogy az idegenek nagy árat kérnek a segítségükért cserébe. Talán akkorát, hogy az embereknek nem is kellene elfogadniuk. Octavia E. Butler 1987-es sci-fijének megjelenése komoly hiánypótlás a magyar könyvkiadásban. A _Hajnal_ mélyen elgondolkodtató regény az embernek az ismeretlenhez való viszonyáról, a hatása ráadásul a mai napig érződik a popkultúrában, elég csak az _Érkezés_ című filmre gondolni, de szintén tökéletes olvasmány Ursula K. Le Guin és Naomi Alderman rajongóinak.

Jesmyn Ward - Hallgasd ​a holtak énekét!
Jesmyn ​Ward az első női szerző, aki kétszer is elnyerte az Amerikai Nemzeti Könyvdíjat (National Book Award); ezért a regényéért kapta meg másodszor. A könyvet ugyanakkor 2017 legjobbjának nevezte a Time, és hónapokig szerepelt a The New York Times sikerlistáján is - számtalan egyéb díj és elismerés mellett. A Hallgasd a holtak énekét! nagyszabású családtörténet, az amerikai útiregény archetipikus hagyományainak, a kísértethistóriáknak és a katasztrófaregényeknek lenyűgöző, zavarbaejtő és sehová sem besorolható elegye, egy modern remekmű. A tizenhárom éves Jojo igyekszik megérteni, mit jelent férfivá válni. A családjában van kitől és van miből tanulnia: ott van feketebőrű nagyapja, Pop, vagy fehérbőrű nagyapja, aki viszont egyáltalán nem fogadja el a fiút. És az apja, aki mostanában szabadul a börtönből... Amikor kiengedik, Jojo kábítószerfüggő anyjával odautazik. Találkozik egy másik tizenhárom éves kissráccal, egy halott fegyenc szellemével, aki magában hordozza az amerikai dél történelmének örökségét. Fontos dolgokat tanít meg Jojónak apákról és fiaikról, az erőszakról és a szeretetről.

Nicola Yoon - Minden, ​minden
Nagyon ​ritka, de nagyon híres betegségben szenvedek. Gyakorlatilag az egész világra allergiás vagyok. Sosem lépek ki a házból. Már tizenhét éve. Csak anyu és az ápolónőm, Carla van itt velem. Aztán egy napon egy költöztető cég teherautója áll meg a szomszéd ház előtt. Kinézek az ablakomon, és akkor meglátom őt. Magas, vékony, és csak feketét visel - fekete a pólója, a nadrágja, az edzőcipője, sőt még a kötött sapkája is, ami alól egyáltalán nem lóg ki a haja. Észreveszi, hogy őt figyelem, és megakad rajtam a tekintete. Csak nézzük egymást. Olly a neve. Lehet, hogy nem lehet megjósolni a jövőt, de azért ezt-azt mégis meg lehet. Például nagyjából biztos vagyok benne, hogy bele fogok szeretni Ollyba. És szinte biztos, hogy annak katasztrófa lesz a vége. Nicola Yoon Jamaicán és Brooklynban, Long Islanden nőtt fel. Jelenleg Los Angelesben, Kaliforniában él a férjével, a kötet illusztrátorával, és a lányával, akiket őrülten szeret. A Minden, minden az első regénye. David Yoon író és designer. Feleségével, Nicola Yoonnal Los Angelesben, Kaliforniában él. Történetekről beszélgetnek, és felolvasnak hároméves lányuknak, Pennynek. David illusztrálta a Minden, mindent.

Margaret Mitchell - Elfújta ​a szél
Tizenhét ​inch, azaz negyvenhárom centi, úgy is mondhatnánk, szűk két arasz - ekkora Scarlett O'Hara dereka, és erre nagyon büszke. A gazdag, déli földbirtokos lánya minden ujjára kap udvarlót, de neki csak egy kell: Ashley Wilkes. A férfi azonban mást vesz feleségül. Scarlett bosszúból férjhez megy, éppen azon a napon, amikor kitör az amerikai polgárháború. Az elkényeztetett, magabiztos tizenhat évesből nagyon gyorsan felnőtt lesz a háború szörnyűségei között. Egyet akar csak: megtartani a családi birtokot, amiért akár az ördöggel is szövetkezne. Három férj, három gyerek, a beteljesületlen szerelem - a könyv végén, tizenkét évvel később, Scarlett felelősségteljes nő, aki kezdi érteni az életet. Margaret Mitchell egyetlen regénye 1936-ban jelent meg, és óriási sikert aratott. Azonnal megfilmesítették a kor szupersztárjaival, és Scarlettet a legtöbben azóta is a gyönyörű Vivien Leigh alakjában képzelik el. Pedig "nem volt szépség", de ezt a férfiak nem tudták megítélni, , "annyira elbűvölte őket". Érdemes tehát elolvasni a regényt akkor is, ha a filmet - talán többször is - láttuk már: az alakok összetettebbek és elevenebbek - nemcsak Scarlett, hanem Ashley Wilkes és az ördögi Rhett Butler is... Készült a regényből több musical is, sőt Magyarországon Dvořák zenéjére hatalmas sikerű balett. S mindeközben a könyvet minden új generáció felfedezi magának. Amerikában a Biblia után a legnépszerűbb mű, harmincmillió példányban kelt el. Magyarra már 1937-ben lefordították, azóta olvashatjuk - és olvassuk is.

Michelle Obama - Így ​lettem
Az ​Egyesült Államok egykori first ladyjének személyes, átütő erejű és inspiráló önéletrajza Michelle Obama, jelentős ügyekkel fémjelzett és eredményes eddigi élete során korunk egyik ikonikus és lenyűgöző alakjává vált. Az Amerikai Egyesült Államok első afroamerikai first ladyjének nagy szerepe volt abban, hogy a Fehér Házban soha nem látott nyitottság és elfogadó közeg alakuljon ki. Ráadásul a nők erőteljes támogatójává vált szerte a világon. A családok egészségesebb és aktívabb életének szószólójaként hatalmas változásokat köszönhetünk neki. A férje mellett állt, miközben Barack Obama az ország történetének néhány leggyötrelmesebb pillanatában helytállt elnökként. Közben megtanított nekünk egy-két tánclépést, nagyot alakított a Carpool Karaokéban, és két lányát a könyörtelen rivaldafény ellenére józan szemlélettel nevelte. Mélyről jövő vallomásokban és magukkal ragadó történetekben bővelkedő önéletrajzi könyvében Michelle Obama bepillantást enged élete kulcsfontosságú pillanataiba – a Chicago déli részén töltött gyerekkorától vezetői pozícióba kerüléséig. Beszámol többek között arról is, hogyan sikerült egyensúlyt teremtenie karrierje és az anyaszerep között, és hogy milyen volt az élete a Fehér Házban. Kíméletlen őszinteséggel és szellemes éleslátással ír az élet minden területén megélt győzelmeiről és kudarcairól, egész történetét elénk tárja – saját szavaival és saját szemszögéből. A Becoming lapjain szeretetteljes, bölcs, de kendőzetlen szókimondásának köszönhetően egy mélyen érző, kiváló teljesítményeivel a várakozásokat folyton felülmúló nő története bontakozik ki előttünk, aki épp ezért másokat is arra ösztönöz majd, hogy azzá váljanak, akivé szeretnének.

Toni Morrison - A ​Paradicsom
A ​XIX. század végén százötvennyolc felszabadított rabszolga elindult nyugatra Mississippiből és Louisianából, hogy otthont találjon magának. De mert a bőrük színe túlságosan sötét volt, a feketék egyik újonnan épülő városban sem fogadták be őket. Oklahomában telepedtek le végül, és létrehozták előbb Havent, majd Rubyt, ahol még az 1970-es évek közepén is paradicsomi állapotok uralkodtak. A város önellátó, senki sem éhezik, mert háromszázhatvanra gyarapodott lakosa feltétel nélkül és nagylelkűen segíti egymást. Nincs börtön és nincs rendőrség, az eltévelyedőket maga a közösség tartja kordában. De minden hiába a 60-as évek lázadó hangulata már Rubyt is megérinti, a fiatalok megkérdőjelezik apáik fojtogató fanatizmusát és anakronisztikus világnézetét. A regény főszereplője a kisváros maga, alapításától egy megrázó lincselésig tartó története az emberi természetről, a fekete amerikaiak hányatott sorsáról mesél. Morrison 1993-ban irodalmi Nobel-díjat kapott, azóta írta legjobb művének tartott regényét, A Paradicsom-ot.

Alice Walker - Kedves ​Jóisten
A ​fehér déli irodalom kulcsalakja az elpusztíthatatlan és önpusztító, metszően józan és rögeszmés, istenváró és istenkáromló, könyörületes és kegyetlen ember - gondoljunk Flannery O'Connor egyszerű georgiai hőseire, akik szenvedélyes vággyal keresik a lelki kapaszkodót, vagy Carson McCullert, Kathrine Anne Porter és Eudora Welty magányosaira, a szeretet-szerelmet szomjúhozókra, az önámítókra és a magukat kifejezni nem tudókra. Nem véletlenül ők a színes bőrű Alice Walker fehér példaképei. Walker 1944-ben, a georgiai Eatontonban született, nyolcgyerekes szegény családban. Mint ízig-vérig déli író, érzi, tudja, hogy a déli ember nem véletlenül olyan, amilyennek az irodalom ábrázolja. Nála azonban a déli típus a feketeközösség világában jelenik meg - s többnyire asszony. "Csak nézd meg magad - vágja a Kedves Jóisten hősnőjének fejéhez a férje. - Nigger vagy, szegény vagy, csúnya vagy, nő vagy. Az istenbe, egy nagy nulla vagy." És Celie, akinek fejlődését tizennégy esztendős korától egy emberöltőn át kísérjük figyelemmel, s aki hosszú-hosszú éveken át csak Istenhez írhatta leveleit, a maga embersége és két szeretett asszony segítsége révén mégis megáll a lábán, és szembefordul a sokszoros átokkal: "Lehetek szegény, lehetek nigger, lehetek csúnya, és meglehet, hogy főzni se tudok... De itt vagyok." Keresetlen egyszerűségében felemelő, mozgósító mű Alice Walker regénye, amelyből Steven Spielberg készített nagy sikerű filmet.

1269121
elérhető
33

Roberto Bolaño - 2666
Roberto ​Bolaño generációjának legbámulatosabb spanyol nyelvű regényírója., vallotta sokakkal egyetértésben Susan Sontag. A 2666 pedig a chilei szerző vitathatatlan mesterműve, amely a korai halála utáni évben, 2004-ben jelent meg, és máig a 21. századi világirodalom talán legnagyobb hatású regénye. Az öt könyvből álló mű minden része külön kaland, melyek egy meghatározott hely, a mexikói-amerikai határhoz közel fekvő, kitalált város, Santa Teresa felé vezetnek. Ide tart a négy elvakult irodalmár egy francia, egy spanyol, egy olasz és egy angol a rejtőzködő német írózseni, Benno von Archimboldi nyomában, miközben kusza szerelmi hálóba bonyolódnak. Itt él a második könyv chilei származású irodalomprofesszora, Amalfitano, akit a felesége egy tébolydába zárt költő miatt hagy el, és akinek egyetlen lánya életkorát tekintve a soron következő gyilkosságok egyik potenciális áldozata. A harmadik könyvben egy afroamerikai újságíró érkezik Santa Teresába, hogy egy bokszmérkőzésről közvetítsen, ám végül sokkal izgalmasabb téma, a rejtélyes elkövető után ered. A negyedik könyv a bűnesetek könyve. A város szeméttelepein egyre-másra kerülnek elő a női holttestek: sokuk épp csak kamasz, és szinte mindegyiküket kegyetlenül megkínozták. Legvégül a regényfolyam visszakanyarodik a titokzatos német író, Archimboldi élettörténetére, amely hová máshová is vezetne, mint a drog, a korrupció és erőszak eme valószerűtlenül valóságos poklába.

Michael Jackson - Holdséta ​- Moonwalk
Több ​mint húsz éve volt már a pályán Michael Jackson, amikor megírta önéletrajzi könyvét, a Holdsétá-t, melyben nemcsak a karrierjéről, lemezekről, koncertekről, zenésztársakról, hanem féltve őrzött magánéletéről, vívódásairól, vágyairól, titkos gondolatairól is beszélt. Ekkor már megasztár volt, akinek különleges hangja, mozgása, temperamentuma és titokzatos személyisége világszerte megigézte a közönséget. Lemezei rakétasebességgel törtek a sikerlisták élére, miközben róla magáról a legkülönösebb hírek keringtek. Michael Jackson ekkor határozta el, hogy könyvet ír az életéről. Felidézi gyerekkorának emlékeit, vagy inkább azt, ahogy gyerekkor nélkül kellett felnőnie. Michael és fivérei mindennap gyakoroltak, próbáltak, amatőr versenyeken vettek részt, s közben chicagói sztriptízbárokban dolgoztak, hogy előteremtsék a szakmai fejlődéshez elengedhetetlen utazásokra, kosztümökre, hangszerekre valót. Hamarosan felkarolta őket a szupersztárgyár, a nevezetes Motown s a Jackson Five több mint kétszázmillió albumot adott el úgy, hogy a tehetséges gyerekek minden lépését lesték, koreografálták, s még azt is szigorúan meghatározták, hogy mit kell mondaniuk az újságíróknak. Michael Jackson lefegyverző őszinteséggel meséli el, mennyit küszködött, hogy a gyereksztárságból kinőve kivívja művészi önállóságát. Kezdetben fanatikusan követte mestereit, mindenekelőtt James Brownt, arra törekedett, hogy éppolyan nagy, majd pedig a legnagyobb legyen, és énekesként és táncosként mindig tökéletes produkcióval álljon a közönség elé. Tehetsége, energiája, szívós munkája és elhivatottsága révén a könnyűzene világának legnagyobb sztárja, a show business élő legendája lett, aki pályafutása csúcsán megalkotta azt az albumot a Thriller-t , amely minden eladási rekordot megdöntött a zeneipar történetében. A Holdsétá-ban Michael Jackson mesél a barátairól: Berry Gordyról (a Motown vezetőjéről), Quincy Jonesról, Paul McCartneyról, Fred Astaire-ről, Marlon Brandóról, Katharine Hepburnről, és persze Diana Rossról, akit, mint mondja, örökre szeret. Mesél első szerelméről, gátlásairól és plasztikai műtéteiről is és visszautasítja a magánéletéről keringő rágalmakat. Most, a Pop Királyának halála után megrendítő olvasmány ez a húsz évvel ezelőtt írt könyv, melyben egy nagy terveket és álmokat dédelgető fiatalember vall önmagáról egy olyan ember, aki saját tüneményes tehetségével éppúgy tisztában van, mint a dicsőség keserves visszájával, ami fájdalmas elszigeteltség és boldogtalanság forrása lehet, és amivel nagyon kevesen tudnak megbirkózni. A Holdséta felejthetetlen utazás az énekes-táncos zseni szívében-lelkében: AZ EGYETLEN KÖNYV, MELYBEN MAGA MICHAEL JACKSON SZÓL HOZZÁNK, ÉS SAJÁT SZAVAIVAL MESÉL AZ ÉLETÉRŐL.

Tina Turner - Kurt Loder - Én, ​Tina - Életem regénye
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sinclair Lewis - Királyi ​vér
Sinclair ​Lewis utolsó nagy regénye. Neil Kingsblood, az átlag-amerikai kispolgár a második világháború befejezésekor visszatér szülővárosába. Apja közli vele a családi hagyományt, amely szerint állítólag királyi vérből származnak. Neil utánanyomoz, és nem angol királyok, hanem néger ősök kerülnek napvilágra. A megdöbbent fiú megismerkedik a négerek életével, problémáival, és elébe tárul az amerikai néger-ellenes politika igazságtalan, jogtalan, kegyetlen és buta rendszere. Elhatározza, hoy felfedi néger származását. Rokonai és barátai elhagyják, kirúgják állásából, ki akarják kergetni lakásából, lincshangulatot szítanak ellene és a végén letartóztatják. De mégsem győzték le: felesége és új barátai kitartanak mellette, és megtalálta azt az eszmét - a faji elnyomás elleni harcot - mely tartalmat ad életének.

Colson Whitehead - A ​föld alatti vasút
Cora ​rabszolga egy georgiai ültetvényen, élete maga a pokol – a környezetében talán senki sem szenved annyira, mint ő. Anyja magára hagyta, barátai sincsenek, hiszen a rabszolgákat nem csupán az ültetvényesek sanyargatják, ők maguk is gyötrik társaikat, kegyetlenül, brutálisan. Cora úgy látja, nincs más lehetősége, mint a szökés. Amikor először hall a föld alatti vasútról, a rabszolgákat északra menekítő titkos szervezetről, elhatározza, bármi történjék is, útnak indul. Nem is sejti, milyen hosszú és gyötrelmes út vár rá… Colson Whitehead fordulatos, megindító regénye, _A föld alatti vasút (The Underground Railroad)_ az 1800-as évek Amerikájába repíti az olvasót, ahol rabszolgatartók és abolicionisták feszülnek egymásnak, s ahol a szökött rabszolgák és segítőik büntetése kínhalál. A kötet az elmúlt év talán legnagyobb irodalmi szenzációja és egyik leghangosabb könyvsikere. A hírek szerint az Oscar-díjas _Holdfény_ című film rendezője, Barry Jenkins készül sorozatot forgatni.

Octavia E. Butler - Hibridek
_"Ha ​még nem olvastál Butlertől semmit, akkor el sem tudod képzelni, milyen lehetőségek rejlenek a sci-fiben."_ Fantasy & Science Fiction Az emberek és az oankálik azóta párosodnak egymással, hogy az idegen faj megmentette a nukleáris háború utolsó túlélőit. Az idegenek célja, hogy a hímek és nőstények mellett létező, harmadik nemű társaik, az ólojok – akik az alakváltás, gyógyítás és génmanipuláció képességével rendelkeznek – addig kísérletezzenek az emberi DNS-en, míg létre nem hoznak egy olyan hibridet, ami képes életben maradni a világűr legkegyetlenebb feltételei közt is. Jodahs egy különleges óloj: ő az első földönkívüli, akit emberi anya szült meg. Ahogy felnő és a teste érettségi szakaszba lép, úgy fedezi fel különleges képességeit. Jodahs azonban a származása miatt idegennek számít az idegenek között is, és ha nem tanulja meg kontrollálni a félelmét, valamint nem veszi sikerrel a metamorfózisokkal járó kihívásokat, akkor nem a két faj megmentője, hanem végzete lesz. A Xenogenezis-trilógia befejező részében minden benne van, amiről a sci-fi műfaja szól; Octavia E. Butler a képzelet határait feszegetve, méltó módon fejezi be lebilincselő és végtelenül elgondolkodtató történetét.

Harper Lee - Ne ​bántsátok a feketerigót!
A ​Ne bántsátok a feketerigót! írónőjét feltételezhetően nem kis mértékben ihlették személyes élményei regénye megírásakor. Ezt nemcsak abból a tényből következtethetjük, hogy a regény cselekménye Alabama államban játszódik le, ahol a szerző maga is született, hanem más életrajzi adatokból is. Mint az eseményeket elbeszélő regénybeli leánykának, az írónőnek is ügyvéd volt az édesapja. Harper Lee gyermek- és ifjúkorát szülőföldjén töltötte, ahol valóban realitás mindaz, amit regényében ábrázol, és ez a valóság vérlázító. A regénybeli alabamai kisvárosban ugyanis feltűnésszámba megy az olyan megnyilvánulás, amely a négerek legelemibb jogainak elismerését célozza, különcnek számít az olyan ember, aki síkra mer szállni a színesbőrűek érdekei mellett. A regény egyik legnagyobb érdeme éppen abban van, hogy sikerül erős érzelmi hozzáállást kiváltania az emberi egyenjogúság megvalósítását célző eszme mellett. Harper Lee a középiskola elvégzése után jogtudományt tanul. Egy évig Oxfordban diákoskodik ösztöndíjasként, aztán Alabamában folytatja tovább tanulmányait. Mint az egyetem folyóiratának szerkesztője, itt kerül először kapcsolatba az irodalommal. Tanulmányai befejezése után New Yorkba költözik, de nem folytat ügyvédi gyakorlatot, hanem különböző szerkesztőségekben dolgozik, sőt egy időben tisztviselői munkát vállal egy légiforgalmi társaságnál. A Ne bántsátok a feketerigót! 1960-ban jelent meg, a következő évben Pulitzer-díjjal tüntették ki. A regényt számos nyelvre lefordították, s talán nem érdektelen az sem, hogy a belőle készült film is hatalmas sikert aratott.

Harriet Beecher Stowe - Tamás ​bátya kunyhója
"ViIágtörténeti ​cselekedet volt ez a könyv. Megmutatta az egész világnak Amerika szégyenét, a rabszolgaságot... Harriet Beecher Stowe könyve betöltötte hivatását. De csodálatos módon nem felejtették el azóta sem. Ma is százezrek olvassák szerte a világon, színdarabokat faragnak, mozidarabokat csinálnak belőle, és nincs nap, hogy sokan-sokan meg ne siratnák a nemes szívű, vallásos lelkű, öreg négert, Tamás bátyát. Úgy látszik, még mindig van mit tanulnunk ebből a könyvből. Rabszolgák nincsenek bár; de még mindig megesik, hogy különbséget teszünk ember és ember között, és nem tudjuk elképzelni, hogy ami nekünk s a magunk fajtájú embernek fáj, az éppen úgy fáj a másfajta embernek is. A Tamás bátya kunyhója még sokáig szükséges könyv lesz. Meg kell tanulnunk belőle, hogy mindnyájan egyformán Isten gyermekei vagyunk, szeretnünk és becsülnünk kell egymást!" - írta Benedek Marcell, aki külön a gyerekeknek fordította és dolgozta át ezt a világhíres művet.

Alice Walker - Bíborszín
Alice ​Walker 1982-ben megjelent Pulitzer-díjas, Steven Spielberg által 1987-ben megfilmesített levélregényének üzenete időn és téren átívelő. A túlélés legelemibb, örök érvényű szabályára tanítja meg az olvasót: soha ne add fel! A történet főhőse, az afroamerikai gettó patriarchális, szexista szabályainak fogságában vergődő Celie a kiúttalanságból kezdetben a spiritualitás világában próbál megnyugvást és feloldozást keresni. Az események sodrában azonban két szeretett nő hatására fokozatosan felismeri az egyház fehér férfiak által uralt álszent, képmutató világát. Ráébred, hogy az emberi lét értelmét nem kizárólag a túlvilágban, hanem esetleg a jelenben is érdemes megtalálni. Celine emberi, női, szexuális és kreatív öntudatra ébredése izgalmas és megrázó olvasmány. Walker klasszikusa biztos iránytűt ad mindazok kezébe, akik úgy érzik, hogy reménytelennek tűnő helyzetükből nem találják a kiutat. A mű 1987-ben Kedves Jóisten címen jelent meg az Európa Könyvkiadó gondozásában. "Ez a csodák könyve, durva nyelvezete és nehéz sorsú szereplői ellenére is. Tanúságtétel a szeretet ereje mellett. És amellett is, hogy mindannyiunknak ugyanolyan jogunk van az életre. Bármit is gondoljanak rólunk a többiek." Karafiáth Orsolya

Toni Morrison - Engedjétek ​hozzám
A ​kedves és a Könyörület Nobel-díjas szerzőjétől Az 1931-ben született Toni Morrison első regénye, a Nagyonkék 1970-ben jelent meg. 1988-ban A kedves című regénye, amely egy felszabadított fekete rabszolganő kálváriáját meséli el, Pulitzer-díjat nyert. 1993-ban neki ítélik az irodalmi Nobel-díjat azzal az indoklással, hogy "látnoki erejű és költői szépségű regényeiben az amerikai valóság egyik lényeges metszetét kelti életre". Sweetness szeretné szeretni gyermekét, Bride-ot, de nehezére esik az anyai szeretet. Bride, aki időközben csodás, ébenfekete, párducszépségű fiatal nővé serdült, szeretné szeretni barátját, Bookert, de elárulja a múltja, egy olyan pillanat, amely az anyai szeretet iránti csillapíthatatlan éhségéből fakadt. Booker nem lát el Bride szívéig, mivel ő is saját szeretettelen múltjának csapdájában vergődik. Vajon megtalálják-e a gyermekkori traumákból kivezető utat, az utat a fényre és a boldogságra? Toni Morrison kíméletlen és provokatív új regénye azt tárja fel, miféle sebeket ejthet a felnőtt a gyermeken, és hogy miként cipeljük tovább gyermekkori sérüléseinket generációról generációra.

18471850_10211026708358543_869146071_o
elérhető
0

Angela Davis - Életem
Ki ​ Angela Davis? Egyetemi tanár, filozófus, és forradalmár. És fontos hozzátenni, hogy színes bőrű amerikai állampolgár.Szülei mélyen alulról törtek fel, hatalmas akaraterővel megáldva küzdöttek azért, hogy képezzék magukat, tanulhassanak, és egy emberibb életet élhessenek. Édesapja történelemtanár, édesanyja tanítónő volt. Már kicsi gyermekként átélte nap mint nap a rasszizmus kegyetlen megnyilvánulását, és ez váltotta ki belőle a tiltakozást az igazságtalanságok, az elnyomás, a rasszizmus ellen. Hamar politizálni kezdett, és vállalta a börtönt is azért, hogy tegyen valamit az igazságtalanságok ellen, a saját népét - ahogyan ő nevezte őket - testvéreit felvilágosítsa, és segítse a fiatalokat jobb életszínvonalra emelni. Nyíltan kommunistának nevezte magát, pedig tudta, hogy ezzel nagy bajba sodorja nemcsak önmagát, de családját is. Tagja lett az Egyesült Államok Kommunista Pártjának. Amikor részt vett szerelme testvérének fegyveresen elkövetett börtönszabadítási kísérletében, el kellett hagynia az egyetemet. Ronald Reagan – akkor kaliforniai kormányzó – ezt mondta: „Ez a nő soha többé nem állhat katedrára Kaliforniában.” A szabadítási kísérletnek öt halottja volt. Angela Davis ezután bujkált. Az FBI által leginkább keresett tíz bűnöző egyike volt. Elfogása után tizenhat hónapot töltött előzetes letartóztatásban, majd bűnszövetségben elkövetett emberölés vádjával bíróság elé került. Állítólag tőle kapták a többiek a fegyvereket. E vád alól nem sikerült tökéletesen tisztáznia magát, de az esküdtszék a növekvő hazai és nemzetközi tiltakozó mozgalom hatására felmentette. Ezt követően sok országban megfordult azoknak a szervezeteknek a meghívására, amelyek a kiszabadításáért küzdöttek. Járt a Szovjetunióban és Magyarországon is. A baloldali értelmiség, a diákmozgalmak ifjúsága és a kommunista országok ünnepelték. A múlt század hatvanas éveinek egyik sztárja volt Ernesto Che Guevara, Daniel Cohn-Bendit, Joan Baez és Bob Dylan mellett. A szocialista béke megteremtése érdekében kifejtett tevékenységéért a Szovjetunió Nemzetközi Lenin-békedíjjal tüntette ki. 1980-ban az amerikai Kommunista Párt alelnökjelöltje volt. Később kilépett a Pártból. Visszatért a kaliforniai egyetemre és férjhez ment egy afroamerikai egyetemi tanárhoz. Ma a Kaliforniai Egyetem Santa Cruz-i részlegében a társadalmi tudat, a közgondolkodás történetének professzora. Foglalkozik kulturális és zenei témákkal, a feminizmussal, a fekete nők egyenjogúságával. Elnöknője egy, a börtönök megszüntetéséért harcoló mozgalomnak. Leszbikusságát 1997-ben vállalta fel az Out magazin hasábjain.

Jodi Picoult - Apró ​csodák
Ruth ​Jefferson már több mint húsz éve dolgozik szülész szakápolóként egy connecticuti kórházban, amikor egy újszülött vizsgálatát követően váratlanul másik páciens mellé osztják be. Az újszülött szülei a fehér felsőbbrendűséget hirdetik, ezért nem akarják, hogy az afroamerikai Ruth akár csak hozzáérjen a gyermekükhöz. A kórház helyt ad a kérelmüknek, másnap azonban a kisbaba életveszélyes állapotba kerül, miközben egyedül Ruth tartózkodik a csecsemőszobában. Engedelmeskedjen a főnöke utasításának, vagy avatkozzon közbe? Ruth habozik megkezdeni az újraélesztést, s ennek eredményeként emberöléssel vádolják. Kennedy McQuarrie közvédő vállalja az ügyét, de már a legelején váratlan tanáccsal szolgál: ragaszkodik ahhoz, hogy faji kérdések szóba sem kerülhetnek a bíróságon. Ruth, aki értetlenül áll a döntés előtt, próbálja folytatni az életét – már csak kamasz fia érdekében is –, miközben az ügye egyre nagyobb port kavar. Miután megkezdődik a tárgyalás, Ruthnak és Kennedynek ki kell vívnia egymás bizalmát, ám eközben mindketten szembesülnek azzal, hogy talán alapvetően elhibázott minden, amit a másikról – s önmagukról – tudni véltek. Jodi Picoult végtelen alázattal, empátiával és alapossággal közelít kiváltság, előítélet és igazság kérdéséhez, s nekünk, olvasóknak sem kínál egyszerű, könnyen emészthető tanulságokat. Az Apró csodák egy rendkívüli író csúcsteljesítménye.

Hugh Mulzac - Louis Burnham - Norval Welch - Fekete ​kapitány
Hugh ​Mulzac néger volt, ha nem is egészen, háromnegyedrészt. Amerikai néger, de nem észak-amerikai. Union Islanden, az Antillák apró édenkertjében született, Viktória királynő brit alattvalójaként. Kamaszként hagyta el örökre a kis szigetet, hogy kemény kalandokat keressen a századvég vitorlásain, a Hoorn-fok viharaiban, az atlanti szélcsendben, a ködös angol partok előtt. Később rá kellett döbbennie, hogy - néger. Kicsiny, de tűszúrásnál is fájóbb megalázások érték, egy ferde mosoly, egy gúnyos kézmozdulat. Mert Mulzac, jóllehet kapitányi oklevelet szerzett s amerikai állampolgárságot, hajószakácsként töltötte életét imbolygó konyhák gőzébe, kopott teherszállítókon, majd luxushajókon. Megismerte Japán, India, Itália és Anglia fényét és nyomorát. És megismerte önmagát. Hosszú út vezetett Union Island pálmáitól a demokrácia úszó jelképéig, a Booker T. Washington szállítóhajóig. S hosszú út lelkének "belső térképén" is, a politikai öntudatig. Amikor 1971-ben, 84 esztendős korában meghalt Hugh Mulzac, az első amerikai néger a parancsnoki hídon, még nem vívta ki a győzelmet a színes bőrű Amerika. De a kapitány, elhomályosodó szemével is tisztán látta a célt...

Várkonyi István - Sammy ​Davis, Jr.
Ifjabb ​Sammy Davis negyvenhét éves; a világ egyik legnépszerűbb előadóművésze, színész, kiváló énekes, táncos és zongorista: 44 éve dolgozik a pódiumon. Amerika és Európa nagy színpadain mutatta be műsorait; fellépett a legnagyobb szórakozóhelyeken; a Broadway ünnepelte; a legnagyobb sikerét a Mr. Wanderful című zenés darabban aratta; C. Oddets az Aranyifjú című drámájának musical változatában is kiemelkedőt nyújtott; televíziós társaságok versenyeznek érte, csillagászati összegeket keres, lemezei milliós példányszámban kelnek el, s néhány filmsikere is volt.

Theodore Taylor - A ​homokzátony
Phillip ​amerikai fiú, szüleivel a karib-tengeri kis Curaçao-szigeten érte meg a második világháborút. A sziget négereit idegenkedve nézte, anyjától sem hallott sok jót róluk. Egy hajótörés aztán egy elhagyatott szigetre vetette, egyetlen társául pedig Timothy, az öreg néger maradt. Robinson-életük meleg barátsággá formálta a kezdeti tartózkodást; Timothy odaadóan gondoskodott a fiúról, akit a hajótöréskor szenvedett sérülése még szeme világától is megfosztott. A fordulatos, elgondolkodtató is igen tanulságos amerikai gyermekregényt Forgács Péter illusztrálta.

Porty%c3%a1z%c3%a1s_harlemben
Portyázás ​Harlemben Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Portyázás ​Harlemben
"Van ​bíró barátod? Van pénzünk ügyvédre? Van, aki meghallgatja? Bevisznek az őrszobára, beismertetnek velünk akármit, meg is ölhetnek, s a kutyát se érdekli. Ki a fene bánja, hogy mi lesz egy feketével? Ha a munkánkra nincs szükségük, már réges-rég kiirtottak volna. Az indiánokkal talán azt tették?..." Mit jelent ma az Egyesült Államokban színes bőrűnek lenni? Erre a kérdésre keresik a választ kötetünk elbeszélései - James Baldwin, Saul Bellow, Ralph Ellison, Langston Hughes, Albert Maltz, Ktherine Anne Porter és más, nálunk még nagyon ismert fekete és fehér szerzők írásai. Az elbeszélések hősei az amerikai társadalomban élő négerek, öregek és fiatalok, férfiak és nők, felnőttek és gyerekek, fájdalomból és haragból, megaláztatásokból és lázadásokból szövődik sajátos élményviláguk, amelyen a súlyos körülmények között is átleng az elpusztíthatatlan boldogságvágy, életszeretet, az emberibb élet akarása és hite. Ez ad türelmet a tűrőknek a nehéz sors elviseléséhez, de ez önt erőt is a bátrakba sorsukkal szembeszállni vagy fegyvert ragadva vállalni akár a halált is. A huszonhárom szerző huszonhárom elbeszélését a pezsgő-lüktető, vidám-szomorú néger spirituálék hangulat hatja át.

Ed Lacy - A ​szálak Bingstonba vezetnek
Toussaint ​Marcus Moore néger detektívet egy televíziós társaság megbízza egy körözött bűnöző, "Malacka Thomas" nyomon követésével, nehogy az illető, a Te is lehetsz detektív! című tévé--show egyik kiszemelt áldozata meglépjen, még mielőtt az adás következményeképpen szenzációsan "leleplezhetnék". De még két napja sincs a sarkában Moore, amikor felcsalják telefonon Thomas lakására, ahol vérbe fagyva, holtan találja őt. Mi több, azonnal a tett színhelyére érkezik egy rendőrőrszem is: Moore megérti, hogy tőrbe csalták, a nyakába akarják varrni a gyilkosságot: egy hulla mellett találni egy négert, a fehér rendőrség számára egyértelmű bizonyítéka annak, hogy ő a gyilkos. Moore gyorsan határoz: leüti a rendőrt, és elmenekül azzal a szándékkal, hogy maga fogja kideríteni, ki a tettes. Annak alapján, amit az áldozatról tud, a szálak Bingstonba, Thomas szülővárosába vezetnek. Bevágja magát kéz alatt vásárolt Jaguárjába, és útnak indul, de sietnie kell, mert már nem csupán emberölés hamis vádja terheli, hanem hatósági közeg elleni erőszaké is, s a rendőrség nyilván máris kiadta ellene az elfogatási parancsot...

Kalapos Éva Veronika - Ezek ​voltak az apák
Bitter ​Bálint a pszichológusa tanácsára hangfelvételeket rögzít, hogy sikerüljön feldolgoznia válását, kislánya és felesége eltávolodását. Tíz évvel később, 2019-ben lánya, a kortárs táncos Alexa fontos előadásra készül, amikor megkapja apjától ezeket a hangfelvételeket. Apa és lánya kapcsolata látszólag távoli és közömbös, de Alexa művészete felszínre hozza a mélyben rejlő bonyodalmakat. Kalapos Éva Veronika legújabb regénye két, sok sebbel és fájdalommal viaskodó ember történetét meséli el, és felteszi a kérdést: vajon van-e még számukra út egymás felé? A regény címét Felix Salten Bambi című ifjúsági regényének rádiójáték-változata ihlette, amelyben az őzgida, miután megcsodálja a közeli domb tetején összegyűlő, fenséges őzbakokat, nagynénjét faggatja: "Kik voltak ezek?" A válasz: "Ezek voltak az apák".

Anne L. Green - Titkok ​előszele
Elfeledett ​sorsok novelláskötet - Öt szereplő, akinek a története még csak most kezdődik Anne L. Green 2015-ben talált rá az írás széles országútjára. Azóta számos, váratlan fordulatokban bővelkedő romantikus-erotikus regénye jelent meg, amelyekben az írónő sokakat izgató kérdésekre keres válaszokat. Ahogy azt már a rátalált olvasói tapasztalhatták, szereti az egyedi fűszerezést. Számára egy könyv nemcsak arról szól, mi történik benne, hanem arról is, hogyan történik, hogyan vannak átadva az érzések, hangulatok. Olyan történeteket alkot, amelyek a rohanó, kapkodó világunkban nyomot hagynak a lelkekben. Ennek okán az olvasói gyakran teszik fel neki a kérdést: De mi lett az elfeledett mellékszereplők sorsa? Megannyi lezártnak tűnő történetet ismerhettünk már meg, amely tovább mozgatja az olvasó fantáziáját, aki válaszokat keresve alig várja, hogy elmerüljön egy újabb Anne L. Green-könyv lapjai között. Éppen ezért az írónő az olvasói kérésére csokorba szedte az Elfeledett sorsok novellásköteteit, amelyek rövid szösszeneteket rejtenek, és betekintést engednek a szót követelő szereplők életébe. Amennyiben nem olvastál még Anne L. Green-regényt, de belekóstolnál az írónő pikáns párbeszédekben, fülledt szenvedélyben, váratlan fordulatokkal spékelt akciókban gazdag stílusába, jó kötetet vettél a kezedbe. A Titkok előszele című kötetben a Biztos menedék-sorozat, az Eltitkolt múlt, az Elfojtva és a Hatalom, mámor, Toszkána-sorozat szereplői: Kayla, Alex, Ian, Cathlyn és Daniele sorsának alakulását követheted nyomon. Ha a rövid történetek neked is elnyerték a tetszésedet, keresd az Elfeledett sorsok további köteteit is, a Csábító vallomásokat, a Bűnös gondolatokat, a Pillanatnyi reményt és a Pokoli bizsergést.

James Baldwin - Ha ​a Beale utca mesélni tudna
Fonny, ​a szobrászfiú, és szerelme, a tizenkilenc éves Tish Harlem egyik feketék lakta utcájában tervezi a közös jövőt. Amikor a fiút egy Puerto Rico-i asszony megerőszakolásának vádjával börtönbe zárják, a lány és családja mindent megtesz, hogy összegyűjtsék az óvadékra és az ügyvédre valót. James Baldwin kultikus kisregényében az első gyermekét váró Tish szenvedélyes monológjából ismerjük meg az igazságért folytatott küzdelmet. Ám bármilyen kilátástalannak tűnjön is a helyzet, a lány sosem felejti el, hogy van, amit még egy végletekig igazságtalan társadalom sem képes elvenni az embertől: a remény és a szerelem. Tish harcából az Oscar-díjas Holdfény rendezője, Barry Jenkins készített filmet.

Anne L. Green - Baljós ​álmok
Elfeledett ​sorsok novelláskötet - Öt szereplő, akinek a története még csak most kezdődik Anne L. Green 2015-ben talált rá az írás széles országútjára. Azóta számos váratlan fordulatokban bővelkedő romantikus-erotikus regénye jelent meg, melyekben az írónő sokakat izgató kérdésekre keres válaszokat. Ahogy azt már a rá talált olvasói tapasztalhatták, szereti az egyedi fűszerezést. Számára egy könyv nemcsak arról szól, mi történik benne, hanem arról is, hogyan történik, hogyan vannak átadva az érzések, hangulatok. Olyan történeteket alkot, melyek a rohanó, kapkodó világunkban nyomott hagy a lelkekben. Ennek okán az olvasói gyakran teszik fel neki a kérdést: De mi lett az elfeledett mellékszereplők sorsa? Megannyi lezártnak tűnő történet, mely tovább mozgatja az olvasó fantáziáját, aki válaszokat keresve alig várja, hogy elmerüljön egy újabb Anne L. Green könyv lapjai között. Éppen ezért az írónő az olvasói kérésére csokorba szedte az Elfeledett sorsok novellásköteteit, melyek rövid szösszeneteket rejtenek és betekintést engednek a szót követelő szereplők életébe. Amennyiben nem olvastál még Anne L. Green regényt, de belekóstolnál az írónő pikáns párbeszédekben, fülledt szenvedélyben, váratlan fordulatokkal spékelt akciókban gazdag stílusában, jó kötetet vettél a kezedbe. A Baljós álmok című kötetben a Biztos menedék-sorozat szereplői: Julie, Agnes, Aaron, Tammy sorsának alakulását követheted nyomon, illetve részese lehetsz Jack és Will nyomozó párosának egy újabb kalandjának. Ha a rövid történetek neked is elnyerték a tetszésedet, keresd az Elfeledett sorsok további köteteit is, a Csábító vallomásokat, a Bűnös gondolatokat, a Pillanatnyi reményt, a Pokoli bizsergést és a Titkok előszelét.

Jack_marilynne_robinson
elérhető
1

Marilynne Robinson - Jack
A ​kortárs amerikai próza egyik élő klasszikusa Marilynne Robinson, akinek Háztartás című remekműve után legújabb regénye végre magyarul is olvasható. A Jack egy rendhagyó szerelem történetét meséli el az ötvenes évek szegregált Amerikájában. Jack Boughton, a társadalmon kívül tengődő fehér csavargó és Della Miles, a jó családból származó színes bőrű irodalomtanár rendkívüli románcában mégsem a társadalmi és törvényi akadályok a legerősebbek, hanem azok a gátak, amelyek az emberek lelkében vannak. Robinson ebben a könyvében is érzékenyen és bölcsen mutatja meg, micsoda munka és ugyanakkor váratlan ajándék az emberek között kialakuló bizalom. A magyarul is olvasható Gilead, Itthon és Lila regényekből is ismerős Jack Boughton karakterrajzán keresztül pedig felsejlik, hogyan lehet megbékélni a szégyennel, és hogy miféle súlyos teher lehet az embert meglepő kegyelem.

Toni Morrison - Könyörület
A ​Nobel-díjas írónő 2008-ban megjelent kilencedik regénye a rasszizmus kialakulásának gyökereit keresi. Az 1600-as évek végének fiatal Amerikájában játszódik, New York közelében, a rabszolgatartás kezdeti időszakában. Nők és férfiak kapcsolatáról szól, mely mindig a nők bántalmazásával végződik egy olyan világban, melyben a nők a „férfiból és a férfiért” vannak, melyben a nők „nem alakíthatják a világot, csak tűrhetik, ahogy a világ alakítja őket.” Toni Morrison 1993-ban irodalmi Nobel-díjat kapott. Számos regénye közül a legismertebbek: Nagyonkék, A kedves (amelyből nagyjátékfilm is készült), Paradicsom, Szerelem. Magyarul olvasható még a Salamon-ének és a Dzsessz. Írásaival elnyerte az Amerikai Könyvkritikusok Díját és a Pulitzer-díjat is. A Princeton Egyetem nyugalmazott irodalom-professzora.

James Weldon Johnson - Fifty ​years & Other Poems
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók