Ajax-loader

'árpád-ház' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Sík Sándor - Szent ​magyarság
A ​Szent magyarság című mű Sík Sándornak 1936-ban elhangzott hat rádióbeszédét adja közre. A beszédek a magyar szentek nagy hivatását az Árpád-házi Szent István, Szent Imre, Szent László, Szent Erzsébet és Szent Margitról szóló tanulmányokkal elemzi.

Benkő László - Ármány ​hálójában
1031-et ​írunk. István király hatalma szilárd, ám egyre-másra üti fel fejét az elégedetlenség. Imre herceg egyre markánsabban jelenik meg a politikában; Vászoly hercegről az a hír terjed: ha István nem vigyáz, rokona a koronára tör. Úgy tűnik, hogy Ármány, a magyarok ősi hitvilágának legsötétebb alakja lassanként mindenbe beleavatkozik. Imre herceg és István király halálát követően megjelenik a színen Orseolo Péter, majd színre lép Aba Sámuel, és letaszítja trónjáról Pétert. A régi valláshoz ragaszkodó néptömegek ujjonganak. De vajon helyes irányba viszi-e az ország ügyeit?

Kodolányi János - Boldog ​Margit
A ​Boldog Margit általános középkori problémákat, eszméket, különösen az aszketizmust, a világtól való elkülönülés eszméjét vizsgálja IV. Béla különös leányának sorsában. A könyvet ma is élvezetessé teszi Kodolányi történelmi atmoszféra teremtő képessége, hasonlíthatatlanul ízes nyelve, remek stílusa, és a gondosan megkomponált mű alakjainak reális, lélektanilag is indokolt ábrázolása.

Hunyady József - Aranyhorda
Ami ​ezt a könyvet illeti: IV. Béla a véres magyar história egyik legérdekesebb egyénisége volt. Élete teli volt olyan eseményekkel, amelyeket "mindenki ismer", olvasmányai vagy tanulmányai alapján. - Szemtanúja anyja, Meráni Gertrud meggyilkolásának. Ez a tragédia döntő módon befolyásolja egész további életét. Ifjabb király korában rádöbben: apja nem jól uralkodik, s a néphangulat élére állva kikényszeríti az emlékezetes Aranybullát. Amikor király lesz, az egész néppel szembefordulva egy emberöltővel akarja visszaforgatni az idő kerekét: a III. Béla korabeli abszolút királyi hatalmat akarja visszaállítani. Amikor már mindenkitől visszaacsarkodott mindent, és magára haragította az egész uralkodó osztályt, megkondult Batu kán, a Tündöklő buzogánya a Kárpátok kapuján... Muhi pusztai tragédia! Szörnyű esztendő: az ország fele lakosságát lemészárolja az Aranyhorda... Aztán sátáni tökéllyel elpusztított országba visszaóvakodik a lelkiismerete által halálra mardosott IV. Béla, és Hénoch kamaraispánnal nekilát a sziszifuszi munkának: egy évtized alatt újjáteremti szegény Hungáriát! De ennek nagy ára van! Akiknek 1235-ben a királyi tanácsból kihajítatta és elégettette a székét, azok alá ő tolt valóságos trónust: újjászüli a régi nagybirtokos arisztokratát! Felnő fia, és a ravasz bárók kijátsszák egymás ellen apját és fiát, és lezajlik a magyar történelem egyik legördögibb ütközete: az isaszegi csata, amelyben magyar öldökli halomra a magyart. És a szerencsétlen öregembert, akit ma joggal nevezhetünk második honalapítónak, mint afféle fogatlan oroszlánt félreállítja V. István, a fia és annak udvara. S úgy kell szegénynek meghalnia, hogy rádöbben: valójában sohasem szerette senik sem igazán. Bízom benne, hogy sikerült elmondanom Béla király küzdelmes életét és megrajzolnom tragikus alakját. Hunyady József

Fehér Tibor - Nyugtalan ​vér
E ​könyv írója - annyi sok szép regénye után - ismét a magyar történelem egyik viharos korszakába hívja olvasóit. Egy különös Árpád-házi királynak, Salamonnak életét kíséri végig gyermekkorától. Ő az a nyugtalan vérű uralkodó, aki jó és rossz indulatok között vergődve hatalomra törne ugyan, de végül is folyton mások akaratának bábja lesz csupán. Kicsinyes torzsalkodásokba keveredve országos háborúkat zúdít a népre. Mi, akik évszazadok messzeségéből figyeljük tetteit, igazat adunk mindazoknak, akik a magyarság érdekében végül is összefognak ellene... Tanulságos, elgondolkoztató korszak színes, eleven rajza ez a tanulságos és elgondolkoztató regény, amely filmszerűen pergő, izgalmas jelenetekben vázolja fel előttünk az Árpádok korabeli Magyarország forgatagos világát.

Komjáthy István - Mondák ​könyve
Komjáthy ​István a mondai töredékek, krónikás naivságok és történelmi, művelődéstörténeti tények tiszteletben tartása mellett, írói szabadsággal ismerteti a csak népmesenyomokban fennmaradt magyar mitológiát, "naiv eposzukat", amelyet már Arany János is sajnálkozással említ elveszett értékeink között. A kötet darabjai - akár egy regény fejezetei - egy kerek egészt alkotnak: a magyar népmesékből és a rokon népek hagyománykincséből kialakított teremtésmondától, a krónikaírók által őseinknek hitt hunok mondáin át, színes meseszál vezet egészen a honfoglalásig, majd Árpád dédunokájának, a későbbi Istvánnak megszületéséig. E szépen kikerekedő messzi világból egy rész a tényekkel igazolható történelmi valóság és másik rész a monda, amely mögött szintén a történelem rejtőzik: a magyarság kialakulásának és őstörténetének, honfoglalás előtti életének homályba vesző évszázadai.

Passuth László - Hétszer ​vágott mező I-II.
A ​sok szereplőt mozgató történelmi regény több síkon játszódik. Magyarország, az egykori nagyhatalom mellett fontosabb színhelyei a bizánci és a szentföldi latin császárságok, de elviszi az olvasót az osztrák hercegségbe, Athénbe, Spártába, Ciprusra és a bolgár cárok országába is. II. Endre király korát ilyen átfogóan még történészeink sem dolgozták fel. Passuth László évtizedeken át a legnagyobb példányszámban és a legtöbb kiadásban megjelenő magyar író volt, aki a hazai népszerűségen túl a világsikerig tudott emelkedni. Esőisten siratja Mexikót című regénye például – immár jó fél évszázada – közkedvelt olvasmány a föld legkülönbözőbb nyelvterületein.

Kész Barnabás - Kovács András - A ​magyarság története
Fedezd ​fel a Világot! -Enciklopédikus, magával ragadó kézikönyv -560 oldal tele izgalmas témákkal, érdekességekkel -Közel 1500 színes, részletes illusztráció és ábra -Az információgazdag oldalakon látványos és olvasmányos módon tárulnak fel múltunk fejezetei

Puskely Mária - Árpádházi ​Boldog Erzsébet és a 14. századi misztika
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Molnár Erik - A ​magyar társadalom története az Árpádkortól Mohácsig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Makkai Sándor - Sárga ​vihar
A ​Táltoskirály folytatásában Makkai Sándor Magyarország történelmének egyik legtragikusabb időszakát: a tatárjárást örökítette meg. A fordulatos, mozgalmas cselekményű regény főhőse ezúttal is IV.Béla, a vívódó, szorongó lelki alkatú fiatal uralkodó, aki terveivel, határozataival és országátalakító elképzeléseivel csaknem mindig magára marad, ellenérzést ébreszt környezetében, de néha az ország egészében is. A sorozatos kudarcok (főként a kunok elleni lázadás) csak növelik magányosságát, s félelmét: Azt a végzethitet amely szerint őt közeli halál fenyegeti. Muhi pusztáról, a vesztes csatából hűséges emberei mentik meg. Életben maradt tehát, minden jóslat ellenére, s a tatárdúlás után "második világalapítóként" óriási energiával és nagyszabású tervekkel fog hozzá az ország újjáélesztéséhez - most már a benne hívő főurak támogatásával és segítségével. IV.Béla története így egybefonódik a tatárjárás mozzanatainak leírásával, az elpusztított ország életének rendkívül szuggesztív, megrázó erejű ábrázolásával - a korszak hiteles és érdekes társadalmi-történelmi rajzával.

Harsányi Lajos - A ​szent asszony
Árpád-házi ​Szent Erzsébetet nemcsak hazánkban, Németországban is az egyik legnagyobb szentként tisztelik. II. Endre királyunk leánya, Türingia fejedelemasszonya hasonló, de mégis más utat választott mint kortársa Assisi Szent Ferenc. Míg utóbbi a vagyonát hártahagyva koldusként járta Itáliát, Erzsébet várúrnőként kórházat tartott fenn a nincsteleneknek, s jövedelmét a társadalmi nyomor enyhítésére fordította - küzdve családja nyílt ellenségeskedésével és értetlenségével. Kortársa, Magdeburgi Matild írta róla: "Erzsébet követ volt, aki azokhoz a szerencsétlen asszonyokhoz küldetett, akik a váraikban ültek, akiket annyira átitatott a tisztátalanság, teljesen elborított a gőg, és állandóan körülvett a hiúság, hogy jogosan kellett volna a mélységbe zuhanniuk." Harsányi Lajos regénye a középkori legendák tömörségét idézve állítja elénk a "Szent asszony" alakját, aki szociálisan egyre érzéketlenebbé váló korunkban is példaképe lehet minden embernek a szegények és elesettek felkarolásában.

Covers_210905
Árpád-házi ​királyaink Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Árpád-házi ​királyaink
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Makkai Sándor - Táltoskirály
A ​13.század harmincas éveinek Magyarországát IV.Béla ifjúkorát , trónra kerülésének történetét, a tatárjárás előzményeit idézi föl Makkai Sándor érdekfeszítő, mozgalmas cselekményű, a bonyolult ellentmondásokkal terhes korszakot híven tükröző történelmi regényében. A tatárjárás eseményeit e könyv folytatásában a Sárga vihar-ban írta meg a szerző. Az alig húszéves, koraérett, komor Béla királyfinak nincs helye apja, II. Endre fényűző udvarában: Erdélybe száműzik - feleségét, Máriát is úgy kell megszöktetnie apja fogságából. "Kisebbik királyfiként", Erdély uralkodójaként készül arra, hogy majd átveszi a trónt, rendet teremt az országban, s bosszút áll anyja, a merániai Gertrúd gyilkosain. A királyi udvar hatalomra és vagyonra éhes főnemesei - élükön a nádorral - összeesküvést szőnek II. Endre ellen. A leleplezett összeesküvés hírétől megtört király visszahívja kitagadott fiát; de Béla már csak apja temetésére érkezik meg; elfoglalja a trónt, mely körül újabb fenyegető jelek sokasodnak: keletről érkezett utazók a sárga veszedelem, a tatárok közeledéséről adnak hírt. A két háború közti időszak egyik legnépszerűbb, több kiadást megért regénye ma sem vesztett fényéből: lélegzetelállító kalandokban bővelkedő cselekménye, költői ragyogású stílusa feledhetetlen olvasmánnyá teszi.

Tóth Tamás - Mondák ​az Árpád-házi királyokról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kristó Gyula - Az ​aranybullák évszázada
E ​könyv a 13. századi Magyarország történetét mutatja be. A 13. század - Bánk bán, az Aranybullák, a tatárjárás és az utolsó Árpádok évszázada - fontos és mozgalmas időszaka a magyar történelemnek. Ekkor vetkőzi le a magyar gazdaság és társadalom azokat a feudalizmus korai szakaszára jellemző vonásokat, amelyek nagy része még a 11. században alakult ki. A korábban jobbára teljesen önellátó gazdasági rend egyeduralmát megtöri az árutermelés és a pénzgazdálkodás elemeinek jelentkezése, megerősödik a fölművelés helyzete, nagy ütemben terjed az agrárfalvak hálózata. A mezőgazdaság immár - a termelési eszközök és a termelési technika tökéletesedésével - felesleget hoz létre, amivel megteremti annak lehetőségét, hogy a társadalom bizonyos elemei kézműipari tevékenységet űzhessenek. Az alávetettek sokszínű tömegéből kiválnak tehát az iparos-parasztok, míg az agrárfoglalkozást folytató jobbágyparasztság megindul a jogi egység megteremtése útján. A társadalmi munkamegosztás létrehozza a várost. E könyv elsősorban és tudatosan a politikai történet mozzanatait, az államfejlődés kérdéseit állítja előtérbe (erre az államfejlődési irányra, illetve szintre utal a könyv mottójának választott Petőfi versrészlet is*), de mindenkor érvényesíti azt az elvet, hogy a politikatörténet jelenségeinek gazdasági és társadalmi meghatározottsága van. Amikor tehát e könyv az Aranybullák évszázada címet kapta, a szerző tudatában volt annak, hogy a magyarországi 13. századnak nem az Aranybullák a leginkább meghatározó jelentőségű tényezői, de mégis úgy látta: az Aranybullák egymásutánja jól mutatja a 13. századi Magyarország politikai és társadalmi - végső fokon gazdasági okokra visszamenő - változásait, s így alkalmas arra, hogy a könyv címeként reprezentálja a 13. századi magyar történelmet. * "Fenekestül felfordult az ország, Olyan volt, mint a Csáki szalmája, És e bajt a nagyurak okozták." (Petőfi Sándor)

Falvai Róbert - Az ​Árpád-ház asszonyai I.
Az ​időrendet betartva sorozatunk máris egy nagyasszonnyal, Géza fejedelem feleségével, Saroltával kezdődik. Utána jönnek az igazi királynék: Szent István felesége, Gizella, Orseolo Péter felesége, Judit, és I. András neje, Anasztázia. Mivel elég kevés adat áll rendelkezésre a hölgyekről, viszonylag sokat írunk majd a középkori nők helyzetéről. De még ebben a kötetben lesz szó a következő királyok - I. Béla, Salamon, I. Géza, 1.(Szent) László és Könyves Kálmán - feleségeiről, azaz Rixa lengyel, Judit német, Szünedéne görög, Adelhaid német, Buzilla szicíliai, Eufémia orosz asszonyról. Mindegyik feleség élete elég érdekesen alakult.

Pauler Gyula - A ​magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt I-II.
A ​magyar nemzet történetét akarom elmondani a XI-XIII. században, abban a korban, a melyben az Árpádházi királyok uralkodtak. Tiz vagy tizenkét nemzedék magyar természetét, állapotát, változásait, viszontagságát: örömét és búját, barátját és ellenségét kellene megismertetnem. A mit írok vagy legalább írni akarnék, nem csupán politikai történet, de nem is az, mit műveltség-történetnek szoktak nevezni, hanem a nemzet életrajza, az említett háromszáz esztendő alatt. Szólok a királyokról, a nélkül, hogy a királyok történetét írnám, mert a nagyobbak, hatalmasabbak tényezők voltak a nemzeti élet folyásában, a gyengébbek pedig abban a homályos korban, mikor még alig ismerünk fel alakot az események zűrzavarában, legalább féligmeddig kidomborodnak, úgy hogy belőlük némi következtetést vonhatunk alattvalóikra, környezetükre. Beszélek sokféle kisebbnagyobb, néha nem is döntő harczról, háborúról, mert azt hiszem, hogy nemzetet ép úgy, vagy még jobban jellemez, mikép ontja vérét a csatatéren, mint ha tudjuk - bár annak is megvan a jelentősége - minő lábasből evet, vagy miféle gombbal kapcsolta össze ruháját. Szólok társadalmi viszonyokról, egyházi, világi szervezetről, de nem igen fogok szólhatni - eléggé sajnálom - oly dolgokról, melyek a műveltség-történeteknek rendesen igen fontos és néha legérdekesebb fejezetei alkotják: a tudományról, művészetről, mert annak nálunk az Árpádok korában még csak igen gyenge hajtásai voltak s a nemzet életében, fejlődésében még nyomot hagyó szerepet nem játszottak. Pauler Gyula

Gaál Mózes - Magyarország ​művelődésének állapota az Árpád-házi királyok alatt
Gaál ​Mózes tanulmánya 1901-ben látott napvilágot. Jelen kiadás annak a reprint kiadása.

D. Kenese Erzsébet - Honfoglalók
… ​Nem néztek egymásra, nem hangzott szavuk, nem tartoztak senkihez, csak azért voltak, aki a sátorban vívta utolsó harcát. Részt vettek minden küzdelmében, névtelenül, elismerést nem várva adták karjuk erejét, életüket az ő céljaiért és most tehetetlenül csikorgatták fogukat. Az utolsó harcban nem segíthettek, bár vérüket, eleven szívüket adták volna érte. Legtöbbjük száz harcban sebesült, öregedő, kopott harcos volt, de … mindegyikük emlékezett valami dicsőséges közdelemre, amelyet Árpád oldala mellett vívott. - Társamért, Vidáért bosszút vett besenyőkön, - morgott Vázsoly és ősz bajuszát rágta, hogy könnye ki nem csorduljon. - Frankföldön bekötözött, - suttogta Bese, akinek torkát tépte akkor egy frank gerely. - Nyolc lovat adott a vezéri ménesből, mert fürkészője voltam a morvák ellen, - hajtogatta egy félszemű öreg. - Véresre vágott az ostorával, mert futni látott, de kardját adta, mert fegyvertelen maradtam – zokogott Bátor, aki még az urdungnak is nekiment azóta. - Kiváltott Karcsban három rabnőért, pedig a főasszony sátrába szánta azokat, - mondta Kara, az óriás perzsa kovács és hatalmas teste rázkódott, vinnyogva nyöszörgött, mint a gyászoló, hű eb. (…) – Vizet, dunai vizet adjatok… - mondta a fejedelem. Tevel hajolt gyorsan ipához és reszkető kezében megbillent a kupa, kiloccsant a hűs, tiszta víz… A besenyő meghúzódott arcán átvonaglott a fájdalom, szeme könnyes lett, de nem törölte meg. Kupán is könnyezett, Tana is. Mind a vezérek. (…) Azt hitték nem él már, de a nyílt szem mögött még lobogott az agy utolsó tüze, a lélek ereje… Felemelte fejét, és a nap felé sóhajtotta, hangosan kimondta életének titkolt tépelődését: - Napisten, jól tettem – e, hogy magyariakat elhoztam a te földedről?... Mereven nézett a néma, szikrázó tűzkorongra és felemelt feje hátra hanyatlott… - Magyariak földi napja kialudt!... Kint felemelkedtek az éjszakai árnyak… majd egymásra néztek és szinte egyszerre elővették késüket, felhasították arcukat. (…) Hábor hangosan felzokogott. Erős férfitestét rázta a fájdalmas sírás. Aki anyját sem könnyezte meg, könnyezve zokogott az vezére elvesztén. Tevele összeharapott szájából vér gyöngyözött, Töhötöm mélyen lehajtotta fejét és kardjára kulcsolt keze kifehéredett az erős markolástól… Kupán… fejet hajtott, majd derekánál fogva magasra emelte a gyermeket. Megmutatta a négy világtáj felé és a csüggedők pillantása odaszegeződött. A holdfényben halványan csillant Zsolt szőke feje, fájdalmas arca, keményen zárt szája és a bámulók Árpád szemét, homlokát, parancsoló száját látták benne. … - Marad, ki megtartsa magyariaknak, amit Árpád teremtett: a hazát!

Takács Ilona - Árpádházi ​Szent Margit
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fehér Tibor - Aranyváros ​hercege
Fehér ​Tibor új regényének hőse az Árpádok egyik legtehetségesebb uralkodója, III. Béla, aki ifjú hercegként kora legfényesebb és legműveltebb császári udvarába, Bizáncba került, ahol Mánuel császár deszpotává avatta, s a leányát is eljegyezte vele. A bizánci uralkodásból később ugyan semmi sem lett, az azonban kétségtelen, hogy Béla ebből az élményből is életre szóló tapasztalatokat merített. A szerző biztos kézzel rajzolja meg a korszak izgalmas eseményeit, a nagy magyar király életének fordulóit, igazolván azt a nézetet, hogy a történelem sokszor jóformán kész regényt szolgáltat az író számára. A cselekmény érdekfeszítő bonyolítása, a sok színes leírás a regényt emlékezetes olvasmánnyá teszi.

Urbánszki László - Az ​Arany Horda árnyékában
Ezerkétszáznegyvenöt ​tavaszán IV. Béla király keletre küldi hű serviensét, Zoltafia Leventét, hogy kiderítse az országból négy éve visszavonult Batu kán, a Tündöklő szándékait. Levente és benei társai Hanza-városi kereskedőknek álcázva indulnak az Arany Hordával határos Halicsba. Levente mordvin íjászaival megsegíti a Batu fővárosába tartó halicsi fejedelmet egy riválisával vívott csatában. Danyiil katonai kíséretének elvesztése miatt kényszerűségből elfogadja Levente ajánlkozását, és együtt vágnak neki a két hónapos útnak. Danyiil IV. Béla halálos ellenfele, a hírhedt halicsi háborúk végső győztese, fejedelemsége azonban ekkor már a mongolok vazallus állama. Csak káni engedéllyel uralkodhat, miután hódolt Batunak. Páncélos orosz bojárok, nomád lovasíjászok támadják a karavánt, a sivatagban megfosztják őket a vizüktől, orvlövészek vadásznak rájuk. Nehéz harcokban fogyatkoznak az orosz és mordvin harcosok, kiderül, hogy áruló van közöttük, sőt Batu kémszolgálata is felfigyel a fejedelem körüli cselszövésre. Levente mindent kockára téve küzd, mert tudja, hogy a Magyar Királyság számára létfontosságú Batu terveinek megismerése. Középkori vásár, harc az emberkereskedőkkel, Kijev túlélőivel. Szaraj színes keleti világa, mongol jurtadzsik és turdak testőrök. Hatalmi harc Batu és a dzsingiszida hercegek között, eskü a kettévágott kutyára. Urbánszki László Anno Domini című történelmi regénysorozatának legújabb kötetében alig ismert helyszínre vezeti el az olvasót: a mongol pusztítás után kaotikus állapotokba süllyedt Halicsi és Kijevi Fejedelemségek, valamint a világtól elzárt Arany Horda területére. Jól ismert hősei mellett felbukkannak a korszak és a térség meghatározó történelmi személyiségei, de a szerző most sem feledkezik meg a föld népének áldozatos harcairól és győzelmeiről. „Azt mondani, hogy a szerző a legjobbak egyike, most már kevés! Urbánszki László olyan egyéni és erőteljes hangon szólal meg a kortárs prózairodalomban, hogy a hangszórók bömbölésében is felismerjük suttogva felolvasott sorait.” – Fonyódi Tibor, az Isten ostorai írója

Ismeretlen szerző - Szent ​István és Szent László törvényei
Az ​első magyar törvénykönyvet államalapító királyunk, Szent István alkotta, s az uralkodása óta eltelt csaknem ezer esztendőben a magyar állam fejlődésének útját, a magyarság mindenkori sorskérdéseit végigkísérték a törvények. S bár a királyi bullákban, országgyűlési határozatokban és miniszteri rendeletekben rögzített parancsok és óhajtások nem mindig váltak valóra, de akár megvalósultak, akár nem, mindig hű tükrei voltak a magyarság évszázadainak.

Fehér Tibor - Könyves ​király
A ​szerző új regényének Kálmán király a főhőse, aki nagybátyja, I. László udvarában nevelkedik öccsével, a daliás Álmos herceggel együtt. Kálmánt a kriály papnak szánja, Álmost akarja örökösének megtenni. A nagyeszű és a tudományokban jártas herceg lengyel földre menekül, ahonnan királyként tér haza László halálakor. A regény lapjain megelevenedik Kálmán királynak, a nagy szervezőnek, országépítőnek, törvényhozónak és politikusnak egész uralkodása, tragikus családi életével, harcaival és lázadó öccse ellen elkövetett kegyetlen tettével együtt. A Kálmán és Álmos között zajló testvérharc a cselekmény főága. Ebben a komor történelmi korszakban virul ki Kálmán apródjának, majd comesének, a keresztes lovaggá lett Zoltánnak a szépséges Havaska iránt érzett szerelme. Zoltán igazi lovag, aki idegen tájak és emberek megismerésére vágyik, és sok csalódás után végül is Apuliában, egy normann úr házában találja meg élete értelmét. A regényt sok izgalmas esemény, jó meseszövés és szép magyar nyelve teszi érdekes, lebilincselő olvasmánnyá.

Czakó Gábor - Aranykapu
Czakó ​Gábor könyve legsikerültebb történelmi regényeink egyike. Jó érzékkel szólaltatja meg, mai tudásunkkal hitelesnek vélt nyelvünket, majdhogynem észrevétlenül (vagy nagyonis bevallottan) elegyítve azt kétségkívül mai szófordulatokkal. Sem Gulácsy Irén lelkes igyekezettel erőltetett látszat-korabeliségét, sem Kodolányi János sok helyütt kitűnő megérzéssel, imitt-amott pedig mégis tudálékosnak érezhető fontoskodással fogalmazott párbeszédeit nem követi; a történés légköre-hangulata érezteti az olvasóval: hátha tényleg ez az igaz, az eredeti gesta a méltatlanul mellőzött, szertelen indulatú, mégis szent királyról… A politikai okokból mellőzött, zseniális Tormay Cecil Az ősi küldött-jéhez (1934) mérhetjük a szerző írásművészetét, Tormay talán túl gyakori fenköltsége nélkül. Valahányszor – egyre ritkábban – értékes regényt olvashatunk sebek nyomaival borított történelmünkről, nem titkolható örömmel mondhatjuk: múltunk a miénk, azt még Trianon sem vehette el tőlünk. Hacsak oda nem adjuk

Vécsey Aurél - Az ​Árpád-házi királyok
Könyvünk ​arra vállalkozik, hogy bemutassa az Árpádok dinasztiáját, amely 450 év alatt huszonnyolc uralkodót adott az országnak a IX. század közepétől a XIV. század elejéig. Könyvünkben többek között győzelmek és vereségek elevenednek meg, de felbukkannak ellenkirályok, gyermek uralkodók, árulások, cselszövések, lázadások, véres belviszályok és trónvillongások is.

Balázs György - István ​király - Az államalapító
Jött ​egyszer egy harcos lovasnép Keletrõl, megtelepedett a Duna és a Tisza táján. Nyilai hegyén a vakrémületet hordozta szerte Európában - aztán egyszerre támadt egy királya, aki harciasságát megfékezte, letelepítette, új életet és új vallást adott neki, s megalapozta országát. Ennyi is elég ahhoz, hogy I. István király alakja nemzedékeket izgató történelmi hõsként vésõdjék bele minden fiatal olvasó emlékezetébe. De: ilyen simán ment volna mindez? Kik, hogy pártolták István újításait, és kik, miért küzdöttek ellene? Magyarok, szlovákok, görögök, németek, maguk felett senkit sem ismerõ urak és mindenkinek alávetett szolgák, törvénybírók és kalmárok - emberek alakították akkor is a történelmet, s István neve azzal vált örökké élõvé, hogy õ megértette a kor szavát, és engedelmeskedett neki. Balázs György érdekes, színes korrajza I. Istvánról, az államalapító királyról, a magyar nép történetének egyik legkavargóbb korszakát és annak vezéralakját állítja az olvasó elé.

Kristó Gyula - Makk Ferenc - Az ​Árpád-házi uralkodók
Álmos, ​Árpád és utódaik országot és hazát teremtettek a Kárpát-medencében a hosszú vándorlás után. Az IPM-ben megjelent nagy sikerű sorozat alapján készült könyv államalapító és társadalomépítő első királyaink történetét beszéli el.

Fehér Tibor - Lidérckirály
A ​szerző új regényének hőse Kun László, az utolsó Árpádok egyike, ez az igen szerencsétlen sorsú, fiatalon meggyilkolt uralkodó. Az igzalmas könyv lapjain életre kelnek a XIII. század utolsó harmadának gátlástalan főurai, a vad pártharcok szereplői, akiknek cselszövényei rossz útra terelték a tehetséges, jobb sorsra méltó királyt. A szerző nemcsak a korabeli magyar élet bonyolult sorskérdéseit villantja fel, hanem megrajzolja a csehek nagy királyának, II. Ottokárnak, valamint a megszülető Habsburg-birodalom alapítójának, Rudolfnak erényeit, hibáit; elvezet az Anjouk nápolyi udvarába is, akik a pápák segítségével ásták alá a magyar király tekintélyét, végzetes polgárháborúba sodorva az országot. Az író nagy tárgyismerettel ad hiteles korképet az akkori magyar társadalomról, annak erkölcséről, mozgatóerőiről és mindennapi életéről.

Fehér Tibor - Az ​ezüstkardú vitéz
A ​tatárjárás korának Magyarországba vezeti olvasóit Fehér Tibor fordulatos regénye. Hőse, az "ezüstkardú vitéz" bátorsága no meg kissé a szerencséje folytán is IV. Béla király közvetlen közelébe jut, hű embere, bajban tanácsadója, veszélyben derekas segítője lesz. Ereje, merészsége és démonian csodás ezüstkardja már-már mesehőssé tenné a szemünkben, hogyha az író nem alkotna körülötte nagyon is valóságos képet a korabeli Magyarországról, a közelgő tatárokról, a magyar urak széthúzásáról, arról a hajdani furcsa, kavargó középkori világról.

Szentmihályi Szabó Péter - Édua ​és Kun László
A ​13. század utolsó harmadát a történészek a feudális anarchia korának nevezik. Az ország erejét állandósult belső viszályok emésztik fel, a tegnapi szövetségesek mára ellenségek, hogy holnap talán ismét érdekszövetségre lépjenek. A Kőszegiek, a Gut-Keledek, a Csákok kiskirályként szabdalják szét az országot; külön államot jelent az államon belül az egyház szervezete, és megintcsak más érdekeknek engedelmeskednek a tatárdúlás után behívott kunok. Ilyen körülmények között lép trónra - gyerekfővel - 1272-ben az utolsó előtti Árpád-házi király, IV. László. Alakját a kortárs krónikások is , a történelemtudomány is sokféleképpen írják le. Kézai Simon, aki előbb nevelője, majd tanácsadója és historikusa, látja benne a nagyra hivatottságot, de azt is tudja, hogy a kor nem alkalmas László uralkodói képességeinek kibontására. Szeretne egy Árpádhoz vagy akár Attilához hasonló világhódítót nevelni belőle, de a király erejét a belső viszályok, az elhibázott külországi háborúk és saját gyengesége fogyasztják. Az észérvek és a nagypolitikai megfontolás Izabella nápolyi herceglányt kényszerítik László hitveséül. Lászlót azonban a szíve egy kun leányhoz, Éduához húzza. Ezt a feszültségekkel teli kort s a kibékíthetetlen érdekek hálójában vergődő Lászlót mutatja meg az író. Akárcsak korábbi regényei, az Édua és Kun László sem a mába kacsingató történelmi parabola. László vívódása, felizzó szerelme Édua iránt azonban ismerős,a regény alapkérdései a ma olvasójához szólnak.

Kollekciók