Ajax-loader

'orvos író' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Anton Pavlovics Csehov - Szakadékban
Aki ​Anton Csehov elbeszéléseit olvassa, szomorú késő őszi napot érez maga körül, amikor olyan áttetsző a levegő, s élesen kirajzolódnak a pőre fák, a szürke házak, a szürke kis emberek... Az író szelleme, akár az őszi nap, könyörtelen világosságot vetít a kitaposott utakra, a görbe utcákra, a szűk és piszkos házakra, ahol szánalmas kis emberek fuldokolnak unalmukban és tétlenségükben, miközben oktalan és álmos sürgés-forgással töltik be a házakat... A tehetetlen emberek e szürke, unalmas tömege mellett elhaladt egy mindent látó, okos, nagy ember, végignézett hazája unalmas polgárain, és szomorú mosollyal, szelíd, de mélységes szemrehányással teli hangon, arcán és szívében reménytelen fájdalommal, bensőséges, szép hangján így szólt hozzájuk: - Siralmasan élnek önök, uraim!

Csernus_imre_a_n%c5%91
elérhető
147

Dr. Csernus Imre - A ​nő
​"Ez a könyv, a NŐ-ről szól, aki a férfiak imádatának a tárgya, az örök és megfoghatatlan csoda, amelyet már sokan leírtak és megfogalmaztak. Én meg arra vagyok kíváncsi, hogy hogyan lesz valakiből jó Nő! Nehéz téma, de ahogy megfigyeltem, ez mindkét nemet egyformán izgatja." Mitől nő egy nő? És vajon mitől jó nő? Hogyan képes egy nő - vagy akár egy férfi - megélni saját nemiségét? Tud-e jó példával szolgálni gyermekeinek? Tudja-e jól érezni magát a saját bőrében? És tesz-e valamit azért, hogy jobb legyen? Ha Ön elég erős, hogy feltegye magának ezeket a kérdéseket, lapozzon bele Dr. Csernus Imre legújabb könyvébe! Bátraké a szerencse...

Dr. Czeizel Endre - Jövőnk ​titkai
"Jelenleg ​Magyarországon a gyermeket akaró házaspárok 3%-a keresi fel a genetikai tanácsadókat, és ezzel az aránnyal világviszonylatban az élre kerültünk" - írja könyve előszavában Czeizel Endre. És így folytatja: "A televízió segítsége nélkül ezt bizonyára nem lehetett volna elérni." A "Jövőnk titkai" sorozat célja már nem pusztán a tudomány eddigi eredményeinek népszerűsítése és az egészségnevelés, hanem a megoldásra váró problémák megismertetése is volt. A megoldásra váró probléma pedig rengeteg. Az előadássorozat azt vizsgálta: érvényes-e a genetika az emberre is? Hiszen azt már megszoktuk, hogy az állattenyésztésben, a növénytermesztésben alkalmazzuk eredményeit. De lehet-e megjavítani az emberi jövőt a genetika segítségül hívásával? A válasz biztató is, ijesztő is lehet. A tévésorozat felelős és biztató választ adott, a különböző tudományterületek képviselőinek bevonásával vitatva meg ezt az izgalmas kérdést.

A_ferfi
elérhető
186

Dr. Csernus Imre - A ​férfi
Mitől ​boldog egy férfi? Miért van a férfiaknak szüksége pótmamára? Milyen az érzelmi intelligenciájuk? Miért nem képesek udvarolni? Miért nem képesek pihenni és egyedül is jól érezni magukat? Miért szűnt meg bennük a bátorság? Miért hasonlít a legtöbbjük egy papucsállatkára? Egy nyúlra? Egy majomra? Egy vörösboros marhaszeletre... Miért nem mernek felnőni és miért ennyire rövidlátók? Dr. Csernus Imre a nők után ezúttal a férfiak felé fordul, hogy merész és őszinte kérdéseket szegezzen szembe férfiközpontúnak mondott világunk hazugságaival. A hangoskönyv a szerző előadásában hallgatható meg.

Khaled Hosseini - És ​a hegyek visszhangozzák
2013 ​szépirodalmi szenzációja - Khaled Hosseini új regénye a világ bestseller-listáinak élén! A 80 országban, 40 millió példányban eladott Papírsárkányok és Ezeregy tündöklő nap szerzőjének új regényét már az első hetekben világszerte többszázezren olvasták. Hosseini mestere a rabul ejtő egzotikus történeteknek és a finoman szőtt mondatok mögött rejlő, mélyen emberi érzéseknek. Új regényében arról mesél, hogyan szeretünk, hogyan viselünk gondot egymásra, és a döntéseink hogyan rezonálnak a minket követő nemzedékek életében. Könyve nem áll meg a szülők és gyermekeik kapcsolatánál, hanem a testvérek és unokatestvérek kötődéseiből bámulatosan gazdag tablót festve mutatja be, hogyan sértjük meg, áruljuk el, becsüljük meg és áldozzuk fel egymást. Hogy milyen gyakran lepnek meg bennünket döntéseikkel és tetteikkel a hozzánk legközelebb állók amikor a leginkább számítanánk rájuk. Miközben lap, lap után, a Földet körbeutazva követjük a regényszereplők ágas-bogas életét, sorsukat és szerelmeiket - Kabultól Párizsig és San Franciscótól a görög szigetvilágig -, az érzelemgazdag és magával ragadó történet belénk költözik és életre kel. "Mit is mondhatnék nektek, miféle kínokat állt ki Baba Ajub és a felesége azon az éjszakán? Egyetlen szülőt sem szabadna ilyen választásra kényszeríteni. Baba Ajub és felesége úgy tanácskozták meg, mi a teendő, hogy a gyerekek meg ne hallják. Beszéltek, sírtak, beszéltek, sírtak. Egész éjjel csak újra és újra átbeszéltek mindent, és bár már közeledett a hajnal, eldönteni mégsem tudták - lehet, hogy a div épp ezt akarta, mert ha nem döntenek, akkor öt gyereket vihet el egy helyett. Végül Baba Ajub a ház ajtaja elől behozott öt ugyanolyan méretű és alakú követ. Mindegyikre ráírta egy gyermeke nevét, s mikor megvolt vele, bedobta őket egy vászonzsákba. De mikor odanyújtotta a zsákot a feleségének, az úgy ugrott hátra, mintha mérges kígyó lenne benne. - Nem tudom megtenni! - mondta a férjének a fejét rázva. - Nem tudom én kiválasztani. Nem bírnám elviselni! - Én sem - kezdte Baba Ajub, de az ablakon kinézve látta, hogy már csak néhány pillanat, és kibukkan a Nap a keleti dombok mögül. Egyre fogyott az idejük. Gyászosan bámult az öt gyerekére. Le kell vágni egy ujjat, hogy megmentsük a kezet! Lehunyta a szemét, és kihúzott egy követ a zsákból. Gondolom, már ti is tudjátok, melyik követ találta kihúzni Baba Ajub. Amikor meglátta a rá írt nevet, az ég felé fordította arcát és felkiáltott. Megtört szívvel karjába vette legkisebb fiát, Qais pedig, aki vakon megbízott az apjában, a nyaka köré fonta a két kezét. Csak akkor értette meg, mi a baj, amikor az apja letette a földre kint, majd becsukta az ajtót; Baba Ajub ott állt bent, hátát az ajtónak vetve, két szemét szorosan lehunyta, de még így is folytak belőlük a könnyek, az ő drága Qais-e meg picike öklével verte kívülről az ajtót, és sírt, hogy Baba engedje be. Baba Ajub pedig csak állt, állt, azt motyogta, bocsáss meg, bocsáss meg!, s a div lépteitől megremegett a föld, a fia felsikoltott, és a föld újra és újra megrendült, ahogy a div távozott Maidan Sabzból, míg végül eltűnt, és a föld is megnyugodott; néma csend volt, csak Baba Ajub zokogott és kérte Qais-t, bocsásson meg neki."

Alain Bombard - Önkéntes ​hajótörött
Alain ​Bombard francia biológus és orvos a II. világháború után sokáig tanulmányozta a deportáltak, hadifoglyok, a hiányosan táplált népek állapotát, majd a figyelme a hajótöröttek életben maradásának problémája felé fordult. Tudományos elméletet dolgozott ki, hogyan lehet hosszú napokat túlélni a tengeren élelem és ivóvíz nélkül. Elméletének igazolására – s hogy emberéletek ezreit menthesse meg ezzel a jövőben – saját magán végezte el a tesztet 1952-ben.

Bólya Péter - Orvosi ​üzenetek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Victor Heiser - Egy ​orvos bejárja a világot
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Richard Gordon - Miből ​lesz az orvosdoktor?
"...Ahogy ​a legtöbb orvosfamíliában már lenni szokott, elemista koromtól úgy tekintettem a doktori címre, mint örökletes titulusra. Az egyetemi fokozat elnyerése a hatalmamon kívül eső, távoli végzetként lebegett a szemem előtt, és a szüleimhez hasonlóan valójában meg sem fordult a fejemben, hogy netán egyéb módon is megkereshetném majdan a betevőt. Apám néha elbizonytalanodott, hogy nekem vajon sikerül-e valóra váltanom az ő sebészi vágyait, mivel a tapasztalat óvatossá tette a tudományos előmenetelemmel kapcsolatos meggondolatlan jóslatokat illetően. Annyi bizonyos, hogy kamaszkorom során semmiféle tanújelét nem adtam örökletes hivatásom iránti képességeknek..." Csodák csodája Richard Gordonból mégis orvos lett, és édesapja sebészi álmait is valóra váltotta. Amikor azonban - jó néhány évi praktizálás után - megírta medikuséveinek viharos történetét, rá kellett döbbennie, hogy a toll jövedelmezőbb műszer, mint a szike - legalábbis, ha valaki oly mulattatóan érzékelteti az orvosi pálya temérdek viszontagságát, örömét-bánatát, hullámhegyét-völgyét, mint az azóta már sorozattá terebélyesedett (és az angol televíziósorozat révén még nagyobb népszerűségre szert tett) "Doktor..." könyvek szerzője. A sorozatindító kötet arról mesél, hogy egy londoni klinikán, a második világháborút követő esztendőkben, "miből lesz az orvosdoktor..."

William Somerset Maugham - Az ​ördög sarkantyúja / Színház
Az ​ördög sarkantyúja Történt egy szép napon, hogy Charles Strickland, jómódú londoni tőzsdeügynök, példás férj és családapa egy kurta kis cédulán értesítette feleségét, hogy örökre elhagyja a családi tűzhelyet és Párizsba költözik. S a felháborító cselekedet rugója nem volt más, mint a leküzdhetetlen vágy, hogy festékkel-ecsettel fejezze ki a lelkében égő művészi víziót, szabaduljon a kínzó, az alkotásra, kifejezésre sarkalló ördögtől. Nyomor és éhség, a világ közönye, társadalmi kivetettsége - mind nem gátolja a festőt, hogy a maga kiszabta úton haladjon tovább a művészi kiteljesedés felé - még ha ez a megsemmisüléssel egyenlő is. Színház "Színház az egész világ" - vallja Maugham is, és ezt az elméletét hatásosan bizonyítja a színészvilág, a színészéletforma érzékletes ábrázolásával. Kicsit cinikusan, kicsit fölényesen, kiábrándultan és rezignáltan játszatja el színészeivel a témát: "mi színészek, mi vagyunk a valóság - mindenki más csak a mi nyersanyagunk". De ez a fölény nem egészen valódi - Júlia, Michael, Tom és Roger szerepjátszása mögül valódi fények, árnyak, kis idillek és múló tragédiák bukkannak elő.

A. J. Cronin - Réztábla ​a kapu alatt
Archibald ​Joseph Cronin nevét régóta ismeri a magyar olvasó. A harmincas években divatos orvosregényének legsikeresebb művelőjének kilenc könyve jelent meg nálunk 1934 után. Bizonyára sokan emlékeznek még A Kalapkirály-ra, a Három szerelem-re vagy az Egy orvos újtá-ra. Cronin maga is orvos volt - katonaorvos, hajóorvos, majd bányaorvos, utóbbi minőségében éppen Walesben, ahol a Réztábla a kapu alatt egy része is játszódik. E kétségkívül leghíresebb regényének főszereplője, dr. Adrew Manson, friss dimpomával a zsebében érkezik Skóciából a walesi bányavidékre. Hamar ráébred, hogy elméleti képzettsége veszélyesebb, mintha teljesen tudatlan volna, ezért igyekszik minél több tapasztalatot szerezni s a gyakorlatból tanulni, hogy igazán jó és hasznos orvos váljék belőle. Segítségére van ebben áldozatos felesége és egy hányatott sorsú kollégája is. Hét esztendővel később Londoban találjuk - ahol megszédíti az anyagi gyarapodás lehetősége. Amit eddig elkerült, holott megkönnyítette volna helyzetét: feladja az elveit. Türelmesen hallgatja a gazdag hipochondereket, és észre sem veszi, hogy a valódi betegek számára már nincs ideje. A jómód felé vezető erkölcsi züllés útján egy tragédia állítja meg. De idejében-e? Minden idők egyik legsikeresebb bestsellerét veheti - ismét - kezébe a magyar közönség.

Cesare Lombroso - Lángész ​és őrültség
Cesare ​Lombroso (1835-1909) tudós elmeorvos. Már korán a pszichiátria tudománya felé fordult. Volt elmegyógyintézetek vezetője, börtönorvos, igazságügyi orvosszakértők, munkája során vizsgálta a bűnözői hajlam kérdését. Lángész és őrültség című könyve óriási feltűnést és jelentős visszhangot keltett az egész világon. Művében sok olyan témát érint, amelyekre talán még ma sem igazán tudjuk a helyes és végleges választ. Lehetséges, hogy azért nem, mert igazán ma sem ismerjük az idegrendszer és az agy működését. Miként lehetséges, hogy a köznapi ember olykor-olykor maga is ráismer a lángész vagy az őrült viselkedésének, reagálásának egy-egy mozzanatára. Mindannyian zsenik és őrültek lennénk egyszerre? Hétköznapi mániáink betegesek-e? A túlérzékeny ember morálja kóros-e? A hipochonder egyúttal elmebeteg is? Akinek szomorú gondolatai vannak és lelkiismeret-furdalások gyötrik, az lelki beteg, vagy egyenesen őrült? Lombroso a zsenik, a nagy emberek példáján mutatja be, hogyan lehet "megvilágosult" állapotban jelentőset alkotni úgy, hogy közben ezek a zsenik mániákusan ragaszkodnak saját mellőzöttségük vagy üldözöttségük tudatához. A közkeletű hiedelemre, hogy a lángész és az őrültség nincs is olyan messzire egymástól, még a modern tudományok eredményeinek tükrében is választ vár az olvasó. S Lombroso e könyve kielégíti érdeklődését.

Bólya Péter - A ​veréb századik lépése / A védőirat / Szüret
Az ​élettel való nagy, tragikus összekülönbözés (A veréb századik lépése), az íróvá válás és ennek eszközeként a sistergő, sikeres élet keresése (A védőirat) után befutott íróként látjuk viszont Berecz Lászlót a Szüretben, ahol a nagy ünnep is csak látszatnak bizonyul. "... Azt mondta nekem egyszer a csicsói pap, anno 1957. tizenhárom éves koromban: Te fiam, mindig ingerelni fogod az embereket, és az alapvető ösztönöket fogod kiváltani belőlük. A nők közösülni akarnak majd veled, a férfiak verekedni. De te mindegyiküket túléled." "No, Berecz fiam, most pedig itt hagysz csapot-papot, ötszobás lakást, hallgatag szülőket, fecsegő egyetemi évfolyamot, és elmész az élmények után. Bejárod a világot, jó barátságot kötsz a gyilkosokkal és miniszterekkel egyaránt, lejegyzed a kisgyerekek gügyögését és az öregemberek bölcsességeit, mindenhova eljutsz, ahova lehetséges, aztán keresel egy barlangot, leülsz és megírod a nagy regényt." "Könnyen lehet, hogy Pubinak van igaza. Ez a bolyongás amit évek óta művelek, a pia, az emberek iránt érzett kifogástalan utálatom, az abszurd novelláim, a szorongásos reggeleim, a kimerültség fekete, szárnyatlan varjúja..."

William Somerset Maugham - Egy ​távoli gyarmaton
William ​Somerset Maughamot - a legnépszerűbb angol elbeszélők egyikét - jól ismerik a magyar olvasók, hiszen a legutóbbi évtizedben is több elbeszéléskötete jelent meg magyarul. Maugham beutazta egész Amerikát, Európát, a Közel- és Távol-Keletet, a Csendes-óceáni szigetvilágot, s élményeiről, megfigyeléseiről több kötetnyi egzotikus tárgyú elbeszélést írt. Ezekből - főleg a Malájföldön játszódóakból -gyűjtöttünk össze tizenhét novellát. Az elbeszélések főszereplői angol gyarmati tisztviselők, ültetvényesek. Elsősorban az ő életük - nem annyira a bennszülötteké - érdekli az írót. Többnyire tragikus sorsú emberek, akik számkivetetteknek érzik magukat a trópusokon és szívesen kitárulkoznak az idegen utazó előtt. "Gyakran megesett már velem - írja Maugham egyik novellájában -, hogy valaki a dzsungelbeli magányos őrhelyén vagy egy nyüzsgő kínai város közepén egy magában álló rideg, fényes házban olyan történeteket mondott el magáról, amit még bizonyára soha egy teremtett léleknek se mesélt el. Hisz én csak amolyan futó ismerős voltam, akit addig sose látott, s többé nem is fog látni, vándor, aki egy pillanatra felbukkant egyhangú életében, s akinek valamilyen mohó vágy ösztönzésére feltárta a szívét. Ilyen módon néha egyetlen éjszaka folyamán (egy-két szódásüveg és egy flaska whisky mellett, midőn az ellenséges, kifürkészhetetlen világ kívül esik az acetilénlámpa körén), többet tudtam meg egy emberről, mintha tíz éve ismertem volna. Annak, akit érdekel az emberi lélek, épp az efféle vallomás az utazgatás egyik nagy gyönyörűsége."

Louise Jilek-Aall - Hívd ​Mamadoktort!
"Hívd ​mamadoktort!" - hangzik a könyv címe, de a lapokon kiderül, hogy Mamadoktor, Mama Mganga, ahogy Tanzániában nevezik Louise Jilek-Aallt, hívás nélkül is ott terem, ahol úgy érzi, szükség van rá. A norvég származású, ma Kanadában élő orvosnő eredetileg kutatómunkáját végezni indult Kelet-Afrikába, de a kórházaktól távol eső, kis falvakban a legkülönbözőbb gyakorlati, szakorvosi feladatok hárultak rá, a foghúzástól kedve járványos betegségek fejezeteiben megismerhetjük azt a küzdelmes utat is, amely az epilepsziás betegek törzsi hagyományokkal ellentétes kezelésének elfogadtatásához és az ilyen betegségben szenvedők társadalmi kirekesztettségének enyhítéséhez vezetett. Louise Jilek-Aall a kifafa-betegek gyógyításához egy zürcihi kórház vezetője, Landolt professzor támogatását is megnyeri, Afrikából történő végleges távozása után pedig Kanadából szervezi meg gyógyszerellátásukat. A szerzőnő nem hallgatja el a kudarcokat, a lelkiismeret-furdalással végződő sikertelen napok gyötrelmeit sem. A gyermekcipőben járó egészségügyi ellátás heroikus küzdelmet kíván tőle, az élet nagy beleélő képességét, sok türelmet és megértést követelő feladatok elé állítja. Könyvében egy, a szó nemes értelmében vett humanista szermélyiség harca tárul fel előttünk a sokszor rosszul táplált, legyengült betegek életének megmentéséért.

Bólya Péter - A ​veréb századik lépése
"Kedves ​Mikes Kelemen! Tegnapelőtt találtam egy félhalottat. Fürdés közben. Átúsztam a Tiszát este, félig részegen, és a túlsó parton hasra estem egy nőben. Eszméletlen volt. Felcipeltem az útra, bevittem a klinikára, de másnap hajnalban meghalt. Egy nappal előbb kellett volna átúsznom a Tiszát. Most éppen délelőtt van. A koleszban (26) vagyok. Ambrus fekszik, alszik. Tegnap óta lázas. Influenzás. Sajnálom. Állandóan izzad, de jól áll neki, hogy beteg. Eszembe jutott a beszélgetés, amikor nekem támadt. Miért vagyok olyan, amilyen? És ő most miért beteg? Lehet, hogy ő, Ambrus Béla lesz a legklasszabb orvos, a főtudós, a többszörös családapa, de hát ez is egy forma, a másik is egy forma. Mi lenne a világból, ha mindenki Ambrus lenne? Kettőkor biológiagyakorlat. De nem megyek. Majd azt mondom, ápoltam az Ambrust, azért hiányoztam. (Lehet, hogy akkor fázott meg, amikor átúsztam a Tiszát, hehe.) Holnap folytatom a levelet, most unlak, Kelemen. Hol tartottam, itt tartottam. Tegnap felmentem Beához. Otthon volt. Az anyja sehol. Szeretkeztünk. "Finom vagy", mondta Bea, ez a szavajárása. Felültünk, cigiztünk. És egy pillanatra - isten bizony! - az jutott az eszembe, hogy mi a túrót keresek én itt."

George Sava - A ​gyógyító kés
George ​Sava kétkötetes életregénye, a "Gyógyító kés" és folytatása az "Egy sebész útja", az önéletrajzi irodalomnak ez a világszerte nagysikerű alkotása, olyan életsorsba nyújt betekintést, melynek fordulatait a legkalandozóbb képzelet sem tudta volna így kitervelni. Valóban nem hétköznapi dolog a lángoló Oroszországból rongyosan, egy fillér nélkül elindulva, éhezésen és megaláztatásokon, országok és városok, foglalkozások és kalandok útvesztőjén át elérkezni az orvosi hírnév, a nemzetközi tudományos megbecsülés csúcspontjáig. A romantikus múltú regényhősből az angol orvostársadalom egyik leghírnevesebb tagja lett. George Sava befutott, sikeres orvostudós lett, az az ember, aki pincér volt és fűtő, aki mint hajdani kollégái, a reneszánsz kor olthatatlan szenvedélyektől megszállott orvosai, tilalmak és büntetések ellenére, éjjel, titokban, a hullakamrába lopakodva ismerkedett meg a bonctan alapjaival, és aki ütközőkön, vasúti kocsik tetején, potyautasként utazott Szófiából Párizsba, hogy továbbtanulhasson és a rendkívüli akaraterővel, megszállottsággal és tehetséggel megáldott emberek szívósságával Európa egyik legnagyobb sebészévé váljon.

William Somerset Maugham - 3 ​regény
Történt ​egy szép napon, hogy Charles Stirckland, jómódú tőzsdeügynök példás férj és családapa egy kurta kis cédulán értesítette feleségét, hogy örökre elhagyja a családi tűzhelyet, és Párizsba költözik. Mégpedig azért hogy festékkel-ecsettel fejezze ki a lelkében égő művészi víziót, szabaduljon a kínzó az alkotásra sarkalló ördögtől. Maughamot Gauguin életének eseményei ihlették Az ördög sarkantyúja megírásában. A Sör és perec a kulcsregények közé tartozik: Thomas Hardy a nagy angol író regényes életrajza. "Az elbeszélő regénye és a regény-hős regénye oly boszorkányosan fonódnak itt egymásba, mint a madarak hosszú nyaka a régi ír díszítéseken"- írta e műről Szerb Antal, s valóban, ez az állandó átsiklás elsőből harmadik személybe teszi olyan varázslatossá Maughamnak ezt a talán legnépszerűbb regényét. "Színház az egész világ" - vallja Maugham is a Színház-ban. Kicsit fölényesen, kiábrándultan és rezignáltan játszatja el színészeivel a témát: "mi színészek vagyunk, mi vagyunk a valóság - mindenki más csak a mi nyersanyagunk." De ez a fölény nem egészen valódi - Júlia, Michael, Tom és Roger szerepjátszása mögül valódi fények árnyak, kis idillek és múló tragédiák bukkannak elő.

Dr. Szamosi Tamás - Anyu, ​apu, segíts!
Ezt ​a könyvet gyermekorvos szerzője a szülőknek szánja, és nemcsak nekik, hanem a pedagógusoknak és mindenki másnak is, akinek gondjaira hosszabb-rövidebb időre gyermeket bíznak. Azt mondja el, mit kell tenniük, ha valamilyen baleset fordul elő vagy a csecsemő, a gyermek váratlanul megbetegszik. Ha ilyenkor helyesen cselekszenek, csökkenthetik a gyermek szenvedését, meggyorsíthatják gyógyulását, megkönnyíthetik az orvos munkáját, sőt esetleg életet is menthetnek. Eligazítást ad abban, hogy egy-egy tünetet, kóros jelenséget hogyan értékeljenek, mikor és hogyan kell sürgősen beavatkozniuk, és mikor nem szabad, milyen esetekben kell haladéktalanul orvos, esetleg a mentők segítségét kérniük, mikor várhatnak ezzel... A könyv használata igen egyszerű, mert - a szokásostól eltérően - nem betegségek, hanem a laikusok által is észlelt tünetek szerint csoportosítja a tudnivalókat.

Takács Tibor - A ​műtét sikerült
A ​sebészet nemcsak a leglátványosabb, hanem a legrohamosabban fejlődő gyógyítási forma. A sebész - korunk hőse, már nem is csak a kórházban, hanem regényben, színházban, filmen is. A beteg mégis félni kezd, ha szóba kerül, hogy őt kell operálni. És ki állíthatja magáról, hogy sohasem fog „sebészkés alá" kerülni? A műtéttől való félelem egyrészt természetes (ösztönös viszolygás), másrészt a tájékozatlanság táplálja. Ha tudjuk, hogy egy sebészi beavatkozás mivel jár, máris csökken a bizalmatlanságunk vele szemben. Takács doktor könyve pedig arról győz meg bennünket, hogy a legtöbb műtét ma már koránt sincs olyan veszélyes, mint az a betegség, amelyet gyógyítanak vele. A szerző a műtőasztal mellett töltött harminc év tapasztalatával kalauzolja az olvasót a sebészet berkeiben, bemutatva történetének lényegesebb állomásait, módszereinek és eszközeinek fejlődését, és mindazt, amit a sebészeti betegségekről a leendő betegnek is jó tudnia. A könyv negyven fejezetének többsége a rendkívül terebélyes sebészet egyes munkaterületeibe enged bepillantást. Sorba szedi a sebészetileg gyógyítható betegségeket, a legegyszerűbbektől a szervátültetésig. Szól e betegségek felismeréséről, megoldásuk lehetőségéről, megelőzésük módozatairól, az orvostudomány odavágó érdekesebb eredményeiről. Végül utal a jövő sebészetére, amelyben a hagyományos szikét ultrahang, lézersugár stb. váltja fel.

Anton Pavlovics Csehov - Cseresznyéskert
A ​Cseresznyéskert (1903) írói szándék szerint "mulatságos" alkotásnak készült. A komikus elemek ellenére mégis alapvetően tragikusság és líraiság jellemzi a darabot. Egy létező világ fájdalmas szétesése a humoros felhangokkal és szituációkkal együtt mindenképpen szomorú. Ami volt, nincs többé! Értékes vagy értéktelen? Akármilyen - elmúlt. A mű valóságos cseresznyéskertje szimbólum is. Érvényes minden emberi életre, törekvésre, érvényes családi életre, érvényes bármilyen életforma megszűnésére. De legfőképp érvényes mint szimbólum, a korabeli Oroszországra. A darab Csehovnak egyik legtöbbet játszott színpadi műve. Ennek oka talán az, hogy az igazi remekmű a maga konkrétságán túl - Németh László szavaival élve - "mítoszi csóvával" is bír. A Cseresznyéskert "mítoszi csóvája" egy létező világ eltűnése. Csehov Oroszországa, miként a 19. század, a mélységes mély múltnak kútjába került. Csehov írásai viszont, melyek az akkori emberek apró örömeit, fájdalmait örökítették meg, a jelenhez, a mindenkori mához szólnak. A bennük felmutatott életgazdagság és a sajátságos írói atmoszféra jogán.

Nyiszli Miklós - Dr. ​Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban
Dr. ​Nyiszli Miklós 1946-ban vetette papírra borzongató önéletírását a hírhedt lengyelországi haláltáborban töltött időről és az ott végzett kényszerű foglalatosságáról. A szerző a túlélést a szakmájának köszönhette, orvos volt, és ráadásul Németországban végzett, kiváló szakmai tapasztalattal, tudással rendelkezett, ez elősegítette, hogy Dr. Mengele "kiválasztottja" legyen. .. Megrázó könyv ez - az ember lealjasodásának hihetetlen, ámde sajnos mégis megtörtént eseteiről szól. Dr. Mengele háborús bűnös, milliók halálához járult hozzá, miközben a "tudomány" nevében állatias kísérleteket folytatott élő és holt embereken. A drámai auschwitzi hónapok története után kiadónk egy szakértővel még két részt íratott az eredeti műhöz. Az egyik a koncentrációs, megsemmisítő táborok hátborzongató mindennapjait és "működését" írja le kegyetlen, szenvtelen pontossággal - a másik Mengele doktor további sorsát mondja el. A háborús bűnös hogyan élt egészen a halálig Dél-Amerika több országában, és miért nem bukkantak nyomára az utána küldött ügynökök...?

Bágyoni Attila - Üzenet ​a férfiaknak
ÜZENET ​A FÉRFIAKNAK - Tanulmány a nõk szexuális életérõl - Csaknem kétéves kutatómunka eredményét tartja kezében az olvasó. Vizsgálatunk arra keresett választ, hogy napjainkban milyen a nõk szexuális élete Magyarországon; milyen a szexuális kultúrájuk, s ezek függvényében a közérzetük? Számos nemzetközi adatot ismerünk ezzel kapcsolatban; ugyanis ahol vizsgálják az emberi magatartást, ott többnyire a szexuális szokásokat és magatartást.

Forrai György - Miért ​lesték meg Zsuzsánnát a vének?
Kultikus ​gyógymódok, legendák - mai szemmel. Ez a kis kötet olyan építmény, amelynek építőanyaga a Biblia és más kultúrtörténeti források, s kötőanyaga a biológia. A fölhasznált bibliai fordítások különböző helyekről származnak, néha az eredeti szöveg szolgált alapul egy-egy téma kifejtéséhez. S nem kíván egyik fejezet sem tudományos mű képében tetszelegni, csupán néhány gondolatot közreadni arról, hogy a régmúlt időkben élt ember örökérvényű igazságoknak és soha igaz nem volt mítoszoknak hódolt. És arról, hogy ez ma sincs másképp.

William Somerset Maugham - Színház
A ​"Színház" című regény díszlete a színház, főszereplője egy korosodó, ámde nagyszerű színésznő, aki soha nem volt képes különbséget tenni a valódi és a játszott világ között. Élete úgy telt, mintha az egész egy nagy és hosszan tartó színjáték lenne. Amikor aztán beleszeret egy, a fiával csaknem egykorú fiatalemberbe, majd viszonyt is kezd vele, rádöbben, milyen fájdalmasak tudnak lenni az igazi érzelmek: a szenvedély, a szenvedés, a féltékenység, a düh, a megalázottság, a bosszúvágy. (ekultura.hu) A mozik nemrégiben mutatták be a regényből készült Csodálatos Júlia című filmet, melyet Szabó István rendezett.

Büki Andrea - Keserű ​pirula
Orvoslátogató... ​Vajon hányan tudják, hogy mit is rejt ez a fogalom, milyen tudás kell hozzá, hogy valaki erre a pályára kerüljön? Megismerhetünk egy fiatal, ambiciózus, pályakezdő orvost, aki orvoslátogatóként úgy gondolja, a befektetett munka, az etikus magatartás elegendő, hogy az általa képviselt gyógyszerek eljussanak a betegekhez, akik számára azok a gyógyulást jelenthetik. Hamar ráébred, hogy milyen tényezők mozgatják valójában a gyógyszerpiacot...

Bólya Péter - A ​felelős
Bólya ​Péter második kötete tizenhat novelából álló füzér, amelyben az író egy értelmiségi fiatalember útkeresését, "kalandozásait" rajzoljja meg a mai magyar társadalomban. Az írások visszatérő főhőse Somos, aki kórházi betegszállító, egyetemista, katona, író, szerkesztő, de mindenekelőtt magára és a környező világra érzékenyen reagáló fiatalember. Somos előtt két út áll: a visszahúzódás vagy a közösségért felelős ember szerepének vállalása. Saját sorsán is, de környezetén is lemérheti, hogy a menekülés az élet valós problémái elől felemás megoldásokhoz vezet. De Somos jó szándékú felelősségvállalása is újabb tragédiák forrása. Ez a kettős tudás nyomasztja a főhőst, ám éppen ez űzi újabb és újabb "kalandozásra" a tragédiák és kudarcok okainak felkutatására. Az író már első jelentkezésekor is kitűnt hangjával, atmoszférateremtő képességével. Az újabb kötetben tovább mélyült, színesedett hangja. Bólya Péter a nyelv és az írói eszközök kiváló ismerője; mondatai pontosan találnak célba, az írások nemcsak élvezetes olvasmányok, de fontos üzenetek hordozói is.

Tarr Ferenc - Egy ​szívsebész naplója
Tarr ​Ferenc szívsebész könyvének komoly hagyományokkal bíró műfaja a napló, ám ő felrúgja a hagyományos naplóírás kereteit, hogy térben és időben messzire kalandozhasson. Mintha egyetlen nagy füzetbe írná a múlt, a közelmúlt és a jelen történéseit, ami végül egy gazdag, tartalmas élet és egy ellentmondásoktól feszülő kor látleletévé áll össze. Egy orvos naplója önmagában is rendkívül izgalmasnak ígérkezik, hát még, ha a kendőzetlen őszinteség pontos korrajzzal és lírai szépségű emlékekkel, jóízű humorral, valamint örömteli erotikával párosul. A filozofikus hajlamú orvos-író könyvének középpontjában a nagybetűs Erkölcs áll: egy alapvetően erkölcsös és jóra törekvő ember küzdelmei korunkkal, amely – mint azt mindannyian érezzük – a morál terén igencsak kihívásokkal küszködik. Hagyománytisztelet feszül szembe hatalomra és sikerre törekvéssel; beszűkült rutinszerűség újat akarással; jóra való igyekezet a közömbösség és a rosszindulat különböző megnyilvánulási formáival. Tarr Ferenc 1948-ban született Budapesten. 1976-ban diplomázott az Orvostudományi Egyetemen. 1980-ban tette le általános sebészeti, 1985-ben szívsebészeti szakvizsgáját. 1985–87 között kétéves ösztöndíjat nyert a Leedsi Egyetem (Egyesült Királyság) oktatókórházának szív- és mellkassebészeti osztályára, 1988-ban féléves ösztöndíjat a hollandiai Groningeni Egyetem szívsebészeti osztályára. 2003-tól az országos Gyógyintézeti Központ Szívsebészeti Osztályának osztályvezető főorvosa volt az intézmény 2007-es megszűnéséig. 1998-ban jelent meg monográfiája Az ischaemiás szívbetegség sebészeti kezelése címmel. Társasági tagságok: 1981 – Magyar Sebész Társaság 1981 – Magyar Kardiológus Társaság 1994 – Magyar Szívsebészeti Társaság (alapító tag) 1994 – Magyar Tudományos Akadémia (köztestületi tag) 1994 – DeBakey International Surgical Society (USA) 1996 – Society of Thoracic Surgeons (USA)

Szent-Györgyi Albert - Az ​élet jellege
"De ​ha életről beszélünk, meg kell mondanunk, hogy mit is értünk rajta, mert mást-mást ért életen a természettudós, a filozófus és a költő. Magam teljes joggal csak mint természettudós beszélhetek, de bennem is él valamennyire a költő és filozófus, és én szót adok nekik is, de hogy zavar ne legyen, külön-külön fogom megszólaltatni őket." "Élet van, csak nem lehet az anyagtól elválasztani. Olyan, mint a mosolygás. Mosolygás is van, de nem választhatom le azt az ajaktól..."

William Somerset Maugham - Sör ​és tea
A ​regény gondolkodásra serkenthet. Kielégítheti az olvasó esztétikai igényét. Erkölcsi érzékét felkorbácsolhatja. De ha nem szerez örömet, akkor nem jó a regény. Vannak emberek, akik merő lustaságból regényekhez fordulnak szaktudományi ismeretekért. Csakhogy a tudáshoz nem vezet rövid út, és az idejét vesztegeti az, aki regényekből akar tudományos ismereteket meríteni." Az író regényében saját véleményét mondja el a világegyetemről. Intelligensen szórakoztat; és az első követelmény, amit joggal támaszthatsz az íróval szemben, hogy amivel szórakoztatni akar, valóban érdekes legyen.

Covers_354880
elérhető
0

Bólya Péter - Jelentés
"Mi ​a könyv műfaja? Jelentés - írja bevezetőjében dr. _B. P. - Jeletés arról, amit titkolunk, és amit már nem titkolhatunk. - 1980-ban indította el orvosi üzenőrovatát az Új Tükör, dr. B. P. szerkesztésében. A rovathoz érkezett levelek alapján írta dr. B. P. jelen könyvét. Módszere egyszerű: kiválogatta a legérdekesebb és legjellegzetesebb témájú leveleket, s a bennük foglalt problémaköröket tárgyalja, elemzi és olykor tanácsokat ad velük kapcsolatban. A főbb témakörök: a nemi élet és annak zavarai, neurózis, alkoholizmus. A könyv levélanyaga már önmagába is érdekes olvasmány; egy-egy emberi sors rejlik a sorok mögött. Tanácstalan, magányos, befelé fordult emberek jajkiáltásai, ám olykor cinikus vagy önámító emberek iratai sorjáznak itt, bennük az emberi test és psziché betegségei, félelem a haláltól a magánytól, a szexuális elégtelenség riadalma, a neurózis kérdőjelei, az iszákosok kortünetei és környezetük panaszai - az emberi élet mélypontjai Bízunk benne, hogy segíthetünk, akár az ilyen könyvek révén is, mint dr. B. P. _Jelentése_.

Bólya Péter - C-dúr, ​fisz-moll / Nyáridő
„A ​legszebb hangnemek - mondta Fecó. - Ők az élet. A cé-dúr a valóság, meg a sok kőkemény szarság. A fisz-moll az álom, a sejtelem, és persze a halál. Szia." Így lehetne összefoglalni egyik méltatlanul elfeledett írónk, Bólya Péter regényét, a C-dúr, fisz-mollt, pedig a kilátástalan kádári diktatúra atmoszféráját, vergődő, sőt önpusztításba menekülő kisembereit más aligha tudta nála jobban, tömörebben megjeleníteni. Tárgyilagos távolságtartással, mégis mély empátiával. „Nyílt az ajtó, huncut arcú öregember lépett be, fején kalap, nyakában sál, a zakója kopott kordbársony, nadrágja rojtos, végül a csizma, igazi bőr, amelyik száz évig tart, s amelyet le szoktak húzni a meggyilkoltak lábáról". Skiccszerű, erős mondat, akár egy visszakézből lekevert pofon. Ki tud ma ilyen fisz-mollt fogni? Bólya Péter nem lokalizálja a helyszíneket sem térben, sem időben - attól csak összeszűkülne a mű hangulata. A regény például D. vidéki kisvárosban játszódik, és ki tudja, mettől meddig tart. Belső, lélektani ideje van, a tér és az idő összemosódik. Valóság, múlt, alkoholgőzös látomás keveredik benne. A hősök isznak, alig esznek-alszanak, akárcsak Dosztojevszkijnél. Tulajdonképpen teljesen mindegy, melyik Bólya-könyvről beszélek. Kocsmák, presszók, lotyók és stricik, na meg a Nő, az erotikum. „Erzsi átöltözött, illetve felöltözött. Egyszerű, kék ruha, lábán piros, magas sarkú topogó. Arca szép, lemosva róla az álom pora, iszapja, sara, vakolata. Haja fésült. És veres. Rövid. Mely haj erős egyéniségre vall, tömött, kemény, nem sima, nem vállra hulló, az ideges és riadt lélek koszorúja, nem konty, mely asszonyos terveket takar, nem apróra vágott homokosfrizura, nem varkocs, kislányos, gyermeteg, nem lófarok, mely ide-oda leng a nemet mondás közepette... És mi az, ami Erzsi még? Csak test és ruha és szó? Ami látszik, hallatszik? Á, nem. Vele együtt és külsőségeitől takartan: lélek lépett a szobába. Különös mosoly a mozdulatlan arcon, belső fény jele. S ott »benn« a tulajdonságok és lelki jelenségek összessége, ami titok még, de apró jelzések segítségével közli, hogy van." Akármelyik Bólya-hősnőbe bele tudnék szeretni - halálosan. A regény hőse, Ágoston László, miután helyhiányra hivatkozva nem vették fel az ELTE magyar-történelem szakára, dobosnak áll a kisváros egyik presszójában, a Tulipánban. (A Bólya-hősök általában szüleikről éppen leszakadó, fiatal felnőttek, akik szerencsét próbálnak valahol az országban.) Új társával, a presszó billentyűsével igazi zenét kezdenek játszani: „Szving, szving. Fecó még mindig előrenéz, a szeme a semmibe mered, á, dehogy semmi, a ZENE az ott, a téma, amelyet most talált ki, csak véletlen, hogy a téma arrafelé látható (ő ott látja), ahol a nagyérdemű üldögél, nem zavarják, hogy is zavarnák, hisz belőlük áll össze az új dallam, a lotyók körméből, a poharak csillanásából, Ilona suhanó-de-mégis-erős lépteiből, vagy akár pincérnői létének tagadásából, ha ő nem meri, amit kellene, megteszi Fecó az új téma segítségével... Meg a borból, amely a bal kettes emeleti asztalon áll, előtte fiatal férfi, iszik, dohányzik, figyel, a bor vörös, Bikavér talán, tüze látható, de mindenképpen érzékelhető Fecó számára, s ez a tűz már nem önmaga, hanem rész és összetevő..." Ez a zene, akár egy Bólya-könyv, a közegéből meríti tárgyát, de hiába eredeti, közvetítőit nemhogy a forrása fölé emeli, hanem magába szívja, az önpusztítás mélyébe rántja: Fecó a delirium tremens állapotába kerül, Ágoston László is egyre jobban iszik, Erzsi öngyilkos lesz. Ágoston László, mint a Bólya-hősök általában, vonatra száll, és hazamegy. Csakhogy van ebben a hazaútban valami végső reménytelenség, valami olyasmi, amit Szerb Antal Utas és holdvilágának Mihálya érez a regény végén. „Életben kell maradni. Élni fog ő is, mint patkányok a romok közt. De mégis élni. És ha az ember él, akkor még mindig történhetik valami."

Kollekciók