Ajax-loader

'izraeli' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Ram Oren - Gertruda ​esküje
Ebben ​a könyvben a híres Exodus hajó egyetlen katolikus utasának történetével ismerkedhet meg az olvasó. Gertruda Babilinska többször is saját élete kockáztatásával mentette ki egy lengyel zsidó házaspár egyetlen gyermekét előbb a német, majd a lengyel és a litván fasiszták karmaiból. Ram Oren ma valószínűleg a legnépszerűbb izraeli író, akinek könyveiből csak Izraelben egymillió példány fogyott eddig. Tizenhat kalandregénye után a legnagyobb sikerét otthon és külföldön mégis a Gertruda esküje című tényregényével aratta, mely egyszerre "folytatása" Leon Uris híres regényének (Exodus) és Anna Frank nem kevésbé híres naplójának. A Gertruda esküje szemléletében is különleges írás, amennyiben a rémkorszak legismertebb vallomáskönyvétől (Anna Frank naplója) eltérően nem a nácizmus üldözötteinek szenvedésére, hanem a zsidó nép megmenekülésére irányítja a figyelmet, bemutatván, hogyan juttatott a sors főszerepet a ma is Amerikában élő Michael Stolowitzky túlélésében egy katolikus nevelőnőnek és egy Karl Rink nevű SS-tisztnek.

Zeruya Shalev - Szerelmes ​élet
Jáárá ​a jeruzsálemi Templom pusztulásával kapcsolatos legendákból doktorál az egyetemen, munkáját azonban hanyagolni kezdi, amikor a sokkal idősebb Árié bűvkörébe kerül. A férfi apja barátja, Jáárá anyja pedig furcsa, ambivalens viszonyban van vele - mintha titok lappangana közös múltjukban. Jáárá, aki már korábban kezdett elhidegülni férjétől, a jólelkű, de fantáziátlan és unalmas Jonitól, egyre szenvedélyesebb szerelmi viszonyba bonyolódik Áriéval, és ennek során olyan erotikus kalandokat él át, amilyenekről nem is álmodott. Bár taszítja a férfi erőszakos személyisége, nem képes megszabadulni tőle. Mikor mégis megpróbálnák megmenteni kapcsolatukat Jonival, meghal Árié felesége. Jáárá átköltözik egy bőrönddel a férfi lakásába, ahol kezdetét veszi a hétnapos rituális gyász... Zeruja Salev 1959-ben született Izraelben, a Kinneret kibucban. Bibliatudományból szerzett egyetemi fokozatot, jelenleg kiadói szerkesztőként dolgozik. Eddig öt regénye jelent meg; több német és francia irodalmi díj kitüntetettje.

Efrájim Kishon - A ​zanyja krausz
"Hogyan ​íródik a humoreszk?... A humor emberének van egy kis pepita fedelű notesze, amelyben emlékművet állít a legsziporkázóbb ötleteknek, amelyek olykor eszébe jutnak neki, vagy hozzátartozóinak, vagy egy másik humoristának néhány évvel ezelőtt. A színvonalas, kacagtató karcolat benyújtási határidejének közeledtével lázasan keresgélni kezdünk tehát az irodalmi témák eme kincsesbányájában, és többnyire még csak egy akkora ötletet sem találunk benne, mint a cinege fánkja... A notesz eredménytelen böngészésének befejeztével rendszerint friss anyag után nézek, abban a biztos tudatban, hogy az agyam mélyéről egyetlen valamirevaló ötletet sem sikerül majd előhalásznom... Már beszéltem erről különböző neves pszichológusokkal is: föltárták előttem, hogy gyermekkoromban anyám egy viccet mesélt nekem, amit minden valószínűség szerint nem értettem meg, és ennek a fiatalkori traumának a hatására erős ellenállást fejlesztettem ki magamban a humor mindenfajta megnyilvánulásával szemben..." Hogy Kishon-Kishontnak igaza van-e önnön humora komor megítélésében - ezt döntse el a Nyájas Olvasó, aki a szerző humoreszkjeinek immár harmadik válogatott kötetét kapja kézhez az ugyancsak Izraelbe szakadt hazánkfia, a jeles karikaturista, Zeév Farkas illusztrációival.

Gordon Thomas - Moszad
A ​Moszadot 1951-ben alapították, hogy elit hírszerző alakulatként támogassa Izraelt egy esetleges háború során. Félelmetes hírű ügynökcsapata felelős a kémtörténelem legkockázatosabb tetteiért, a terrorista-elhárító akciókért és jó néhány hajmeresztő gyilkosságért. A könyvből kiderül, hogyan fosztotta meg a Moszad a CIA-t vezető titkosszolgálati pozíciójától a Vatikánban, leleplezve azokat, akik a II. János Pál pápa ellen 1981 májusában megkísérelt merénylet mögött álltak. Hogyan használta fel a TWA 800-as járatának tragédiáját céljai érdekében, melynek következtében az FBI felbecsülhetetlen erőket mozgósított egy olyan terrorcselekmény bizonyítására, amely sohasem történt meg? Fény derül Jasszer Arafat szárnysegédjének meggyilkolására; valamint a Moszad szerepére Diana hercegnő és Dodi al-Fayed tragikus halálával kapcsolatban. Mit tett a Moszad 2001. szeptember 11-ét követően? Mit derítettek ki az al-Kaida öngyilkos merénylőinek kiképzéséről? A Vatikáni Bankon keresztül valóban támogatta-e a CIA a Szolidaritás szakszervezetet? Mi volt a Moszad szerepe Szaddám Huszein kézre kerítésében?

A. B. Yehoshua - Apáról ​fiúra
"A. ​B. Yehoshua a mai Izraelben élő írók világszínvonalú képviselője." Saul Bellow "Ez az ötletgazdag, új regény átlépi az idő és a térkép szabta határokat... irodalmi bűvészmutatvány..." New York Times A. B. Yehoshua regénye öt - csonka párbeszédben előadott -egy-egy kisregénynek is beillő briliáns történet zsidókról és nem zsidókról, 1982-től - időben visszafelé - 1848-ig, az utolsó történetig. Az összekötő kapocs Máni úr, aki valamennyi történetben jelen van, aki miatt az adott történetet el kell mesélni. Miközben szó esik Izraelről a nyolcvanas évek elején, tizenöt évvel a hatnapos háború után, Krétáról a második világháborúban, Jeruzsálemről a tizenkilencedik század közepén. És szó esik mindenütt a szülő-gyermek kapcsolatról - a sajátos stíluson túl ez a könyv másik eredeti és megragadó eleme. Még különösebb, szinte rejtélyes és izgalmas a beszélő, valamint - az éppen aktuális - Máni úr viszonya. Ez az, ami rabul ejti az olvasót, akinek mindenképpen meg kell tudnia: mi vonzza az adott elbeszélőt az általa esetenként alig vagy rövid ideje ismert Mánihoz? Miért foglalkoznak vele annyit? Miért akarják megmenteni? Meg tudják menteni? Egy német katona egy krétai zsidót? Egy fiatal lány annak a fiúnak az apját, akit csak néhány hete ismer? Egy lengyel orvos a jeruzsálemi szülészt, aki halálosan beleszeretett a húgába? Hogyan fogja elérni a brit katona, hogy a kémkedéssel vádolt és halálra ítélt brit állampolgár Mánit a bíró felmentse? Minden Máni megszállott, minden Máni életveszélyben van, érte küzdeni kell. Az író pedig - akár egy krimiben - késlelteti a válaszokat, Máni sorsának kimenetele csak az utolsó oldalon derül ki, mert a beszélő vagy nem akarja, vagy nem meri felfedni a teljes igazságot. Letehetetlen történet, igazi irodalmi bravúr.

David Grossman - Egy ​ló besétál a bárba
Grossman ​regénye megrázó és lélegzetelállító olvasmány. Árulások a szerelemben, hűtlenség a barátok között, magárahagyatottság a családban, bűntudat, mely feloldozásért kiált. A férfi őrlődik a színpadon a közönség iránti kötelezettsége és az önmaga iránti tartozása közt. Dovalé maró, bántó humorral provokálja a nézőket, nem tudva, nevetni fognak-e vagy sírni - és teszi mindezt úgy, hogy a közönség soraiban ott ül régi gyerekkori barátja, aki megpróbálja megérteni: vajon a komédiás miért is hívta meg erre az előadásra?

Imi Sde-Or (Lichtenfeld) - Eyal Yanilov - Krav ​Maga
A ​Krav Maga napjaink egyik legfejlettebb önvédelmi rendszere. A magyar származású nagymester Pozsonyban a háború alatt eredetileg a náci támadások egyszerű megfékezésére hozta létre, majd továbbfejlesztették az Izraeli Védelmi Erők részére. Később hozzáigazították a civil szükségletekhez, s ma már olyan sztárok kedvenc küzdősportja, mint Jennifer Lopez vagy James Belushi. Ez a könyv a sportág egyetlen hiteles kézikönyve mintegy 500 fotóval illusztrálva!

Shani Boianjiu - Bátraké ​a mennyország
A ​fiatal izraeli szerző világsikert aratott első regénye a kamaszkoruk kezdetén besorozott női katonák zárt, kegyetlen és ismeretlen világába enged bepillantást. Jáel, Áviság és Lea együtt nevelkednek egy kis poros galileai faluban, ahol konténerekben folyik a tanítás, az általános unalom pedig még a sivatagi hőségnél is elviselhetetlenebb. Amikor azonban a középiskola után besorozzák őket a hadseregbe, örökre megváltozik az életük. A katonasággal járó megaláztatások, embertelen elvárások és a folyamatos készenléti helyzet feszültségében pillanatok alatt kell felnőniük, és megismerniük az élet és a halál, a szerelem és a barátság sokszor embert próbáló határhelyzeteit. Shani Boianjiu lebilincselően közvetlen, metszően intelligens és kegyetlen elbeszélő, aki az érzelmeket és a humort sem nélkülözve fest érzékletes portrét három fiatal nőről és az országról, ahol élnek.

Mordechay Avi-Shaul - Aranytó
A ​magyar származású izraeli író elbeszélései egy távoli egzotikus világ problémáit tárják fel előttünk, amelyek érdekességét a napihírek riasztó jelzései csak fokozzák. Nem távoli azonban ezekben az elbeszélésekben az író humanista felfogása, az országok és népek fölötti, nemzetközi szocialista szolidaritás mindmegannyi megnyilvánulása. Avi-Shaul művészetét az erkölcsi, a politikai felelősségérzet hevíti. A kötetet záró kisregény, a Sírjaim az ifjúkor élő emlékeit és a férfikor találkozásait, önkínzó szembesítéseit mondja el. Látvány és látomás művészi egységgé olvad össze a hazatérő vándor "érzelmes utazásában". A kisregény tanulsága azonos az elbeszélések végső kihangzásával: a neves író, a magyar költészet kitűnő fordítója, a Béke-világtanács tagja, az elkötelezett szocialista arra figyelmezteti olvasóit, hogy nincsen két erkölcs, egy az erősnek és egy a gyengének, csak egyetlen erkölcs van.

Ámosz Oz - Szeretetről, ​sötétségről
Ámosz ​Oz, a legismertebb izraeli író Szeretetről, sötétségről című önéletrajzi munkája, amelyet számos nyelvre lefordítottak, minden idők legnagyobb izraeli könyvsikere. Lebilincselő családtörténet, amely egy dickensi figurákban bővelkedő, nagyívű elbeszélés keretében mesterien ötvözi a személyes és a történelmi eseményeket. Oz családja archetipikus bevándorló család: Mussmanék Ukrajnából menekülnek az antiszemitizmus miatt előbb Lengyelországba, majd Prágába, végül Jeruzsálembe, ahol az érzékeny, intelligens, négy-öt nyelven beszélő Fanja férjhez megy Klausnerhez, egy költői vénával megáldott, tizenhat-tizenhét nyelven olvasó, kétbalkezes szobatudóshoz. Fiuk, Ámosz a negyvenes-ötvenes évek Jeruzsálemében nő fel. 1952 januárjában Fanja Mussman, az író depressziós édesanyja öngyilkos lesz. Oz ezután szakít jobboldali apjával, tizenöt évesen egy kibucba megy traktorosnak (ott veszi fel az Oz nevet, amelynek jelentése: bátorság), és harminc évig kibuclakóként próbálja megtalálni, kikovácsolni saját identitását. A könyv ugyanakkor Izrael Állam története is, az egész korszak története, az Ozzal együtt felnőtt zsidóké, akik túlélőkként egy "lakatlan szigeten" kötöttek ki, és otthont építettek maguknak.

Ámosz Oz - Miháél, ​Miháél
A ​népszerű izraeli író sok vitát kiváltott regénye az ötvenes évek Izraelében játszódik. A korszak ugyan az országépítés romantikus hőskora, de Oz műve éppen ezt a mítoszt leplezi le: Hánná, a narrátor a kisszerű mindennapiság, a bénítóan szürke hétköznapok formájában, az őt lassan és alattomosan hatalmába kerítő neurózis folyamataként éli meg ezt az időt. A hőskorszak romantikája, az országépítés kalandja kívül marad az életén, neki csak az érdektelenség jut, amelynek megtestesítője a férje, Miháél, ez a végtelenül rendes, tisztességes és áldozatkész, de - vagy talán éppen ezért - Hánná szemében rettenetesen unalmas ember. Hánná ugyanis valamiféle modern izraeli Bovaryné: emlékei, álmai romantikusak, azaz a kaland és az érzékiség ösztönei törnek fel benne egyre kényszerítőbb erővel, s kerülnek szembe elfojtott életével. Az álmok logikáját követő rendben kavarognak benne az olcsó, néha szélsőségesen szentimentális emlékek gyerekkora kedvenc hőseiről, Sztrogoff Mihályról, Nemo kapitányról és a többiekről. S látomásainak még fontosabb elemeként megjelenik és felnő benne - vele együtt - az a két arab kisfiú, akikkel kislány korábban együtt játszott. Noha a valóságban bizonyára valamelyik menekülttáborban nyomorognak, Hánná kényszeres fantáziaképeiben az életerő, a kaland jelképeivé válnak, s amikor képzeletben odaadja magát nekik, ezzel mintegy szimbolizálja azt az elfojtott bűntudatot, amellyel az író szerint minden izraelinek szembe kell néznie.

Etgar Keret - Boldog ​boldogultak
Mi ​történik, miután felvágod az ereidet, főbe lövöd, esetleg vízbe fojtod magad? A paradicsomba vagy a pokolra kerülsz, miután végzel magaddal? A világsikerű izraeli író abszurd kisregényében egy nagyvárosba érkeznek az öngyilkosok, és úgy élnek tovább ebben a furcsa világban, ahogyan végeztek magukkal. Vérző csuklóval, elkékült orcával vagy épp lyukkal a halántékukon tengetik napjaikat az örökkévalóságig. Főhősünk, Háim még csak két napja dolgozik a Kamikaze pizzériában, amikor olyan hírt kap, amely alapjaiban változtatja meg addigi halálát Etgar Keret (1967, Rámát Gán) a kortárs izraeli irodalom világszerte egyik legkedveltebb alakja, művei eddig 37 országban jelentek meg. Salman Rushdie az új generáció hangjának titulálta, prózái mellett számos film és sikeres képregény is fűződik a nevéhez.

Benjamin Netanjahu - Harc ​a terrorizmus ellen
Hogyan ​lehet legyőzni a nemzetközi terrorizmust? Az izraeli elnök könyve a terrorizmus elleni harc hatékony eszközeiről.

Aharon Appelfeld - Egy ​élet története
"Néha ​elegendő a dohos szalma bűze vagy egy madár vijjogása, hogy belehajítson a messziségbe, önmagam feneketlen mélységébe." Aharon Appelfeld, az író vall így, aki a második világháború kitörése idején hétesztendős volt, egy asszimilálódott csernovici zsidó család gondosan óvott, Ervin nevű kisfia. Gyerekkora egyetlen éjszaka leforgása alatt ért véget. Édesanyját németek és románok mészárolják le, halálsikolyát maga is hallja. Amikor a gettóban töltött hónapok és az ukrán sztyeppéken átvezető halálmenet végén megérkezik a lágerbe, apjától is elszakítják. Ervinnek ekkor sikerül megszöknie - bemenekül az erdőbe. A magányos kisfiú, akit csak állatok vesznek körül, elrejtőzik az erdő mélyén, de aztán megindul az esőzés, és egyre erősödik a hideg. Ervin parasztházakba kopog be, és keresztény árva gyereknek adja ki magát. Hamarosan csaknem teljesen elfelejti szülei arcát, hajdani otthonát. A háború hat hosszú-hosszú esztendeig tart. Befejeződése után a fiú egy darabig ideiglenes táborokban él, ahol csalók, csempészek és tolvajok dolgoztatják az odasodródott gyerekeket. Aztán egy szép napon egy hajó Palesztinába viszi. Egyedül, nyelvtudás nélkül érkezik a tizennégy éves kamasz, aki mindenét elveszítette, akinek mindent elölről kell kezdenie. Ebben a megrendítő, bölcs és költői műben Aharon Appelfeld mai szemmel tesz tanúságot életének arról a szakaszáról, és az azt követő harcról, amelyet az emlékezés vív a feledéssel, a beszéd a hallgatással. Ez a könyv a zsidó irodalom egyik igazán nagy alkotása.

Martin Buber - Én ​és Te
Martin ​Buber író, fordító és filozófus, német és héber nyelven író gondolkodó, a felvilágosodással kezdődött és a II. világháborúval véget ért német-zsidó szellemi szimbiózis utolsó nagy alakja. A huszadik századi gondolkodás számára új utakat nyitó perszonálfilozófiájának alapműve, az Én és Te című esszé 1923-ban jelent meg. Ekkor találta meg gondolkodásának kristályosodási pontját, a dialóguselvet. Filozófiai munkássága abból táplálkozik, hogy az embernek a világ dolgaival találkozván nyitottnak kell lennie minden "másik"-ra, minden "Te"-re, nem lehet merev szokások és rituálék közé zárkóznia. Buber munkássága nemcsak zsidó és keresztény teológusokra volt hatással, gondolataiból természettudósok, pszichológusok és művészek egyaránt merítettek.

Efrájim Kishon - Hogy ​volt?
"Nincs ​proletár humor" mondta bánatosan Lenin elvtárs - "csak rohadt burzsoá humoristák". Ezért volt ugyancsak sürgős és szükséges az átnevelésük, vélekedett a szemináriumvezető elvtársnő az ünnepélyes megnyitón. Így lett hát e sorok írója szakképzett, okleveles bolsevik. Szorgalmasan igyekeztem spontánul felfakadó osztálygyűlöletet fejleszteni önmagamban, a párt elvetemült ellenségeinek irányába, és szeretni a Nagy Testvért, ahogy csak belefér. Igen, elvtársak, minden erőmmel igyekeztem kedvelni a Generalisszimuszt, csak valahogy nem ment a dolog. Talán az zavart, hogy munkahelyemen mindig zsolozsmáznunk kellett a Népek Napjáról: "Mert Sztálin a mu-hunka, és Sztá-hálin a bé-héke...", daloltuk kórusban minden áldott reggel. Kissé idegesítő volt. Vagy humorista az ember, vagy vallásos. A kettő együtt nem megy, kérem szépen. Nem csoda hát, hogy amikor marxista-leninista szemináriumunk első éve a vége felé közeledett, azon kaptam magamat, hogy egyre kevésbé maradéktalan a tiszteletem a dolgozók államát illetően. "Kishonti elvtárs" - mondtam magamnak, amikor senki sem volt a közelben -, "ez a rendszer nemhogy megszabadította volna az emberiséget a problémáitól, hanem épp ellenkezőleg, intézményesítette a problémákat." Akkoriban már cseppet sem szerettem a Nagy Testvért, sőt éppúgy utáltam, mint általában mindenki. Gyakran eszembe jutott a híradóban az a felejthetetlen május elsejei ünnepség, amikor is Joszif Sztálin összevissza csókolta a kis szovjet Lolitákat. Arra a következtetésre jutottam hát kedves elvtársak, hogyha valahol szívélyesen mosolygó népvezért látunk lelkes és aranyos kislányoktól körülvéve, ezt az illetőt lehetőleg azonnal fel kell koncolni, különben ő koncol fel mindnyájunkat, kezitcsókolom. Az ilyesféle gondolatok természetesen merőben elméleti jellegűek. A valóságban újságíró-kollégáimmal együtt feszes vigyázzban álltam végig a moszkvai atyánkat dicsőítő mindennapi zsoltárt, ahogy illett. Kétségbeesésemnek és csalódásomnak csak úgy adhattam hangot, ahogy az írók szoktak. Csöndes éjszakákon, két rendelésre készült antikolonialista mű között lefektettem hát ennek a reakciós könyvnek az alapjait...

Pearl Abraham - A ​rabbi lánya
Megrázó, ​mélyen felkavaró regény az elsőkötetes Pearl Abraham műve. Hősnője Rachel Benjamin, egy hászid rabbi lánya, aki tizenhárom éves, amikor először kerül összeütközésbe az apjával. Mivel életének egyetlen öröme a regényolvasás, szeretne beiratkozni a helyi könyvtárba, apja azonban választás elé állítja: vagy lemond a regényolvasásról, vagy kiveszik az iskolából. Rachel ettől fogva titokban olvas, titokban visel a vallási előírás szabályainak nem megfelelő fehérneműt, titokban tanul meg úszni, és végzi el az úszómesteri tanfolyamot. Kettős élete egyre jobban elidegeníti családjától, s a hászid közösségben is rossz hírét kelti. Szenvedései azonban megacélozzák, önmagába vetett hite erőt ad ahhoz, hogy egyedül is kivívja magának a boldogságot. A rabbi lánya, akárcsak a Chaim Potok-regények, olyan élményt nyújt, mely egy életen át elkísér.

Ámosz Oz - A ​Gonosz Tanács hegye
A ​forrongó, szorongásokkal és reményekkel teljes időszakot - a mai Izrael emberi forrásvidékét - a három kisregény három főszereplőjének szemszögéből, életének szűrőjén át ábrázolja a kitűnő izraeli elbeszélő. Mindhárman Jeruzsálem egyik kertvárosában élnek, a tarkabarka hátterű lakosság között. Kettejük még gyermek, az eljövendő Izrael letéteményese. Az egyik fiú az anyját veszti el, a másik pedig a makkabeusok utódjának gondolja magát, képzeletét már-már magával ragadja a kor összeesküvés- és terrorista-mentalitása. A harmadik kisregény főszereplője felnőtt; sorsa lezárt, napjai meg vannak számlálva: a haláltábornok elől Palesztinába menekült fiatal orvos rákbeteg, és tudja, hogy már nem léphet be az ígéret földjére.

Ámosz Oz - Párduc ​a pincében
Palesztina ​1947-ben, a brit mandátum utolsó évében, néhány hónappal Izrael Állam kikiáltása előtt. A tizenkét éves Profi, eltökélt szabadságharcos, két barátjával földalatti ellenállási mozgalmat hoz létre. Üres olajoshordóból, összegyűjtött elektromos huzaldarabokból, körömlakkból és más efféle "hadianyagokból" csodafegyvert akarnak fabrikálni, és így rákényszeríteni az angol királyt, hogy hívja vissza a megszálló csapatokat. Egyik este - kijárási tilalom van - Profit elcsípi az angol Dunlop rendőr őrmestert, aki azonban ahelyett, hogy letartóztatná, hazakíséri a fiút. Néhány hét alatt barátság szövődik a két ellenség között: egy kávéházban találkozgatnak, ahol az őrmester angolra tanítja Profit, ő pedig modern héberre a bibliai hébert beszélő, zsidóbarát angolt. Csakhogy Profi társai meglátják őket, és "hadbíróság" elé állítják a fiút, akinek ettől fogva egyre több alkalma nyílik eltöprengeni azon, hogy mit is jelent az árulás... Ámosz Oznak ebből a világszerte népszerű remekművéből "A kis áruló" címmel emlékezetes film is készült Lynn Roth rendezésében.

Meir Shalev - Négy ​lakoma
Zajdét ​három férfi is a fiának tekintette,és mind a három ráhagyta mindenét. Mindhárman halálosan beleszerettek Juditba,és szerelmük nem is marad viszonzatlan.Így Zajde valodi apjának kilétét homály fedi,bár az "apák"rendszeresen megajándékozzák a fiút a születésnapján:pompás lakomáktól roskadozó asztal körül gyűlik össze a furcsa család,nevetnek,veszekszenek,szeretnek és siratnak,mintha másból sem állna az élet,csak ünnepnapokból.Shalev elbűvölő regényben számos apró történet példázza a szeretet és a szerelem győzelmét a kegyetlenül múló idő felett.

Yasmina Khadra - A ​merénylet
A ​terrorizmus fenyegető jelenléte kísért Yasmina Khadra világhírű regényében, amely a közel-keleti arabizraeli konfliktust mutatja be egy férfi történetén keresztül. Az arab származása kényszereiből kitört Amín álomba illő körülmények között él: sikeres orvos, jómódú tel-avivi polgár, szerető és szeretett férj, megbízható barát. Egy öngyilkos merénylet azonban egyetlen villanás alatt zúzza porrá idilljét. A sérültek ellátásában kimerült sebészt a rendőrség arra kéri, azonosítsa a felesége holttestét, akiről kiderül, hogy maga volt a merénylő. A gyászában és értetlenségében fuldokló férj ámokfutásszerű nyomozásba kezd, hogy kiderítse, ki és mi vette rá imádott feleségét arra, hogy gyermekek életét kioltva hirdesse azokat a palesztin szabadságelveket, amelyeknek otthon sosem adott hangot. A nyomozás megrendítő eredményekhez vezet, s a sebész szeméről végül lehull a hályog. De miféle tisztánlátás az, amely a történet végén rá vár? Miféle ébredés? Vagy miféle álom? Yasmina Khadra, az algériai származású, női álnév mögé rejtőző szerző a terrorizmus elleni harcot személyesen tapasztalta meg közel négy évtizedes katonai szolgálata során. Az írónak nem az a szerepe, hogy döntőbíró legyen - vallotta Khadra saját regényéről -, hanem a hibákra kell rámutatnia, az emberi tényező szeizmográfja kell hogy legyen. Megértetni valamit szép dolog, ám érzékennyé tenni a másikat ez még remekebb.

Uri Orlev - Sziget ​a romok között
A ​tizenegy éves Alex megszökik a fallal körülvett varsói zsidó negyedet kiürítő németek elől, s egy lakatlan romházban rendezkedik be. A kisfiúnak minden leleményére, ravaszságára szüksége van, hogy túlélje a túlélhetetlent. A könyv - miközben nagy megjelenítő erővel mutatja be a zsidóság tragédiáját - népeket nem tesz felelőssé; emberekről ír, akik között vannak bűnösök, hősök és ártatlanok.Ez a mű az Izraelben élő író első, magyarul is megjelenő könyve. Uri Orlev a gyerekkönyv írók Nobel-díjaként számon tartott Andersen-díj egyik kitüntetettje.

Ámosz Oz - Keresztül-kasul ​Izrael országában 1982 őszén
Az ​1939-ben született Ámosz Oz a mai Izrael világszerte ismert és nagyra tartott írója. (Magyarul is megjelent _Miháél, Miháél_ című regénye.) A "Békét most!"-mozgalom egyik vezető személyisége, azaz szószólója az izraeliek és a palesztinok közti, a biztonság és a kölcsönös elismerés alapjáról kiinduló megegyezésnek. 1982 októberében és novemberében a riporternek felcsapó Oz a legkülönbözőbb helyszíneken a legkülönbözőbb partnerekkel folytatott beszélgetéseket, mintegy felmérve, ki mit gondol e páratlan ellentétektől fortyogó országban múltról, jelenről és főleg a jövőről. Oz tárgyilagosságra törekedett: valamennyi riportalanyának szavait változtatás nélkül adja közre, legyenek ezek az alanyok baloldaliak vagy nacionalista jobboldaliak - zsidók vagy arabok -, haladók vagy maradiak, ateisták vagy bigott vallásosak. Az eredmény: lenyűgöző, olykor bizony riasztó, máskor meg éppen reményt keltő könyv, amely a magyar olvasót is közelebb viheti Izrael országának jobb megismeréséhez.

Ámosz Oz - Hirtelen ​az erdő mélyén
A ​hegyekkel és erdőkkel körülvett, a civilizációtól elszigetelt falucskából már sok éve eltűntek az állatok - mindenfajta állat. A felnőttek még emlékeznek rájuk, olykor-olykor a fülükbe cseng még a gyermekek számára már ismeretlen nyerítés, bégetés, röfögés, ugatás és az ezerféle madárdal, néha tévedésből még morzsát szórnak a nem létező galambok elé vagy hálót vetnek a rég nem látott halaknak. A gyerekek kérdésére azonban, hogy hogyan és miért történhetett meg mindez, mindig csak konok hallgatás a válasz. Először Nimi, a szeleburdi kisfiú indul el az erdőbe, hogy kiderítse a titkot, de "nyerítőkórral" megfertőzve tér vissza, így nem tud beszámolni arról, mit is látott odakint. Két osztálytársát, Maját és Matit azonban nem hagyja nyugodni a rejtély, ezért ők is elindulnak az erdő mélyére. Sok rémületes és szépséges kaland után végül találkoznak a rettegett hegyi ördöggel, Nahival, aki feltárja előttük a régmúlt titkait. A gyerekek ráébrednek: nem a gonosz szellemnek, hanem a lent élő emberek szívének kell megváltoznia, hogy az állatok és velük az őszinte, gúny és megvetés nélküli szeretet visszaköltözhessen a faluba. Ámosz Oz, Izrael leghíresebb írója, akit évek óta a Nobel-díj várományosai között emlegetnek, ezúttal egy felnőtteknek és gyermekeknek szóló, varázslatos atmoszférájú mesét írt. Egy nagy író felejthetetlenül fájdalmas és szép rajza ez egy misztikus helyről, ahol mindenki az ismeretlentől való félelem foglya, s ahol inkább felejtenek és felejtésre nevelnek, ahelyett hogy megpróbálnák visszaszerezni egykori életüket.

Dorit Rabinjan - Lakodalmaink
„A ​nőnek, míg férjhez nem megy, mérges kígyó van a szívében, holló a fejében, bolha a lába közt!” – Irani Azizjan a mesés Keletről hozott, ősi életbölcsességekkel nevelgeti féltve imádott, egy szem fiát és sugárzó szépségű, életre, szerelemre éhes lányait. A szoknyájába kapaszkodó gyerekseregnek majdani, pazar esküvőjét színezgeti – a nagy szerelemről, boldogságról csivitelnek még a szülők ablaka alatt tanyázó kolibrik is. Ám az utolsó kislánnyal, a halva született ikerbátyjával érkező Matival együtt mintha a balsors is megjelenne az aranyszívű szülők boldog családi otthonában. Vagy esetleg már korábban sem volt minden rendben? A cseperedő gyerekek kicsúsznak a halott kisfiút végtelenül gyászoló anya kezei közül, a várva várt, pompás külsőségek közt megült esküvőket baljós előjelek árnyékolják be, az elhanyagolt kislány pedig tudathasadásos belső dialógusokba, kezelhetetlen hiperaktivitásba menekül. Van-e vajon visszaút, gyógyulás Mati számára? Fellobbanhat-e újra a tűz Irani konyhájában és házasságában? A Tel-Avivban élő fiatal írónő önéletrajzi elemekkel átszőtt, színes családregénye egy egzotikus világot, ugyanakkor nagyon is ismerős problémákat ábrázol Azizjanék sorsában: egy modernizálódó társadalom generációs feszültségekkel is terhelt képét.

Yehuda Berg - A ​kabbala és a szex
Ez ​az érdekfeszítő és gondolatébresztő kötet a legfontosabbal foglalkozik valamennyi emberi kapcsolat közül. A bestsellerszerző és elismert kabbalista, Yehuda Berg időn és szellemi dimenziókon keresztül átívelő utazásra invitál bennünket, ahol a kabbala ősi tanításainak megfelelően felfedezhetjük a nemiség spirituális gyökereit. Megtanulhatjuk, miként emelhetjük az öröm és a megértés új magasságaiba szexuális gyakorlatunkat. A kötet nyílt és őszinte módon foglalkozik a férfiakat és nőket szembe állító mindennapi szexuális kérdésekkel, s eközben olyan hatékony tudást és eszközöket ad a kezünkbe, amelyekkel úgy alakíthatjuk át saját szexuális életünket, ahogy nem is képzelnénk. A nemiség, a szerelem, a halál, az emberi lélek és létezésünk kabbalista titkai most először tárulnak fel a történelemben. A kötetből mindez - sőt, ennél jóval több kiderül.

Herman Wouk - Remény ​I-II.
A ​Remény négy izraeli katonatiszt története és asszonyaiké, akiket szeretnek. A bécsi születésű, kulturált Zev Baraké; a vallásos, vakmerő vadászpilótáé, Benny Luriáé a keserűen gunyoros és titokzatos mosszados Sam Pasternáké és a Don Kisote becenévre hallgató, egyáltalán nem „búsképű” katowicei menekülté, aki öszvérháton érkezik első izraeli csatájába, majd az évek során magas rangra emelkedik. Három emlékezetes izraeli nőalak mellett, egy amerikai CIA tisztviselő okosan elragadó leányi formálja meg a szerző a főhősök finoman szövődő szerelmi történetében. S mindehhez az Izraeli Függetlenség Háború és a Hatnapos Háború fordulatos, izgalmas eseményei nyújtják a hiteles hátteret, amelyekből elénk tárul egy maroknyi nép harca a túlélésért. Századunk egyik legsikeresebb írója új remeke, az amerikai kiadással egyidőben, két kötetben kerül a magyar olvasóhoz.

Ámosz Oz - Tel-ilani ​történetek
A ​világhírű izraeli író legújabb könyve nyolc elbeszélést tartalmaz, amelyek közül hét egy Tel-Ilan nevű faluban játszódik, az utolsó pedig „messze innen, máskor”. A kaleidoszkopikus regényként is olvasható novellafüzér szereplői egyik történetből a másikba vándorolnak, aki az egyikben főszereplő volt, a másikban mellékalakként bukkan fel, s az összekapcsolódó történetekből lassanként a falu életének gazdag szőttese tárul az olvasó elé. Egy olyan falué, ahol idővel egyre kevesebb a földműves, és egyre több a hétvégi nyaraló, a turista, a szerencsevadász; ahol nemcsak pusztulás van, de megújulás is; ahol mindenki keres valamit, ami egykor megvolt, de elveszett; valamit, amiről maga sem tudja, micsoda, vagy amit maga előtt is titkol. Oz gondosan kerüli a politikai allegóriákat, történetei nem érintik közvetlenül a jelenlegi izraeli helyzetet, zsidók és arabok vagy vallásos és nem vallásos zsidók konfliktusát, a települések ügyét, de végig érezteti, hogy a vékony kéreg alatt, amin járunk, hatalmas erők munkálnak.

Kardos G. György - Avraham ​Bogatir hét napja / Hová tűntek a katonák? / A történet vége
Avraham ​Bogatir hét napja: A regénybeli történet hét napjának keretében arabok, zsidók és angolok törvényszerű reakcióinak, a politikai okokból elkövetett terrorakciók és ellenakciók végtelen láncolatának a középpontjában annak a parasztembernek a felejthetetlen figuráját teremtette meg az író, aki a növények szívósságával viseli, tűri el - méghozzá humánumát és etikai érzékét megőrizve - a történelem kegyetlen, nemegyszer felfoghatatlan és abszurd jeleneteket váltogató forgószínpadának az egyszerű embereket, zsidókat és arabokat egyaránt sújtó színjátékait. Hová tűntek a katonák? a második világháborúban az angolok oldalán harcolt lengyel Anders-légió roncsainak - szinte szó szerint értendő - agóniáját mutatja meg egy palesztinai tüdőszanatórium mindennapi életében, egy arab kisfiú elfogulatlan, gyermekien tiszta tekintetén tükröztetve a test és a történelem sebeivel, s a szétfoszló nemzeti illuziókkal birkózó emberroncsok tragédiáját. A történet vége a zsidó állam kivívásának a pillanatában mutatja meg a győzelem tragédiáját, ahogyan az üldözöttekből lett győztesek most egykori sorstársaikat, az arab fellahokat üldözik el földjeikről, tehát mindazoknak a folyamatoknak az egyes ember életét, sorsát és halálát meghatározó vetületét, amelyek elkerülhetetlenül vezettek el a nagypolitikában az 1956 óta ismétlődő közel-keleti háborúk láncolatához, s napjaink vészterhes feszültségeihez. A trilógiának ez a fölemelő üzenete: az embernek megvan a lehetősége, hogy kisodródjék abból a folyamatból, amely a többieket embertelenségbe fullasztja.

Popper Péter - Út ​a tükrökön át
Zavarba ​ejtően szabálytalan könyv az idegenben való újrakezdés nehézségeiről, furcsa helyzeteiről, az ember átöltethetőségéről, az otthonról és otthontalanságról. A könyv szerkezete is tartalmaz meglepetést: az első negyven nap szigorú naplója után a rákövetkezendő három év történetének felelevenítése következik, csapongó asszociációk és sztorik formájában. Őszinte önvallomás az utazó belső drámáiról, az önmagával való szembenézés tükreiről és az összetört tükrök csörömpöléséről. Szubjektív korrajz a XX. Század második felében férfivá érett értelmiségi kínjairól: rasszizmusról, hazafiságról, zsidóságról, Izraelről. Mindezt a jól ismert szerző humora, mesélő kedve teszi regényes, és mégis hiteles olvasmánnyá.

Etgar Keret - Gaza ​Blues
Mit ​diesen Kurz- und Kürzestgeschichten begann Etgar Kerets Karriere als Kult- und Bestsellerautor in Israel. Lakonisch, knapp und temporeich erzählt er Geschichten aus der Großstadt, von Trinkern und Boxern, Nachtschwärmern und Religiösen, Spionen und Zauberern. Es sind Geschichten wie Comics, wie Kurzfilme, wie Leben unter Strom. Verzweifelt melancholisch, getränkt von giftigem Witz, sprühend vor grenzenloser Phantasie, erzählen sie vom Leben in Israel heute.

Ámosz Oz - Rímek ​életre, halálra
Tel-Aviv, ​egy forró nyári estén valamikor a nyolcvanas években... A szerző - középkorú, nős, híres, "civilben" könyvelő - író-olvasó találkozóra érkezik egy közösségi házba. Előre unja az egészet, a kellemetlen bizalmaskodást, a közhelyes, ostoba kérdéseket, a tudálékos irodalomtörténész műelemzését, a felolvasást. Elkalandozik a figyelme, csak testben van jelen és rutinból válaszolgat, ám a képzelete annál aktívabb: a közönség soraiból találomra választott emberek köré kis történeteket sző, s ezeket mintegy írói nyersanyagként mérlegeli, újabb és újabb részletekkel gazdagítja, továbbgondolja, azaz fejben máris egy új opust alkot szinte kényszeresen. A rendezvény után az általa kedvesnek és kellemesnek, bár nem elég vonzónak talált felolvasónő, Ráhel mellé szegődik, beszélgetésre, sétára invitálja, majd amikor kiderül, hogy a nő a szemközti házban lakik, férfias nekibuzdulással flörtöl és nála tölti az éjszakát, Ráhel féltékeny macskáját a fürdőszobába száműzve... Vagy ez már talán csak szándék volt, elszalasztott alkalom, és a szerző valójában magányosan járta az utcákat hajnalig, cigarettázva, s töprengve magán és teremtményein? Ámosz Oz gazdag asszociációs hálókat szövő, mesterien finom művű kisregénye az írói lét természetét, irodalom és valóság viszonyát boncolgatja, hisz szerinte írónak lenni annyi, mint nyitott helyzetben létezve elképzelni a másikat. Ámosz Oz 1939-ben született Jeruzsálemben. Regényeit és esszéit harmincnál is több nyelvre lefordították, Szeretetről, sötétségről című félönéletrajzi regénye világsiker volt. Számos elismerésben részesült: megkapta az Izrael-díjat, a francia Femina-díjat, a német Goethe-díjat és Béke-díjat.

Kollekciók