Ajax-loader

'opera' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Gaston Leroux - Az ​operaház fantomja
"Az ​operaház fantomja nem mese. Egyáltalán nem az volt, aminek sokáig hitték, nem holdkóros művészek, babonás igazgatók találták ki, nem a kartáncos kisasszonyok, a balettmamák, a jegyszedőnők, a portások és a ruhatári alkalmazottak túlfűtött képzeletének fura teremtménye. Bizony hogy létezett, hús-vér ember volt, noha mindent megtett, hogy szakasztott olyan legyen, mint egy igazi fantom, vagyis egy árnyalak." Így kezdi világhírű regényért Gaston Leroux, a francia krimi század eleji nagy klasszikusa, aki az "igazi" irodalom olyan nagyságait mondhatta rajongó barátainak, mint Apollinaire vagy Éluard, és akinek hatvan (!) kötetét ma már a _posztmodern_ előképeit is újra felfedező rácsodálkozással szokás emlegetni.

Bókay János - Bohémek ​és pillangók
"Puccini ​a Pillangókisasszony bemutatójakor budapesten volt. Az Andrássy úton valami sétakocsizáskor megállította fogatát és egy leánykának, aki a Tosca zongorakivonatát vitte a hóna alatt, valami ilyenfélét írt a kottájába: "Emlékül Giacomo Puccinitől, a vándor komédiástól". A zeneszerző csapongó temperamentuma, keverve némi pózzal - ez van a kis esetben s az emléksorban. De egyúttal Puccininak, a kedélyembernek őszinte vallomása is. Máskor is mondta, amikor bosszantották, hogy nem igazi muzsikus - hiszen én nem is vagyok az, én színész vagyok, komédiás!... Mikor az Operában három év előtt a Pillangókisasszony premierjén az izgalomtól piros és tüzelő emberi arcokat és megzavarodott szemeket néztem és a tekintetek szemérmetes szégyenkezésében a megindultság titkolózását figyeltem, valóban be kellett látnom, hogy a függöny előtt hajlongó "komédiás" nagyszerű és ritka művész. Ma a legnagyobbak közül való - így írt a századforduló idejének egyik legnagyobb novellistája és zenekritikusa, s csak napjainkban újra felfedezett Csáth Géza Pucciniról, a kortárs szemével. És ennek a "komédiásnak", ennek a "nagyszerű és ritka művésznek" állít emléket regényében a Puccinit ugyancsak a kortárs szemével látó, a mester korát és művészetének népszerűsödését kortársként átélő Bókay János.

C. Orselli - E. Rescigno - R. Garavaglia - R. Tedeschi - G. Lise - R. Celletti - Az ​opera születése
... ​ne becsüljük a zenének azt a fajtáját, mely a szavakat érthetetlenné téve tönkreteszi a vers értelmét, hol megnyújtva, hol megkurtítva a szótagokat, hogy az ellenponthoz igazítsa - a költészetet kerékbe törti. (Giulio Caccini, Firenze 1601)

Ézsiás Erzsébet - Az ​érzelmek papnője
Kedves ​Olvasó! Sokat gondolkodtam azon, egyáltalán minek és kinek kell ez a könyv Rólam? Nem szükséges. Hagyjuk! De sajnáltam Ézsiás Erzsébet fáradságos munkáját, és a szemét nem bírtam nézni ilyen mondataim után. Petőfi szavai jutottak szembe: Ha nem tudsz mást, mint eldalolni Saját fájdalmad s örömed: Nincs rád szüksége a világnak... De ha segítséget nyújthatok veszteglő lelkeknek, és hitet, erőt adhatok, vállalni kell a sorsomat és megmutatni, hogy merjétek vállalni ti is! A zsákutcából ki lehet jutni, ha felismertük. Az igaz döntéseink mi magunk vagyunk, és ilyenkor az Isten munkálkodik bennünk. Ahogy Babits írja: Minden vágyad az Isten szava benned mutatva, hogy merre rendelte menned. - Pitti Katalin

Gál György Sándor - Somogyi Vilmos - Operettek ​könyve
Az ​operettek színes mesehősei és mesehősnői jelennek meg a könyv lapjain: Bob herceg és Daniló, Marica grófnő és Sybill, Gül Baba és Barinkai... A figurák mögött kirajzolódik valamennyi operett története, tartalma és születésének körülményei. Az írók tömör életrajzi tanulmányokban ismertetik Offenbach, Straussz, Suppé, Huszka Jenő, Kacsóh Pongrácz, Kálmán Imre, Lehár Ferenc és még sok más zeneszerző életét. Mindazokét, akik szerepet játszottak e népszerű műfaj megteremtésében, kialakításában és diadalmenetében. Az OPERETTEK KÖNYVE lényegesen eltér a könyv előbbi formájától: anyaga kiegészült a XX. század világsikerű külföldi és hazai operettjeinek, musicaljainak ismertetésével. A korrajz is szélesült, hiszen nemcsak a valcerütemben ringatózó Bécs, a kánkántól harsogó Párizs, a modern angol táncoperettet teremtő London, a János Vitéz furulyaszavára felfigyelő Budapest jelenik meg előttünk, hanem korunk zenei arcmása is, mely elválaszthatatlan a jazz, a rok and roll, s a legmodernebb beatmuzsika harsányabb színeitől.

Sheenan
elérhető
0

Vincent Sheean - Verdi
A ​világhírű zeneszerző életútját követhetjük végig a szegény falusi szülőháztól a világhírig.

Terry Pratchett - Maszkabál
AZ ​ELŐADÁSNAK MÉG AKKOR IS FOLYTATÓDNIA KELL, HA ÖLDÖKLÉS, KÁOSZ ÉS ZŰRZAVAR TOMBOL AZ ÉJSZAKÁBAN… Az ankh-morporki Operaház hatalmas, túldíszített épület, amelyben ártatlan, fiatal szopránokat ér el a végzetük egy furcsán ismerősnek tűnő, romlott lángelme képében, aki a frakk egy bizarrul rémisztő változatát viseli… _Valaki_ legalábbis ezt reméli. Ám Wiharvész Anyó, a Korongvilág leghíresebb boszorkánya is a nézőtéren tartózkodik. _És ő nem állhatja az ilyesmit._ Úgyhogy _baj_ lesz. (De természetesen egész estés kikapcsolódás keretében, tele fülbemászó, slágergyanús gyilkosságokkal...)

Balassa Imre - Gál György Sándor - Operák ​könyve
E ​könyv mióta első ízben megjelent, az operalátogatók és rádióhallgató közönség érdeklődésének középpontjában áll. A számos kiadásban, hatalmas példányszámban elfogyott munka a felszabadulás utáni magyar zenei könyvkiadás egyik legnagyobb sikere. Ez a siker jó részt zenei életünk örvendetes fejlődésében, az operalátogatók számának emelkedésében leli magyarázatát. Nem kis mértékben azonban a szerzők érdeme, akik a muzsika népszerűsítése terén gazdag tapasztalataik felhasználásával, egyszerű és mégis színes stílusban mutatják be a magyar dalszínházak műsorán leggyakrabban szereplő operákat. Az egyes szerzők életrajza, a történeti és művelődéstörténeti háttér, a művek keletkezésének megvilágítása, a színesen előadott tartalmi ismertetések teszik a könyvet színvonalas és hasznos olvasmánnyá.

Giacomo Puccini - Bohémélet ​/ Tosca / Pillangókisasszony
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kelemen Imre - A ​zene története 1750-ig
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Li Hszing-tao - A ​krétakör
A ​krétakör című, klasszikus kínai opera-dráma Kínában is, Európában is a legismertebbek közé tartozik. Hírneve azon alapszik, hogy valóban olyan jellegzetes terméke a XIII. századi kínai drámairodalomnak, amely már csak témájánál fogva is alkalmas arra, hogy a régi kínai mandarinizmus legfontosabb problémáit felvesse. A sajátos, patriarkális-bürokratikus felépítésű kínai mandarin-társadalom belső összeütközései ugyanis, a dolog természeténél fogva, éppen a bürokráciát bemutató cselekménnyel ábrázolhatók, tehát főképpen a bíráskodási, ítélkezési történetekben...

Rátonyi Róbert - Operett ​I-II.
Tizennégy ​éves koromtól rendszeresen látogattam a főváros színházaiban színrekerülő operettprodukciókat, és az előadásokról saját szórakozásomra jegyzeteket készítettem. Ezek alapján készültek e könyv 1937 utáni operett-ismertetései, melyek a második kötetben egészen napjainkig kalauzolják el az olvasót, felhasználva hazai és külföldi kutatásaim forrásanyagát. 1942-től sorsom és jószerencsém úgy hozta, hogy hosszú időre eljegyeztem magam az operettel, és huszönöt évig tevékeny részese lehettem a magyar operett-színjátszásnak. Így elkerülhetetlenül magam is bekerültem a második kötet szereplői közé. Mindezek ellenére igyekeztem objektivitásomat megőrizni, noha ez nem könnyű! Sok mindenről szerettem volna ebben a két könyvben írni... de nem írhattam sok mindenről... mert sok mindenről írnom kellett. Művekről, szerzőkről, színészekről, rendezőkről, igazgatókról... a korról, amiben éltek, emberi és művészi problémáikról. Talán sikerül fellebbentenem a fátylat, mely ma már kissé túlzottan ráborult mindarra, amit úgy hívunk: Operett.

John Lazarus - Opera ​kézikönyv
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tótfalusi István - Operamesék
Véget ​ér a nyitány, fellebben az Operaház nagy függönye, és a színen megjelenik a daliás Tamino, sarkában a félelmetes kígyó. Megszólalnak a varázsos énekhangok, és a néző egyre jobban fülel: miről is énekelnek? Az egyik énekes érthetően ejti ki a szöveget, a másik kevésbé, néha az egész előadás idegen nyelven hangzik el. Épp ezért, aki a halhatatlan operákat igazán élvezni akarja, annak jól kell ismernie történetüket. Ismerkedni az operákkal - ebben akar segíteni ez a könyv a kezdő operalátogatóknak, a zenével ismerkedő fiataloknak. Egy-egy kis történetben - ha úgy tetszik, mesében, ha úgy tetszik, elbeszélésben - idézi fel az operairodalom huszonkilenc legnépszerűbb remekét, ezek cselekményét. Aki a zeneszerzőről és zenéről is tudni szeretne valamit, azt a kötet végi jegyzetek igazítják el.

Németh Amadé - A ​magyar opera története a kezdetektől az Operaház megnyitásáig
Hogyan ​született meg a 18. századi iskoladrámák, "érzékenyjátékok", népszínművek, verbunkosok, csárdások, németes dalok, népies műdalok, valamint a 19. századi olasz és francia minták: Bellini-, Donizetti-, Verdi-, Meyerbeer-hatások ötvözetéből a magyar opera műfaja s annak a sajátos zenei nyelve? Melyek voltak a zenei és társadalmi-politikai feltételei Erkel nagy hatású karnagyi és kiemelkedő operaszerzői munkásságának? Vannak-e erényei a kottatárakban, könyvtárakban porosodó elfelejtett partitúráknak? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a könyv szerzője, aki operakalauz-szerű ismertetőjében a kezdetektől az Operaház megnyitásáig (1884) keletkezett és előadott negyvenegy opera szövegét, zenéjét, részletes tartalmát, szereposztását és a korabeli jellemző sajtókritikákat mutatja be egy-egy rövid értékelő kommentárral. Konyvének függelékében a zeneszerzők és szövegírók legfontosabb életrajzi adatairól és a témához kapcsolódó szakirodalomról is tájékoztat. A kiadványt az operakedvelő és történelmi múltunk e korszaka iránt érdeklódó olvasóközönség legszélesebb rétegének ajánljuk.

Gál György Sándor - Operák ​könyve II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Várnai Péter - Operalexikon
Ezzel ​a könyvvel az első magyar operalexikont veszi kézbe az olvasó. Tudjuk, hogy a komolyzene kedvelői körében az opera közel négyszáz éves műfaja a legnépszerűbb. És ez természetes is, hiszen az opera nemcsak a fülnek, hanem a szemnek is ad élményt, benne a zene, a színpad látványa, a jelmezek és a díszletek, a színészi játék és az énekesi bravúr, tehát egyetlen szóval: a zenedráma hat a közönségre. A kötet szerzőjét is a komplexitásnak ez az elve vezette. Nemcsak a művekről és az énekesektől szólnak a címszavak, helyet kaptak köztük a szövegírók, rendezők és tervezők is. Természetesen külön címszavak tájékoztatnak az operatörténet jelentős karmestereiről, valamint a leghíresebb operaházakról és fesztiválokról. Szerepelnek a fontos és népszerű áriák, kettősök és egyéb együttesek kezdő szövegsorai (eredeti nyelven és magyar fordításban), valamint a műfaj és az előadási gyakorlat szakkifejezései. A sokezer címszó ily módon, a zeneszerzők kivételével, az opera műfajáról minden tudnivalót tartalmaz.

Lakatos István - A ​kolozsvári magyar zenés színpad (1792 - 1973)
A ​kötet szerzője - az 1970-ben megjelent Zenetörténeti írások, az 1973-as Seprődi János-kötet, valamint több száz zenei tárgyú cikk, tanulmány és közlemény után - a romániai magyar zenei élet egyik számottevő fejezetének összefoglalására vállalkozik. A közel két évszázados kolozsvári színházban bemutatott és játszott zenés színpadi művek története ugyanis mind zenei, mind művelődéstörténeti szempontból igen jelentős hozzájárulás hazai magyar zenei életünk megismeréséhez. Lakatos István a legnehezebb munkát végezte el egy ilyen történeti áttekintéshez: az adatok összegyűjtését és közzétételét. A kolozsvári zenés színpadi alkotások, bemutatók ez alkalommal nem a prózai színház mellékterületeként jelennek meg. hanem önálló egészként, jelezve azt az utat, amelyet ezek a zenés műfajok (opera, operett, balett, népszínmű, zenés játék stb.) az állandó kolozsvári magyar színjátszás megindulásától, 1792-től kezdve az Állami Magyar Opera mint önálló romániai magyar zenei intézmény létrejöttéig, 1948-ig, majd egészen a színház fennállásának 180. évfordulójáig - amely egyben az új opera fennállásának negyedszázados évfordulója is volt - megtettek. A kötet adatai - a történeti áttekintés és a műsorrend - önmagukért beszélnek. Lakatos István azonban az áttekintés során az alkalmakat felhasználva jelzi a 180 éves fejlődés tendenciáit is, a művészi felfogásban, műsorpolitikában, a karmesterek, énekesek és rendezők munkájának gyakorlatában bekövetkezett változásokat, s ilyenformán számos olyan megállapítást tesz, amelyet - az adatokon túlmenően - az utána jövő zenetörténészek sem hagyhatnak majd figyelmen kívül.

194771
elérhető
5

James M. Cain - Szerenád
John ​Howard Sharp operaénekes. Igaz, hogy elment a hangja, és a bárból is kidobták, ahol eddig dolgozott, de igazi operaénekes: Olaszországban tanult, a világ nagy operaszínpadain lépett föl. Most pedig egy ócska mexikói kávéházban ül, amikor belép egy gyönyörû indián lány. Az indián lányok ritkán szépek, de ez a lány tiszta azték és gyönyörû. Sharpnak amerikai voltán kívül semmije sincs, pénze egy fillér sem, de sikerül felhívnia magára Juana figyelmét. Ám amikor énekelni próbál neki, a lány kirúgja. Legközelebb akkor találkoznak, amikor Juana levélben keresi meg: nyitna egy bordélyt Acapulcóban, és könyvelõnek kellene a férfi. De az odaúton egy váratlan vihar elõl kénytelenek egy templomba menekülni. A vihar, a magaslati levegõ, a szerelem -- ki tudja, mitõl, Sharp hangja visszatér. Eleinte el sem akarja hinni, de aztán sietve Kaliforniába utaznak, és a férfiból néhány hónap leforgása alatt filmsztár lesz. Sajnos szerzõdés köti a filmvállalatához, így amikor meghívja a Metropolitan operaház New Yorkból, nem mehet el. Juana rábeszéli a szerzõdésszegésre. És innen indul útjára kettõjük végzete, ahogy azt egy Cain-mûben várni is lehet. Három leghíresebb könyve (A postás mindig kétszer csenget, Dupla vagy semmi, Mildred Pierce) után, 1956-ban ezt a regényt is megfilmesítették: Anthony Mann rendezte, Sharpot a híres film- és operasztár, Mario Lanza, Juanát pedig maga Joan Fontaine játszotta.

Gál György Sándor - Új ​operakalauz 2.
Talán ​nincs még egy kiadványa a Zeneműkiadónak, amely annyiszor jelent volna meg, annyi új kiadást ért volna meg, mint Gál György Sándor és Balassa Imre Operák könyve című munkája. Ez a hatalmas példányszám, ez az állandóan megnyilvánuló igény azt mutatja, hogy az opera műfaja változatlanul a zenei érdeklődés középpontjában áll. Az igény, az érdeklődés változatlan, de kibővült az Operaház repertoárja, sok-sok nálunk nem játszott operát szólaltat meg a rádió és - ami a legfontosabb - változott, fejlődött a közönség hozzáértése, mondhatjuk így is: tudományos igénye. Egyáltalán nem lebecsülhető, sőt nagyon is figyelembe veendő szempont, hogy az elmúlt évtizedek alatt számos nemzedék került ki az iskolapadokból úgy, hogy kottát tud olvasni. Mindez arra késztette a Zeneműkiadó Vállalatot, hogy új operakalauzt bocsásson közre. Balassa Imre halála után Gál György Sándor egyedül vállalta az új kalauz megírását, Németh Amadé, az Operaház karnagya segítségével. (Németh Amadé állította össze a kottapéldákat.) Az Új operakalauz szemlélete tulajdonképpen azonos a régi Operák könyvéével, azaz: az egyes művek kapcsán sokirányú kitekintést nyújt a zeneszerző munkásságára, a szövegíróra, az opera tárgyára, mitológiai, történeti és társadalmi összefüggéseire. A szemlélet és a koncepció tehát változatlan, de minden adat, minden megvilágítás a legújabb kutatásokat is gigyelembe veszi. A kottapéldák beiktatása, az anyag természetszerű megnövekedése tette indokolttá, hogy az Új operakalauz két kötetben lásson napvilágot.

Beniamino Gigli - Beniamino ​Gigli emlékiratai
Beniamino ​Gigli 1890. március 20-án született Recanatiban. Apja sekrestyés volt, így kiskorától a templomi kórusban énekelt. Összekuporgatott pénzéből utazott Rómába. Karrierje üstökösként ívelt felfelé: 1918-ban már a milánói Scala közönsége is őt ünnepelte. 1920-ban debütált a New York-i Metropolitan Operában. Gigli tizenkét évadon keresztül volt a Met vezető tenorja. Olaszországban tárt karokkal fogadta a fasiszta diktátor, Benito Mussolini, Németországban és hazájában is számos film készült főszereplésével. Utolsó éveit teljes visszavonultságban töltötte 1957. november 30-án bekövetkezett haláláig. Bár azóta tenorok nemzedékei kápráztatták el a közönséget, sokak szerint még mindig ő a legnagyobb. A művészetét őrző felvételekből a technikai hiányosságok ellenére is fogalmat lehet alkotni arról, milyen volt "a világ legszebb tenorhangja".

Daniel Snowman - Placido ​Domingo
Placido ​Domingo minden idők egyik legnagyobb tenoristája, aki érzékeny színészi játékáról és rendkívüli vokális adottságairól egyaránt ismert. Életrajzírója, Daniel Snowman tanít és ír a zenéről, kórusban is énekel, éppannyira különálló és éppannyira profi, hogy az olvasóközönséget is képviseli, s a szakmában is járatos. Általa éppen azokba a dolgokba látunk bele, amikbe mindig is szeretnénk - hogyan készül egy operaelőadás, egy hanglemez, egy operafilm, hogyan él egy gyönyörű hang tulajdonosa manapság. Könyve távolról sem isteníti tárgyát (az ilyesmi a jobb életrajzokban már különben sem divat), hanem szellemsen, szeretettel és sokoldalúan mutat be egy sztárt és egy embert. Nem követhetetlen és unalmas felsorolása a különböző fellépéseknek - már az első fejezetben túljutunk magán az (eddigi) életrajzon. A továbbiakban egy-egy produkció köré csoportosul egy-egy fejezet, a közéjük elhelyezett "felvonásközök" pedig az operaéneklés, vagy még általánosabban az előadóművészet legkülönbözőbb aspektusait, az operaüzem mai működését tárgylaják: reklám, riválisok, sztárélet, nagy operaházak, az operaéneklés korszakai, operafilmek, kirándulások más műfajokba stb. Snowman könyvében egy nagy művész és egy nagy műfaj kerül emberközelbe.

Covers_76566
elérhető
0

Ismeretlen szerző - Miért ​szép századunk operája
Miért ​szép századunk operája? A kérdés többszörösen is ellentmondásra ingerlő. Van-e századunkban még létjogosultsága a műfajnak? És: lehet-e korunk zenéje egyáltalában szép? Kérdezik sokan. Ebben a kötetben a sokat vitatott műfaj XX. századi, a legkülönbözőbb stílusirányzatokat képviselő, jelentős alkotásaihoz szeretnénk kulcsot adni. Az antológia összeállításakor azt is figyelembe vettük, melyik szakemberünk miről ír szívesen, hogy valóban bemutassa, elhitesse: miért szép - azaz inkább: miért művészi, miért értékes - az elemzett mű.

Dalos László - Simándy ​József - Bánk bán elmondja
Szüksége ​van-e egyáltalán ennek a könyvnek figyelem-felhívó, kedvcsináló "fülszövegre"? Van-e zenebarát, operarajongó az egykori Simándyba szerelmes kislányoktól a megcsontosodott szakmabeliig, aki ne ismerné, ne szeretné Simándy József hangját, művészetét? Ő volt valóban a háború utáni évtizedek első számú operai kedvence, dalszínházunk kétségkívül legnépszerűbb művésze. Akármelyik szerepét énekelte, mindig a legmagasabb rendű operai művészet szem- és fültanúi lehettünk. Simándyt olyan művészek nevelték Simándyvá, mint Klemperer és Ferencsik, Oláh és Nádasdy: a háború utáni Operaház stílust meghatározó karmesterei és rendezői, Az ő munkájuk nyomán, de legalább ennyire a művész vele született zsenialitása és szorgalma, mindig a művészetet szolgáló egyénisége révén jött létre az ideális Bánk bán, Otello, Manrico, Radames, Stolzingi Walther, Florestan és Don José. És most, ebben a könyvben Bánk bán elmondja... Elmeséli életútját az autószerelő műhelytől a világhírig, az első Don Josétól a búcsúest Otellójáig. Elmondja - amennyire szavakkal el lehet mondani -, hogyan lett énekesből művész, hogyan látja az éneklés művészetét. Mindent elmond, amit Simándy Józsefről tudni kell. A szöveggondozó "krónikás": Dalos László

Mario Del Monaco - Életem ​és sikereim
Mario ​Del Monaco közel négy évtizeden át énekelt a világ legjelentősebb operaszínpadain, Japántól Amerikáig, a Szovjetuniótól Buenos Airesig. Sikert sikerre halmozott, hírneve, sőt nimbusza csak a legnagyobbakéhoz hasonlítható. Tudatosan építette, formálta, csiszolta művészi egyéniségét, eklekticizmus helyett saját arculatot alakított ki magának. Kezdetben elsősorban olyan operák szerepeit énekelte, mint - többek között - a Bohémélet, Pillangókisasszony, Bajazzók, Tosca, Turandot, Álarcosbál, majd ezt a repertoárt fokozatosan egészítette ki drámaibb-hősibb szerepekkel, melyekben a legemlékezetesebb alakításait nyújtotta: Otelló, Norma, Trubadúr, Aida, Andrea Chénier, Lohengrin és A walkür. Mario Del Monaco Otellója legendás volt - ilyen elsöprő erővel, ilyen belső tűzzel senki más nem alakította ezt a figurát. 427 alkalommal énekelte (többek között Budapesten is) ezt a rendkívül igényes szerepet, ami mér önmagában is egyedülálló teljesítmény. A csodálatos életpálya történetét most első kézből olvashatják. Az önéletírásból rokonszenves, melegszívű, jó humorú egyéniség bontakozik ki előttünk. A pályakezdés immár mulatságosnak tűnő viszontagságai nem egy tanulsággal szolgálhatnak induló énekesek számára. A művész színesen eleveníti meg fergeteges sikerű fellépéseinek számtalan különböző színhelyét. Ragyogó pályájának egyik legintenzívebb korszaka a New York-i Metropolitanben eltöltött tíz esztendő. Érzékletes portrét fest pályatársakról is, például a két nagy vetélytársról, Maria Callasról és Renata Tebaldiról. Mario Del Monaco sokoldalúsága is tanulságos: szívesen és sikerrel filmezett, festményeiből számos kiállítást rendeztek. Művészi pályája töretlen ív, melynek lezárultával világhírtől övezve, elégedetten vonulhatott vissza. Mario Del Monaco hangfelvételeinek élményt adó kiegészítője a művész önéletrajza, melyhez a fordító érdekes magyar vonatkozású fejezetet fűzött.

Németh Amadé - Operakalauz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nádor Tamás - Giacomo ​Puccini
Giacomo ​Puccini századunk legnagyobb operakomponistája. Nagy utat tett meg a luccai orgonista állásától a világhírig, sokat kellett harcolnia művészetének elismertetéséért. Operáinak bemutatói sorra botrányba fulladtak, a kritika nagyon sokáig lebecsülte műveit. A közönség azonban kezdettől lelkesedett Puccini operáiért, szívébe zárta a Manon Lescaut, bohémélet, Tosca, Pillangókisasszony mély érzelmeket kifejező dallamait. Enrico Caruso, Nelly Melba, Lotte Lehmann, Szamosi Elza páratlan művészete segítette diadalra Puccini műveit, példátlan népszerűségét nagy művészek alapozták meg. Puccini életútját, művészetének fejlődését, operabemutatóinak körülményeit, korát mutatja be e könyv korabeli feljegyzések, hiteles források alapján.

Abody Béla - Tündöklések, ​bukások
Operakritikákat, ​a műfajról szóló írásokat s kritikusi tevékenységének "életrajzát" tartalmazó kötet.

Erdődy János - Háromkirályok ​szolgája
A ​barokk Európa zenei életének három óriása, Jean-Baptiste Lully, Henry Purcell és Antonio Vivaldi vonzáskörében él és dolgozik Erdődy János új regényének főszereplője, Vettore Zorzi. Velencei származású hegedűkészítő és muzsikus, a cremonai Amati-műhelyben tanult. Inasévei után nekivág a világnak. A Napkirály, XIV. Lajos fényes Párizsába utazik, ahol a szellemi élet két fejedelme Moliére és Lully. Lully éppen akkor nyitja meg az első párizsi Operaházat, szerződteti színházához a velencei fiatalembert; Zorzi tanúja és részese a francia opera születésének. Bejut az Évszázad Asszonyának, Ninon de Lenclos-nak meghitt körébe - szerelmi és politikai kalandok között bontakozik ki művészi pályájának első szakasza. Innen a sors átdobja Londonba, ahol a "gavallér-király", II. Károly udvari hegedűse lesz. Baráti és munkatársi viszonyban van Henry Purcellel - majd a nagy angol zeneszerző halála után, már öregedő fejjel, hazautazik Velencébe. Visszavonultan dolgozik hangszerműhelyének falai közt, és már azt hiszi, hogy élete lezárult, hogy a zene két királyának szolgálatában átélt esztendők szépsége csak emlék. De a vénülő mester otthon, szülővárosában találkozik a harmadik nagy alkotóval: Antonio Vivaldi mellé szegődik. Vivaldi a harmadik "király", akinek híve, barátja és segítője Vettore Zorzi, a "háromkirályok szolgája". Már aggastyánkorban van, de Vivaldit is túléli. S a kilencvenedik évén is túljutott Vettore Zorzi megtalálja végre a választ az egész életét betöltő kérdésre: mit jelent mesterré válni? Saját sorsa és a három nagy élet tanulsága adja a feleletet az örök kérdésre. A "Háromkirályok szolgája" egy életerős és gazdag, csillogó és vad európai korszak körképe, és a három nagy művész portrojában három különböző alkotó-típus jelenik meg. S a fények és árnyékok, kalandok és vívódások, bukások és sikerek között formálódik egy ember, aki mások mellett és másokért dolgozik, de mégis megmarad egyéniségnek - mert nagyokat szolgálva, nem személyeket szolgál, hanem a művészetet.

Covers_87194
elérhető
2

Ismeretlen szerző - Hááát...! ​- 117 színművészünk bakija
Miért ​adtam ezt a címet a könyvemnek? Az egyik prózai színházunk előadásán a nagyon kedves színésznőnknek - a darab rendezése szerint - váratlanul a szoknyája alá nyúlt partnere. Mire ő nőiességében sértve de nem nagyon megdöbbenve, mondhatatlan kedvességgel megszólalt, így: - Hááát...

Sans_titre_3
elérhető
4

Franz Werfel - Verdi
Az ​utóbbi évtizedek immár klasszikussá vált zenei tárgyú regényalkotása. Werfel egyedülálló írásművészettel örökített meg egy, az olasz opera legnagyobb mesterének életéből vett epizódot: az öreg Verdi velencei válogatását. Ebben az epizódban azonban benne tükröződik Verdi egész élete és munkássága. Fény derül továbbá az olasz mesternek a német zenedráma legnagyobb alakjával, Richard Wagnerrel való kapcsolatára is. Sokféle emberi sors és történés játszódik le az olvasó előtt e könyvben, s mindegyik csak egy részlete a mester gigantikus emberi és művészi arcképének.

Tótfalusi István - A ​Nibelung-sztori
Ez ​a könyv a Nibelung-mondák varázslatos világába vezeti az olvasót: északi istenek, óriások, törpék, mágikus erejű gyűrű, Világfa… Tótfalusi István, akinek Operakalauzán és más ismeretterjesztő könyvein generációk nőttek fel, most arra vállalkozott, hogy végigmeséli a Wagner-operafüzér teljes mitológiai hátterét, és mindennek történeti megalapozását is összefoglalja. Az opera világa és az eredeti mondabeli alakok sorsa, a Gyűrű cselvetései úgy szövődnek egybe elbeszélésében, mint az északi fonadékminták motívumai, Schmal Róza illusztrációi pedig remekül megragadják ennek a távoli, titokzatos világnak a hangulatát, és hozzásegítik az olvasót a történet befogadásához.

Kollekciók