Ajax-loader

'politika' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Csernok Attila - Elherdált ​ország
A ​könyv a párizsi békéről, Trianonról szól. Arról, hogy a történelem tényei vesztésre állnak a legendákkal, a mítoszokkal szemben. Tény, hogy a Kárpát-medence már az időszámítást követő első században lakott terület volt, négyszáz éven át rómaiaik éltek e tájon, Pannóniában és Dáciában. A kivonuló római légiókkal nem távozott mindenki. A népvándorlás is hagyott itt kisebb-nagyobb népcsoportokat. Az 5. századtól szlávok és románok éltek az országban. A honfoglaló magyarok emberek, népek által lakott területre jöttek. Későbbi századokban magyar királyok szászokat telepítettek az országba. A török és a Habsburg megszállás is hagyott itt különböző népeket. Tény, hogy nagyjából a 18. század végén, a 19. század elején a nemzeti érzés, a nacionalizmus megjelenésével a Magyarországon élő románok, szerbek, szlovákok tíz- és százezrei emelték fel a fejüket. Évek múltán saját nyelvüket használva szerettek volna élni. Az Osztrák-Magyar Monarchia ,,osztrák fele" felismerte e törekvéseket, választójogot adott a népnek. A Monarchia ,,magyar fele" nem rendelkezett sem a felismerés, sem a megértés képességével. Tárgyalni sem voltak hajlandók a Magyar Királyság területén többségben élő nemzetiségekkel. A nemzetiségek növekvő öntudata a hatalom merev elutasításával találta szembe magát. Tények, események sora bizonyítja, hogy nemzetiségeink a békekonferencia első ülése, 1919. január 18-a előtt kiváltak a Magyar Királyságból. Mire a konferencia összeült, a régi értelemben vett Nagy-Magyarország már nem létezett. Hagyjuk békén a párizsi békeszerződést és Trianont, kevés közük volt a Magyar Királyság felbomlásához. Itt az ideje, hogy megértsük, mindenki megértse és megjegyezze: A Magyar Királyságot, Nagy-Magyarországot nem a párizsi béke, nem Trianon, fél évszázad magyar kormányai elvakult nemzetiségi politikája számolta fel. Mindezt megérteni mindössze jóakarat és gondolkodó fejek kérdése. Bajaink gyökere abban keresendő, hogy nálunk éppen gondolkodó fejekben és jóakaratban volt-van a legnagyobb hiány. Remélem, hogy lesznek új olvasóim. Akik eddig egyetlen írásomat sem olvasták, ám érdeklődnek, mit lehet tudni ma a párizsi békéről. E kötet sok új ismeretet nyújt számukra. Bízom a kíváncsiság erejében.

Sidney Sheldon - Istenek ​malmai
Mary ​Ashley, a Kansasi Állami Egyetem harmincöt éves, csinos és okos politológiatanára, a kelet-európai országok kiváló ismerője egy amerikai szaklapba cikket ír, amely felkelti az Egyesült Államok elnökének figyelmét... Mary Ashley, az Egyesült Államok új bukaresti nagykövete félti a saját és a gyermeke életét, mert pontosan tudja, hogy a világ legjobb bérgyilkosa vadászik rájuk... E két esemény között játszódik Sidney Sheldon izgalmas regénye, melyben az a tét, hogy a nemzetközi politikai élet összeesküvésekkel és ellenösszeesküvésekkel átszőtt, rafinált és brutális gyilkosságokkal tűzdelt világában Mary Ashley vajon életben marad, vagy felőrlik az ISTENEK MALMAI

Marlon James - A ​Brief History of Seven Killings
On ​3 December 1976, just weeks before the general election and two days before Bob Marley was to play the Smile Jamaica Concert to ease political tensions, seven gunmen from West Kingston stormed his house with machine guns blazing. Marley survived and went on to perform at the free concert, but the next day he left the country, and didn’t return for two years. Not a lot was recorded about the fate of the seven gunmen, but much has been said, whispered and sung about in the streets of West Kingston, with information surfacing at odd times, only to sink into rumour and misinformation. Inspired by this near-mythic event, A Brief History of Seven Killings takes the form of an imagined oral biography, told by ghosts, witnesses, killers, members of parliament, drug dealers, conmen, beauty queens, FBI and CIA agents, reporters, journalists, and even Keith Richards' drug dealer. Marlon James’s bold undertaking traverses strange landscapes and shady characters, as motivations are examined – and questions asked – in this compelling novel of monumental scope and ambition.

Covers_699578
elérhető
2

Mai Jia - A ​szél hangja
Öten ​vannak. És az egyikük áruló.Hangzhou, Kína, 1941. A második világháború legádázabb időszakában Japán uralja Kínát. Hangzhou szépséges városában a japánok irányította bábkormány föld alatti háborút vív a kínai ellenállással. Egy sötét éjszakán három férfit és két nőt kísérnek a Nyugati-tó partján álló elszigetelt épületbe. Mindegyikük a bábkormány munkatársa, ám a titkosrendőrség biztos benne, hogy közülük egy az ellenállásnak kémkedik. Egyikük sem távozhat, amíg az árulót le nem leplezik. Hogy ártatlanságát bizonyítsa, mindegyik őrizetbe vett személy saját történettel áll elő, az események újabb és újabb változatát beszéli el, és egyre több a kérdőjel azzal kapcsolatban, mi is történt valójában. Vajon honnan tudhatjuk, hol végződik az igazság, és hol kezdődik a hazugság? Megbízhat-e bajtárs a bajtársban, író az adatközlőben, olvasó az elbeszélőben? A szél hangja egyfelől történelmi kémthriller, másfelől játékos metafikció, Kína egyik legkülönlegesebb kortárs alkotójának mesterműve. MAI JIA 1964-ben született, és ma az egyik legnépszerűbb kortárs író Kínában. Éveket töltött el a kínai hírszerző szolgálatok kötelékében, 1986 óta jelennek meg irodalmi szövegei. Első komoly sikerét a Kódfejtő című regény hozta el, amelyet 33 nyelvre fordítottak le, és amely magyarul 2016-ban jelent meg a Libri Kiadónál. Mai Jia regényeiből több tízmillió darabot adtak el világszerte, a szerző a legtekintélyesebb kínai irodalmi elismerést, a Mao Dun-díjat is elnyerte. A 2007-ben megjelent A szél hangjából több mint egymillió példányt vásároltak Kínában.

Debreczeni József - Az ​új miniszterelnök
A ​Gyurcsány Ferencről szóló kötet, melyet az Olvasó most a kezében tart, a harmadik a Magyar Köztársaság kormányfőit bemutató politikusi életrajzok sorában. Bár triviális, mégis le kell szögeznem: ezt a könyvet ugyanaz az ember írta, aki az Antall Józsefről (A miniszterelnök) és az Orbán Viktorról szólót. 2005 tavaszán nehezen szántam rá magam a munkára. Nem amiatt, hogy két jobboldali miniszterelnök után írhatok-e egy baloldaliról Hanem amiatt, hogy egy államférfi, illetve egy erősen vitatható, ámde nagy kaliberű, komoly pályát befutott politikus után szabad-e írnom egy a pályája kezdetén lévő személyről. Aki üstökösként jelent meg a magyar politika egén, de akiről még korántsem lehetett tudni, nem lesz-e hulló csillag. Aki amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan távozik. (Az elején mondtam is neki: ha tudnám, ogy 2006-ban nyer, nem haboznék. Ő előzékenyen megígérte: ezt szívesen megteszi a kedvemért.) Mintegy harminc órát beszélgettem vele, magnetofon mellett. Együttműködő volt, és nagyon nyitott. (Mikkor a tíz év óta vele egy házban lakó anyósa elolvasta a kézirat első négy fejezetét, a fülem hallatára mondta: "Ebből ötször annyit tudtam meg magáról, mint eddig: így még nem nyílt meg senkinek.") Ez a nyitottság - számomra olykor meghökkentő módon - jórészt a politikusi életszakasz idejére is megmaradt. Azt hiszem, végül azért vágtam bele a Gyurcsányról szóló könyvbe, mert arra gondoltam, legalább megtudom: ki ez a fickó. Amikor másodszorra olvastam el az 1999 és 2004 között publikált írásait - miközben rendszeresen beszélgettem vele -, már tudtam: nincs kockázat a dologban. Nyer vagy veszít - megér egy könyvet. Antall és Orbán után is. Előre eldöntöttem, hogy vereség esetén a címe Gyurcsány Ferenc lesz. Újabb mandátum esetén: Az új miniszterelnök. Igen: Antall után. Úgy vélem, nem tévedek: eléggé megismertem Gyurcsány Ferencet. Ismerjék meg az Olvasók is - csak azután ítéljenek! /Debreczeni József/

Magyar_polip_2
Magyar ​polip 2. Ismeretlen szerző
elérhető
5

Ismeretlen szerző - Magyar ​polip 2.
Orbán ​Viktor, Magyarország miniszterelnöke, legutóbbi tusványosi beszédében leszámolt a liberális demokráciával. De minek tekinthető a helyébe lépő rendszer, ha nem akarjuk elfogadni a hivatalos ideológia "centrális erőtér" - vagy "Nemzeti Együttműködés Rendszere" - típusú megnevezéseit? Az ideológiai tanácstalanságban, zűrzavarban a 2013 novemberében megjelent tanulmánykötet, a Magyar polip - A posztkommunista maffiaállam sietett az olvasók segítségére. A mai Magyarország hatalmitársadalmi viszonyait új fogalmi keretben, megvilágító erővel leíró mű nem véletlenül fogyott el több mint 12 ezer példányban. Az idén szintén Magyar Bálint és Vásárhelyi Júlia szerkesztésében megjelenő második kötet további két tucat tanulmánnyal, az első kötetben nem tárgyalt területek leírásával gazdagítja a magyar polipról, a maffiaállamról alkotott képet. A szerzők túlnyomó többsége most debütál "polipológusként" - közöttük nemcsak kiváló kutatókat, de egykori pénzügyminisztert, fővárosi főügyészt vagy éppen alkotmánybírót is találhatunk: Andor Mihályt, Békesi Lászlót, Bócz Endrét, Dessewffy Tibort, Rajk Lászlót, Ripp Zoltánt, Vörös Imrét. Vagy az ebben a kötetben már hangsúlyosan helyet kapó fiatal generáció tehetséges képviselőit, mint például: Deák Andrást, Jancsics Dávidot, Kácsor Zsoltot, Lakner Zoltánt, Szentpéteri Nagy Richárdot, Trencsényi Balázst vagy éppen Ungváry Krisztiánt.

Robert Merle - Állati ​elmék
Amikor ​az embereknek háborúzni támadt kedvük, mindig magukkal vitték a csataterekre az egész konfliktusból mit sem értő lovakat, málhás öszvéreket és szamarakat vagy éppen a harci kutyákat és elefántokat. Merle regényében a kutatóknak sikerül "szót érteniük" a legintelligensebb tengeri állatokkal, a delfinekkel, s így azon nyomban magukra vonják a hadseregek és a titkosszolgálatok érdeklődését. Miközben az Egyesült Államokban (majd természetesen a Szovjetunióban is) valóban folytak már kísérletek a delfinek katonai felhasználására, Robert Merle ennek veszélyeire hívta fel a figyelmet 1967-ben megjelent, _Állati elmék_ című regényében, amelynek alapján utóbb nagy sikerű film is készült (_A delfin napja,_ 1973). A science-fictionnek és politikai thrillernek is minősíthető történet főszereplőit, a Sevilla professzor vezette kutatóközpont delfinjeit egy napon a katonai hírszerzés elszállíttatja. Nem sokkal ezután a hírhedt Tonkini-öbölben felrobban az USA _Little Rock_ nevű cirkálója, és az amerikaiak Kínát teszik felelőssé a hajó pusztulásáért. Az egész világ aggódva figyeli a fejleményeket: vajon elkerülhető-e még a III. világháború?

Marinovich Endre - 1315 ​nap - Antall József naplója
Most, ​hogy egy évtizede már nincs velünk, sokan keresik őt, a reménybeli folytatás és az újrakezdés letéteményesét, a századvégi Magyarország első, szabadon választott miniszterelnökét. Antall József a szabadulásra kész ország legfontosabb jelzését hozta magával: a többség akaratát az újjáépülésre. Azóta már köztudott: ő maga volt erre a biztosíték. Nem kétséges, még sokan és sokszor fordulnak majd hozzá, a jobb erkölcsű, összefogásra kész Magyarország megteremtéséért. Ezért ez a könyv nem üzenet, nem emlék, pusztán tiszteletadás azelőtt, amit Antall József ránk, az utódokra hagyott testamentumként.

Árkus István - Reng ​a föld Nicaraguában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Polip_terv_02-1
Magyar ​polip Ismeretlen szerző
elérhető
10

Ismeretlen szerző - Magyar ​polip
Magyar ​Bálint 2001-ben Magyar polip - a szervezett felvilág címmel írt cikket az egész pályás lenyúlást alkalmazó, a jogállam intézményrendszerét szétzüllesztő Fideszről, illetve az általa berendezett világról, ahol a demokratikus intézményrendszer keretei között működő hatalom maffiamódszerekkel, állami segédlettel terjeszkedik lefelé. Ebben a rendszerben az állam nem a maffia eszköze, hanem maga a maffia, amely az államhatalom teljes fegyvertárát beveti politikai és gazdasági érdekei érvényesítéséért. Akkor még sokan vitatták az új fogalmi megközelítés helyességét, amelynek kulcskategóriái a szervezett felvilág, a maffiamódszereket alkalmazó állam és a politikai családtagok voltak. 2010-ben azonban a Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti többségével jórészt megszűntek a hatalomgyakorlás intézményes korlátai. A párt után az állam is egyetlen személy fennhatósága alá került, aki azóta az engedelmességre kényszerítést már a társadalom egészén alkalmazza. A rendszert leíró új fogalmi keret az elmúlt hónapokban revelációként hatott sok politológusra, szociológusra és közgazdászra. Felmerült a gondolat, hogy ezen az új nyelven lehetne modellszerűen értelmezni a jelenlegi magyar gazdasági és társadalmi viszonyokat. A kötet szerzői - mindenki a maga szakterületén - erre tesznek kísérletet. A téma és az annak feldolgozását szolgáló fogalmi keret nemcsak Magyarország, hanem az autokratikus kísérleteknek szintén kitett kelet-európai országok esetében is fontos és időszerű, hozzájárulhat a volt Szovjetunió utódállamaiban végbemenő folyamatok megértéséhez is.

Budai Balázs Benjámin - Sükösd Miklós - M-kormányzat ​- M-demokrácia
Hogyan ​használhatják a mobiltechnológiát az önkormányzatok, az állami szervezetek és az állampolgárok? Hogyan intézhetnénk hivatali ügyeinket mobiltelefonon? Hogyan kampányolnak a pártok tömeg-sms-ekkel az országgyűlési és a helyi választásokon? S milyen szerepetjátszikamobil a civil szervezetek kommunikádójában? Az M-kormányzat - m-demokrácía című kötet bemutatja a mobil kormányzat lehetőségeit, a mobiltechnológia által kiszolgált tudástársadalmat, a mobilpiac trendjeit, jogi hátterét, a mobil-közösségépítési és marketing lehetőségeket, a készenléti rendszereket. Megismerhetjük a konkrét hazai és nemzetközi példák sorát, a helyi önkormányzati alkalmazásokat, a mobil közigazgatás távlatait, a mobil interaktivitás demokratikus felhasználását. A könyv a mobilkommunikáció közigazgatási, társadalmi és politikai lehetőségeinek átfogó képét rajzolja meg. Az ajánlások és az új szakterület rendezése hasznos tudnivaló az államigazgatás és az önkormányzatok gyakorló szakembereinek. A jövő közszolgáinak, politikai vezetőinek és társadalomtudósainak - a jogi, közgazdasági, igazgatásszervezési, politikatudományi és szociológus szakok hallgatóinak - már elengedhetetlen, hogy műszaki előképzettség nélkül is rendszerezni tudják a mobilkommunikáció demokratikus és közigazgatási lehetőségeit, és rálátásuk legyen a közeljövő elvárásainak megfelelő m-kormányzati eszközrendszer területére. Ehhez nyújt segítséget ez a világviszonylatban ma még egyedülálló kiadvány, a világ első m-kormányzati tankönyve. Budai Balázs Benjámin a Budapesti Corvinus Egyetem Államigazgatási Kara Közigazgatás-szervezési és Urbanisztikai Tánszékének oktatója. Sükösd Miklós a Közép-Európai Egyetem Politikatudományi Tanszékének docense, a CEU Média- és Kommunikációkutató Központ akadémiai igazgatója.

Malala Juszufzai - Christina Lamb - Én ​vagyok Malala
A ​lány, aki harcolt, hogy tanulhasson, és lelőtte egy tálib katona. Amikor a tálibok elfoglalták a Szvát-völgyet, egy kislány kiállt saját jogaiért. Malala Juszufzai nem tűrte, hogy el akarják némítani, és harcba szállt azért, hogy tanulhasson. 2012. október 9-én mindezért kis híján az életével fizetett. Ezen a napon Malala épp az iskolából hazafelé tartott, amikor megtámadták és közvetlen közelről fejbe lőtték. Nem sokan bíztak felépülésében. Malala mégis talpra állt. Csodával határos gyógyulása a távoli Pakisztán egy eldugott részéből az ENSZ New York i székházáig repítette. Így vált tizenhat évesen világszerte az erőszakmentes tiltakozás példaképévé, és ő lett a valaha élt legfiatalabb hős, akit Nobel-békedíjra jelöltek. Az Én vagyok Malala nem csupán egy magával ragadó történet a családról, melynek életét felforgatta a terrorizmus, hanem megható példázat a szülők rendíthetetlen szeretetéről egy olyan kultúrában, ahol csak a fiúkat veszik emberszámba. Ez a könyv megmutatja, hogy egyetlen ember is elég ahhoz, hogy jobbá tegye a világot. Malala Juszufzai akkor került a figyelem középpontjába, amikor a BBC urdu nyelvű honlapján naplót kezdett írni az életéről a tálib megszállás idején. A Gul Makai álnéven közölt írásaiban gyakran beszél arról, családja mennyit küzd azért, hogy a Szvát-völgyben a Malalához hasonló korú lányok tanulhassanak. 2012 októberében egy tálib katona megtámadta a lányt: közvetlen közelről lőtte fejbe. Malala azonban a csodával határos módon felépült, és tovább folytatja a lányok tanuláshoz való jogáért vívott harcát. Malala bátorságát és állhatatosságát 2011-ben Pakisztánban a Nemzeti Ifjúsági Békedíjjal tüntették ki, majd ugyanebben az évben a Nemzetközi Gyermek Békedíjra is jelölték. Ő lett 2013-ban minden idők legfiatalabb Nobel-békedíj várományosa. Egy éven belül kétszer szerepelt a Time magazin címlapján, másodjára azén a lapszámén, amelyben a Világ 100 Legbefolyásosabb Embere listáját közölték. Ugyancsak a befutók közt szerepelt Az Év Embere-díj várományosai közt 2012-ben. A Malala Alapítvány segítségével amelynek Angelina Jolie az egyik szóvivője, aki 200.000 dollárral támgatta az alapítvány működését Malala továbbra is a lányok tanuláshoz való jogáért folytatott küzdelem élharcosa. Ez a nonprofit szervezet a közösségi szinten megszervezett oktatást és világszerte az oktatásügyért küzdők támogatását tűzte ki céljául. A könyv társszerzője, Christina Lamb a világ egyik legismertebb külügyi tudósítója, aki 1987 óta tudósít Pakisztánról és Afganisztánról. Oxfordban és a Harvardon végezte tanulmányait, öt könyv szerzője, öt alkalommal nyerte el az Év Brit Külügyi Tudósítója-díjat, valamint neki ítélték a Prix Bayeux-t, a haditudósítóknak járó legrangosabb európai díjat is. 2007-ben részt vett Karacsiban Benazír Bhuttó kampánykörútján, ahol több tucat ember lett öngyilkos bombamerénylők áldozata. Jelenleg a Sunday Timesnak dolgozik, férjével és fiával London és Portugália között ingázik.

Bozóki András - Ars ​politica
"Tizenhat ​hónapon át, 2005 februárjától 2006 júniusáig Magyarország kulturális minisztere voltam. Ebben a minőségemben belülről is megismerhettem a magyar politika működését, intézményrendszerét és megfogalmazhattam azokat az elveket, amelyeket politikusként, tárcavezetőként és közszereplőként a legfontosabbaknak tartottam. Szokatlan válogatást tart kezében az olvasó. E könyvben ugyanis egyaránt szerepel a politikai folyamatok elemzőjeként írt néhány korábbi cikkem, valamint a már kulturális miniszterként megfogalmazott írásaim, állásfoglalásaim, hosszabb távú elképzeléseim. Persze ebben a kötetben nemcsak magasztos elvekről, elméleti megközelítésekről esik szó, hanem nagyon is mindennapi, földhözragadt gondokról, bajokról, megoldandó feladatokról. A kulturális és politikai élet szereplőit elsősorban nem az érdekelte, hogy miniszterként mit gondolok a kultúráról, hanem az, hogy mit tudok tenni érte. Ez az igény magától értetődő - bár tetteim nem voltak függetlenek az elveimtől. S tekintettel a kulturális élet szereplőinek még ma is meglévő, államtól való függőségére, valamint a krónikus pénzszűkére, mindig újabb vitákat indíthatott el a kulturális költségvetésben megjelenő egyetlen "torta" felosztása. Mindaddig, amíg csak a szűkülő állami források felosztásának elveiről vitatkozunk - bár ez sem fölösleges - elveszítjük szem elől a kultúra finanszírozásában is szükségessé vált szemléletváltást és reformot." (Bozóki András)

Sárközy Tamás - A ​hatékonyabb kormányzásért
A ​szerzőnek – humán értelmiségi körökben nem túlzottan szimpatikus – véleménye szerint az átalakulási folyamatban az alapvető prioritásnak az egyéni és társas vállalkozásnak, a vállalkozói autonómiának kell lennie. A vállalkozói státus védelme álljon tehát a kialakulóban lévő modern magyar gazdasági alkotmányosság középpontjában. A kölcsönhatást, a nonprofit szférák visszahatását nem tagadva, ezért szerintem abból kell kiindulni, hogy a vállalkozói autonómia a megalapozója az általános civil autonómiának, működőképes és hatékony vállalkozói szféra nélkül nincs egyszerűen eszköz sem a megfelelő szociális és egészségügyi politikához, sem az oktatáshoz, művelődéshez, tudományhoz vagy a sporthoz. De gazdasági teljesítmény nélkül illúzió a hatékony közigazgatás, a demokratikus jogállam működtetése is. (részlet a szerző előszavából)

Img_0584
elérhető
82

Marissa Meyer - Cinder
Százhuszonhat ​évvel a negyedik világháború után emberek és kiborgok népesítik be Új Peking utcáit. A népességet halálos járvány tizedeli. Az űrből kegyetlen holdlakók figyelnek és várnak a megfelelő alkalomra... Senki sem sejti, hogy a Föld sorsa egyetlen lány kezében van... Cindert, a tizenhat éves kiborgot a társadalom nagy része technológiai tévedésnek tartja, mostohaanyja pedig ki nem állhatja. De a kiborglétnek is megvannak a maga előnyei: Cinder szinte mindent meg tud javítani (robotokat, lebegőket, sőt még a saját meghibásodott alkatrészeit is), ezért Új Peking legjobb műszerészének tartják. E hírnevének köszönheti azt is, hogy Kai herceg személyesen keresi fel, hogy hozza helyre meghibásodott androidját. A megbízás "nemzetbiztonsági ügy". Vajon tényleg Cinder kezében van a Föld jövőjének kulcsa? Vagy a holdbéli királynőnek sikerül varázserejével és más fondorlatokkal meghódítania Kai herceget és vele az egész világot? A Holdbéli krónikák első könyve Hamupipőke klasszikus meséjét kombinálja a Terminátor és a Star Wars elemeivel. Az eredmény egy fantasztikus, magával ragadó történet.

Danielle Steel - Öt ​nap Párizsban
Peter ​Haskell a Wilson-Donovan Gyógyszergyár első embere. Életének két pillére a munka és a család. Olivia Thatcher minden erejével szenátor férje karrierjének építésén fáradozik. A két ember életútja Párizsban metszi egymást. A véletlen találkozás mámora, az öt együtt eltöltött nap gyorsan elszáll; mindketten visszatérnek az otthoni hétköznapok taposómalmába. Ám az öt csodálatos párizsi nap kitörölhetetlenül mély nyomot hagy lelkükben: szenvedélyes szerelmük olyan kihívás, amely életük menetében sorsdöntő fordulatot idéz elő. Engedelmeskedhetnek-e érzelmeik parancsának? Erre a kérdésre válaszol ez a szép és sodró történet.

Jeffrey Archer - A ​tékozló lány
A ​Párbaj folytatódik: lebilincselő szerelmi és politikai történetben, a középpontban egy vonzó nővel, aki nem ismer lehetetlent. Mintha a két, egymás elveszejtésére fölesküdött férfi, Kane és Abel titáni küzdelme zajlana tovább a következő évtizedekben, új szereplőkkel. Florentyna Rosnowski, Abel lánya, apja minden eltökéltségét és energikusságát örökli ugyan, de a vagyonából egy centet sem. Csak a saját okosságára, szépségére és mindenekelőtt vasakaratára támaszkodhat akkor is, amikor olyan célt tűz maga elé, amely mellett a néhai Kane és Abel ambíciói egyaránt eltörpülnek, Florentyna minden földi hivatalok legmagassabbikáért indul harcba. Elhatározza, hogy ő lesz az Egyesült Államok első elnöknője...

Kálmán Olga - Egyenes ​beszéd
Megszállott ​vagy pusztán a hivatásának szerelmese? Szíve mélyéig kőkemény vagy csak nem tűri a hazudozást? Hogyan dolgozik a legismertebb és szakmailag legelismertebb magyar televíziós újságíró, akitől minden beszélgetőpartnere tart, még ha éppen miniszterelnökként egy országot vezet is? Vele beszélgetni megtiszteltetés. Őt kérdezni kihívás. Olvasni a könyvet, amit írt, rendkívül tartalmas, de végső soron szórakozás. Vitriolos humora, metsző éleslátása, rendíthetetlen tudásvágya köszön vissza ezekről a lapokról, melyek olyan gyorsan peregnek egymás után, mint riportjai estéről estére a tévé képernyőjén. "Fölkészült, munkás, tisztességes, szenvedélyes, vagyis valóságos újságíró, ilyenből azért nem sok van ebben az országban. Vajon miket mond a könyvében? Ez akkor is érdekes, fontos, ha egyetértünk vele, és akkor is, ha nem. És akkor is, ha hol igen, hol nem. És úgy tűnik, más eset nincs." - Esterházy Péter „Manapság a politikát divat az ördögtől valónak titulálni. A közvélekedés szerint ez leginkább egy úri huncutság, a kiváltságosok játéka, méghozzá igen drága játéka. A lapokat maguknak osztják, a földi halandók pedig nem látnak bele a kártyákba. Nos, igen, nekem megadatott, hogy belelássak a pakliba estéről, estére. Mit látok, mit tudok, mit mondanak a politikusok adás előtt, után, vannak-e kérések, alkuk? – hosszú lenne leírni a húsz év felém érkezett kérdéseit. De akkor most tessék, itt vannak a lapok, szétterítve, Önök előtt.” Kálmán Olga

Ugron Zsolna - Erdélyi ​menyegző
1608 ​november, Kolozsvár. A város Báthory Anna esküvőjére készülődik. A fejedelem tizennégy éves húgát családja és a hagyományok tiszteletére nevelték… Vajon engedelmes araként vagy lázadó özvegyként teljesíti be sorsát? Hogyan küzd a három részre szakadt ország politikai játszmái közepette egy fiatal lány a hatalommal bíró férfiak szerelme, érdekei és kapzsisága ellen? Boldog fiatalasszony vagy „ördög, gyilkos kurva”, ahogy az új fejedelem nevezi? Erdély és Magyarország a XVII. század elején a politikai intrikák és álandó háborúskodások világa. Hitviták, árulások és érdekházasságok döntik el országrészek sorsát. A végvárakban, az ostromlott falak mögött jelenésekről, családi átkokról, mérgezésekről és testvérszerelemről suttognak… Ugron Zsolna regénye a 17. század egyik leghírhedtebb, legtitokzatosabb alakját, a bűbájos boszorkányt, Báthory Annát idézi meg. A körülrajongott és gyűlölt Báthoryak világát, melyben az árulások, parancsszóra elhált szerelmek és politikai gyilkosságok közepette egy asszony boldog akart lenni.

Jeffrey Archer - Féltve ​őrzött titok
A ​második világháború vége Harry Clifton és Giles Barrington életébe nem a várva várt békét hozza el, hanem egy lehetetlen párharcot. A szavazás eredménye arról, hogy ki örökölje a Barrington-címet és a vele járó vagyont, döntetlen lett. A lordkancellár mindent megváltoztató szavazata örökre rányomja bélyegét mindkettejük életére. Harry visszatér Amerikába, hogy a regényét népszerűsítse, míg szeretett Emmája egy kislányt keres: azt a kislányt, akit annak idején az apja irodájában találtak, a férfi halálának estéjén. Giles közben képviselőként a választásokra készül. Ám Sebastian, Harry és Emma fia lesz az, aki végül befolyásolhatja a nagybátyja sorsát. Az immár felcseperedett Sebastian Cambridge-be készül, az egyetemre. Egy rejtélyes módon felbukkanó Rodin-szobor azonban más irányba fordíthatja az életét, és akár halálos veszélybe is sodorhatja a fiatalembert… Jeffrey Archer (Majd az idő eldönti, Apám bűne) ötkötetesre tervezett regényfolyamának harmadik darabját a szerzőtől már megszokott, izgalmas, elképesztő fordulatokkal tarkított történetszövés jellemzi.

Stefan Heym - Az ​értelem világa
A ​szerző ezt a regényét Amerikában írta, de a történet színhelye az Arany Prága s a csehszlovák vidék. Egy család életének döntő évei adják meg a cselekmény vázát, de az egyéni útkeresések, szerelmek, és kiábrándulások nagy történelmi folyamatok összefüggéseit érzékeltetik. A három Benda-testvér háromféle életútját: az üvegipari szakember, az orvos és az író egyéni fejlődését, néha kalandos sőt tragikus kitérőjét egyre fokozódó izgalommal figyelhetjük, éppúgy mint a sok színnel ábrázolt rokonszenves vagy agresszív női figurák sorsát. Mindez azonban több mint "családtörténet" - Stefan Heym, az ismert német író, a népi demokratikus fejlődés, sőt ezen is túl: az emberi szabadság kérdéseire keres választ - az értelem világánál.

Jeffrey Archer - Gondold ​meg, mit kívánsz!
Folytatódik ​a Clifton és a Barrington család huszadik századon átívelő története, amelyben a főszereplőket minden eddiginél több próbatétel elé állítja az élet. Harry és Emma Clifton két gyermekük miatt is aggódhatnak: fiuk, Sebastian a barátjával, Brunóval épp az országutat rója, amikor szinte a semmiből előbukkan egy teherautó, és karambolt okoz. Vajon mindez véletlenül vagy szándékosan történt így? A balesetet csak egyikük éli túl... Úgy tűnik, Cliftonék fogadott lányának, Jessicának az élete sem érhet révbe. A rendkívül tehetséges festő lány képeit nem sokkal a kiállítást követően összekaszabolják. Ráadásul épp az esküvője előtt bukkan fel egy asszony, aki mindenáron tönkre akarja tenni a boldogságát. A halál karmai a fiatal lányt sem kímélik... A Barrington Hajótársaság időközben luxus-óceánjáró építésébe kezd. Valaki azonban bosszút esküszik, és semmitől sem riad vissza, hogy a vállalkozást meghiúsítsa. Olybá tűnik, tervét siker koronázza: a társaság a csőd szélére kerül, és az elnök, Ross Buchanan kénytelen lemondani. Posztjára többen is pályáznak, és az elnökválasztó gyűlésen mindössze egy szavazaton múlik a vállalat sorsa... Az óceánjáró is elindul első és egyben talán utolsó útjára... Vajon mi történik a Cliftonokkal? Mi lesz a hajótársaság sorsa? Véghez tudja vinni akaratát a bosszúálló? Sikerül megmenteni a társaságot a csődtől, vagy a kockázatos vállalkozás az egész családot magával rántja? Jeffrey Archer mesterien szőtt regényfolyamának (Majd az idő eldönti, Apám bűne, Féltve őrzött titok) negyedik kötete bővelkedik meglepő fordulatokban, szövevényes intrikákban, és az utolsó pillanatig fogva tartja az olvasót. A Clifton-krónika befejező részét 2015-ben vehetik kézbe olvasóink.

Jeffrey Archer - Erősebb ​a kardnál
Az ​IRA bombája. Egy bosszúszomjas rivális. Egy lehetetlen küldetés. A hajnal csöndjében egy maroknyi bátor férfi lopakodik a Buckingham óceánjáró tatja felé. A fedélzet alatti kabinokban több száz ártatlan ember alussza álmát, mit sem sejtve arról, hogy az életük veszélyben van. Hiszen a kis csoport súlyos terhet cipel: megtalálták azt a bombát, amelyet az IRA rejtett el az egyik kabinban, és most rajtuk múlik, hány áldozatról szólnak majd a másnapi hírek... Mindeközben a szibériai hómezőn zakatoló vonat egy összetört embert, Anatolij Babakovot viszi a Gulagra. Bűne az elme bűne, eszköze pedig egy ártalmatlannak tűnő könyv. Csakhogy a párszáz oldal pusztító titkokat rejt: Babakov ugyanis egy Sztálint és rendszerét leleplező kötet szerzője. Egyetlen férfi a kapocs egy hajónyi ember és egy nép sorsfordító pillanatában: Harry Clifton. És most bebizonyíthatja, hogy a toll erősebb a kardnál. A Clifton-krónikák legújabb kötete letehetetlen olvasnivalót kínál. Jeffrey Archer a tőle megszokott módon rendkívül fordulatos és olvasmányos történetének segítségével bebarangolhatjuk Angliát, Amerikát és a Szovjetuniót. És a történet tovább folytatódik...

Jeffrey Archer - Ütött ​az óra
Egy ​végső vallomás, egy végzetes szerelem, világokat alakító politikai manőverek... A Clifton-krónika hatodik, utolsó előtti kötetében végigkísérhetjük a Barrington és a Clifton család tagjainak életét az 1970-es éveken. Ez az az évtized, amely a világpolitika színterén is példátlan változásokat hozott, és hasonlókat tartogat a főszereplők számára is. Az Emma Barrington ellen indított per végkimenetele egy hajszálon múlik csak, az asszony azonban visszautasítja a védelmére felsorakozókat. Testvére, Giles a Berlinben ragadt szerelme után epekedik, csakhogy Karin kiszabadításához fel kellene adnia politikai karrierjét. Sebastian Clifton találkozik egy gyönyörű és okos indiai lánnyal, akinek a jövőjét azonban már elrendezték a szülei, kiválasztva számára a megfelelő férjjelöltet. Édesapja pedig, a világhírű író, Harry Clifton továbbra is minden követ megmozgat, hogy kiszabadítsa Anatolij Babakovot a szibériai fogságból, de a bátor orosz férfi leleplező kézirata még mindig újabb és újabb veszedelmet hoz a fejére... A Clifton-krónika legújabb kötete (Majd az idő eldönti, Apám bűne, Féltve őrzött titok, Gondold meg, mit kívánsz!, Erősebb a kardnál) szokás szerint lenyűgöző fordulatokkal bizonyítja, hogy a szerző a cselekményszövés mestere.

Jeffrey Archer - Egy ​igaz férfi
A ​bristoli születésű Harry Clifton sorsa nem is alakulhatott volna fordulatosabban. A kikötői dokkmunkás fiából az évtizedek során híres író és a királynő lovagja lett. Időskorára csak egyetlen célja maradt: megírni élete fő művét, amely halhatatlanná teszi a nevét. Miközben beletemetkezik a munkájába, a családja mindennapjai is tovább bonyolódnak. Emma épp leköszön a Bristoli Királyi Kórház elnöki posztjáról, amikor meglepő telefonhívást kap Margaret Thatchertől. Mindeközben Giles sokkoló információ birtokába jut a feleségével, Karinnal kapcsolatban; Sebastiant váratlanul kinevezik a Farthings Kaufman Bank elnökének; Jessica pedig komoly bajba kerül, és csak Grace nénje közbenjárása menti meg. Eközben Lady Virginia készen áll arra, hogy a hitelezői elől külföldre meneküljön, amikor egy nem várt haláleset következtében törleszteni tudja az adósságait, sőt akár a Clifton és a Barrington családon is bosszút állhat - egyszer s mindenkorra. A Clifton család generációkon és kontinenseken átívelő, sikerekkel és kudarcokkal, intrikákkal és bosszúval, szerelmekkel és barátságokkal teli története lezárul a családregény hetedik kötetében.

Mindszenty József - Emlékirataim
Emlékirataim ​úgy mutatják meg az olvasónak - mintegy belülről - az átélt valóságot, ahogyan az végbement. Évtizedeken át némán tartott ajkaim itt szólalnak meg először a börtönökben megjárt életutamról is. Azt kérdezheti az olvasó, elmondottam-e mindent. Válaszom: előadtam mindent, csak azt nem részleteztem, amit a jóízlés, meg a férfiúi és papi önérzet tilt. Amiről beszámoltam, azt sem azért írtam meg, hogy fájdalmaim és sebeim gyümölcseit bármilyen tekintetben learassam. Azért tanúskodom, hogy a világ újra tudomásul vegye, mit cselekszik a bolsevista rendszer az alája rendelt emberi életekkel és sorsokkal. A magyar Egyház fejének keresztjét emelem fel a világ előtt: emlékeztetni akarom magyar népem roppant szenvedéseire. Ugyanakkor fel szeretném hívni figyelmét azokra a veszélyekre, amelyek a ma még megmaradt szabad társadalmakat elpusztítással fenyegetik.

Mikszáth Kálmán - A ​haldokló oroszlán
Mikszáth ​Kálmán - parlamenti tudósítóként először, később országgyűlési képviselőként - a nyolcvanas években írta, egyszer álnéven, máskor saját nevén, híres karcolatait a kiegyezés korának magyar országgyűléséről, a tisztelt Ház folyosóján, a pártklubok kártyaszobáiban szerzett értesüléseit alakítva csattanós, anekdotikus történetté, egyszersmind azonban szarkasztikus bírálattá is. Mikszáth valósággal föltérképezte a korabeli magyar valóságnak ezt a különös darabját; nemcsak a történelemből ismert államférfiak és politikusok, nemcsak Deák Ferenc, Tisza Kálmán, Szilágyi Dezső jelennek meg e gyűjtemény lapjain, hanem a kevésbé vagy egyáltalán nem ismert kis politikus törtetők, a megyei és állami hivatalok furcsa figurái is, idétlen bürokraták, ügyeskedők és szélhámosok, csempészek és sikkasztók, ravasz opportunisták, ostoba akarnokok, köpönyegforgató alamuszik - vagyis a századvég politikai és hivatalnoki életének sok jellemző alakja; remek arckép valamennyi, és a kedélyesen-mulatságosan előadott kacagtató történetek mögött fölsejlik a kor társadalmának igazi arca is.

Michel Houellebecq - Behódolás
2022 ​közel van-e hozzánk vagy távol van még tőlünk? Michel Houellebecq legújabb regénye mindenesetre közel hozza a lehetséges jövőt. A Behódolás főhőse a 44 éves irodalmár François, még csak rezignált, de nemsokára teljesen kiég. Élete sivár, egyhangú, olyan mint egy igazi Houellebecq-hős. Kedvtelenül tanít az egyetemen, egyre ritkábban vannak nála fiatalabb szeretői, egyre gyakrabban olvassa kedvenc régi szerzőjét, Huysmanst, és egyre intenzívebben figyeli az őt körülvevő világot, kivált a belpolitikai fejleményeket. Franciaország elnököt készül választani. A szélsőjobboldali Nemzeti Front vezére (Marine Le Pen) toronymagasan vezet, mögötte fej-fej mellett lohol a Szocialista Párt jelöltje (Manuel Valls - napjaink francia miniszterelnöke) és a Muzulmán Testvériség vezetője (Mohammed Ben Abbes - legjobb tudomásunk szerint kitalált karakter). A második fordulóba csak az első két jelölt jut be. A Nemzeti Front "Európa bennszülötteit" akarja megvédeni, a Muzulmán Testvériség pedig felszámolni a laikus állam jogi kereteit, elsorvasztani a világi oktatást, megszüntetni a nemek egyenlőségének elvét, engedélyezni a többnejűséget - mindezt nem véres radikalizmussal és tébolyult hőbörgéssel, hanem geopolitikai-birodalmi törekvéseket dédelgetve, józan hidegvérrel. A verseny kiélezett, Franciaország feszülten figyel, a változás elkerülhetetlen. A Behódolás sokrétű könyv: mediális szövegjáték a valósággal és a fikcióval, erotikus merengés, politikai provokáció, társadalmi pamflet, fanyar utópia. De még inkább polémia: a szenvedélyes racionalizmus gondolat- és felelősségébresztő vitairata. A könyv előbb Franciaországban majd egész Európában fontos közéleti vitákat generált: politikusok, értelmiségiek, művészek szólaltak meg Houellebecq regénye kapcsán. Milyen lesz a holnapután Franciaországa és ekképpen Európája? Mit tud kezdeni a vallási radikalizmussal, a fundamentalizmussal egy jóléti demokrácia? Hogyan reagáljon a felvilágosodás kultúrájával szembeni radikális türelmetlenségre egy felvilágosult értelmiségi? A regény megjelenése után néhány héttel valóban elindult egy muszlim identitású párt a franciaországi helyhatósági választásokon, és megszerezte első képviselői helyeit.

Timur Vermes - Nézd, ​ki van itt
2011. ​nyara. Berlin közepén egy üres telken, katonai egyenruhában egy ötvenhat esztendős férfi ébredezik: Adolf Hitler. Amit talál: béke, demokrácia, rengeteg külföldi és egy női kancellár... Ebben az új világban a tőle elvárható fanatikus hittel új karrierbe kezd a televízióban. Timur Vermes káprázatos szatírájának Hitlere nemcsak végtelenül komikus figura, de ijesztően valóságos is. Meghűl az ereinkben a vér, hogy milyen könnyen megtalálja a helyét egy cinikus, gátlástalan világban, ahol a demokrácia hosszú évtizedei után a demagógia, a nézettségi adatok és a like-gombok nyomogatása vezérli a közéleti cselekvést. A könyv a megjelenése óta töretlen sikert arat Németországban, olvasók százezreit bűvölte el, és a világon szinte mindenütt az idei év egyik legjobban várt megjelenéseként beszélnek róla.

Budai Lotti - Shirzan ​szerelme
Egy ​angol úrihölgy útja egy indiai herceg ágyába Louise Elsfieldnek, ennek a bátor és gyönyörű asszonynak a kalandjai 1685-ben veszik kezdetüket. A II. Jakab, angol király ellen indított felkelés elsodorja főhősnőnk vonzó férjét: Lord Elsfieldet ártatlanul börtönbe vetik, majd Indiába száműzik, ahol a halálnál is rosszabb sors vár rá. De Louise állhatatos szerelmétől hajtva követi férje nyomát a lenyűgöző és ismeretlen országba, s ezzel kezdetét veszi veszélyekkel, csalódással és szenvedéllyel teli utazása. Kalandjai során kalózok rabolják el, majd megismeri a csillogó paloták és a császári háremek világát is. Tanúi lehetünk, mint válik főhősünkből egy bosszúszomjas amazon, vagy ahogyan a régi perzsák harcos asszonyaikat nevezték: Shirzan.

Debreczeni József - Orbán ​Viktor
Ez ​a munka nem politikai szándékkal íródott. Sem javítani, sem rontani nem akarja Orbán Viktor pozícióját. Csupán a megítélését akarja javítani, amennyiben tárgyilagosan és jóindulatúan igyekszik bemutatni a személyiségét, a tetteit s azok lehetséges mozgatórugóit. (A jóindulat tehát nem a tárgyilagosság, hanem a rosszindulat alternatívája.) A történelmi távlat hiánya természetesen nem tette lehetővé, hogy az akadémiai tudomány elvárásainak megfelelő könyvet írjak Orbán Viktorról. De igyekeztem tényszerű és tisztességes könyvet írni. Olyant, amelyre érvényes a Kemény Zsigmondtól vett idézet, amelyet Antall Józsefről szóló munkám mottójául is választottam: "Valószínűleg többször fogok tévedni, de szándékosan nem ferdítek el semmit." - Debreczeni József Ami a könyvet illeti az erényeit nem lehet kétségbe vonni. Egyrészt alapos. [...] Szerteágazó, kitekintő, szinte minden fontos dolgot számba vevő munka az elmúlt tíz-egynéhány évről. [...] Ebből a könyvből ugyanazt érzem ki - dacára annak, hogy ez a mű sokkal korrektebb munka, mint bármi, amit eddig a személyemmel összefüggésben olvashattam -, mint amit a rosszindulatú írásokban is mindig kifogásolok: hogy egydimenziós emberként ábrázol engem. [...] Olyan embernek tehát, aki számára az életben létezik egy kitüntetett dimenzió, amely rányomja a bélyegét a létezés többi szférájára. Ez azonban esetemben nem fedi a valóságot. A valóságos életem nem ilyen. A valóságos életben ugyanúgy vagyok ezzel, mint bárki más, gondolkodó vagy ösztönösen élő ember, aki az élet teljességére törekszik. - Orbán Viktor

Michael Sayers - Albert E. Kahn - A ​nagy összeesküvés
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók