Ajax-loader

'árpád-ház' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


%c3%a1rp%c3%a1d-kori_legend%c3%a1k_%c3%a9s_intelmek
elérhető
8

Ismeretlen szerző - Árpád-kori ​legendák és intelmek
Háborúskodásokról ​és követjárásokról, templomok és kolostorok alapításáról, hittérítő utakról, pogánylázadásról és politikai manőverekről tudatnak ezek a nem történelmi munka igényével és szándékával írott legendák, melyeknek írói egyúttal akarva-akaratlanul saját életkörülményeikről, koruk mindennapi viszonyairól, az utazásról, a kolostorok belső rendjéről, a zarándoklatokról, a temetkezési szokásokról, az emberi kapcsolatokról is hű képet adnak. A kötet öt magyar szent életéhez fűződő legendák gyűjteménye, és a Szent Margit legendája kivételével, amit korabeli magyar fordításban közöl, korszerű tolmácsolásban teszi közzé az eredetileg latin nyelven íródott műveket.

Balázs György - István ​király - Az államalapító
Jött ​egyszer egy harcos lovasnép Keletrõl, megtelepedett a Duna és a Tisza táján. Nyilai hegyén a vakrémületet hordozta szerte Európában - aztán egyszerre támadt egy királya, aki harciasságát megfékezte, letelepítette, új életet és új vallást adott neki, s megalapozta országát. Ennyi is elég ahhoz, hogy I. István király alakja nemzedékeket izgató történelmi hõsként vésõdjék bele minden fiatal olvasó emlékezetébe. De: ilyen simán ment volna mindez? Kik, hogy pártolták István újításait, és kik, miért küzdöttek ellene? Magyarok, szlovákok, görögök, németek, maguk felett senkit sem ismerõ urak és mindenkinek alávetett szolgák, törvénybírók és kalmárok - emberek alakították akkor is a történelmet, s István neve azzal vált örökké élõvé, hogy õ megértette a kor szavát, és engedelmeskedett neki. Balázs György érdekes, színes korrajza I. Istvánról, az államalapító királyról, a magyar nép történetének egyik legkavargóbb korszakát és annak vezéralakját állítja az olvasó elé.

Bertényi Iván - Az ​Árpád-ház királyai
1000-1301. ​Három évszázad - huszonhárom uralkodó. De mindaz, amit elért az ország, hat kiemelkedő személyiségnek köszönhető: az államalapító Szent Istvánnak, I. Andrásnak, aki rendet teremtett a pogánylázadástól felbolydult országban, Szent Lászlónak, a nemes lelkű lovagkirálynak, Kálmánnak, boszorkányüldöző kora felvilágosult uralkodójának, III. Bélának, aki alatt Magyarország európai nagyhatalom lett, és unokájának, a "második honalapítóként" tisztelt IV. Bélának. Az utókor "szent királyok nemzetsége"-ként emlegette Árpád utódait, s méltán. Az európai uralkodóházak közt egyedülálló módon három férfi: István, Imre, László és öt nő - Piroska, László lánya, Bizáncban; Erzsébet, II. András lánya; Ágnes, III. Béla unokája, Prágában; Kinga és Margit, IV. Béla lányai - érdemelték ki, hogy az egyház szentté avassa őket. Tiszteletük máig elevenen él, és nemcsak Magyarhonban, hanem német, lengyel, cseh, olasz és görög földön is. És a többi koronás fő? Volt, akivel betegség, méreg vagy fegyver végzett, mások életét apa és fiú, testvér és testvér közti ellentét, árulás keserítette meg - emberek voltak, telve nemcsak erényekkel, hanem hibákkal is. Mégis, ahogy Theobald Feger _A magyarok krónikája_ című, Augsburgban 1488-ban kiadott könyv előszavában megfogalmazta: "A magyar királyok esetében ... méltatlan dolog volna, ha derék tetteik ... eltemetve, emlékezet és hír nélkül maradnának." Ez a könyv azért született meg, hogy ez a méltatlanság ne következzen be. Hogy szövegével, képeivel megelevenítse előttünk az egyszervolt magyar középkor ragyogását.

Kodolányi János - Boldog ​Margit
A ​Boldog Margit általános középkori problémákat, eszméket, különösen az aszketizmust, a világtól való elkülönülés eszméjét vizsgálja IV. Béla különös leányának sorsában. A könyvet ma is élvezetessé teszi Kodolányi történelmi atmoszféra teremtő képessége, hasonlíthatatlanul ízes nyelve, remek stílusa, és a gondosan megkomponált mű alakjainak reális, lélektanilag is indokolt ábrázolása.

Komjáthy István - Mondák ​könyve
Komjáthy ​István a mondai töredékek, krónikás naivságok és történelmi, művelődéstörténeti tények tiszteletben tartása mellett, írói szabadsággal ismerteti a csak népmesenyomokban fennmaradt magyar mitológiát, "naiv eposzukat", amelyet már Arany János is sajnálkozással említ elveszett értékeink között. A kötet darabjai - akár egy regény fejezetei - egy kerek egészt alkotnak: a magyar népmesékből és a rokon népek hagyománykincséből kialakított teremtésmondától, a krónikaírók által őseinknek hitt hunok mondáin át, színes meseszál vezet egészen a honfoglalásig, majd Árpád dédunokájának, a későbbi Istvánnak megszületéséig. E szépen kikerekedő messzi világból egy rész a tényekkel igazolható történelmi valóság és másik rész a monda, amely mögött szintén a történelem rejtőzik: a magyarság kialakulásának és őstörténetének, honfoglalás előtti életének homályba vesző évszázadai.

Szentmihályi Szabó Péter - Gellért
Gellért ​élete és kora egyike a magyar történelem izgalmas fejezeteinek. A kor a XI. század, Szent István kora, amikor roppant feladat áll az ország vezetői előtt: vagy sikerül megszervezni a nyugati mintájú keresztény-feudális országot, vagy menthetetlenül széthull az amúgy is bomlófélben levő törzsszövetség. Ebből a munkából veszi ki részét a velencei származású Gerhardus Sagredo, bencés rendfőnök is, akit a véletlen sodort Magyarföldre, de a király kérésére végleg itt marad, s Istvánhoz hasonló igényességgel, bölcsességgel vállalja a rá mért feladatot. Elszörnyedve szemléli István vasszigorát, amellyel a szabadsághoz szokott barbár fejeket a monarchia és a keresztény egyház igájába hajtja, de ugyanilyen elképesztő számára, hogy a nyugodt felszín alatt milyen elevenen él a pogány kultúra. Istvánnak életében számos lázadást sikerült elfojtania, de halála után elszabadul a pokol, és az új rend ellen a pogány szabadság jelszavaival lázadó Vata emberei megölik Gellért püspököt is. A regény Gellért elképzelt önéletírása. Szentmihályi nagy anyagismerettel és kitűnő jellemformáló erővel eleveníti meg ezt a kivételes embert és a körülötte szerveződő új világot.

Makkai Sándor - Sárga ​vihar
A ​Táltoskirály folytatásában Makkai Sándor Magyarország történelmének egyik legtragikusabb időszakát: a tatárjárást örökítette meg. A fordulatos, mozgalmas cselekményű regény főhőse ezúttal is IV.Béla, a vívódó, szorongó lelki alkatú fiatal uralkodó, aki terveivel, határozataival és országátalakító elképzeléseivel csaknem mindig magára marad, ellenérzést ébreszt környezetében, de néha az ország egészében is. A sorozatos kudarcok (főként a kunok elleni lázadás) csak növelik magányosságát, s félelmét: Azt a végzethitet amely szerint őt közeli halál fenyegeti. Muhi pusztáról, a vesztes csatából hűséges emberei mentik meg. Életben maradt tehát, minden jóslat ellenére, s a tatárdúlás után "második világalapítóként" óriási energiával és nagyszabású tervekkel fog hozzá az ország újjáélesztéséhez - most már a benne hívő főurak támogatásával és segítségével. IV.Béla története így egybefonódik a tatárjárás mozzanatainak leírásával, az elpusztított ország életének rendkívül szuggesztív, megrázó erejű ábrázolásával - a korszak hiteles és érdekes társadalmi-történelmi rajzával.

Makkai Sándor - Táltoskirály
A ​13.század harmincas éveinek Magyarországát IV.Béla ifjúkorát , trónra kerülésének történetét, a tatárjárás előzményeit idézi föl Makkai Sándor érdekfeszítő, mozgalmas cselekményű, a bonyolult ellentmondásokkal terhes korszakot híven tükröző történelmi regényében. A tatárjárás eseményeit e könyv folytatásában a Sárga vihar-ban írta meg a szerző. Az alig húszéves, koraérett, komor Béla királyfinak nincs helye apja, II. Endre fényűző udvarában: Erdélybe száműzik - feleségét, Máriát is úgy kell megszöktetnie apja fogságából. "Kisebbik királyfiként", Erdély uralkodójaként készül arra, hogy majd átveszi a trónt, rendet teremt az országban, s bosszút áll anyja, a merániai Gertrúd gyilkosain. A királyi udvar hatalomra és vagyonra éhes főnemesei - élükön a nádorral - összeesküvést szőnek II. Endre ellen. A leleplezett összeesküvés hírétől megtört király visszahívja kitagadott fiát; de Béla már csak apja temetésére érkezik meg; elfoglalja a trónt, mely körül újabb fenyegető jelek sokasodnak: keletről érkezett utazók a sárga veszedelem, a tatárok közeledéséről adnak hírt. A két háború közti időszak egyik legnépszerűbb, több kiadást megért regénye ma sem vesztett fényéből: lélegzetelállító kalandokban bővelkedő cselekménye, költői ragyogású stílusa feledhetetlen olvasmánnyá teszi.

Puskely Mária - Árpádházi ​Boldog Erzsébet és a 14. századi misztika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szentmihályi Szabó Péter - Édua ​és Kun László
A ​13. század utolsó harmadát a történészek a feudális anarchia korának nevezik. Az ország erejét állandósult belső viszályok emésztik fel, a tegnapi szövetségesek mára ellenségek, hogy holnap talán ismét érdekszövetségre lépjenek. A Kőszegiek, a Gut-Keledek, a Csákok kiskirályként szabdalják szét az országot; külön államot jelent az államon belül az egyház szervezete, és megintcsak más érdekeknek engedelmeskednek a tatárdúlás után behívott kunok. Ilyen körülmények között lép trónra - gyerekfővel - 1272-ben az utolsó előtti Árpád-házi király, IV. László. Alakját a kortárs krónikások is , a történelemtudomány is sokféleképpen írják le. Kézai Simon, aki előbb nevelője, majd tanácsadója és historikusa, látja benne a nagyra hivatottságot, de azt is tudja, hogy a kor nem alkalmas László uralkodói képességeinek kibontására. Szeretne egy Árpádhoz vagy akár Attilához hasonló világhódítót nevelni belőle, de a király erejét a belső viszályok, az elhibázott külországi háborúk és saját gyengesége fogyasztják. Az észérvek és a nagypolitikai megfontolás Izabella nápolyi herceglányt kényszerítik László hitveséül. Lászlót azonban a szíve egy kun leányhoz, Éduához húzza. Ezt a feszültségekkel teli kort s a kibékíthetetlen érdekek hálójában vergődő Lászlót mutatja meg az író. Akárcsak korábbi regényei, az Édua és Kun László sem a mába kacsingató történelmi parabola. László vívódása, felizzó szerelme Édua iránt azonban ismerős,a regény alapkérdései a ma olvasójához szólnak.

Passuth László - Hétszer ​vágott mező I-II.
A ​sok szereplőt mozgató történelmi regény több síkon játszódik. Magyarország, az egykori nagyhatalom mellett fontosabb színhelyei a bizánci és a szentföldi latin császárságok, de elviszi az olvasót az osztrák hercegségbe, Athénbe, Spártába, Ciprusra és a bolgár cárok országába is. II. Endre király korát ilyen átfogóan még történészeink sem dolgozták fel. Passuth László évtizedeken át a legnagyobb példányszámban és a legtöbb kiadásban megjelenő magyar író volt, aki a hazai népszerűségen túl a világsikerig tudott emelkedni. Esőisten siratja Mexikót című regénye például – immár jó fél évszázada – közkedvelt olvasmány a föld legkülönbözőbb nyelvterületein.

Czakó Gábor - Aranykapu
Czakó ​Gábor könyve legsikerültebb történelmi regényeink egyike. Jó érzékkel szólaltatja meg, mai tudásunkkal hitelesnek vélt nyelvünket, majdhogynem észrevétlenül (vagy nagyonis bevallottan) elegyítve azt kétségkívül mai szófordulatokkal. Sem Gulácsy Irén lelkes igyekezettel erőltetett látszat-korabeliségét, sem Kodolányi János sok helyütt kitűnő megérzéssel, imitt-amott pedig mégis tudálékosnak érezhető fontoskodással fogalmazott párbeszédeit nem követi; a történés légköre-hangulata érezteti az olvasóval: hátha tényleg ez az igaz, az eredeti gesta a méltatlanul mellőzött, szertelen indulatú, mégis szent királyról… A politikai okokból mellőzött, zseniális Tormay Cecil Az ősi küldött-jéhez (1934) mérhetjük a szerző írásművészetét, Tormay talán túl gyakori fenköltsége nélkül. Valahányszor – egyre ritkábban – értékes regényt olvashatunk sebek nyomaival borított történelmünkről, nem titkolható örömmel mondhatjuk: múltunk a miénk, azt még Trianon sem vehette el tőlünk. Hacsak oda nem adjuk

Benkő László - A ​megszerzett föld
A ​regénytrilógia befejező része nemcsak a magyar honfoglalás döntő eseményeit meséli el színesen, egyéni látásmóddal, és rengeteg ismeretet felvonultatva, de egyben családtörténet is; hús-vér emberek öröme és bánata, a fájdalom és a boldogság tovatűnő pillanatai röppennek el a szemünk előtt, megállíthatatlanul száguld előre az idő, a sorsokat alakító történelem. Részesei ennek a történetnek az ősök éppúgy mint mi magunk, a kései utódok. Egy nép, amely földet és hazát szerzett magának Európában. Bizánci követek érkeznek Álmos nagyfejedelem és fia, Árpád vezér szálláshelyére, hogy a hatalmas pusztai nép segítségét kérjék a bolgár cár ellen. A mogyeriek vezérei nagylelkűen rábólintanak a kérésre, és csak ők tudják, hogy ebben a pillanatban elkezdődött a honfoglalás. A bolgár háború ugyanis remekül beleillett Álmos és Árpád régtől dédelgetett terveibe, a kiszemelt föld, az új haza megszerzése kézzelfogható közelségbe került. Gecse vitéz és fia, a harcossá cseperedett Beke elindulnak a sztyeppéről nyugat felé, az egyik a tudásával, a másik a kardjával szolgálja a nagy célt: mindketten ott vannak a hadban, ha más-más színtereken is, hogy súlyos testi-lelki megpróbáltatásokon átesve, a pannon tájakon találkozhassanak ismét. Itt bukkan rájuk és leli meg a lelke nyugalmát Majk is, Gecse másik fia, aki félig-meddig besenyővé válván, rettenetes viszontagságok után kerül vissza az övéi közé: a keletről szorongatott besenyők a védtelen mogyeri szállásokat támadják, és Majknak menekülnie kell befogadó nemzetségétől. Idegen lett ő már mindkét nép szemében.

Puskely Mária - Árpádházi ​Szent Erzsébet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Soltész István - Árpád-házi ​királylányok Európában
Milyen ​méltatlanul keveset tudunk a régi korok asszonyairól, még akkor is, ha királyi házak szülöttei voltak! Pedig ha kicsit megismerjük a sorsukat, rájöhetünk, hogy életük, jellemük sokszor máig ható, sorsfordító hatással volt országok, birodalmak történetére. Erre az ismerkedő kalandra hív ez a könyv. Az Árpád-házi herceglányokat bemutató, kalandos részleteket sem nélkülöző könyv elsősorban arról szól, hogy miként lehettek a dinasztiákat, európai udvarokat összekötő királylányok alázatos és engedelmes szolgálók és egyben koruk hősei is. Bemutatja a magyar származású női szenteket is: Szent Erzsébetet, Szent Kingát, a szentéletű Jolántát, Szent Margitot, Boldog Tössi Erzsébetet, akik a krisztusi elkötelezettség erejével, szeretettel és megértéssel, szociális szakértelemmel segítették környezetük elesett embereit. Áldozat és hit, szerelem és szenvedély, politikai intrikák és bölcs józanság, szentek és szajhák élete középkori díszletek között - romantikus világba vezet el az Árpád-ház lányainak életét bemutató, a tények, az adatok mellett néha a beleélő fantázia eszközeit is felhasználó könyv.

Covers_553509
Árpádházi ​Szent István Ismeretlen szerző
0

Ismeretlen szerző - Árpádházi ​Szent István
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Varga Domokos - A ​mogyeriektől Mohácsig
Hosszú ​idő óta először jelenik meg a magyar nemzet története népszerű-tudományos, olvasmányos formában. Ez a történeti esszékre emlékeztető szórakoztató történelemkönyv főképp az ifjú olvasókra számít: arra a 10-16 éves olvasóközönségre, amelyet mindig is inkább érdekeltek a történelem izgalmas, színes eseményekben bővelkedő fordulatai, nagy emberek cselekedetei, királyok, hősök magatartása, mint a száraz tények és adatok. A könyv azzal a szándékkal íródott, hogy ezt az igényt szolgálja.

Kristó Gyula - Az ​Árpád-kor háborúi
Mivel ​magyarázható az az egyre növekvő érdeklődés, ami nemzeti történelmünk korai időszakai iránt megnyilvánul? Főként azzal, hogy még mindig számtalan feltételezésre vagyunk utalva - megfelelő források hiányában - a 895 és 1301 közötti periódust illetően. Jogos tehát az az igény, hogy még árnyaltabb képet kapjunk nemzeti históriánknak erről a korszakáról is, mert "az a nép, amelyik nem ismeri saját történelmét, megérdemli, hogy újra élje azt" (John Bernal). A nemzetközi rangú történész, Kristó Gyula legújabb könyve elé aligha írhatnánk azt a mottót, miszerint: boldog az a nép, amelynek története unalmas olvasmány. Az Árpád-kori hadtörténelem szintézisét tartalmazó monográfiájában ugyanis történelmünk sokat idézett - de talán mégsem eléggé ismert - nagy sorsfordulóit (honfoglalás, kalandozás, tatárjárás stb.), katonai eseményeit állítja elemzései középpontjába. A szerző - a téma forrásanyagának teljes birtokában - a marxista tudós felelősségérzetével vizsgálja a 9-13. századi hadtörténetünk megannyi mozzanatát, szeme előtt tartva a Hérodotos által támasztott magas szakmai és etikai követelményt, miszerint a historikus megállapításai az örökkévalóságnak kell, hogy szóljanak. Támadó és védelmi harcok, győzelmek és vereségek elevenednek meg a könyv lapjain, de mindegyiket összeköti a haza sorsáért aggódó, érte tenni kész nép önfeláldozó helytállása, lelkes patriotizmusa.

Fehér Tibor - Könyves ​király
A ​szerző új regényének Kálmán király a főhőse, aki nagybátyja, I. László udvarában nevelkedik öccsével, a daliás Álmos herceggel együtt. Kálmánt a kriály papnak szánja, Álmost akarja örökösének megtenni. A nagyeszű és a tudományokban jártas herceg lengyel földre menekül, ahonnan királyként tér haza László halálakor. A regény lapjain megelevenedik Kálmán királynak, a nagy szervezőnek, országépítőnek, törvényhozónak és politikusnak egész uralkodása, tragikus családi életével, harcaival és lázadó öccse ellen elkövetett kegyetlen tettével együtt. A Kálmán és Álmos között zajló testvérharc a cselekmény főága. Ebben a komor történelmi korszakban virul ki Kálmán apródjának, majd comesének, a keresztes lovaggá lett Zoltánnak a szépséges Havaska iránt érzett szerelme. Zoltán igazi lovag, aki idegen tájak és emberek megismerésére vágyik, és sok csalódás után végül is Apuliában, egy normann úr házában találja meg élete értelmét. A regényt sok izgalmas esemény, jó meseszövés és szép magyar nyelve teszi érdekes, lebilincselő olvasmánnyá.

Sík Sándor - Szent ​magyarság
A ​Szent magyarság című mű Sík Sándornak 1936-ban elhangzott hat rádióbeszédét adja közre. A beszédek a magyar szentek nagy hivatását az Árpád-házi Szent István, Szent Imre, Szent László, Szent Erzsébet és Szent Margitról szóló tanulmányokkal elemzi.

Benkő László - Ármány ​hálójában
1031-et ​írunk. István király hatalma szilárd. A magyar trón, első királyunk kül- és belpolitikai előrelátásának köszönhetően, biztos lábakon áll. Akik a király elgondolásait támogatják, élvezik őfelsége bizalmát és hűségüknek nem marad el a jutalma. A néhány kiváltságos magyar mellett egyre több külhoni, német és itáliai kap javadalmat, birtokot. Ámde a mélyben egyre izzik a parázs, ami a keresztény vallás erőszakos terjesztésének kezdeti időszakától jottányit sem hamvadt, s immáron több évtizede lappangó veszélyt jelent a belső békére. Egyre-másra üti fel fejét az elégedetlenség, de a többnyire elszigetelt, s főleg egyházi személyek ellen intézett lázongásokat a királyi katonák keményen letörik. Imre herceg, István király örököse egyre markánsabban jelenik meg a politikában, és sikerrel vezet sereget a német terjeszkedési törekvések megakadályozására. Koppány testvéréről, a családjával Nyitrában fogva tartott Vászoly hercegről pedig az a hír terjed: ha István nem vigyáz, rokona a koronára tör. Úgy tűnik, hogy Ármány, a magyarok ősi hitvilágának legsötétebb alakja lassanként mindenbe beleavatkozik. Tervek születnek összeesküvésekre, és alig néhányan tudják csak, hogy ezek milyen érdekeket szolgálnak igazán. S amikor Imre herceg életét veszti, István király akaratából örökösként megjelenik a színen Orseolo Péter, a „velencés”. Még egyelőre csak tanul és figyel, s mindenki okkal remélheti, hogy a király halálát követően híven folytatja azt a békepolitikát, amit István oly sikeresen tartott fenn. Péter király azonban nem váltja be a személyéhez fűzött reményeket. Szakítva nagybátyja addigi törekvéseivel, csaknem mindenben ellentétes vonalakat alakít ki. Ráadásul nem ismeri elég jól a magyarok belső viszonyait, és felesleges háborúba hajszolja az országot. Színre lép Aba Sámuel, és a nevéhez fűzött palotaforradalom letaszítja trónjáról Pétert. Az új királyt a magyar nemesség választotta uralkodónak, és a régi valláshoz ragaszkodó néptömegek kezdetben ujjonganak. De vajon helyes irányba viszi-e az ország ügyeit egy olyan időszakban, amikor ismét erősen érezhető Ármány alattomos hálója? A _Vér és kereszt_ trilógiában megismert családi történet újfent a középpontba kerül, így a kötet a sorozat egyenes folytatása.

Hunyady József - Aranyhorda
Ami ​ezt a könyvet illeti: IV. Béla a véres magyar história egyik legérdekesebb egyénisége volt. Élete teli volt olyan eseményekkel, amelyeket "mindenki ismer", olvasmányai vagy tanulmányai alapján. - Szemtanúja anyja, Meráni Gertrud meggyilkolásának. Ez a tragédia döntő módon befolyásolja egész további életét. Ifjabb király korában rádöbben: apja nem jól uralkodik, s a néphangulat élére állva kikényszeríti az emlékezetes Aranybullát. Amikor király lesz, az egész néppel szembefordulva egy emberöltővel akarja visszaforgatni az idő kerekét: a III. Béla korabeli abszolút királyi hatalmat akarja visszaállítani. Amikor már mindenkitől visszaacsarkodott mindent, és magára haragította az egész uralkodó osztályt, megkondult Batu kán, a Tündöklő buzogánya a Kárpátok kapuján... Muhi pusztai tragédia! Szörnyű esztendő: az ország fele lakosságát lemészárolja az Aranyhorda... Aztán sátáni tökéllyel elpusztított országba visszaóvakodik a lelkiismerete által halálra mardosott IV. Béla, és Hénoch kamaraispánnal nekilát a sziszifuszi munkának: egy évtized alatt újjáteremti szegény Hungáriát! De ennek nagy ára van! Akiknek 1235-ben a királyi tanácsból kihajítatta és elégettette a székét, azok alá ő tolt valóságos trónust: újjászüli a régi nagybirtokos arisztokratát! Felnő fia, és a ravasz bárók kijátsszák egymás ellen apját és fiát, és lezajlik a magyar történelem egyik legördögibb ütközete: az isaszegi csata, amelyben magyar öldökli halomra a magyart. És a szerencsétlen öregembert, akit ma joggal nevezhetünk második honalapítónak, mint afféle fogatlan oroszlánt félreállítja V. István, a fia és annak udvara. S úgy kell szegénynek meghalnia, hogy rádöbben: valójában sohasem szerette senik sem igazán. Bízom benne, hogy sikerült elmondanom Béla király küzdelmes életét és megrajzolnom tragikus alakját. Hunyady József

Fehér Tibor - Nyugtalan ​vér
E ​könyv írója - annyi sok szép regénye után - ismét a magyar történelem egyik viharos korszakába hívja olvasóit. Egy különös Árpád-házi királynak, Salamonnak életét kíséri végig gyermekkorától. Ő az a nyugtalan vérű uralkodó, aki jó és rossz indulatok között vergődve hatalomra törne ugyan, de végül is folyton mások akaratának bábja lesz csupán. Kicsinyes torzsalkodásokba keveredve országos háborúkat zúdít a népre. Mi, akik évszazadok messzeségéből figyeljük tetteit, igazat adunk mindazoknak, akik a magyarság érdekében végül is összefognak ellene... Tanulságos, elgondolkoztató korszak színes, eleven rajza ez a tanulságos és elgondolkoztató regény, amely filmszerűen pergő, izgalmas jelenetekben vázolja fel előttünk az Árpádok korabeli Magyarország forgatagos világát.

Kész Barnabás - Kovács András - A ​magyarság története
Fedezd ​fel a Világot! -Enciklopédikus, magával ragadó kézikönyv -560 oldal tele izgalmas témákkal, érdekességekkel -Közel 1500 színes, részletes illusztráció és ábra -Az információgazdag oldalakon látványos és olvasmányos módon tárulnak fel múltunk fejezetei

Molnár Erik - A ​magyar társadalom története az Árpádkortól Mohácsig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Harsányi Lajos - A ​szent asszony
Árpád-házi ​Szent Erzsébetet nemcsak hazánkban, Németországban is az egyik legnagyobb szentként tisztelik. II. Endre királyunk leánya, Türingia fejedelemasszonya hasonló, de mégis más utat választott mint kortársa Assisi Szent Ferenc. Míg utóbbi a vagyonát hártahagyva koldusként járta Itáliát, Erzsébet várúrnőként kórházat tartott fenn a nincsteleneknek, s jövedelmét a társadalmi nyomor enyhítésére fordította - küzdve családja nyílt ellenségeskedésével és értetlenségével. Kortársa, Magdeburgi Matild írta róla: "Erzsébet követ volt, aki azokhoz a szerencsétlen asszonyokhoz küldetett, akik a váraikban ültek, akiket annyira átitatott a tisztátalanság, teljesen elborított a gőg, és állandóan körülvett a hiúság, hogy jogosan kellett volna a mélységbe zuhanniuk." Harsányi Lajos regénye a középkori legendák tömörségét idézve állítja elénk a "Szent asszony" alakját, aki szociálisan egyre érzéketlenebbé váló korunkban is példaképe lehet minden embernek a szegények és elesettek felkarolásában.

Covers_549457
Árpád-házi ​királyaink Ismeretlen szerző
1

Ismeretlen szerző - Árpád-házi ​királyaink
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tóth Tamás - Mondák ​az Árpád-házi királyokról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kristó Gyula - Az ​aranybullák évszázada
E ​könyv a 13. századi Magyarország történetét mutatja be. A 13. század - Bánk bán, az Aranybullák, a tatárjárás és az utolsó Árpádok évszázada - fontos és mozgalmas időszaka a magyar történelemnek. Ekkor vetkőzi le a magyar gazdaság és társadalom azokat a feudalizmus korai szakaszára jellemző vonásokat, amelyek nagy része még a 11. században alakult ki. A korábban jobbára teljesen önellátó gazdasági rend egyeduralmát megtöri az árutermelés és a pénzgazdálkodás elemeinek jelentkezése, megerősödik a fölművelés helyzete, nagy ütemben terjed az agrárfalvak hálózata. A mezőgazdaság immár - a termelési eszközök és a termelési technika tökéletesedésével - felesleget hoz létre, amivel megteremti annak lehetőségét, hogy a társadalom bizonyos elemei kézműipari tevékenységet űzhessenek. Az alávetettek sokszínű tömegéből kiválnak tehát az iparos-parasztok, míg az agrárfoglalkozást folytató jobbágyparasztság megindul a jogi egység megteremtése útján. A társadalmi munkamegosztás létrehozza a várost. E könyv elsősorban és tudatosan a politikai történet mozzanatait, az államfejlődés kérdéseit állítja előtérbe (erre az államfejlődési irányra, illetve szintre utal a könyv mottójának választott Petőfi versrészlet is*), de mindenkor érvényesíti azt az elvet, hogy a politikatörténet jelenségeinek gazdasági és társadalmi meghatározottsága van. Amikor tehát e könyv az Aranybullák évszázada címet kapta, a szerző tudatában volt annak, hogy a magyarországi 13. századnak nem az Aranybullák a leginkább meghatározó jelentőségű tényezői, de mégis úgy látta: az Aranybullák egymásutánja jól mutatja a 13. századi Magyarország politikai és társadalmi - végső fokon gazdasági okokra visszamenő - változásait, s így alkalmas arra, hogy a könyv címeként reprezentálja a 13. századi magyar történelmet. * "Fenekestül felfordult az ország, Olyan volt, mint a Csáki szalmája, És e bajt a nagyurak okozták." (Petőfi Sándor)

Fehér Tibor - Aranyváros ​hercege
Fehér ​Tibor új regényének hőse az Árpádok egyik legtehetségesebb uralkodója, III. Béla, aki ifjú hercegként kora legfényesebb és legműveltebb császári udvarába, Bizáncba került, ahol Mánuel császár deszpotává avatta, s a leányát is eljegyezte vele. A bizánci uralkodásból később ugyan semmi sem lett, az azonban kétségtelen, hogy Béla ebből az élményből is életre szóló tapasztalatokat merített. A szerző biztos kézzel rajzolja meg a korszak izgalmas eseményeit, a nagy magyar király életének fordulóit, igazolván azt a nézetet, hogy a történelem sokszor jóformán kész regényt szolgáltat az író számára. A cselekmény érdekfeszítő bonyolítása, a sok színes leírás a regényt emlékezetes olvasmánnyá teszi.

Fehér Tibor - Lidérckirály
A ​szerző új regényének hőse Kun László, az utolsó Árpádok egyike, ez az igen szerencsétlen sorsú, fiatalon meggyilkolt uralkodó. Az igzalmas könyv lapjain életre kelnek a XIII. század utolsó harmadának gátlástalan főurai, a vad pártharcok szereplői, akiknek cselszövényei rossz útra terelték a tehetséges, jobb sorsra méltó királyt. A szerző nemcsak a korabeli magyar élet bonyolult sorskérdéseit villantja fel, hanem megrajzolja a csehek nagy királyának, II. Ottokárnak, valamint a megszülető Habsburg-birodalom alapítójának, Rudolfnak erényeit, hibáit; elvezet az Anjouk nápolyi udvarába is, akik a pápák segítségével ásták alá a magyar király tekintélyét, végzetes polgárháborúba sodorva az országot. Az író nagy tárgyismerettel ad hiteles korképet az akkori magyar társadalomról, annak erkölcséről, mozgatóerőiről és mindennapi életéről.

Fehér Tibor - Az ​ezüstkardú vitéz
A ​tatárjárás korának Magyarországba vezeti olvasóit Fehér Tibor fordulatos regénye. Hőse, az "ezüstkardú vitéz" bátorsága no meg kissé a szerencséje folytán is IV. Béla király közvetlen közelébe jut, hű embere, bajban tanácsadója, veszélyben derekas segítője lesz. Ereje, merészsége és démonian csodás ezüstkardja már-már mesehőssé tenné a szemünkben, hogyha az író nem alkotna körülötte nagyon is valóságos képet a korabeli Magyarországról, a közelgő tatárokról, a magyar urak széthúzásáról, arról a hajdani furcsa, kavargó középkori világról.

Kollekciók