Ajax-loader

'szocializmus' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Kundera
elérhető
47

Milan Kundera - Tréfa
Az ​ötvenes évek Csehszlovákiájában játszódó történet főszereplője, Ludvik Jahn egyetemista képeslapot küld pártiskolára vezényelt menyasszonyának. A nyitott képeslapra írt, tréfásnak szánt mondataiért barátjának vélt évfolyamtársa feljelenti, s Ludvikot kizárják a pártból, eltávolítják az egyetemről. Ezzel nem csupán az érvényesülés lehetősége szűnik meg számára, hanem különböző megpróbáltatások is kezdetüket veszik. Végül Ludvik elhatározza, hogy bosszúból gonoszul megtréfálja álnok barátját, ám tréfája ismét visszájára fordul. A regény - néhány drámai részlet és esszészerű betét kivételével - a személyi kultuszt a parodizáló eszközök kihasználásával megrajzolt karikatúrája. Regényének újszerűségét és jellegzetességét a minden szóképet kerülő, egyszerű és racionális stílus és a konstruált voltát leplezetlenül feltáró cselekményszövés adja meg. A mű, amely egy atrocitásokkal teli, kegyetlen korszak tükre, elsősorban a modern regény kedvelőinek olvasmánya.

Gyurkó László - Arcképvázlat ​történelmi háttérrel
Ez ​az írás nem arckép, legfeljebb arcképvázlat. Egy emberről, akit Kádár Jánosnak hívnak. A korról alkotott véleményem bizonyára vitatható, nemegyszer eltér az általában elfogadott képtől. Mint állampolgár joggal háríthatnám át a felelősséget a történészekre, ideológusokra, közgazdászokra, politikusokra, miért nem tárták fel alaposabban, részletesebben ennek a kornak, ennek a személyiségnek a történetét. Mint ennek az írásnak a szerzője, magamnak kell felelnem ítéleteimért, azok megkérdőjelezhetőségéért, olykor nem eléggé megalapozott véleményemért is. A magam megnyugtatására csak azt tehetem hozzá: úgy hiszem, az alapvető tényeket ismerem. A részletek feltárása nem ennek az írásnak a feladata. Talán az árnyalatok tisztázása nélkül is felvázolható a lényeg.

Thury Zsuzsa - A ​francia kislány
Thury ​Zsuzsa első nagy sikerű ifjúsági regényében, A francia kislányban emlékezetes regényhőst alkotott: Jeanette Rostát, a későbbi Rosta Annuskát. Nem mindennapi bonyodalmak jutnak sorsul ennek a tehetséges, mélyen érző, zárkózott és vadóc kislányban, aki egy francia bányászvároskából kerül egy budapesti általános iskola 7/b osztályába . Hogyan válik a gyanakvó és sebzett lelkű Jeanette felszabadult és vidám Annuskává - erről szól Thury Zsuzsa kitűnő leányregénye.

Sütő András - Anyám ​könnyű álmot ígér
Sütő ​András könyvének keretét a Mezőség egyik falujában, Pusztakamaráson, a szüleinek otthonában készült feljegyzések adják, s ebben a keretben egy egész korszak - az ötvenes és hatvanas évek - társadalmi és emberi változásai megnyilatkoznak, nemcsak helyi érvénnyel, hanem országos, sőt európai távlatban. A könyv műfaji meghatározása nem könnyű, sőt alighanem lehetetlen; szociográfia, emlékirat és regény egyszerre: lírai följegyzések, családi levelek és baráti beszélgetések, visszaemlékezések, anekdotaszerű történetek váltakoznak bennük, ellenpontozott szerkezeti elrendezésben; mégis lazának látszó szerkezete ellenére is, az egész romániai magyar társadalmat átfogóan ábrázoló, a valóságot meggyőző erővel, hitelesen tükröző, költőien ihletett regény elsősorban. Nyelve tömör, gazdag, a népnyelv leleményeit, szókincsét értően hasznosítja. Sütő András regényét a legújabb kori magyar irodalom legjelentősebb alkotásai között tartják számon, könyvének Magyarországi fogadtatása - mind az olvasóközönség, mind a kritika részéről - valóságos diadalmenet volt.

Dékány Kálmán - Sátorkaland
Fehér ​Jóska egy nyarának története sikertelenségekkel kezdődik, s úgy látszik, mintha nem tudna élni a gyár falain kívül: csak a munkát tudja meghódítani magának, a munkán túl az életet nem. A csónakpartner Icus, a "vezértitkárnő", megszökik tőle a víkendsátorból; Guszti, az üzemi vagány pedig állandóan ugratja Jóskát élhetetlensége miatt, s a "kezelési hiba" miatt, ahogyan a nőkkel bánik. Jóska ezen a nyáron ahhoz a ponthoz érkezik, amely már túl van a könnyű örömökön és sikereken, de még innen a lehiggadáson, a párválasztáson, és a melléfogások sorozatát produkálja, míg végül is belép az életébe Margó, a csinos tanárnő, aki azonban már asszony. A téemkás lakatos érzi, hogy most kell bizonyítania.

Vadász Ferenc - Karolina, ​negyvenkilenc szeptember
Ha ​kérdeznek bennünket, felelni kell. Húsz-huszonöt év a mi nemzedékünk életének egész innenső fele, az álmok, a szándékok valóra váltásának küzdelmes, vajúdó, szép és csapásokban, tragédiákban sem szűkölködő korszaka. Miért történhetett, hogy tiszta múltú, minden áldozatrakész, hű emberekre fergetegként zúdult az átok, becsületüktől megfosztottan buktak és vesztek el, társaik, akik ismerték, szerették őket, nem láttak a lelkükbe, kihűlt szívvel, üres tekintettel nézték sorsukat. Nem elég, hogy nevük már tisztán fénylik, magunkról is számot kell adnunk. Izgatottan keressük a választ szívünk és tudatunk mélyén, tetemre hívjuk ifjonti bátorságunkat, vallatjuk régi hitünket, emberségünket... Egy vagyok az önmagukat kérdező kérdezettek közül: emlékezem és szólok.

Szilvási Lajos - Ördög ​a falon
Gondatlannak ​ígérkező balatoni víkend. Öngyilkos lány a szomszédos villában. Mi történt, hogyan juthatott el az öngyilkossági kísérlethez egy ilyen fiatal élet? - ez a kérdés nem hagyja nyugodni Tatárt, a kormánytisztviselőt, aki esetről esetre kínos ügyekkel foglalkozik. Utat tévesztett fontos beosztású emberek botlásainak vagy bűneinek jár utána a törvények és a törvényesség védelmében. S míg kideríteni igyekszik az okokat, összefüggéseket, társadalmunk egyik fontos gondja rajzolódik ki egyre élesebb vonásokkal: egymástól elidegenedő szülők és gyerekek sorsa, egy rosszul értelmezett, elviselhetetlen és mégis elfogadott életforma gúzsába kötve, egy család értelmetlen vegetáló élete azon a szinten, amit köznapi kifejezéssel a "társadalom krémjének" szokás nevezni... A nyomozás során Tatárban a fiatal vonzó ügyvédnő váratlan szenvedélyeket szabadít fel, s így már nemcsak az öngyilkos gyereklány sorsáért, de önmaga megkísértett hűségéért is küzdenie kell.

Fehér Klára - Búcsú ​a tengertől
A ​tenger című nagy sikerű regény folytatása Fehér Klára új regénye. Ismerőkökként üdvözöljük a könyv hőseit, akiknek életútját a hetvenes években követi az írónő. A békés, nyugodt körülmények között már nem létproblémák és életveszélyes helyzetek okoznak gondot a hősöknek. Mégis, az új, konszolidált helyzet legalább annyi súrlódást, nehézséget, megoldandó kérdést, nehéz, lelkiismereti problémát rejt, mint az a korszak, amikor útjuk a háborús években elindult. Most nem hivatást és munkalehetőséget kell keresniük, nem kiélezett konfliktusokban kell helytállniuk. De szembe kell nézniük önmagukkal és a múlttal. Fehér Klára regényének feszültségét, izgalmát ez adja. Az az alapgondolat, hogy nem lehet elszakadni a múlttól, nem lehet megtagadni a múltat. De nem elég, ha csak a jelenlegi gondokkal néz szembe, a múlt állandóan jelen levő kísérteteivel is együtt kell élnünk. Nem lehet az emlékekből kitörölni átélt korszakokat. A továbbélők feladata az emlékezés is. A múlt örökségeit át kell adniuk a következő generációnak. Az újabb veszélyek, gondok ellenére talán "Ők majd mindent jobban csinálnak."

Covers_377699
elérhető
0

Ján Solovič - Színművek
A ​szlovák drámaírók középnemzedékéhez tartozó Ján Solovič (1934-ben született) a hetvenes és nyolcvanas évek szlovák drámairodalmának legismertebb és legjelentősebb alakja. Kötetünkben négy színművét mutatjuk be a magyar olvasóközönségnek. Az első darab (Kemény dió) főhőse, Dominik egy kisvárosi értelmiségi figura, tele van társadalom- és embernemesítő hajlammal, de egy kicsit Don Quijote-ként küzd nemes céljaiért. A családja akarata ellenére örökbe fogad egy javítóintézetbeli fiatalembert. A "romlott" ifjú jelenléte megzavarja az álerkölcsökre épülő család nyugalmát, s kiderül, hogy a javítóintézet falain túl is sok az erkölcstelenség. Lényegében a társadalom kisebb-nagyobb viszontagságaival szembeforduló egyes ember küzdelme a váza a Kolduskaland cselekményének is, a Meridián és a Harang Torony nélkül című drámák alapeszméje azonban más másféle utat mutat. Az egyik a Szlovák Nemzeti Felkelés egykori hősének, a forradalmárnak a mai tragédiája, a másik Bél Mátyás és az ártatlanul bebörtönzött lutheránus szuperintendens, Daniel Krman problematikus barátságának lélektani igényű ábrázolása. A négy színmű így a lehető legteljesebb képet fest Ján Solovičról, a mai szlovák drámairodalom e jellegzetes képviselőjéről.

Lőrincz L. László - Rekviem ​a kacsalábért
"Izgatottan ​felemelkedett, elnyomta a cigarettáját, és járkálni kezdett a szobában. - De nem baj, csak csinálják. A mustnak is forrnia kell, hogy bor legyen belőle. Csak vigyázni kell, nehogy megfulladjunk a gázban. Hát én nem fulladok bele, az hétszentség... De az új bor kimérésénél már ott leszek, mégpedig az elsők között. Ebben biztos lehetsz! Úgy néztem rá, megbabonázva, mint áldozata a kígyóra. Úgy hiszem, midnent megtettem volna, amit csak kíván. Egyszerűen minden ellenállásomat megtörte az a tudat, hogy van valaki a közelemben, aki tudja, mit akar. Akinek legalább van valami elképzelése a jövőt illetően. Jól kijárkálta magát, aztán visszaült az asztalhoz. - Nincs más tennivalónk, mint hogy megvárjuk, hogyan alakulnak a dolgok... Addig meg szépen elleszünk itt. Nem igaz? Valahogyan egész természetes lett számomra, hogy amiként birtokba vette a lakásomat, a ruhaakasztómat, a székemet, olyan egyszerűen és természetesen engem is a birtokába vesz. Hol volt már az én ellenállásom, büszkeségem vagy éppen haragom? Nem maradt más bennem addigra, csak félelem."

Omerta
elérhető
24

Tompa Andrea - Omerta
Tompa ​Andrea új regénye az 1950-es évek elején indul, négy szereplő beszéli el személyes sorsát a korabeli Erdélyben. Három nő (egy széki asszony, egy kolozsvári leány, valamint egy szerzetesnő) és egy rózsanemesítő férfi hangja szólal meg a könyvben. Miközben mindannyian kénytelenek szembesülni az életüket közvetlenül befolyásoló zavaros történelmi korszakkal, lassacskán egy szerelmi háromszögbe is belebonyolódnak.

Covers_220103
elérhető
0

Karl Marx - Capital
A ​classic of early modernism, Capital combines vivid historical detail with economic analysis to produce a bitter denunciation of mid-Victorian capitalist society. It has proved to be the most influential work in twentieth-century social science; Marx did for social science what Darwin had done for biology. This is the only abridged edition to take into account the whole of Capital. It offers virtually all of Volume 1, which Marx himself published in 1867; excerpts from a new translation of "The Result of the Immediate Process Production"; and a selection of key chapters from Volume 3, which Engels published in 1895.

Kádár János - Szilárd ​népi hatalom: független Magyarország
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fenákel Judit - Az ​elhallgatás
Szuggesztív, ​meggyőző írás Fenákel Judit új regénye: Az elhallgatás: s egyben izgalmas, olvasmányos, érdekfeszítő. "A félreértések és magyarázkodások gyakran egész életünket kitöltik - mondja új könyvéről az író. - Hallgassuk végig két ember párbeszédét, rövid idő alatt számtalanszor képesek félreérteni egymás szavait, és kényszerülnek magyarázni önmagukat. Ráadásul az élet nem két személy dialógusa, s minél több szereplő avatkozik a történetbe, annál több alkalom kínálkozik a félreértésre is. Az új félreértés újabb magyarázkodási kényszert vált ki: az említett konfliktus állandóan ismétlődik. Az ember természetesen erre a kihívásra is többféleképpen válaszolhat. Ennek a regénynek hőse a neurózisba menekül. Története - a részletek mozaikszerű s a képzettársítás szeszélyének engedelmeskedő leírásával - egy neurózis magyarázata. Olyan neurózisé, melyet nem szervi elváltozások, de elme károsodása, hanem a gyarapodó élettapasztalatok idéztek elő." A téma "kitalálja" a hozzávaló regénytechnikát. Míg más regényben a történet hitelesítését a fiktív dokumentumforma szolgált, megint másikban az alkattól idegen hőssel való azonosulást a monológ, itt a bonyolultabb társadalmi és lelki folyamatok ábrázolásában az asszociáció szabadsága segítette az írót.

Brock__peter_-_nelli
elérhető
4

Peter Brock - Nelli
A ​nagy kérdés, amely ezen a vidám, fordulatos regényen végigkíséri az olvasót - vajon hazudós-e Nelli vagy sem? Mert ugye amíg az ember gyereknek számít, bizony könnyen jár az esze kereke. Ez történik Nellivel is, a kalandos és vidám fordulatok pedig a hazudás és lódítás körül támadnak. Nelli ugyanis olykor (nem mindig, csak gyakran) valóban nagyokat mond, de hát azt vagy elhiszik vagy nem, hanem amikor valóban képtelen kalandok esnek meg vele, akkor egyöntetű lesz a vélemény: Nelli hazudik. Ez olyan kemény ítélet, hogy Nelli nagy elkeseredésében már-már az egész világot ellenségének tekinti... mígnem újabb kalandok és újabb fordulatok közepette minden jóra fordul. Hogyan? Ez már maradjon ennek az érdekes regénynek a titka.

Vadász Ferenc - Megáll ​a szél / Karolina, negyvenkilenc szeptember / Nyugtalanságok nyara
"Ha ​kérdeznek bennünket, felelni kell" - mondja Vadász Ferenc regénytrilógiájának hőse, Szórád János. Felelni kell, nemcsak fiaink és unokáink kérdéseire, hanem azokra is, amelyeket saját történelmünk szegez a mellünknek: "Miért történhetett, hogy tiszta múltú, minden áldozatra kész, hű emberekre fergetegként zúdult az átok, becsületüktől megfosztottan buktak és vesztek el, társaik, akik ismerték, szerették őket, nem láttak a lelkükbe, kihűlt szívvel, üres tekintettel nézték sorsukat?" Szórád Jánosnak és a hozzá hasonló régi harcosoknak Horthy börtöneiben edződött hűségét és hitét a felszabadulást követő évek tragédiákkal terhes évei tették újra próbára. A trilógia hősének töprengéseiben, vívódásaiban az 1948 és 1956 között eltelt nyolc esztendő politikai viharait, a személyi kultusz súlyos bűneit tárja fel az író. Nem bűnbakok után kutat, de nem keres mentséget önmaga és a többi kommunista számára sem. Tudja: az elkövetett hibákért, a tragédiákért, az eszméhez életük végéig hű emberek meghurcolásáért és haláláért, a politikai torzulásokért az egész párt, minden kommunista felelős. Ezzel szembenézni nehéz kötelesség, de csak így lehet továbblépni, egészséges, tiszta légkört teremteni, és csak így lehet megfékezni azokat az erőket, amelyek - 1956 nyarán - már nem csak az elkövetett bűnökkel, hanem magával az eszmével szállnak szembe. Vadász Ferenc a kommunista ember és író felelősségével keresi a választ a fiak, az unokák és a történelem kérdéseire.

Fejes Endre - Jó ​estét nyár, jó estét szerelem
A ​sötétkék ruhás fiú törve beszéli a magyart, nem csoda, hiszen görög diplomata. Furcsa ember; félszeg és agresszív, hol érzelmes, néha brutális. Lányok rajzanak körülötte: beteljesült és elvetélt szerelmek sorjáznak. Szépek, fiatalok, kívánatosak ezek a lányok, mindegyiküket egyetlen vágy vezérli, férjül szeretnék a görög diplomatát. Így a legutolsó is, aki talán a legkívánatosabb. Utolsó...? Igen! Az események feltartóztathatatlanul haladnak a végkifejlődés, a gyilkosság felé. Miért? Erre válaszol a Rozsdatemető világsikerű írója.

Fenákel Judit - Lili ​utazásai / Dokumentumok U. M.-ről / Az elhallgatás
"Már ​majd tíz éve épült az én képzeletbeli városom, amikor Lili - a három kisregény közül a megírás sorrendjében az első történet hőse - utazgatni kezdett benne és saját addigvolt életében - mondja e könyv írásairól Fenákel Judit. - A város, amelynek a Várkony nevet adtam, évről évre új lakókkal gyarapodott, terein középületek emelkedtek, folyója partján gesztenyefák nőttek, lett színháza, múzeuma, napilapja, temploma és könyvtára, cukrászdájában gazdát cseréltek a helyi pletykák, fő és mellékutcáin köszöntötték egymást az ismerősök, szerelmek szövődtek és karrierek alakultak bennük, szóval kezdett úgy viselkedni, mint egy valóságos élő város, amelyben a születéstől a halálig minden megtörténhet. Megtörténhet például, hogy Lili a kényszerű megvilágosodás ritka pillanatában bejárva életének majdnem négy évtizedét, minden korábbi döntését hibásnak találja, mert ezek a döntések a kötelességteljesítés erkölcsi parancsára hallgatva egyre távolabb kergették a boldogság lehetőségétől. Megtörténhet, hogy a város fölneveli a maga különcét, Uhrin Mátyást, a Dokumentumok U. M.-ről című kisregény hősét, akinek másságát se méltányolni, se elviselni nem képes, s aki a huszadik század ismeretlen festőjeként vonul be Várkony történetébe. Végül megtörténhet, hogy Forgács Júlia, Az elhallgatás főszereplője mindazon konfliktusok és félreértések elől, amelyekkel már regénybeli elődjei, Lili és U. M. se tudtak megbirkózni, a neurózis súlyos magányába menekül. A közös szülővárosból háromféle sors jelenik meg ebben a kötetben, és háromféle regénytechnika kelti életre a szereplőket. Lilit az emlékképek döbbentik rá tévedéseire, Uhrin Mátyást magnószalagra mondott vallomásokból, levelekből, jegyzőkönyvekből és más fiktív dokumentumokból ismerheti meg az olvasó, Forgács Júlia menekülését pedig az asszociáció szeszélyes játékai nyomán kialakult mozaikszerű szerkezet próbálja megértetni. "Az elmúlt húsz évben az itt összegyűjtötteken kívül más regények is megteremtek képzeletbeli városom talaján, ebben a válogatásban azonban - a hősök hasonló világa és szellemi-lelki közössége miatt - ez a három történet kapott helyet."

Covers_144232
elérhető
2

Ivan Olbracht - Anna
Az ​építési vállalkozó úr felesége minden új cselédjének egy köteg újságkivágást ad elriasztó olvasmányul a nagyváros világától. Annának is meg kell ismerkednie a rá leselkedő veszedelmekkel, a Landru és Kiss meg a többi, hiszékeny nőket elcsábító s végül meggyilkoló szörnyetegekkel. És az elriasztás hatásos: Anna, az építészné tanácsa szerint még a házbeliekkel sem áll szóba. Ám éppen a vállalkozó különös és sötét események késztetik végül arra, hogy elfogadja egy talpraesett házbeli kiscseléd, Marenka közeledését. Az ő révén ismerkedik meg egy másik világgal, kerül el egy munkásgyűlésre, s az új világgal a szerelem is belép az életébe. Hogyan válik Toník, a vasgyári munkás oldalán Annából, a buta kis parasztlányból öntudatos proletárasszony az 1920-as viharos, forradalmi megmozdulásoktól teljes esztendő során, ezt mondja el a regény izgalmas események szálára fűzve, viszonylag kis felületen is tökéletes és teljes körképet adva a húszas évek csehszlovák társadalmáról, a magyar emigráns forradalmár alakjától, nagypolgárok, kispolgárok, besúgók, a munkásügyet eláruló munkásvezéreken át a forradalomért megalkuvás nélkül harcolókig felvonultatott szereplők színes sorával.

Szabó Bálint - Az ​"ötvenes évek"
A ​szerző új könyve szervesen kapcsolódik korábbi kutatói tevékenységéhez, amelyet a marxista forradalomelmélet tárgykörében végzett. Míg előző munkái elsősorban az antifasiszta népfrontpolitika magyarországi fejlődéséről szóltak, ezúttal könyve a szocialista építés időszakával foglalkozik. Az 1948-1957 közötti periódust vizsgálja, mindenekelőtt a kommunista párt politikai irányvonalának alakulását világítja meg nagy mennyiségű, először feltárt és publikált levéltári forrásanyag alapján. Ennek köszönhető, hogy a munka az e tárgykörben korábban közreadott feldolgozásokhoz képest nemcsak sok új ismeretet nyújt, hanem több vonatkozásban helyesbíti, pontosítja azok értékítéleteit is. A könyv célja nem egy szervezet, a Magyar Dolgozók Pártja történetének feldolgozása, hanem főként annak az útkeresésnek a bemutatása, amely a kezdeti hibák és torzulások után végül is elvezetett a kor követelményeivel és az ország adottságaival összhangban álló politikai irányvonal kidolgozásához. Ennek megfelelően a szerző különös figyelmet fordít a politika és az elmélet kölcsönhatásának, az osztályharc nemzetközi és hazai feltételeiben végbement változások korabeli értelmezésének bemutatására, mint olyan momentumra, amely a párt politikai irányvonalának alakítását lényegesen befolyásolta. A munka kitér a párt vezetőségén belüli nézetkülönbségek, viták jellegére,elemzi az Egyesülési Kongresszuson elfogadott pártprogramot, majd a politika eltorzulásának és a pártegység megbomlásának okait. Be mutatja továbbá a hibák feltárásában és kijavításában 1953 júniusa után elért eredményeket, s a hibák következetes felszámolását akadályozó körülményeket; végül a párt 1956 novemberét követő újjászervezésének, a pártpolitika megújulásának a kétfrontos harc jegyében fogant első periódusát tárgyalja. Az írás a magyarországi tapasztalatok alapján rávilágít, milyen nagy jelentősége van a marxista elméleti örökség értő hasznosításának, a gyakorlat elméleti általánosításának a politika, a napi cselekvés szempontjából.

Moldova György - Magányos ​pavilon / Az elbocsátott légió
Magányos ​pavilon 1956. október 26-án a hűvösvölgyi "Christián Pál" klinikán a késő esti órákban revolveres férfi követeli egy katona elsősegélyes gyógykezelését. Nagy Zsófia - a kórház vezető nővére - magához téríti az eszméletlen sebesültet, majd a viharkabátos férfival együtt a kapuhoz támogatja őt. Ezután - hirtelen támadt elhatározással - a kórház kertjében megbúvó "magányos pavilon"-ban, saját szobájában rejti el a kimerült férfit a felkelők üldözése elől. Ki ez a titokzatos férfi, aki sebesült karral a mások életét menti? Hogyan viselkedik az országos veszély napjaiban a vérbeli forradalmár? Miért támad szerelem a nyugalmas életű ápolónő szívében a megnyugodni nem tudó, másokért lobogó férfi iránt? Az elbocsátott légió Smidt Flórián, az egykori parasztfiúból lett katonatiszt megjárta a Rákosi-korszak börtöneit és internálótáborát. 1956. októberében könnyen megtalálja a jellemének megfelelő cselekvési formát - aki olvasta a Magányos pavilon című regényemet, ismeri életének ezt a szakaszát -, de mihez kezd forradalmár természete a békés és ellentmondásos években? Útja fenyegetések és pusztulás között kanyarog, látja régi bajtársainak tönkrement életét, a rendszer megbúvó és nyílt ellenségeit, találkozik az Államvédelmi Hatóság egykori embereivel. Magánéletét látszólag rendbe hozza a szerelmével, Nagy Zsófiával kötött házasság, de itt sem kerülheti el a tragédiákat. Vajon minden fájdalom, bánat, sértődés után is megmarad-e Flórián annak a forradalmárnak, aki még húsz évvel ezelőtt elindult, hogy megvédje az újországot, a nép hatalmát? "Hősnek azt az embert nevezzük, aki középpontjából kimozdíthatatlan" - mondja egy amerikai bölcselő, vagyis mindig jelleme alapvető előírásai szerint cselekszik. Jó volna hinni, hogy Smidt Flórián sorsa ugyanezt példázza. Moldova György

Forró Tamás - Havas Henrik - A ​láger
Nagyon ​sokáig az alig bocsánatos bűnök közé tartozott. Később nem illett beszélni róla, ma pedig mint "jogellenes külföldi tartózkodásról" riportok és nyilatkozatok hangoznak el, illetve látnak napvilágot a magyar sajtóban, rádióban és televízióban. A disszidálás: egy darabka magyar történelem. 1979-ig büntetendő cselekmény volt, bíróságaink évente több száz személy ellen hoztak távollétében elmarasztaló ítéletet; némiképp a hazaárulással is társult ez a magatartásforma, még akkor is, ha nem politikai indítékok húzódtak meg mögötte, hiszen az 1970-es évek büntetőjogi gyakorlatából mindinkább kiviláglott, hogy ezeket a cselekményeket túlnyomó részben nem politikai okok váltják ki. Kalandvágy és meggondolatlanság éppúgy indítéka lehet a disszidálásnak, mint egzisztenciális okok vagy a szakmai érvényesülés igénye, s csak a legritkább esetben politikai ellenzékiség. Éppen ezért a büntetőjog - hacsak valaki kirívóan meg nem sérti a Magyar Népköztársaság érdekeit - ma már nem foglalkozik vele. De mi van azokkal, akik nekivágtak a Nagy Ismeretlennek, többnyire nyelvtudás nélkül, némelyek mindössze annyi tájékozottsággal, amennyit néhány amerikai filmből "elsajátítottak", és most egy lágerben várják a megváltó befogadási nyilatkozatot? Mi lesz velük? A sorsok, különféle életutak és történetek szövevényén át újkori történetünk egyik sajátos "dante bugyrába" pillanthatunk bele. A láger - riportkönyv. A két kitűnő rádiós újságíró 1988. márciusi ausztriai és magyarországi tapasztalatainak gyűjteménye. Könyvünket olvashatjuk okulásul, és olvashatjuk mint egy kalandregényt.

Toth_krisztina_akvarium_borito
elérhető
81

Tóth Krisztina - Akvárium
Ebben ​a regényben mindenki árva. A negyvenes évek végén örökbefogadott kislány, a nevelőszülei, a saját gyereke, a férje, az összes rokona és ismerőse: kivétel nélkül mindenki a szeretethiányt tekinti az elfogadott, az egyetlen megélhető állapotnak. Ezek az emberek egy lepusztult, málló vakolatú, főzelékszagú gangon tengetik küzdelmes életüket, karnyújtásnyira a nyomortól, fényévekre a normálisnak gondolt léttől. Mégis, az elfojtott érzelmek és indulatok olykor-olykor feltörnek, és ezek a kitörési pontok sorsfordító pillanatokat eredményeznek. Ez a nyomasztó és szűk, de egyben átlátszó világ maga az akvárium. Tóth Krisztina kiváló arányérzékkel keveri a naturalizmust, az iróniát és a fekete humort, ,,hétköznapi katarzissal" tisztítja meg múltunknak ezt a nehezen feldolgozható, a kollektív tudattalant erősen befolyásoló szakaszát.

Tóth Eszter Zsófia - Murai András - Szex ​és szocializmus
Délegyházi ​nudistastrand, NDK-s turistalányok a Balatonon, Postinor tabletta, botrányos szépségkirálynő-választás, prostitúció, nyitott házasság, szex a magyar filmekben, Veres doktor az Ifjúsági Magazinban – és mindezek hátterében a szocialista erkölcs. Egy mára már letűnt korszak, amelyben pornóújsághoz jutni csak csempészve lehetett. E témákról szól a kötet, sok fényképpel. Célunk, hogy az olvasó megismerje, mit és hogyan lehetett a szexualitásról beszélni, milyen volt a szexuális felvilágosítás. Reméljük, aki átélte a kort, saját kellemes emlékeit is újraélheti az olvasás során, aki meg nem, az bepillantást nyerhet egy olyan világba, ahol a fiataloknak az ismerkedés is komoly gondot jelentett néha, olyannyira, hogy az Ifjúsági Magazin társkereső rovatot is működtetett e célból.

Koncepci%c3%b3001
Koncepció ​és kritika Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Koncepció ​és kritika
Nyers ​Rezső: Liska Tibor "a kelet-közép-európai szocialista útkeresők táborához tartozik, akik számon kérik a szocialista gazdasági gyakorlattól a hatékonyságot, számon kérik a bürokrácia kiküszöbölését, bírálják a teljesítmény-visszatartás tendenciáját, hiányolják a teljesítményhez igazodó jövedelemelosztást". Bársony Jenő: "A szocialista vállalkozás ügyének kezdeményező "atyamestere" hazánkban közgazdaságtudományunk egyik sajátos egyénisége, Liska Tibor. Nemcsak a kisvállalkozások ügyének agitatív szószólója, szerveződésük támogatója, hanem egy olyan elméleti rendszer kidolgozója, amelynek lényege a reális szocializmus eddigi formáitól...eltérő, alternatív szocializmusmodell, amely az állami vagy társulatcsoport-tulajdonnal szemben a "személyes-társadalmi tulajdonon" alapul." N. Macrae: "Az első és meglepő dolog az, hogy Liskának elméletileg valószínűleg igaza van. A második és még meglepőbb dolog, hogy ezen az úton néhány kezdeti lépés gyakorlatilag megvalósítható, és csakugyan meg is valósult."

Maxim Leo - Volt ​egyszer egy NDK
Leóék ​családjában sokat vitatkoztak. De csak ritkán személyes okokból, többnyire inkább politikáról, társadalomról, az ügyről. A zsidó Gerhard nagypapa a francia ellenállás harcosa, kém és újságíró, a hatalom vonalas képviselője. Kedvenc leánygyermeke, Anne hozzámegy a művész Wolfhoz, aki zöldre festett hajjal mászkál, és bűnbandának titulálja az NDK államot. Anne, aki tizenhét évesen lép be a pártba, úgy próbálja szeretni rebellis férjét, hogy azért ne árulja el sztálinista apját sem. A gyerek Maxim belenő az egyre jobban kiéleződő konfliktusokba. Maga előtt látja ordibáló apját, titokban a konyhában sírdogáló anyját és számára idegenné váló nagyapját. Tizennyolc évvel a berlini fal leomlása után Maxim Leo gondolatban visszatér az NDK-ba, hogy megrendítően bölcsen megírja, miként és miért bukott meg az antifasiszta atyák által alapított állam.

Img_0059
elérhető
2

Szilvási Lajos - Kamaszok
Két ​regény simul egymás mellé ebben a kötetben. Mindkét történet 16-17 éves serdülõkrõl szól - fiúkról és lányokról -, akik már nem gyerekek, de még nem felnõttek. Ám a Fekete ablakok sihederei 1945 tavaszán, a háború végén kamaszok, az Egymás szemében szereplõi három évtizeddel késõbb, 1975-ben tinédzserek. Fabricius Bálint és barátai a bõrüket viszik vásárra a megmaradásukért, és egy morális kötelesség parancsára: a túlélés lehetõségét kell megtalálniuk olyan napokban, amikor a felnõttek világa fiatal életükre tör. Harminc év múlva Fábián Attila és Ventus Tamara önmagukat és egymást - társat a magányosságuk ellen - keresik a XX. század utolsó negyedének kapujában, olyan társadalmi atmoszférában, amely megannyi ellentmondással hat kiforratlan kamaszaira, rákényszerítve õket, hogy ítélkezzenek a felnõttek világra fölött. Két regényben két nemzedék. \Elõttük az élet\: azok az évtizedek, amelyekben õk lesznek a felnõttek - nekik kell megméretniük az ítélkezõ utódok által.

Bihari Klára - Asszonyi ​szolgálat
Három ​külvárosi asszony sorsát kíséri figyelemmel új regényében a népszerű, életünk jellegzetes és gyakori problémái iránt s kivált az asszonyi lét problémái iránt fogékony írónő. Micsoda kiszolgáltatottságban élnek akár az önfeláldozó szeretet, akár az egzisztenciális félelem miatt még most is az asszonyok, legalábbis nagyobb részük! A legnagyob társadalmi és műveltségbeli különbségek ellenére ez a közös sok-sok nő életében, s hiába betanított munkásnő az egyik, a másik pedig több ember munkáját irányító vezető, az otthoni megalázottság, az önként vállalt és viselt "rabszolgaság" egyforma árkokat vág arcukon. Ez a felismerés s az emiatt érzett felháborodás hívta elő ezt a regényt, melyben a vidékről, szülei kizsákmányolásából Kispestre, férje zsarnoksága alá kerülő Eszter s Bontáné, a szenvedélyes anyai szeretetében fia szolgálatának élő, munkaerejét kizsaroló munkásnő, továbbá a munkáslányból áruházi vezetővé előlépett Lehóczkyné házasságát elemezve arra a kérdésre keresi Bihari Klára a választ, hogy a társadalmi jogok megszerzéséhez hasonlóan miféle jogokat kell kiharcolnia a nőnek otthonában is a boldogsághoz.

Covers_19138
elérhető
2

Fehér Klára - Sárgaláz
Az ​írónő - könyvéről: "Mocsári ciprusok sorakoznak a lomha folyó partján, krokodilusok úsznak a vízen - vagy korhadt fatörzsek? A dzsungel mélyéből éjszaka vadállatok üvöltése hallatszik, és különös dobok pergése. Harcra hívnak? Varázsolnak? Mit kezd élete későn jött kalandjával egy hatvanadik éve felé járó ember? Aki nem rámenős, mint Freddy, nem tud harácsolni, mint Korponay, aki csak azért vállalt mindent, a moszkitók rohamát, a tejesköcsögből elősziszegő kígyót, a sárgaláz elleni oltást, hogy meglegyen a lakás, meglegyen mind a három lányának... És sikerülhet-e mindez, meszesedő erekkel, akadozó szívvel, lehet-e, szabad-e, érdemes-e? És a másik kisregény, az Erkölcsi bizonyítvány hősnője, aki csak azt szeretné, ha végre, nyolcvannégy éves korában fedél lenne a feje fölött, békessége lenne, bebizonyíthatná, hogy nem tehet arról, ami hetven évvel ezelőtt történt, és ami még mindig kísért, felbukkan, mert a gonoszság és butaság legyőzhetetlen. De igazán legyőzhetetlen? A két kisregény két vágyról, két szenvedélyről szól. Azokhoz az olvasókhoz szól, akiket felháborít az igazságtalanság, akik hisznek abban, hogy amit tisztának és igaznak vallunk, azt makacsul ismételgetni kell."

Beczássy Judit - Egyszer ​vagyok fiatal
Az ​írónő, akinek nevét "Marika" című, sok kiadást megért, nagy sikerű leányregényéről jól ismerik a fiatal olvasók, elsősorban tiznennégy éven felüli lányok számára írta ezt a regényét. Már a cím is mutatja, hogy miről szól a könyv, milyen problémák foglalkoztatják az írónőt: a majdnem felnőtt fiatal lányok mindenáron önállóságra való törekvése, a szülői "kényszer" alóli szabadulni vágyása, a "mikor éljek jól, ha nem most, mikor fiatal vagyok, és máris keresek" elve, amely önzővé teszi a mai tizenhat-tizennyolc esztendősöket, és elfelejteti velük, hogy mennyivel tartoznak apjuknak, anyjuknak, csupa megfizethetetlennel: gondoskodással, törődéssel, szeretettel. Beczássy Judit regényének főhőse egy tizenhat éves budapesti kislány, aki helyes önállósági törekvése közben elveszti mértékét, megszakad kapcsolata szüleivel, s ha néhány barátja és jóakarója nem segítené, biztosan el is züllene. Hosszas bonyodalmak után a szülők megértik, hogy a gyereknek is igaza lehet, és Ilus visszatalál a helyes útra, párját is megleli egy rokonszenves fiatalemberben.

Berend T. Iván - Gazdasági ​útkeresés 1956-1965
A ​vizsgált évtized jelenünk szerves része. Mégis indulásától már negyedszázad, egy emberöltő választ el. A világ gyors változásai is hangsúlyozott távlatba helyezték és ezáltal értelmezhetőbbé tették közvetlen múltunkat. S nem utolsósorban rendelkezésre állnak a források, közöttük a levéltárak eddig még fel nem tárt gazdag állagai. Az 1956 és 1965 közötti évtizedet tehát ugyanazon források felhasználásával, ugyanazon módszerekkel kísérelhetem meg vallatóra fogni, mint korábbi, "befejezett", régebben letűnt korokat. Bár még az egyes meghatározó személyiségek szerepének értékelése úgyszólván lehetetlen, mégis a korszak szereplői ott élnek, vitáznak, döntenek munkám lapjain. Jelen vannak cselekedeteikkel és nézeteikkel. Ennél többet a jelenkor kutatója nem tehet. Talán még ennyit sem. Félig ugyanis megszegtem Voltaire tanácsát. A francia bölcselő úgy vélte: "nem hiszem, hogy a történetírásnak az élőkről is szabad beszélnie". Mégis történelmet próbálok írni, s ezzel részt vállalni a vitákban, a "történelmet alakító felismerések kialakításának közös munkájában." Berend T. Iván

Bakonyi Péter - Egy ​nap boldogság
V. ​helységben felépült egy szövetkezeti ház. Csupa átlagkeresetű munkáscsalád nehezen megtakarított forintjaiból és természetesen társadalmi juttatásokból. Az egyes vállalatok lakásépítési kölcsönt, személyi kölcsönt, szállítási eszközöket, melyiknek mi állt módjában, adott dolgozóinak. A lakók beköltöztek. "Az az egy nap boldogság, amikor megkapja az ember a kulcsot és bemehet, és körülnézhet! Olyan szinte hihetetlen az, hogy most mindenüvé bemehetünk, ez tényleg az enyém, ez tényleg a miénk. Leültünk a szoba közepére, és nézegettük a falakat, simogattuk a padlót, mindent. Nagyon szép volt." S a második napon az egyik konyhai gázkészülék felrobbant; egy asszony meghalt, nyolcan megsérültek. Mi okozhatta a szerencsétlenséget? Erre keresi a választ a dokumentumjáték riportere, az ő szavaival élve: "Eredményt, bűnöst nincs szándékunkban fölmutatni. Ez a rendőrség és a bíróság dolga. Csupán a felelősséget szeretnénk tetten érni, és megtudni, ki, mennyit vállal belőle."

Kollekciók