Ajax-loader

'politika' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Robert Penn Warren - Repül ​a nehéz kő
R. ​P. W. - e három betű Amerikában minden művelt ember számára Robert Penn Warrent jelenti. Költő, regényíró, esztéta; nagyszámú és sokrétű alkotás áll mögötte. Jeles kritikusok, irodalomtörténészek a XX. század amerikai irodalmának élvonalába sorolják, Faulkner és Hemingway mellett emlegetik. Élményvilágának, témaválasztásának, látásmódjának ihletője a Dél, az Egyesült Államok déli területe, annak tájai, emberei, történelmi sorsa, szélsőségekben, szenvedélyekben, ellentétek feszülésében gazdag, lüktető élete. "R. P. W." regényei közül jelen művét értékelik a legtöbbre: modern klasszikusnak tekintik. Egy farmerfiúból lett nagy hatalmú kormányzó fantasztikus karrierjének és tragikus bukásának eseménydús története köré csoportosítva, hatalmas időnyalábot ölel fel. A történet romantikusan érdekes sorsú krónikása, a regény másik hőse 1922-től 1939-ig kíséri feljegyzéseiben a maga, a kormányzó és sok más különös személyiség: kalandos életű férfiak, pompás asszonyok életútját. És ezen túl egy rendkívül érdekes betétrészben felidézi az amerikai polgárháború világát is. Warren jókaisan eseményes meseszövő; ebben a tekintetben regényének cselekményét a legsikerültebb krimi sem múlja felül. Ám rangos író is egyben: az élet, az általa ábrázolt világ teremtette "krimit" mély emberismerettel vizsgálja, bölcseleti tartalommal tölti meg, és vibráló, nemes, gyengéd lírával szövi át.

Kálmán Olga - Egyenes ​beszéd
Megszállott ​vagy pusztán a hivatásának szerelmese? Szíve mélyéig kőkemény vagy csak nem tűri a hazudozást? Hogyan dolgozik a legismertebb és szakmailag legelismertebb magyar televíziós újságíró, akitől minden beszélgetőpartnere tart, még ha éppen miniszterelnökként egy országot vezet is? Vele beszélgetni megtiszteltetés. Őt kérdezni kihívás. Olvasni a könyvet, amit írt, rendkívül tartalmas, de végső soron szórakozás. Vitriolos humora, metsző éleslátása, rendíthetetlen tudásvágya köszön vissza ezekről a lapokról, melyek olyan gyorsan peregnek egymás után, mint riportjai estéről estére a tévé képernyőjén. "Fölkészült, munkás, tisztességes, szenvedélyes, vagyis valóságos újságíró, ilyenből azért nem sok van ebben az országban. Vajon miket mond a könyvében? Ez akkor is érdekes, fontos, ha egyetértünk vele, és akkor is, ha nem. És akkor is, ha hol igen, hol nem. És úgy tűnik, más eset nincs." - Esterházy Péter „Manapság a politikát divat az ördögtől valónak titulálni. A közvélekedés szerint ez leginkább egy úri huncutság, a kiváltságosok játéka, méghozzá igen drága játéka. A lapokat maguknak osztják, a földi halandók pedig nem látnak bele a kártyákba. Nos, igen, nekem megadatott, hogy belelássak a pakliba estéről, estére. Mit látok, mit tudok, mit mondanak a politikusok adás előtt, után, vannak-e kérések, alkuk? – hosszú lenne leírni a húsz év felém érkezett kérdéseit. De akkor most tessék, itt vannak a lapok, szétterítve, Önök előtt.” Kálmán Olga

18471850_10211026708358543_869146071_o
elérhető
0

Angela Davis - Életem
Ki ​ Angela Davis? Egyetemi tanár, filozófus, és forradalmár. És fontos hozzátenni, hogy színes bőrű amerikai állampolgár.Szülei mélyen alulról törtek fel, hatalmas akaraterővel megáldva küzdöttek azért, hogy képezzék magukat, tanulhassanak, és egy emberibb életet élhessenek. Édesapja történelemtanár, édesanyja tanítónő volt. Már kicsi gyermekként átélte nap mint nap a rasszizmus kegyetlen megnyilvánulását, és ez váltotta ki belőle a tiltakozást az igazságtalanságok, az elnyomás, a rasszizmus ellen. Hamar politizálni kezdett, és vállalta a börtönt is azért, hogy tegyen valamit az igazságtalanságok ellen, a saját népét - ahogyan ő nevezte őket - testvéreit felvilágosítsa, és segítse a fiatalokat jobb életszínvonalra emelni. Nyíltan kommunistának nevezte magát, pedig tudta, hogy ezzel nagy bajba sodorja nemcsak önmagát, de családját is. Tagja lett az Egyesült Államok Kommunista Pártjának. Amikor részt vett szerelme testvérének fegyveresen elkövetett börtönszabadítási kísérletében, el kellett hagynia az egyetemet. Ronald Reagan – akkor kaliforniai kormányzó – ezt mondta: „Ez a nő soha többé nem állhat katedrára Kaliforniában.” A szabadítási kísérletnek öt halottja volt. Angela Davis ezután bujkált. Az FBI által leginkább keresett tíz bűnöző egyike volt. Elfogása után tizenhat hónapot töltött előzetes letartóztatásban, majd bűnszövetségben elkövetett emberölés vádjával bíróság elé került. Állítólag tőle kapták a többiek a fegyvereket. E vád alól nem sikerült tökéletesen tisztáznia magát, de az esküdtszék a növekvő hazai és nemzetközi tiltakozó mozgalom hatására felmentette. Ezt követően sok országban megfordult azoknak a szervezeteknek a meghívására, amelyek a kiszabadításáért küzdöttek. Járt a Szovjetunióban és Magyarországon is. A baloldali értelmiség, a diákmozgalmak ifjúsága és a kommunista országok ünnepelték. A múlt század hatvanas éveinek egyik sztárja volt Ernesto Che Guevara, Daniel Cohn-Bendit, Joan Baez és Bob Dylan mellett. A szocialista béke megteremtése érdekében kifejtett tevékenységéért a Szovjetunió Nemzetközi Lenin-békedíjjal tüntette ki. 1980-ban az amerikai Kommunista Párt alelnökjelöltje volt. Később kilépett a Pártból. Visszatért a kaliforniai egyetemre és férjhez ment egy afroamerikai egyetemi tanárhoz. Ma a Kaliforniai Egyetem Santa Cruz-i részlegében a társadalmi tudat, a közgondolkodás történetének professzora. Foglalkozik kulturális és zenei témákkal, a feminizmussal, a fekete nők egyenjogúságával. Elnöknője egy, a börtönök megszüntetéséért harcoló mozgalomnak. Leszbikusságát 1997-ben vállalta fel az Out magazin hasábjain.

Nemere István - Gátszakadás
A ​szerző életében először írja le a magyar politika jövőjéről szóló elképzeléseit. A könyv témája: mi lesz Magyarországon 1999. december 31-én éjjel? A 2000-re forduló szilveszteri éjszakában felbukkannak a közelmúlt és a ma ismert politikusai, alig elváltoztatott néven. Ezen felül elhangzik néhány - azóta már teljesült! - politikai jóslat is...

Robert Merle - Állati ​elmék
Robert ​Merle /sz. 1908/ Goncourt-díjas francia regény- és drámaíró, a legmulatságosabb, a legszellemesebb és legelgondolkodtatóbb művét alkotta meg az Állati elmékkel. Regénye nem csak tudományos-fantasztikus tanmese, szatirikus pamflet, hanem egy mélyen humanista író aggódó töprengése az emberiség jövőjéről.

Merényi László - A ​cattarói matrózfelkelés
1918 ​elején a Cattarói-öbölben - a mai Kotori-öbölben - állomásozott az Osztrák-Magyar Monarchia hadiflottájának nagyobbik fele. Különböző nemzetiségű tengerészek szolgáltak a hajókon, s a már négy éve tartó háborúban egyre romlott a helyzetük és a hangulatuk. A rossz ellátás és helytelen bánásmód következtében felgyülemlett elégedetlenség február elsején felkeléshez vezetett: először a Szent György cirkáló, majd még negyven hajó legénysége felvonta az ábócra a vörös zászlót. Merényi László nagy kedvvel kutatta fel a hat évtizede történt események forrásanyagát, végiglapozta az egykori újságokat, megkereste a még élő veterán tengerészeket, a legendás felkelés részeseit. Színes, érdekes leírást ad a mozgalom előzményeiről, eseménytörténetéről, máig ható utóéletéről.

Franka Tibor - Szegfűk ​a Rózsadombon
Tisztelt ​Olvasó! Könyvem nem a nyegle minoritás nemtelen vádaskodásáról, nem a bűnösök aljas mocskolódásáról, és nem megrendelésre készült személyeskedésről szól. Ez a könyv történelmi események, szigorú tények és ellenőrizhető adatok tükrében láttatja például az igazi Gyurcsány Ferencet is. Rózsadomb csak egy van, mégis ezernyit lehet összeszámolni az országban Kisvárdától Nagykanizsáig. Társadalmi és földrajzi "magaslatok", amelyeket 1945 óta borítanak szegfűerdők. Vajon hogyan kerültek oda? Hogyan gyökereztek meg a portákon, a palotákban, az Aprók, a Kádárok, a Hornok meg a Gyucsányok? Örökölték? Vették? Kitől? Kinek fizettek érte? Vagy csak elfoglalták? Dobrev Klára, Apró Piroska, Grósz Károly, Fock Jenő, Dobi István, Magyar Bálint, Péter Gábor, Gobbi Hilda, Pál László, Major Tamás, Gál Zoltán, Szakasits Árpád, Nagy Imre, Juhász Ferenc, Erdős Ákos, Rákosi Mátyás, Kóka János, Hujber Ottó, Szerekes Imre, Gáspár Sándor, Paszternák László, Kerékgyártó István, Kuncze Gábor, Medgyessy Péter, Szilvásy György, Princz Gábor, Juszt László, Toller László, Leisztinger Tamás és sokan mások. Hihetetlen történetek, sosem látott sajtófogók! Olvassák el jobbról is, meg balról is. Megéri!

Timur Vermes - Nézd, ​ki van itt
2011. ​nyara. Berlin közepén egy üres telken, katonai egyenruhában egy ötvenhat esztendős férfi ébredezik: Adolf Hitler. Amit talál: béke, demokrácia, rengeteg külföldi és egy női kancellár... Ebben az új világban a tőle elvárható fanatikus hittel új karrierbe kezd a televízióban. Timur Vermes káprázatos szatírájának Hitlere nemcsak végtelenül komikus figura, de ijesztően valóságos is. Meghűl az ereinkben a vér, hogy milyen könnyen megtalálja a helyét egy cinikus, gátlástalan világban, ahol a demokrácia hosszú évtizedei után a demagógia, a nézettségi adatok és a like-gombok nyomogatása vezérli a közéleti cselekvést. A könyv a megjelenése óta töretlen sikert arat Németországban, olvasók százezreit bűvölte el, és a világon szinte mindenütt az idei év egyik legjobban várt megjelenéseként beszélnek róla.

Cseres Tibor - Én, ​Kossuth Lajos
Az ​utókor szereti elszámoltatni a történelmi nagyjait, szereti képzeletben számon kérni tőlük azokat a hibákat, tévedéseket, amelyeket elkövettek, s amelyeknek esetleg mindmáig viseljük következményeit. Rendhagyó eljárás tehát, ha az utód arra vállalkozik, hogy beleélve magát a történelmi hős gondolkodásmódjába, lelkivilágába, a hajdanvolt eseményeknek és tetteknek ne az elítélésére, hanem azok okainak, indítékainak megértésére törekedjék. A nagy kérdések özöne foglalkoztatja a mai embert a reform-kor, a forradalom és a szabadságharc eseményeit illetően. Mi lett volna, ha a magyar haderő Bécs ellen fordul, ha nem kiáltják ki a Habsburgok trónfosztását, vagy ha a nemzetiségi kérdés másféle megoldására törekszenek? Ugyanakkor hajlunk arra is, hogy elhallgassunk történelmi tényeket, lebecsüljük bizonyos események jelentőségét, amelyeknek ismerete nélkül pedig aligha érthető meg Kossuth, Görgey, vagy mások utólag vitatott lépése. Cseres Tibor nem Kossuth cselekedeteire keres mentséget ebben a képzeletbeli Kossuth-önéletrajzban, nem apológiára vállalkozik, csak belülről akarja megérteni azt a kort, amelyben Kossuth és társai cselekedtek. Azokat a lelki és fizikai tényezőket deríti föl, amelyek meghatározták az akkori eseményeket, emberi, nemzetiségi előítéleteket, rokonszenveket és ellenszenveket tár föl, hogy megrajzolja azokat a kényszerpályákat, amelyek meghatározták a történelmi tényeket, befolyásolták a politikusok és köztük Kossuth Lajos cselekedeteit.

Michel Houellebecq - Behódolás
2022 ​közel van-e hozzánk vagy távol van még tőlünk? Michel Houellebecq legújabb regénye mindenesetre közel hozza a lehetséges jövőt. A Behódolás főhőse a 44 éves irodalmár François, még csak rezignált, de nemsokára teljesen kiég. Élete sivár, egyhangú, olyan mint egy igazi Houellebecq-hős. Kedvtelenül tanít az egyetemen, egyre ritkábban vannak nála fiatalabb szeretői, egyre gyakrabban olvassa kedvenc régi szerzőjét, Huysmanst, és egyre intenzívebben figyeli az őt körülvevő világot, kivált a belpolitikai fejleményeket. Franciaország elnököt készül választani. A szélsőjobboldali Nemzeti Front vezére (Marine Le Pen) toronymagasan vezet, mögötte fej-fej mellett lohol a Szocialista Párt jelöltje (Manuel Valls - napjaink francia miniszterelnöke) és a Muzulmán Testvériség vezetője (Mohammed Ben Abbes - legjobb tudomásunk szerint kitalált karakter). A második fordulóba csak az első két jelölt jut be. A Nemzeti Front "Európa bennszülötteit" akarja megvédeni, a Muzulmán Testvériség pedig felszámolni a laikus állam jogi kereteit, elsorvasztani a világi oktatást, megszüntetni a nemek egyenlőségének elvét, engedélyezni a többnejűséget - mindezt nem véres radikalizmussal és tébolyult hőbörgéssel, hanem geopolitikai-birodalmi törekvéseket dédelgetve, józan hidegvérrel. A verseny kiélezett, Franciaország feszülten figyel, a változás elkerülhetetlen. A Behódolás sokrétű könyv: mediális szövegjáték a valósággal és a fikcióval, erotikus merengés, politikai provokáció, társadalmi pamflet, fanyar utópia. De még inkább polémia: a szenvedélyes racionalizmus gondolat- és felelősségébresztő vitairata. A könyv előbb Franciaországban majd egész Európában fontos közéleti vitákat generált: politikusok, értelmiségiek, művészek szólaltak meg Houellebecq regénye kapcsán. Milyen lesz a holnapután Franciaországa és ekképpen Európája? Mit tud kezdeni a vallási radikalizmussal, a fundamentalizmussal egy jóléti demokrácia? Hogyan reagáljon a felvilágosodás kultúrájával szembeni radikális türelmetlenségre egy felvilágosult értelmiségi? A regény megjelenése után néhány héttel valóban elindult egy muszlim identitású párt a franciaországi helyhatósági választásokon, és megszerezte első képviselői helyeit.

Anna Politkovszkaja - Orosz ​napló
Anna ​Politkovszkaját, az egyik legbátrabb orosz újságírót 2006 őszén bérgyilkos lőtte le Moszkvában. Közvetlenül a halála előtt fejezte be mellbevágó, "testközeli" feljegyzéseit a putyini Oroszország erőszakos, korrupt valóságáról. A szerző szenvedélyes, mégis tárgyilagos krónikáját nyújtja a szabadság elvesztésének, a 2003. decemberi parlamenti választásoktól 2005 zord nyaráig, amikor az ország még nem ocsúdott föl egészen a beszláni iskolai túszdráma sokkjából. Lépésről lépésre követi nyomon az új önkényuralom kiépülésének folyamatát, amelynek működtetésében a meggyilkolt újságírók, összevert és bebörtönzött ellenzékiek mellett legalább ekkora szerep jut a demokratikus díszleteknek, a Kreml által finanszírozott álellenzéknek és az elvtelen, profitéhes oligarcháknak. A politikán kívül és alatt pedig fel-felhangzik a kiábrándult és megnyomorított átlagemberek tömegeinek hangja, akik a szabadság ígéretének futó felvillanása után ismét hosszú időre elvesztették a reményt, hogy hazájuk egyszer végre az ő érdekeiket szolgálhatja. Az Orosz napló ugyanakkor több a közelmúlt történelmének egyszerű elbeszélésénél. Figyelmeztetésül és intésül is szolgál a populizmus és az álhírek világában, amelyben a szabadság új ellenségei szorgalmasan tanulnak egymástól. A putyini hatalmi eszközök vírusként terjednek a világban, és ha nem ismerjük fel őket időben, sikerre is vannak ítélve. Politkovszkaja könyve nem orosz történet, hanem egyetemes lecke a szabadság törékenységéről - igazságát pedig saját tragikus halála nyomatékosítja.

Npo40721
Tatsachen ​über Deutschland Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Tatsachen ​über Deutschland
Ganz ​Deutschland auf 192 Seiten: Renommierte Autorinnen und Autoren erklären und analysieren alles, was man über Deutschland wissen muss. Die zehn Kapitel reichen von der Geschichte Deutschlands über die Politik, Wirtschaft, Gesellschaft und Kultur bis zum Leben in Deutschland. Bilder und Infoflächen begleiten die Texte, die Stichworte bieten wichtige Basisinformationen. Aufwändig aufbereitete Grafikseiten illustrieren die Themen und liefern zusätzliche Sachinformationen, kommentierte Linklisten ermöglichen weitere Recherchen. Für die neue Ausgabe der Tatsachen über Deutschlands konnten renommierte Wissenschaftler, Autoren und Autorinnen gewonnen werden. So hat Prof. Dr. Heinrich August Winkler einen Essay zur nationalstaatlichen Entwicklung Deutschlands verfasst, Prof. Dr. Thomas Straubhaar hat das Wirtschaftskapitel übernommen, Prof. Dr. Jo Goebel das Thema Medien und das Autoren-Team der Redaktion Kulturzeit von 3SAT fürht in die aktuelle Kulturszene ein.

David E. Hoffman - Oligarchák
David ​Hoffman, a Washington Post moszkvai irodájának korábbi vezetője a rettegett hatalommágusok, az oligarchák titkos életét tárja fel könyvében. A könyörtelen és ravasz emberek közül hatot - Alekszandr Szmolenszkijt, Jurij Luzskovot, Anatolij Csubajszt, Mihail Hodorkovszkijt, Borisz Berezovszkijt és Vlagyimir Guszinszkijt - kiemelve világít rá, hogyan zsigerelték ki az oligarchák a meggyengült szovjet államot, és emelkedtek az újkapitalista Oroszország csúcsáig. Az oligarchák kicsiben kezdték. Mihail Gorbacsov peresztrojkájának reformjait megelőzően még belesüppedtek a szűkölködés és a kenyérért való sorban állás jellemezte Szovjetunió zsákutca-rendszerébe. Miután azonban a kommunizmus megszűnt, megtalálták a gazdaság kiskapuit, és a gyorsan jött pénznek köszönhetően azonnal meggazdagodtak. Az állam kiárusította a vagyonát, ők pedig a hatalmas olajvállalatok, bányák, gyárak megkaparintásával még magasabbra törtek. Óriási kölcsönügyletekbe keveredve dollár milliárdokat szedtek ki a gyanútlanul naiv nyugati hitelezőkből. Amikor azonban a rubel összeomlott, a mágnások sorra rejtették el vagyonukat és közben kártérítésért rohangáltak. E könyv csodás megdicsőülések és bámulatos bukások legendája - a vadkapitalizmus születése a szovjet rendszer hamvaiból.

Richard North Patterson - Gigászok ​harca
Összefér-e ​a becsület a politikával? Lehet-e tisztességes úton hatalomhoz jutni? Corey Grace háborús hős, zseniális politikus, és Amerika egyik legszexibb pasija. Tökéletes elnökjelölt lenne, ha végre megtanulná, hogy ne a lelkiismeretére hallgasson, hanem a tanácsadóira. Világmegváltó tervekkel vág bele a kampányba, de egy múltbéli tragédia és egy heroinista filmcsillaggal folytatott viszonya miatt egyre nehezebben találja a helyét a politika porondján. Az Amerikai Egyesült Államok elnökségéért vívott brutális küzdelemben – árulás, pusztító titkok, félelmetes politikai játszmák és a média botrányéhsége közepette – lassan felőrlődik, és a valódi hatalom bábja lesz…

Schlett István - A ​szociáldemokrácia és a magyar társadalom 1914-ig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

139411609?1390328743
elérhető
186

Frei Tamás - 2015
André ​története a következő parlamenti választások napjaiban indul ismét útjára, feszült, konfliktusokkal teli időszakban. A képzeletbeli Magyarország arra ébred, hogy a kisebbség került többségbe. De hogyan? Miként és miért esik egymásnak a magyar politikai és gazdasági elit egy része, és mi köze mindehhez Andrénak, Adriennek és egy kaliforniában élő sikeres magyar feltalálónőnek? Mi történik a sarokba szorított miniszterelnökkel, a magyar poli-garchákkal, és persze Andréval, meg az ő fekete szemű hároméves kislányával, Fruzsikával. Bátor és izgalmas utazás a következő évek Magyarországának kulisszái mögé!

Elizabeth Camden - Túl ​az álmokon
Anna ​O'Brien térképtárosként-könyvtárosként csendesen, magányosan éli mindennapjait, de roppant büszke arra, hogy az illusztris Kongresszusi Könyvtárban dolgozhat, és nagyon érti a dolgát. A feladatai végzése közben a kezébe akad egy hibás haditengerészeti irat, amely egy hajó eltűnéséről ad számot. Arról a hajóról, amelyen egykor az édesapja is utazott... Elhatározza, hogy mindenáron javíttatja a hibát, de bárhogy is próbál érvényt szerezni a kérésének, rendre falakba ütközik. Sőt meg is fenyegetik. Szégyenlősségét levetkőzve úgy dönt, az egyik befolyásos kongresszusi képviselő segítségét kéri. Luke Callahan az egyik legbefolyásosabb és legtehetségesebb politikus a képviselőházban, ám forrófejűsége miatt egyik napról a másikra kegyvesztetté válik. Mindenáron tönkre akarja tenni az ellene tevékenykedő házelnököt, ezért Anna segítségét kéri, hogy minél több információt gyűjthessen össze a férfiról. A két fiatal együtt igyekszik felvenni a harcot az őket fenyegető erőkkel szemben, és kisvártatva kiderül: több bennük a közös vonás, mint ahogy azt kezdetben hitték. Ámor nyila megsebzi a szívüket, de maguk sem tudhatják, hogy múltbéli sérelmeik, illetve a titok, amelyet megfejteni kívánnak, engedi-e beteljesülni az álmaikat...

Strieber_whitley_-_majestic
elérhető
1

Whitley Strieber - Majestic
A ​kormány inváziótól tart, kétségbeesés diktálja lépéseit. Truman elnök elrendeli a behatoló földönkívüliek elleni fegyveres támadást. A végrehajtási kísérletek tragédiába torkollnak... Will Stone tudta, hogy az Elnök végzetes hibát követ el, de szótlan maradt. E tettének súlya élete végéig gyötri. Lelkiismeretfurdalásába kétség is vegyül, valóban övé-e a felelősség, akit három éves kora óta többször eltérítettek az ufonauták. Lehet, hogy ők irányították egész életét?! A Központi Hírszerző Csoport volt munkatársa tüdőrákban szenved, napjai meg vannak számlálva. Törlesztenie kell negyvenéves adósságát, titkát nem viheti a sírba. Fényképeket, iratokat ad át Whitley Striebernek azzal a kéréssel, hogy hozza őket nyilvánosságra. Az író halott idegenek képeit látja, hiteles boncolási jegyzőkönyvekkel. Rajtuk a felirat: Szolgálati titok. A legszigorúbban bizalmas. Így emlékszik vissza a megrázó eseményre. Lenéztem a padlón szétterített iratokra. Hátborzongatóak voltak, egyrészt tartalmuk, másrészt titkosságuk miatt. Világos volt, hogy illegálisan jutott a dokumentumok birtokába. Ha együttműködöm vele, börtön vár rám. Barátja találta meg a lehetséges megoldást. Ha mégis meg akarod csinálni, egyetlen esélyed, ha regénynek írod meg. Rá fognak jönni, hogy ha hidegre tesznek érte, a világ megtudja, hogy mindez valóság. Így született meg e lebilincselő, izgalmas mű, amelynek története 1947-ben kezdődött egy repülő csészealj zuhanásával.

Szabó Bálint - Az ​"ötvenes évek"
A ​szerző új könyve szervesen kapcsolódik korábbi kutatói tevékenységéhez, amelyet a marxista forradalomelmélet tárgykörében végzett. Míg előző munkái elsősorban az antifasiszta népfrontpolitika magyarországi fejlődéséről szóltak, ezúttal könyve a szocialista építés időszakával foglalkozik. Az 1948-1957 közötti periódust vizsgálja, mindenekelőtt a kommunista párt politikai irányvonalának alakulását világítja meg nagy mennyiségű, először feltárt és publikált levéltári forrásanyag alapján. Ennek köszönhető, hogy a munka az e tárgykörben korábban közreadott feldolgozásokhoz képest nemcsak sok új ismeretet nyújt, hanem több vonatkozásban helyesbíti, pontosítja azok értékítéleteit is. A könyv célja nem egy szervezet, a Magyar Dolgozók Pártja történetének feldolgozása, hanem főként annak az útkeresésnek a bemutatása, amely a kezdeti hibák és torzulások után végül is elvezetett a kor követelményeivel és az ország adottságaival összhangban álló politikai irányvonal kidolgozásához. Ennek megfelelően a szerző különös figyelmet fordít a politika és az elmélet kölcsönhatásának, az osztályharc nemzetközi és hazai feltételeiben végbement változások korabeli értelmezésének bemutatására, mint olyan momentumra, amely a párt politikai irányvonalának alakítását lényegesen befolyásolta. A munka kitér a párt vezetőségén belüli nézetkülönbségek, viták jellegére,elemzi az Egyesülési Kongresszuson elfogadott pártprogramot, majd a politika eltorzulásának és a pártegység megbomlásának okait. Be mutatja továbbá a hibák feltárásában és kijavításában 1953 júniusa után elért eredményeket, s a hibák következetes felszámolását akadályozó körülményeket; végül a párt 1956 novemberét követő újjászervezésének, a pártpolitika megújulásának a kétfrontos harc jegyében fogant első periódusát tárgyalja. Az írás a magyarországi tapasztalatok alapján rávilágít, milyen nagy jelentősége van a marxista elméleti örökség értő hasznosításának, a gyakorlat elméleti általánosításának a politika, a napi cselekvés szempontjából.

Kiszely Gábor - Állambiztonság ​1956-1990
Kiszely ​Gábor kiemelkedő sikerű ÁVH - egy terrorszervezet története című könyve után a politikai rendőrség nem kevésbé vitatott és kényes témáját dolgozta fel a tőle megszokott alapossággal. Az eredeti dokumentumok, levéltári anyagok, egykorú jelentések és bizalmas iratok ismertetése nyomán az olvasó előtt feltárul egy embertelen, erkölcs nélküli rendszer működése, belső mechanizmusa. A könyv időrendi sorrendben mutatja be a kádári restauráció, az azt követő megtorlások és a "puha diktatúrának" nevezett több mint három évtized állambiztonságának ténykedését. A szerző kiemelten foglalkozik az ÁVH átalakításával, a Nagy Imre-ügy koncepciójának megvalósításával, a katolikus egyházba beépült ügynökhálózat történetével és a politikai rendőrség belső konspirációjával. Megismerhetjük a hazai értelmiség elleni megfigyelések és titkos műveletek hátterét (például a Tiszatájjal kapcsolatos botrányt), a hírhedett Lord-akció tervét és kudarcát. A politikai rendőrség működtetőinek és munkatársainak időnként megdöbbentő hozzá nem értése és szakmai analfabetizmusa arra a kérdésre is választ ad, hogy miért bizonyult végül tehetetlennek a rendszer egésze az értelmiség köréből induló "fellazítással" szemben, így akaratlanul is megnyitva az utat a reformokat, változtatásokat követelő törekvések előtt.

Pápai Gábor - Fejtágító
"Magyarország ​most ott tart, ahol. Némelyek szerint ez mindannyiunk sara, mások szerint kevesebbeké. Hogy konkrétan kik azok a kevesek, az jó darabig nem volt világos, ám a vélemények lassacskán kezdenek kikristályosodni: ezek. Akik itt húsz éve beszédeket tartanak, aláírnak, átadnak, nyilatkoznak, akikről ír az újság, akiket Pápai megrajzol. Pár tucatan. Ugyan ez így marhaság, de hát szidni csak azt lehet, akinek tudjuk a nevét, és magunk elé tudjuk képzelni a fizimiskáját; kicsinyke, meghitt kör ez, ők a mi barátaink, akikért nem rajongunk oly nagyon. Viszont jó, ha van egy könyv, amelyben lehet őket nézegetni, mint egy tablón, s amelyben az ábrázolásmód, hogy úgy mondjam, nem túlidealizált. Úgy láttatja őket, ahogy mi látni akarunk. Pápai kolléga úr (vizuálpublicista) Dávidban, Pokorniban, Sziliban haloványabb, de Csurkában, Demszkyben, Draskovicsban, Gyurcsányban, Németh Zsoltban, Schamschulában, Sólyomban, hogy csak párat mondjak, roppant erős. Bokrosban a legjobb, az ő Bokrosa egészen földöntúli, misztikus lény, egy prekolumbián vérivó istenség ábrázolata lehetne hasonló, már ha az efféléknek is volna bajszuk. Vagy egypár emblematikus figura, akiket a kolléga úr oly gyakran tüntet ki a figyelmével, hogy az olvasó tudatában az ábrázolat már felülírta az eredetit; felbukkan a portré alanya a képernyőn, az ezerfejű Cézár rácsodálkozik, és fennszóval kérdi: ki ez a hülye?" (Váncsa István)

Forró Tamás - Havas Henrik - Ki ​tudja, merre...
A ​valósággal nem mindig könnyű szembenézni. Különösen akkor, ha egyszer csak kiderül róla: más, mint aminek eddig hittük. Ha váratlanul és elemi erővel szakad nyakunkba valami olyasmi, amit eddig még elképzelni sem tudtunk. 1988 egyik legmegrázóbb drámája lett az Erdélyből, Romániából érkezett magyar menekültek sorsa. A hazájuk elhagyására kényszerült ezrek életének tükrében mindnyájunknak - magyarokon és határon túlról jött magyar nemzetiségűeknek egyaránt - kell újból vallatóra fognunk mindazt, amit egymásról tudunk. Az elhallgatásokat, a tudatos félremagyarázásokat és a nyílt történelemhamisítást is. Indulatok nélkül, józanon. A megoldás szándékával és igényével. Vajon kinek nem jutott eszébe mostanság József Attila híres sora: "rendezni végre közös dolgainkat"? Mennyi rendeznivaló vár még ránk, ki győzné számba venni? A két kitűnő rádiós újságíró újabb könyvében "csak" a tények bemutatására vállalkozik. Ez a dolguk. Jártak kint a határon, éjszakáztak az őrsön, részt vettek rendőrségi kihallgatáson, elkísérték a menekülteket szálláskereső útjukra, s így megismerkedtek lelkésszel, tanácsi ügyintézővel, vöröskeresztes tisztségviselővel, politikai munkatárssal, pedagógussal, írókkal - jószerivel mindenkivel, akinek köze van a romániai magyar menekültek ügyéhez. Könyvünk: tényfeltáró riportkönyv. Ezért egyszerre keserű és megrendítő írás.

Gergely Jenő - Izsák Lajos - A ​Mindszenty-per
1948-1949-re ​Magyarországon kialakult a totalitarianizmus. Ennek egyik eszköze az Államvédelmi Hatóság volt. Ez a szervezet behálózta az egész országot. A háborús bűnösök felkutatásán túl először a szovjetizálás ellen fellépő politikusok, egyházi vezetők és mások ellen fabrikált igaztalan vádakat, gyártott hamis bizonyítékokat, s próbálta "beismerő vallomásra" bírni az áldozatokat. Később már a hatalom részesei: a kommunista, szociáldemokrata, kisgazda politikusokat állította bíróság elé, majd egyházi személyiségek, gazdasági vezetők váltak a koncepciós perek áldozataivá.

Ugrin Emese - Varga Csaba - Új ​demokrácia- és államelmélet
A ​századelő alapállítása: a jelenlegi demokrácia poszt-totalitárius rendszer. A demokrácia védelemre szorul, hogy ne csúszhassunk vissza a puha diktatúrába sem, ám a demokráciát vizsgáljuk felül, hogy eljuthassunk a posztdemokrácia valamelyik állapotába. A századelő jövőképe az egész századra szól: a posztdemokráciát tekinthetjük: - részvételi (és egyúttal elektronikus) demokráciának, - vagy elgondolhatjuk egy globális, új, ideális polisz tudatalapú demokráciájának. Az út: demokráciából a demokráciába, ám a két demokráciamodell között megint annyi a távolság, mint korábban a diktatúra és a demokrácia között; ráadásul az új demokráciakép nem sokkal homályosabb, mint a poszt-totalitárius rendszer önképe. Könyvünk részben átfogó kísérlet egy új és integrált elmélet alapos kifejtésére, ugyanakkor minden fontos elméleti kérdést igyekszik feltenni annak érdekében, hogy - az új állam és demokrácia, - az új társadalom és demokrácia, valamint megszülethessenek a közigazgatás szakszerű és interdiszciplináris elméletei. Nemcsak az elméleti problémákat és lehetséges megoldásaikat járja körbe, hanem megpróbálja a következő harminc - negyven évre felvázolni az állam- és a demokrácia fejlődésének a lehetséges forgatókönyveit is.

Baló György - Koncz István - Maros Dénes - Ujvári Imre László - Visszaemlékezések ​1956
- ​Divatba jöttek az 50-es évek. Az Ön nemzedékének tagjai számára ez a hőskor, az aranykor. De az utána következő időszakról valahogy nagyon ritkán beszélünk. Mi lehet ennek az oka? - Szerintem most már sokkal többet beszélünk arról, mint 10-15 évvel ezelőtt, sőt a történelmi eldolgozások folyamata is elkezdődött. De hogy arányaiban mégis kevesebb szó esik erről az időről, gondolom, azért van, mert oly sokféle és oly vegyes élmény érte azt a nemzedéket, amely akkor élt és most is hordozza a tapasztalatokat, hogy rendkívül nehéz számára szétválasztani vagy együttesen, dialektikusan értékelni mindazt a felfelé ívelő, lelkesítő forradalmi lendületet adó élményanyagot és tényhalmazt, másfelől pedig azt a sok kellemetlent, rosszat, meghurcolást, lelki válságot, amely ugyanakkor együtt jár ezzel a felemelkedéssel. Ezért az emberek óvatosabban nyúlnak hozzá egy ilyen időszakhoz, és kell egy kis történelmi távlat, úgy is mondhatnám, hogy az érzelmek leülepedjenek és valósan a tényeket lehessen számba venni. (Berecz János)

Tóth Csaba - A ​sci-fi politológiája
Vajon ​a valóságban is működhetne a Star Trek pénz nélküli világa? Miért nem akart Katniss Everdeen a lázadás arca lenni? Aligha van olyan sci-fi-rajongó, aki ne akarna még többet olvasni Luke Skywalkerről vagy a Dűne sorozat fűszeréről. Ez a tudományos ismeretterjesztő könyv visszarepít minket kedvenc science fiction univerzumainkba, s elemzéseit olvasva, újraélhetjük kedvenc hőseink kalandjait. A politikai rendszerek kapcsán érdekes gondolatkísérletekre hív minket a szerző, s elemzi többek között a Mellékes igazságban és Az éhezők viadalában rejtőző politikai dimenziókat, az egyes szereplők motivációit és a választás alternatíváit.

Covers_334389
elérhető
0

Ismeretlen szerző - A ​jóléti rendszerváltás csődje
A ​Századvég a Medgyessy-kormány első (Ígéretek sodrásában) és második (Elzálogosított jövő) évének szakpolitikai és kormányzáskutatási elemzéseinek tanulmánykötetei után a 3. kötettel jelentkezi immár. A kötet a korábbi kötetek szerkezetét követve, mintegy 750 oldal terjedelemben, 22 fejezetben tekinti át a különféle szakpolitikai területeken a kormányzati cselekvést és annak következményeit, gazdasági és társadalmi vonatkozásait. A főbb részek: Kormányzati politika; Gazdaság és politika; Társadalom - jog - politika; Külpolitika és védelempolitika; Kormányzati hírek, kronológia.

Molnár Tamás - Spion ​bölcsei
Nagyon ​nagy a baj Molnár Tamással. Az egyik fő baj, hogy - amolyan Krassó-módon - az elnyomó rendszerekkel szemben nem ismert kegyelmet vagy megalkuvást. A másik fő baj, ami talán még kínosabb, hogy - ellentétben Krassó Györggyel - csak nem akarja megtenni a volt bulizó ellenzéknek azt a szívességet, hogy meghal. Hogy ők uralják a terepet. Hogy ők írják az ellenzékiség történetét. Kontroll és ellentmondás nélkül. Ők, akik vigyáztak, csak akkor lépjenek színre, amikor már biztosak lehettek benne: nemzetközi támogatottságuk révén ŐKET nem börtönzik be. Sőt, Soros-lovagokként szorgosan utazgathattak Nyugatra, amikor Molnár Tamás, Bokros Péter és a 301-es parcellában a kopjafákat faragó Inconnu Művészcsoport többi tagja még Balmazújvárosba sem látogathatott el „árnyékaik", m nyomukban lihegő kopók, a D-209-esek nélkül. Amikor végre, a rendszerváltás küszöbén, az 1956-os forradalomról Londonba egy általuk rendezett kiállításra végre kiutazhattak, Demszky Gábor mai főpolgár-mester - akkor D-üzenetek postása - figyelmeztette őket: „Az elvtársak azt üzenik, hogy ne gyertek vissza". A rendszer meg akart szabadulni Molnár Tamáséktól. Nem szabadult meg. Molnár Tamás maradt, és mivel a régi rendszer emberei is maradtak, ma Molnár Tamás annál kínosabb, minél többen olvassák. Könyvalakban pedig kifejezetten robbanékony.

Szabó László - Bandák ​nyomában az Interpol
Ön, ​kedves Olvasó, olyan kötetet tart a kezében, aminek már van előzménye. A Bűnözés a nagyvilágban sorozatban - A Yardtól a képernyőig címen - adtam közre egy olyan összefoglalást, ami riportútjaim nyomán bepillantást enged néhány ország - Anglia, NSZK, Olaszország, Ausztria és Spanyolország - bűnöző világába. Ez az írás nem folytatása az előzőnek, mégis kapcsolódik hozzá, mivel további kitekintésre ad lehetőséget. Ezúttal is személyes élmények és a riportutak során szerzett információkra épül a Bűnözés a nagyvilágban II., Bandák nyomában az Interpol címet viselő kötetem. Elolvasva, megismerkedhetnek az Interpol központjában nyilvántartott érdekes bűnesetekkel, a francia bűnözés sajátos politikai hátterével. Megtudhatják, miért keverednek újra és újra bűncselekményekbe magas rangú mexikói rendőrtisztek, és miért védi az Egyesült Államok határát elektromos töltésű "vasfüggöny". Újra átélhetik az évszázad képlopását s annak tanulságait, és megismerhetik, mit vallottak az olasz bűnözők és a görög olajmilliárdos a görög rendőrség előtt.

Aleš Debeljak - Európa ​európaiak nélkül
Hogyan ​született Európa? Mit jelentett Nagy Károly, mit Napóleon korában és az elmúlt száz évben? Milyen a német és milyen a francia út? Hogyan kezelik a kisebbségi kérdést a katalánok és hogyan a baszkok ugyanabban az országban? Milyen Európa a frissen csatlakozó, tegnap még kommunista országokból nézvést, és hogyan látják a Balkánon? Segíthet-e Európának a jugoszláv tapasztalat? Hogyan alakult viszonya az iszlámmal a földrész születése óta? Ilyen kérdésekkel szembesít a jeles szlovén szerző, akinek esszé- és verseskötete is megjelent magyarul. A csatlakozás idején írta Európa-könyvét, mely számos helyén hivatkozik a közép-európai és benne a magyar tapasztalatra.

V. P. Borovicka - A ​világ leghíresebb merényletei
Az ​emberiség történelmének útját politikai gyilkosságok szegélyezik. A merénylet: politikai okokból elkövetett gyilkos támadás közéleti személyiségek ellen. A merénylők azonban nemcsak politikai indítékokból ölnek. Akadnak közöttük bűnözők, sőt olykor bérgyilkosok, pszichopaták, eszelős fantaszták, látványos, reflektorfényes halálra áhítozó, közvetett öngyilkosok és elvakult fanatikusok is, akiknek ugyan tele van a szájuk tetszetős vagy hamis jelszavakkal jogról és igazságról, ám e jelszavak értelmét nem fogják fel. Egyeseket beteges hatalomvágy sarkall, mások csupán publicitásra vágynak.

Nyírfás Pyrker Dezső - A ​Zrt.
Egy ​oknyomozó újságíró az egyik vállalat ügyei után járva ráakad egy vidéki temetőre, ahol ötven évvel azelőtt több halottat is eltemettek ugyanazon a napon. Kutatása során kapcsolatot talál a vizsgált vállalat tulajdonosa és a temetőben elhunytak egyike között. Ezzel egy politikai tömeggyilkosság nyomára jut, amelynek néhány túlélőjét és tanúját is megtalálja. Az ügy nyilvánosságra hozatala a nagyvállalat érdekeit súlyosan sérti, ezért vezetője radikális lépésekre szánja el magát – a gyilkosságtól sem riad vissza... Közben megjelenik egy amerikai befektető, akit elriaszthat a rossz hírbe kevert magyar vállalat. Személyes kapcsolatok romolnak meg, kemény harc folyik a vállalat tulajdonlásáért. A küzdelemben a keleti és a nyugati tőkeérdekeltségek csapnak össze.

Kollekciók