'latin-amerika' címkével ellátott könyvek a rukkolán

Agatha Christie - Rejtély ​az Antillákon
– ​Van kedve megnézni egy gyilkos fényképét? – kérdezte a szederjes képű Palgrave őrnagy. Ám Miss Marple még nem is válaszolhatott, amikor a háta mögül közeledő léptek zaja hallatszott... Csodálatosan ragyog a Karib-tenger azúrkéksége fölött a nap, gondtalanul sütkéreznek a strand meleg fövenyén az Arany Pálma-szálló vendégei, aki pedig színvonalasabb szórakozásra vágyik, kedvére tanulmányozhatja a nyugat-indiai szigetek egzotikus állat- és növényvilágát, mint az elválaszthatatlannak tűnő baráti négyesfogat: a higgadt, jó modorú Edward és Evelyn, meg a hangos Greg és a vidám Lucky. Este zene szól, hangulatvilágításnál táncolnak a párok: a szálloda újdonsült ifjú tulajdonosai, Tim és Molly nem kímélik a fáradságot, ha vendégeik kényelméről van szó. És mégis...? És mégis. Rejtély az Antillákon! Avagy: ki elégelte meg a szószátyár őrnagy szűnni nem akaró történeteit...? Kinek volt az útjában a szép fekete Victoria? ki zavarja meg a békés nyaralók éjszakai álmát...? Rejtély az Antillákon! De sebaj: mindenkit megnyugtathatunk – Miss Marple fölött eljárt az idő, de a bájos öreg hölgy mégsem hagyja magát. Kötögetés, csevegés, némi kis finom hallgatózás – és a rejtély nem marad örökre Rejtély!

Cassandra Clare - Sarah Rees Brennan - Mi ​történt Peruban?
Magnus ​Bane kalandjai Jó oka van, hogy Magnus Bane személye nem kívánatos Peruban. Kövesd Bane dél-amerikai kalandjait, amint régi ismerősünk bajba sodorja boszorkánymester társait, Ragnor Fellt és Catarina Losst, megismerkedik számos hangszerrel (amelyeken borzasztóan játszik), valamint számos tánccal (amelyeket borzasztóan jár), majd magára haragítja házigazdáit, amikor valami kimondhatatlant tesz a Nazca-vonalakkal.

Carlos Fuentes - Diana, ​a magányos vadász
Milyen ​őrült szenvedélyek, milyen lázas eszmék mozgatják az embert és ragadják el a halála felé? Ezt a kérdést teszi fel Carlos Fuentes, amikor Diana Soren, vagyis az isteni Jean Seberg színésznő életéről és haláláról töpreng: a különös sorsú amerikai színésznőről, aki éppolyan magányos volt, amilyen szép és éppolyan erős, amilyen elpusztítható; aki a személyében és a kor egyik kiemelkedő mexikói írójával megélt izzón erotikus kapcsolatában egy egész nemzedék ideálját testesítette meg egy törékeny történelmi pillanatban, amikor a hatvanas évek illúziói még nem hunytak ki teljesen. A Diana, a magányos vadászban egy olyan, szexualitásában is kivételes nő arcképét látjuk, aki a saját bőrén tapasztalja meg annak a kornak a kétértelműségét, amelynek végül az áldozatául esik, egyszersmind megismerjük a vietnami háború nyugtalanító tanulságai nyomán s a hatvannyolcas diáklázadások elfojtása után kibontakozó Mexikó zűrzavaros világának a képét is. Carlos Fuentes korunk egyik legkiemelkedőbb dél-amerikai írója. Az 1928-ban, Panamában született szerző - később francia nagykövet, majd a Harvardi Egyetem professzora -, számos nemzetközi irodalmi díj tulajdonosa. Az Artemio Cruz halála, a Terra Nostra, és a Laura Díaz évről évre szerzője, a Diana, a magányos vadászban köntörfalazás nélkül vall önmagáról; az íróról, a férfiről, az emberről.

Jorge Luis Borges - Körkörös ​romok
Borges ​különös és egyedülálló író. Világa is különös; elképzelt világmindenségét fiktív nyelvvel, anyagokkal, tudománnyal, számrendszerrel tölti meg. Hol a térbeli végtelen átfogására vállalkozik, mint novelláskötetének egyik legjobb darabjában, Az Alefban; hol az időbeli végtelent próbálja átfogni, mint a Funes, az emlékezőben; hol a célszerű rendetlenség és az oktalan rend dialektikáját fogalmazza meg, mint a Bábeli Könyvtárban; hol zseniális művelődéstörténeti és társadalombölcseleti karikatúrát rajzol, mint A babiloni sorsjátékban. A mindenség, sors, végtelenség jellemezte borgesi világban szüntelenül jelenvaló a fantasztikum, legfeljebb az a szokatlan benne, hogy a tudomány nem a természettudomány vagy a műszaki tudományok valamelyik ága, hanem a társadalomtudományoké: történelemből, irodalomtörténetből kap az olvasó egy-egy ízes morzsát.

Hankó Ildikó - Emberek
1980 ​- Rajzolta Lacza Márta Földünkön több mint 5 milliárd ember él. Vannak köztük szőkék, barnák, alacsonyak, magasak, ferde szeműek - ki tudná számba venni azt a változatosságot, amit ez a sokféle ember képvisel? Az ember társadalmi és biológiai tény. Ez a kis kötet a sokarcú emberiséget mint biológiai lényt szeretné közelebb hozni az olvasóhoz, bemutatni az egyes földrészek legjellegzetesebb embertípusait. Nemcsak ilyen emberek élnek a Földön, de számtalan változatuk ismeretéhez több kötetre lenne szükség. Az egész emberiség egy fajba (Homo sapiens) tartozik. A különböző környezeti hatásokra (éghajlat, táplálkozás stb.) kialakult öröklődő változások következtében azonban ez az egységes faj különböző fajtákra, rasszokra tagolódott. A környezethatás igen szembetűnő testi változásokat hozott létre. Például a melegebb éghajlaton élő emberek bőre sötétebb, a hideg és szeles vidékeken élőknél a szem védelmére kialakult a mongolredő. Így jött létre ez az ezerarcú emberiség, amelynek tagjai külsőleg különbözőnek ugyan egymástól, de mind egy fajhoz tartoznak. Külső jegyek alapján értékrangsort nem lehet és nem is szabad fölállítani köztük. Mind azonos értékűek.

Gabriel García Márquez - Szerelem ​a kolera idején
A ​csodálatos történet 1880-ban kezdődik, amikor a gyönyörű Fermina élvezhetné életét, helyette választania kell két udvarlója között, a jóképű Florentino Ariza és a népszerű Juvenal Urbino doktor között. Ez a gyötrődés és háromszög csaknem 50 éven át tart. A meghökkentő befejezésű szerelmi történet egy buja, lüktető, letűnt világban játszódik, melyet egyaránt uralnak a misztikus események és a sztentori hangú bölömbikák; ahol a tengerben olykor még feltűnik egy éneklő vízitehén keblén a borjával, vagy egy gyönyörű vízihulla; ahol még a legjózanabb gondolkodású embernek is természetesnek tűnik, hogy a tárgyak olykor elsétálnak a helyükről. Teljesen más világ ez, mint a mi közép-európai, misztikumtól mentes és romantikátlan valóságunk.

Gabriel García Márquez - Száz ​év magány
Gabriel ​García Márquez regénye azok közé a művek közé tartozik, amelyek maradéktalanul igazolják jó előre beharangozott világhírüket. A vágy, a szenvedély varázslatos, leigázó és fölszabadító erejéről ritkán olvashatunk oly gyönyörű sorokat, mint a Száz év magány lapjain. Az örökké visszatérő gyötrelmet és beteljesülést hozó szerelemben García Marquez a magány és reménytelenség ellenszerét találja meg, s ez teszi a tragikus történetet legmélyebb mondanivalójában optimistává. Gabriel García Márquez élményeinek forrása - nyilatkozatai szerint - a gyermekkor. Egy ősrégi hagyományokat elevenen őrző kis kolumbiai falu mindennapi élete s a nagyszülők meséiben megelevenedő múltja csodálatos képeivel benépesítette a gyerekkor képzeletvilágát. S aztán évitzedeken át kísérletezik azzal hogy formába öntse élményeit. Végül 1965-ben a Mexicóból Acapulcóba vezető országúton hirtelen egyetlen pillanat alatt megjelenik előtte "regényfolyója". "Annyira kész volt, hogy szóról szóra lediktálhattam volna" - mondja. Hazament, bezárkózott, és tizennyolc hónap alatt megírta a Száz év magány-t - sokak szerint a legjobb latin-amerikai regényt.

Moldova György - A ​napló
Ennek ​a könyvnek Che Guevara valóban létező bolíviai naplója volt a kiindulási pontja és éltető ereje. Átvettem belőle mindazokat az adatokat, melyeket lehetetlen lett volna másképp elmondani, mint ahogy Che leírta: dátumokat, földrajzi neveket és irányokat, vadászzsákmányokat, harci összecsapások napjait és körülményeit. Mit adtam hozzá én? Bármilyen különösen is hangzik, elsősorban magát Che Guevarát - a hős elképzelt jellemét. Megpróbáltam hűséges maradni a fellelhető adatokhoz és nyomokhoz, kiválasztottam Che más műveiből, megnyilatkozásaiból, politikai és magánéletéből azokat az epizódokat, leírt vagy elhangzott szövegrészeket, melyeket jellemzőnek találtam rá, és beleolvasztottam "A napló" szövegébe. Hozzátettem történelmi leírások, életrajzok, tankönyvek megállapításait is, ha úgy éreztem, hogy segítenek tisztázni a képet. De a könyv legfontosabb forrásai mégis azok a gondolatok és érzelmek voltak, melyeket a bolíviai napló keltett bennem - itt valóban "az eszme vált testté", pontosabban mondatokká. Tízévi munkám fekszik ebben a könyvben, de nagy megtiszteltetésnek tekinteném, ha munkám nyomait az olvasó nem tudná elválasztani Che mondataitól és szellemétől. _Moldova György_

Mario Vargas Llosa - Kölykök
Vargas ​Llosának hat elbeszélését és egy miniatűr remekművét, a címadó kisregényt méltán tartják a grandiózus társadalmi regények, az izgalmas stíluskísérletek közvetlen előzményének. Ezek a nagyvárosi vagy falusi környezetben játszódó novellák egy-egy drámai összeütközés kapcsán hol a kamaszkor lelki válságait, az érés gyönyörű-gyötrelmes korát jelenítik meg, hol az emberi lélek mélyét, az erőszak, gyávaság, tisztesség titkait kutatják, hol a paraszti élet nyers indulatoktól, ösztönöktől feldúlt világát ábrázolják egy olyan fiatal szerző szigorával, aki már a nagy vállalkozásokra gyürkőzik.

Ismeretlen szerző - Ördögszakadék
Latin-Amerika ​sokáig misztikus ködökbe burkolt, egzotikus tájakat, burjánzó őserdőket, kalandos históriákat jelentett számunkra. Ez a novellagyűjtemény Argentínától Mexikóig végigtallózza a fölrész országait, megismertet lakóinak életével. Ősi mítoszok kelnek életre, az indián közösségek babonás hite, szigorú igazságszolgáltatása támad fel a novellákban, melyek elvezetik az olvasót az elhagyatott falvakba, a nagyvárosokba, parasztemberek és munkások közé. felelevenítik a guatemalai "banánháború" véres napjait, a Playa Girón-i partraszállást. Az emberek hősi küzdelmét ismerhetjük meg az elbeszélésekből, az istenekkel, a természettel, az egymás ellen és a náluk hatalmasabbakkal vívott élethalálharcukat. Latin-Amerika valóságos arculatát a földrész kiváló írói - Asturias, Icaza, Rulfo, Soler Puig. Quiroga, Ramos és mások - mutatják be a magyar olvasónak.

Gabriel García Márquez - Egy ​előre bejelentett gyilkosság krónikája
A ​mi házunk messze volt a főtértől, egy mangófaligetben, a folyónál. Margot húgom a folyóparton ment végig; az emberek olyan izgalomban voltak a püspök érkezése miatt, hogy minden más megszűnt számukra. A fekvő betegeket mindenütt kitették a kapuba, hogy megkapják az Isten orvosságát, és szaladtak az asszonyok, hozták a pulykát, a malacot meg a többi ennivalót a házak udvarából, a folyó túlsó partja felől pedig felvirágozott csónakok közeledtek. De aztán, amikor a püspök elhajózott az orruk előtt, és még a lába nyomát se hagyta ott nekik emlékbe, a másik hír, mely addig kicsire zsugorodva lapult meg, hirtelen nőni kezdett, és visszanyerte botrányméretét. Margot húgomra ekkor zúdult rá, teljes súlyával: a szép Angela Vicariót, akinek az előző napon volt az esküvője, a férje visszavitte a szülői házba, mert azt kellett tapasztalnia, hogy már nem szűz. "Úgy éreztem, hogy énalattam nyílik meg menten a föld - mondta a húgom. - De bárhogy hányták-vetették a dolgot, senki se tudta elképzelni, hogy a szegény Santiago Nasar hogyan keveredhetett bele az ügybe." Csak azt tudták biztosan, hogy az Angela Vicario két bátyja már elindult, hogy megölje.

Ismeretlen szerző - Az ​üldöző
Ez ​a nyolc kisregény világhírű írók világhírű alkotása. Mind az utóbbi tizenöt-húsz évben keletkezett. Együttesen a latin-amerikai sokféleség érzékeltetésére és annak a Latin-Amerikában régen érlelődő, de valahogy mégis váratlan hirtelenséggel kivirágzó művészi minőségnek tanúsítására vállalkoznak, amely napjaink nemzetközi könyvpiacának nem lanyhuló szenzációja. A nálunk is jól ismert szerzők - a kubai Carpentier és Novás Calvo, a brazil Guimaraes Rosa és Amado, az argentin Cortázar, a mexikói Rulfo, a kolumbiai García Márquez és a perui Vargas Llosa - műveiben képviselve van a parasztélet és a zajló nagyváros, a hűbéri pangás és a forradalom, a faji és társadalmi kérdés, az élettani és lélektani konfliktus, az erőszak és a humor.

Jorge Luis Borges - Az ​első magyar költőhöz
Borges ​utánozhatatlan író (és mégis, kevesen voltak az övéhez mérhető hatással a XX. század irodalmára): őt olvasva az ember mindig új és meghökkentő nézőpontból szembesül a létezés olyan nagy kérdéseivel, mint a valóság mibenléte és álomszerűsége; a végtelenség, az időfolyam és a "szépséges világegyetem" megragadásának örök álma; a véletlen szerepe; a megismerés és egyáltalán a gondolkodás célja és működése... Meg az "én" gyönyöre - a bölcseleti problémák mögött mindig ott van az emberi lélek rejtelme és az emberi szív dobbanásának üteme is: mint a tangóban! Mert Borges ízig-vérig argentin marad, miközben belakja műveivel az egész világot és történelmet. Válogatásunkban Borges minden nagy műve szerepel: elbeszéléseinek, esszéinek és költeményeinek is a legjava; köztük olyan írások, amelyek korábban magyarul sohasem jelentek meg. Jorge Luis Borge (1899-1986) argentin költő, elbeszélő, esszéíró, filozófus. Teljes neve Jorge Francisco Isidoro Luis Borges Acevedo. Már teljesen megvakult, és életműve jelentős részét megírta, amikor 1961-ben végre a világ is megismerte a művészetét. Akkor kapta meg (Samuel Beckett-tel együtt) a Formentor-díjat, s rá egy évre megjelent az első angol nyelvű kötete. Magyarul, több kisebb kötet után, az Európa adta ki először életműve jelentős részét egy ötkötetes sorozatban, az író születésének 100. évfordulójára. "Valósággal megőrültem érte. Éjszakákon át olvastam az írásait a barátaimnak. Azonnal magamra ismertem benne. Szerelem volt első látásra." (Umberto Eco) Válogatta és szerkesztette Scholz László

Paul Theroux - A ​vén patagóniai expressz
Mert ​miről is szól Theroux könyve? Az író beszáll a Bostonból induló vicinálisba, és gyakorlatilag a dél-amerikai kontinens legdélibb csücskén, Patagóniában száll ki belőle. És mi történik közben? Mindazok, akikről Stevenson fenti sorai szólnak, beszállnak a vonatba, és Theroux útitársai, riportalanyai, beszélgető partnerei lesznek. Az író közben ki-kipillant az ablakon. Időnként kiszáll a vonatból, és így a közbeeső városok lakói is "útitársai" lesznek. Így születnek érdekes portrék a Panama-csatorna, az Övezet kispolgári amerikai lakóiról, a futballrajongókról, a limai kolduló gyerekekről, Borgesről, a világhírű vak íróról... Ez a fantasztikus színes szőttes csodálatos tarkasággal terül az olvasó elé: éles zsánerképek, változatos táj, izgalmas találkozások, a szerző együttérzése a szegényekkel, a diktatúrák mélységes megvetése, leleplezése, humor és líra, irodalmi elmélyültség és vernei kalandok - mindez együtt a Vén Patagóniai Expressz.

Ismeretlen szerző - A ​folyó harmadik partja
Ma, ​a nyolcvanas évek elején, már senki sem vonja kétségbe, hogy századunk második felének talán legnagyobb világirodalmi meglepetése a latin-amerikai irodalom hirtelen felvirágzása volt. E művek legelsősorban is talán olvasmányosságukkal hódították meg a szélesebb közönséget. azzal, hogy történést, fordulatos cselekményt, sziporkázóan gazdag élményanyagot kínáltak olvasóiknak. S a történetek többségén friss erő, öntudat és hit ütött át, valamiféle erkölcsi fölény, amelyet az írók abból a a meggyőződésből merítettek, hogy tevékenységükkel, alkotásaikkal közvetlenül és közveteve részt vállalanak földrészük szorongató társadalmi és kulturális elmaradottságának felszámolásában.

Mario Vargas Llosa - A ​város és a kutyák
Egy ​limai katonaiskolában gyilkosság történik. Egy korlátoltságában is emberséges hadnagy fényt akar deríteni az igazságra, de fölöttesei féltik az iskola jó hírét és saját karrierjüket. Amíg az ügy kapcsán összecsap tisztesség és megalkuvás, a világhírű perui író regényében filmszerű pontossággal bontakozik ki a kadétok élete - lelki-testi-anyagi drámája -, és ez a kis, zárt kör a maga kegyetlen vadontörvényeivel már előrevetíti a felnőttek társadalmának fondorlattal leplezett szilajságát, fennkölt hazugságát. Érezzük, hogy ez a lidérces álom már a való világ főpróbája, még játék, de már véres-halálos játék, s ez után a főpróba után a fennálló társadalom démoni erőinek csak még iszonyúbb előadása következhet. Vargas Llosa szinte klasszikus katarzisélményben részesíti hőseit, de a lenyűgözött olvasó - a szerzővel együtt - mégis gondolkodóba esik: vajon van-e olyan katarzis, amely a gyávaság és az elszánt erőszak poklának ilyen mélységes bugyraiból is megválthatja ennek az ordaséletre gyürkőző kisvilágnak hitvány kisáldozatait és szánandó-kárhozott kisgazembereit?

Jorge Luis Borges - A ​titkos csoda
"... ​Nem vagyok, sosem is voltam az, amit... manapság úgy hívnak, hogy elkötelezett író... De azért elefántcsonttoronyba se zárkózom" - mondta Jorge Luis Borges argentin elbeszélő, költő és esszéíró (1899-1986), ez a világtalan Buenos Aires-i öregember, akinél mélyebben talán senki sincs jelen írókortársai közül napjaink világirodalmi köztudatában. Borges - ha vitatják és magasztalják, ha utánozzák és meghaladni próbálják is - kikerülhetetlen író, és művei, főleg a novellái, szinte művészeti irányzatra és világnézetre való tekintet nélkül, az egyik legfontosabb viszonyítási pontot alkotják korunk művészetében és gondolkodásában. A múltjába-jelenébe ágyazott ember mindenkori állapotát faggató és a mindenség kifürkészhetetlen szövevényét bogozgató elbeszélőművészete - egy talányt, útvesztőt, rejtőzködést, történelmi és lélektani föltevéseket kedvelő elme tűzijátéka - Poe, Kafka és a detektívregény hármas forrásával közlekedik. Roppant irodalmi élmény táplálja Borges hatalmas képzeletét, gyakran a tér- és időbeli végtelen kísérti, s ebben az ellenállhatatlan szellemi káprázatban a valóság találkozik az önnön szabadságától megmámorosodó gondolattal, a fantasztikum a logikával és a spekuláció a különösség modern rögeszméjével. Ennek a "nehéz" szerzőnek - sokak szerint a stendhali "boldog kevesek" írójának -, csodák csodája, még a minőség és a népszerűség ritka szintézise is sikerült: évtizedek tanúsítják világszerte műveinek tartós közönségsikerét.

Gabriel García Márquez - A ​bölömbikák éjszakája
Ismerős ​világ tárul az olvasó elé, az a sajátosan márquezi csodavilág, mellyel a Száz év magányban találkozott először a magyar olvasó. A motívumok és a képek műről műre vándorolnak, hősei, színhelyei rendszeresen visszatérnek: a kolumbiai író úgy beszél alakjairól, ahogy baráti társaságban szoktunk távollevő, közös ismerősökről. Úgy is mondhatnánk: a Száz év magány total planban mutatja be García Márquez világát, a novellák pedig közelképekben a legérdekesebb részleteket. Mi is ennek az írói világnak a titka? Tán az, hogy García Márquez úgy számol be csodálatos, valószínűtlen dolgokról, mintha a legtermészetesebb események lennének, ugyanakkor körülményesen, a rendkívüli történéseknek kijáró áhítattal és alapossággal ír le mindennapos apróságokat. Ezzel teremt sajátos belső feszültséget és sejtelmességet.

Passuth László - Esőisten ​siratja Mexikót
Egy ​csodálatos, elsüllyedt világ tárul elénk vízre épült városaival, barbár-szép ősi hitregével, véres emberáldozatok oltáron hamvadó szívével, rejtélyes-groteszk, titokzatos arcú szobraival, mestermívű aranytárgyaival és kincsével, tömérdek kincsével - s ez ellen az azték Mexikó ellen indul el a spanyol kisnemes Cortés maroknyi hadával, dzsungeleken, csatákon, véren, lefojtott és kivillámló szerelmeken át, hogy a legkatolikusabb spanyol király országait, a maga aranyát és hírét gyarapítsa egy teljesen ismeretlen földrészen. Az emberiség egyik legnagyobb kalandja ez, amelyben egy gyönyörű kultúrán teljesedik be a történelem, s a harcok, vereségek, a végső véres összecsapás után ott ül Tlaloc, Mexikó esőistene az elpusztult csodaváros, Tenochtitlián kapuján és a trópusi eső sűrű hullásával siratja országát és népét. Ehhez a tragikus de az emberi sorsokban mégis feloldódó összeütközéshez visz el bennünket Passuth László nagy sikerű, lebilincselő regénye.

Graham Greene - Ismerkedés ​a tábornokkal
A ​Franciaországban élő angol írónak nemcsak regényei, de élete is fordulatok, szövevényes titkok megtestesítője. Így bár az Ismerkedés a tábornokkal életrajzi jellegű, már-már naplószerű alkotás, benne a szélesebb - az egyéni életet, annak határait és korlátait szétvető - a társadalmi perspektívák és indulatok is feltárulnak, melyeket a világpolitika sejtelmes és gyakorta veszélyes fordulatai tesznek nemcsak igazi, de regényszerűen izgalmassá is. Az Ismerkedés a tábornokkal nem is egy ember, hanem egy ország, Panama jelenkorának társadalmi számvetése. A morális jó szándék és a politikai dilettantizmus, az individuális képességek és az általános társadalmi tehetetlenség ötvöződésének pontos mérlegvonása. Annak ellenére igaz ez, hogy Greene, elkötelezett ember lévén, mint itt is, gyakorta hajlik elfogadni nebulózus döntéseket csak azért, mert, bár tetten érhető hozzá nem értésről tanúskodnak, mégis induviduális jó szándék vezérelte őket. Nem egy kiváló példa akad Közép- és Dél-Amerikában az ilyesmire, de közülük is jellemzően egyedi Omar Torrijos Herrera panamai államfő "esete"

Karczag Gábor - Ernesto ​Che Guevara
"Egy ​hivatásos forradalmárról írok, akinek tettei és gondolatai elválaszthatatlanul összefonódtak az Új Világ első szocialista forradalmával. Történelemhamisítás lenne és ellentétes Guevara szellemével, ha közben nem érintenénk a kubai forradalom egyes lényeges kérdéseit is, hisz a mai Kuba, amely 1969 elején ünnepelte győzelmének 10. évfordulóját, joggal és büszkén vallja sajátjának Guevarát" - írja a szerző könyve bevezetőjében. Öntudatos forradalmár, vagy romantikus hős? Kispolgári forradalmár, vagy marxista? Szükségszerű volt-e a halála? Hol követett el hibákat és hol játszott kezére a szerencse? Milyen volt az életútja? Mi jellemzi írásait és elméleti tevékenységét? Ez egy kis része azoknak az izgató kérdéseknek, melyekre Karczag Gábor feleletet keres. Könyve nagy tényanyagon, ismert személyiségek véleményén és személyes élményeken alapszik. Egy kortársunk életéről szól ez a könyv, aki azt tette, amit gondolt, és úgy gondolkodott, ahogy cselekedett. Azt vallotta, hogy számára az osztályharcban csak két lehetőség van: a győzelem, vagy a pusztulás. De nem meghalni, hanem győzni ment végül Che Guevara Bolíviába, annak tudatában, hogy élete és - ha sor kerül rá - halála tanulsággal szolgál a holnapnak, Latin-Amerikának, amely hősi halála után joggal avatta őt állampolgárává.

Gabriel García Márquez - A ​tábornok útvesztője
1830 ​ősze táján, egy kis gőzhajón, mely a Magdalena folyón lefelé igyekszik, Santa Marta felé, Simón Bolívar képzeletben újra átéli a hajdani csaták dicső napjait és a hajdani szerelmek viharos éjszakáit. Az élet lassan elszáll belőle, s életével együtt egy nagy utópiának is vége. De ő, a „Felszabadító” máig is a kontinens egységének és függetlenségének jelképe. Törvényszerű volt, hogy Latin-Amerika legnagyobb írója előbb-utóbb szembesüljön Latin-Amerika történelmének legnagyobb alakjával, és faggatni kezdje. Ő, a nagy mítoszteremtő most visszafelé teszi meg az utat: a mítoszokból bontja ki az egykori embert, és úgy állítja elénk a maga esendőségében, megható illúziók között, hogy elhisszük neki: Simón Bolívar csakis ilyen lehetett. Mindent elhiszünk neki.

George Pendle - A ​History of Latin America
Revised ​Edition About Latin America and its problems there prevails what the Economist called an 'awe-inspiring ingorance'.An authoritative and concise introduction to an area of such great economic potential is certainly needed. This history has been written by a specialist who has been closely connected with Latin America for the last forty years. In tracing the development of civilization from the earliest times down to Fidel Castro, the author helps to place current events in their context. Many races and classes have contributed to the civilization of this great landmass: Indians, European conquistadores, priests, planters, African slaves, caurdillos, liberal intellectuals, commercial pioneers. 'Ought to be compulsatory reading in every sixth form... This book is right on target' - Sunday Times 'A beginner's guide to the continent... lively, and full of anecdota' - Financial Times

Jemnitz János - A ​legújabb kor
Tartalom A ​háború utáni forradalmi válság évei (1917-1923) Szovjet-Oroszország a szocialista forradalom győzelmétől a Szovjetunió megteremtéséig Az imperializmus megrendülése, a forradalmi hullám évei a tőkésországokban és gyarmatokon (1918-1923) A nemzetközi helyzet (1918-1923) A gazdasági világválságtól a második világháborúig (1924-1929) Gazdasági-politikai változások a gazdásági világválság folytán A szocializmus felépítése a Szovjetunióban (1929-1939) A fasizmus nemzetközi támadása A nemzetközi helyzet alakulása (1929-1939) A nyugati polgári demokratikus hatalmak A kelet-európai országok A gyarmati rendszer fellazulása Latin-Amerika A második világháború (1939-1945) A háború első szakasza (1939-1941) A háború második szakasza (1941-1942) A háború harmadik szakasza (1942-1943) A háború befejező szakasza (1944-1945) A nemzetközik helyzet a második világháború után Időrendi táblázat

Gabriel García Márquez - Egy ​emberrablás története
"Az ​őr letett egy matracot az ágy mellé, és egy perc múlva már mélyen horkolt; időnként fütyült is hozzá. Késő este volt már. Pacho a sötétben fekve döbbent rá, hogy ez csak az első éjszaka, és ki tudja, hány jön még utána, hiszen bármi megtörténhet vele. María Victoriára gondolt - vagyis Mariavére, ahogy a barátaik hívták - csinos, okos és remek feleségére, aki akkor már két gyerek anyja volt: a húsz hónapos Benjamíné és a héthónapos Gabrielé. Valahol a közelben kukorékolni kezdett egy kakas; Pacho elképedt, hogy milyen rosszul jár a kakas órája. Csak egy tébolyodott kakas kukorékol este tízkor, gondolta. Pacho Santos érzelmes, lobbanékony és könnyen elérzékenyülő ember volt: apjának tökéletes mása. Andrés Escabi, Pacho húgának, Juanitának a férje nem sokkal azelőtt halt meg egy repülőgép-szerencsétlenségben: a Kiadatás Alá Esők felrobbantották a gépet. Pacho akkor, a lesújtó hírre összegyűlt családtagok előtt olyat mondott, amitől mindenkinek végigfutott a hátán a hideg: - Decemberig még valaki meg fog halni közülünk."

Gabriel García Márquez - Az ​ezredes úrnak nincs, aki írjon
Az ​időtlen kisváros és a nyomort nemes méltósággal viselő öregember története.A Kiadó eddig nehezen hozzáférhető, új kötetekkel bővíti klasszikus Márquez-sorozatát, amelynek keretében korábban a világsikerű Száz év magány, Szerelem a kolera idején, Tizenkét vándornovella, vagy legutóbb Márquez önéletrajzi regénye, az Azért élek, hogy elmeséljem az életemet is megjelent.A kiadó célja, hogy a méltán népszerű sorozatot még teljesebbé téve, három újabb darabbal egészítse ki a Nobel-díjas író remekműveinek sorát. A sorozat újabb darabjai: három kisregény, három mítoszteremtő történet, amelyek az unalmasnak tűnő, de fojtogató légkörű, képzeletbeli Macondóban játszódnak.

Karl May - A ​Gran Cacho kincse
Karl ​May regényében Mexikóba kalandozhatunk el az ariponok és a chiriguanó indiánok hazájába. Főhősünk vezetőül akarja szerződtetni a híres és hírhedt sendadort, Geronimo Sabucót. Azonban a sendador éppen egy expedíciót vezet a Gran Chaco vidéken. Hőseink a nyomába erednek. Útközben rejtélyes dolgokra bukkannak, kiderül, hogy sendador megölt egy padrét, aki az inkák kincsét őrizte. Sabuco a chiriguanó indiánok segítségével elmenekül. Így aztán megindul a gyilkos hajsza az elrabolt kincsért. Titkok, ármánykodások, gyilkosságok fűszerezik Karl May lebilincselő kalandregényét.

Francisco Marins - Az ​aranybányák titka
Merre ​vannak a teméntelen aranykincset rejtő Golgota Sziklák? Hova tűnt el a derék Juvenal bácsi? Barátságos vagy ellenséges indiánokkal találkoznak a vadon mélyébe utazók? Vajon kiállja-e a kis Pixuira a főnökké avatás nehéz próbáit? Egyik kérdés a másiknak adja át helyét, ebben a mindvégig izgalmas, fordulatos regényben. Szerzője Francisco Marins, a mai Brazília ismert írója, aki Brazília száz -kétszáz évvel ezelőtti "hősi" korszakának állít emléket: az aranyláznak, a belső vadonság veszéllyel teli felkutatásának, és ami ezzel együtt jár: belső Brazília lassú, szinte akaratlan felfedezésének. Az eredeti háromkötetes ifjúsági regénynek rövidített változatát tartja kezében az olvasó.

Tim Marshall - A ​földrajz fogságában
Új ​fejezettel bővült a kötet: A földrajz könyörtelen hatalma című fejezet néhány olyan régiót említ, mely hatással lehet világunk jövőjére. Iráni atomalku, párizsi klímaegyezmény, Iszlám Állam, ukrajnai háború - kifejezések, melyekkel gyakran találkozhatunk a hírekben, tudósításokban. De vajon tudjuk-e, értjük-e, mit jelentenek? Tim Marshall brit újságíró segít eligazodni a naponta ránk zúduló információáradatban, s közben ráirányítja a figyelmünket a földrajzi fekvés fontosságára. A politikusok mozgásterét mindig is korlátozták országuk földrajzi viszonyai: a hegyek, a folyók, az éghajlat, a tengerek, a sivatagok. A szerző tíz fejezetben (többek közt Oroszország, Kína, Egyesült Államok, Latin-Amerika, Közel-Kelet, Európa) térképek segítségével vázolja fel e régiók múltját és jelenét, s közben rámutat a fontosabb tényezőkre, melyek történelmüket befolyásolták. "Tim Marshall rendkívüli tudással vázolja fel az aktuális geopolitikai tájképet, és módszeresen kiegészíti azt a várható (és már elég jól látható) ökológiai, illetve fegyverkezési következményekkel. Mindezt szellemes, eredeti stílusban teszi, amit még tovább csavar Makovecz Benjamin bravúros fordítása. Ritkán kényezteti az olvasót egy népszerű-tudományos kiadvány ilyen gazdag, nyelvi leleményekben fürdőző szöveggel." (Magyar Narancs - Götz Eszter)

Roberto Bolaño - Vad ​nyomozók
1975 ​szilveszterén Arturo Belano és Ulises Lima, a zsigeri realista költészeti mozgalom két alapítója elindul Mexikóvárosból, hogy felkutassa a mexikói forradalom után rejtélyes módon eltűnt költőnőt, a nagy szellemi elődöt, Cesárea Tinajerót. Húsz éven át követik a nő nyomát. Az őrült utazás során, amelyről ötvenkét szereplő számol be töredékesen és csapongva, eljutnak Mexikóból Izraelbe, Párizsba, Barcelonába, Los Angelesbe, San Franciscóba, Bécsbe és végül a polgárháború sújtotta Libériába is. Képtelen és hátborzongató kalandokat élnek át. A beszámolókat a tizenhét éves, nagyratörő költő, García Madero elbeszélése foglalja keretbe, aki a regény nyitányaként leírja a "zsigeri realisták" állandóan kavargó poétikai és társadalmi környezetét, majd a könyv végén elmeséli, hogyan menekülnek Mexikóvárosból Sonora államba, ám mégis Cesárea Tinajero nyomában maradva. Roberto Bolano a Vad nyomozókat a nemzedékéhez írt szerelmes levélnek nevezte.

Jeanine Cummins - Amerika ​földje
La ​Bestia - A Szörnyeteg. Így nevezik Mexikóban azokat a tehervonatokat, amelyek tetején az elviselhetetlen szegénység, vagy a drogkartellek, vagy épp saját bűnös múltjuk elől menekülve tömegek utaznak Közép- és Dél-Amerika országaiból az Egyesült Államok, "Amerika földje" felé. A "piszkos Amerikából" egy jobb helyre, amelynek persze szintén megvan a maga mocska - például épp a bevándorlók ellen felszított gyűlölet formájában. Több ezer kilométeres útjuk során a menekülő embereket szinte kivétel nélkül kifosztják, váltságdíjat remélve foglyul ejtik, a nőket megerőszakolják - a Mexikót behálózó nagy hatalmú kartellek mindenütt ott vannak, és nekik az emberélet olcsó. Lydia soha nem gondolta, hogy belőle is "migráns" lesz: Acapulco városából való, jómódú, középosztálybeli mexikói nő, akik nyolcéves kisfiával, Lucával együtt mégis a La Bestián, majd a hírhedt Sonora-sivatagban, egy embercsempész vezette csapatban próbálja elérni az ígéret földjét, a határfalon túli Egyesült Államokat. Ha nem sikerül, mert valaki felismeri vagy elárulja őket, és üldözőjük rájuk talál, a biztos halál vár rájuk. Csak a Gondviselésben, avagy a földönfutókat segítő, jólelkű emberekben bízhatnak. A sors szörnyű fintora, hogy egy megnyerő modorú, irodalom- és operakedvelő, a kislányáért rajongó ember elől kell menekülniük - olyasvalaki elől, aki szereti Lydiát. Hogyan lehetséges ez?

Gabriel García Márquez - A ​világ legszebb vízihullája
Gabriel ​García Márquez novelláiban különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük. A szerző képes rá, hogy kiszakítson térből és időből, és hirtelen a fülledt Dél-Amerikában vagy a mindig esős Macondóban találjuk magunkat. Történetei tele vannak mágiával, humorral és melankóliával.