Ajax-loader

'szocializmus' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


L%c3%a9gszomj
elérhető
1

Szilvási Lajos - Légszomj
Simon ​Sándort, a szuperszonikus vadászrepülőt az olvasó már ismeri a szerző „Albérlet a Síp utcában”, „Ködlámpa” és „Születésnap júniusban” c. regényeiből. Két évtizedes repülő pályafutás, kemény önfegyelemmel kidolgozott számtalan siker után kell Simon őrnagynak rádöbbennie, hogy tüdejét tbc támadta meg. A gyógyítás egyetlen lehetséges módja a műtét, ami azonban egyszersmind azt is jelenti, hogy soha többé nem repülhet, pedig neki a repülés nem egyszerűen mestersége, nem is csak hivatást jelentett, hanem életformája, szenvedélye, önmaga kifejezésének formája volt. A rendkívüli szituáció, mint minden emberben, Simon őrnagyban is feltámasztja a számvetés igényét. Megelevenítve repülőélményeinek legszebb pillanatait, válságos helyzetbe jut, szinte újraéli egész életét, s egyre reménytelenebbnek, kilátástalanabbnak látja jövőjét. Életének ebben a legnehezebb periódusában azonban nem marad magára. Barátainak cselekvő szeretete, leleménye, évtizedek alatt kialakult közösségük szolidaritása s nem utolsósorban egy váratlanul, szinte ajándékba kapott szerelem segíti át ezen a katasztrófán.

Kádár János - Szilárd ​népi hatalom: független Magyarország
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sütő András - Anyám ​könnyű álmot ígér
Sütő ​András könyvének keretét a Mezőség egyik falujában, Pusztakamaráson, a szüleinek otthonában készült feljegyzések adják, s ebben a keretben egy egész korszak - az ötvenes és hatvanas évek - társadalmi és emberi változásai megnyilatkoznak, nemcsak helyi érvénnyel, hanem országos, sőt európai távlatban. A könyv műfaji meghatározása nem könnyű, sőt alighanem lehetetlen; szociográfia, emlékirat és regény egyszerre: lírai följegyzések, családi levelek és baráti beszélgetések, visszaemlékezések, anekdotaszerű történetek váltakoznak bennük, ellenpontozott szerkezeti elrendezésben; mégis lazának látszó szerkezete ellenére is, az egész romániai magyar társadalmat átfogóan ábrázoló, a valóságot meggyőző erővel, hitelesen tükröző, költőien ihletett regény elsősorban. Nyelve tömör, gazdag, a népnyelv leleményeit, szókincsét értően hasznosítja. Sütő András regényét a legújabb kori magyar irodalom legjelentősebb alkotásai között tartják számon, könyvének Magyarországi fogadtatása - mind az olvasóközönség, mind a kritika részéről - valóságos diadalmenet volt.

Fehér Klára - Búcsú ​a tengertől
A ​tenger című nagy sikerű regény folytatása Fehér Klára új regénye. Ismerőkökként üdvözöljük a könyv hőseit, akiknek életútját a hetvenes években követi az írónő. A békés, nyugodt körülmények között már nem létproblémák és életveszélyes helyzetek okoznak gondot a hősöknek. Mégis, az új, konszolidált helyzet legalább annyi súrlódást, nehézséget, megoldandó kérdést, nehéz, lelkiismereti problémát rejt, mint az a korszak, amikor útjuk a háborús években elindult. Most nem hivatást és munkalehetőséget kell keresniük, nem kiélezett konfliktusokban kell helytállniuk. De szembe kell nézniük önmagukkal és a múlttal. Fehér Klára regényének feszültségét, izgalmát ez adja. Az az alapgondolat, hogy nem lehet elszakadni a múlttól, nem lehet megtagadni a múltat. De nem elég, ha csak a jelenlegi gondokkal néz szembe, a múlt állandóan jelen levő kísérteteivel is együtt kell élnünk. Nem lehet az emlékekből kitörölni átélt korszakokat. A továbbélők feladata az emlékezés is. A múlt örökségeit át kell adniuk a következő generációnak. Az újabb veszélyek, gondok ellenére talán "Ők majd mindent jobban csinálnak."

Thury Zsuzsa - A ​francia kislány
Thury ​Zsuzsa első nagy sikerű ifjúsági regényében, A francia kislányban emlékezetes regényhőst alkotott: Jeanette Rostát, a későbbi Rosta Annuskát. Nem mindennapi bonyodalmak jutnak sorsul ennek a tehetséges, mélyen érző, zárkózott és vadóc kislányban, aki egy francia bányászvároskából kerül egy budapesti általános iskola 7/b osztályába . Hogyan válik a gyanakvó és sebzett lelkű Jeanette felszabadult és vidám Annuskává - erről szól Thury Zsuzsa kitűnő leányregénye.

Vadász Ferenc - Megáll ​a szél / Karolina, negyvenkilenc szeptember / Nyugtalanságok nyara
"Ha ​kérdeznek bennünket, felelni kell" - mondja Vadász Ferenc regénytrilógiájának hőse, Szórád János. Felelni kell, nemcsak fiaink és unokáink kérdéseire, hanem azokra is, amelyeket saját történelmünk szegez a mellünknek: "Miért történhetett, hogy tiszta múltú, minden áldozatra kész, hű emberekre fergetegként zúdult az átok, becsületüktől megfosztottan buktak és vesztek el, társaik, akik ismerték, szerették őket, nem láttak a lelkükbe, kihűlt szívvel, üres tekintettel nézték sorsukat?" Szórád Jánosnak és a hozzá hasonló régi harcosoknak Horthy börtöneiben edződött hűségét és hitét a felszabadulást követő évek tragédiákkal terhes évei tették újra próbára. A trilógia hősének töprengéseiben, vívódásaiban az 1948 és 1956 között eltelt nyolc esztendő politikai viharait, a személyi kultusz súlyos bűneit tárja fel az író. Nem bűnbakok után kutat, de nem keres mentséget önmaga és a többi kommunista számára sem. Tudja: az elkövetett hibákért, a tragédiákért, az eszméhez életük végéig hű emberek meghurcolásáért és haláláért, a politikai torzulásokért az egész párt, minden kommunista felelős. Ezzel szembenézni nehéz kötelesség, de csak így lehet továbblépni, egészséges, tiszta légkört teremteni, és csak így lehet megfékezni azokat az erőket, amelyek - 1956 nyarán - már nem csak az elkövetett bűnökkel, hanem magával az eszmével szállnak szembe. Vadász Ferenc a kommunista ember és író felelősségével keresi a választ a fiak, az unokák és a történelem kérdéseire.

Fejes Endre - Jó ​estét nyár, jó estét szerelem
A ​sötétkék ruhás fiú törve beszéli a magyart, nem csoda, hiszen görög diplomata. Furcsa ember; félszeg és agresszív, hol érzelmes, néha brutális. Lányok rajzanak körülötte: beteljesült és elvetélt szerelmek sorjáznak. Szépek, fiatalok, kívánatosak ezek a lányok, mindegyiküket egyetlen vágy vezérli, férjül szeretnék a görög diplomatát. Így a legutolsó is, aki talán a legkívánatosabb. Utolsó...? Igen! Az események feltartóztathatatlanul haladnak a végkifejlődés, a gyilkosság felé. Miért? Erre válaszol a Rozsdatemető világsikerű írója.

Covers_144232
elérhető
2

Ivan Olbracht - Anna
Az ​építési vállalkozó úr felesége minden új cselédjének egy köteg újságkivágást ad elriasztó olvasmányul a nagyváros világától. Annának is meg kell ismerkednie a rá leselkedő veszedelmekkel, a Landru és Kiss meg a többi, hiszékeny nőket elcsábító s végül meggyilkoló szörnyetegekkel. És az elriasztás hatásos: Anna, az építészné tanácsa szerint még a házbeliekkel sem áll szóba. Ám éppen a vállalkozó különös és sötét események késztetik végül arra, hogy elfogadja egy talpraesett házbeli kiscseléd, Marenka közeledését. Az ő révén ismerkedik meg egy másik világgal, kerül el egy munkásgyűlésre, s az új világgal a szerelem is belép az életébe. Hogyan válik Toník, a vasgyári munkás oldalán Annából, a buta kis parasztlányból öntudatos proletárasszony az 1920-as viharos, forradalmi megmozdulásoktól teljes esztendő során, ezt mondja el a regény izgalmas események szálára fűzve, viszonylag kis felületen is tökéletes és teljes körképet adva a húszas évek csehszlovák társadalmáról, a magyar emigráns forradalmár alakjától, nagypolgárok, kispolgárok, besúgók, a munkásügyet eláruló munkásvezéreken át a forradalomért megalkuvás nélkül harcolókig felvonultatott szereplők színes sorával.

Dékány Kálmán - Sátorkaland
Fehér ​Jóska egy nyarának története sikertelenségekkel kezdődik, s úgy látszik, mintha nem tudna élni a gyár falain kívül: csak a munkát tudja meghódítani magának, a munkán túl az életet nem. A csónakpartner Icus, a "vezértitkárnő", megszökik tőle a víkendsátorból; Guszti, az üzemi vagány pedig állandóan ugratja Jóskát élhetetlensége miatt, s a "kezelési hiba" miatt, ahogyan a nőkkel bánik. Jóska ezen a nyáron ahhoz a ponthoz érkezik, amely már túl van a könnyű örömökön és sikereken, de még innen a lehiggadáson, a párválasztáson, és a melléfogások sorozatát produkálja, míg végül is belép az életébe Margó, a csinos tanárnő, aki azonban már asszony. A téemkás lakatos érzi, hogy most kell bizonyítania.

Szabó Bálint - Az ​"ötvenes évek"
A ​szerző új könyve szervesen kapcsolódik korábbi kutatói tevékenységéhez, amelyet a marxista forradalomelmélet tárgykörében végzett. Míg előző munkái elsősorban az antifasiszta népfrontpolitika magyarországi fejlődéséről szóltak, ezúttal könyve a szocialista építés időszakával foglalkozik. Az 1948-1957 közötti periódust vizsgálja, mindenekelőtt a kommunista párt politikai irányvonalának alakulását világítja meg nagy mennyiségű, először feltárt és publikált levéltári forrásanyag alapján. Ennek köszönhető, hogy a munka az e tárgykörben korábban közreadott feldolgozásokhoz képest nemcsak sok új ismeretet nyújt, hanem több vonatkozásban helyesbíti, pontosítja azok értékítéleteit is. A könyv célja nem egy szervezet, a Magyar Dolgozók Pártja történetének feldolgozása, hanem főként annak az útkeresésnek a bemutatása, amely a kezdeti hibák és torzulások után végül is elvezetett a kor követelményeivel és az ország adottságaival összhangban álló politikai irányvonal kidolgozásához. Ennek megfelelően a szerző különös figyelmet fordít a politika és az elmélet kölcsönhatásának, az osztályharc nemzetközi és hazai feltételeiben végbement változások korabeli értelmezésének bemutatására, mint olyan momentumra, amely a párt politikai irányvonalának alakítását lényegesen befolyásolta. A munka kitér a párt vezetőségén belüli nézetkülönbségek, viták jellegére,elemzi az Egyesülési Kongresszuson elfogadott pártprogramot, majd a politika eltorzulásának és a pártegység megbomlásának okait. Be mutatja továbbá a hibák feltárásában és kijavításában 1953 júniusa után elért eredményeket, s a hibák következetes felszámolását akadályozó körülményeket; végül a párt 1956 novemberét követő újjászervezésének, a pártpolitika megújulásának a kétfrontos harc jegyében fogant első periódusát tárgyalja. Az írás a magyarországi tapasztalatok alapján rávilágít, milyen nagy jelentősége van a marxista elméleti örökség értő hasznosításának, a gyakorlat elméleti általánosításának a politika, a napi cselekvés szempontjából.

Moldova György - Magányos ​pavilon / Az elbocsátott légió
Magányos ​pavilon 1956. október 26-án a hűvösvölgyi "Christián Pál" klinikán a késő esti órákban revolveres férfi követeli egy katona elsősegélyes gyógykezelését. Nagy Zsófia - a kórház vezető nővére - magához téríti az eszméletlen sebesültet, majd a viharkabátos férfival együtt a kapuhoz támogatja őt. Ezután - hirtelen támadt elhatározással - a kórház kertjében megbúvó "magányos pavilon"-ban, saját szobájában rejti el a kimerült férfit a felkelők üldözése elől. Ki ez a titokzatos férfi, aki sebesült karral a mások életét menti? Hogyan viselkedik az országos veszély napjaiban a vérbeli forradalmár? Miért támad szerelem a nyugalmas életű ápolónő szívében a megnyugodni nem tudó, másokért lobogó férfi iránt? Az elbocsátott légió Smidt Flórián, az egykori parasztfiúból lett katonatiszt megjárta a Rákosi-korszak börtöneit és internálótáborát. 1956. októberében könnyen megtalálja a jellemének megfelelő cselekvési formát - aki olvasta a Magányos pavilon című regényemet, ismeri életének ezt a szakaszát -, de mihez kezd forradalmár természete a békés és ellentmondásos években? Útja fenyegetések és pusztulás között kanyarog, látja régi bajtársainak tönkrement életét, a rendszer megbúvó és nyílt ellenségeit, találkozik az Államvédelmi Hatóság egykori embereivel. Magánéletét látszólag rendbe hozza a szerelmével, Nagy Zsófiával kötött házasság, de itt sem kerülheti el a tragédiákat. Vajon minden fájdalom, bánat, sértődés után is megmarad-e Flórián annak a forradalmárnak, aki még húsz évvel ezelőtt elindult, hogy megvédje az újországot, a nép hatalmát? "Hősnek azt az embert nevezzük, aki középpontjából kimozdíthatatlan" - mondja egy amerikai bölcselő, vagyis mindig jelleme alapvető előírásai szerint cselekszik. Jó volna hinni, hogy Smidt Flórián sorsa ugyanezt példázza. Moldova György

Covers_36219
El ​nem égetett dokumentumok Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - El ​nem égetett dokumentumok
Kádár ​János és Kállai Gyula őrizetbe vétele, 1951 - Péter Gábor beadványa a börtönben, 1956 - Apró Antal levele Nagy Imréhez, 1956 - Apró Antal összefoglalója a Párt Elnökségének, 1956 - Walter Román feljegyzése a Kádár Jánossal folytatott megbeszélésről, 1956 - Rákosi Mátyás levele Nyikita Hruscsovhoz, 1956 - Kádár János levele Chivu Stoicához, a Nagy Imre-csoport menedékjogának megszüntetéséről, 1957 - Chivu Stoica válaszlevele Kádár Jánoshoz, 1957 - Kádár János feljegyzése a PB-nek Hruscsov felmentéséről, 1964 - Darvas József levele Kádár Jánoshoz, 1965 - Kádár János válaszlevele Darvas Józsefhez, 1965 - Komócsin Zoltán előterjesztése a PB-nek Rákosi Mátyás hazatéréséről, 1967 - Kádár János első levele a PB-hez, 1972 - Kádár János első beadványa a PB-hez nyugdíjazásáról, 1972 - a KB zárt ülése Kádár János nyugdíjazásáról, 1972 - a PB határozati javaslata, 1972 - Jurij Andropov levele Kádár Jánoshoz, 1983.

Forró Tamás - Havas Henrik - A ​láger
Nagyon ​sokáig az alig bocsánatos bűnök közé tartozott. Később nem illett beszélni róla, ma pedig mint "jogellenes külföldi tartózkodásról" riportok és nyilatkozatok hangoznak el, illetve látnak napvilágot a magyar sajtóban, rádióban és televízióban. A disszidálás: egy darabka magyar történelem. 1979-ig büntetendő cselekmény volt, bíróságaink évente több száz személy ellen hoztak távollétében elmarasztaló ítéletet; némiképp a hazaárulással is társult ez a magatartásforma, még akkor is, ha nem politikai indítékok húzódtak meg mögötte, hiszen az 1970-es évek büntetőjogi gyakorlatából mindinkább kiviláglott, hogy ezeket a cselekményeket túlnyomó részben nem politikai okok váltják ki. Kalandvágy és meggondolatlanság éppúgy indítéka lehet a disszidálásnak, mint egzisztenciális okok vagy a szakmai érvényesülés igénye, s csak a legritkább esetben politikai ellenzékiség. Éppen ezért a büntetőjog - hacsak valaki kirívóan meg nem sérti a Magyar Népköztársaság érdekeit - ma már nem foglalkozik vele. De mi van azokkal, akik nekivágtak a Nagy Ismeretlennek, többnyire nyelvtudás nélkül, némelyek mindössze annyi tájékozottsággal, amennyit néhány amerikai filmből "elsajátítottak", és most egy lágerben várják a megváltó befogadási nyilatkozatot? Mi lesz velük? A sorsok, különféle életutak és történetek szövevényén át újkori történetünk egyik sajátos "dante bugyrába" pillanthatunk bele. A láger - riportkönyv. A két kitűnő rádiós újságíró 1988. márciusi ausztriai és magyarországi tapasztalatainak gyűjteménye. Könyvünket olvashatjuk okulásul, és olvashatjuk mint egy kalandregényt.

Toth_krisztina_akvarium_borito
elérhető
84

Tóth Krisztina - Akvárium
Ebben ​a regényben mindenki árva. A negyvenes évek végén örökbefogadott kislány, a nevelőszülei, a saját gyereke, a férje, az összes rokona és ismerőse: kivétel nélkül mindenki a szeretethiányt tekinti az elfogadott, az egyetlen megélhető állapotnak. Ezek az emberek egy lepusztult, málló vakolatú, főzelékszagú gangon tengetik küzdelmes életüket, karnyújtásnyira a nyomortól, fényévekre a normálisnak gondolt léttől. Mégis, az elfojtott érzelmek és indulatok olykor-olykor feltörnek, és ezek a kitörési pontok sorsfordító pillanatokat eredményeznek. Ez a nyomasztó és szűk, de egyben átlátszó világ maga az akvárium. Tóth Krisztina kiváló arányérzékkel keveri a naturalizmust, az iróniát és a fekete humort, ,,hétköznapi katarzissal" tisztítja meg múltunknak ezt a nehezen feldolgozható, a kollektív tudattalant erősen befolyásoló szakaszát.

Tóth Eszter Zsófia - Murai András - Szex ​és szocializmus
Délegyházi ​nudistastrand, NDK-s turistalányok a Balatonon, Postinor tabletta, botrányos szépségkirálynő-választás, prostitúció, nyitott házasság, szex a magyar filmekben, Veres doktor az Ifjúsági Magazinban – és mindezek hátterében a szocialista erkölcs. Egy mára már letűnt korszak, amelyben pornóújsághoz jutni csak csempészve lehetett. E témákról szól a kötet, sok fényképpel. Célunk, hogy az olvasó megismerje, mit és hogyan lehetett a szexualitásról beszélni, milyen volt a szexuális felvilágosítás. Reméljük, aki átélte a kort, saját kellemes emlékeit is újraélheti az olvasás során, aki meg nem, az bepillantást nyerhet egy olyan világba, ahol a fiataloknak az ismerkedés is komoly gondot jelentett néha, olyannyira, hogy az Ifjúsági Magazin társkereső rovatot is működtetett e célból.

Lőrincz L. László - Rekviem ​a kacsalábért
"Izgatottan ​felemelkedett, elnyomta a cigarettáját, és járkálni kezdett a szobában. - De nem baj, csak csinálják. A mustnak is forrnia kell, hogy bor legyen belőle. Csak vigyázni kell, nehogy megfulladjunk a gázban. Hát én nem fulladok bele, az hétszentség... De az új bor kimérésénél már ott leszek, mégpedig az elsők között. Ebben biztos lehetsz! Úgy néztem rá, megbabonázva, mint áldozata a kígyóra. Úgy hiszem, midnent megtettem volna, amit csak kíván. Egyszerűen minden ellenállásomat megtörte az a tudat, hogy van valaki a közelemben, aki tudja, mit akar. Akinek legalább van valami elképzelése a jövőt illetően. Jól kijárkálta magát, aztán visszaült az asztalhoz. - Nincs más tennivalónk, mint hogy megvárjuk, hogyan alakulnak a dolgok... Addig meg szépen elleszünk itt. Nem igaz? Valahogyan egész természetes lett számomra, hogy amiként birtokba vette a lakásomat, a ruhaakasztómat, a székemet, olyan egyszerűen és természetesen engem is a birtokába vesz. Hol volt már az én ellenállásom, büszkeségem vagy éppen haragom? Nem maradt más bennem addigra, csak félelem."

Bedő Gyula - A ​szocializmus politikai gazdaságtana
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szilvási Lajos - Ördög ​a falon
Gondatlannak ​ígérkező balatoni víkend. Öngyilkos lány a szomszédos villában. Mi történt, hogyan juthatott el az öngyilkossági kísérlethez egy ilyen fiatal élet? - ez a kérdés nem hagyja nyugodni Tatárt, a kormánytisztviselőt, aki esetről esetre kínos ügyekkel foglalkozik. Utat tévesztett fontos beosztású emberek botlásainak vagy bűneinek jár utána a törvények és a törvényesség védelmében. S míg kideríteni igyekszik az okokat, összefüggéseket, társadalmunk egyik fontos gondja rajzolódik ki egyre élesebb vonásokkal: egymástól elidegenedő szülők és gyerekek sorsa, egy rosszul értelmezett, elviselhetetlen és mégis elfogadott életforma gúzsába kötve, egy család értelmetlen vegetáló élete azon a szinten, amit köznapi kifejezéssel a "társadalom krémjének" szokás nevezni... A nyomozás során Tatárban a fiatal vonzó ügyvédnő váratlan szenvedélyeket szabadít fel, s így már nemcsak az öngyilkos gyereklány sorsáért, de önmaga megkísértett hűségéért is küzdenie kell.

Koncepci%c3%b3001
Koncepció ​és kritika Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Koncepció ​és kritika
Nyers ​Rezső: Liska Tibor "a kelet-közép-európai szocialista útkeresők táborához tartozik, akik számon kérik a szocialista gazdasági gyakorlattól a hatékonyságot, számon kérik a bürokrácia kiküszöbölését, bírálják a teljesítmény-visszatartás tendenciáját, hiányolják a teljesítményhez igazodó jövedelemelosztást". Bársony Jenő: "A szocialista vállalkozás ügyének kezdeményező "atyamestere" hazánkban közgazdaságtudományunk egyik sajátos egyénisége, Liska Tibor. Nemcsak a kisvállalkozások ügyének agitatív szószólója, szerveződésük támogatója, hanem egy olyan elméleti rendszer kidolgozója, amelynek lényege a reális szocializmus eddigi formáitól...eltérő, alternatív szocializmusmodell, amely az állami vagy társulatcsoport-tulajdonnal szemben a "személyes-társadalmi tulajdonon" alapul." N. Macrae: "Az első és meglepő dolog az, hogy Liskának elméletileg valószínűleg igaza van. A második és még meglepőbb dolog, hogy ezen az úton néhány kezdeti lépés gyakorlatilag megvalósítható, és csakugyan meg is valósult."

Maxim Leo - Volt ​egyszer egy NDK
Leóék ​családjában sokat vitatkoztak. De csak ritkán személyes okokból, többnyire inkább politikáról, társadalomról, az ügyről. A zsidó Gerhard nagypapa a francia ellenállás harcosa, kém és újságíró, a hatalom vonalas képviselője. Kedvenc leánygyermeke, Anne hozzámegy a művész Wolfhoz, aki zöldre festett hajjal mászkál, és bűnbandának titulálja az NDK államot. Anne, aki tizenhét évesen lép be a pártba, úgy próbálja szeretni rebellis férjét, hogy azért ne árulja el sztálinista apját sem. A gyerek Maxim belenő az egyre jobban kiéleződő konfliktusokba. Maga előtt látja ordibáló apját, titokban a konyhában sírdogáló anyját és számára idegenné váló nagyapját. Tizennyolc évvel a berlini fal leomlása után Maxim Leo gondolatban visszatér az NDK-ba, hogy megrendítően bölcsen megírja, miként és miért bukott meg az antifasiszta atyák által alapított állam.

Img_0059
elérhető
2

Szilvási Lajos - Kamaszok
Két ​regény simul egymás mellé ebben a kötetben. Mindkét történet 16-17 éves serdülõkrõl szól - fiúkról és lányokról -, akik már nem gyerekek, de még nem felnõttek. Ám a Fekete ablakok sihederei 1945 tavaszán, a háború végén kamaszok, az Egymás szemében szereplõi három évtizeddel késõbb, 1975-ben tinédzserek. Fabricius Bálint és barátai a bõrüket viszik vásárra a megmaradásukért, és egy morális kötelesség parancsára: a túlélés lehetõségét kell megtalálniuk olyan napokban, amikor a felnõttek világa fiatal életükre tör. Harminc év múlva Fábián Attila és Ventus Tamara önmagukat és egymást - társat a magányosságuk ellen - keresik a XX. század utolsó negyedének kapujában, olyan társadalmi atmoszférában, amely megannyi ellentmondással hat kiforratlan kamaszaira, rákényszerítve õket, hogy ítélkezzenek a felnõttek világra fölött. Két regényben két nemzedék. \Elõttük az élet\: azok az évtizedek, amelyekben õk lesznek a felnõttek - nekik kell megméretniük az ítélkezõ utódok által.

Szilvási Lajos - Szökőév
"Kalandor ​vagy?... Bónisné a szemembe mondta, hogy a te urad, Eszter, vagy egy virtigli kalandor, vagy valami fenenagy ember a védőszentje, hogy így mer hazardírozni... Kalandor vagy? Bónisnénak azt mondtam, hogy nem tudom, mi vagy, csak azt tudom, hogy paraszt volt minden ősöd, és ezen a mostani helyeden azokat akarod védeni, akik még ebben a bolond világban is mernek megmaradni parasztnak..." Az asszony, akinek a szavai visszajárnak Vinczellér János emlékezetébe, már halott. Özvegyen hagyta a negyvenéves férfit, árván a három gyerekét. És Vinczellér János, aki a Horka megyei Tanács mezőgazdasági osztályának a vezetője, egyszerre csak szembekerül egy, az egész további életét meghatározó dilemmával: vagy tengelyt akaszt a megye "mindenható notabilitásaival", vagy pedig megalkuszik, hogy ezen az áron folytathassa, amit eddig is tett, s ami miatt sokan valóban kalandornak nevezik, vagyis érdek nélkül szolgálja az Upor menti vidék kisembereinek boldogulását. A három napba sűrített, modern szerkezetű regényben a jelen, félmúlt és a múlt idősíkjainak keveredésével, a főhős és a három gyerek lélektanilag árnyalt, benső monológjaiból bontakozik ki a történet, amelyben nemcsak a szolgálat, a társadalmi lét hogyan-továbbja, de egy váratlanul fellobbanó új szerelem is tét lett.

Bihari Klára - Asszonyi ​szolgálat
Három ​külvárosi asszony sorsát kíséri figyelemmel új regényében a népszerű, életünk jellegzetes és gyakori problémái iránt s kivált az asszonyi lét problémái iránt fogékony írónő. Micsoda kiszolgáltatottságban élnek akár az önfeláldozó szeretet, akár az egzisztenciális félelem miatt még most is az asszonyok, legalábbis nagyobb részük! A legnagyob társadalmi és műveltségbeli különbségek ellenére ez a közös sok-sok nő életében, s hiába betanított munkásnő az egyik, a másik pedig több ember munkáját irányító vezető, az otthoni megalázottság, az önként vállalt és viselt "rabszolgaság" egyforma árkokat vág arcukon. Ez a felismerés s az emiatt érzett felháborodás hívta elő ezt a regényt, melyben a vidékről, szülei kizsákmányolásából Kispestre, férje zsarnoksága alá kerülő Eszter s Bontáné, a szenvedélyes anyai szeretetében fia szolgálatának élő, munkaerejét kizsaroló munkásnő, továbbá a munkáslányból áruházi vezetővé előlépett Lehóczkyné házasságát elemezve arra a kérdésre keresi Bihari Klára a választ, hogy a társadalmi jogok megszerzéséhez hasonlóan miféle jogokat kell kiharcolnia a nőnek otthonában is a boldogsághoz.

Vadász Ferenc - Karolina, ​negyvenkilenc szeptember
Ha ​kérdeznek bennünket, felelni kell. Húsz-huszonöt év a mi nemzedékünk életének egész innenső fele, az álmok, a szándékok valóra váltásának küzdelmes, vajúdó, szép és csapásokban, tragédiákban sem szűkölködő korszaka. Miért történhetett, hogy tiszta múltú, minden áldozatrakész, hű emberekre fergetegként zúdult az átok, becsületüktől megfosztottan buktak és vesztek el, társaik, akik ismerték, szerették őket, nem láttak a lelkükbe, kihűlt szívvel, üres tekintettel nézték sorsukat. Nem elég, hogy nevük már tisztán fénylik, magunkról is számot kell adnunk. Izgatottan keressük a választ szívünk és tudatunk mélyén, tetemre hívjuk ifjonti bátorságunkat, vallatjuk régi hitünket, emberségünket... Egy vagyok az önmagukat kérdező kérdezettek közül: emlékezem és szólok.

Beczássy Judit - Egyszer ​vagyok fiatal
Az ​írónő, akinek nevét "Marika" című, sok kiadást megért, nagy sikerű leányregényéről jól ismerik a fiatal olvasók, elsősorban tiznennégy éven felüli lányok számára írta ezt a regényét. Már a cím is mutatja, hogy miről szól a könyv, milyen problémák foglalkoztatják az írónőt: a majdnem felnőtt fiatal lányok mindenáron önállóságra való törekvése, a szülői "kényszer" alóli szabadulni vágyása, a "mikor éljek jól, ha nem most, mikor fiatal vagyok, és máris keresek" elve, amely önzővé teszi a mai tizenhat-tizennyolc esztendősöket, és elfelejteti velük, hogy mennyivel tartoznak apjuknak, anyjuknak, csupa megfizethetetlennel: gondoskodással, törődéssel, szeretettel. Beczássy Judit regényének főhőse egy tizenhat éves budapesti kislány, aki helyes önállósági törekvése közben elveszti mértékét, megszakad kapcsolata szüleivel, s ha néhány barátja és jóakarója nem segítené, biztosan el is züllene. Hosszas bonyodalmak után a szülők megértik, hogy a gyereknek is igaza lehet, és Ilus visszatalál a helyes útra, párját is megleli egy rokonszenves fiatalemberben.

Berend T. Iván - Gazdasági ​útkeresés 1956-1965
A ​vizsgált évtized jelenünk szerves része. Mégis indulásától már negyedszázad, egy emberöltő választ el. A világ gyors változásai is hangsúlyozott távlatba helyezték és ezáltal értelmezhetőbbé tették közvetlen múltunkat. S nem utolsósorban rendelkezésre állnak a források, közöttük a levéltárak eddig még fel nem tárt gazdag állagai. Az 1956 és 1965 közötti évtizedet tehát ugyanazon források felhasználásával, ugyanazon módszerekkel kísérelhetem meg vallatóra fogni, mint korábbi, "befejezett", régebben letűnt korokat. Bár még az egyes meghatározó személyiségek szerepének értékelése úgyszólván lehetetlen, mégis a korszak szereplői ott élnek, vitáznak, döntenek munkám lapjain. Jelen vannak cselekedeteikkel és nézeteikkel. Ennél többet a jelenkor kutatója nem tehet. Talán még ennyit sem. Félig ugyanis megszegtem Voltaire tanácsát. A francia bölcselő úgy vélte: "nem hiszem, hogy a történetírásnak az élőkről is szabad beszélnie". Mégis történelmet próbálok írni, s ezzel részt vállalni a vitákban, a "történelmet alakító felismerések kialakításának közös munkájában." Berend T. Iván

Kundera
elérhető
47

Milan Kundera - Tréfa
Az ​ötvenes évek Csehszlovákiájában játszódó történet főszereplője, Ludvik Jahn egyetemista képeslapot küld pártiskolára vezényelt menyasszonyának. A nyitott képeslapra írt, tréfásnak szánt mondataiért barátjának vélt évfolyamtársa feljelenti, s Ludvikot kizárják a pártból, eltávolítják az egyetemről. Ezzel nem csupán az érvényesülés lehetősége szűnik meg számára, hanem különböző megpróbáltatások is kezdetüket veszik. Végül Ludvik elhatározza, hogy bosszúból gonoszul megtréfálja álnok barátját, ám tréfája ismét visszájára fordul. A regény - néhány drámai részlet és esszészerű betét kivételével - a személyi kultuszt a parodizáló eszközök kihasználásával megrajzolt karikatúrája. Regényének újszerűségét és jellegzetességét a minden szóképet kerülő, egyszerű és racionális stílus és a konstruált voltát leplezetlenül feltáró cselekményszövés adja meg. A mű, amely egy atrocitásokkal teli, kegyetlen korszak tükre, elsősorban a modern regény kedvelőinek olvasmánya.

Bakonyi Péter - Egy ​nap boldogság
V. ​helységben felépült egy szövetkezeti ház. Csupa átlagkeresetű munkáscsalád nehezen megtakarított forintjaiból és természetesen társadalmi juttatásokból. Az egyes vállalatok lakásépítési kölcsönt, személyi kölcsönt, szállítási eszközöket, melyiknek mi állt módjában, adott dolgozóinak. A lakók beköltöztek. "Az az egy nap boldogság, amikor megkapja az ember a kulcsot és bemehet, és körülnézhet! Olyan szinte hihetetlen az, hogy most mindenüvé bemehetünk, ez tényleg az enyém, ez tényleg a miénk. Leültünk a szoba közepére, és nézegettük a falakat, simogattuk a padlót, mindent. Nagyon szép volt." S a második napon az egyik konyhai gázkészülék felrobbant; egy asszony meghalt, nyolcan megsérültek. Mi okozhatta a szerencsétlenséget? Erre keresi a választ a dokumentumjáték riportere, az ő szavaival élve: "Eredményt, bűnöst nincs szándékunkban fölmutatni. Ez a rendőrség és a bíróság dolga. Csupán a felelősséget szeretnénk tetten érni, és megtudni, ki, mennyit vállal belőle."

Bartis-attila-a-vege
elérhető
89

Bartis Attila - A ​vége
"...az ​egyetlen, ami kiűzheti belőlünk a magányt, az a másik szívverése a saját mellkasunkban" "Egy fotográfus története, aki... Nem: egy férfi története, aki... Nem: egy szerelem története, ami... Vagy több szerelem története, amik egymással... Vagy egy ország története, ami... Na hagyjuk. Ez a regény megad mindent, amit egy regény adhat: igazságot, őszinteséget, atmoszférát, mesét. Meg mindehhez még valamit, amit Bartis Attila rajongói már ismernek: az érzelmek olyan elképesztő erejű sodrását, ami magába ránt, és nem ereszt. Mindegy, hogy az olvasó mániákusnak tartja-e Szabad Andrást, vagy pedig halálosan beleszeret, mindenképpen azt érzi, csak úgy érdemes élni, ahogy ő: ezen a hőfokon. Az ilyen szereplőt nevezzük főhősnek. Vele kell menni." (Kemény István)

Hunya István - Emelt ​fővel
Hunya ​István 1894. október 1-én Endrődön született. Szüleivel, testvéreivel élte a kubikoscsaládok nyomorúságos életét. Már nyolcéves korában kondás a szarvasi határban, mert arra a kevés keresetre is szükség volt, amit a gazdák a gyermekmunkáért fizettek. A négy elemit is csak úgy tudta elvégezni, hogy októbertől áprilisig - amíg az állatokat nem lehetett a mezőre kihajtani - járta az iskolát. A kondásgyerek sorból kinőve béresnek szegődött. Alig volt húszéves, amikor menetszázadba sorolva őt is elindították a második világháború poklába. A pusztítást ösztönösen gyűlölte, de a lelkén bilinccsel, igaz akaratában korlátozva ő is rohamra indult a csukaszürke sereggel. Sorsán változtatni csak egyféleképpen tudott, hátat fordított az "Isten kegyelméből uralkodó császárnak" és a fogságba menekült. De 1917-ben önként fogott fegyvert és az orosz nincstelenek forradalmáért a Vörös Gárdában harcolt. 1918-ban végre itthon. Az elsők között lépett be a Kommunisták Magyarországi Pártjába. A Tanácsköztársaságot a Vörös Hadseregben védte. Az intervenció túlereje megdöntötte az első magyar munkáshatalmat, és utat nyitott a fehérterror példátlan kegyetlenségű tombolásának. Magyarországon soha olyan mély dermedtségből nem indult a munkásmozgalom, mint 1920 elején. E kötet az 1920-tól 1932-ig terjedő időszakot fogja át. Szerzője a cselekvően átélő hitelességével tárja az érdeklődők elé az agrárproletárok sorsát, küzdelmeiket az egyenlőtlen harcban, töretlen helytállásaikat a mégoly durva erőszakkal szemben. Hunya István többszöri letartóztatás, négyévi börtön után és egy újabb letartóztatás elől 1932-ben az ország elhagyására kényszerült. Maga mögött hagyta a mérhetetlenül sok szenvedést és megaláztatást, de gyötrő fájdalommal gondolt hátrahagyott szeretteire, harcostársaira. A Szovjetunió - mint oly sok más forradalmárnak - biztonságot és otthont nyújtott. Tapasztalatait, egyre bővülő tudását a nemzetközi munkásmozgalom szolgálatába állítva, a Vörös Szakszervezeti Internacionáléban dolgozott. Élményeit, gondolatait papírra vetve Moszkvában jelentek meg első írásai: novellák, színdarabok, majd regénye, a Kubikosok. Moszkva szeretetét hűséggel viszonozta, akkor sem hagyta el, amikor a német csapatok peremvonala a város határán húzódott. A Népfelkelők osztagában részt vett Moszkva védelmében. Magyarország felszabadítása a hazatérés örömét is jelentette. Szervezte a mezőgazdasági munkások szövetségét, főszerkesztője volt a Dózsa Népe című lapnak... De a sokrétű munka, a tisztségek felsorolása helyett, hivatásának a legegyszerűbb jellemzése; mindig (napjainkban is) azon fáradozott, hogy a hazai termőföld kétkezi munkásainak élete szebbé, gondtalanabbá váljon.

Berkesi András - Alkonydomb ​/ Bunker / Akik nyáron is fáznak
Egy ​kötetben kapott most helyet a népszerű író három kedvelt regénye. Az Alkonydomb, a Bunker és az Akik nyáron is fáznak közös alapgondolata, hogy a történelmileg, emberileg különösen feszült élethelyzetekben elkerülhetetlen a számvetés, a szembenézés a múlttal, a tudatos vagy vétlen erkölcsi megingásokkal, kisebb-nagyobb árulásokkal. A szereplők társadalomhoz és egymáshoz való viszonyát, lehetőségeit és választásait akkor is- olykor döntően. befolyásolják ezek a rejtve vagy nyíltan mindenütt jelenlevő konfliktusok, ha ők maguk nem is voltak még közvetlen részesei az eseményeknek. A tisztességes cselekvés útját, az igazságot keresik Berkesi András izgalmas, meglepő fordulatokban bővelkedő regényeinek sorsukat vallató hősei.

Kádár János - Válogatott ​beszédek és cikkek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók