Ajax-loader

'szocializmus' címkével ellátott könyvek a rukkolán

 


Lőrincz L. László - Rekviem ​a kacsalábért
"Izgatottan ​felemelkedett, elnyomta a cigarettáját, és járkálni kezdett a szobában. - De nem baj, csak csinálják. A mustnak is forrnia kell, hogy bor legyen belőle. Csak vigyázni kell, nehogy megfulladjunk a gázban. Hát én nem fulladok bele, az hétszentség... De az új bor kimérésénél már ott leszek, mégpedig az elsők között. Ebben biztos lehetsz! Úgy néztem rá, megbabonázva, mint áldozata a kígyóra. Úgy hiszem, midnent megtettem volna, amit csak kíván. Egyszerűen minden ellenállásomat megtörte az a tudat, hogy van valaki a közelemben, aki tudja, mit akar. Akinek legalább van valami elképzelése a jövőt illetően. Jól kijárkálta magát, aztán visszaült az asztalhoz. - Nincs más tennivalónk, mint hogy megvárjuk, hogyan alakulnak a dolgok... Addig meg szépen elleszünk itt. Nem igaz? Valahogyan egész természetes lett számomra, hogy amiként birtokba vette a lakásomat, a ruhaakasztómat, a székemet, olyan egyszerűen és természetesen engem is a birtokába vesz. Hol volt már az én ellenállásom, büszkeségem vagy éppen haragom? Nem maradt más bennem addigra, csak félelem."

Bedő Gyula - A ​szocializmus politikai gazdaságtana
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szilvási Lajos - Egymás ​szemében
Szilvási ​Lajosnak, az elmúlt évtizedek hazai sikerszerzőjének szerelmi története valójában két napló. Két fiatal, Tamara és Attila párhuzamosan írt naplója. Önmagukról, a másikról, egymásról, az érzéseikről és a bizonytalan jövőről. Önkéntelenül, s ezért őszintén vallanak arról, milyenek is egymás szemében, és milyen a szemükben a világ. ___Az _Egymás szemében_ a szerző egyik legkedveltebb műve, a két fiatal története mellett egyben egy sajátos korrajz is a hetvenes évekről. Szilvási Lajos könyveit eddig több mint 10 millió példányban adták ki Magyarországon és külföldön.

Szilvási Lajos - Ördög ​a falon
Gondatlannak ​ígérkező balatoni víkend. Öngyilkos lány a szomszédos villában. Mi történt, hogyan juthatott el az öngyilkossági kísérlethez egy ilyen fiatal élet? - ez a kérdés nem hagyja nyugodni Tatárt, a kormánytisztviselőt, aki esetről esetre kínos ügyekkel foglalkozik. Utat tévesztett fontos beosztású emberek botlásainak vagy bűneinek jár utána a törvények és a törvényesség védelmében. S míg kideríteni igyekszik az okokat, összefüggéseket, társadalmunk egyik fontos gondja rajzolódik ki egyre élesebb vonásokkal: egymástól elidegenedő szülők és gyerekek sorsa, egy rosszul értelmezett, elviselhetetlen és mégis elfogadott életforma gúzsába kötve, egy család értelmetlen vegetáló élete azon a szinten, amit köznapi kifejezéssel a "társadalom krémjének" szokás nevezni... A nyomozás során Tatárban a fiatal vonzó ügyvédnő váratlan szenvedélyeket szabadít fel, s így már nemcsak az öngyilkos gyereklány sorsáért, de önmaga megkísértett hűségéért is küzdenie kell.

L%c3%a9gszomj
elérhető
2

Szilvási Lajos - Légszomj
Simon ​Sándort, a szuperszonikus vadászrepülőt az olvasó már ismeri a szerző „Albérlet a Síp utcában”, „Ködlámpa” és „Születésnap júniusban” c. regényeiből. Két évtizedes repülő pályafutás, kemény önfegyelemmel kidolgozott számtalan siker után kell Simon őrnagynak rádöbbennie, hogy tüdejét tbc támadta meg. A gyógyítás egyetlen lehetséges módja a műtét, ami azonban egyszersmind azt is jelenti, hogy soha többé nem repülhet, pedig neki a repülés nem egyszerűen mestersége, nem is csak hivatást jelentett, hanem életformája, szenvedélye, önmaga kifejezésének formája volt. A rendkívüli szituáció, mint minden emberben, Simon őrnagyban is feltámasztja a számvetés igényét. Megelevenítve repülőélményeinek legszebb pillanatait, válságos helyzetbe jut, szinte újraéli egész életét, s egyre reménytelenebbnek, kilátástalanabbnak látja jövőjét. Életének ebben a legnehezebb periódusában azonban nem marad magára. Barátainak cselekvő szeretete, leleménye, évtizedek alatt kialakult közösségük szolidaritása s nem utolsósorban egy váratlanul, szinte ajándékba kapott szerelem segíti át ezen a katasztrófán.

Fejes Endre - Jó ​estét nyár, jó estét szerelem
A ​sötétkék ruhás fiú törve beszéli a magyart, nem csoda, hiszen görög diplomata. Furcsa ember; félszeg és agresszív, hol érzelmes, néha brutális. Lányok rajzanak körülötte: beteljesült és elvetélt szerelmek sorjáznak. Szépek, fiatalok, kívánatosak ezek a lányok, mindegyiküket egyetlen vágy vezérli, férjül szeretnék a görög diplomatát. Így a legutolsó is, aki talán a legkívánatosabb. Utolsó...? Igen! Az események feltartóztathatatlanul haladnak a végkifejlődés, a gyilkosság felé. Miért? Erre válaszol a Rozsdatemető világsikerű írója.

G. Szabó Judit - Megérjük ​a pénzünket!
- ​Mit tetszik csinálni, ha egy lovat talál a fürdőkádban? - Ez a kedvenc kérdése Anikónak. Ő a hősnője és naplószerű lejegyzője G. Szabó Judit vidám regényének, amely egy nagy család (három lánygyerek, a szülők s egy nagymama) eseménydús életét tárja fel. Ebben a családban mindig történik valami, és mindig lehet nevetni rajta, még ha olykor nem is minden könnyű és nevetséges. Ha a Pöttyös sorozat olvasói egynémely szereplőre ráismernek, az nem a véletlen műve.

Thury Zsuzsa - A ​francia kislány
Thury ​Zsuzsa első nagy sikerű ifjúsági regényében, A francia kislányban emlékezetes regényhőst alkotott: Jeanette Rostát, a későbbi Rosta Annuskát. Nem mindennapi bonyodalmak jutnak sorsul ennek a tehetséges, mélyen érző, zárkózott és vadóc kislányban, aki egy francia bányászvároskából kerül egy budapesti általános iskola 7/b osztályába . Hogyan válik a gyanakvó és sebzett lelkű Jeanette felszabadult és vidám Annuskává - erről szól Thury Zsuzsa kitűnő leányregénye.

Mihajlo Sztelmah - Igazság ​és hamisság
Egy ​a fasisztáktól lerombolt és a béke beköszöntésével újjáéledő falu sorsának tükrében mond ítéletet a háborúról. Végső fokon azonban mégsem csak háborús regény. A német betörést mint sorsfordulót ábrázolja, melyben élesebben, kontrasztosabban merülnek fel az alapkérdések. A regény hőse a bátor és furfangos Marko Besszmertnij - a "halhatatlan" -, aki sebesülten hazafelé a háborúból, felveszi a küzdelmet a vezető pozíciókba beférkőzött bürokratákkal és élősködőkkel. Az író kimondatlanul is arra világít rá, hogy a kiskirálykodó és a néptől elidegenedett vezetők milyen nagy károkat okoztak a személyi kultusz idejében. Ugyanakkor minden sorával azt igazolja, hogy az egyszerű kommunistákban és a nép alkotó erejében ott feszül a szocializmus megújulásának ígérete.

Koncepci%c3%b3001
Koncepció ​és kritika Ismeretlen szerző
elérhető
1

Ismeretlen szerző - Koncepció ​és kritika
Nyers ​Rezső: Liska Tibor "a kelet-közép-európai szocialista útkeresők táborához tartozik, akik számon kérik a szocialista gazdasági gyakorlattól a hatékonyságot, számon kérik a bürokrácia kiküszöbölését, bírálják a teljesítmény-visszatartás tendenciáját, hiányolják a teljesítményhez igazodó jövedelemelosztást". Bársony Jenő: "A szocialista vállalkozás ügyének kezdeményező "atyamestere" hazánkban közgazdaságtudományunk egyik sajátos egyénisége, Liska Tibor. Nemcsak a kisvállalkozások ügyének agitatív szószólója, szerveződésük támogatója, hanem egy olyan elméleti rendszer kidolgozója, amelynek lényege a reális szocializmus eddigi formáitól...eltérő, alternatív szocializmusmodell, amely az állami vagy társulatcsoport-tulajdonnal szemben a "személyes-társadalmi tulajdonon" alapul." N. Macrae: "Az első és meglepő dolog az, hogy Liskának elméletileg valószínűleg igaza van. A második és még meglepőbb dolog, hogy ezen az úton néhány kezdeti lépés gyakorlatilag megvalósítható, és csakugyan meg is valósult."

Fehér Klára - A ​tenger I-II.
Soha ​történelmi eseményekben gazdagabb, embert érlelőbb, jellemformálóbb kort, mint amelyben a regény játszódik! Ezerkilencszáznegyvennégy szégyenteljes tavaszától szinte napjainkig ível a könyv cselekménye, s az olvasó szeme előtt játszódik le egy rokonszenves fiatal leány emberi fejlődése, politikai öntudatosodása, vívódásai, csalódása és felmagasztalódása a szerelemben, elszántan konok és szívós harca a társadalmi hibák, egyéni bűnök ellen. S e nagy, felemelő küzdelemben egy napon házassága, családi élete már-már zátonyra fut. Keservesen kell tapasztalnia, hogy két ember kapcsolata a házasságban nem hatóságilag őrzött képgyűjtemény, s nem is régi emlékek albuma. Mindig élő, mindig eleven varázslat, az kell, hogy legyen. Férj és feleség riadtan ébrednek rá, hogy az együtt eltöltött tizenkét év tégláiból nem otthont építettek, hanem válaszfalat. Sem átlátni, sem átnyúlni nem lehet már rajta. Mégis: hogyan tovább? Hogyan alakuljon saját sorsuk és gyermekük jövője? Erre ad feleletet a katarzis tisztítótüzét megjárt, mindig nyíltszívű asszony és az egyenes, kemény jellemű férfi sorsából szőtt regényében az írónő.

Img_0059
elérhető
2

Szilvási Lajos - Kamaszok
Két ​regény simul egymás mellé ebben a kötetben. Mindkét történet 16-17 éves serdülõkrõl szól - fiúkról és lányokról -, akik már nem gyerekek, de még nem felnõttek. Ám a Fekete ablakok sihederei 1945 tavaszán, a háború végén kamaszok, az Egymás szemében szereplõi három évtizeddel késõbb, 1975-ben tinédzserek. Fabricius Bálint és barátai a bõrüket viszik vásárra a megmaradásukért, és egy morális kötelesség parancsára: a túlélés lehetõségét kell megtalálniuk olyan napokban, amikor a felnõttek világa fiatal életükre tör. Harminc év múlva Fábián Attila és Ventus Tamara önmagukat és egymást - társat a magányosságuk ellen - keresik a XX. század utolsó negyedének kapujában, olyan társadalmi atmoszférában, amely megannyi ellentmondással hat kiforratlan kamaszaira, rákényszerítve õket, hogy ítélkezzenek a felnõttek világra fölött. Két regényben két nemzedék. \Elõttük az élet\: azok az évtizedek, amelyekben õk lesznek a felnõttek - nekik kell megméretniük az ítélkezõ utódok által.

Szilvási Lajos - Szökőév
"Kalandor ​vagy?... Bónisné a szemembe mondta, hogy a te urad, Eszter, vagy egy virtigli kalandor, vagy valami fenenagy ember a védőszentje, hogy így mer hazardírozni... Kalandor vagy? Bónisnénak azt mondtam, hogy nem tudom, mi vagy, csak azt tudom, hogy paraszt volt minden ősöd, és ezen a mostani helyeden azokat akarod védeni, akik még ebben a bolond világban is mernek megmaradni parasztnak..." Az asszony, akinek a szavai visszajárnak Vinczellér János emlékezetébe, már halott. Özvegyen hagyta a negyvenéves férfit, árván a három gyerekét. És Vinczellér János, aki a Horka megyei Tanács mezőgazdasági osztályának a vezetője, egyszerre csak szembekerül egy, az egész további életét meghatározó dilemmával: vagy tengelyt akaszt a megye "mindenható notabilitásaival", vagy pedig megalkuszik, hogy ezen az áron folytathassa, amit eddig is tett, s ami miatt sokan valóban kalandornak nevezik, vagyis érdek nélkül szolgálja az Upor menti vidék kisembereinek boldogulását. A három napba sűrített, modern szerkezetű regényben a jelen, félmúlt és a múlt idősíkjainak keveredésével, a főhős és a három gyerek lélektanilag árnyalt, benső monológjaiból bontakozik ki a történet, amelyben nemcsak a szolgálat, a társadalmi lét hogyan-továbbja, de egy váratlanul fellobbanó új szerelem is tét lett.

Bihari Klára - Asszonyi ​szolgálat
Három ​külvárosi asszony sorsát kíséri figyelemmel új regényében a népszerű, életünk jellegzetes és gyakori problémái iránt s kivált az asszonyi lét problémái iránt fogékony írónő. Micsoda kiszolgáltatottságban élnek akár az önfeláldozó szeretet, akár az egzisztenciális félelem miatt még most is az asszonyok, legalábbis nagyobb részük! A legnagyob társadalmi és műveltségbeli különbségek ellenére ez a közös sok-sok nő életében, s hiába betanított munkásnő az egyik, a másik pedig több ember munkáját irányító vezető, az otthoni megalázottság, az önként vállalt és viselt "rabszolgaság" egyforma árkokat vág arcukon. Ez a felismerés s az emiatt érzett felháborodás hívta elő ezt a regényt, melyben a vidékről, szülei kizsákmányolásából Kispestre, férje zsarnoksága alá kerülő Eszter s Bontáné, a szenvedélyes anyai szeretetében fia szolgálatának élő, munkaerejét kizsaroló munkásnő, továbbá a munkáslányból áruházi vezetővé előlépett Lehóczkyné házasságát elemezve arra a kérdésre keresi Bihari Klára a választ, hogy a társadalmi jogok megszerzéséhez hasonlóan miféle jogokat kell kiharcolnia a nőnek otthonában is a boldogsághoz.

Vadász Ferenc - Karolina, ​negyvenkilenc szeptember
Ha ​kérdeznek bennünket, felelni kell. Húsz-huszonöt év a mi nemzedékünk életének egész innenső fele, az álmok, a szándékok valóra váltásának küzdelmes, vajúdó, szép és csapásokban, tragédiákban sem szűkölködő korszaka. Miért történhetett, hogy tiszta múltú, minden áldozatrakész, hű emberekre fergetegként zúdult az átok, becsületüktől megfosztottan buktak és vesztek el, társaik, akik ismerték, szerették őket, nem láttak a lelkükbe, kihűlt szívvel, üres tekintettel nézték sorsukat. Nem elég, hogy nevük már tisztán fénylik, magunkról is számot kell adnunk. Izgatottan keressük a választ szívünk és tudatunk mélyén, tetemre hívjuk ifjonti bátorságunkat, vallatjuk régi hitünket, emberségünket... Egy vagyok az önmagukat kérdező kérdezettek közül: emlékezem és szólok.

Galgóczi Erzsébet - Vidravas
A ​vidravas tányér alakú, nyeles, gyilkos szerszám, az apró háziállatokat pusztító kisvadak ellen használják. Az egyik téli reggel ilyen csapóvas csípi be a regény hősnőjének, Rév Orsolyának a kezét. Orsolya szüleit kuláknak nyilvánították, őt ezért kizárták a Képzőművészeti Főiskoláról. Szülőfalujában várja, hogy folytathassa tanulmányait. Hozzájuk kerül, egy Pestről kitelepített idős asszony, a nemzetközi hírű geológus felesége. A tudóst szabotázs vádjával először halálra, majd életfogytiglani börtönre ítélték... 1952-t írnak. Embertelen rendelkezések nyomorítanak és tesznek próbára öreget és fiatalt, falusit és városlakót egyaránt. Van, aki nem bírja elviselni az új, megváltozott körülményeket, és elpusztul, fizikailag vagy erkölcsileg megsemmisül. És van, aki addig ismeretlen erőforrásokat tud fölfedezni magában. Galgóczi Erzsébet új regényében 1956 nyaráig követhetjük az eseményeket. A szereplők egyéni, mégis általános lélektani és társadalmi törvényeket sűrítő sorsát az írónő gazdag életismerettel, nagy tömörítő erővel, érzékenységgel tárja elénk.

Forró Tamás - Havas Henrik - A ​láger
Nagyon ​sokáig az alig bocsánatos bűnök közé tartozott. Később nem illett beszélni róla, ma pedig mint "jogellenes külföldi tartózkodásról" riportok és nyilatkozatok hangoznak el, illetve látnak napvilágot a magyar sajtóban, rádióban és televízióban. A disszidálás: egy darabka magyar történelem. 1979-ig büntetendő cselekmény volt, bíróságaink évente több száz személy ellen hoztak távollétében elmarasztaló ítéletet; némiképp a hazaárulással is társult ez a magatartásforma, még akkor is, ha nem politikai indítékok húzódtak meg mögötte, hiszen az 1970-es évek büntetőjogi gyakorlatából mindinkább kiviláglott, hogy ezeket a cselekményeket túlnyomó részben nem politikai okok váltják ki. Kalandvágy és meggondolatlanság éppúgy indítéka lehet a disszidálásnak, mint egzisztenciális okok vagy a szakmai érvényesülés igénye, s csak a legritkább esetben politikai ellenzékiség. Éppen ezért a büntetőjog - hacsak valaki kirívóan meg nem sérti a Magyar Népköztársaság érdekeit - ma már nem foglalkozik vele. De mi van azokkal, akik nekivágtak a Nagy Ismeretlennek, többnyire nyelvtudás nélkül, némelyek mindössze annyi tájékozottsággal, amennyit néhány amerikai filmből "elsajátítottak", és most egy lágerben várják a megváltó befogadási nyilatkozatot? Mi lesz velük? A sorsok, különféle életutak és történetek szövevényén át újkori történetünk egyik sajátos "dante bugyrába" pillanthatunk bele. A láger - riportkönyv. A két kitűnő rádiós újságíró 1988. márciusi ausztriai és magyarországi tapasztalatainak gyűjteménye. Könyvünket olvashatjuk okulásul, és olvashatjuk mint egy kalandregényt.

Covers_377699
elérhető
0

Ján Solovič - Színművek
A ​szlovák drámaírók középnemzedékéhez tartozó Ján Solovič (1934-ben született) a hetvenes és nyolcvanas évek szlovák drámairodalmának legismertebb és legjelentősebb alakja. Kötetünkben négy színművét mutatjuk be a magyar olvasóközönségnek. Az első darab (Kemény dió) főhőse, Dominik egy kisvárosi értelmiségi figura, tele van társadalom- és embernemesítő hajlammal, de egy kicsit Don Quijote-ként küzd nemes céljaiért. A családja akarata ellenére örökbe fogad egy javítóintézetbeli fiatalembert. A "romlott" ifjú jelenléte megzavarja az álerkölcsökre épülő család nyugalmát, s kiderül, hogy a javítóintézet falain túl is sok az erkölcstelenség. Lényegében a társadalom kisebb-nagyobb viszontagságaival szembeforduló egyes ember küzdelme a váza a Kolduskaland cselekményének is, a Meridián és a Harang Torony nélkül című drámák alapeszméje azonban más másféle utat mutat. Az egyik a Szlovák Nemzeti Felkelés egykori hősének, a forradalmárnak a mai tragédiája, a másik Bél Mátyás és az ártatlanul bebörtönzött lutheránus szuperintendens, Daniel Krman problematikus barátságának lélektani igényű ábrázolása. A négy színmű így a lehető legteljesebb képet fest Ján Solovičról, a mai szlovák drámairodalom e jellegzetes képviselőjéről.

Beczássy Judit - Egyszer ​vagyok fiatal
Az ​írónő, akinek nevét "Marika" című, sok kiadást megért, nagy sikerű leányregényéről jól ismerik a fiatal olvasók, elsősorban tiznennégy éven felüli lányok számára írta ezt a regényét. Már a cím is mutatja, hogy miről szól a könyv, milyen problémák foglalkoztatják az írónőt: a majdnem felnőtt fiatal lányok mindenáron önállóságra való törekvése, a szülői "kényszer" alóli szabadulni vágyása, a "mikor éljek jól, ha nem most, mikor fiatal vagyok, és máris keresek" elve, amely önzővé teszi a mai tizenhat-tizennyolc esztendősöket, és elfelejteti velük, hogy mennyivel tartoznak apjuknak, anyjuknak, csupa megfizethetetlennel: gondoskodással, törődéssel, szeretettel. Beczássy Judit regényének főhőse egy tizenhat éves budapesti kislány, aki helyes önállósági törekvése közben elveszti mértékét, megszakad kapcsolata szüleivel, s ha néhány barátja és jóakarója nem segítené, biztosan el is züllene. Hosszas bonyodalmak után a szülők megértik, hogy a gyereknek is igaza lehet, és Ilus visszatalál a helyes útra, párját is megleli egy rokonszenves fiatalemberben.

Dery_tibor_niki
elérhető
1

Déry Tibor - Niki
A ​kisregénynek keretet adó kutyatörténetben az 1950-es évek eseményei elevenednek meg. Niki, a fiatal kis nőstény kutya, alig másfél éves, amikor a nyugodtan, kiegyensúlyozottan élő Ancsa házaspárhoz kerül. Életének egy boldog korszaka kezdődik, Ancsáék, szeretik, megbecsülik. Amikor Pestre költöznek, oda is magukkal viszik. A kis foxi „városi kutya” lesz. Hozzászokik a pórázhoz, a lakáshoz, de hiányzik neki korábbi szabad, vidéki élete. Amikor pedig gazdáját politikai okokból letartóztatják, a kiskutya végképp elveszti lába alól a talajt. Hosszú, szomorú, kilátástalan évek következnek. Ancsáné – maga is megtört lélekkel, hitét vesztve, magányosan , a mindennapi megélhetésért küszködve – legjobb tudása szerint próbál életkedvet csepegtetni a csöppnyi kis állatba, de nem sok sikerrel. A férjről sokáig azt sem lehetett tudni, hogy él-e még. Bár később az asszony nagy ritkán meglátogathatta őt a gyűjtőfogházban, ennek élményét nem oszthatta meg a kiskutyával. Az elkövetkező évek sivárságába ritkán csöppen egy-két vidám óra az asszony és a kutya életébe. Mindketten megtörnek, idő előtt elkopnak örömtelen életükben. Öt évvel gazdája eltűnése után , Niki végképp feladja a küzdelmet, elpusztul. Ancsát pedig szabadon engedik. Mikor letartóztatták, nem mondták, mivel vádolják. Most elengedték, nem mondták miért. Mindhármuktól elvették a fiatalságot, a boldogságot, az életörömöt. A két ember túlélte- a kiskutya belepusztult.

Berend T. Iván - Gazdasági ​útkeresés 1956-1965
A ​vizsgált évtized jelenünk szerves része. Mégis indulásától már negyedszázad, egy emberöltő választ el. A világ gyors változásai is hangsúlyozott távlatba helyezték és ezáltal értelmezhetőbbé tették közvetlen múltunkat. S nem utolsósorban rendelkezésre állnak a források, közöttük a levéltárak eddig még fel nem tárt gazdag állagai. Az 1956 és 1965 közötti évtizedet tehát ugyanazon források felhasználásával, ugyanazon módszerekkel kísérelhetem meg vallatóra fogni, mint korábbi, "befejezett", régebben letűnt korokat. Bár még az egyes meghatározó személyiségek szerepének értékelése úgyszólván lehetetlen, mégis a korszak szereplői ott élnek, vitáznak, döntenek munkám lapjain. Jelen vannak cselekedeteikkel és nézeteikkel. Ennél többet a jelenkor kutatója nem tehet. Talán még ennyit sem. Félig ugyanis megszegtem Voltaire tanácsát. A francia bölcselő úgy vélte: "nem hiszem, hogy a történetírásnak az élőkről is szabad beszélnie". Mégis történelmet próbálok írni, s ezzel részt vállalni a vitákban, a "történelmet alakító felismerések kialakításának közös munkájában." Berend T. Iván

Kimmel Emil - Végjáték ​a Fehér Házban
A ​Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága 1988. december 13-án nevezett ki a Központi Bizottság Irodája helyettes vezetőjének, s ebben a minőségben egyúttal a párthelyettes szóvivőjeként a sajtóiroda vezetőjének. Mikor ezt a munkát több más, utólag talán kedvezőbbnek tűnő ajánlat ellenére elvállaltam, abban a reményben tettem, hogy ha szerényen is - hozzájárulhatok a politikai reformok, köztük a nyilvánosság reformjának kiteljesítéséhez. Ebben akkor még igen jelentős szerepe volt a párt, illetve a vezető testületei által végzett munka nyilvánosságának. Hétről hétre, ülésről ülésre tágultak a nyilvánosság határai. Alig egy évvel korábban még az akkori agitációs és propagandaosztály egyik vezető beosztású munkatársának kérdésére, hogy mikor lehet a tv-kamerákat bevinni a Központi Bizottság ülésére, a lakonikus válasz így hangzott: majd a kommunizmusban. Nos, ez a "kommunizmus" nagyon hamar eljött. De amilyen káprázatos gyorsasággal teremtődött meg 1988 nyarán, őszén a Központi Bizottság, a Politikai Bizottság munkájának nyilvánossága, olyan gyorsan futott 1989 februárjától zátonyra. És a kongresszusig már csak bukdácsolt, elsősorban a külső és a belső politikai okok, valamint a személyes konfliktusok kiéleződése miatt. A csöndesnek ígérkező háttérmunkából egy sajátos szerep jutott osztályrészemül. A szóvívő - Major László - szinte állandósulni látszó távolléte, illetve távolmaradása következtében - előbb búcsúzik, majd később készül a nagykövetségre - szinte naponta kellett vitatkozni az apparátussal, győzködni Grószt, a vezetést, s legtöbbször vállalva - akár partizánakció formájában is - a teljes felelősséget, hogy a sokat ígért nyilvánosság legalább részlegesen megteremtődjön. Így sikerült alig tíz hónap alatt kéttucatnyi sajtókonferenciával, számtalan nyilatkozat, interjú szervezésével lehetővé tenni, hogy a párttagságnak, a népnek, a világnak legyen képe arról, mi is történik a kulisszák mögött. Végig mint helyettes szóvivő, illetve szóvivőhelyetttes volt a minősítésem, de ténylegesen a legnehezebb időszakokban kellett vállalnom, "vinnem" a kimondott szót, annak teljes felelősségét. Számos kérdésre nem válaszoltam, nem válaszolhattam, s tudom, e mostani közlés sokakban inkább a saját közlési vágyam kielégítésének hat, de talán ez sem hiábavaló. A múlt évben az MSZMP tevékenységének látszatnyilvánossága lehetőséget adott önző egyéni és csoportérdekek előtérbe tolásához, részinfromációkkal gyakran félrevezetve, manipulálva a közvéleményt. Igaz, hogy a teljességet e könyv keretében sem lehet elérni, és könnyen érhet az a vád, hogy újabb részletekkel manipulálok, de abban bízom, hogy a nem ismert, inkább csak sejtett tények közreadása, hogy fontos vitákon ki mit mondott, talán némiképp teljesebb megvilágításba helyezheti az elmúlt évet. Jegyzeteimből sokakat, sokszor fogok idézni. A későbbi kifogások elkerülése miatt már most jelzem, minden lényeges idézetnek a korábbi KB-iroda irattárában fellelhetők a dokumentumai. Ennek érdekében "hívtam össze" a következő oldalalkon jegyzőkönyv formájában olvasható képzeletbeli sajtókonferenciát. Mindazon kollegák meghívást kaptak rá, akiknek olyan sokat köszönhettem 1989-ben, mert érdeklődésükkel, kérdéseikkel, együttműködésükkel segítették munkámat. Köszönet érte.

Kundera
elérhető
47

Milan Kundera - Tréfa
Az ​ötvenes évek Csehszlovákiájában játszódó történet főszereplője, Ludvik Jahn egyetemista képeslapot küld pártiskolára vezényelt menyasszonyának. A nyitott képeslapra írt, tréfásnak szánt mondataiért barátjának vélt évfolyamtársa feljelenti, s Ludvikot kizárják a pártból, eltávolítják az egyetemről. Ezzel nem csupán az érvényesülés lehetősége szűnik meg számára, hanem különböző megpróbáltatások is kezdetüket veszik. Végül Ludvik elhatározza, hogy bosszúból gonoszul megtréfálja álnok barátját, ám tréfája ismét visszájára fordul. A regény - néhány drámai részlet és esszészerű betét kivételével - a személyi kultuszt a parodizáló eszközök kihasználásával megrajzolt karikatúrája. Regényének újszerűségét és jellegzetességét a minden szóképet kerülő, egyszerű és racionális stílus és a konstruált voltát leplezetlenül feltáró cselekményszövés adja meg. A mű, amely egy atrocitásokkal teli, kegyetlen korszak tükre, elsősorban a modern regény kedvelőinek olvasmánya.

Fehér Klára - Búcsú ​a tengertől
A ​tenger című nagy sikerű regény folytatása Fehér Klára új regénye. Ismerőkökként üdvözöljük a könyv hőseit, akiknek életútját a hetvenes években követi az írónő. A békés, nyugodt körülmények között már nem létproblémák és életveszélyes helyzetek okoznak gondot a hősöknek. Mégis, az új, konszolidált helyzet legalább annyi súrlódást, nehézséget, megoldandó kérdést, nehéz, lelkiismereti problémát rejt, mint az a korszak, amikor útjuk a háborús években elindult. Most nem hivatást és munkalehetőséget kell keresniük, nem kiélezett konfliktusokban kell helytállniuk. De szembe kell nézniük önmagukkal és a múlttal. Fehér Klára regényének feszültségét, izgalmát ez adja. Az az alapgondolat, hogy nem lehet elszakadni a múlttól, nem lehet megtagadni a múltat. De nem elég, ha csak a jelenlegi gondokkal néz szembe, a múlt állandóan jelen levő kísérteteivel is együtt kell élnünk. Nem lehet az emlékekből kitörölni átélt korszakokat. A továbbélők feladata az emlékezés is. A múlt örökségeit át kell adniuk a következő generációnak. Az újabb veszélyek, gondok ellenére talán "Ők majd mindent jobban csinálnak."

Pásztor Ferenc - Nyár ​és tél Bulgáriában
Bulgária ​hétköznapjait eleveníti föl e riportkönyv, amelynek szerzője néhány esztendővel ezelőtt a "Száz nap nyeregben" c. könyvével mutatkozott be az Ország-Világ könyvek olvasóinak. Az a könyv is egy személyes gyermekkori emléket keltett életre, ez a mostani is régi emlékekbe kapaszkodva viszi az olvasót a Balkán-hegység apró falvaiba, az újonnan épített gyárak műhelyeibe, a tengert járó hajók fedélzetére, kisemberek otthonaiba és "nagyemberek" dolgozószobáiba. Pásztor Ferenc a riporter éles szemével ragadja meg a kis emberi szálakat, amelyekből összefonódik a két ország közötti erős, nagy kötelék. Szinte útifilmként hat ez a könyv: írója nem hazudtolja meg televíziós mivoltát. Olyan, mint a kandalló melletti csöndes beszélgetés rokonokról, barátokról, egy megejtően szép ország hétköznapjairól. Szereplői szinte kivétel nélkül barátai a szerzőnek. Négy éven keresztül, nyári és téli vakáción, hivatalos és félhivatalos kiküldetéseken, nagy barangolások közben szövődtek ezek a barátságok. Mint már előző könyvében, ezúttal is felcsillan a szerző sajátos humora. A kötetet illusztráló fotókat a szerző, valamint Várszegi Károly és Janus Trocha készítette.

Galgóczi Erzsébet - Törvényen ​kívül és belül
1959 ​– A magyar-jugoszláv határon lelőnek a sorkatonák egy határsértőt: Szalánczky Éva újságírót. Évát szenvedélyes szókimondása miatt az ötvenes években mellőzték, meghurcolták. Erdős főszerkesztő, aki megjárta Rákosi börtönét, 1959-ben vette maga mellé az Igazság című laphoz. Éva a lapnál újból harcot kezd nemcsak a valóság feltárása, hanem a másság jogáért is. A téesz-szervezésekről írott cikke, és kolléganője, Lívia iránti szerelme olyan konfliktusok sorát indítja el, amely tragédiákba torkollik, és amelyből nincs más kiút, mint a vak menekülés a halálba. Galgóczi Erzsébet háromszor kapott József Attila-díjat, 1978-ban Kossuth díjjal tüntették ki. A Törvényen belül című regényéből pedig film is készült Makk Károly rendezésében, Egymásra nézve címmel, amely 1982-ben a cannes-i fesztiválon elnyerte a filmkritikusok különdíját.

Covers_36219
El ​nem égetett dokumentumok Ismeretlen szerző
elérhető
0

Ismeretlen szerző - El ​nem égetett dokumentumok
Kádár ​János és Kállai Gyula őrizetbe vétele, 1951 - Péter Gábor beadványa a börtönben, 1956 - Apró Antal levele Nagy Imréhez, 1956 - Apró Antal összefoglalója a Párt Elnökségének, 1956 - Walter Román feljegyzése a Kádár Jánossal folytatott megbeszélésről, 1956 - Rákosi Mátyás levele Nyikita Hruscsovhoz, 1956 - Kádár János levele Chivu Stoicához, a Nagy Imre-csoport menedékjogának megszüntetéséről, 1957 - Chivu Stoica válaszlevele Kádár Jánoshoz, 1957 - Kádár János feljegyzése a PB-nek Hruscsov felmentéséről, 1964 - Darvas József levele Kádár Jánoshoz, 1965 - Kádár János válaszlevele Darvas Józsefhez, 1965 - Komócsin Zoltán előterjesztése a PB-nek Rákosi Mátyás hazatéréséről, 1967 - Kádár János első levele a PB-hez, 1972 - Kádár János első beadványa a PB-hez nyugdíjazásáról, 1972 - a KB zárt ülése Kádár János nyugdíjazásáról, 1972 - a PB határozati javaslata, 1972 - Jurij Andropov levele Kádár Jánoshoz, 1983.

Bakonyi Péter - Egy ​nap boldogság
V. ​helységben felépült egy szövetkezeti ház. Csupa átlagkeresetű munkáscsalád nehezen megtakarított forintjaiból és természetesen társadalmi juttatásokból. Az egyes vállalatok lakásépítési kölcsönt, személyi kölcsönt, szállítási eszközöket, melyiknek mi állt módjában, adott dolgozóinak. A lakók beköltöztek. "Az az egy nap boldogság, amikor megkapja az ember a kulcsot és bemehet, és körülnézhet! Olyan szinte hihetetlen az, hogy most mindenüvé bemehetünk, ez tényleg az enyém, ez tényleg a miénk. Leültünk a szoba közepére, és nézegettük a falakat, simogattuk a padlót, mindent. Nagyon szép volt." S a második napon az egyik konyhai gázkészülék felrobbant; egy asszony meghalt, nyolcan megsérültek. Mi okozhatta a szerencsétlenséget? Erre keresi a választ a dokumentumjáték riportere, az ő szavaival élve: "Eredményt, bűnöst nincs szándékunkban fölmutatni. Ez a rendőrség és a bíróság dolga. Csupán a felelősséget szeretnénk tetten érni, és megtudni, ki, mennyit vállal belőle."

Bartis-attila-a-vege
elérhető
89

Bartis Attila - A ​vége
"...az ​egyetlen, ami kiűzheti belőlünk a magányt, az a másik szívverése a saját mellkasunkban" "Egy fotográfus története, aki... Nem: egy férfi története, aki... Nem: egy szerelem története, ami... Vagy több szerelem története, amik egymással... Vagy egy ország története, ami... Na hagyjuk. Ez a regény megad mindent, amit egy regény adhat: igazságot, őszinteséget, atmoszférát, mesét. Meg mindehhez még valamit, amit Bartis Attila rajongói már ismernek: az érzelmek olyan elképesztő erejű sodrását, ami magába ránt, és nem ereszt. Mindegy, hogy az olvasó mániákusnak tartja-e Szabad Andrást, vagy pedig halálosan beleszeret, mindenképpen azt érzi, csak úgy érdemes élni, ahogy ő: ezen a hőfokon. Az ilyen szereplőt nevezzük főhősnek. Vele kell menni." (Kemény István)

Hunya István - Emelt ​fővel
Hunya ​István 1894. október 1-én Endrődön született. Szüleivel, testvéreivel élte a kubikoscsaládok nyomorúságos életét. Már nyolcéves korában kondás a szarvasi határban, mert arra a kevés keresetre is szükség volt, amit a gazdák a gyermekmunkáért fizettek. A négy elemit is csak úgy tudta elvégezni, hogy októbertől áprilisig - amíg az állatokat nem lehetett a mezőre kihajtani - járta az iskolát. A kondásgyerek sorból kinőve béresnek szegődött. Alig volt húszéves, amikor menetszázadba sorolva őt is elindították a második világháború poklába. A pusztítást ösztönösen gyűlölte, de a lelkén bilinccsel, igaz akaratában korlátozva ő is rohamra indult a csukaszürke sereggel. Sorsán változtatni csak egyféleképpen tudott, hátat fordított az "Isten kegyelméből uralkodó császárnak" és a fogságba menekült. De 1917-ben önként fogott fegyvert és az orosz nincstelenek forradalmáért a Vörös Gárdában harcolt. 1918-ban végre itthon. Az elsők között lépett be a Kommunisták Magyarországi Pártjába. A Tanácsköztársaságot a Vörös Hadseregben védte. Az intervenció túlereje megdöntötte az első magyar munkáshatalmat, és utat nyitott a fehérterror példátlan kegyetlenségű tombolásának. Magyarországon soha olyan mély dermedtségből nem indult a munkásmozgalom, mint 1920 elején. E kötet az 1920-tól 1932-ig terjedő időszakot fogja át. Szerzője a cselekvően átélő hitelességével tárja az érdeklődők elé az agrárproletárok sorsát, küzdelmeiket az egyenlőtlen harcban, töretlen helytállásaikat a mégoly durva erőszakkal szemben. Hunya István többszöri letartóztatás, négyévi börtön után és egy újabb letartóztatás elől 1932-ben az ország elhagyására kényszerült. Maga mögött hagyta a mérhetetlenül sok szenvedést és megaláztatást, de gyötrő fájdalommal gondolt hátrahagyott szeretteire, harcostársaira. A Szovjetunió - mint oly sok más forradalmárnak - biztonságot és otthont nyújtott. Tapasztalatait, egyre bővülő tudását a nemzetközi munkásmozgalom szolgálatába állítva, a Vörös Szakszervezeti Internacionáléban dolgozott. Élményeit, gondolatait papírra vetve Moszkvában jelentek meg első írásai: novellák, színdarabok, majd regénye, a Kubikosok. Moszkva szeretetét hűséggel viszonozta, akkor sem hagyta el, amikor a német csapatok peremvonala a város határán húzódott. A Népfelkelők osztagában részt vett Moszkva védelmében. Magyarország felszabadítása a hazatérés örömét is jelentette. Szervezte a mezőgazdasági munkások szövetségét, főszerkesztője volt a Dózsa Népe című lapnak... De a sokrétű munka, a tisztségek felsorolása helyett, hivatásának a legegyszerűbb jellemzése; mindig (napjainkban is) azon fáradozott, hogy a hazai termőföld kétkezi munkásainak élete szebbé, gondtalanabbá váljon.

Berkesi András - Alkonydomb ​/ Bunker / Akik nyáron is fáznak
Egy ​kötetben kapott most helyet a népszerű író három kedvelt regénye. Az Alkonydomb, a Bunker és az Akik nyáron is fáznak közös alapgondolata, hogy a történelmileg, emberileg különösen feszült élethelyzetekben elkerülhetetlen a számvetés, a szembenézés a múlttal, a tudatos vagy vétlen erkölcsi megingásokkal, kisebb-nagyobb árulásokkal. A szereplők társadalomhoz és egymáshoz való viszonyát, lehetőségeit és választásait akkor is- olykor döntően. befolyásolják ezek a rejtve vagy nyíltan mindenütt jelenlevő konfliktusok, ha ők maguk nem is voltak még közvetlen részesei az eseményeknek. A tisztességes cselekvés útját, az igazságot keresik Berkesi András izgalmas, meglepő fordulatokban bővelkedő regényeinek sorsukat vallató hősei.

Béládi László - Krausz Tamás - Sztálin
Ki ​volt Sztálin? Lángelméjű vezér avagy - mint Trockij állította - a "forradalom sírásója". Sztálin "működésének" egyre több tárgyi bizonyítéka kerül napvilágra (árulkodó dokumentumoktól tömegsírokig), életművének ugyanakkor elvitathatatlan végeredménye a megnyert világháború és hazájának világhatalommá fejlesztése. Sztálinról, az emberről - feltehetőleg autentikus források hiányában - csak mozaikokat kapunk a könyvből, a legtöbbet még gyermek- és ifjúkoráról. A későbbiekben külön fejezetet szentelnek a Sztálin-jelenség személyi jegyeinek amely azonban terjedelmileg nyúlfarknyi és tartalmilag sem a mű kiemelkedő része. Mindennek ellenére részletes kép rajzolódik ki a forradalom után hirtelen magasba ívelő Sztálin-karrierről. Az értelmiségi típusú forradalmárokkal szemben Sztálin a szervező forradalmár típusát személyesítette meg, akinek szervező zsenije az apparátus építésében teljesedett ki és aki természetesen az általa megszervezett pozíciókat magának tartotta meg. A létrejött apparátusok továbbépítésével később apránként felmorzsolta a demokráciát és az apparátusba saját embereit ültette. Ellenlábasait pedig, elsőként a régi lenini gárdát, Lenin munka- és fegyvertársait a nagy kirakatperekkel és az azokat követő tisztogatásokkal elpusztította. A könyv részletesen ismerteti a terrorhullámok masinériáját, éppúgy mint Sztálin ügybuzgó és hűséges munkatársainak (Molotov, Berija, Visinszkij, Kaganovics és Zsdanov) viselt dolgait. Szól Sztálin háborús szerepéről, felelősségéről és karizmatikus hatásáról, valamint a háború utáni újabb terrorpszichózisról (az írók és művészek elleni zsdanovi kirohanások, a "leningrádi-ügy" hátteréről). A könyv utolsó fejezete a sztálinizmus mérlegét megvonva magvas tanulságot is kínál.

Kollekciók