Ajax-loader

'francia' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Covers_39967
elérhető
2

Henri Troyat - Fellegjáró
Marguerite ​már túl van az ötvenen, hajadon, mégsincs benne semmi vénlányos. Germaine éppen az ellentéte gátlásos, érzékeny barátnőjének; ő mindig tettre kész, szándékaitól eltántoríthatatlan, gyakorlati érzéke sosem hagyja cserben. Együtt élnek egy kényelmes kertes lakásban Párizs szívében. Tökéletes a harmónia: Germaine imád uralkodni, és Marguerite készséggel hagyja, hogy uralkodjanak fölötte. Ebbe az idillbe robban be az új albérlő, a játékos, könnyed Paul, és kedves szélhámosságával kiragadja Marguerite-et zsarnoki barátnője bűvköréből. Együtt álmodoznak, játszadoznak, el-elrugaszkodnak a valóságtól, gondtalanul élnek, mígnem - amúgy játékosan - kitessékelik Germaine-t a világból. Gyilkos-e Paul, vagy felelőtlen kisgyerek, vagy tán játékos ördögfióka, akire nem érvényesek az erkölcs törvényei? - ezekre a kérdésekre az olvasónak kell megtalálnia a feleletet.

Gilles Perrault - Az ​51-es dosszié
Valahol ​Afrikában teljesít szolgálatot Dominique Auphal, francia diplomata, akit egy titokzatos kémszervezet az 51-es számmal jelöl. Ügynökök veszik körül; felbontják a leveleit, mit sem sejtő embereket követnek, aktákba rendezik a lelki életüket, pásztoróráikról fényképeket és hangszalagokat készítenek, feltörik a lakásukat, zsarolnak és nőket csábítanak el, fegyvertárukból nem hiányzik sem a számítógép, sem az erőszak; s mindez egyetlen cél érdekében: megtudni, hogy miképpen lehet behálózni és "használhatóvá" tenni 51-et. A felderítő szolgálat emberei egymás után szállítják az aktákat. Elkészülnek az első akciótervek. A gépezet már megindult, s a fogaskerekek egyre gyorsabban és gyorsabban forognak...

François Mauriac - Viperafészek ​és más kisregények
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Émile Zola - Párizs ​gyomra
A ​Párizs gyomra a párizsi Vásárcsarnok regénye. Ellendarabja Victor Hugo A párizsi Notre-Dame-jának. Ahogy Hugo, a francia romantika atyja, a középkor szellemét próbálja visszavarázsolni a Notre-Dame-nak, ennek a templom-ősnek a felidézésével, úgy idézi meg Zola, az irodalmi naturalizmus magvetője, a modern Vásárcsarnok szellemét, hogy hirdesse az új művészetet, a begyöpösödött nyárspolgári ízlés ellen lázadó impresszionizmust. A harsogó színekben, vad zsivajokban és émelyítő szagokban tobzódó hatalmas Vásárcsarnok a színtere annak a társadalmi-politikai konfliktusnak, amely a Cayenne-ből menekült forradalmár, Florent és az élet nyárspolgári örömeit élvező, kövér hentesmesterné, a \szép Lisa\ között feszül. Két világnézet, két magatartás, két jellem ütközik itt meg. Ellentétük Zola tollán a Soványak és Kövérek allegorikus párviadalává tágul, és a \sovány\ Florent vereségéhez vezet. Zola, az elnyomottak, az üldözöttek ügyének bátor szószólója ezzel a művével is elszántan harcol a társadalmi haladásért, és leleplezi a második császárság burzsoáziájának undorító, szemforgató nyárspolgári \tisztességét\.

Jean Cocteau - A ​nagy mutatvány / A szélhámos / Vásott kölykök
A ​mai középkorúak egyik kedvenc kamaszkori olvasmánya volt a borzongatóan gyönyörűséges és nálunk élvezetesen botrányos - mert a szokványos gyerek-család modellnek oly üdén ellentmondó - Vásott kölykök. A csaknem minden műfajban munkálkodó bűvész Cocteau 1929-ben írta ezt a regényét, s ezzel foglalta el az őt megillető helyet a francia kortárs-nagyok között. A Vásott kölykök magyarországi sikere - amely nem utolsósorban Gyergyai Albert érdeme - Cocteau színműveire, verseire és egyéb regényeire is ráirányította a magyar olvasó figyelmét. A negyvenes évek végén fergeteges sikerrel játszották Budapesten a Rettenetes szülők című színdarabját.

Colette - Zsendülő ​vetés
A ​"Zsendülő vetés" Colette életművének talán a legszebb darabja. Tiszta, szűkszavű stílusával, mély szenvedélyességével, belső ritmusával olykor a prózai költemény hatását kelti. Két jókedvű párizsi család immár másfél évtizede együtt nyaral a tengerparton. Gyermekeik együtt nőttek fel, s Philippe és Vinca már régtől fogva öntudatlanul összekapcsolják jövendő életüket. Hanem ezen a nyáron nyugodt, gyermeki biztonságukat, zavartalan gyermekbarátságukat valóban összetöri a nagy, váratlan, az édes és keserves első kamasz-szerelem. Egyedül vannak a tengerrel, kagylókkal, csigákkal, tengeri rákokkal... a felnőttektől, akiket Árnyaknak neveznek, elválasztja őket a harmonikus és szenvedélyes, csak egymást kívánó létük burka...

Raymond Queneau - Zazie ​a metrón
- ​Igazán bűbájosak a bakfisok - mormolta szórakozottan Gabriel, vállalva a vértanúságot. Ha nem szereti a gyermekeket - szólt közbe az özvegy -, miért vállalja a nevelésüket? - Ez meglehetősen hosszú történet - mondotta Gabriel. - Mesélje el - nógatta a hölgy. - Köszönöm - hárította el a mesét Zazie -, már hallottam. - De én nem - szögezte le a hölgy. Arra meg szarunk. Na, bácsi, mi a válasz? - Mondtam már, hogy nem, nem és nem. - Eléggé következetes a gondolkodásmódja - jegyezte meg az özvegy, abban a hitben leledzvén, hogy valami eredetit mondott. Milyen makacs, valóságos kis öszvér - állapította meg elérzékenyülten Gabriel. Ezután a hölgy a következő, az előbbinél nem kevésbé találó megjegyzéssel rukkolt elő: - Úgy veszem észre, nem valami alaposan ismeri ezt a kislányt. Azt lehetne mondani, hogy most fedezi fel a jótulajdonságait. A „jótulajdonságait” szót idézőjelek között gügyögte. - A seggem lyukának vannak jótulajdonságai - dünnyögte Zazie. - Jó szimatja van - ismerte el Gabriel. - Tulajdonképpen csak tegnap szakadt a nyakamba. - Látom. - Ugyan mit lát? - kérdezte csípősen Zazie. - Ő talán tudja? - kérdezte vissza vállvonogatva Gabriel. Figyelembe se véve ezt az inkább lekicsinylő közbevetést, az özvegy hozzáfűzte: - Az unokahúga? - Pontosan - hangzott Gabriel válasza. - Ő pedig a nénikém - tette hozzá Zazie, aki ezt az élcet eléggé újnak képzelte, ám ez ifjú korát tekintve, menthető...

Jean_mattern_szeptember
elérhető
6

Jean Mattern - Szeptember
Hamarosan ​tizenegy éve lesz, hogy a lányunk meghalt, de azt hiszem, szerette volna ezt a tervemet, büszke lett volna rám. Ez a gondolat újabb gondolatot szült, bekapcsoltam a számítógépet, és tudtam már, hogy az emlékezetem szeszélye szerint kell leírnom az eseményeket, hanyagolva a hivatalos kronológiát. Hogy megadjam a tisztességet a tizenegy sportolónak, akiknek még a nevét sem merik nyilvánosan kiejteni, attól félvén, hogy ettől megkeseredik az ünnepi hangulat; de azért is, hogy visszacsaljak a fénybe egy férfit, akiről még soha nem meséltem senkinek; aki a tizenegy koporsóval együtt éppen olyan végérvényesen eltűnt az életemből, mintha őt is meggyilkolták volna a fürtstenfeldbruck-i katonai repülőtér kifutópályáján. Sam Cole volt a neve. Egy újságíró, hajdani tudósító emlékszik vissza és írja meg napról napra 1972 szeptemberének történéseit, amikor a müncheni olimpián palesztin terroristák tartanak fogva majd ölnek meg tizenegy izraeli sportolót. Mattern regénye nem csupán személyes hangvételű tudósítás a tragikus eseményekről, hanem egy megdöbbentő és felkavaró kaland története is, melybe az elbeszélő a túszdráma közepette sodródik egy ismeretlennel. Jean Mattern 1965-ban született, közép-európai eredetű családban. Párizsban él és dolgozik. Első három regényét számos nyelvre lefordították. A Szeptember a negyedik, magyar nyelven a harmadik megjelent regénye.

Covers_45005
elérhető
1

Molière - A ​fösvény
Moliere ​saját osztálya egyik torz jellemkinövését, a pénzimádást teszi nevetség tárgyává. A címszereplő, Harpagon cselekedeteinek egyetlen mozgató rugója a pénz. A szerelem, a család vagy az élet bármely más mozzanata csak abból a szempontból érdekli, hogy gyarapítja-e vagyonát. A riasztóan torz szenvedély őt magát boldogtalanná, a tőle függők életét pedig terhessé, elviselhetetlenné teszi. Pénze, gazdagsága nem a jólét, a gondtalanság forrása, hanem a rettegésé, a gyanakvásé. A tragikomikum akkor hág tetőfokára, amikor fösvénysége lelepleződik, és hitvány tervei összeomlanak. Végsősoron ez a színmű a pénzt legfőbb értékké tevő polgárság bírálata. Harpagon alakja nemcsak a fukarság koroktól független szimbóluma, hanem a pénzgyűjtő polgár, a tőkés felismerhető őse is, az arany által kormányzott világ tipikus alakja.

Cécile Aubry - Cécile Aubry - Belle ​és Sébastien
Sébastien ​árva, vadóc kisfiú, akit a falubeliek "cigánypurdé"-nak csúfolnak. Hiába az örökbe fogadó család szerető gondoskodása, ő mégis magányos. Belle szelíd, hatalmas bernáthegyi kutya, akit hol befogadnak, hol elkergetnek az emberek. Kutyasorsa elvezeti a hegyek közé, ahol végre háborítatlanul kóborolhat. A kisfiú és a kutya keresik és megtalálják egymást. Születő barátságukat, amely később még életveszélyben is összeköti őket, sokféle emberi előítélet, irigység, butaság és gyűlölet akadályozza. Hiába azonban a falubeli gonosz lelkek ármánykodása, a történet végén győz a szeretet és a barátság. A tv-képernyőről is ismert népszerű történet újra olvasható e könyv lapjain!

Jeanne-Marie Joel - Nyugodjék ​békében?
Nem ​öltem meg a testvéremet - mondta Charles, és most tényleg elsírta magát. De nem volt, aki megsajnálja. Vagy ha volt is, nem merte mutatni. A háziasszony meg rárivallt: - Kértem, hogy ne bohóckodjék! - Nos, arról hogy ki ölte meg, hogy mi történhetett, tényleg sejtelmem nincs. Illetve... Szóval még az is lehet, hogy én voltam. De esküszöm, hogy nem akartam. - Jó vicc, nem akarta! Mintha csak egy vázát tört volna össze, véletlenül, és így óhajtaná megúszni az anyai pofonokat. Charles, maga nem gyerek. Felelős a tetteiért. Még akkor is, ha nem bír leszokni arról az átkozott morfiumról. Mert azt hiszi, könnyebb így? Hogy így meg lehet úszni? Hát vegye végre tudomásul, az ember nem azért születik, hogy megússza. De nem ám.

Nicolas Barreau - A ​nő mosolya
Véletlenek ​pedig nincsenek! - vallja Aurélie Bredin, aki édesapja halála után átveszi egy kis párizsi étterem irányítását. Azon a végzetes novemberi napon, amikor olyan boldogtalannak érzi magát, mint még soha, a Szent Lajos-sziget kis könyvesboltjában különös könyvre bukkan: A nő mosolya című regény egyik helyszíne nem más, mint az ő vendéglője, a főhősnő pedig mintha... Nem, ilyen nincs! Aurélie elhatározza, hogy utánajár a rejtélynek: meg kell ismerkednie a regény írójával. Csakhogy próbálkozásai sorra kudarcot vallanak, mígnem egy szép napon az író levele a postaládájába pottyan. Találkozásuk azonban egészen másképp alakul, mint ahogy elképzelte...

Antoine Leiris - Csak ​azért sem gyűlöllek titeket
Péntek ​este elloptátok egy kivételes lény életét, életem szerelméét, a fiam édesanyjáét, de csak azért sem gyűlöllek titeket. Nem, nem teszem meg nektek azt a szívességet, hogy gyűlöljelek benneteket. Pedig ez volt a célotok, de ha a gyűlöletre haraggal felelnék, akkor ugyanannak a tudatlanságnak engednék, ami benneteket tett azokká, amik vagytok. Azt akartátok, hogy féljek, hogy honfitársaimra gyanakodva tekintsek, hogy feláldozzam szabadságomat a biztonságom kedvéért. Ketten vagyunk, a fiam meg én, de erősebbek vagyunk, mint a világ összes hadserege. Egyébként meg nincs is már több időm a számotokra, megyek Melvilhez, ébredezik a délutáni alvásból. Alig tizenhét hónapos, most meguzsonnázik, mint minden nap, aztán megyünk játszani, mint minden nap, és ez a kisfiú egész életében csak azért is boldog és szabad lesz. Mert nem, ő sem fog gyűlölni titeket. Hélène Muyal-Leiris a párizsi terrortámadás során vesztette életét 2015. november 13-án. Férje, Antoine másfél éves gyermekükkel maradt magára; nyílt levele, melyet a merénylet másnapján írt a terroristákhoz, bejárta a világsajtót. Bővített változata, melyet kezében tart az olvasó, több mint 20 nyelven jelenik meg. Antoine Leiris felkavaró története arról szól, hogyan lehet emberi választ adni a terrorizmus értelmetlen embertelenségére.

Albert Camus - Közöny ​/ A bukás
"Hinni ​akarom, hogy erősnek és boldognak kell lennünk, mert csak így segíthetünk az embereken a bajban. Aki csak vonszolja az életét, és összeroppan a súlya alatt: senkin sem segíthet." (Albert Camus)

Pierre La Mure - Moulin ​Rouge
Toulouse-Lautrec ​élete - aki gyermekkorában nyomorékká vált, s aki csak mérhetetlen akaraterejének és szívósságának köszönhette, hogy kivételes művészi képességeit ki tudta bontakoztatni - valóban hálás téma a regényírónak. S Pierre la Mure kezén nem sikkad el az a lehetőség, amelyet témája nyújt: színes meseszövés, jó karakterábrázoló készséges, éles szeme, amely felfedezi a századvégi párizsi élet jellegzetes vonásait, együttérzése, melyen nyomon kíséri könyve hősének küzdelmes fejlődését - mindez biztosítja, hogy az olvasó érdeklődése nem lankad. A Montmartre, a műtermek, az éjszakai mulatók életét - amelynek művészi ábrázolása oly döntő hangsúllyal szerepel Toulouse-Lautrec életművében - a könyv szerzője a regényíró eszközeivel állítja elénk. De eközben módot talál arra is, hogy az akkori párizsi művészeti élet egyes kiemelkedő alakjai - Vincent von Gogh, Oscar Wilde, Yvette Guilbert, Sarah Bernhardt, Emile Zola és mások - itt-ott felbukkanjanak a könyv lapjain.

Boris Vian - Venyigeszú ​és a plankton
A ​kiadó Vian-sorozatának második kötete, a Venyigeszú és a plankton egyfelől két, irigylésre méltó profizmussal megszervezett, fergetegesen erkölcstelen házibuli történetét kínálja az olvasóknak, másfelől pedig betekintést nyújt annak az agyalágyult bürokratákkal teli Hivatalnak a hétköznapjaiba, amelyet egy rövid időre az ifjú, friss mérnöki diplomás Boris Vian is kénytelen volt munkahelyéül elfogadni. A regény szereplői – a szívderítően nimfomán lányok, a holt laza jampecek, a minden őrültségre kész zenészek, a szinte fájón röhejes aktakukacok, az inkontinens vadászblézer, az álnok Venyigeszú, az Alvilágjárókból már jól ismert Antiochio-Őrnagy páros és ez utóbbi jegyese, Óvadóc de la Petrence – valamennyien a szving lüktető ritmusától hajtva rohannak elkerülhetetlen végzetük felé. „Boris, aki kortársai többségéhez hasonlóan igyekezett nem tudomást venni a tragikus valóságról, e struccpolitika kiegészítéseként a passzív ellenállás egy igencsak kellemes formáját választotta: csatlakozott a Franciaország (és különösen a francia ifjúság) erkölcsi megújulásának szükségességét hirdető Vichy-kormány bornírt prédikációra fittyet hányó, feltűnő, hóbortos ruhadarabokat viselő, a jazzt és főleg a szvinget szinte vallásos áhítattal imádó zazou-khoz (jampecok). Nem túlzás kijelenteni, hogy a németek által megszállt Franciaországban, ahol a túlbuzgó kollaboránsok még a germán félisteneknél is szigorúbban ítélték meg és el a jazzt, ezt az „erkölcstelen és értéktelen”, ráadásul „zsidó-néger-amerikai” zenét, a New Orleans-i stílus vagy a szving iránti rajongás – és főleg e zenei műfaj művelése – az ellenállás egy formája volt.” Takács M. József

Simone de Beauvoir - Képek, ​káprázatok
Szép ​tájak és szép utcák, szép nyaralók és szép lakások, káprázatos ruhák és káprázatos dísznövények, vonzóan szép arcok s vonzóan szép testek, vonzó reklámképek és vonzó utazások - lázas, színes, káprázatok mögött? A szobák mélyén? A beszélgetések mélyén? A gondolatok mélyén? Az érzések mélyén? A való élet szép képi vagy csupán csalóka káprázatai? Erre ad választ a kitűnő írónő sok érzelmi és társadalmi problémát feszegető regényében. És a könyv lapjain kibomlik egy gondtalan, karrierre törekvő, élvhajhászó polgári réteg izgalmas és ellentmodásos, színes és felületes, unalmas és zaklatott élete a hatvanas évek Párizsában.

Hervé Bazin - Asszonyok ​hatalma
A ​francia férfi olyan, mint a többi. Mint a magyar. Fiatalon kitombolja magát, kalandjai, szerelmei, szeretői vannak. De nem veszi-e zokon, ha jövendőbelije is ugyanilyen szabadon éli világát? Aztán megnősül, mert a házasság az egyetlen lehető megoldás. De jó megoldás-e? Mi történik, ha jönnek a gyerekek? Ha "közepes" keresetéből nem futja nagy lakásra, a kényelem szükséges eszközeire, az olykor mértéktelennek látszó asszonyi, anyai igényekre? Melyikük munkája fárasztóbb, melyiküké fontosabb: a gyerekekkel nyűglődő asszonyé vagy a pénzkereső férjé? Ki a hibás, ha a valahai szép nő már nem olyan kívánatos, ha egy kicsit elformátlanodik, ha lomposan jár, ha kedvetlenül fekszik az ura mellé? Vagy a korosodó férfi fogyatkozó tüzében van a hiba? S aztán: ki s hogy nevelje a gyerekeket? S melyikük családjának van több joga ebbe-abba beleszólni? A Rezeau család, az Exfeleség világszerte népszerű írója egy francia családról beszél. A család válságáról, a nő-férfi viszonyról. A pontos látlelet ránk, magyarokra is érvényes.

Navarrai Margit - Heptameron
A ​nagy esőzés veszteglésre kényszerít egy francia nemes urakból és úri hölgyekből álló társaságot egy dél-franciaországi apátságban. Hogy unalmukat elűzzék, elhatározzák: amíg el nem készül a megáradt folyón átvezető híd, igaz történetekkel mulattatják majd önmagukat s egymást. - A tíz napra tervezett pihenő napi tíz történetében megelevenedik a színes francia reneszánsz, I. Ferenc király uralkodásának mozgalmas kora. Erőszakos és kegyetlen hercegek, jámbor és bölcs fejedelmek, sima szavú udvaroncok, csalafinta udvarhölgyek, felszarvazott férjek és kikapós menyecskék, kéjre és pénzre sóvárgó csuhás barátok, furfangos kereskedők, ármányos ügyvédek, együgyű parasztok mulatságos vagy drámai alakját kelti életre Margit királyasszony tolla. S ami különös pikantériával fűszerezi a történeteket: a szereplők többnyire valóságos személyek, a királyi család és közvetlen környezete. - Mese és valóság, szelídség és kegyetlenség, bosszú és megbocsátás, vidám érzékiség és komor önsanyargatás, derűs istentagadás és mély vallásosság keveredik a Heptameron lapjain, a szerző szándékosan naiv, elbájolóan suta, meg-megtorpanó, neki-nekiiramodó előadásában. - Margit navarrai királyasszony korának egyik legműveltebb, legokosabb asszonya volt: a mai olvasót is elbűvöli szellemével és bájával, üde érzelmességével és szenvedélyes igazságszeretetével.

Maurice Druon - A ​megfojtott királyné
A ​világszerte ismert Maurice Druon számtalan nyelvre lefordított, nagy sikerű, hétkötetes regényciklusa, Az elátkozott királyok a XIV századi Franciaországba, az utolsó Capetingek és a százéves háború idejébe kalauzolja az olvasót. A második kötet, A megfojtott királyné a környezete által csak Civakodó Lajosnak nevezett X. Lajos uralkodásának a történetét dolgozza fel fordulatosan, lebilincselően. Lajos képtelen az apja, Szép Fülöp, a keménykezű, céltudatos Vaskirály által oly nehezen, annyi véres-könnyes áldozattal helyreállított rendet fenntartani. Az uralkodó egyetlen gondja: hogyan szabaduljon meg hűtlen feleségétől, és egy új házassággal mi módon biztosítsa az örökösödés rendjét. Miközben Lajos házassági terveken töri a fejét, a bárók ligája új erőre kap, és mindenáron vissza akarja szerezni régi nemesi kiváltságait. A királyi udvarban ismét az intrika, a marakodás, a tőr, a gyilok dívik. A központi államszervezet egyre gyengül, a klikkek egymás torkának esnek, Avignonban új pápa megválasztására készülnek, éhínség fenyeget, valóságos átok ül az országon. Ám Civakodó Lajost mindez nem érdekli: ő elérte célját. A házasságtörésért fogságban tartott királynét a börtönben megfojtják, és Lajos végre nőül veheti Károly Róbert magyar király húgát, Klemenciát. Vajon milyen jövő vár az elátkozott király elátkozott országára? Ezt a nagyszabású történelmi sorozat következő kötetéből tudhatja meg az olvasó.

Katherine Pancol - A ​krokodilok sárga szeme
Amikor ​krónikus munkakerülő férje lelép, hogy a szeretőjével krokodilfarmot nyisson Afrikában, Joséphine Cortès egyedül marad két gyerekével, a magabiztos és gyönyörű tinédzser Hortense-szal és a visszahúzódó, gyermeklelkű Zoéval. Rá hárul a lehetetlennek tűnő feladat, hogy az irodalomtanári fizetéséből eltartsa magát és a gyerekeket, és megőrizze a családi stabilitást. Eközben nővére, a gyönyörű Iris Párizs legmenőbb környéken lakik gazdag férjével. Látszólag megvan mindene, mégis jobban unatkozik, mint valaha. Egy újabb unalmasnak ígérkező vacsorán azonban mindkettejük élete megváltozik: Iris kiblöfföl magának egy felkérést egy történelmi romantikus regény megírására, majd megteszi Joséphine-nek a maga visszautasíthatatlan ajánlatát: ha megírja a regényt, de átengedi a nővérének a dicsőséget, övé lehet minden bevétel. Az alku tökéletesnek tűnt, ám arra egyikőjük sem számított, hogy a könyv a szezon legnagyobb irodalmi szenzációja lesz.

Patrick de Carolis - A ​provence-i kisasszonyok
A ​13. századi Európába, a királyok, hercegek, grófok, lovagok, úrhölgyek és trubadúrok világába kalauzol el szerzőnk. A katalóniai Berengár Rajmund gróf kemény harcokban nyerte vissza örökségét, a dél-franciaországi Provence-t, amelyet erős állammá formált. Hűbérura a pápa, illetve Frigyes császár - mikor melyiknek érezhető jobban a hatalma. Állandó éberségre van szüksége, hogy kicsiny birodalmát megőrizhesse. A gyönyörű Provence-ban élő gróf életét beárnyékolja, hogy nem született fiúörököse, a sors négy leánygyermekkel áldotta meg. Egy nap azonban a grófnak egy "erdei boszorkány" különös jóslatot mond: négy lánya négy koronát hoz neki, és minden égtáj felé híressé teszi a nevét. A jóslat beteljesülni látszik: Margit, a legidősebb leány IX. Lajos francia király felesége lesz, míg Eleonóra III. Henrik oldalán Anglia királynéja. Sanciát az angol király öccséhez adják, aki rövid időre megszerzi a német trónt. Beatrix, a legfiatalabb, Anjou Károlyhoz megy feleségül, és a magyar Anjou-ház ősanyja lesz belőle. Négy lány - négy különböző vílág. A provence-i kisasszonyok forrongó és izgalmas korban éltek, amikor a királyi feleségek is alakították a politikai, nagyhatalmi történéseket, s bár Provence a nagyhatalmak árnyékában egyre inkább háttérbe szorul, a négy királyné ragyogása még sokáig fénnyel borítja be. Patrick de Carolis hallatlanul izgalmas regénye hűen követi a történelmi eseményeket, a romantikát különösen jó érzékkel vegyíti a realista történetmondással. A Franciaországban több kiadást is megélt regény szerzőjének ez az első Magyarországon megjelenő könyve.

1484173_761686373847733_1407331811_n
elérhető
47

Émile Zola - Nana
Fauchery ​írása … egy fiatal lány története volt, aki alkoholisták negyedik-ötödik generációjából született, vérét megrontotta a nyomor és az ivás tartós örökletessége, mely benne a nőiség kóros túltengésébe csapott át. Egy külvárosban nőtt fel, a párizsi utcakövön; és nagyra, szépre, bujára nőve, mint a trágyadombon hajtatott növény, bosszút állt a koldusokért és az elhagyatottakért, akiktől származott. … Természeti erő lett belőle, a pusztítás kovásza…” Ő Nana, a Variétés Színház ünnepelt dívája, a buja szőke Vénusz, akinek lábai előtt ott hever egész Párizs. Fiatalok és vének, arisztokraták és polgárok, gazdagok és szegények, nősek és nőtlenek. És Nana ádáz kéjjel és dühvel tapod rajtuk. Mohón habzsolja és herdálja az életet, keze között hatalmas vagyonok olvadnak el, hószín combjai szorításában férfiak tucatjai vergődnek és zúzódnak halálra. Az olcsó utcalányból lett luxusprostituált tündöklése és bukása egybeesik a második császárság végnapjaival, a porosz–francia háború kitörésével. A Nana megírása idején pornográf műnek számított. Olyannak, amely azután klasszikus regénnyé nemesedett.

Jean-Paul Sartre - Egy ​vezér gyermekkora / A fal / A szavak
A ​nemrég elhunyt világhírű francia író három rövidebb írását gyűjti egybe ez a kötet. Az első, a címadó, egy francia gyároscsemete gyermekkorát és ifjúságát meséli el, az elkényeztetett üvegházi léttől egy megrontott kamaszkor fülledt perverzitásain át az ifjúkor harcias, tüntető jobboldaliságáig és antiszemitizmusáig. Ez a maróan szatirikus elbeszélés a nagyon egyéni jellemzésen keresztül megmutat valami nagyon lényegeset a fasiszta diktatúrák lélektanából is. - A második történet, A fal, a spanyol polgárháborúban játszódik: egy halálra ítélt forradalmár utolsó éjszakáját. lidércnyomásos elmélkedéseiben visszatükröződő életét ábrázolja. - A szavak-ban, ebben az emlékiratnak szánt nagyszerű önvallomásban Sartre a tulajdon gyermekkoráról, gyermekélményeiről, különös, bolondos és rokonszenves családjáról s a tulajdon íróvá válásának kezdeményeiről vall csillogó egyszerűséggel, megindító és megdöbbentő nyíltsággal.

Lassusag
elérhető
66

Milan Kundera - Lassúság
Miért ​tűnt el életünkből a "lassan járj" öröme, és miért nem fogadjuk meg a "tovább érsz" jó tanácsát? Hová lettek a népdalok sehová sem siető vándor-legényei, akik a szabad ég alatt háltak, s egy cseh közmondás szerint "a Jóisten ablakait nézegették"? - teszi fel a kérdést legújabb regénye elején a cseh származású, de immár franciául író Milan Kundera, és két vidéki utazás - egy XX. századi rohanó és egy XVIII. századi ráérős - valamint két szerelmi kaland elbeszélésével adja meg a választ. Az író és felesége egy szállodává alakított Párizs környéki kastélyban tölti a hétvégét. A kastély, ahol a környékbeliek szerint a hajdani lakók kísértenek, a XVIII. században különös, libertinus szerelmi románc színhelye volt. E kaland nem mindennapi tapasztalatokat szerzett hőse találkozik össze a kastély parkjában XX. századi hasonmásával, egy, a kastélyban zajló nemzetközi konferencia résztvevőjével, aki éppoly különös szerelmes éjszakát élt át. A két hős próbálná megosztani egymással érzéseit, élményeit, gondolatait, ám próbálkozásuk kudarcra van ítélve. Mintha nem is egy nyelven beszélnének. A világhírű szerző korunk két nagy egzisztenciális témáját vizsgálja-elemzi ebben a szellemes, vidáman ironikus, remekül megszerkesztett, igazi intellektuális élvezetet nyújtó, szórakoztató regényben: a rohanást (a történelemét és az egyénét), valamint az exhibicionizmust (az intellektuellek és a politikusok erkölcsi exhibiciozizmusát, féktelen vágyát, hogy indiszkrét módon közszemlére tegyék magánéletüket.)

Simone de Beauvoir - A ​kor hatalma
A ​világhírű írónő nagy sikerű önéletrajzi regényének, az Egy jóházból való úrilány emlékei-nek folytatása. Simone de Beauvoir ott veszi fel az elbeszélés fonalát, ahol az első kötetben elhagyta: 1929-ben - és 1944 végéig jut el. Ez a tizenöt év életének legdöntőbb szakasza, amikor szürke, vidéki tanárból elismert íróvá lesz. Ezek az évek egyúttal Európa - s benne Franciaország - legizgalmasabb és leggyötrelmesebb esztendei: a nagy gazdasági válság kezdetétől - népfronton, spanyol polgárháborún, második világháborún, Franciaország megszállásán át - a felszabadulásig. A könyv egy jó szemű, okos - s nem utolsósorban kitűnő tollú asszony életén át egy nagy és fontos korszak egész kaleidoszkópját felmutatja.

Guillaume Apollinaire - Tizenegyezer ​vessző
Apollinaire ​álnéven jelentette meg valamikor az első világháború után ezt a pornográf könyvecskét, de azóta minden kétséget kizáróan bebizonyosodott a szerzősége. Nincs olyan erotikus sorozat, amelyben ne szerepelne, nincs olyan, az erotikus irodalomról szóló írás, amely ne hivatkozna rá. A Tizenegyezer vessző az erotikus irodalom csúcsteljesítménye, elképesztően trágár, obszcén, vad és kegyetlen (a kritikusok megegyeznek abban, hogy messze fölülmúlja Sade-ot, akit Apollinaire egyébként igen nagyra tartott): nincs még egy olyan írás, amely ennyire gátlástalanul szabaddá engedné a legalantasabb vágyképeket is; és mégis, még a legsötétebb kéjgyilkosságok is úgy vannak megírva, hogy van bennük valami humoros, az egész felszabadítóan elvetemült. Kicsit a pornográfia paródiája is, meg a háború paródiája, elképesztő nyelvi leleménnyel megírva, s van benne több igen jól sikerült versbetét, melyek persze ugyancsak obszcén körülmények közt hangzanak el. Minden bizonnyal sokkolni fogja a magyar közvéleményt; lesz, aki a hasát fogja majd nevettében, s lesz, aki felháborodottan tiltakozni fog. A pornográfia foka még nyugati mércével mérve is magas. De mindenki olvasni fogja. A könyv vitathatatlanul remekmű a maga nemében.

Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais - Figaro ​házassága
Beaumarchais ​legkiválóbb darabja a francia forradalom szellemi előkészítésének fontos állomása volt. Vérbeli színpadi mondanivalójával és hatásosságával közismert eleven alakokat teremtett Figaróból, a borbélyok ősképéből, a nagyszerű szobalányból, a léha grófból, stb... Ezeket a figurákat természetesen Mozart operája is továbbsegítette a halhatatlanságba, de Beaumarchais darabja ma is mulattató, lázongó szellemével, színpadi ötleteinek rakétáztatásával, a világirodalom legmaradandóbb vígjátékai közé tartozik. Ezúttal Illyés Gyula szép, magasszínvonalú fordításában és utószavával jelenik meg.

René Boylesve - Cloque ​kisasszony
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Maurice Leblanc - Kivájt ​tű
A ​zseniális betörőt, Arséne Lupint jó ismeri a magyar közönség, moziban is, tévében is csodálhattuk páratlan \"mutatványait\". Arséne Lupin nem holmi jöttment, alkalmi betörő, hanem a \"szakma\" kiváló mestere, nyomozó legyen a talpán, aki őt becserkészi, utoléri, nyakon csípi... Ezúttal is alaposan feladja a leckét: úgy tüntet el négy eredeti Rubens-képet az ódon családi kastélyból, hogy neki is, a képeknek is teljesen nyomuk vész, s ráadásul egyre-másra haláloznak el az ügy fő-, al- és mellékszereplői. A kibogozhatatlannak tűnő rejtélyek sorozatát végül is egy amatőr, egy 17 éves diák fejti meg, az egyetlen, aki elég fürge és elég csavaros észjárású ahhoz, hogy felvegye a versenyt az állandóan alakját és fizimiskáját váltogató, bújócskát játszó \"nagymesterrel\". Maurice Leblanc regénye bő választékot kínál izgalmakban, váratlan fordulatokban, és emellett szellemben, kellemben és igen gazdag, mindenki élvezettel olvashatja.

Anatole France - Bonnard ​Szilveszter vétke / A fehér kövön
Múlt ​századi klasszikus? Ízig-vérig huszadik századi szellem? Ez is, az is. Örököse Voltaire termékeny kétkedésének és szatirikus hajlamainak is, ha szelídebb is a csúfolódásban. S örököse a nagy klasszikusok pontos, tiszta stílusának, elemző ábrázolásmódjának. S az értelem fényébe emel ő is mindent. De múltszázadiasan pallérozott embersége, már-már ódivatúan óriási műveltsége modern érzékenységgel, kiábrándultsággal párosul. Sokan magasztalták, sokan támadták. Proust Bergotte alakjában formálta meg _Az eltűnt idő nyomában_ című regényében csodált-szeretett mesterét. A _Bonnard Szilveszter vétke_ egy megindítóan tiszta érzelem története, de története a tiszta érzés támasztotta bonyodalmaknak is. Mert aki egy árva leányt meg akar menteni, kihívja maga ellen a rosszindulatot, összeütközésbe kerül a törvénnyel. _A fehér kövön_ másfajta regény. Utópia az ember lehetőségeiről, az emberiség ésszerű jövőjéről. Szép, szellemes, ma is időszerű könyv. Olyan történet, amelyet nemes gondolkodás heve világít át. A _Bonnard Szilveszter vétké_-t Rónay György, _A fehér kövön_-t Lakits Pál fordította.

Montesquieu - Perzsa ​levelek
A ​Perzsa levelek a levélregény műfaj legtekintélyesebb őse, hat évvel a Napkirály halála után jelent meg, és fergeteges sikert aratott. Ötletes formája nemcsak arra jó, hogy Montesquieu két okos idegen friss szemével bámultassa meg a korabeli francia viszonyokat, hanem arra is, hogy a kor kelet felé forduló érdeklődését egzotikus és egzotikusan erotikus részletekkel vonzza mind beljebb erkölcsi világképéről, állameszményéről szóló fejtegetéseinek sűrűjébe.

Kollekciók