Ajax-loader

'dzsentrivilág' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Török Gyula - A ​zöldköves gyűrű
"A ​legszebb s leggazdagabb ígéret volt egész mai elbeszélő irodalmunkban" - írta a tragikus hirtelenséggel elhunyt fiatal regényíróról Juhász Gyula 1918-ban. Harminc esztendeig élt; regényeivel és elbeszéléseivel a haláltáncát járó dzsentri-világ ábrázolásában teljesedett ki nagy és eredeti írói tehetsége, műveivel ott van a helye Kaffka Margit mellett. A zöldköves gyűrűt, amelyet azóta is a legszebb, legköltőibb magyar regények közé sorolunk, 1912-ben, huszonnégy éves fejjel írta az ezernyolcszázhetvenes-nyolcvanas évek Magyarországáról. Regénye családregény, mint Thomas Mann Buddenbrook háza. Eőzházi és Bazini Eőz József báró úrból az egyszerű polgáremberré vedlett Őz József és gyermekeinek története jelképesen a történelmi magyar középosztály kikerülhetetlen széthullásának nyomasztóan borús rajza. A pöffeszkedés, az előnevekkel való kérkedés, a címeres gyűrűk ragyogtatása idején hirdeti a munka dicséretét. Őz József - mint számtanácsnok - a birtok és az örökölt rang helyett az erkölcs és a szellem rangját őrizve megpróbál beilleszkedni a polgári életbe. Törekvése azonban idegenné és magányossá teszi mulatva pusztuló, a gondokat mámorral feledtető pátriájában. Korai halála után a család szétszóródik, az özvegy reménytelenül ostoba birtokpert sürget, de a gyerekek az apjuk által fölismert törvényhez igazodnak: a tisztességes munkát a titokzatosan vándorló, illúziókat jelképező zöldköves gyűrűnél többre becsülik. Érdekes színfoltja a fordulatokban gazdag regénynek az egymástól elszakított testvérek megrendítő levelezése.

Tersánszky Józsi Jenő - Szerenád ​/ Vadregény
Szerenád Hivess ​Boldizsár földbirtokos már túllépte ötvenedik évét, amikor beleszeret egy részeges zenetanár bájos fiatal leányába, Gwendolinba. A leány Barát Kristófot, apja legtehetségesebb tanítványát szereti, de feláldozza magát a családért: hozzámegy a gazdag földbirtokoshoz. Barát Kristóf óriási karriert fut be, világhírű zenész lesz, de fáradt, agyonhajszolt emberré válik. Amikor újra megjelenik szülővárosában, felmerül a kérdés: kit szeret hát Gwendolin? Vadregény A történet a millenniumi évek hangulatával indul. Él Nagyszeben városában egy adóellenőr, feleségével és világszép leányával. A leányt hirtelen támadt szerelemmel feleségül veszi Szebenyi János hadapród, egy iszákos, kártyás földbirtokos. Felesége leánykát szül, de azután hamarosan meghal. Szebenyi bánatában az egész birtokot elveri. Végül is az anyós veszi magához Szebenyit és Laurát. A leánynak Szeben leggazdagabb szépfiúja udvarol, ő azonban nem szereti a nyápic, finomkodó úrfit. A két regény Tersánszky kevéssé ismert művei közé tartozik, de a nagyközönség bizonyára szívesen fogja őket fogadni. Tersánszky erős realitásérzékénél fogva ezekben a könyveiben is kritikával nézi a feudális és polgári életformát, de kritikáját egyfajta nosztalgia színezi: az a szimpátia, amit az író a társadalmon kívülivé vált, kocsmázó-kártyázó emberek iránt érez. Szebenyi János, az elszegényedett földbirtokos már egészen közeli rokona Kakuk Marcinak.

Móricz Zsigmond - Esőleső ​társaság
Íme ​itt állunk és beszélünk ezen a gyönyörűségesen zengő magyar nyelven. Egy olyan nyelven, amely sehol az egész világon nincs, csak itt, ebben a kicsiny tündérkertben. Beszélünk egy olyan nyelven, amelynek még rokonai sincsenek, mert annyira régen szakadtunk el a nyelvtestvérektől ... S íme mégis itt vagyunk! ... Itt vagyunk itthon, Európa kellős közepén..." -------------------------------------------------------------------------------- Móricz Zsigmond beszéde Tiszacsécsén (1929) A kötet tartalmazza a Hét krajcár című novellát, mely meghozta számára a hírnevet, a Kis Samu Jóska című, a háborús tapasztalatait megörökítő novellát, a Szegény emberek és a Barbárok című örök klasszikusát, az Árvácskát, amiből a felkavaró hatású film készült. A könyvben szereplő további novellák: A biblia fedele, Csipkés Komárominé, Judith és Eszter, Sustorgós, ropogós tafotába, Tragédia, A debreceni csordás, A macska, Égi madár, Virtus, Esőleső társaság, Ebéd, A kislány kisujjáért, Komor ló, Családi fénykép

Nagy Endre - A ​Geődhyek
"Nagy-gődi ​Geődhy Dániel mikor délben hazanézett az egyetmről, két levelet talált a hónapos szoba asztaláná. Az egyik levél boritékján tenyérnyi piros pecsét diszlett a Geődhyek cimerével. Szólott pedig ez a levél a következőképpen: - Édes jó fiam! Örömmel olvastam ki legutóbbi leveledből, hogy szorgalmasan készülsz a szigorlatodra. Csak tanulj édes fiam, külömb ember lesz belőled, mint az apád. Csak sohse tiltakozzál, tudomá én, hogy igazam van. Lump voltam, könnyelmü ember voltam világéletemben. Ha engem be nem dobott volna a mindentudó Isten a Geődhyek közé, ma nem kellene leckeórákat adni az utolsó Geődhynek. Hej, ha nekem előbb megjött volna a jobbik eszem! Ha én most ülhetnék belé a régi dominiumba!"

Lesznai Anna - Kezdetben ​volt a kert
A ​szerző monumentális regénye, a Kezdetben volt a kert a magyar sors szempontjából döntő korszakot fog át: a múlt század hatvanas éveitől az első háborút követő szomorú és nyomasztó évekig. Magyar dzsentri és asszimilálódó zsidóság, magyar és nemzetiségi parasztság - az egyetemes magyar élet vonul fel a mély humánummal telített s az ember jövőjébe vetett hittel írott regényben.

Mikszáth Kálmán - Az ​eladó birtok
"A ​múzsa kivénült dáma már - írja egy helyütt Mikszáth -, aki a világot uralta egykor, most mindössze egy apró pipereüzletet tart; hajdan költőket inspirált, ma... legföljebb a toalettet teheti hangulatossá. A háztartása is más volt azelőtt: szép szobalányát, a Fantáziát elbocsátotta szolgálatából, s helyette egy szurtos, mogorva mindenest tart: a Megfigyelést." Kötetünk négy kisregényében a szép Fantázia s a mogorva Megfigyelés egyforma súllyal szolgálja a mondanivalót: bűbájos mesék, mosolygó idillek feleselnek keserűn szatirikus elbeszélésekkel. Mikszáth a romantikából meg szerette volna tartani azt, amit értéknek érzett benne; innen az érdekes, fordulatos cselekmény, a különös jellemű hősök szerepeltetése, a tájleírások vadregényes poézise. Kötetünk címadó kisregénye, Az eladó birtok azonban jóval több romantikus szerelmi történetnél; hozományvadászból hősszerelmessé átváltozó főalakja s A gavallérok csillogó, vidám kavargása egyaránt a történelmi valóság s a fölötte tengő-lengő nemesi, úri illúziók szembesítése. A demokraták s a Kozsibrovszky üzletet köt anekdotázó, jóízű humorral fűszerezett nagyszerű szatíra. A szembesítés élesebb, a kép kegyetlenül világos: a bölcs irónia nem leplez, hanem rávilágít a "történelmi középosztály", a dzsentrivilág ijesztő sivárságára. A realizmus győz itt a romantikán; Mikszáth - élőbb írónk ma, mint valaha is volt - új olvasóközönsége is fölfedezi, megtalálja benne a nagy művészt, a vonzó mesék, üde s friss történetek utolérhetetlen mesterét, s megújuló élményként fogadja be olvasmányaiba a képzelet s megfigyelés ötvözeteit: remekművű kisregényeit.

Jókai Mór - A ​fekete vér
1891-ben, ​az író pályájának utolsó szakaszában íródott a könyv, s egy évvel később jelent meg a Pesti Hírlapban. A cselekmény a Bach-korszakban játszódik. Lenke Lőrinc tábornok fiát, Simont a kolerajárvány idején egy vele egykorú cigány csecsemővel cserélik el. A tábornok igazi fiából világhírű cigányprímás lesz, míg az elcseréltetésükről mit sem tudó ál-Simon báró mihaszna, törtető, gyáva tisztviselőként vonja magára városa gyűlöletét. Bátyját koholt vádakkal lecsukatja, anyját lenézi, semmibe veszi, mindebben méltó társa Aranka, a szintén törtető feleség. A városba érkező igazi Lenke hangversenyt rendez, ám Simon, aki nem képes elviselni mások sikerét, be akarja tiltani a koncertet. Miután bátyja ebben megakadályozza, majd párbajra hívja ki, Simon őrültet színlel. A tipikusan jókais, romantikus eseményszövés ellenére mondanivalójában e mű nem éri utol a hasonló fogantatású regényeket, ám - az életmű részeként érdemes beszerezni.

Szabó Pál - Békalencse
A ​nagy parasztíró regényciklusának – Lakodalom – Keresztelő – Bölcső – nagy érdeklődéssel várt befejező kötete ez a regény. Önmagában is kerek egész, az előző részektől függetlenül élvezhető alkotás, de benne teljesedik ki a nagy vállalkozás végső értelme, mondanivalója is. A színes és vonzó történet már az előző kötetekben is a paraszti magyarság sorskérdései köré sűrűsödött, a Bölcső pedig most már félreérthetetlenül és félremagyarázhatatlanul bizonyítja, hogy Szabó Pál nem csak jótollú krónikása osztályának , hanem elfogulatlan bírálója és tisztánlátó tanítója is. A Bölcső mozgalmas cselekményei során a parasztság közösségi életének fenyegető szakadékaiba pillantunk, de felcsillan a jobb és igazabb közösségi élet lehetősége is. A regényciklus hőse kisleányainak bölcsője mellett Kertmagyarország bölcsőjét faragja: a maga példájával mutatja meg, hogyan teremthet magának – menekülés helyett – szebb és jobb életformát ősi földjén a magyar paraszt.

Török Gyula - A ​porban
A ​századforduló magyar elbeszélő művészetének egyik kiemelkedő alkotása ez a kitűnő regény. A fiatalon elhunyt Török Gyula legjelentősebb és talán legszemélyesebb műve is: a fölbomló, az életképtelenné vált osztály, a birtokos nemesség sorsát, halálos vergődését ábrázolja benne mély átéléssel, mégis csaknem szenvtelenül, komor színekkel, kegyetlen-kíméletlenül. A regény főhőse gazdag földbirtokos ifjú, aki jogászéveiben teljesen fölhagy vidékies-dzsentri életfölfogásával, és minden erejével azon van, hogy beilleszkedjék a főváros liberális-polgári világába, művelt, civilizált légkörébe. Szenvedélyes szerelme is a fővároshoz köti, de családi okokból vissza kell térnie falujába, hogy a gazdátlan birtokot rendbe tegye. Hamarosan rá kell döbbennie, hogy vidéken nem alakíthatja ki azt a tág látókörű, polgárosult életformát, melyet Pesten megismert és megkedvelt; a falu, a vidéki kisváros lehúzza, magához köti, akaratát megbénítja. Szárnyaszegetten, magányosan, tehetetlenül vergődik, csak vágyai törnek a magasba, de céljait megvalósítani nincs ereje.

878718_5
elérhető
4

Móricz Zsigmond - Rokonok
Kopjáss ​István egy nap arra ébred, hogy megválasztották Zsarátnok főügyészének. Kultúrtanácsnokként - más szóval utolsó senkiként - dolgozott addig a városházán, s most, hogy a jó szerencséje és a forgandó véletlen ilyen magas pozícióba juttatta, minden szebbnek tetszik körülötte: egyszeriben a felesége is vonzó szépasszonnyá válik, a városban mindenki előre köszön és gratulál neki, s kínban született frázisát - hogy a kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon - mélyenszántó bölcsességként ismételgeti boldog- boldogtalan. Kopjáss, ez a se okos, se buta, de a maga módján tisztességes és idealista gondolkodású ember nagy reményekkel vág neki új munkájának: a törvényesség őre lesz a városban, s kitartó munkával - ha a polgároknak mindig elmondják, mire költik a pénzüket - talán még azt is el lehet érni, hogy a magyar ember szívesen fizesse az adót, s önzetlen örömmel szemlélje a köz boldogulását. A hatalom édességét azonban hamarosan megkeserítik az innen-onnan előbukkanó rokonok, akik most mind Kopjáss pénzét s befolyását lesik, s még inkább az új főügyész előtt lassanként feltáruló igazság: a kéz-kezet-mos panamázások kibogozhatatlan szövedéke. Móricz először 1930-ban, majd átdolgozott formában 1932-ben megjelent regénye azóta klasszikus példázattá vált, amely örökérvényűen mutatja be a hatalom mámorát s az aljasító körülmények közé került egyszerű ember vergődését. Bár a Rokonok csak egy pillanatkép az 1920-as évek végének Magyarországáról, a kórképet ma is hátborzongatóan pontosnak érezhetjük. Kötetünkben a regény mellett a belőle készült színpadi művet is közöljük: a komor hangulatot Móricz itt derűs elemek sokaságával oldja fel, s a regényben sodró realizmussal ábrázolt gondolatot itt pörgő, komikus jelenetekkel, lenyűgöző dramaturgiai profizmussal közvetíti, bizonyítva, hogy a színpadi műfajnak is újító, nagy mestere volt.

Zsigmond Móricz - Relations
Zsigmond ​Móricz (1879-1942), one of the leading Hungarian writers of the 20th century, was born into a poor peasant family. He became famous overnight as a writer of distinctive short stories when his autobiographical story 'Seven Pennies' appeared in the periodical Nyugat in 1908. Hailed by the critics as his most important novel, relations (1932) paints a striking portrait of the provincial society that he knew so well. It is a tale of the nepotism and corruption that ensnare István Kopjáss; High office is thrust upon him, but he finds himself dragged into a network of shady deals and is driven, his idealism shattered, to attempt sucide. Like Móricz's other work, Relations is marked by direct language, incisive characterisation, and its author's passionate realism and patriorism.

Lantos Antal - Széman Richárd - Tóth Miklós - Kerületünk ​épített világa
Nagyalakú, ​reprezentatív, 306 oldalas fotóalbum a 16. kerület épületeiről anno és ma.

Kollekciók